1802. Valóban jó megoldás az akkus tárolós napelem a szaldó helyett? 🌞⚡Napelem káosz a köbön! 😡
Вставка
- Опубліковано 25 жов 2022
- Valahogy így működik Magyarország villamos hálózata. Energiamix, erőművek, naperőművek, atomerőmű, szénerőmű, gáz és olajerőművek, szélerőművek, vízerőművek. Miért jelent gondot a sok napelem a gyakorlatban? Hol lehet felhasználni a házi naperőművecskék termelését? Miért lesz itt nagy gond szerintem a télen? Trafókörzet, magas hálózati feszültség kérdését is kitárgyaljuk. Miért nem tud betermelni a betermelős napelem rendszer? Miért nem működhet a szaldós rendszer?
Sok gyakorlati meglátás, amire még talán senki sem gondolt, de nyíltan egészen biztos, hogy senki sem beszélt eddig.
A tévedés jogát fenntartom magamnak. :-) Ezek csak az én saját józan peraszti gondolataim, nem vagyok energia szakértő. - Наука та технологія
Ezek a napelemes videók legalább annyira hasznosak, mint a vályogosak. 😁 Köszi, hogy megosztod a napelemes tapasztalataidat.
“A dolgozó akkor jár jól, ha a cserépkályhába bevezeti az áramot! Mert a dolgozó járjon jól! Nálunk ez szempont. Szóval, dolgozó elhitte (ezt is), bevezette a cserépkályhába az áramot, szépen kézenfogva, amint bevezette, puff neki, rögtön felemelték az árát. Szegény nem vette észre, ez nem cserépkályha, ez kelepce!” (Hofi Géza, 1980)
Hofi azt is monda. A dolgozó járjon jól és...? Felszedték a járdát! :)
Helyetted nem gondolkodik senki, sem most, sem régen.
A felhős idő nem jelent túl nagy kihívást terhelés szempontjából mivel ahogy a felhő halad az ország felett, területek árnyékba borulnak, máshol meg pont kisüt a nap.
400kV/230V transzformátor nincsen. 10, vagy 20kV-ról transzformálják 230V-ra körzetenként.
10:10 Ha épp betáplálsz a hálózatban, akkor pont ,hogy a trafótól távol lesz magasabb a mért feszültség, a feszültségesés mindig az áram folyásának irányába értendő.
31:20 230V A hálózati feszültség effektív értéke, 325V a szinusz csúcsértéke, azt sosem hívjuk a feszültség értékének.
Amúgy akadnak jó ötletek a videóban.
Ott kellett volna kikapcsolni, amikor elmondja, hogy nem szakember, csak józan gondolkodású.
Nah, hát ezen az analógián át volt itt nekünk 10 millió vírusszakértőnk is 2 éve.
Az nem baj, hogy a felhők okozta fűrész jel a napelem áram termelésében nem okoz olyan feszültségingadozást, mint amit állít.
Hisz ha igaz lenne, akkor ennek az ellenkezője is igaz lenne, hogy ahogy a lakótelepen a háziasszonyok össze-vissza kapcsolják be a mosógépet, a hűtök önmagukat, hogy a mikróról ne is beszéljek, akkor ezek hatására is kéne össze-vissza ugrálnia a hálózatnak napelem nélkül is. De bezzeg egy napelem nélküli világban minden szép, az nem baj, hogy a fogyasztókat is teljesen véletlenszerűen kapcsolgatják.
A napelemmel teli hanyatló nyugaton nincs is stabil áram :D :D :D
Kár volt így felizgatni a jó népet.
Majd hozzászólnék a témához a napokban. Vannak hibák a videóban amit tisztázni szükséges.
A megközelítés különben jó.
Feliratkoztam ,mert nagyon érthetően és jól felépítve adod át a tapasztalataidat köszönöm.Hosszabb videót is simán meg tudok személy szerint nézni😃
Ha órák hosszát beszélnél róla, akkor órákig nézném. Köszönöm a videót. Érdekel a téma. Várom a következő részt.
Nem akarom nagyon leszólni a videót, de már az első 10-12 percben elég sok pontatlanság van... meg utána is.
A teljesség igénye nélkül.
Kezdjük azzal, hogy 400kV-ról sosem transzformálnak 0.4kV-os hálózatra, 20kV-ról annál inkább.
Aztán, a feszültségértékek a csatlakozás során rögzíteni kell és az inverten beállítani, feszültségcsökkenés 0.7xUn, feszültségnövekedés 1.15xUn azaz a tartomány 161 - 264 V között termelhetnek be a hálózatba. Ez alatt és e fölött le kell állnia az inverternek, de nem 15 percre, hanem 0.5 - 5 perc tartományra. Ez is olyan érték, amit meg kell adni. Szintén van min és maximum érték a frekvenciára.
Természetesen nem kizárható, hogy az áramszolgáltató 250V körüli névleges feszültséget állítson be, de ez azért már a konspirációs teóriák témakörét súrolja annak fényében leginkább, hogy minden szolgáltatásnak, így az áramszolgáltatásnak is vannak kötelezően betartandó, minőségi paraméterei... Ez a névleges feszültségre a +10 - -10/15%, amibe a 250V még belefér, de az inverterek max 264ig még betermelhetnek, tehát nem állnak le 250nél. Nálunk pl ma 227-233V tartományban ingadozott a névleges.
Ráadásul az utóbbi 12 évben nem sok hálózat modernizáció volt (indokokat szerintem ki lehet találni) így sok helyen 20-30-40+ éves trafók vannak.. Ezeket sűrgősen kellene olyan okos-transzformátorokra cseréni, amelyek nem csak a lefele transzformálást képesek megoldani, hanem a középfeszültségű hálózatra is képesek visszafele tápláni.
Feszültségcsökkenés - feszültségnövekedés miatti meghibásodás. Na itt megint lenne pontosítanivaló. A mai modern eszközök általában a 110-230V névleges mellett működnek tekintettel arra, hogy pl az USAban 110V/60Hz hálózat van és a műszaki berendezések gyártóinak nem éri meg két külön réndszerre fejleszteni, ezzel a feszültségcsökkenés miatti meghibásodást ki is húzhatjuk a listáról. A feszültségnövekedés miatti meghibásodás az valós probléma, nem tagadom, viszont meg kell vizsgálni azt, hogy honnan van 265V+ a 0.4kV hálózaton. Amúgy a drága elektronikai berendezéseket érdemes túlfeszültség ellen védő konnektorról táplálni leginkább a villámcsapás okozta túlfeszültség ellen.
Napi terheléseloszlás... Ez egy igen jól megjósolható görbe mentén megy végbe, erre a MAVIR nagyon jól tervezi a kívánt terhelést, ha van MAVIRos a nézők között, akkor majd ő reflektálhat erre a részre.
Az utcai hálózatos példa is sántít, mert ha egy utcában, legyen az egy hosszú utca 20V-ot esik a feszültség, ott komoly veszteségek lennének a gerincen, amit nem engedhet meg a szolgáltató, mert az nettó veszteség, ami döntően hőként jelentkezne a légkábeleken. A kábelen a veszteség a kábel ellenállásából jön, a légkábeles hálózatokat 50 illetve 95 mm2 alu vezetékekkel szerelik, ezek ellállása elég alacsony ahhoz, hogy ne essen jelentős feszültség. Ráadásul a kisfeszültségű részek maximális terhelése miatt egy-egy kisfeszültségű rész sem végtelen hosszúságú, az átlag valahol 2000m körül mozog.
Akik napelemes rendszert építenek ki, azok nem villamos fűtésre, hanem hőszivattyú és/vagy klíma kombóra állnak át mondjuk gázról, pont az említett 1:4 SCOP áttétel miatt, azaz 1kW villamos energiából a klímák és a hőszivattyúk is 4-5kW hőenergiát képesek előállítani.
A villamos paneles vagy bármely 1 körüli SCOP-os fűtés azokban a házakban lehet megoldás, ahol jó a szigetelés és a ház fogyasztása minimális, passzívház közeli megoldások és így az éves fogyasztás a dotált, alacsony kWh ár alatt marad.. Az egy másik kérdés, mire beszélték rá. Egy ház fogyasztását a ház héjszerkezetéből, a felhasznált anyagokból lehet számítani. Ezután ki lehet számítani, hogy mennyi energiára van szüksége a háznak. Amennyiben ez alacsony akkor nem igazán éri meg a drágább pl hószivattyús fűtés, lehet elég a villanypanel... igaz, ez nem fog 9kWh-ot fogyasztani... Mondjuk én egy passzív házba inkább raknék hűtő-fűtó klímát.
A Huawei akkumulátor a piacon elérhető legrágább megoldás, vannak olyan gyártók, ahol jóval olcsóbban ki lehet jönni és vannak olyan inverterek, ahol nem kell töltésvezérlő az inverter és az akkupakk közé... Ráadásul a Huawei csak a saját akkupakkját fogadja el...
A téli energiatárolás illetve abban bízni, hogy ha áramkimaradás lenne, akkor majd te akksiról, akár vészüzemben, de kibírsz 3 napot... háát ez megint erős túlzás, mert a téli villamosigény klímás fűtés vagy hőszivattyú esetén plusz a ház alap fogyasztása - jóval meghaladja a kevéske napos órákban megtermelt villamos energiát.. Természetesen, ha van 50kW aksid és a fűtésed, ami a téli fő fogyasztó az nem villamos akkor túl lehet élni a 3 napot vagy akár többet is, mert vissza lehet tekerni a fogyasztást annyira, hogy kihúzza, ráadásul a téli napos órák is termelnek vissza.
