Це відео не доступне.
Перепрошуємо.
Homok akkumulátor kicsiben. Napelem is táplálhatja, egyszerű, tartós és igazából olcsó is.
Вставка
- Опубліковано 7 вер 2023
- Lépésről lépésre láthatod miként építettem össze, de ne feledd ez barkács verzió.
Videó második része szeptember 15. 18:00 -tól itt érhető el: • Homok akku - a próba. ...
1m3 homok "magban" 200-400kWh hőenergiát is el lehet tárolni. (1000 fokosra is fel lehet fűteni) Talán a hőszigetelés a legnagyobb kihívás. Én csupán 6 liter homokot használtam és kb. 1kWh elraktározására alkalmas.
Összehasonlításként: 1m3 vízben kb. 80kWh hőenergiát lehet eltárolni. (100 foknál forr a víz...)
Összehasonlításként:
15000 kWh éves energiaigényű ház kb. 1600 m3 földgázt használ fel. Állítólag ez az átlag....
15000 kWh előállítására a legtöbb háztartás képtelen. És még ha menne is, vasúti tartálykocsi méretekben kellene gondolkodni.... bár abba is csak 36 m3 homok férne el....
ordasigabor.we...
Újfent gratulálok ! Szép munka, szakszerű magyarázat ! (Kedvenc régi fizika- elektrotechnika tanáromra emlékeztetsz, akinek nagyon sokat köszönhetek !)
Tartalmilag épp oly tökéletes, mint a többi kisfilm! Köszönöm! (A képkeret állandó "tologatása" viszont zavaró és öncélú! )
az nekem is qrva idegesítő
3 perc után írtam, hogy elég - elég - elég legyen az effektekből!! Aztán egész a végéig abbahagyta, úgyhogy töröltem a hozzászólást.. De látom mást is zavart, ez egy kicsit megnyugtat..
A videók és a témák egyébként klasszak!!
Üdv! 🙂
én is leküzdöttem magamban az udeget, mert megéri 🙂@@nevetlenke
Én anno kiszúrtam a 300 wattos villany rezsómmal amikor már nem emlékszem micélból de egy edény homokot melegítettem rajta. A szomórú az, sajdítottam. hogy a rezsó konyhára viz melegítésre lett méretezve, és nem homokra. A platni rövid idön belől átmet vörös izzásba, 7-800 fok celzius és a cekász megszakadt.
23:18 én egy nagyon jó házi módszert láttam vibrálásra: kardfűrész orrára rögzítettek egy bútorlapot és kés nélkül, üresen megjáratták és közben tolták végig a bútorlapot az edényen.
Betont tömörítettek vele de biztosan másnál is igen hasznos :)
Nekem van egy vibrációs hátmasszírozóm, meg egy rezgőcsiszoló tartályom, aminek a tetelyére ráteszem pl. a műgyanta munkákat, hogy kimenjen a buborék.
Szia, remek anyag.
Én annó ott akadtam, el hogz nem tudtam elvenni hatékonyan a hőt
Maradtam a vizes tárolásnál.
1 m3 1 fok cc 1kwh..
A víznek több mint 5x akkora a fajhője, mint a homoknak a tömegéhez mérten nyilván, tehát ha mondjuk egy százkilós víz akkut viszonyítasz egy százkilós homokakkuhoz, akkor az előbbiben bőven 400 fok fölé kell melegíteni a homokot ahhoz, hogy száz fok alatti vízzel ugyanott legyünk, ami vízzel egyébként fűteni, zuhanyozni stb is lehet. Gondolkodtam ezen én is, ha tárolni kell fűtésre-fürdésre hőenergiát, akkor szerintem veszek egy böszme nagy tartályt, hőszabályzós fűtéssel és megoldom okosvezérléssel, rengeteg energia belefér, mondjuk csak 60fokos delta T esetén egy köbméter vízben 70 kwh például (és könnyen lehet kapni két-három köbméteres tartályokat is), azt nem mondom, hogy egy telet végigfűteni elég lehet, de fürdésre stb igen. És egy ilyen tartály, örök, mint a nyomorúság, nem szekálhatnak Mészáros cégei hogy mit csinálsz az áramoddal stb....
