1805. Homok akkumulátor: a nyáron megtermelt energiát🌞 télre tárolja el. Szaldó helyett jó megoldás?
Вставка
- Опубліковано 25 сер 2024
- Az energia percek legújabb adásában a homok akkumulátorokról beszélünk. Elemezzük ezt a kitűnő ötletet, hogy gyakorlatban mit is jelent ez számokban. Megéri vagy sem?
Jegyzet és tartalom:
Nemrég megjelent az interneten egy videó, amiben bemutatnak egy homok erőművet. Ez az erőmű arról szól, hogy hogyan lehet a napelemek által megtermelt villamosenergiát eltárolni hőenergia formájában nyáron télre. A videó szerint ez úgy működik, hogy egy nagy tartályban felhalmoznak 100 tonnányi homokot, majd ezt 500 Celsius fokig felmelegítik. Az így eltárolt hőenergiát hónapokkal később a téli időszakban a távfűtésre használják fel. A technológia úgy működik, hogy villamos energiával felmelegítik ezt a hatalmas homok mennyiséget, ami számomra nem derült ki a videóból, hogy ez hogyan történik. Kérdés, hogy fűtőszállal a homokot közvetlenül vagy a levegőt melegítik föl, amit átáramoltatnak rajta. Majd, amikor felhasználják ezt az energiát, akkor levegőt pumpálnak ebbe a tartályba, ahol az 500 Celsius fokos homok lesz, majd ezt a forró levegőt egy hőcserélőbe vezetik, ahol átadja a hőt egy keringgetett víznek, ami közvetlenül eljut a háztartásokhoz és felhasználják a fűtéshez. Ez így a videó alapján nagyon szépen és jól hangzik. Lássuk a gyakorlatban lebontva, hogyan is működhet ez. A készüléket a Vatajankoski erőműben helyezték üzembe, amely a környék távfűtési rendszerét működteti. A homokelem ötletét egy volt cellulózgyárban dolgozták ki Tampere városában, ahol a tanács adományozta a munkaterületet és biztosította a finanszírozást a projekt elindításához.
Hatásfok:
1 000 kg, azaz egy tonna homok térfogata körülbelül 0,66 m3. Tehát a 100 tonnányi homok tárolásához egy 66 m3 -es hőszigetelt és 500 Celsius fokig legalább hőálló tartály szükséges. Úgy vélem ennek az ára igencsak borsos.
Ahhoz, hogy a homokba bepumpálhassuk az 500 Celsius fokos meleget, fel kell melegíteni a levegőt ennél sokkal melegebbre, a videóban 707 C fok látható. Amennyiben a technológia úgy működik, a napelemekkel egy elektromos fűtőszálat fölmelegítenek majd nagy nyomású levegőt áramolhatnak át rajta, ezzel melegítik fel a homoktárolót, a levegő nyomásának olyan nagynak kell lennie, hogy a 66 köbméternyi homokon át tudják préselni a forrólevegőt, eközben a forrólevegő átadja a hőenergiát a homoknak. Lássuk hol is vannak ebben a rendszerben veszteségeink. Érdekes módon a videóban 90%-os hatásfokot említenek, ami csupán 10% veszteséget jelenteni mindössze. Szerintem ez csak a tartály hővesztesége lehet a válóságban. Először is szükségünk van egy nagy kapacitású kompresszorra, légturbinára, hiszen Folyamatosan nagy nyomású levegőt kell keringgetni a rendszerben. Ez igencsak energia igényes. Az lenne a legcélszerűbb, ha a napelemekből érkező energiát, egyenáramot azonnal a fűtőszálakba tudnánk vezetni, így nincs konvertálási veszteségünk, azaz nem szükséges az egyenáramot váltóárammá alakítani sehol.
Mivel több hónapon keresztül kell eltárolni a hőenergiát veszteségek nélkül lehetőleg, egy olyan hőszigetelő réteg kell, hogy körbe vegye ezt a tartályt, aminek szinte nulla a hővesztesége. Kétlem, hogy létezik ilyen megoldás. Csakis a vákuumos duplarétegű tartályt tudom elképzelni, ami olyan, mint egy termosz. Tehát ennek ellenére is folyamatosan hűl a homoktömegünk. Esetleg, ha van köztetek olyan mérnökember aki ki tudná számítani hogy mekkora ez a hőveszteség kérem ne fogja vissza magát és írja meg kommentben, hogy mi a ma létező legjobb és erre legalkalmasabb hőszigetelő anyag és mekkora veszteséggel lehet számolni.