A DC-AC konverzió hatásfoka valahol 97% körül van, tehát nincs 10-10% bukta ...
Az akkumulátotos példa pedig teljesen fals mivel nem kell 30kW ahhoz, hogy 20kW-ot visszatermeljél a hálózatra. Ha el tudod a teljes napközbeni termelésedet tárolni, akkor sem leszel képes az összeset elhasználni este, mert a méretezésnél a teljes évi teljesítményigényhez méretezed a napelem telepet és biza ebben az is benne van, hogy nyáron pluszos, télen minuszos a termelés/felhasználás.
Szépen elhasználsz egy adagot és vagy marad bent a maradék vagy mehet ki valóban a hálózatba.
Amúgy a nyári napos napokon akkora termelés várható, amit nem igazán lehet eltárolni és felhasználni, mert az akkumulátorok töltése hamar tele lesz és bár lehet modulárisan bővíteni az aksipakkokat, de a véges töltő és kisütőáram miatt ez nem lesz megtérülő, mármint egy bizonyos méret fölé bővíteni...
A hibrid rendszerhez csak annyit még zárszóként, hogy pl Németországban már az ilyen hibrid, energiatárolós rendszerek a preferáltak pont a miatt, hogy egyenletesebben lehet elosztani a termelés és felhasználás közötti plusz-minuszokat...
A targonca aksihoz pedig annyi, hogy azért ezzel óvatosan kellene bánni, főleg, ha nem hozzáértőnek vallod magad, mert itt az aksi töltése, kisütésekor elég nagy áramok jönnek-mennek, ami könnyen vezethet elektromos tűzhöz.
Jó hosszú lett :O
Miért nem működik visszafelé egy hagyományos transzformátor?
Köszi az összeszedett hozzászólást, király vagy!!🙂
Na végre valaki, aki átlátja a villamoselosztást, és a valóságot (illetve annak egyszerűsített változatát) írja le. Nem hülyék ülnek a MAVIRnál, és vannak még szakemberek, de most NERes okai vannak annak a kamunak, hogy "nem bírja a hálózat".
Egyszerű logika: Ha eddig bírta a hálózat az éjszakai/nappali fogyasztás közti majd 50%-os ingást, akkor a napelemek által "generált" 15-20%-ost miért nem bírná?
Másrészt, attól hogy én rendelkezésre bocsátok x mennyiségű energiát, az nem azt jelenti, hogy púposra töltöm a kábelt, és nem bírja.
Fordítva is igaz, ha én max 32A-es áramerősséget tudok vételezni , de csak 10A- terheléssel ülök a hálózaton, akkor nem torlódik fel 22A a kábelben, és nem pukkan szét... (napelem esetében max nem tudom betolni a hálózatba, és elveszik a megtermelt energia, de nem cseszi szézt a hálózatot)
Harmadrészt A Trafókörzetnek kimondottan jó, ha van betáplálás, mert akkor helyben osztja el a többletet, és nem kell felvennie a 20kV-os hálózatból, tehát az erőművet nem kell annyira pörgetni.
tény az is, hogy az auto-söntös trafókkal lehetne ezt teljesen jól optimalizálni, ami nincs mindenhol, de a hálózat többsége bőven túl van méretezve (fogyasztás miatt) így nem gond a többlettermelés. (az ország kb 5-8%-ában jelent problémát a hálózat minősége, jellemzően kistelepüléseken)
...nagyon köszönöm, várom a folytatást...👍👏👏👏
Mindenesetre nagyon érthető és hasznos előadásnak találtam.
Zseniális, köszi ez igen👍remélem lesz folytatás!
Na most kell jól megválasztani hogy melyik cég építi ki a rendszert, mert ha nem lesz munka és csak a garanciális ügyintézések maradnak rengeteg napelemes cég fog eltűnni, mint Petőfi a ködben. Aztán garanciális gonddal lehet menni a sóhivatalba.
És milyen cég fogja javítani, ki meri majd bevállalni hogy hozzányúl egy más cég ki tudja milyen módon összerakott rendszeréhez, hogy utána rá háruljon a garanciális probléma.
Ezekből kiindulva az lehetne a legjobb megoldás, ha minél hatékonyabb szigetelése lenne az ingatlanoknak és a lecsökkent energia igényhez lenne méretezve a napelem mérete is, illetve a lehető legkevesebb energiát fogyasztó fűtési megoldásokat használnánk. Ezek lennének ugye a hőszivattyúk.
Igen, ez egy jó gondolat.
Nagyon profin magyarázol! Gratulálok! Köszönjük! A gyakorlati tapasztalatnál nincs fontosabb!!! Várjuk a további infokat.
Üdvözletem ! jól kivitelezett videó sok érdekes információval ,a lényeg pedig az lenne hogy mennyit is tudunk kihasználni abból az energiából amit a nap ad nekünk, és ezt mennyi pénzből tudjuk meg tenni.A vízszintes felületre érkező éves átlagos napsugárzás értéke ~3,5 kWh/(m2.nap).Magyarországon, energia tárolására vannak más módszerek is nem csak az akkumlátorok,akár hidrogén gázt is vagy pedig hőtermelésre is használhatják amit később fel lehet használni, nagy mérető hőszigetelt víztározok létrehozásával,minden meg oldás érdekes lehet hogy ne vesszen el az energia, sajna ez pénz kérdése is nem is kevés pénzről van szó!
Végignéztem! Tanulságos volt! Várom a folytatást!
szerintem sokkal egyszerűbb a dolog,,ne termeljél te csak áramot,majd mi termelünk nagy haszonnal plusz áfa,,,,😀
Köszi az idődet és a videót!
Köszönöm szépen, nagyon jók a meglátásaid!
A mi megoldásunk: csak 4 napelem, villanyfűtés nincs, kapcsolóórákkal terelgetjük a fogyasztást, rá is termelünk a hálózatra, és egy 4 kWh-s használt akkumulátort is töltögetünk. Ha nincs áramszünet, akkor este 0,7 kWh-t az akkumulátorból a hálózatba visszatöltünk (de gyakorlatilag el is használjuk, mert ennyi a fogyasztásunk este). Ellenben ha áramszünet van, akkor felaktiváljuk a 2 kW-os szigetinvertert, de csak néhány órára, mert 22 W az önfogyasztása. Van egy 150W-os kis inverter is vészvilágításra. Jelszó: keveset fogyasztunk jókor, és még egy kicsit kevesebbet termelünk, de azt is jókor.
Üdv, villamos mérnök vagyok, nekem egy 6kW os szaldós rendszerem van, tényleg zavaró a sok dilettáns videó és cikk, viszont te nagyon jól össze foglaltad a problémákat, jó elemzés volt gratulálok.
Krisztián !Kérlek olvasd el amit írtam feljebb . Érdekel , hogy mi a meglátásod és ,-esetleg - a megfejtésed a problémára , ami .-szerintem - nagyságrendi és ez okozza a fő problémát jelenleg a rendszer működésben .
Amit nagyon fontos lenne megjegyezni, de nem hangzik el: az itt leírt probléma a magyar körzetek 2-3%-át érinti!
Nálunk az utcában egydeül nálunk van napelem és a faluban is max 100 házból 2-őn! Így a feszültség jó ha eléri a 240V-ot! Szóval vidéken ez a probléma egyszerúen irreleván jelenleg.
Egyenlőre városban sem, a környékbeli fogyasztók simán felhasználják. inkább a koncentrált napelem telepek okoznak ilyen felhőjárás okozta egyenetlenséget.
Laci, köszönet a hasznos infókért ! Nekem is van 12Kw os rátermelős rendszerem, így a szaldóval elvagyok vele, de van egy 5Kw os sziget inverterem is amit most üzemelek majd be, viszonylag kevés akkuval kb 2Kw al. Én is főképpen napközben akarom elhasználni a termelést, mikor süt a nap. De ez csak egy tartalék rendszerként működne. Áram szünet esetére.
Nagyon jól elmagyaráztál mindent, olyan információkat is átadva, amikhez egy átlag ember más forrásokból csak úgy nem juthat hozzá, hatalmas kutatómunka, rengeteg idő és energia (pénz) szükséges hozzá. Köszönjük szépen a közhasznú, népművelő munkádat! :)
Haha, mindenkinek elérhető...de aki annyira birka, hogy a megawattot meg a megawattórát nem tudja megkülönböztetni az inkább ne csináljon semmilyen videót, mert láthatóan fogalma nincs az egészről. Mellesleg rengeteg sületlenségeket beszél, lehetne cáfolni őket sorban.
@@kardkovacsi engem érdekelnének a cáfolatok.