Ilyen van nekünk otthon, de mi úgy hívjuk bojler :-)
Üdv! Szuper a videó! Hallottam energiakaróról. Ez például a napkolektor által nyáron, ősszel megtermelt hőenergiának a 100-150 m mély talajszonda által a talajba való "préselése", amit aztán majd télen a talajszondával a felszínre hozunk, majd hőszivattyúval felhasználjuk az épületünk fűtésére. Erről viszont irodalmat nem találtam, csak ötlet szintjén. Így tehát a talaj felfogható úgy is, mint egy "végtelenül" nagy szigetelés nélküli homokakkumlátor. Ebben az esetben a fűtési és tárolási hőmérséklet egészen barátságos, jóval 100 fok alatti. Örvendenék, ha egy videóban, erre az esetre elvben is készítene egy hatástanulmányt!
nagyon rossz lenne a hatékonysága, valamennyit fűtesz a talajon, de sokkal több elmegy a talajvízbe, levegőbe stb, nagyjából azon az ötlet szintjén van (sarkítom), mintha nyáron hősugárzókkal melegítenéd a levegőt, hogy télen melegebb legyen amikor szellőztetsz (túlzás mert valamennyit visszakapsz, de nagyon sok befektetett energiáért nagyon keveset) Jobban megéri mélyebbre fúrni és a föld hőjét hasznosítani, de hát az ugye elég drága. Ja és tilos.
A szomszédnak pedig egyik napról a másikra, meleg vizes "thermo" kútja lesz.. 🙂
Szép volt!
Nagyszerű videó volt és igen informatív.
Érdekes, én is nézegettem régen ez irányban.
Problémás lehet egy 10x10, azaz 100 m3 homok felfűtése.
Hőcserélővel könnyű felfűteni, és kivenni, de teljesen át kell szőni vele a közeget ami drága.
Levegővel alulról felfűteni, de kell a hőcserélő is a kivételhez.
Magas forráspontú folyadékkal + hőcserélővel felfűteni, növeli a kapacitást és jobb átadó képesség.
egy tarálykocsi homok elég ;) 100m3 4 háznak elég
De nem is kell a nyárból a télbe, hanem a téli napok egy részénél a nappalból az éjszakána is jó.... ekkor sokkal kisebb, csak legyen hozzá sok napelem....
Nagyon szuper ,várjuk a folytatást
baszott jó a témaválasztás és igényes a kidolgozás, köszi a videót!
Ismét gratulálok a videódhoz, nem is gondoltam volna hogy léteznek ilyen megoldások, ráadásul elvileg használhatóak is. Döbbenet, Köszi és Like. _Marci_ "én alá tennék még pár darab peltier modult áramtermelés végett"ötlet".
A peltier (itt inkább nevezzük seebecknek a fordított konverzió miatt) modullal az a baj, hogy kell neki hőkülönbség, viszont ebben az esetben ez hőveszteséggel járna, mert nem lehetne körbeszigetelni. Ha levehető szigeteléssel lenne ellátva a tartály alja, akkor talán menne. Viszont kérdéses a hatásfok. Szerintem több hő menne veszendőbe, mint amennyi áram ki bírna belőle jönni.
@@CsibeBiGa Akkor kevesebb a haszna mint a befektetett munka ha jól értem, arra akartam volna kijukadni hogy az eltárolt hőt, időnként áramtermelésre használnánk a hideg oldalt a ventinlátor adná, a peltier modulra kötött inverterre, hasonlít a kísérlet a marsos mozifilmhez amúgy.. mentőexpedicó vagy mi volt a neve annak..
@@Marcika007 : A Mentőexpedícióban rtg volt, plutónium fűtéssel. Kicsit lassabban merül le ;-)
@@CsibeBiGa ez nem probléma, aki épített már peltier elemmel az tudja, jól kell megépíteni. De most hőt akarunk kinyerni a homokból, vagy áramból jóval kevesebb áramot előállítani?