De azt is megtudhatjuk a videóból, hogy a homokból szintén levegővel nyerik vissza a hőenergiát, azaz szintén levegőt áramolhatnak át a forró homokon, ezt belevezetik egy hőcserélőbe, amiben a másik oldalon vizet keringgetnek, ezt a vizet hőszigetelt csöveken keresztül elvezetik a háztartáshoz itt valószínűleg megint van egy hőcserélő rendszer, amivel átadják a hőt a házaknak, majd a radiátoroknak és meg is valósult a nyári hőenergia télen történő hasznosítása. Ezek a hőcserélő rendszerek is veszteséggel járnak, minden egyes ilyen hőcserélő körülbelül 10 százaléknyi veszteséget jelent. Sajnos erről a veszteségről konkrét adatokat nem találtam, mintha titkolnák ezt az adatot a gyártók. Tehát további hőveszteséget jelent a háztartásokhoz elszállítani a meleg vizet, hiszen itt sem tökéletes a csöveken lévő hőszigetelés.
A 100 tonnás tárolóban 8 megawattnyi energia tárolható el, azaz 8.000 KWh és 100 kilowattos teljesítménnyel lehet óránként kivenni belőle energiát. Egy 2016 után épült átlagos lakóépület hőigénye 6,2 kilowatt óránként. Ezt általában ezerötszáz órával szokták megszorozni, mert körülbelül ennyi a fűtési órák száma egy évben. 100/6,2= 16,12 háztartás. Tehát egy ilyen 100 tonna homokkal felvértezett erőmű 16 háztartás energiaszükségletét képes ellátni 80 órán, azaz 3 napon keresztül a felhalmozott energiából. Vagy 1 háztartást 48 napon keresztül. Na ebből mindenki döntse el, hogy ez mennyire megtérülő beruházás.
Szia! Köszi a videót. Amit szerintem rosszul számolsz:
1. "6,2 kw a ház hőigènye". Ez a ház fűtèsi teljesítmèny igènye, amit napi 4-8 órán át használ, nem pedig 24 órában! Egy modern családi háznak nem 6,2kwx24h=148,8 kw /nap energia kell. Az forintban kb 20.000ft/nap lenne.
2. "1,2 millió forint/èv amit ki lehet venni belőle". Ez nem èvente, hanem töltèsenkènt ennyi! Közössègi használat esetèn akár hetente is simán mehet egy ciklust, főleg ha szèl is van.
Úgy tudom, hogy működés közben is lehet tölteni. A fel nem használt szélenergiát vezetik bele. A homok olvadáspontja 1700 C fok, terveznek olyat is amit majd 1000 fokra fognak felfűteni nem "csak" 500-600 fokra. Alapvetően közösségi felhasználásra van kitalálva, meg ipari felhasználásra ahol kiválthatja a gázt pl. A finn minta jelenleg 10ezer embert érintően már működik, lakásokat és egy uszodát is ezzel fűtenek. A homok annyira olcsó hogy állítólag ezerszer olcsóbb ez az aksi mint a lítium ionos aksik. Ha vissza kell alakítani árammá a hőt akkor már csak 25 % os a teljesítménye de az áramellátás szabályozásához talán beválhat. Azért arra is kell valami megoldást találni, hogy a zöld energiák 1/3 -a azért vész el mert nem tudják tárolni az energiát. Ismerve a finnek praktikus és morális mentalitását ha ez beválik biztos hogy fel is fogják használni. Közösségi szempontból is nézni kell a dolgokat, a finnek is így tesznek pedig ők is kapitalizmusban élnek.
Nagyjából jónak tűnik a számolás és a logika, viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy nem csak nyáron tudják fűteni, hanem a téli hónapokban is dolgozhat a napelem a rendszerbe, nyilván nem teljes hatásfokkal, de a kihűlés mértéke valószínűleg nem lineáris, hanem időnként akár vissza is fordulhat és növelheti a homok hőmérsékletét. Napsütéses őszi/téli napon a rendszer hőmérséklete talán még emelkedhet is.
