Egyszerűen fantasztikus volt! Bár jómagam egyetemet végzett vegyész vagyok, mégis azt mondhatom, hogy Takács Gábor az egyszeri ember számára lehozta a legmélyebb igazságokat a világunk titkairól. Hálás köszönet érte!
Nem értek egyet! Az emberi elme alkalmas a fizikai valóság megismerésére. Bármely megfelelően intelligens értelem alkalmas a világ megismerésére. A megismerést az ismeretek hiánya korlátozza. Az ismeretek azonban exponenciális mértékben növekednek.
"Az emberi elme reménytelenül, reményteli küzdelme..." Fenkölt, költői mefogalmazás. De miért lenne reménytelen? A megismerés az Emberi Létezés célja és értelme, valamint fennmaradásunk legnagyobb biztosítéka, hacsak a Tudást nem önmagunk ellen használjuk! Amit a "dicsőséges" jelző is megillet. Az Univerzum titkai feltárhatók. A legnagyobb mélységig.
44:12 a hőhalálban nincs idő. Az idő a tér két pontja között megtett út hányadosa. Attól, hogy nincs mivel mérni, mert nincs vonatkoztatási pont(ciklikusság) attól, még telik el idő míg az univerzum két pontja közt megteszek egy távolságot(nyilván elméleti szinten), nem? Ha tér van, van idő is. (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
Úgy látom, a kommentelők szépen összekapnak egymással a témát tovább magyarázva. Nem érdemes összeveszni olyan dolgokon, ami az ismeretlenből jön és oda is vezet. De dícséretes, mennyien jártatják a buksijukat és nem a NETFLIX-en vitatkoznak. Szóval, szabadjon mindenkinek a legbődületesebb baromságot is állítani, mert az azt jelenti, hogy hajlandó gondolkodni. És gondolkodni a mai világban egyre nagyobb érték! Mindenképpen öröm látni, milyen sokakat foglaloztatnak ezek a kérdések és nemcsak úgy néznek ki a fejükből!
Egyrészt egyetértek, Másrészt csak remélem, hogy nem csak ezeken a kérdéseken gondolkodnak, hanem hasznosabb dolgokon is. Ez a kérdéskör tulajdonképpen ugyanaz, mint az ember hite, világnézete. Lehet nagyokat vitatkozni, de semmi értelme. Illetve bocsánat! Annyi értelme van, mint a rejtvényfejtésnek, a sudokunak vagy egyéb logikai játéknak. Használható eredménye nincs.
@@kabodipalSzerintem van értelme. Az emberi agy absztarciós képességet fejleszti. Minél több elvont dolgon gondolkozik valaki, főleg természettudományos kérdéseken, vagy matematikai absztrakciókon, annál inkább fejleszti a logikáját.
@@petihundeuhun8950 Ugyanezt írtam! Szerintem nem a logikát fejleszti, hanem az agyat tartja edzésben. A gondolkozás a logikát csak akkor képes fejleszteni, ha van eredménye. Egy kimenet nélküli mókuskerék hiába forog, de a mókus izmait nem hagyja elhalni. A tárgyat illetően nincs eredménye.
Pár érdekes kérdésre írtam lentebb választ egy thread-ben. Mivel ezek szélesebb érdeklődésre tarthatnak számon, ide is felmásolom: 1. Amikor nincs téridő, akkor is van "valami". Az alagúteffektussal létrejövő Univerzum a kvantumvákuumból "születik". Az idézőjelet az indokolja, hogy ez nem egy időben végbemenő folyamat. Ami még egy félreértés: a kvantumvákuum nem "abszolút semmi". Azért hívjuk vákuumnak, mert ez felel meg a hétköznapi vákuum fogalomnak, valójában a rendszer alapállapotáról van szó. 2. Az idő és a tér azért "tűnnek el", mert az általános relativitáselméletben nincs semmiféle kitüntetett választás, teljesen szabadon koordinátázhatók. Ez azt jelenti, hogy van a leírásban egy speciális, ún. mértékszimmetria. Kvantumelméletben az ennek megfelelő szabadsági fokok nem fizikaiak. Ez nem a téridő egyedi sajátsága, az ilyen szimmetriák a standard modell alapját képezik. Az idő és a tér ebben az értelemben emergens, azaz nem alapvető, hanem amennyiben a Világegyetem állapota bizonyos feltételeknek eleget tesz (ezt nevezik szemiklasszikus tartománynak), akkor ezen feltételek között vehető fel idő és tér. Hogy pontosan hogyan, azon most intenzív munka folyik, de a szerintem legígéretesebb irány jelenleg az, ami ezt a kvantum összefonódásra vezeti vissza. Ez lényegében azt jelenti, hogy amit mi téridőnek nevezünk, az nem más, mint korrelációk szabadsági fokok között, azaz fizikai létezők egymásra vonatkoztatását jelentik. Ennek rövid formája azt mondani, hogy idő az, amit az órák, távolság pedig az, amit méterrudak mérnek. ‘Zeit ist das, was man an der Uhr abliest.’ (A. Einstein) Az hogy valami emergens, nem azt jelenti, hogy "illúzió", hanem azt jelenti, hogy visszavezethető alapvetőbb szabadsági fokokra. A bolygók, galaxisok, elefántok, autók és mi magunk is ilyenek vagyunk, ettől nem vagyunk "illúzió". Létezésünknek feltételei vannak (megfelelő fizikai körülmények), és nem vagyunk alapvető fizikai szabadsági fokok (pl. atomokból állunk, amik amúgy maguk se alapvetőek). Ami mellbevágóan hat elsőre, hogy ez a térre és időre is igaz, leginkább azért, mert ezeket annyira magától értetődően adottnak vesszük, hogy még beszélni is nehéz erről szavakkal, mert a nyelv alapjaiba annyira beépült a tér és idő. 3. Miért kell egyesítés (GUT/TOE)? (erről nem volt szó az előadásban, de ha már megkérdezték :) ) Itt arról van szó, hogy a jelenlegi fizikai tudásunk nem ad teljes képet. Ez nem csak így általánosan igaz, konkrét kérdések vannak. A teljesség igénye és részletes magyarázat nélkül: - Miért van makroszkopikus Univerzum? (kozmológiai konstans probléma) - Miért vannak makroszkopikus objektumok benne? (hierarchia probléma) - Miért van az alapvető fermionoknak 3 generációja? Miért vannak ennyire különböző tömegeik? - Miért pont 1/137.036....? Ez a finomszerkezeti állandó; ez egy mértékegység nélküli szám, mint a pi vagy az e. Mit mond ez nekünk a világról? - Milyen a fizika abban a tartományban, ahol eleve tudjuk, hogy a jelenlegi törvényeink nem működnek? - Miből van a sötét anyag? Ezek a kérdések konkrét részletekbe menően is kidolgozhatók. A GUT vagy a TOE keresését tehát alapvetően nem valamiféle esztétikai igény vagy metafizikai várakozás hajtja - persze az is van, de ahhoz nem lenne elég, hogy ennyi munkát tegyenek bele a fizikusok. Hanem nagyon konkrét nyitott kérdések, amikre válaszokat keresünk. Az egyesítések a fizika története során tipikusan választ tudtak adni ilyen kérdésekre. Pár korábbi egyesítés: - Newton egyesítette a földi és az égi mechanikát, - Maxwell az elektromosságot és a mágnességet, - a Standard Modell részlegesen egyesítette az elektromágneses és gyenge kölcsönhatást, és a gravitáció kivételével az összes erőt ugyanolyan típusú elméleti keretben írja le. Megjegyzés: nagy egyesítéssel (GUT, ami a gravitációt nem egyesíti a többivel) az első kettő nem igazán támadható meg. A TOE (theory of everything, teljes egyesítés) definíció szerint válasz mindenre :) A TOE-t nem azért keressük, mert fixa idea, hanem mert bizonyos fejlemények (húrelmélet) egyszerűen felvetették, hogy elvileg lehetséges ilyen elméleti keret - aztán hogy a kísérletek is igazolják-e, az más kérdés. Az igaz, hogy nem mindenki ért egyet ezzel a GUT/TOE iránnyal (nekem is vannak fenntartásaim), viszont szerintem az ellenzők nem igazán tudnak alternatívát adni. Lehetne az ún. antropikus elvre építeni, csak az a gond, hogy annak, hogy ez kézlegyintgetésen túl konkrét elméleti kerettel kitölthető legyen, erős feltételei vannak, amit tipikusan megint csak egy egyesítés tud "szállítani". Ahogy én látom, valószínűleg kell az antropikus elv is, de nem váltja ki az egyesítés valamilyen formáját.