@@karena833 Csak néhány. 1. Jelenleg csak nagyon kevés helyen probléma a betáplálás, valójában az is a helyi hálózat rossz minősége miatt van, tipikusan régen épített vidéki részeken. 2. A szolgáltatók eddig is bármikor visszautasíthatták a HMKE (napelemes kiserőmű) igényeket, ha látták, hogy helyben nem fogyna el az áram amit a napelemek termelnek és vissza is utasították. Rengeteg ilyen eset van, van náluk egy limit ami felé nem engedik és alapvetően ez jól működött. 3. Kiemelni hogy a paneloknak ingadozik felhőz időben a termelésük teljesen nonse, totál szakmaiatlanságra utal. Ezek kioltják egymást és nagyon jól kalkulálhatóak, számolnak is vele jelenleg is az országos teher elosztóban (ugyanilyen lenne mintha felvetné mekkora probléma ha bekapcsolod a vasalót). 4. Magyarországon folyamatosan 1GW körüli gázerőmű megy (vajon miért amikor kurva drága a gáz???) amik nagyon jól és gyorsan szabályozhatóak. Még akkor is mennek amikor maximumon termelnek a napelemek és exportálunk. Vajon miért, kinek érdeke minél több gáz fogyjon? 5. Magyarország rettentő sok import áramra szorul, kb. a 30%-a a teljes fogyasztásnak. Ennek jelentős része nyáron kiváltható lenne napenergiával. 6. Érdekességképpen a téli nyári áram ár dologhoz. Az idei nyári hónapokban amikor épp maximumon termeltek a napelemek akkor 600 euró volt egy megawattóra mert épp energiaválság volt (hupx.hu-n ott vannak az adatok), most meg 100. Amit akkor betápláltak a napelemek horror áron exportáltuk most meg olcsó veszik vissza a tulajok. Nyilván ez nincs mindig így de azért ilyen is megesett. 7. végig abból indul ki az egész fogyasztás kapcsán az ábráknál, hogy este van a többlet fogyasztás, de miért? Miért nem napközben fogyasztunk? Azért mert ugyanannyi az áram ára, teljesen idióta módon, miközben az áram árával nagyon is jól lehetne szabályozni, mert ha azt mondanánk, hogy este 70 forint az áram ára, de napközben csak 35 akkor nagyon sokan oda tennék a mozgatható fogyasztásukat, pl. a mosógép nem este menne hanem napközben és mindjárt jelentősen lehetne egyenlíteni a hálózat terhelésén. De nálunk ilyen végtelenül egyszerű dologra se futja, megy a baltával agyműtét és közben meghal a beteg. Pedig ma már mindenkinek van okostelefonja, vannak okos villanyórák is amik 15 percenként mérnek (nekem is ilyen van, ELMŰ tette fel, meg lehet nézni weben a fogyasztást 15 perces periódusokban), semmi más nem kéne mint egy mobil app ahol látod, hogy fog az áram ára alakulni a következő 24 órában és mindjárt tudnál spórolni és tudnál segíteni a napelem túltermelésen. Folyamatosan azon agyalunk miért rossz valami és azt miért tegyük tönkre ahelyett, hogy a megoldáson gondolkodnánk. Németország 7x akkora lakosságú ország mint mi. Van 62,5 GW napelemes kapacitásuk, és 65 GW szél ami hasonló. Nálunk 3,5 GW van és betiltjuk. Érdemes kiszámolni az arányokat, németeknél lakosság arányosan van 9 GW napelem meg 9GW szél és még sincs semmi problémájuk, sőt annyira rápörögtek a témára, hogy felverték a napelem panel árakat egész Európában.
@@kardkovacsi köszönöm szépen a téma kifejtését!
@@kardkovacsi Valóban, sokat kell még tanulni a video szerzőjének.
Eszméletlen jó video. Nagyon hasznos.
Ja, és nyáron ha sok a napelemes rendszer betermelés van, nem kell járatni a gázerőműveket. Majd el lehet indítani télen. És lehetne járatni biogázzal is, de azzal is le vagyunk maradva 10 évvel.
osztom a véleményed, jól összeszedted, köszönjük
Úgy általában elismerem a hozzáértésed. DE. Van egy engedélyeztetés, nem csak úgy felszerelik a visszatápláló rendszereket. Ha a hálózat nem bírja, az ne az én hibám legyen, hanem a szolgáltatóé. A másik, ha okosabb lenne a hálózat és tudna felfele transzformálni a hozzám közelebb eső trafó, nemcsak le, akkor elvihetné a "túltermelést". De nem teszi.
@@gyorokattila 2007 óta van ilyen elszámolás, 15 év alatt bármit meg lehetett volna tenni...
Miért nem teszi? Ki szól az elektronnak, hogy csak az egyik irányba működhet?
@@gyorokattila A kérdésem költői volt :). Igaz, hogy a tanulmányaimat lassan 30 éve fejeztem be a BME-n, de ha azóta nem változott a tudomány a változó mágneses tér által keltett feszültség terén, akkor a transzformátor még mindig mind a két irányba működik. Ezt egyébként még középiskolában tanultuk meg fizika órán, nem kell hozzá szakembernek lenni.
@@gyorokattila Próbáltam kitalálni vajon milyen védelem az ami érzékeny arra, hogy a transzformátort a primer vagy a secunder oldalról tápláljuk. A túlmelegedés ellenni biztos nem. A túlterhelés elleni ha csak az egyik oldalon van beépítve akkor is leold bármelyik irányból terheljük túl. A zárlat elleni védelem pedig illik mindkét oldalon ott legyen akkor is ha csak az egyik oldalról táplált a transzformátorunk. Ezen kívül még eszembe jut az időjárás elleni védelem meg az eltulajdonítás elleni védelem, de ezek sem érzékenyek a betáplálás irányára.
Én is azt gondolom, hogy a szolgáltató is mint mindenki más a kisebb ellenállás irányába halad. Pont ezért gondolom azt, hogy nincs külön beépítve a transzformátorba semmi ami megakadályozná a visszatáplálást. Anélkül viszont kétirányban működik.
Tanulságos volt!
Itt is látszik milyen fontos az ATOM erőmű!!! Persze sok agyhalott pfuj ATOM. Amúgy nekünk jó a rendszer, egy 8.2 rendszert most bővítünk 13.5 re.
Köszi, jó volt a videó. Az elmondottak többnyire ismertek voltak részemről. Amin most molyolok, az a konnektorba dugható napelem, nappali felhasználásra rásegítésnek. Kérném a véleményed erről! Köszönöm.
Külföldön használják, itt be van tíltva.
@@tamasdenem7892 A hálózatba visszatáplálás van tiltva, ha nincs összekötve a hálózattal annyi napelemet dugdosol a konnektorokba amennyit akarsz.
Szia.Jók a videóid,nagyon jól magyarázol!.Nekem Lifepo4 akkum van 12 kwh tudok tárolni.délután 5 től reggel 9 ig abból tartom fent a ház fogyasztását.Nagyon elégedett vagyok vele.Nappal elhasználom amit lehet figyelve arra,hogy az akku tele legyen estére.
230V+10% = 253V ... Itt kapcsol le az inverter.
Csak a gravitációs vegyestüzelésű
253-nál magasabbra a szolgáltató sem állíŧhatja be a feszültséget. A napelemes rendszerek emelgetik 253-ig, nem tovább, csak és kizárólag 10% a megengedett!
Szia!
Néhány hete készült el a sziget üzemű rendszerem. Egyenlőre akku nélkül használom,
még néhány hét mire megérkezik majd. Így október közepén déltájban, napsütésben
2,5KW-ot képesek leadni a napelemeim. Az inverter 5,6KW-os. Gyűlnek a tapasztalatok,
de az már most biztos, hogy a berendezés az árát csak nagyon-nagyon hosszú idő
után lesz képes kitermelni. Hogy őszinte legyek nem is az volt a cél. Inkább az
energiabiztonság. A mi háztartásunk napi átlagban 9 és 12KW áramot fogyaszt.
Egy napsütéses napon ez az érték kb. 6KW-ra esik vissza. Ha majd megjön az 5KW-os
vasfoszfát aksi akkor kb. 1 és 2KW-ra lesz csökkenthető a napi hálózati fogyasztás.
Nyáron ennél sokkal jobb lesz a helyzet. Hát ennyit a szigetüzemről. Ja.., és a teljes
bekerülési költség valamivel 2M fölött van.
Talán èrdemes ugy gondolni erre mint egy autóra. Nem a megtèrülès a fő szempont. Szerintem.
@@blackberrypark99 Teljesen igazad van.
Köszi! Hasznos video 👌🏻
Kedves László ! A videód első részében szereplő országos hálózattal foglalkozó részét te magad is kitörölnéd ,ha a szakmában benne lennél .Néhány tényről írnék .A MAVIR -nek 1 nappal előre jelezni kell az erőmű áram teljesítmény kiadását általában negyedórás lebontásban vizsgálva ,ha ezen érték alatt vagy felett van megadott % eltéréssel ,akkor jelentős büntetést kell fizetni. Ezen ok miatt senki nem fogja bevállalni a maximális kapacitást ,csak kissé alatta ,marad megtermeletlenül a rendszerben pár száz kilowatt erőművenként. Sok erőműnél ezek már megawattokat tesznek ki. Egy másik probléma az hogy nem éri meg gázturbinát működtetni egyre inkább ,már a gázáremelések előtt is alig érte meg ,tiszta ráfizetés. A gázkazánok által termelt gőzzel üzemelő gőzturbinák üzemeltetése sem éri meg ,mivel a fajlagos termelési költség jóval magasabb az energiát átvevő cég ajánlatánál ,ezért lehetőleg állni fog a kazán is meg a turbina is. Tehát van beépített teljesítmény ,ami sokkal nagyobb az ország fogyasztásánál ,csak nem éri meg használni. Az országos hálózat teljesítmény változásait gázturbinák is egyenlítik ki ,melyek pár perc alatt képesek a szükséges energiamennyiség fel és levételére ,jól ki lehet egyenlíteni a napelemek időjárás függőségeit ,ha kellően nagy teljesítményűek . Meglátásom szerint a sziget üzem jó ,de nem akkus megoldással ,hanem vízbontásból származó hidrogén felhasználása felé kell elmozdulni a magánéletben is illetve országos szinten is. Jelentősen több napelem legyen a hálózaton ,melynek feleslegét hidrogén előállításra lehet felhasználni ,mellyel lehet fűteni ,közlekedni ,turbinákat hajtani stb. Természetesen ez még a távolabbi jövő ,de már most is vannak ennek kezdeményei (hidrogén hajtású busz, vonat, hajó, autó, turbina, stb. ) de az elterjedéséhez már más gondolkodás kell és más külső környezet.