Jók a videók! 🙂
Igen, ez így van, és tényleg nem mindegy, hogy a rendszer 300, vagy már 250 év alatt megtérül :-)
@@milannedelykov7603 Ennél a megtérülés kevésbé lényeges, inkább az számít hogy 2-300 évig nem fog környezetet szennyezni :)
Szerintem ennél a megoldásnál az a legfontosabb, hogy a hálózattól függetlenül is megoldható az energia tárolása. Egyébként a paksi atomerőmű megtérülése hány év?
@@peterkurucz3583 a régi már megtérűlt. De hiányos a számítás. A leszerelés nincs beleszámolva, na meg az a százezer év tárolási ráfordítás ameddig a fűtőelemek és hulladék elmúlik sugározni. Amit eddig ebből tudunk, hogy egy leállított leszerelés alat álló erőműnek 20év után pont ugyananyi a fentartási költsége mintha működne ninusz.
@@gmeszi. A leszerelés bele van számolva, annak az árát fizeti a nukleáris alapba Paks, a fűtőelemeket meg majd ha kell elássák mélyre és lebetnozokkák, de sehol nem sietnek ezzel mert a mai kiégett fűtőelemek jók lesznek majd újgenerációs reaktorokban továbbhasznosításra. Addig meg elvannak az átmeneti tárolókban. Egy atomerőmű fenntartási költsége nagyon alacsony. Felépíteni drága.
Üdv!
Érdekes elképzelés, kb mint a kisméretű fúziós erőmű. A bekerülési költsége nagyobb mint az élettartama alatt kinyerhető energia értéke.
Magyarországon a geotermikus energiával kellene foglalkoznunk első sorban. Nálunk a geotermikus állandó a földi átlag másfélszerese, például (majdnem) tetszőleges helyen lefúrva 1 km mélységben már állandó 60 Celsiusfok van. Vagyis ilyen mélységet elérő fúrással és az ebben a furatban elhelyezett, vizet keringető csőpárral már elegendő hőenergiát lehetne kinyerni lakóházak fűtéséhez.
A geotermikus energiának óriási előnyei vannak bármilyen más, akár fosszilis akár megújuló energiaforrással szemben, például az, hogy a használata semmilyen károsanyag-kibocsájtással, de CO2 kibocsájtással sem jár, időjárástól, napszaktól, évszaktól tökéletesen független, és emberi léptékkel számolva kimeríthetetlen.
Nem tudok konkrét árakat, mennyibe kerülne egy ilyen 1 km mélységbe történő fúrás pl. ehhez képest a 66 köbméteres szigetelt homoktartályhoz képest, mindennel együtt, de nagyon gyakran eszembejut, mekkora ziccert hagyhatunk ki azzal hogy nem hasznosítjuk az ország alatt lévő hőenergiát.
Köszönöm szépen a remek, informatív videó megosztást! Gratulálok minden tekintetben !"" Szerintem nem rossz ötlet, ahol megtudják valósítani a témában szereplő innovatív technikai megoldásokat, gondolom így a videó alapján, hogy ha már ennyi valóság alapja van e történetnek,, mint az látható, akkor végső sorban, szolgálhat jól, annak ellenére, hogy vannak veszteségek, itt - ot és lassú a befektetés megtérülése! "" Sikeres szép napot kívánok nektek, illetve mindenki számára szintén erőben, egészségben, békében! Sok szerencsét!
👍🍀🇭🇺🌞☝️
A víz fajhője 1kcal/kg. A homok fajhöje 0,2 kcal/kg. 100C° víz = 500 C° homok. A hőszívattyú nem növeli a tárolt energiát.
a co2 lábnyomot felesleges hasonlítgatni, mivel a napelem és aksi gyártásnak is hatalmas a co2 és egyéb környezeti lábnyoma - csak ezt elegánsan sokan elfelejtik :)
No azért egy szénerőművel összehasonlítva egy napelem rendszer CO2 kibocsátása messze alulmarad. Na és azt is elfelejtik elmondani, akik meg azt bizonygatják, hogy a napelem előállítása micsoda környezetkárosító, hogy az egyébként füstölő erőműveket is fel kellett ám építeni és az alkatrészeiket kiönteni vasból, meg azt kibányászni, betont önteni, feldolgozni, odaszállítani stb. Tehát semmivel sincs több lábnyoma egy napelemnek, mint bármi másnak. Ne döljön be senki az ellenoldalnak.