@@szalaytamas3184 Nem találgatás, hanem tudományosan megalapozott hipotézis. A kettő teljesen más. A találgatásnak nem igazán van alapja. Itt pedig vesszük az általáons relativitáselmélet és a kvantumelmélet kísérletileg jól megalapozott törvényeit, és ezek segítségével próbálunk következtetni egy olyan jelenségre, amiről egyelőre nincs közvetlen információnk. Így sem biztos, hogy igazunk lesz, mert lehet, hogy abban a tartományban ezek a törvények már nem érvényesek, de azért ez jóval több, mint találgatás. Az előadásban egyébként pont itt még a dián is jeleztem, hogy sok a nyitott kérdés. De azért ez nagyon nem ugyanaz, mint a "hasraütés". Egyébként amit leírtam, az pont így van pl. a Vilenkin által felírt alagút-hullámfüggvényben (angolul: tunneling wave-function of the Universe).
...kedves Gábor, ha nem tudnám, hogy tanítasz az egyetemen, azt hinném a válaszodat olvasva, hogy az ufó-magazint olvasom... vagy Kisfaludy Gyuri előadásain készülsz fel a válasz kommentjeidre... ...ad 1. ... amiket itt leírtál a "kvantumvákumról", az tudományosan nem megalapozott, nincs bizonyítva, nincs definiálva... ezért akármi elképzelhető, jó ?... ...ad 2. ..."az idő és a tér azért "tűnnek el, mert az általános relativitáselméletben nincs semmiféle kitüntetett választás :--- teljesen elment az eszetek ?... "a kvantumelméletben az ennek megfelelő szabadsági fokok NEM FIZIKAIAK ... ???... tehát nem fizikáról beszélgetünk ?... ...ha nem FIZIKAIAK , írd le szépen itt érthetően, hogy miről beszélsz egyáltalán ?...FIZIKÁRÓL vagy valamiféle homályos vallási hitről ?... képes volnál érthetően és nem árthatóan fogalmazni ?... mert nem mindegy... ...mivel detektálod a "szemiklasszikus" TARTOMÁNYOKAT, ha vannak ilyenek, vagy csak úgy elképzeled ezeket és írsz valami kamu számot a képletedbe ?... mert ha nem kamu, honnan veszed, hogy autentikus az a szám ?... sehonnan ? ... akkor mehet a papírkosárba... ...miből van a "sötét anyag" ?... te láttál - /detektáltál/ már ilyet ?... milyen műszert használtál, mert hogy műszere/mérési módszere válogatja ... ...a GUT - Grand Unified Theory - .mi a véleményed a gravitációelmélet valamint a réteges terek geometriáját alkotó mértékszimmetriák szintéziséről ? - SUSY - szuprszimmetriákról ?... "Zeit ist das, was man an der Uhr abliest. " ... kész, vége ? ...schluss ?... ...ad 3. ..."miért kell egyesítés ?" - GUT - ?... és mi az a "gravitáció" a maga valójában ?... nem hatásaiban ... kell az egyesítés ? ... hát akkor barátaim, tessék egyesíteni !... ...nem fog menni... megmondjam, miért ?...
@@laszlobizsok26 Eltekintek az Ön gyalázkodó stílusától és a többi olvasó kedvéért adok válaszokat. Ad 1. A vákuum egy konkrét fizikai fogalom, a kvantumtérelméletben a rendszer alapállapota. Nagyon is valós fizikai effektusok igazolják a róla alkotott elképzeléseink helyességét, pl. a Lamb eltolódás (en.wikipedia.org/wiki/Lamb_shift). A fenti kontextusban ez a vákuum fogalom volt kiterjesztve a gravitáció esetére. A gravitációnak ugyan nincs jelenleg teljes kvantumos elmélete, szemiklasszikusan (kvantummechanikai WKB közelítés) azonban van, és ebben a közelítésben le lehet írni az alagút-effektust. Megjegyzem, Hartle és Hawking ugyanezt a megközelítést használva tett egy másik javaslatot az Univerzum hullámfüggvényére ("no-boundary proposal", laikusok számára Hawking leírta "Az idő rövid története" c. ismeretterjesztő könyvében). Aztán hogy ez a végleges elméletben hogyan lesz, azt persze nem tudhatjuk, ha megfigyelte, erre a fóliára fel volt írva piros betűkkel, hogy "Sok nyitott kérdés" és hangsúlyozottan a jelenlegi tudásunkkal megalapozható hipotézisekről beszéltem. Ad 2. Nem fizikai: ennek konkrét jelentése van, a nem fizikai paraméterek redundánsak. Na most ha a tér és idő koordináta redundáns, akkor az igencsak a szokásos fogalmainkon túl van, ajánlott olvasmány: en.wikipedia.org/wiki/Problem_of_time Szemiklasszikus tartomány az, ahol a szemiklasszikus közelítés működik :) ajánlott olvasmány: en.wikipedia.org/wiki/Semiclassical_gravity A sötét anyag jelen pillanatban egy erősen motivált, de nem igazolt hipotézis: en.wikipedia.org/wiki/Dark_matter "mi a véleményed a gravitációelmélet valamint a réteges terek geometriáját alkotó mértékszimmetriák szintéziséről ?" - na ez így eléggé értelmezhetetlen kérdés. A szavaknak van értelme, a mondat grammatikailag helyes, csak éppen szemantikai szinten tartalmatlan. Ad 3. Leírtam rendesen a GUT-tal kapcsolatos alapvető dolgokat, értő olvasás szükségeltetik. "...nem fog menni... megmondjam, miért ?...": szerintem túl nagy az a mellény, Uram. Az pedig sajnálatos, hogy Ön a komoly elméleti fizikai megfontolásokat nem tudja megkülönböztetni az UFÓ magazintól, dehát ezzel kapcsolatban láthatóan nem sokat tehetek.