Ez a hidrogén-téma is utópia, és sokkal bonyolultabb, mint elképzeljük. Ha jól tudom például nagyon tiszta víz kell hozzá. Tárolni cseppfolyósítva -200 fokon, vagy autókban 700 baros (!!!) palackokban szokás, előbbi iszonyú energiaigényes, utóbbi veszélyes. Ha ez meg is valósulna, semmiképp sem háztartási célokra. Mindenki a tökéletes energiatárolást keresi, egyszerű és olcsó legyen, hatékony legyen és sokáig tárolja az energiát megbízhatóan, biztonságos legyen stb. Na ez az ami nem létezik, és egy darabig nem is fog. Ha tényleg műszaki szakmabeli vagy, te is tudod hogy minden enegiaátalakításnak megvan a maga hatásfoka, amik összeszorzódnak. Gáz sűrítésnél például rengeteg hő keletkezik, ami mind veszteség. Ugyanez fordítva, amikor "kieresztjük" a gázt, akkor meg mindent lefagyaszt, mert ugyanazt a hőt vissza akarja venni.
Nagyon elkeseredett próbálkozások vannak erre az energia tárolásra, legutóbb egy finn példát láttam, hogy homokot hevítenek fel és azt a hőenergiát próbálják tárolgatni, majd visszatáplálni. Itt tart a technika.
@@peterdeak6631 Vannak mar megoldások erre napelem - hidrogén kombó FRONIUS nal pld. A technológia létezik itt is az arany igazságot kell meglátni keresd a pénzt :)
@ Mindenre van megoldás, csak érdemes mindig feltenni a kérdést, hogy mi éri meg? Laci nagyon helyesen utánaszámol a dolgoknak, és az alapján hoz döntést. A műszaki életben általánosságban igaz, hogy az egyszerűbb a jobb. Jelen esetben a napenergia azonnali felhasználása hatékonyabb, biztonságosabb, olcsóbb, egyszerűbb. Akkumulátor van a rendszerben, de csak vészüzemre, nem állandó töltögetésre, az helyből legalább 25% hatásfokromlást okoz.
Igazából tökmindegy a hidrogénelőállítás hatásfoka, ha ezzel a túltermelő napelemek többlettermelését vezetjük le a hálózatból. Persze ennek a költségét is be kell építeni az aramdíjakba, de inkább ezt, mint Paks 2-t.
@@zoltanbudai3128 Nagyon sokan ezen a véleményen vannak, de sajnos fordítva ülsz a lovon. Ha neked kéne kifizetni azt a bizonyos hidrogén előállító és tároló berendezést, és a te családod aludna a 700 baros tartály mellett, nagyon gyorsan megváltozna a véleményed. Napenergiára és szélenergiára nem lehet alapozni egy ország áramellátását, atomenergiára igen, lásd Franciaország.
Nagyon jó vannak érdekes dolgok a videóban de amit én is ecsetelek évek óta hogy vissza tápolosok rángatják a hálozatot ! Felhős napos időszakban !!
Igen sajnos így van.
Az egyik megoldás a problémára.
Ha túltermelés van, az okos otthonok ilyenkor indítják el a bojlereket, lakás, hűtés/fűtés ECO módban akár 2 fokkal is emele/csökkent a lakás hőmérsékletének, indulnak el az időzített mosógépek, mosogatógépek, száritógépek.
De a legnagyobb energia csapolok, ha ilyenkor a regisztráltak üzenetet kapnak, pl most garantált minimum áron, vagy x kedvezménnyel tőlthetnek.
Ez lehet lokális, vagy akár fél országot is lefedő.
33:30 - Na ez nagyon igaz! Egyrészt az akksit normál értékeken kell tartani, és napközben a teljesen töltött akksinál kell használni a túltermelt energiát. Az akkut csak mint puffer-ként szabad használni, különben a ciklusai alapján meg vannak számolva a napjai.
Köszi, hogy gondolkdsz :D
Nagyon jó videó. Fura, hogy ezt el kell magyarázni. Pèldául tömegkályhát is fel lehet napközben füteni vagy padló fütèshez bolylert. Este meg kiadja a hőt. Este minimális fogyasztásra egy kis akkupak elèg szerintem.
Szia kedves László , egy megjegyzést azért megpróbálok,függetlenül attól hogy mekkora a feszültség az áram arra folyik amerre legkisebb az ellenálás,ha te megtermelendő valószínűleg a legközelebbi szomszédod fogja elhasználható ha fogyaszt,az inverterek max 240 részt vannak beállítva,az inverter természetesen figyeli a feszültséget és ő nem fog csak anyut termelni amit csak helyi szinten el fogyasztható,
Üdv. 07:15 nél említed, hogy van egy szünetmentes tápegység ami védi az eszközeidet. Az a számtech eszközökre vonatkozik, vagy a lakásban található minden eszköz védelmére? (porszívó, mosógép, szintetizátor, telefontöltő stb... )
Van általános túlfesz védelem valamilyen? Velem a google, tudom, csak kérdezlek. Köszi.
Most ilyen átmeneti őszies időkbe jó a klíma fűtésre. De amint bejön egy alap fagy minusz 8-10 fok a klíma vagy kínlódni fog (leolvasztással fog szüttyögni állandóan)vagy ha van benne fűtőpatron azzal fog fűteni aminél 1:1 -be van a hatásfok már. Mindenki szaladt most azt vásárolni, sok helyen a vegyestüzelésűt is szétverték mert már így nem fog kelleni. A hülyék...
Úgy nézem, pár dolgot tisztába kell tennem. Hőszivattyús klímákkal fűtök H tarifával (van gáz és vegyes tüzelés is, de a klímával a legolcsóbb). Természetesen minél hidegebb van, annál inkább romlik a hatásfoka, de ez a leolvasztással szüttyögés egyáltalán nem igaz. Legsűrűbben 0 fok környékén, ködös-párás időben olvaszt le, a hőmérséklet csökkenésével a levegő páratartalma is csökken, ezért alacsonyabb hőmérsékleten csökken a leolvasztások sűrűsége. Vannak fali hősugárzók, amik split klíma beltérit próbálnak utánozni, persze közük nincs a hőszivattyús klímákhoz, azokban van fűtőszál. Persze nyilván nem ismerek minden márkát és típust, linkelnél nekem olyan hőszivattyús klímát, ami fűtőszállal/fűtőpatronnal fűt?
@@vazul73 Linkelni nem lehet de két féle fűtés is van a fűtésre optimalizált klímáknál a karter külső egység olaj fűtése és a csepptálca fűtés. Ez utóbbi egy fűtő patron vagy fűtő kábelnek is hivják.
@@guzturet Ez a rendszer része, ezen rugózni olyan, mintha a gázkazán őrlángján vagy a vegyes tüzelés keringető szivattyúján rugóznánk.
Még jó hogy az egész országban egyszerre jön-megy a felhő
Köszi köszi!
Nagyon hiányzik a józan paraszt gondolkozás a mai világban!
Nekem is csak ritkán megy! 🙁
De gyakorlom!
Kitünö information nagyon szépen köszönöm kedves Laszlo barátom, lehet barátomnak nevezni ha nemismerjük egmást, de gondola. Afijam lehet hit ezért barácságok kerek Lacikám vary. A választ
Kedves László:
(Múltkor "beszóltam" a meddő teljesítmény tévedés apropóján, de most) méltatom a józanészre épülő meglátásait, mert átfogóak, helytállók, s korrektek. :- )
Tudtommal minden napelem farm leszabalyozhato, mostanában le is vannak úgy hallom. A hmke nem, de az nincs is kibontva a grafikonon, nem a sárga terület része. Az inverterek meg gyártói garanciával kell(ene) rendelkezniük.
Energia tárolásra egyszerűen fel kell emelni valamit és amikor szükség van rá leereszteni. Vízzel ez egyszerű, kis motor felszívja, lefele meg meghatja a turbinát, de súlyokkal is sok helyen megoldották már. Biztos vagyok benne hogy vannak erről infók a neten és nem drága megcsinálni. Ilyen léptéknél lehet nagyon hamar visszahozná az árát, onnantól meg tiszta profit.
Pár kérdés:
- Paks miért nem szabályozható?
- gázmotoros erőművek lehetnek kiegyenlítők.
- Hálózatot kell fejleszteni
- napenergiának elsőbbséget kell adni, mert importot vált ki es nincs káros mellékhatása
A gazdaságot kell a természethez igazítani, mert az energia nem egyenletesen áll rendelkezésre
Annak kb vége van, hogy télen-nyáron ugyanúgy dübörög az ipar.
Kb ez a jövő szerintem.