@@endlosz : áramból jóval kevesebb áram, ez következik be. Csak akkor kifizetődő(bb) a rendszer, ha a felesleget tesszük bele. Viszont a megfelelő kapacitású, hatékony rendszer elképesztően drága lenne, csak nagyipari körülmények között lehetne életképes. Ilyen családi házas szintet nézve tisztára ráfizetés.
Ezeknek a szigeteléseknek van "munkapontja"? Úgy értem, van egy fix hőfok különbség ahol a leghatékonyabbak? Vagy nagyjából állandó szigetelési képességük, minden hőmérsékleten?
Tehát a veszteség ugyanannyi lesz 500 fokos homoknál, mint pl 300-nál?
És köszi a videót, nagyon érdekes volt, én még sose hallottam a homok akkuról.
Ha egy adott vastagságú hőszigetelésről beszélünk, és pl. 4% a veszteség 300 fokon, akkor kicsivel több, mondjuk4.5% lesz 500 fokon.
Mindegyiknek van egy használati tartománya pl. -40C - +80C.... vagy -100C - + 1600C ezen belül kicsit változik a hővezetésük.
Nézd meg itt az ábrát, XPS-re:
analyzing-testing.netzsch.com/en/applications/thermal-insulation/extruded-polystyrene-foam-xps
Kohókat szigetelnek pár centis szietelő anyaggal. Belöl 1500 fok tombol. A kohó mellett télen a + 5 fokos 'hidegben ' kellemes 20 fok celciusz hömérséklet uralkodik.
Egy szigetelésnek ha száraz nincs munkapontja, talán a perlon vatta megrogyik 80 -100 fokon Egyébként a perlonnak az a jelentősége hogy nem tartja magában a vizet, Ahogyan a közet gyapot sem.. A legjobb szigetelő a vákum. A termoszok is így működnek
Nekem a piramis jutott az eszembe. Nagy hőfelvevő felület/napelem/mészkőlapokkal volt burkolva, az egyben a hőszigetelést is megoldotta.
Szep munka. Varom a kovetkezo videod
jövő péntek ;)
Most értettem meg a Szahara lényegét. Földönkívüliek által készített hatalmas homok-akkumulátor. 😝
Akkor esténként miért fagy a sivatagban? A homok miért nem melegíti vissza a környezetet? Chat GPT szerint a homoknak alacsony a hőtároló képessége: "Alacsony hőtároló képesség: A sivatagi talajok, homok és kavicsok rendszerint alacsony hőtároló képességgel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a napközben felmelegedett talaj gyorsan kisugározza a melegét az éjszakai órákban, ami hűtést eredményez."
száraz a levegő és a nulla a felhőzet... és huss.... pont ez van a magas hegyekben, éjjel hideg, nappal meleg. Nem kell ehhez sivatag.
Ezek szerint egy középiskolás lenyomja ebben a témában az MI-t
@@ordasigabor : A homok miatt kell a sivatag. A hegyekben nincs homok.
@@ordasigabor ezt is írta 🙂
Nyilván a sivatag is tudna akkukent működni, de napközben csak csekély réteg melegszik át, mire mélyebben melegednek már jön is az este
Jó videó lett. Gratula neked.
Köszi!
örülök, h tetszett !
A víz akár 300°C-on folyékony, de ahhoz nagy nyomás kell.
Gratulálok a videóhoz. Nekem mondjuk az jutott még eszembe, hogy a homok nem túl jó hővezető. Esetleg megfelelő tömegben és geometriával alkalmazva nem lehetne egy olyan tárolót kialakitani ami a nyáron gyűjtött hőt télen visszadná?
ehhez 20m3 homok kell... szóval a mérete is nagy és egy 20kWhp napelem rendszer tudná csak feltölteni... ennek max a fele van egy családnak.
Kár hogy csak egy like-ot tudok nyomni….de itt a többi: 👍👍👍👍👍👍
Mennyi homok kellene egy négy személyes házikó alá, hogy nyáron nap collector-al felfűtve télen fűteni lehessen?
Azt olvastam valahol, hogy a Finnek kísérleteznek valami hasonlóval, csak ott homok helyett só van. A só jobb mint a homok?