@@laszlobizsok26 Aranyos ahogy süt a laikus arrogancia ebből a szösszenetedből. Már az 1. pontnál kibukik, hogy nem vagy tisztában a kvantum vákuum fogalmával.
Az előadás nagyon érdekes, sok újat mond, filozófiailag is releváns, köszönjük. Persze filozófusként sok mindent tudnék hozzáfűzni, a magam „szőrözős” módján.
Érdekes lenne egy ilyen beszélgetés, szerintem is van mit csiszolni filozófiai irányban. Az előadáson inkább a fizikai oldalon akartam maradni, bár bizonyos kérdések aztán óhatatlanul átcsaptak filozófiába :)
@@gbrtakacs ...ezen ne ütközz meg, a filozófia ott kezdődik, ahol a tudomány képtelen tovább lépni... a fizika nagyszerű tudomány, de nem mindenható...
...mi újat hallottál itt ? ... már a hatvanas - hetvenes években is ez a műsor ment !... legfeljebb azóta más "isten" -t választottunk magunknak., amit aztán elneveztünk kvantumfluktuációnak... erről mi a véleményed ?...
27:40 És ez a visszafelé játszás se nem törlödés, de se nem törlés! Erre a helyesebb kifejezés az lenne, hogy meg nem történtté tenni, de az igazán helyes kifejezés az "inverzió" lenne (Tenet Filmböl lopva a terminológiát), de az ugye egy absztrakció. Ugyanis a probléma az, hogy bizonyos törvényszerüségek csak bizonyos feltélek mellett történnek meg. Vagyis a tojás elég egyszerü feltételek mellett törik össze. A földi feltételek ilyenek, de az inverz történetnek van egy óriási problémája. A folyamat ugyanazon feltélek mellett szinte nem tud végbemenni és itt az esemény folyamata is szerepet játszik. Egy kötés sokkal gyorsabban szünhet meg, mint létrejön. Vagyis az inverz folyamatokhoz más feltételek kellenek. De ugye itt az a baj, hogy feltételként egy valami feltételt értünk. Hát az inverzióhoz meg az összes feltétel esetén sem menne végbe a folyamat, mert az eröhatásokat nem tudjuk inverzzé tenni. Hm ..... Sokat lehet okoskodni. 🙂 Szerintem az idö az esmények (megtörténési, lejátszódási) sebességének meröértéke. Persze tényleg megcáfolhatatlan az a definíció, hogy az idö az, amit az óra (idömérö :-)) mutat. Ettöl pontosabb definíció már csak az, ha így defináljuk: Az idö az, amit idönek nevezünk! 🙂
Amikor azt mondjuk, hogy az idő, az amit az órák mérnek, akkor ezen nem csak ember készítette órát értünk. Órának tekinthető minden megfelelően reguláris fizikai jelenség - az előadásban az órák között soroltam fel az égitestek mozgását, a diurnális ciklust szabályozó idegi-hormonális rendszert, vagy a "metronómként" működő neuronokat, de akár a világegyetem tágulása is lehet ilyen. Az állítást úgy is meg lehet fogalmazni, hogy nincs önmagában létező, absztrakt, elvont idő (a la Newton), az idő mindig fizikai jelenségek segítségével adott címkéje az eseményeknek. Az, hogy pl. a földi mechanikus órák, csillagászati objektumok és az atomórák által adott időcímkék adott pontosságon belül megegyeznek, már fizikai törvényekből adódik. Egyébként hasonló állítás igaz a térre is. Annak, hogy az általunk ismert idő, illetve tér egyáltalán értelmezhető legyen, ugyancsak fizikai feltételei vannak: például erősen úgy tűnik, hogy a kvantumelmélet és a relativitáselmélet törvényei kizárják, hogy 10^(-43) másodpercnél rövidebb időtartamnak vagy 10^(-35) méternél rövidebb távolságnak bármilyen fizikai értelmet lehessen adni. Rövid megfontolás oda vezet, hogy ha megpróbálunk a fentinél jobb felbontással mérni, akkor fekete lyukat hozunk létre :) A mechanika, elektromosságtan vagy kvantummechanika egyenleteibe be lehet helyettesíteni az akármilyen rövid (infinitézimális) időtartam / távolságlépés idealizációját, de ez puszta absztrakció (persze kényelmes és egyszerű, ezért egyébként hasznos). Az előadásban arra is utaltam, hogy más jelenlegi ismereteink is arra mutatnak, hogy az idő és a tér nem lehet fundamentális. Ez volt az, amikor röviden vázoltam, hogy a kvantumelmélet alkalmazása az Univerzumra odavezet, hogy a leírásból eltűnik az idő (mellesleg ugyanez történik a térrel is). Az általunk ismert időt ilyenkor pont úgy lehet realizálni az elméletben, hogy valamilyen olyan fizikai rendszert veszünk fel az Univerzumon belül, ami betölti az óra szerepét. A térhez pedig "méterrudak" kellenek. Szóval bármennyire is botrányosan hangzik, az órák nem egyszerűen valamiféle eleve létező idő mérésére szolgálnak, hanem óraként funkcionáló fizikai rendszerek nélkül nincs is semmiféle idő!
...nagyszerű magyarázatok, nekem különösen az a megfogalmazás tetszett, miszerint "óraként funkcionáló fizikai rendszerek nélkül nincs semmiféle idő !"... ...a kérdésem: ...a villamos feszültség "óraként funkcionáló fizikai rendszer" ?... ha nem, mitől, miért és mikor mihez képest válhat azzá ?...