Azok a trafók az utcák végén visszafelé is transzformálnak ám. Persze ott is attól függ hogy a szolgáltató hogyan állította be a feszültségeket. Tehát pl a 120kV -os hálózatból transzformálnak 240V -ot (vagyis úgy van beállítva a megcsapolás) akkor ha a napelemes termelés miatt megjelenik a kimenetén 245V akkor a 120kV -os hálózaton is megjelenik egy magasabb feszültség vagyis megy a visszatermelés. Addig megy ez amíg magasabb "kimeneti" feszültséget nem állít be a szolgáltató az adott körre.
Ha ez valóban igy lenne akkor pont, hogy nem atomerőműbe kellene invesztálni, hanem szél és víz erőműbe. az ugyanis szabályozható. Ha napsütés van és megugrik a napelemes termelés amit nem használnak el a hálózatból, akkor ezeket vissza lehet korlátozni és szinten tartani, majd pedig amikor a termelés a napelemekből vissza esik, akkor "be izzítani" és szükségletet fedezni. Laikusként józan paraszti ésszel ez szerintem ék egyszerű módszertan.
Visszatérve a fűtési rendszerekbe, jó pár éve lakást/házat kerestünk. Találtunk egy potens házat de komplett felújításra szorult kivéve a fűtési rendszert, az nem sokkal előtte lett renovávla. Ha jól emlékszem vegyes tüzelésű kazán volt, és nem volt keringető szivattyú. Tulaj magyarázta hogy gravitációs elven működik nem kell szivattyú. Nem próbáltuk ki, nyár közepe volt :) Energia tárolás nem csak akkumulátor lehetséges. Jelenleg házilag ez van csak. Hidrogén tárolással kísérleteznek nagyban. Felesleges energiával vizet bontanak, van akku is természetesen a rendszer működtetéséhez. Amikor meg kell a hidrogént égetik és újra víz keletkezik.
Finnek csinálják jó, homok akkumlátor. Nyáron napenergiával felmelegítik a homokot, nagyon jól tárolja sokáig a hőt, és télen fűtési szezonban meg távfűtésre használják fel a homokban tárolt hőenergiát.
@@Kajnvg Erről nem hallottam, de elég sok geotermikus fűtési megoldásuk van. És hogy ne házanként legyen, mert az úgy drága meg pazarlás, így van egy fűtőház ami geotermikus energiával megy, és kvázi mini távhőszolgáltatásképpen fűtik a környező házakat. Kvázi majdnem független fűtési megoldás. Villanyáram kell ugye a működtetéséhez, de nem az áram fűti fel a rendszert.
Miénk is gravitációs. Nem kell keringtetni.
Jelenleg a hidrogén verzió is kva drága... ráadásul én tuti ellene mennék, hogy x 100 méteres körzetben nagy sűrűségű hidrogén tartályok legyen, egy elpukkan és elvisz egy utcát. Ha meg nincs préselve, akkor meg akkora tartály kellene, mint egy lakás.
Hogy müködik a keringető nèlkül? Mi az elv? Göznyomás?
Szeretném megkérdezni, hogy télen mennyire elegendő a megtermelt energia? Az akkumulátor mennyit tud tárolni? Ha nem eleget, a nap sem süt eleget, akkor hogy jutsz áramhoz?
Szerintem, de csak szerintem, nem visszafogni kellene az erőműveket, hanem eladni külföldre a megtermelt áramot. Vagy, nem ártana kicsit fejleszteni a hálózatot, h ne csak a trafó körzetben működjenek a napelemek, hanem a nagyobb hálózatra is fel tudjanak termelni, amit el lehetne adni. Ja, hogy ebbe pénzt kellett volna beletolni az elmúlt 12 évben a nagy rezsicsökkentés közepette? Na, előre megyünk, ugyebár.
Most még talán el lehet adni. Pár év múlva nem biztos. A németek példáját érdemes tanulmányozni. Lassan fizetni fognak azért, hogy átvegyék tőlük a nyári időszakban megtermelt feleslegüket.
Honnan, hová folyik a villamos energia?
Képzeld el úgy, hogy az erőművek azok hatalmas víztartályok, a fogyasztók meg kisebb-nagyobb vízcsapok. És minden össze van kötve mindennel, vékonyabb meg vastagabb csövekkel. Merre folyik a víz a csövekben? Nagyon összetett a hálózat, azt nem lehet megmondani, hogy a mi csapunkon kifolyó víz az melyik tartályból jön. Amelyik tartályban a legmagasabb a vízszint, abból biztos hogy csak kifelé folyik.
Ha vizes metafórát használunk, akkor az átemelő szivattyúkat se hagyjuk ki a képből. 😛
Szemléletes hasonlat, de az érdeklődők kedvéért megjegyeznék néhány dolgot:
Teljesítmény=feszültség*áram.
A vezetéknek ellenállása van, azon az átfolyó árammal arányos feszültség esik. Ezért van a trafótól távolabb alacsonyabb feszültség, főleg akkor, ha sok fogyasztó van.
Ha a teljesítmény képletben kicseréljülk a feszültszéget áram*ellenállásra, akkor kijön, hogy a veszteség az áram négyzetével arányos, ezért jó, ha kis áramot küldünk a távvezetéken, de ehhez nagy feszültség kell.
Áram a nagyobb feszültségű pontból tud folyni a kisebbe, ezért a napelemes invertereknek a házban érzékelhető feszültségnél nagyobbat kell előállítaniuk, hogy tudjanak betáplálni a hálózatba. Evvel rögtön meg is emelik a hálózat feszültségét, így a szomszéd házon lévő napelemek csak újabb feszültségemelés áran tudnak betáplálni, ami vagy leállítja az első betáplálót vagy maga is még emeli a feszt. Ha az emelés során eléri a beállított maximumot, akkor az inverternek le kell kapcsolódnia. A feszültségingadozás a vezeték mentén a hossz növekedésével nő, egyik megoldás lenne 2x ennyi trafó, ami fele hosszú vezetéken látná el a háztartásokat vagy az utcai vezeték keresztmetszetének megduplázása az elején.
Az amcsi filmeken azt látni, hogy minden házhoz van egy kis trafó, (ami 2x110-115V-ot csinál) vagyis feltételezhetően az utcai vezeték nem 110V-os, hanem nagyobb. Náluk nincs lakossági visszatermelés?
Néhány megjegyzés: Vannak a lokális problémák és az egész villamosenergiarendszert érintő (azaz országos hálózatszintű) problémák - ezek típusa, gyökere és megoldási módjai mások. A lokális problémákkal - mint a feszültségtartás a vezetékek mentén az előírt intervallumban az előírt effektív érték körül - nem a MAVIR, hanem az elosztótársaság foglalkozik (elosztóhálózat üzemeltető, azaz a Mo-n is használatos angol rövidítéssel"DSO") és pl. automata transzformátor szabályozói fejlesztések lennének szükségesek. Itt lehet nagy probléma az egyedi vagy egy utcai vagy akár egy transzformátor körzeti hirtelen felhősödés stb, azaz hogy hirtelen százalékosan nagy termelés vagy nagy fogyasztás (vagy ezek hirtelen esése) jelenik meg az adott körzetben. Ez önmagában nem feltétlenül probléma a MAVIR-nak, mert a sok szétszórt PV százalékosan sokkal kisebb ingadozást jelent, mint az egyedi PV-k, mert a felhősödés vs felsüt a nap változások, nem egyszerre és egyirányban érintik a PV paneleket országszerte ( sőt a változó szélerősség sem a szélturbinákat) -tehát az összesített sok termelési teljesítmény görbe menete simább, mint az egyedieké vagy akár egy körzeté. Ugyanakkor a MAVIR felelős az egész rendszer úgynevezett frekvenciaszabályozásáért, ez lényegében azt jelenti hogy a pillanatnyi termelés vs fogyasztás összege legyen minden pillanatban egyenlő.Ha valamennyi PV, szél stb termelés (összesítetten, azaz egyenlegében) kiesik, akkor valamely működő gázturbinára kicsit rányomnak, hogy jobban bírja pörgést (többet termeljen), végső esetben addig be sem kapcsolt álló tartalék gázturbinákat indítanak el. Mindkét típus készenlétéért fizet a rendszer (a MAVIR), ezek ajánlataikkal (ha azok beférnek az áraikkal) leszerződnek ezen szolgáltatás nyújtásával a MAVIR-ral. Ellenkező irányba is hasonlóan, piaci alapon működik a dolog, ha a PV-k és a szélturbinák országosan többet termelnek (a többi erőművel együtt), mint ami belefér pillanatnyi fogyasztásba, akkor más erőműveket szabályoznak le a szükséges mértékig, és ezen is kereshetnek profitot az ilyen ajánlatot tévő erőművek. (ez a leszabályozási irány működhetne PV és szélerőművekkel is -van olyan ország ahol már működik is). Viszont ezen szolgáltatások nem mindig állnak elegendő mértékben rendelkezésre, és még ha egy részüket most már külföldön is le lehet kötni, időnként problémát jelent az egyensúly fenntartása a MAVIR-nak. Ezért bevezettek csatlakozási korlátozásokat, illetve olyan rugalmassági, szabályozhatósági szempontokat, amelyeket vállaló PV befektetők hamarabb megkapják a csatlakozási lehetőséget.