Üdvözlettel Németországból: János
Emlékeim szerintem valamivel jobb, de inkább bár feltevés de "könnyebben" jutnak sóhoz mintsem homokhoz.
Nem tudom milyen sóra gondolnak, de létezik egy nagyon régi és nagy fajlagos hőtároló képességű megoldás. A nátrium szulfát (glaubersó) 32 celcius fokon "olvad a saját kristályvizében és ez az olvadási hő grammonként 343 joule, míg a víznek csak 4,2 joule ! Padlófűtéshez megfelelő a hőmérséklet és a nátrium szulfát egy olcsó anyag. Még téli útszórásra is használják, mert sokkal kevésbé korrozív mint a nátrium klorid.. annak 800 Celsius körül van az olvadáspontja, az olvadáshőjét sajnos nem tudom, de a fajhője valószínűleg nagy, mert sót szoktak melegíteni régen a fájós testrészek melegen tartásához.. Tudomásom szerint az olcsó anyagfok között a nátrium szulfát a legjobb hőtároló. Villamosmérnök vagyok, de nagyon érdekel a fizika és kémia is. Apám, keresztapám vegyészmérnök is volt. Sajnos már egyiküket sem tudom megkérdezni.
Kb. 20kömbéter homok egy 150nm-es családi házhoz elég. Só is jó, gipsz is.... aki gazdag, az rézbe és alu-t is használhat.... mondjuk az egy pöttyet drága...
@@ordasigabor
Mondjuk ennek a mennyiségű homoknak a leszigetelése sem lenne olcsó...
20m3: egy két napra...@@ordasigabor
Hűha! Ez nagyon izgalmas!
Erről a témáról Telkes Mária tudós és feltaláló jutott eszembe, aki elsőként alkalmazta ezt az energiatárolási módszert passzív ház fűtéséte és talán legismertebb szabadalma az első, szoláris fűtési rendszerrel működő napház...
Tovább lehetne gondolni ezt az akkumulátort úgy is, hogy a nap energiáját tárolnánk benne. A nap forrósítaná fel a homokot és ezt az hőenergiát Peltier elem segítségével elektromos árammá lehetne alakítani.
A víz pufferelés tök jó. De ki tud ilyet telepíteni. Van róla technológiai leírás?
Pénzzel bírni kell és akkor mindent készen meg lehet venni és ott lesz hozzá szakember is.
www.e-futesbolt.hu/eldom_bce_f_2000_hutesi_es_futesi_puffer_tartaly_hoszivattyuhoz
A homokszemcsék között sok levegő marad, így nem lehet fűtőszállal egyenletesen felfűteni az egész rendszert. Ezért forró levegő befúvásával szokták felmelegíteni a homokot.
Egy ház téli fűtésére viszont sajnos nem jön ki a matek.
Ahol a közösség összefog, ott kijön a matek. Vannak települések (na nem hazánkban), akik ezt használják. Egyedileg nem éri meg, ez igaz.
13:44 meg majdnem hopajzsnak is megteszi,urhajora 😁
Várom a következő részt, kiváncsi vagyok, hogy jön ki a tartályból a belepumpált energia, úgy, hogy fel lehessen használni...
szeptember 15-én a homok akku veszteségeiről lesz szól (meddig tartja meg az energiát)
szeptember 29-én pedig az energia kivételről
@@ordasigabor atom, epedve várom! 😎
Technikailag hő formájában, más módszer tudtommal nincs.
Star Trek. 👍
ügyesen észrevetted
pár kérdés:
ha a homok mennyisége egy domb, olyan 10 hektár , és 300 fokosra melegedő olajjal fűtöm föl, és vízzel veszem vissza, akkor ki lehetne vele fűteni az egész telet 23 fokon?, olyan 10 000 liter keringetésével?!
ez egy falunak is sok lenne télire....
@@ordasigabor bingó
köszi, meglesz
Tetszenek nagyon ezek az energia tárolással kapcsolatos videóid. Meg olyan témákat dolgozol fel,
amikről még soha nem hallottam. A te videódban láttam először pl a szilárd test relét, és tudtam találni egy jó felhasználási módot neki.