@@nepazarolj nem azt írtam, hogy több, hanem azt hogy hatalmas
az aksi gyártást elegánsan kihagytad...
Széndioxid nélkül nincs földi élet, hogyni lehetne ezt a hülyeséget ilyenkor!
LNG-technológiás CH4 10-15% veszteséget a légkörünkbe kéne inkább számolgatni a nyugati debiknek!
Szia !
Most találtam a csatornádra, eddig izgalmasnak tűnik.
Mostanság én is az energiatároláson agyalok. 1,5 éve telepítettem 10 kw napelemes rendszert ami kb a dupláját termeli az éves energia igényünknek ....... ( még most mert még nincs elektromos autónk ). Így a terminológia szerint aktívházunk lett
Az idén nyáron még bele tudtuk tolni a többletünket a közös hálózatba, de jövőre már lehet, hogy csak kevesebbet mert gomba mód szaporodnak a körzetünkben a napelemek a háztetőkön. Ezért kezdem el én is az energiatárolás után olvasgatni.
Én úgy vélem, hogy az energia tárolás nagyon költséges dolog , pláne a hosszútávú. Én úgy gondolom, hogy az energia elosztás optimalizáció és a rövidtávú tároló rendszerek fognak hamarosan tért nyerni.
Jó lesz ha lesz majd aerogel szigetelt tartáj
Nem lenne költséghatékonyabb tartály helyett egy nagy gödörbe tárolni a homokot? Meg lehetne spórolni a tartályt, legfennebb szigetelni kéne a gödör oldalait...
Hello most találtam rá a csatornára nagyon tetszik csak így tovább
Jó napot... kaptam, s csillagot ! Namost nem azért, hogy bele okoskodjak, de minek árammá alakítgatni a hőtet, mikor hőcsövekkel is meg lehetne oldani őtet 😵💫
Hmm, "kicsiben" érdemes lenne kipróbálni, 1-2 köbméter homokkal, benne csőkígyó, amit napelem helyett napkollektor melegíthetne...
épp az ordasinak is írtam, hogy pont a szigetelés a legnagyobb kérdés itt. a szigetelőanyag kappa (hővezetési tényező) az nagyon megdobja az elszivárgó hőenergiát, ha pl. az 500 fokos homok mellé van egy 0 fokos külső hőmérséklet. delta-t 500
ha vízzel dolgoznak és "csak" 100 fokosra melegítik, máris ötödannyi energia szökik el a szigetelésen át a delta-t 100 vs delta-t 500 fok miatt.
a másik a vákumos szigetelés problematikája. minél nagyobb a vákum (annál jobb a hőszigetelés), de egy hatalmas térfogatú tartálynak hatalmas felülete is van, amit játszi könnyedséggel roppant össze egy csekély vákum is.
Azt kell kitalálni hogy nyáron a felesleges eneriával mit tudunk kezdeni. Ez a legnagyobb kérdés. Pl
Medencefűtés, co2, esetleg metán előállítása, kompresszálása… én például egy szárítót fogok működtetni nyaranta, hogy a biomassza fűtőanyagát ki tudja szárítani.
Örvendetes hogy magyar youtuber foglalkozik a témával. Nem vagyok energetikai szakember, de én ezt egyáltalán nem napelemes elektromos fűtőszállal melegíteném (kivéve a sehova nem elvezethető potenciális túltermelést), hanem eleve napfényből előállított hőenergiával. Abból kiindulva, hogy egy vákuumcsöves napkollektor hatásfoka tudtommal kb háromszorosa egy PV panelnek., valamint olcsó és egyszerű tükrökkel nagyon sok felületről begyűjthető/koncentrálható a napenergia. Van ahol gőzt állítanak elő egy hosszú vákuumcsőben,, amire tükrökkel összpontosítják a napfényt (mint ahogy gyerekkorunkban nagyítóval égettünk mintát a kerti fabútorra :D ), vagy egy hatalmas területről egy toronyba összpontosítják ezt a rengeteg napfényt.