Szeretem a videóid! csak így tovább :)
Szia, jo a video ertheto, ezzel eddig is tisztaban voltam, de mint az eromuvekhez nem erto ember azon gondolkoztam: Esetleg nem lenne jobb ha az eromuvek a nyari napelemenergiadomping alatt fel vagy negyed gazon mennenek? Ezzel sporolva a teli idoszakra.
Elgondolkodtató, hogy a kiegyenlítés miatt mennyi más energiahordozó felhasználása szükséges, pl. földgáz a gyors reagálású gázturbinás erőműveknél és az milyen költséget jelent összességében.
Mindenesetre a meglévő erőművek teljes betermelésre, szaldó esetén termeléskorlátozás nélkül vannak szerződve, ha lenne is központi naperőmű teljesítményszabályozás, akkor is nagy lenne a hőbörgés, ha ezt meglépnék. Hiszen a befektetési naperőművek termeléséért is kötött árat fizetnek, ezen alapul a megtérülési (és hozam) számítása.
Nagyon jól,és hétköznapi ember szàmàra is érthetően elmagyarázott videó!Egy aprócska ellenvetésem a vegyes központi fűtéses rendszerrel kapcsolatban.Szüleim 1975 óta használják a gravitációs rendszert, nekik azóta sem kell hozzá villamos energia!Bàr nem egy szép làtvàny az 5/4-1"csövek falon kívüli elvitele,de melyik lapradiàtor, keringető szivattyú fogja ennyi időt kibírni?
Le a kalappal!PHEV autóm van 7kw nettó kapacitással ami van mikor elég egy napra van mikor nem.Akkor esetemben nem érdemes alkalmazni egy 5,2kwh aksit 3 tábla napelemmel,hogy nappal feltöltse,eltárolja és este "ingyen" feltöltsem az autót?Én csak erre használnám az akkut a kocsibeálló tetejére rögzítve.
A vezérelt mérők elég gyorsan megoldanák a problémát. Csak jelenleg nem éri meg használni.
Szerintem volt olyan megszólaló a médiában aki beszélt erről. Erre mondták azt hogy akinél probléma lenne, ott nem is kap engedélyt a kiépítésre (kb 2%). De akkor miért lett mindenhol tiltva?
10-12 év alatt miért nem lett fejlesztve a hálózat? Ha azt mondják hogy átmeneti szünetet kérnek a fejlesztésre akkor abból úgy tűnik hogy a problémák (egy része legalábbis) megfelelő ráfordítással megoldható. De ismét a kérdés miért kell varázsütésre 1 évre tiltani országosan, majd 1 év múlva varázsütésre országosan engedélyezni? (És persze mi köze van az egésznek a felcímkézett EU-s pénzek folyósításához?)
Köszönöm a megosztást. Nagyon érdekelne a PLC vezérlése ennek az egésznek. Saját ingatlanomnál küzdök az energetikával mint disznó a jégen és szeretnék egy élhető megoldásra eljutni
Igen, azt látom jelenleg, hogy villanyautó és PLC vagy más vezérlés nélkül nem lenne optimális a napelem termelést helyben azonnal elhasználni. Sok ember nap közben dolgozik és nem tudja manuálisan intézni a felhasználást.
okoskonnektorok...
@@pitta1978hun néhány száz wattig mernék velük valamit üzemszerűen kapcsolni. Már egy szivattyúnál is inkább raknék egy normális relét az Omron-tol vagy finder-tol. Tudom pénz minden, de az áram pláne üzembiztosan számomra nem játék
@@pitta1978hun Első nagyobb terhelésnél kinyiffan. Vagy leêg vele együtt a lakás is.
@@mastermindd 16A elméletileg. Kontrollált körülmények között tesztelem majd...
Nagyszerű munka! Végre valaki szépen összeszedte ezt a témát értehetően! Sokszor kritikus vagyok a tartalmaiddal kapcsolatban, de most megy a Like. A teljesítményt (MW) ne keverd a munkával (MWh) és akkor szakmailag is rendben lesz ez. Gratulálok.
Vizet H-ra és O-ra bontás? Majd hidrogencella? Amcsiba működik.
Az esti nagy fogyasztás már most is látszik, tegnap is miután ment a bojler és a házi vízmű már csak 192 Volt volt a hálózatban. (oké nálunk bőven esik a 400 méter kábelen is, de fönt akkor is max olyan 202 Volt lehetett abból számolva ami lent maradt.
Az a feszültség valóban elég sovány. :-(
Megnéztem ezt a videót, mert feldobta a UA-cam. Hát ennyi ferdítést még életemben nem hallottam a témában! És a rengeteg ember meg bólogat, meg megköszöni! Atya úr isten ..
Vegyük végig sorra:
- A MAVIR diagramjaiban amit kinyomtattál _NINCS_ benne az import! A magyar energiaimport kvázi folyamatosan 40%! Ha ez tud csökkenni a napelemek termelésével, az már előny!
- a hálózati feszültség szintet szabvány írja elő, értéke 230V, és ingadozási értéke max. 10%. Ebből jön ki a mágikus 253V mellesleg...
- a termelés ingadozása az erőművi oldalon nem számít, pont ugyanúgy viselkedik, mint a fogyasztás ingadozása! Ha ahhoz tud igazodni az erőműpark, akkor ehhez is kell.
- az említett trafó csere nem emelt feszültséget a hálózaton, azt a napelemes rendszerek tették. A csere valószínűleg azért volt, hogy nagyobb teljesítménnyel tudjanak kitermelni a főgerincre. Mert a trafó igenis tud visszatáplálni a főgerincre! Ha nem tudna, nem jelenne meg az eneregia termelésben 🙂
- a napi fogyasztási görbe inkább egy kétpupú tevére hasonlít, ugyanis az iper fogyasztása is összemérhető a lakossági fogyasztással, ami ugye jellemzően 8-16-ig van jelen a hálózatban
- a példában említett utcai feszültségszint sem úgy jön létre, mint Lukács úr azt kiókumlálta. Minden energia termelő pont feszültséget emel, minden vezeték ellenállást képez. Az invertereknek a szabvány miatt tartaniuk kell a 230+- 10%-ot, ezért állnak le 253V-nál.
- az akkumulátorok önkisülési vesztesége típus függő. Igaz, a választott munkaakkuk ebből a szempontból a legrosszabbak. És a ciklus élettartamuk is a leg rövidebb. Ebből a szempontból érdemes velük gazdálkodni, az igaz. Egy átlagos FiFePo4 akkumulátor ciklus élettartama 4000-5000. Vagyis ha minden nap kisütöd és másnap újratöltöd, akkor is legalább 10 évig működik teljes értékúen, utána kezd csak jelentősen degradálódni ( természetesen addig is, csak elhanyagolhatóan )
- az akkus tárolós rendszerek _NEM_ termelnek ki a hálózatba! Kizárólag saját fogyasztás biztosítására tárolnak energiát. Így aki ilyennel rendelkezik, a saját energiáját fogyasztja, amikor akkuról fogyaszt. És ez jóval olcsóbb még a veszteségekkel együtt is, mint ha a hálózatból venné. Különösen most, hogy ennyire megdrágította a nemzet embere az áram elosztói díjakat.
Szóval csak ennyiben tévedett/csúsztatott/informált félre Lukács úr.
Teljesen egyetértek, annyit még hozzátéve magyarázatként, hogy a trafó oda-vissza működik. Illetve a feszültség ingadozása a termelés-fogyasztás egyensúlyának átmeneti ingadozásából adódik. Nemrég az egyik ipari betápnál (20kV/230V-os trafó), ahol csak időszakosan kötnek rá fogyasztót, és akkor éppen nem volt rajta semmi, 242-243 V-ot mértünk (fázisonként). Tehát nem csak a napelemek növelhetik a feszültséget. Ha a trafótól legtávolabb is 250V-ot találunk, az csak annyit jelent, hogy az előtte lévő szakaszon nagyon csekély a fogyasztás, emiatt a vezetéken lényegesen kisebb a feszültségesés.
Nem vagyok szakértő, világosnak tűnnek a leírtak. Azt nem értem csak, hogy egy szaldós visszatáplálás helyett, miért olcsóbb aksiról venni az energiát. Ha egy LiFePo4 akkupakk árát nézem, vagy a rendszerhasználati díjakat, akkor inkább az utóbbit választanám most is.
@@sandorkovacs6649 félreértett, nem mondtam, hogy a szaldós visszatáplálás helyett olcsóbb akksiról venni az energiát. Az alapállás az, hogy a szaldó be lett szántva. Olcsóbb aksiból venni, mint bruttós áron eladni, majd ugyanazt meglenni.
190 V-on nem mennek tönkre az elektronikai cuccok, legfeljebb kikapcsolnak. De ez sem feltétlen igaz, mert a legtöbb tápegységgel működő rendszerre rá van írva, hogy pl. 100V-240V ig..
És manapság alig van érzékeny háztartási gép, ami nem tápról működne.
A porszívó, centri, mosogatógép, hajszárító pedig bőven ki fogja bírni a 190V-ot is 🙂
fél éve már szó eset róla a neten
Még annyit tennék hozzá, hogy a 250V is sok. Az ördög a részletekben rejlik. Nagyon sok dolog már a 250V-ot sem eszi meg papíron. Nálam a legtöbb okosotthon eszköz 240V -ban van limitalva. Itt nálunk 229-234 között ingadozunk, de pl tőlünk nem messze szüleimnél már 240V körül.