Van egy alap (de nekem tökéletes hangélményt adó) házimozi szettem, és a mélnyomó az automatikus bekapcsolás és kikapcsolás
alapvetően működik, de ha kisebb a zhangerő, nem kap elegendő erősségű jelet, akkor sosem kapcsol be.
Át állítottam hogy folyton be legyen kapcsolva, és az SSR kapcsolja neki a 230-at. Amikor az erősítőt bekapcsolom, az USB-n azonnal megjelenik az 5v és az ad jelet az SSR-nek. Így amikor Így végülis addig megy a mélynyomó, amíg az erősítő is be van kapcsolva. Amint eltűnik az 5 volt, a mélynyomó is lekapcsol. 3D tervezést is alapszinten megtanultam így terveztem egy dobozt az SSR-nek és a mellette lévő
dugaljnak. Tettem rá egy USB portot is egy PC-s táp kapcsolót ami biztosítékkal védett. Elsőre nem is lett rossz.
Az SSR nagyon jó cucc és olcsó is. Nem Fotek ha nem Fofek. 25A bír de a mélynyomó kb 80 Wattos.
Ez csak egy felhasználás, de nekem nagy öröm hogy már kis jelnél is szól a mélynyomó és nem kapcsol le csak akkor amikor az erősítő is.
Azért picit frusztráló volt hogy pont jön egy akció jelenet egy robbanás és csak akkor kezd feléledni a mélynyomó.
De így meg lett oldva a dolog. Már jóformán el is felejtettem hogy van ez a kis elektronika csak teszi a dolgát.
Mivel a mélnyomót nem kellett babrálni azért az sem utolsó dolog és más eszközhöz is használható.
Amikkor olvasgattam mélynomókról az újakkon is elő fordul az, hogy automata módban ha nincs meg a megfelelően nagy jel erősség elmegy aludni ami azért annyira nem a legjobb. A jövőben majd komolyabb mély ládát szeretnék, és ahhoz is gond nélkül használható lesz.
Tök apró dolog de nekem ez egy előre lépés volt. :)
Nagyon jó hangvételűek a tartalmaid és basszus mindig tanulni valamit. Te honnan veszed elő ezeket a témákat?
Mert ilyen hogy homok akkumulátor pl nem hallottam soha. De jó cuccnak tűnik.
Bár ugye inkább télen lenne jó egy ilyen, akkor mennyire tud hatékony lenni vajon?
Akkora "akku" kéne ebből hogy egész nyáron lehetne tölteni, és egész télen lehetne vele fűteni. Na az 250 IQ lenne megcsinálni.
Kis spórolással, odafigyeléssel stb. mondjuk X Ft-ba kerül a téli fűtés. 50-szer X költséggel jár egy olyan beruházás, ami nagyon látványos, és 20-szer X-be egy hőszivattyú. Ilyen esetben nyílván a hőszivattyút választják és így jódarabig nem is lesz olyan fejlesztés, ami az 50-szer X árat lehozza emberi léptékbe.
15:50-nél - Hát hiszen a fazéknak van három olyan gyűrűje, amelyek leszűkítik az átmérőjét, ezért önszántából a kemény PUR hab soha ki nem jön belőle. Jó, ha szét nem kell vágni miatta a fazekat. Kár lenne.
magától -> valóban soha nem jön ki :)
@@ordasigabor😂😂😂👍
Lehet (de csak lehet), hogy a purhabot könnyebb/olcsóbb elvágni mint a pléhvödröt :D
De amúgy kijön az egybe is, csak húzni kell erősen
Hogyan tervezed kivenni a hoenergiat? Vagy ez a kiserlet csak a betaplalasrol es a tarolasrol szol?
Lesz a kivételről is videós tartalom szeptember 29-én.
Jövő héten, szept 15, pedig a hőtárolási képességet láthatod.
Ha tippelni kellene, akkor valami "légcsöves" megoldással a meleg levegőt lehet kiszívni vele és "apránként" a légtérbe ereszteni fűtés gyanánt.. Melegvízzel pedig hasonlóan, mint egy "cirkó" csak itt nem gáz ég, hanem forró homokod van..