@@laszlobizsok26 A tér a lokalitással kapcsolatos, a kölcsönhatások hatótávolságával. Relativisztikusan persze ezt téridőben kell érteni, a lokalitás (más szóval mikrokauzalitás) a kvantumtérelmélet alapelve, a kvantumtérelmélet pedig a fundamentális kölcsönhatások jelenlegi megértésének alapja. Sajnos ennek tárgyalása nem fért bele az időbe, pedig ezzel kapcsolatban is sok félreértést lehetne tisztázni, és persze itt is van egy csomó érdekes nyitott kérdés. Erről lehetne egy külön előadást tartani :)
@@gbrtakacs ...köszönöm a választ, de ennyi erővel a kérdésemre is válaszolhattál volna... "a tér a lokalitással kapcsolatos, a kölcsönhatások hatótávolságával." ... ez a megfogalmazás a kvantumechanikai gondolkodásmód jellemzője, amely a kvantumtérelmélet matematikai modellezésével kívánja megoldani a mikrokauzalitás és a fundamentális kölcsönhatások összefüggéseit... ezt már maga Einstein sem fogadta elismeréssel, élete végéig se tudott megbirkózni a "nagy egyesítéssel"... és mások sem... ugyanis a gravitáció mint a négy alapvető kölcsönhatás egyike kilóg a sorból... miért ?... ...valóban, sok itt a nyitott kérdés és én pont ezeket veszem vizsgálat alá nem matematikai, hanem filozófiai - metafizikai módszerekkel, mivel ahol a természettudomány nem képes tovább lépni, ott nem marad más lehetőségünk a továbblépésre... ...én azonban az univerzum - világmindenség terére kérdeztem rá, amelynek "jelenlegi sugara" állítólag, bizonyos mérések alapján cca. 13, 7 milliárd fényév, tehát egy cca. 27. 4 milliárd fényév átmérőjű gömb térfogatáról , mint TÉR - ről érdeklődtem, amely TÉR "tágul" , mégpedig gyorsuló sebességgel, a kérdésem: miért és mitől tágul és a tágulás sebessége miért gyorsul ?... :) ...de ennél furcsább kérdéseket is fel kellene tennünk a Big Bang kapcsán : mi történik, ha c fénysebesség közelébe ér a peremgyorsulás és ott miért galaxisokat láthatunk ?... :)
@@laszlobizsok26 ".köszönöm a választ, de ennyi erővel a kérdésemre is válaszolhattál volna" Mielőtt futunk, nem árt megtanulni gyalogolni :) A lokalitás pedig tényleg alapvető, a kvantumtérelmélet pedig tényleg a fundamentális kölcsönhatások elméleti kerete, ezen nem lehet ilyenekel átlépni, hogy "ez a megfogalmazás a kvantumechanikai gondolkodásmód jellemzője, amely a kvantumtérelmélet matematikai modellezésével kívánja megoldani a mikrokauzalitás és a fundamentális kölcsönhatások összefüggéseit" - ugyanis nem "kívánja", hanem meg is teszi és ez kísérletileg nagyon alaposan igazolt. Einsteinről piedg nem árt tudni, hogy a kvantumelmélet egyik atyja, ezen munkásságáért kapott Nobel-díjat, sokkal finomabb analízist igényel a viszonya a kvantumelmélethez, mint az, hogy "már maga Einstein sem fogadta elismeréssel". Amúgy meghalt azelőtt (1955), mielőtt láthatta volna az alapvető fizikai kölcsönhatások kvantumtérelméleti leírását kiteljesedni (ez kb. a 70-es éveket jelenti). Sajnos ezeket nem tudom kommentekben elmagyarázni, de már tudom, miről tartom a következő ismeretterjesztő előadásomat :)
ha már semmi nincs az univerzumban csak fotonok akkor mivel az idő nem létezik, azoknak a fotonoknak nem lesz frekvenciája mert a frekvencia definiciójához kell az idő. Milyen egy olyan foton, aminek nincs frekvenciája?
...nagy fehér T vil. kék mezőben: ...az a "foton", aminek nincs frekvenciája, az nyugalmi állapotban lévő foton... nincs frekvenciája, ezért nincs tömege, vagyis nyugalmi tömege nulla... és ezzel még nem fejeztem be ezt a mondókát... de menjünk tovább : ...mi az a virtuális foton, amiről beszélünk ugyan, de azt se tudjuk mi fán terem ?... magyarul egy kamu, ha mégsem, akkor teológiai fogalom...
Amikor az Univerzumban minden eltünk amjd, a Protonok elbomlanak ( anyag vége ) a fekete lyukak mindent megesznek, amjd ezek is elpárolognak, több száz trillió év múlva, marad a sötétség, s hatalmas üres tér, s egy hatalmas térben kószáló foton-tenger... az idő ekkor megáll, befagy a térbe, mert nincs mihez mérni, már, nmincs anyag, s nincs semmi már..
Nekem van egy elképzelésem az időről, ami vagy helyes vagy helytelen, de mivel ennél jobb lehetőséget nem ismerek, szeretném ide leírni: A lényeg, hogy szerintem az idő nem alapmennyiség, sőt, nagyon helytelenül közelítik meg, hiszen nem értelmezhető szemléletesen, hogy mit jelent az, amikor lassabban telik, gyorsabban telik, visszafelé folyik, esetleg megáll vagy nem is létezik az idő. Az én értelmezésemmel viszont mindez nem csak érthetővé válik, hanem pofonegyszerű is: A lényeg, hogy amikor például hosszúságot mérünk, akkor a mérendő hosszúságot összehasonlítjuk egy ismert hosszúsággal, mondjuk egy méterrúddal, és így megtudjuk, mekkora is a mérendő hosszúságunk valójában. Amikor áramot mérünk, akkor ismert áramerősséggel hasonítjuk össze. Ez mind nyilvánvaló. Amikor időt mérünk, akkor viszont soha sem "idővel" hasonlítjuk össze, hanem mindig valamekkora mozgásmennyiséggel: legyen az a Nap látszólagos mozgása az égen, a homokszemek szabadesése, az órakerekek elfordulása vagy az atomok rezgésszáma. Mindegy. A lényeg, hogy mind mozgás, elmozdulás, azaz az idő = mozgás. Ennyi az egész és semmi több, semmi más. Ha ez a mozgás lassul más rendszerekhez képest, akkor lassabban telik az idő, ha gyorsul, akkor gyorsabban telik. (És ezt az adott rendszerben pont azért nem lehet ezt érzékelni, mert mindenütt egyszerre lassul vagy gyorsul minden mozgás, így nincs mihez viszonyítani.) Az "idő" akkor állna meg, ha minden mozgás megállna vagy ami ezzel kb. egyenértékű, amikor nincs anyag, ami mozogni bírna, így értelmezhetővé és érthetővé válik az, hogy a semminek nincs ideje. Az idő pedig akkor "telne visszafelé", ha a mozgások visszafelé történnének. Ez több szempontból sem lehetséges, például az energiamegmaradási törvénye vagy a valószínűségek alapján sem állhat össze a széttört tojás vagy nem támadhat fel a halott ember és nem fiatalodhat meg. Nem azért, mert nem folyik az idő visszafelé, hanem egyszerűen nincs is olyan, hogy idő, csak a pillanatnyi állapotok vannak és ezeket az elmozdulásuk különbözteti meg. Nem az "időnek" van iránya, hanem a mozgásoknak, márpedig ezek teljesen jól kezelhetők az eddigi ismereteink alapján is. A tíz évvel ezelőtti múlt az, ahol akkor álltak az alkotórészecskék, semmi több. A téridő valójában nem tér és idő szövete, csak tér, idő nélkül. Ebből adódóan időutazás sincs, mivel a tíz évvel ezelőtti korba visszamenni azt jelentené, hogy be kellene mindent állítani oda, ahol tíz éve volt. Vagy hatalmasat tévedek a tudatlanságom miatt vagy akár Nobel-díj gyanús elképzelés ez, hogy az időt, mint alkotóelemet ki kellene szedni az egyenletekből és valahogy egyszerűen elmozdulás egységekként lehetne kezelni, nem pedig olyan megfoghatatlan és misztikus jelenségként, mint ahogy ezt kezelik, hogy "idő", mert szerintem az idő nem alapegység, sőt, nem is különálló egység, hanem csak erőszakosan belevitték mindenbe, azt állítva, hogy alapegység, ezért mindent csak elbonyolít és logikátlanná tesz.
