Це відео не доступне.
Перепрошуємо.
Ingatlan-séták... avagy hányféle a panel...? A panelházak tipusai, előnyei és hátrányai...
Вставка
- Опубліковано 15 бер 2023
- A panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb. Magassága Magyarországon átlagosan 20-30 méter. Jellemzően a lakótelepek többemeletes lakótömbjeit építették ezzel a technológiával, de épültek ilyen módon szállodák és irodaházak is.
Magyarországon közel 788 ezer lakás található panelépületben, ezekben él a lakosság ötöde. (A téglaépítésű, öntött falas, csúsztatott- és alagútzsalus építésmódok nem tartoznak ebbe a kategóriába.)
Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban.[1] Az 1961-ben induló első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján. A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi forrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el.[2] Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, 1-3 lépcsőházas, zömmel faltömbös blokkelemekből összeállított pont- és szalagházak elemei.[3][4] (Elsőként Győrben és a fővárosi Lágymányosi lakótelepen, később többek között a József Attila-lakótelepen is.[5]) Bennük a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan ezek szorulnak rá legjobban a felújításra.[6][7]
Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek) és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező komolyabb lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a pártvezetést.
Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyekben már a modernebb, nagyobb teherbírású, nagypaneles lapokat gyártották. Praktikus okokból a kiegészítő szerkezetek (például: erkélyek és loggiák, liftaknák, gépészeti aknák, a tetőperemekre az attikák, önálló térelemben a mellékhelyiségek, a végén már a sarokelem erkélyek is) mellett a lakások konyhabútorai és beépített szekrényei is a házgyárakban készültek.
A kellő létszámú szakemberbrigádok optimálisan összehangolt együttműködésének eredményeként, alapozással és fogadószinttel együtt egy 30 lakásos épületet átlagosan nagyjából 4 hónap alatt el lehetett készíteni.
Az ekkor épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése,[11] mivel a tömegtermelés és a szűkös határidők minden áron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét.
Az évtized szürke panelházai között üdítő kivételt jelentett a paksi Újváros (az atomerőmű lakótelepe) a "tulipános házaival", amely különlegessége miatt viták tárgya lett az építészek és a politikai vezetés körében.[12] Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyer, Újpest, Újpalota). A legtöbb lakást, szám szerint 93905 darabot 1976-ban adták át.[13] (A házgyárak egyik nyersanyagigényét biztosító dunai ipari kavicskitermelés is ebben az évben tetőzött.[14])
A nagypaneles épülettömbök eleinte nem csupán a később továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem a tágasabb dán (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerinti típustervek alapján is.[15] (A szovjet technológia a fővárosban Kelenföldön 1965-ben, a dán a zuglói Füredi utcai lakótelepen 1967-ben debütált.[16][17]) Budapesten a négy házgyár termelése nem bizonyult minden esetben elegendőnek, emiatt vidéki városok (Győr, Veszprém, Szeged, Kecskemét, Dunaújváros) gyárainak elemeiből is épültek lakótelepek.[18]
A nagy panelosítási hullám lezajlása után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése. A Kádár-korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés színvonala is jelentősen javult. Az olajválság következtében megemelkedett termelési és kivitelezési költségek csökkentették a házgyári lakásépítés gazdaságosságát, egyúttal felhívták a figyelmet a mennyiségi helyett a minőségi szemléletmód valamint az energiatakarékosabb technológiák alkalmazására.[19] Több lett a tágasabb, három szobás lakás, illetve jobban odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is.[20] Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította az esztétikai kinézetüket (például: Káposztásmegyeri lakótelep).
A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak, azaz megszűntek. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték.
A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom vármegyében található (az összes lakás 25%-a van panelházban). Az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db).
Forrás: hu.wikipedia.o...
0:30 nál az nem kispanelos, hanem kisblokkos építkezés.Nem vasbetonból van, hanem kohósalakból, 40cm es falazattal, jobb hő és hangszigetelési tényezővel. A belső falak téglából vannak.
Van-e esetleg itt olyan komment olvasó, aki kertes házba szeretne költözni budapesti panelból?
Szivesen elcserélném velem a nagy kertesemet. Egyedül élek sajnos benne 🙂
Írj privit.
4 évig bírtam panellakásban élni, SOHA TÖBBÉ! Inkább alszom a szabad ég alatt, minthogy még egyszer panelban lakjak! 4 év alatt 4-szer áztam be. Mindent tudtam a szomszédaimról! Mikor vállnak, milyen lett a gyerek bizonyítványa évvégén. A felettem lakónak mikor volt hasmenése, az alattam lakó pedig a WC-n füvezett. A liftben cigifüst, cigi csikkek, a kapuban szemét, s hugy szag. 12 milliót rákölteni egy olyan lakásra AMI FÜGG A TÖBBITŐL! Ha a tizedik emeleten élő 80 éves láncdohányos nyugdíjas elalszik este az ágyban, cigivel a szájaban, akkor ott a földszintig tönkre megy az összes lakás. Soha nincsen CSEND! Valahol, valaki mindig fúr vagy vés vagy kalapál!
Szomorú, hogy ezt kellett megélned. :(
Ráadásul mennyit kérhetnek ma már el egy ilyen lakásért? 40-60 millió? Esetleg még több? Annyi pénzből tényleg jobban megéri egy saját családi ház, kerttel, garázzsal, pincével, padlással, nagy udvarral...legalább is aki szeret és tud is sokat otthon lenni, annak mindenképp.
Ismerős. Mi is 4 évig laktunk aztán mondom menjünk kertesbe. Felettünk folyton veszekedtek sőt még egy francos trambulint is vettek. Egy panelba.