A bekerülési és üzemeltetési költsége a bemutatott homoktárolónak és a felfűtéséhez használt rendszernek szvsz fajlagosan jóval alacsonyabbnak kell lennie, mint egy elektromos akkumulátor/inverter/napelem rendszernek, mert ugye se drága és bonyolult elektronika, se kémiai változások, se túl sok mozgó alakatrész nincs benne. Gyakorlatilag végtelen ciklusszámról beszélhetünk, amivel nehéz bármit összehasonlítani. Viszont ahol 500 fok van, abból gőzt is lehet csinálni, ami meghajt egy turbinát, ami egy generátort stb.. sztem ez egy érdekes irány.
Még annyi kiegészíteés, hogy ez a 48 napos matek szerintem kb reális, de ez csak akkor igaz, ha ennyi ideig semennyit nem pótolsz vissza a rendszerbe. Márpedig gyakorló szigetesként már tudod, hogy nincs mindig sötét, max pár nap/hét ködös-felhős idő, de még így is jut pár megtermelt wattocska az akksidba.
8:58 Azt állítod, hogy annak a hőcserélőnek is van vesztesége. Ha igen, akkor hova megy el az a veszteség? Mert ha belső keringetéssel oldják meg a levegőt, akkor az a rendszerben marad, tehát nem veszteség.
Teljesen jogos, ilyen jellegű vesztesége nincs egy hőcserélőnek, maximum áramlástani ellenállása. Ugyanakkor az egész rendszeresen, a hőcserélőn és a vezetékeken is folyamatosan szökik el a hő kicsi, de jelentős mennyiségben, mivel tökéletes hőszigetelés nincs.
"A 100 tonnás tárolóban 8 megawattnyi energia tárolható el, azaz 8.000 KWh és 100 kilowattos teljesítménnyel lehet óránként kivenni belőle energiát. Egy 2016 után épült átlagos lakóépület hőigénye 6,2 kilowatt óránként." Vazze! Javítsd ki már ki a mértékegységeket. (ha ki tudod..) Segítek: az energia mértékegysége: kWh, a teljesítményé: kW
Nem teljesen értem ezt a hőcserélős veszteség témát. Ha le van szigetelve és NEM tudja átadni a teljes energiatartalmat, az nem elveszik hanem kevésbé hűtve kerül vissza a fűtőkörbe...
A geotermikus hőszivattyúkról is lehetne 100m mélységben 15°C van és ez alkalmas mind hűtésre és fűtésre viszont mi lenne ha extra meleget juttatnánk a mélybe igy nem kellene tárolót építeni.
minek a hőszivattyú? 300-en 40-50 fok van.
Sajnos azt elnyeli a közeg.
Szia!
A napokban találtam erre a hőtárolás lehetőségre.
Gondolkoztam rajta mikor fog ezzel valaki Mo-on megjelenni?
Köszi hogy foglalkozol vele!
Láttál már Török kávét megfőzve forró homokba réz ibrikben?
Ez a rendszert elsősorban fűtésre használják egy hőszivatyús rendszerről beszélünk. Gyakorlatilag a szivatyúnál ha kissebb az elérni kívánt hőmérséklet nincs/elhanyagolható a veszteség persze a betáplálásnál mindenképpen van veszteség. Azt ne felejtsűk el, hogy a megtermelhető le nem tárolt energia vesztesége 100%-nál mahasabb veszteségi ráta. Értelem szerűen passzívházhoz vagy ahoz közelítő épület mellé érdemes telepíteni. A számolásba valami nagy hiba csúszott egy passzív ház éves fűtési igénye 15kwh/év, nm. Ha innen indulunk a fűtésen kívűl marad hat megavattunk durván vagy megoszozunk még három házzal.
Szuper! Irány a PhD! Kb 100 kutato több évi munkáját 10 percben megmagyarazod, hogy mekkora hülyeség! Szerintem egy kicsit tobbet dolgoztak rajta, számoltak kísérleteztek! Vedd a fáradságot olvas utána témában!