Ez a videó jelent meg pénteken 6-kor, akkor a folytatás jövő héten lesz ugyanekkor?
Így van, jövő héten pénteken 6-kor jön a folytatás.
@@janoshaasz5219legalább van miért élned! Várd a csodát! Akarom mondani a valóságot.😊
👍✌🙏
Felfűtöttem a homokot de hogy veszem ki belőle a hőt, szabályozottan?
majd ertől is lesz videós tartalom, szept 28-án
@@ordasigaborkösszönöm a gyors választ vasárnap kora reggel! És bocs az elhamarkodott kérdésemért, a sok (ami a tartalom minőségét jelzi) bejegyzés közt megtaláltam kérdésemre a választ is! Remek sorozat! Vetekszik Öveges proff előadásaival,azok elmélet bizonyítás, az ön "szemeszterei" az élet gyakorlati oldala! 👍 Várom a következőket, sok sok erőt, egészséget további munkájához!
A Víz nem igazán jó, 100 fokon már forr és tágul. Nyomás alatt lehet tovább növelni,de az már drága. (akkor már inkább olaj)
A homokot meg több száz fokig lehet hevíteni.
Wow!
Ez aaaz! Star Trek, Pike kamitányban! :D :D Repül a Vulkáni köszöntés egy Like formájában. :)
Örülök, h észrevetted a jelet a pólón. Gondoltam kiderítrm van-e Star Trek rajongó ;)
Mi a helyzet a sóval?
az is megfelelő, csak korróziót okozhat
A só és a homok között nem nagy a különbség. De mi a helyzet vulkanikus kőzetekkel, hamuval ?
@@lajosinancsi1583 Nem csak az olvadt sóra gondolnék, hanem a legújabbra, a nátrium-kénre...
@@lajosinancsi1583 Az túl porózus szerintem. Vagy meg akarod őrölni?
Ez azt jelenti, hogy 1MW eltárolása téli fűtésre kb 5000 tonna homokot jelentene ami kb 5333m3. (17x17x17m)
És ezt 500 fokra kellene felfűteni. Árammal. Napkollektorral ezt szerintem inkább olyan 100+ néhány fokra lehetne.
Nem tűnik házi használatra alkalmasnak. Sokkal célszerűbb télen összeszedni a fűtéshez szükséges energiát. Megfelelően nagy méretű napelem és
hőszivattyú (Nem levegős). A napelem mérete kb 32db minimum 400w -os panel. Szerintem ez ma a legkivitelezhetőbb.
Nem jól számoltál
8kg homok 500C -> 1kWh
8kg homok 1000C -> 2kWh
lehetne 1500C is, mert kibírja -> 3kWh
1MWh = 1000kWh
Maradjunk, hogy 1000C is könnyen eléthető
8*1000/2=4000 ez azt jelenti, hogy ez 4000kg homok.
4000/1.6= 2500 liter vagyis 2.5m3
Ez 1x1x2.5m.
1MWh nem elég fűtésre. kb. 16MWh kell, szóval kb. egy tartálykocsi méretű kell télire. Senki nem mondta, házi használatra van. Van ahol működik a közösség, pl Ausztriában nagyon sok kis faluban távhő van. Összefogtak, alácsövezték az utcákat. A szélső háznál van egy fával működő kazánház, ami folyamatosan megy. Szóval ez hozzáállás kérdése.
@@ordasigabor valóban rosszul számoltam. Valamit elnyomhattam a számoló gépen, mert hülyeség az eredmény. Azonban továbbra is tartom, hogy 100 fok felett nehéz házilag megoldani főleg a hő visszanyerést. A számítást maj javítom.
24:28 az lenne a cél, hogy nyárról télre átvinni .-D
de nem ez a cél....
@@ordasigabor ne adjuk alább, a rohadt lehúzós EON-os szivatást így lehetne semlegesíteni, szigetüzemű napelemrendszer, föld alatt 20-30 köbméteres homokakkumulátor, és 3 hónapra elegendő hőt nyerhetünk ki belőle. Bár kérdés, hogy ez sokkal olcsóbb-e, mint a geotermikus fűtés.