A teljes kép ismeretéhez ajánlom figyelmedba az electricyty map oldalt. Ahogy látom sok adat az átlagok miatt félreviszi a konklúziót. Pl a francban örülnek ha az atomerőművek felét üzemben tudják tartani, és emiatt ők is importra szorulnak
Ez azért időleges dolog, 2 hónappal később van most és gyönyörű zöldek a franciák és gyakorlatilag 0 az export/import különbségük, 4% megy ki is be is.
pont egy honapja van fenn a napelem, akkuval egyutt. tel jon, kod van, borus ido. es mar most lefelezte a villanyszamlank. innentol kezdve leszarok mindent;))
Ha van megfelelő teljesítmény, akkor így van nincs mitől parázni. :-)
Én a mosógépet kötöttem egy keverőszelep és visszacsapószelep segítségével az elektromos bojler vizére.
Annyi a hátrány, hogy öblítés közben is meleg víz folyik, de nekem nem gond, mert szigetüzemmel fűtöm a vizet direkt erre a célra való inverterrel.
Sok apró lépéssel kell elindulni, és idő kell mire az emberek gondolkodása megváltozik.
Pont fordítva van: aki közel van a trafóhoz az valószínűbben be fog tudni táplálni, mint aki a legtávolabb van. A trafótótól max 1%-ot eshet a feszültség a villanyóráig és onnan még a fogyasztóig további 1%-ot. A trafónál sosem csavarják 253V-ra a feszültséget. A szabvány szerint az esetek 95%-ában 248V alatt kell a 10 perces átlag feszültségeknek lennie a trafónál és az esetek 100%-ábann 253V alatt kell legyen a 10 perces átlag. A napelemes rendszerek emelgetik a feszültséget, hogy betáplálhassanak aki a legtávolabb van a trafótól ott emelkedhet a legmagasabbra a feszültség napsütésben 253V-ot ha eléri 1 percig le kell kapcsolnia 10 percre az inverternek: ez egy hálózati szabályozás része, ezzel tartják kordában a hálózatot. Okosabb inverterek 250V felett elkezdik voltonként 33%-al csökkenteni a betáplálási teljesítményüket ezzel elkerülve a leállást és finomabban szabályozva a hálózatot. Egyes trafóknál a teljesítményt vissza is tudják nyomni a magas feszültségű rendszer felé.
Az a szerencsés ha a fogyasztókat a napelemesek napközbenre napsütéses időkre tudják időzíteni, vannak erre automatizmusok is. Pl villanyautó tőltő vagy villanybojler, hőszivattyú stb. Sőt van olyan ami a teljesítményt is a napelem pontos felesleg energiájához tudja igazítani, ezzel csökkentve a betáplálást.
Hello. Van igazság a tartalomban, de szerintem van jó pár tévedés is. A trafó csapolás átállítását csak kikapcsolt állapotban lehetséges. Biztosan van okos trafó, de szinte biztos vagyok benne hogy 99%-ban hagyományosak vannak magyarországon. A településeken lévő trafó az 20kV és 10kV-ról transzformálja le a feszültséget 400V-ra. A trafó működik oda-vissza is. Pl. a nagy napelem parkok is 20kV-ra dolgoznak. 230/400V a hivatalos feszültség szint. Mondod, hogy egy trafó körzeten belül überelik egymást az inverterek, és az termel, amelyik magasabra tudja emelni a feszültséget. Ez a feszültség emelkedés szerintem azért van, mert ahogy a napelemek dolgoznak trafó terhelése csökken, és ezzel párhuzamosan növekszik a trafó feszültsége... A trafoknak ilyen tulajdonsága is van. Pl. az üresjárati feszültsége jóval magasabb mint a névleges teljesitményén. Jobb lenne alacsonyabra álltatni a csapolást a trafón, hogy ne legyen magasabb feszültsége ha kevés a terhelése. Persze megkellene nézni a hálózat véget is hogy ott mi maradt Gondolj bele hogy Paks és a többi nagy erőmű is überelni egymást? Dehogy überelni, minden erőmű a hivatalos feszültségre van állítva, terheléstől függetlenül. Vannak még a csúcs idejű gáz turbinás erőművek is, amik gyorsan be és kikapcsolhatóak, de az más történet. Ez egész téma egy nagyonkomplex dolog. Nem szabad kiragadni belőle egy egy bizonyos dolgot és azt boncolgatni. Üdv .
Jól gondolod. "Nem lesz lóvé", ha nem termelek a hálózatba. Azt meg csak fesz. növeléssel lehet megoldani.
Ami az "okos trafót" illeti: mi fán terem az ilyen jószág?🙂
@@robertezsias Én nem tudom hogy milyen az "okos" trafó. Ha nem is szó szerint, de a videóban elhangoztt, hogy távolról lehet vezérelni a trafó csapolását. Szerintem ilyen nem létezik...
@@twinsenman leválasztás után a kisfesz. oldalon mágneskapcsolókkal vagy szilárdtest relékkel megoldható és automatizálni is lehet a mindenkori terhelés (feszültség) függvényében. Hogy ezen kívül milyen megoldású lehet az "okos trafó"? Csak bonyolultabb...🙂
(Változtatja a vasmag méretét a terhelés függvényében. 🙂)
Ha teljes ház fogyasztását inverterről szolgálnám ki akksi nélkül az mennyire lenne járható út? Inverterbe menne a napelem és a hálózat. Pl felhő esetén váltogatás a hálózat és a napelem között mennyire probléma? (Nyilván később olcsóbb akksival lehetne bővíteni)
Tegyük fel a napelem oldalról a teljesítmény méretezés ok. A kimeneti teljesítmény miatt több invertert összekötni mennyire praktikus? (erről kevés az infó. Valaki küldjön ilyet mikrosilvernek :D)
Ps.:
A nagy fogyasztók természetesen nem egyszerrre indulnának, hanem szépen sorban. Ezt meg lehet oldani viszonylag egyszerűen, hogy éppen mi menjen, hőszivattyú melegítsen be jobban, bojler, mosás, stb....
Persze ilyen esetben nem lehet függetlenedni a hálózattól(amúgy sem...) de szerintem jelenleg ez a leggazdaságosabb megoldás. Napelem+egyszerű inverter szükséges csak és nem kell enegdély, drága inverter, drága beszerelés, (még)drága akksi...
Úgy is működhet igen, hogy a napelem viszi a házat de a hálózat besegít, ha éppen nincs elég delej a napból.
Igen, a napelem rendszer akkor tud visszatermelni, az az akkor folyik visszafelé az áram ha magasabb a feszültsége a megtermelt áramnak mint a hálózatinak. Egyébként a trafó közelében is lehet visszatermelni, ezt a szolgáltató meg tudja oldani ha akarja.
Egy kis helyre igazítás: A vizi erőmű úszik a víz tetején, mint egy hajó és le van horgonyozva. A hullám / apály-dagály működteti. Létezik ilyen de kevés. Ami viszont a talajra támaszkodik (a turbina), az nem vizi, hanem víz erőmű. Akkor is, ha folyóra telepített és akkor is, ha egy lezárt öbölbe az ár-apály miatt bóklászik ki-be a víz. Tehát a két kifejezés tévesztése kb akkora hiba, mint a napelem és a napkollektor összetévesztése. Az energiát első esetben a víz adja mindkettőnek, csak másképp, a második esetben a nap, csak másképp.
A videó tényleg hasznos, ámbár nem vagyok szakértő. Az áram nélküli fűtésre kitérve, a légfűtő kandalló nálam a megoldás. 2 szintet fűtök vele, villamos energia nélkül.
Sziasztok!
Olyan szerződés készül amiben kikötik, hogy mindenképp át kell venni a napelem rendszerek termelését??
Mert ha nem, akkor egyáltalán nem probléma a többlet.
Ha egy izzót 1db 12V-os akkuról üzemeltetek, akkor pont annyit fog fogyasztani mint ha 10db párhuzamosan kötött 12V-os akkuról üzemeltetném és nem fog felrobbanni sem az izzó, sem a rendszer. 🙂
Az akku nem más mint egy napelemrendszert üzemeltető magán ember rendszere, az izzó pedig a fogyasztó.
Ezért nem lehetne probléma a többlet termelés, mivel egyszerűen ha nincs rá szükség, nem veszem ki a rendszerből, csak a tizedét..
Üdv!
Persze, ez így igaz. A probléma ott van, hogy az inverterek megnövelik a hálózat feszültségét a trafó ellátási területén. Nem azért, mert ez a "tulajdonságuk", hanem a "beállításuk" olyan, ha a lakás nem fogyasztja el a termelhető áramot (szorozva a feszültséggel = VA), akkor "be kell pumpálni" a hálózatba, hogy pénzt kapjon érte a tulaj. Ez pedig csak úgy történhet, hogy kicsit nagyobb kimenőfeszt. állít be, mint az adott pillanatban a "kinti" hálózat feszültsége. Máris folyik az áram "kifelé". Természetesen, a lakásban is nagyobb lesz a feszültség értéke. Nem a "hálózat" nem bírja ezt, hanem a sok készülék feszültségtűrő képessége.