Én egy szóval sem mondtam, hülyeség. Sőt, ha rendszeresen újra melegítik, pl. télen is rendelkezésre álló szélenergiával, akkor szuper megoldás. A videóban erről viszont az hangzott el, hogy nyárról télre tárolnának el így energiát. Na én erre mondom csak, hogy nem gazdaságos megoldás, ami továbbra is fenntartom, hogy igaz.
Hőakkumulátor, ezen alapulnak a régi házak is a vastag falakkal...
Pont arra voltam kiváncsi hogy mennyi energiát lehet tárolni. Hat nem ezzel fogom fűteni a kerteszetet.
Nálunk a geotermikus energiát kellene fejleszteni, az ország adottságai megfelelőek a kiépítéséhez.
érdekes gondolatmenet.
Szempontok és a felhasználhatóság gondolom más a Finneknél mint nálunk, mert télen a napfény elég kevés arra. Lehet csak teszt, vagy lehet csak kiegészítő fűtés szükség esetén, vagy egyéb...
Szerintem, mivel ez egy kutatási projekt volt és rengeteg pénzt beleöltek, azért kénytelen használni azt az egy megépült tartályt. Nem hinném, hogy ez gazadaságosan üzemeltethető egyébként, így szerintem nem erőltetik ezt majd.
9:07 A hőtároló köré épített infrastruktúra megoldások veszteségét ugyanmár ne számoljuk a hőtároló rovására.
Üdv!
Volt régebben egy videód vályogház nád szigeteléséről.
Lehet tudni róla valamit?
Mennyire vált be? Mik a tapasztalatok?
Választ előre is köszönöm.
Nem tudom, mert az nem az én projektem volt. Szerintem nem elég hatékony és ráadásul szerves anyagot nem célszerű hőszigetelésnek alkalmazni.
@@nepazarolj
Akkor marad a kőzet gyapot vagy a baumit open. Mást nem találtam.
Ha nincs a fal alatt vízszigetelés, akkor a varázslatok nem segítenek a gyártók felől. Egy lepedő is visszafogja a nedvességáramlást, nem még egy hiper szuper ragasztóanyag.
Szia! Én most fejeztem be egyet, szalmapaplannal lett szigetelve.
@@nepazarolj Az ökölszabály: kifelé csökkennie kell a páraáteresztő ellenállásnak. Ha a B. Open vastagsága nem haladja meg a vályogfalazat vastagságának felét-harmadát (B. Open mű: 10 körül van, a vályog 3-4 ) akkor nincs páradúsulás a falban. (10 éve van hőszigetelve a vályogfalazatunk)
Val'szeg csak " továbbgondolásra" tették nyilvánossá ezt a hírt,.geget... gondolom majd valami hibrid megoldás lesz alkalmazható házi és lakossági hálózatokra! (Remélem a közeleljövőben).
"1 000 kg, azaz egy tonna homok térfogata körülbelül 66 m3. Tehát a 100 tonnányi homok tárolásához egy 6.600 m3 -es hőszigetelt és 500 Celsius fokig legalább hőálló tartály szükséges. " ez a videó leírásában van, itt tűnt irreálisnak az 1t homok térfogata, persze lehet csak elírták. Valamikor sóval láttam hasonló dok. filmet a tv-ben, ott a tükröket irányították a központi toronyra, ahol a hő hatására folyékonnyá vált sóban kívánták tárolni a hőt. Azóta sem hallottam róla.
A technológia létezik és több helyen kísérleteznek vele. Molten salt power plant-ra keress rá ha érdekel.
Itt valamit el írtál a köbméterekkel, hogy lehetne már 1t homok 66 m3.
Igen ez elírás, máris javítom :-)
1 m3 homok kb. 1,5 tonna, vagyis 1 tonna homok 0,66 m3 . súlyos naygságrendi tévedésben vagy.
@@Gazsoka66 nem, mert a fenti hozzászólásban a videó leírásból idéztem (idéző jelekkel), ott vannak súlyos tévedésben vagy elírták
Azt az energiat kellene kihasználni, amivel az elektronok keringenek az atommag körül.
Veszteség a tárolásnál, és a szallitasnál lép fel. A hőcserélő ha le van szigetelve akkor nem veszteséges.
Ha jól tudom, a homok fajhője 1kJ/kg x C. Így 1 tonna homok 400 C különbséggel 400 MJ hő energia.