Nem mondassz hülyeséget, teljesen jó a logikád. Csak annyit tennék hozzá, hogy tér sincs! Miért? Mert a tér egysége a pont. Ami nulla dimenzió. Vagyis nincs kiterjedése. Ha egy TÉRnek nincs kiTERjedése, akkor az nincs! Zéró! Az idő elvi egysége a "pillanat" (azért elvi, mert persze lehetne azt mondani, hogy 1 másodperc stb de az nem egység, hanem egységnyi időtartam). A pillanat nem létezik mert olyan kicsi, hogy már nincs is (nulla időtartam, nincs kiterjedése). DE: 2 db nulla dim. pont már egy egyenest alkot, vagyis létrehozza az 1 dimenzót. Az egyenes a 2 dimenziót, a sok sík pedig a 3 dimenziót. De ha nulla dimenzió a pont (a semmi), akkor hogy lesz belőle 1-2-3 dimenzió, a valami? Úgy, hogy ÉN tudom, hogy az egyik "semmi" és a másik "semmi" nem ugyanaz a semmi! Ezek a semmik, ezek a pontok sorszámot is kapnak, ezért már azt is tudom, hogy az egyenesen vagy a térben melyik pont hol van. Tehát a semmikből összeállt a valami. Azért nevezem valaminek, mert a tér már formát ölthet attól függően, hogy melyik pontját "színezem ki" hogy léssam és melyik marad "átlátszó" . Mitől létezik tehát a tér? Én tőlem, mert én vagyok az, aki "nevén" tudja nevezni minden pontját, az elmémben teszem létezővé és nem a fizikai térben (ugyanez vonatkozik a pillanat alkotta időtartamra is. csak én tudok a multba vissza vagy a jövőbe előre menni a gontolataim segítségével. csak bennem - pontosabban az elmémben, pontosabban abban a szellemi térben, ami kitölti az elmét - él tovább aki már meghalt). De ki az az ÉN? Vélhetően a tudat mögött lévő elme, ami nem a fizikai agy. Az elme szellemi dolog. Nem a fizikai világ része. Az összes pont nulla, az összes pillanat nulla, így a tér és idő sem létező csakis az elmében lakozó szellemi erő segítségével! A tudat nem a fizikai test terméke. Ezért a test halála nem okozhatja a tudat megszünését, mert a tudat az elme szüleménye, az elme pedig egy szellemi tér része. Tehát, ha minden, ami minket körül vesz beleértve a fizikai testünket csak a tudat vagy elme által létezik, akkor a tudat nincs alárendelve a testnek és a fizikai világnak. Vagyis a testi halál után is megmarad. Következésképpen van élet a halál után! Van Mennyország! Legyen ez biztatás Húsvét előtt! Jézus minden tanítása erről szól! Akinek fizikai kísérlet bizonyíték kell, az nézze meg a két rés kísérletet és az aból leszűrhető kvantumfizikai tapasztalatot: az elméddel befolyásolhatod, hogy az elektron átmegy-e a résen vagy nem. A te gondolataidhoz még egy adalék: Kezdetben teremtette Isten az Eget és a Földet. És elválasztotta vizeket a szárazföldektől és a sötétséget a világosságtól. Vagyis lértehozta a fizikai teret és az időt (éjszakák és nappalok). Mi történt valójában? Isten a semleges "nirvánát" széthúzta és létrehozta a potenciál különbségeket (plusz-mínusz, hideg-meleg, fehér-fekete, jó-rosz). Közben létrehozta az embert, aki még az időtlenségben és egy tudat alatti állapotban élt a Paradicsomban. Ott, ahol még a potenciálkülönbség nem érvényesült, egy édes történés nélküliség. A kígyóval kezdődött minden. Most nem véletlenül maradok a "mesénél", mert mint tudjuk, a mesék tartalmazzák a legmélyebb igazságokat. Az un. bűnbe esés az volt, hogy a tudással az ember ráébredt testi mivoltára és felfedezték egymás különbözőségét. (persze a történet szerint abban vétkeztek, hogy megfeledkeztek Isten parancsáról és hallgadtak a Sátánra) Tehát létrejött az ember polaritása is! A kiűzetés lényegében az idő beindulása volt. Mert a polaritások okozzák a változásokat, a mozgásokat a világban, a mozgással jön létre az idő, azzal pedig az, hogy történik valami, a történelem és minden, ami eddig az emberiséggel lezajlott. Az, hogy az életet az udódnemzéssel és születéssel lehet csak fenntartani a világban az már mindezek következménye, mert ha nem szakítanak az almából, akkor itt nincs miről beszélni, mert semmi sem történt volna meg, idő sem lenne érzékelhető. Persze kérdés, hogy mi a valóság? Ez, az idő érzéki csalódásában tapogatózó fizikai élet és világ, vagy az az eredeti állapot. A szó, hogy "VALÓSÁG" azt sugallja, hogy ami van! A van-ás, ami állandó mert van, nem változik. Vagyis az idő nem hat rá! Mert nincs. Itt minden illúzió! Csak a tudat mögötti elme és az azt kitöltő szellemi erő az egyetlen valóság, a létezés valósága. Honnan tudhatjuk ezt? Cogito ergo sum!
@@jszakadati Szép hosszú kifejtés, köszönöm, hogy foglalkozott vele. Viszont ezzel nem tudok egyetérteni: abból a kijelentésből lett levezetve az egész, hogy el lehet képzelni nulla kiterjedésű pontot, de a tér nem ezekből áll és nem igaz, hogy nincs távolság, ha gyalog elmegy a szomszéd utcába vagy elmegy a szomszéd városba, egyből meglátja, hogy van valós távolság. Szerintem semmiféle halál utáni élet nincs, a tudat az agy működése, nem több. Ezért viszont mondhatjuk azt is, hogy a saját halálunk után, mivel minden megszűnik a számunkra, hogy nem is éltünk soha és a világ sem létezett soha, hiszen számunkra nem marad a legkisebb bizonyítéka sem. De hogy most létezik tér, abban biztos vagyok.
...ha az időt "kiszednénk" az egyenletekből, akkor szerinted hogyan számolnánk ki pl. a vonatok sebességét ?... és ha nem tudnánk kiszámolni, hogyan csinálnánk menetrendet ?...
@@csabamolnar866 ...ha az időt "kiszednénk" az egyenletekből, akkor szerinted hogyan számolnánk ki pl. a vonatok sebességét ?... és ha nem tudnánk kiszámolni, hogyan csinálnánk menetrendet ?...