Teljesítmény "magában" nincs, mindig az áramkörben folyó áram és az "Őt" létre hozó, a vezetéken "áthajtó" áram szorzata. Ahogyan egy erőművi 250 MW-os generátort is le lehet szabályozni, a napelem se robban fel, ha nem terheled le 100%-al. Az inverter, a szabályzó beállítása a döntő. Ha meg többet akarsz kivenni, mint a névleges kapacitása, nem lehet. A "hiányzó áramot" (szorozva feszültséggel = teljesítmény) az utcai hálózatból kapja a lakás.
Nincs ebben semmi különleges, ha azt nem számoljuk, hogy "pénzre" van kihegyezve az egész... Termelj áramot, amit meg nem fogyasztasz el, a hálózat felé - fesz.növeléssel - teljesítményként "benyomod", mi majd fizetünk érte.
(Tök normális lenne a rendszer, ha az inverterek, szabályzók nem engednék a szabvány szerinti névleges feszültség fölé emelést.)
Ami a hálózat "túlterhelését" illeti: ahol most sincs meg csúcsidőben a 220 V, ott valóban "bővíteni" kell. A "fogyasztók" a lakosság terheli a hálózatot a készülékeivel, a napelemek pont rásegítenének, ha a "csúcsidőben" jól sütne a nap...🙂
A videó remekre sikerült. józan paraszti ésszel is érthető (a régi gravitációs fűtéshez nem kell áram) köszönet érte!
Hőtárolós villamos kályha létezett régen, hogy az éjszakai áramról felfűtve, nappal adja le. Ez most fordítva lehetne jó: a nappali túltermelést el lehetne tárolni ezekben a samottal bélelt kályhákban.
Csak télen pont nincs tultermelés
Ennyi, a konvektor a király!!! 😆😂🤣😉
6:50
Megjegyzés: városon, lakott területen belül középfeszültség van.
Ergo pár 10 kV-ot transzformálnak le 400/230V feszültségre.
Nagyfeszültségen közvetlen az erőműtől továbbítják a villamos energiát.
Köszönöm a hasznos kiegészítést!
@@nepazarolj Igazán nincs mit. Egyébként nagyon jól összeszedett videó lett. 😊
Azt lehet tudni hogy más országokban is van e ilyen probléma, ill. ott miben más a hálózat ott hogyan oldják meg ezt a problémát? Jó a videó, köszi.
Van, és úgy oldják meg, hogy nincs éves szaldós elszámolás hanem brutto elszámolás van így az érintetten nem érdekeltek durván felülméretezett napelem felrakásában és érdekeltek a COP1 helyett höszivattyús megoldásban. Meg még úgy oldják meg, hogy baromidrága az áram így van miből finanszírozni a szabályozást.
Üdv. Értem hogy mit akarsz mondani de! Az inverter kimenete nem ingadozik hanem a bejövő minimum küszöb értékig tartja stabilan a kimenő feszt és áramot! Max lekapcsol az inverter.
Ha nem tudja ezt akkor az szomorú
És hol vannak a szabályozó/tartalékoló erőművek amelyek a sok naperőmű termelés időszakában felhasználják az energiát pl. víz felszivattyúzására a hegyi víztározóba, amikor pedig kevés a termelés (de sok a fogyasztás) akkor visszatermelik (pl. a turbinákon átvezetve a vizet a völgyben lévő víztározóba) a hálózatba?
Ilyen lett volna a Bős-Nagymarosi, de a társadalmi ellenállás miatt nem épült meg. Most milyen jó lenne.
Az összes termelt energiát fel kell használni valahogy. Még gyerekcipőben jár ez a napelem technika. 😉
Műszakilag teljesen korrekt amit mondasz, de ....mindig vannak de-k. Az első, hogy hiába az aksi, nyár vs tél közöttit, otthoni körülmények között, mai technológiával, árakon lehetetlen megoldani. Ez kellene, hogy legyen az állam feladata. Második szaldó, persze, de aki benne van már annak baromi jó, a világ üzletet volt, az elmúlt egy-két évben, a megtérülések miatt. Amire majd egyszer visszavonják, addigra már bőven kitermelte magát. Harmadik, komfort... nagyon jó, h egyszer vegyes, egyszer klíma egyszer varázslat... de én ezzel nem akarok makizni napi szinten, arról nem is beszélve, hogy a klíma egy szárított levegő, a radiátorok meg kellemesen melegítenek. Felmelegítik a bútorokat, tárgyakat, ettől lesz komfort érzetem. Most én is rákészülök erre a napelemre, aztán jövőre, ha újra lehet telepítem is... (szaldó helyett bruttó is megéri, tök mindegy). Plusz egy szigetüzem, h akkor használjuk amikor van... de nem vagyunk otthon.... ezért kell az aksi :)
Sajnos a videóból kimaradt az, hogy a szolgáltató is tudja távolról kapcsolgatni a plusz fogyasztókat. Mint például a bojlerek. Egy családi házban az egyik legnagyobb fogyasztó a melegvíz előállítás. Gondolom, amíg relatíve olcsó volt a gáz, addig gázzal melegítették a fürdővizet is. Ezek után kérdés mivel fogják? Ha visszaállnak villanyra, akkor lesz majd elég fogyasztó is.
Az, hogy az utcában alapból túl nagy a feszültség, és lekapcsol az inverter, a szolgáltató hibája. Állítsák be a trafójukat, vagy cseréljék ki. Amúgy kétlem, hogy ezt ilyen egyszerű lenne utólag állítgatni. Valószínűleg már a trafó előtt túl nagy lehet a nagyfeszültség, vagy csak nem a megfelelő trafóra cseréltek.
Azért azt se feledjük, hogy amikor a szolgáltató kiadta a napelemes rendszerre az engedélyeket, bele kellett kalkulálniuk a helyi átlagfogyasztást is. Abban változott valami? Vagy csak olyanok is kaptak engedélyt ismeretségi alapon akik már nem fértek volna bele a keretbe? Ez itt Magyarország, tudjuk hogyan működnek a dolgok.
5kW-os rendszerem van, és kb. 150m-re vagyunk a trafótól. A feszültség 245V és 230V között ingadozik stabilan. Érdekes módon éjjel nagyobb a feszültség, és 9 és 19 óra körül szokott 230V-ig leesni, amikor még nem nagyon van, vagy már nincs napelemes termelés. Van azért pár napelem a faluban rajtam kívül is. Na ehhez valami vélemény? Mondjuk a 19 órást azt tudom, akkor kapcsol be egy fogyasztó.
Erre kellenek az akkuk a trafókhoz, az áram árát is meg kellene szabni órás vagy 15 perces bontásban, és meg kell oldani, hogy be lehessen táplálni a napelemes termelést a nagy hálózatba. VAlamint fontos lenne az okoshálózatok kialakítása is, ezt már 10 éve el kellett volna kezdeni, lehetne szabályozni a háztartási nagyobb fogyasztókat is (bojler, fagyasztó, elektromos autók töltése).
Nagyon jó videó. Igen szépen kiakadtak a napelemesek hogy ezt a szaldós dolgot megszüntették de könyörgöm senki sem gondolkozik? Jó termel a napelem ezerrel befelé jóidőben (lehet mint mondottad felslegesen ) és ugye megy is kifelé a kilowatt rendesen. De ugye ezt akkor akarjuk elfogyasztani vissza a rendszerből amikor mondjuk nincs termelés nálunk csak az erőműben. Nos ha elvárjuk hogy amit mi betermeltünk az nekünk vissza is jöjjön akkor az erőmű ingyenbe termel . Ingyen járatni egy erőművet? Úgy hogy senki sem fizet csak amit beletolt azt veszi vissza? Eléggé nagy blődség ha belegondolunk. A sziget üzem jó dolog de csak vésztartalék puffernek való mint a szünetmentes. Sajnos amíg az energiatárolást nem oldják meg addig ez nem is nagyon fog válltozni. De abba is bele lehet gondolni ám bár sokan ezt sem teszik hogy az erőmű nem csak annyit termel amit elfogyasztunk ám, hisz van meddő teljesítmény is a világon illetve az el nem fogyasztott energia az elszáll. Ha egy utcára rákapcsolják a villanyt és senki sem fogyaszt akkor az az energia a vezetékeken elveszik. Illetve a másik nagyon nagy probléma ami nálam sorozatosan előjön hogy bizony azok az inverterek amik dolgoznak vissza a hálózatra minőségileg épp mit tolnak a hálózatra. Nálunk például a hálózaton nagyon meg tud miattuk jelenni a dc komponens ami például a hagyományos transzformátoros készülékeket de akármilyen tekercses készüléket borzalmasan tud zavarni (nálam például a toroid trafók zúgnak miatta). Gondolom egy tökéletesre belőtt szinuszos inverter (ami horror áron lehet) meg nem mindenkinek megfizethető. De millió apró dolog miatt lehet még probléma sajnos ezekkel a rendszerekkel.
21.00 hogy engem hány napelemes hülyézett már le amikor ezt megpróbáltam megértetni vele.
Várom a végét.
Mármint a 30 perctől induló vezérléses témának.
Nagyobb részt egyet értek veled. Viszont a sziget megtérülése sztem egy zsákutca, mert én arra jutottam a mi saját háztartásunkban, hogy már bele fogok futni az akku ellettartam végére is, a többi dologról nem is beszélve.
Fatüzelésű kazánhoz minek a keringető szivattyú?
Mert nem gravitációs rendszerű.
@@nepazarolj Az összes, régebbi fajta, nem vékony csöves az.
nemetorszagban van olyan naperömü amit az ev 172 napjan lekapcsoltak mert a halozat tulterhelt volt