Ha nem tévedek,.számítási hiba van...
Azaz 1 tonna homok tud tárolni nagyjából 100kWh hőenergiát. 100t 100x ennyit...
Érdekes videó, de egy kis pontosítás: 10+10+10+5 % veszteség az nem 35, hanem kb. 31 %. Nem összeadni, hanem szorozni kell őket.
Ha jól emlékszem maga a homok oldja meg a hôszigetelést is, egyszerûen van egy homok köpeny amit nem fûtenek
Nem a homok hőmérsékletét melegítik 500°C-ra, hanem a homokot!
Van ennél sokkal jobb megoldás, a tárolásra.
Egy az előírásnak megfelelő cs.ház 0,16 W/m²/C°, átlagosan igényel kb.24 kWh energiát naponta, a fűtési idényben, a fűtéshez.
Szia.Homok helyett sóval feltöltve jobb lenne ez a hőtároló.
Miért jobb a só? Szerintem korrózív anyag és a nedvességet is jobban megköti. Mi a pozitív tulajdonsága amiat jobb? Talán nagyobb a tömege ugyanannál a térfogatnál?
@@nepazarolj Nem ártana, ha egy kicsit odafigyelnél a tényekre, ha már "oktatsz". Az energia és a teljesítmény az nem ugyanaz, a többi bakiról nem is beszélve. A homoknak kicsi a fajhője, ezért azon túl, hogy olcsó, semmi előnye sincs. A sóolvadék a fázisváltozás miatt (látens hő) nagyságrenddel nagyobb hőkapacitással bír. Ezért írta a kolléga a sót.
Na, ha részletesebb infót írtok, az előrevivőbb. :-) Szívesen veszem a hasznos kiegészítéseket. Pont ezért kérdeztem vissza a kollágától.
Nem az oktatás a cél, hanem az információmegosztás és a diskurzus, együtt elmélkedés elindítása.
@@nepazarolj Helyes
Német szénerőművek hűtőtornyai meg okádják a gőzt nappal amikor süt a nap, mert sok a termelés és valahogy el kell "summantani" a megtermelt energiát.
Oda (is) kellene vmi tároló.
Nesze neked sötétzöld energia!
Ebben az okelytésben gyenge a logika.
600c nem 500.
az árammal felmelegítenek levegőt azt küldik csőben a homokba, az melegíti fel, majd így is nyerik ki...
keveri a kW-ot és a kWh -t…nem szakember
Sokan keverik, csak súgok! :-) Olyan ez, mint a diétában a kalória. Az sem kalória, hanem kiló kalória. nem mindegy, mert sokszoros a szorzó. :-)
Ja és sehol nem állítottam, hogy szakember vagyok, ám az szakemberség józan paraszti ész nélkül nem tesz még életképessé a való életben.
Laci ...őszintén...fél év alatt simán kihűl....bármi is...ne hagyd magad àtpaszni
Így van, ha napi rendszerességgel újra töltik energiával, mikor nem kell pl. a szélenergia, akkor szuper megoldás, de hosszútávú tárolásra nem gazdaságos.
@@nepazarolj ...már húsz éve meggyőződésem, hogy a geotermikus megoldást kellene fejleszteni, mert az szinte állandó hatásfokkal üzemel. Azt a vátozatot, ahol nem mélységbe fúrnak, hanem nagyobb terület alá fektetnek csőrendszert. A családiházas udvarokra jellemző méret elegendő is lenne rá. Az sem egyszerű, se nem olcsóbb, de "statikus"😉
Szokásos zöld ámítás.. ezekre a projektekre csúszik a k+f támogatás..
Úgy ahogy 5-6 évente mágnesmotoros örökmozgóra is adnak pénzt.. persze nem nekünk..
Itthon volt erre egy szuterénes kisérlet. Vízzel.. kb 2 hetet bírt, hőszivattyúval, napkollektorral.. kb 50 m3 vízzel. Bence csinàlta, a Permanentől..
Szevasz!