@@endlosz nálam a család tuti minimum elcsodálkozna, ha megjelenne két kamion homokkal
@@ordasigabor nem biztos, hogy megközelíti munkaidőben, és árban egy geotermikus fűtés építését. A caterpillart kell megfizetni, vagyis annak a kezelőjét, aztán falazóblokk vasvázzal, az sem két forint, felépíteni még egy kőműves, ha magad nem csinálod, akkor kettő, szigetelni, lefedni, szerelőnyílások, stb. Én konkrétan ezt napelem nélkül is meg tudnám építeni nagy méretű fókuszlencsékkel, amik egy fém hővezető elemre fókuszálnak, ami eloszlatja a homokban a hőt. Ezt persze vmi komoly rozsdamentes acélból, vagy aluból kellene összehegeszteni, ez is sok munka, sok idő, sok pénz. Engedélyeztetni biztosan nem kell, ha a telek közepére építi az ember, mert talajt veszünk ki, és talaj teszünk vissza. Van egy ehhez picit hasonló megoldás, amikor még a lencsék sem kellenek, komposztot tesznek egy ilyen föld alatti tartályba, és az a bomlás következtében felszabadított hővel fűt, csöveken keresztül áramoltatnak zárt rendszerben vizet, vagy bármilyen hűtőközeget, és azzal vezetik ki. Én mondjuk ezt tovább terveztem praktikusabbra, a falra építve közvetlenül, viszonylag vékony 1 mérteres rétegben, hogy amikor cserélgetem 2 évente az anyagot, mert már nem ad le hőt, könnyebb legyen lelapátolni, és felülről feltölteni. A homokkal mondjuk sosem kell ilyen szinten bajlódni, egyszer belerakjuk, és valszeg örökké használható lesz. Az ausztrálok alkalmazzák ezt a hőtároló elvet már régóta úgy, hogy 2-3 méter vastag beton falat építenek a ház belsejébe amit az épület déli oldalán lévő óriási ablakokon keresztül a nap nyáron melegít, télen szépen lassan lehül, és aztán nyáron meg hűtő elemként is működik, persze nagyon pici eredményekkel, de ugye 2-3 fokot is értékelünk, amikor a fűtésszámlát megkapjuk. Ugye mindig relatív amilyen ez a fal a kinti hőmérséklethez képest, annak az ellenkezőjeként működik. A Balaton vize is milyen sokáig meleg még ősszel, bár ugye azt folyamatosan fújja a hűvös szél, és hullámzik, de mi lenne, ha az egész egy napfényt beengedő, de széltől védett helyen lenne, valamiféle polikarbonát fedéllel. Hmmmm.A legnagyszerűbb dolgok a legegyszerűbbek.
Nem jobb a "vízakku"? A víznek ötször akkora a fajhője, így nem kell sok-száz fokra melegíteni -> napkollektorról sokkal hatékonyabban melegíthető 80-90C-ra, mint napelemről a homok 5-600C-ra. Töredéke a hőveszteség, egyszerűbb a gépészet. Illetve elkészíteni is sokkal könnyebb, kerti csapról megtöltöd, nem kell tonnaszám talicskázni hozzá a homokot.
a legtöbben egyiket sem választják....
@@ordasigabor Hát, presztízsből (vagy EU-pénzekért) tolják a homokakkut. 10 éve kalkuláltam vízakkut egy családi házhoz (8MWh), akkor 6M-ból ki lehetett volna hozni. Inkább föld-víz hőszivattyú lett 2M-ból.
Vízakku?? Mi bojlert használunk 🙂
Azt nem sikerült elárulnod hogy lesz ebből kivéve a villamols áram.
villamos áram??? Hőenergia jön ki és lesz erről külön videós tartalom ;)
A homok akkumulátort a finnek már évekkel ezelőtt feltalálták.Több száz köbméteres szigetelt tartályban lévő homokot ötszáz C fokra fűtöttek fel napelem által termelt árammal.A kinyert hőenergiával egy lakótelep fűtését oldották meg.A hőveszteséget nappal pótolták a napelemek.