45:48. "Ha nincs óra nincs idő sem". Pedig az ember létrejötte előtt igenis létezett idő, sőt nagyon pontosan vissza is tudjuk vezetni hogy korábban mi történt, ebből jött létre az ősrobbanás elmélet. Az időt nem az órák hozzák létre azok csak mérik, ettől függetlenül telik, ha mérjük ha nem. Nem mérte senki az ősrobbanás után, s lám mégis az idő szabványa szerint alakultak a folyamatok. Az idő folyása nem kvantumos, mint a két rés kísélet: ha van megfigyelő(detektor) akkor nem kvantumos, ha nincs akkor kvantumos (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
48:30. Ha a nagybummnál is van egy szingularitás és a hőhalál is úgymond egy szingularitás akkor mi egy zárt rendszerben élünk? (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
39:51 "beindul a csomósodása a világegyetemnek" A tér növekedése itt nem játszik szerepet ? Ahogy nő a tér, a csillagok vagy csillagpor között is nagyobb lesz a távolság s ezt a garvitáció nemcsak leküzdi, de felülírja? Magyarán a csomósodás nagyon ütemben zajlik mint a tér tágulása? (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
41:04. A gyorsuló világegyetem elmlete a vörös eltölódáson alapszik. Egy megfigyelt objektum színképe azért tolódik a vörös felé, mert a tér folyamatosan tágul. Ha alapvetően állandó sebességgel tágulna is vörös eltolódást kellene hogy lássunk, hisz egy távolodó objelktum színképe alapban vörös felé tolódik. Mi az ami azt támasztja alá, hogy nem állandó sebességgel hanem hatványozottan gyorsulva tágul? (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
39:11. Professzor Úr! Amikor ezt az előadást hallgattam, nem tudom, hogy mi volt a kezemben, de azt igen, hogy 39:11-nél kiesett a kezemből. Tudja, itt tetszett elárulni magát: azt, hogy ön tényleg mélységeiben átlátja azt, amivel foglalkozik. Hatalmas dolog ez!
Nagyon jó 30:00 ez az ábra és az elnevezés: korreláció kiépülése. Laikusként is ez tűnik valószinűnek. Mármint a kiépülés szekvenciája adja az idő illuzióját, ennek sebessége pedig az idő ütemét és meglehet a fény sebességi korlátját is. ua-cam.com/video/msVuCEs8Ydo/v-deo.html
...Takács Gábor 8:40 : ...ha lelassul az óra szerkezetének mozgása, az miként jelenthetné egyúttal azt is, hogy maga az IDŐ is lelassult ?... ha elromlik az órám szerkezete, siet vagy késik, akkor vele együtt az IDŐ is elromlik ?... ha megáll az órám, akkor az IDŐ is megáll ?... és mihez képest ?...
@@laszlobizsok26 Szerintem az óra üteme követ egy szabványositott tempót, amivel az adott helyen szabályosan, precizen követhetö az idö lokális múlása. Olyan, mintha te számolnál és igyekeznél szabályos idöközökben uj számot kimondani, csak ezt idömérö-órával könnyebb mint azt gondolatban tenni. Ha az óra elromlik, vagy pontatlanná válik, akkor az nem hat ki természetesen a lokális idö múlásának ütemére, amit mondjuk más óra is mérhet, hanem mindössze szinkront veszit különbözö mértékben, vagy teljesen. Az idö, és a Tikotime eggyütjár. Az ELTE ajándéka ez a filmen látható gyönyörü falióra, amit megnyerhetsz. Ne feljejts el LIKE olni, iratkozz fel a csatornánkra és oszd meg hülyeségeimet másokkal is, ha idegesiteni akarod öket :)
@@karvak1492 ...végre egy normális válasz ... :) de szerintem az óra nem "követ" semmiféle tempót, mert csupán egy ügyes, bonyolult mechanikai szerkezet, amelynek annyi köze van az idő múlásához, mint egy órássegédnek... vagyis semennyi... az IDŐ ugyanis eszközfüggetlen fogalom, míg az időmérő eszközök IDŐ-független műszaki szerkezetek annak ellenére, hogy velük képesek vagyunk "mérni" és koordinálni a számunkra fontos és a mindennapjainkat meghatározó folyamatokat - ld, pl. a közlekedést, a boltok, intézmények nyitvatartási idejét, stb.-stb.... ...ha szabad, szeretnék mindenkit "idegesíteni", mert még az IDŐ és TÉR fogalmának egyesítését sem tudjuk leírni a TÉR fogalmának definíciója nélkül és Einstein nyomán félreértelmezzük az ún. "ekvivalencia-elvet" is, amelyre az áltrel épült annó hamis meggondolások mentén... ...és akkor még nem beszéltem a Hubble-állandóról, a vöröseltolódások méréséről, azok értelmezéséről, Einstein kozmológiai állandójáról, a fekete lyukakról , a sötét "anyag"-ról és a sötét elméletekről... ...Gábor nagyszerű előadó, kár, hogy a videón alig érteni a mondanivalóját... a hülyeségeidet köszönöm, majd viszonzom azokat az én hülyeségeimmel, de valamit azért nem értek: Takács Gábor /// Karvák Ferenc ?... ...de a lényeg : mi az idő, mi a tér , mi a téridő /Minkowski/, mi az ún. "ekvivalencia-elv" definíciója szerinted ?... ...a faliórát meg küldjétek a címemre vagy adjátok át a "suliban" , ahogy tetszik... :) ...küldöm a like-ot... :)
@@karvak1492 ..."az óra követ egy szabványosított tempót" ?... akkor ez egy igen különleges óra lehet, gondolom a balansz itt már nem emberi alkotás ?... vagy tévednék ?...
@@laszlobizsok26Takács Gábor lóugrásokban próbált meg Univerzum meg tojassargaja skalan magyarazni, hogy a termodinamika II fotetele mire vezetheto vissza es mi a kovetkezmenye. Nem világos a hatar a spekulaciok, es a igazoltnak tekintheto belatasok kozott. Arra meg vegkepp nem jutott ido, hogy atelhetoen kifejtse az eloadas cimeben szereplo ido visszaforditast. Az elmelete szerintem felhasznalja, hogy a valosag redukalhato a fizikai modelleinkre, es nem azuletik uj informacio, pl. quantum veletlenek, vagy az ter expanzioja folytan. Prof/Rev Polkinghorne aki Dirac csaoatabanbdilgozott nem hisz a redukalhatosagban, ramutat, hogy a kvantum mechanikai veletlen esemenyek mogé nem lát a fizika, és szerinte az informacioelmelet teren varhato elorelepes. Eszembe jut egy filozofus is, aki meg diszkret ter ido racson alapulo modelt alkot, ahol a bejarasi utak szamossagai a Pascal haromszog miatt a Minkowski féle összefüggéssel is és az euklediszii távolsággal megegyzö összefüggésekre vezetnek. A GUT elgondolast az ismert nemet fizikus blogge Sabrina H. is cikizte
Szuper előadás, köszönet a feltöltésért! Kérdésem: 51:12-nél mit mond pontosan? - A kvantumelméletnek van is egy olyan új tulajdonsága, hogy amit a nagy .... nem tiltanak, azok a folyamatok végbemennek. amit a nagy ... egyenletek, vagy mi szerepel itt? Köszönöm a választ, ha tudod és megosztod velem!