Hatalmas tároló ? Alig nagyobb egy átlagos 5*4-es szobánál :) Egy új építésű háznál kb duplán kell építeni ( Egy pincerész ami szigetelt és abba ez a homok, kicsit emelten meg a normál épületrész :) ) Itt jó hőszigetelés kellene a szintek közé, mert senki nem szeretne nyáron padlófűtést :) A hőcserélőknek meg csak annyi lenne a vesztesége, amennyit a ventilátor fogyaszt. Direktbe nem lehet a homokból nyert meleg levegőt a lakásba fújni, a szilikózis veszélye miatt! Tartálynál a nagy tömeg miatt és a hő miatt inkább samott tégla lehet.
Nem mellesleg nagyon jók a videóid! Tartalmilag és érthetőség terén is (érthetőég=hangminőség és jól összerakott magyarázatok) !
Igen, azért itt az ördög a részletekben lapul. Nem tudjuk milyen megoldással áramoltatják a levegőt a homokon (ami tuti hogy valami nagyon tiszta,spéci homok) keresztül, mert azt simán keresztül fújni nem lehet. Ilyen szempontból a víz kezelhetőbbnek tűnik, de azt meg nem lehet 500 fokra hevíteni. Nehezen tudom ezt elképzelni ezt háztartási megoldásként, ez is csak egy kísérleti létesítmény, de kétségtelen, hogy a hőt még mindig könnyebb tárolni mint az áramot, és ha igazi energiaválság lesz, ilyenekhez kell folyamodni.
P
@@boese-i5g Nem spéci homok. Azt mondják a fejlesztő cég videójában, hogy sima homok, sőt bármilyen jó. Pont ezért is olcsó a rendszer, nincs benne semmi speciális összetevő. Nem hiszem, hogy direktben a homokon keresztül áramlik a levegő, mert 7-9 méter magas tornyon átfújni a levegőt... oda óriási nyomás kellene és nem lehetne irányítani, hogy hol menjen a levegő, arra menne amerre a legkisebb az ellenállás. Szerintem csövek mennek a homokban valószínűleg elég sűrűn, hasonlóan pl. egy gőzmozdony kazánjához és ezeken a csöveken már nagyon könnyű átáramoltatni a forró levegőt.
1000kg az-az 1t az nem 66 m3 , nagyon nem!
100 tonnás tárolóról volt szó, ami ha arra gondolsz, hogy 100 tonna víz~100 köbméter, akkor a nyílván valamivel nagyobb fajsúlyú homokból elég lehet 66 köbméter is, ahhoz, hogy meglegyen a 100 tonna.
Osztályozott homok a bányában, ami még nedves is 0/2 szemcsenagysággal 1m3 = 1.5 tonna!!
Akkor a 100/1.5=66.666666m3
Tehát a számítás nagyjából helyes, ha kiszárítjuk a homokot akkor az 1 tonna kicsit több mint 1.5m3, mivel a száraz homok könnyebb a vizesnél!!!😉
Csak elírás volt, közben javítottam. 1 tonna száraz homok 0,66 m3.
legalább is a homok nem, inkább 0,66m3
Volt itthon magyarnak, valaki a pincéjét leszigetelte, majd telenyomta vízzel, nyáron felfutotte napkollektorral. Bodulet nagy meló volt, kb november végéig nem tudott fűteni vele, semmi értelme ilyeneket agyalni.
A víz nagyon jó hővezető (így sokkal nehezebb benne hőt tárolni hosszú távon), szerintem vizes kísérletből származó tapasztalat alapján nem lehet leírni ezt a homokos koncepciót.
@@Golyszulat most így belegondolva, igazad lehet
Még egy lufi kipukkantva.....DE!!! csak pár napra kell tárolni, nem szezonokra....
Igen abban az esetben nem rossz ötlet.
@@nepazarolj A másik érv egyébként, hogy addig, amíg nincs más tárolási képesség, a rossz hatásfok sem érdekes, DE!! a gazdaságosság igen.
A szaldós eljárás a napelemek elterjesztése miatt volt, de a reális jövő az "áram kereskedés" elvén működő elszámolás és ott megtérülhet egy kisebb 2-4kw-s akkumulátor is, de ez hosszabb beszélgetés tárgya, sem mint írni pár sort.
Itt olyan energia tárolásáról van szó ami menne a kukába. Ha nyolc megavattot hagyományos akkuban akarsz tárolni annak messze magasabb (nagygságrendekel) a költsége.