Ami a finneknek megy az pl. a magyaroknak nem feltétlenül.... sajnos....
8:00-nál - "Kettő és fél centiméter széles" - inkább kettő és fél centiméter VASTAG.
legyen, miért is ne ;)
Hát ahogy én látom inkább csak nem sikerült felbontanod, mert bontatlan állapotban látható...
Ez is érdekes lehet: ua-cam.com/video/yVQwgSSLRMk/v-deo.html
Mennyi 1kWh? A kínai gyártású villanybicajommal 25kmh sebességgel el tudok vele menni 36-40km távolságot. 2x! :-D. Nulla tekeréssel, csak mopedként használva. És messze nincs optimálva. 😂😂
az 1kWh nem kevés
Tűzgátló purhab megoldja a probléma egyik részét.
király, nem tudtam, hogy ilyen is van. Rákerestem és valóban... kösz!
@@ordasigabor Orulok, hogy segithettem. A regi habot tedd 30-40 fokos melegvizbe 15 peecre, es razd vagy 5 percig, erezni mikor megmozdul benne a cucc.. Lehet kijon az egesz.
Jók, sőt nagyon jók ezek az energia nyerő, tároló megoldások!
De! Sőt DEEEEEE!
Én inkább az el nem használt energia mellett teszem le a voksom. A háztartásban a téli fűtéshez szükséges a legtöbb energia. De igazán komoly hőszigetelésre a szükséges energia igény a töredékét csökkenthető! Vagyis a teljes ház MINDEN oldalról passzív ház szintjén hőszigetelve. A nyári felmelegedés ellen árnyékolással megvédve (fák, napvitorlla). A relatíve kevés hőigényt pedig takarékos hőszivattyúval (inverteres klíma) biztosítani.
Sőt, ha valaki 44 vagy 48cm-es jó téglából épített házat, és legalább közepes minőségű ablak a házon, akkor 100eFt-ból kijön a gázfűtés, 70eFt-ból a hőszivattyúval, 150nm esetén.
Ez azért nem olyan vészes....
Sokan 10-15-20cm-es hőszigetelést alapban felraknak, pedig a tisztességes tégla is bőségesen elég.
A kerámiapaplant a purhab jól összenyomta, vagyis a hőszigetelése már nem olyan jó!
A homok meghatározás a szemcsék frakcióját jelenti. A Szahara homokja valójában nem kvarc homok, hanem földpát morzsalék és a szemcsemérete homok. A folyami homok vagy bányahomok agyag-iszap tartalommal is bír. Bár csekély az eltérés a fajhőt tekintve.
Így van! A szaharai homok nem is használható betonhoz, ezért rengeteget homokot bányásznak a tengerfenékről. Nem kicsit környezetromboló..
@@zsolta1639 A szaharai homokból gránitot lehet csinálni. Pont úgy, ahogyan az ókori egyiptomiak öntötték a gránitot, mint manapság mi a betont. De az inkák, a görögök és a magyarok is birtokában vannak e tudásnak.
majd a következő részben látni fogod, h nem nyomta össze
07:30 - Az alu hordót kívülről feketére érdemes festeni, mert magába irányítja a kerámiapaplanig eljutó hősugarakat.
9:32 - Az alufóliának a fényes oldala legyen befelé, mert az hatékonyabb hőtükör.
azt hittem, hogy a fekete szín csak a fénysugarakat ejti csapdába
Rossz hír, hogy a fekete kifelé is jobban sugároz, mint villamosmérnök anno tanultuk ezt az alu hűtőbordák gyártásánál, amit jobb esetben feketére eloxálnak. De a gyakorlatban is mértem. A Dewar palack (termosz) is két tükrös üvegfelületű, közte vákummal. (Csak ezt ilyen méretben sokkal ésszerűbb Cábor által bemutatott kerámia gyapottal megépíteni. Dolgoztam én is ilyen anyaggal laborban, szenzációs !
Azért vigyázz azzal a homokozással,ezt most pártunk és kormányunk nem támogatja .😷