26:50 Karinthy Frigyes írása arról, amikor halála után Szent Péter véletlenül fordítva fűzte be az élete filmjét és levetítették neki. (Először eltemették, azután meghalt, majd megbetegedett…)
@@laszlobizsok26viszont a bitang jó már nem azt jelenti, nem túl hosszú kb 5 perces műsor a Kossuth rádióban az Édes anyanyelvünk, az még a te agyi képességeidet sem haladja meg. A háromas pont mániákus használata után meg te írod, hogy ki tud magyarul és ki nem? Kurva röhejes vagy, mindig üdítő egy szerencsétlen balfasz 😊
@@gbrtakacs ...nagyszerű előadás volt, a kritikát már elmondtam, bocs ... :) ...olyan húsz éves korom óta foglalkozom kozmológiával és a Big Bang tanulmányozása közben már az "első három perc" -ben - /Steven Weinberg/ - tévedésnek találtam, értékeltem ennek az elméletnek minden feltételezését, megállapítását... ...megjegyzem, a Guth - Steinhardt féle inflációs modell is tele van csúsztatásokkal, ezért nem tartom egzaktnak, mint ahogy az általános relativitáselmélet ún. "ekvivalencia" elvét sem... ... a BME rendelkezik a vöröseltolódás mérések, adatok valamilyen "gyűjteményével" ?... ezekhez hozzá lehet férni külsősként ?...
Nagyon jó előadás, köszönet érte! Csak a címmel kapcsolatban van megjegyzésem. Világosab cím lenne a "Mitől telik az idő?". Az előadás az idő világi okairól beszél: "mi-ok-ból", "mi-től". A "mi-ér-t" szó a célra kérdez rá (valaki szándéka).
Köszönjük ezt a nagyon élvezetesen előadott nagyon klassz és lenyűgöző videót. Tudtam volna még hallgatni. Nem tudom mi lesz velünk a jövőben ilyen jó tanárok nélkül.
Kicsit hiányoltam a Planck idővel kapcsolatos alap idők tárgyalását. Valamint a jövő, azaz a következő planck lépéskor a világegyetem állapotát, annak következetességét azt, hogy miért lesz az a lépések egymásutánisága, ami lesz és a folyamatoknak milyen szerepe van abban, ami történik, mennyi idő van arra, hogy a dolgok változzanak. Valamint az idő külön tárgyalása a tértől értelmetlennek tűnik számomra, miután a kettő csak együtt értelmezhető. És ha a végén a tér végtelenné válik (10a150ediken) és kiürül, akkor megszűnik az idő? Legfeljebb nem lesz aki méri... Az idő akkor született, amikor a tér és akkor fog megszűnni, ha a tér is megszűnik. Lehet, hogy a téridő nem létezhet anyag nélkül? :)
Tér létezhet idő nélkül is.. ez tény. Az idő csak addig van, létezik, ameddig van anyag, van energia, van mozgás, ha nincs " semmi " akkor nincs idő sem... önmagában a Tér nem elég az Idő fenntartásához. vegyél egy tökéletesen üres teret.... szerinetd lehet benne Idő ? Amelyben semmi sincs..? Időhöz valami kell, anyga, valami apró dolog..
Tisztelt Takács Gábor! Nagy érdeklődéssel néztem az előadását. Én valaha irodalomból irtam Phd-t, igy teljesen laikusként álltam hozzá a témához (nem számitva az idő esetleges filozófiai vetületeit mint Kant és Heidegger). Viszont mire a film végére értem arra gondoltam, ha mégegy életem lenne biztos elméleti fizikával foglalkoznék. A kérdéseim a következően hangzanak. 1. Miért nem tágul a világegyetem minden irányba, hanem csak abba, amelyik felé tágul. 2, Jelenlegi teóriák szerint az Ősrobbanás a singularitásból jött létre. Amit tudunk, hogy minden nagyon finomhangolt, a tágulási sebesség, hogy az univerzumnem zuhan vissza, vagy nem száguld tova- Hogy minden az élet kialakulását és fennmaradását szolgálja. Itt most fizikai állandókra gondolok, melyek ha csak egy parányit is mások lennének, minden ealpusztulna. Ezzel szemben Igy kialakult a körmozgás, az égitestek és a fizikai parányok keringése, melyeket kőkemény "vak" fizikai törvények irányitanak. Teóriák szerint ez kétféle létrejöttre utelhat: egy felsőbb intelligencia (Einstein) közremúködésére és felügyeletére vagy a véletlenszerúségre. A második lehetőség sem zárja kiaz elsőt, hiszen a tökéletes világegyetemet mindenképpen meg kellett tervezni, vagy valamilyen formában meghatároyni. De tegyük fel a második lehetőséget, ami azt jelenti hogy számos, vagy szinte végtelennek tűnő számú Ősrobbanásnak kellett volna bekövetkeznie, amigg az egyik "sikerül". Ha nem sikeres az Univerzum A paramétereken csak egy kicsit kellett volna változtani és újabb Ősrobbanást inditani. Igy ez a lehetőség sem zárja ki az elsőt, a tervező-beállitó közreműködését. A próbálkozásos ősrobbanásokból azonban valami következik: mi van akkor ha az Univerzum azért tágul bizonyos irányban csupán, hogy ne ütközzön más - éppen pusztuló -visszazuhanó, vagy éppen elszáguldó Univerzumokkal? Ebből fakad a következő kérdésem: elképzelhető-e hogy létezik olyan részecske vagy sugárzás, ami egy másik univerzumból (VilágegyetembŐl) ebbe az Univerzumba átjöhetne (foton vagy gamma sugárzás vagy egyéb), amit mérni lehetne és ebből lövetkeztetni lehetne egy másik viág meglétére: ami igazolhatná ezt vagy azt a teóriát Az Ösrobbanást a kozmikus alap-háttérsugárzás jellemzi és bizonyitja, lehetséges hogy egy hasonló (netán sikertelen) ősrobbanásnak is lehettek lehetnek hasonló háttérsugárzásai: már csak azért is, mert a mi viágunk ősrobbanásakor sem lehetett talán sejteni, hogy minden jól fog menni talán ez csak pár milliárd év után a szupernovák és a második nemzedékes csillagok felrobbanás után derült ki. Addig pedg meg kellett ismételni párszor az Ősrobbanást, ami esetleg tovaszáguldó Univerzumokat eredményezhetett volna. Köszönettel, ha elolvassa, ezeket, amelyek az előadásaa nyomán merültek fel. Üdvözlettel: Ács Gábor (vikipédia: iró, 1953, Armoni Gavriel)
1. A világ egyetem mindenfelé azonos módon tágul, és minden pontból (amennyiben együttmozgunk a tágulással) a középpontban látjuk magunkat (sajnos nem tudom betenni a hivatkozást, a UA-cam nem hagyja, de Rob Knop oldalán, a Hubble Expansion menüpont alatt talál szemléltetést is hozzá). 2. A fizikai elméletek nem tételezik fel a szingularitást, az csak akkor áll elő, ha a klasszikus téridő leírást addig extrapoláljuk, amíg érvényét veszítik. A szingularitás egy figyelmeztetés arra, hogy pontosabb leírás kell, nem fizikai jóslat. 3. A finomhangolási érv nem támasztja alá egy intelligens teremtő létét. Ez egy "God of the gaps" típusú argumentum, és ezek csúfos véget szoktak érni (mint W. Paley órásmester érve). Erről és hasonló kérdésekről lehet tudósok által összerakott, nagyon alapos videókat találni a skydivephil csatornán. Az is egy tévedés, hogy Einstein hitt volna bármilyen teremtőben, erről ő maga nyilatkozott egyértelműen. Helyenként használta metaforaként, és ezeket szokták szövegösszefüggésből kiemelve idézni. Einstein határozottan agnosztikus volt. 4. Az alagutazással "létrejött" buborékok nem tudnak ütközni. Amennyiben a kvantumkozmológiai leírás helyes (ezt még nem tudjuk), akkor ennek teljesen más értelme van, ezek a buborékok nem valamiféle közös térben vannak. Örökös infláció esetén (ami már a szemiklasszikus tartományban van, túl az alagutazáson), a buborékok elvileg tudnak ütközni, de nagyon valószínűtlen, mert a köztük lévő tár sokkal gyorsabban tágul, mint a buborékok maguk. De az lehetséges, hogy két buborék egymáshol közel keletkezik és még az elején ütköznek. Vannak is javaslatok, hogy ennek nyomai esetleg láthatók a kozmikus háttérsugárzásban, de ez egyelőre nincs kellően alátámasztva. A buborék Univerzum teóriát másképp lehet alátámasztani, nem a többi buborék közvetlen megfigyelésével. Röviden: ha igazoljuk, hogy a fundamentális dinamika olyan, aminek elkerülhetetlen következménye a buborékok létrejötte is, akkor igazoltnak tekinthetjük majd. Minden fizikai elméletnek vannak közvetlen megfigyeléssel nem igazolható jóslatai, ezeket általában azért fogadjuk el, mert olyan más jóslatait igazolni tudjuk, amikkel ezek is elkerülhetetlenül együtt járnak.
Tisztelt Takács Gábor! Az első kérdésem azt hiszem félreérthető volt, mert úgy gondoltam, hogy egészen közismert, ahogyan én is ismertem, hogy az Univerzum lapos, vagyis sík, amolyan korong vagy tárcsa alakú. A kérdéseket és a választ megmutattam a fiamnak, aki elmondta, hogy erről még gyerekkorában olvasott, úgyhogy az első kérdés az övé: 1. Ha az Univerzum korong vagy tárcsa formátumú, akkor hogyan tágulhat minden irányba? Mit jelent az, hogy az Univerzum lapos, azt hogy a galaxisok ugyanabban a síkban rendeződnek el, hogy a forgásirányukra merőlegesen húzott egyenesek, azaz a tengelyük párhuzamos? Ez azt jelenti, hogy az univerzum lapos és egyenes, hogy általában egyenes - habár az általános relativitáselmélet szerinti térgörbületei vannak, vagy valami más jelentése van annak, hogy a Világegyetem lapos? 2. A szingularitásról én is úgy vélem, hogy ez csak egy olyan akadékoskodás, hogy ne kelljen végtelen sűrűségű semmivé extrapolálódó energiahalmazban gondolkodni. 3. A finomhangolási érvet nem tudom hogy mondják másképpen magyarul, én itt arra az elvre gondoltam, amit Barrow és Tipler képviselnek az antropikus elv felállitása kapcsán. Maga az antropikus elv egyszerű tautológia és nem érdemel különösebb figyelmet, viszont tartalmaz egy nagyon fontos közlést abban a vonatkozásban, hogy rendszerezni lehet a fizikai állandóknak egy olyan sorozatát, ahol minden egyes állandó egy különleges tulajdonsággal rendelkezik: nevezetesen azzal, hogy az értékük olyannyira meghatározott és valóban, állandó (tehát nem egy értéktartományt jelent) hogy a legkisebb eltérés esetén is nem valamilyen másfajta jelenségsor keletkezik, hanem például a legparányibb változás is lehetetlenné teszi az élet kialakulását. Ezek az Ősrobbanás előtt kellett hogy legyenek beállitva, vagy (vagyis) az Ösrobbanás aztán működteti az állandókat. Az "órásmester" és (még kettő más ontológiai és kozmológiai) érvet Kant maga sem tartotta sokra, nem azért, mert ahogy Marx felháborodott a doktori disszertációjában, hogy Kant kigűnyolja ezeket érveket, hanem mert Kantnak sokkal jobbak is voltak. Igy vitatkozott Moses Mendelssohn-nal a lélek megmaradásáról, másik érve maga Isten (minderről nem tudhatunk semmit, mert a világunkon, a térrel és az idővel jellemezhető jelenség-világunkon kivül esnek, a harmadik érve az etikai-teologiai morális törvény. Spinoza, aki a fizikai világunkat a törvényeivel, a Természetet öröktől fogva létezőnek tekintette Istent aVilágegyetemmel azonositotta. Nyilván még nem hallott az Ösrobbanásról. Az örökös infláció, az alagút elmélet, a buborék univerzumok kapcsán megint a fiamhoz fordultam, aki elkezdte nekem magyarázni ezeket, de úgy gondolom, hogy ha egyazon Ösrobbanás szakadatlan folyamatáról van szó, akkor az összes folyamat ugyanazokat a részleteket, általános érvényű jellegzetességeket tartalmazza, ami vajmi kevés bizonyiték bármire is. Ha különböző ösrobbanásokban gondolkodunk, akkor valóban létre jöhetnek kulönböző univerzumok, de nem tudhatunk meg róluk semmit, mert rögtön az első másodpercben kiderülhet, hogy működésképtelenek, hiszen nem jöhetnek létre atomok és nem játszódhatnak le egyéb folyamatok amelyek jellemzőek az ösrobbanásra, amelyek során bármi felismerhető vagy jelenségszintű - mérhető - állapotokat eredményezhetne. Nem tudhatjuk mi jöhet át egy nem működő univerzumból, hiszen az univerzum maga a tér, kivüle nem térszerű, ami van, tehát nem terjedhet benne bármi is, csak a semmi, ami nem érzékelhető. Amennyiben ezek az univerzumok működésképtelenek, azonnal a pusztulás útjára lépnek, és ezt pedig nem tudjuk, hogyan viselkednek. Talán az mégis leszögezhető, hogy működő-képes univerzumok csakis ennek az Ösrobbanásnak a nyomán johetnek létre, amely a mi Világegyetemünket létrehozta, akkor pedig ez a szakadatlan Ősrobbanás valahogyan megismerhető. Köszönettel, ha elolvassa, ezeket, az újabb kérdéseket is, amelyek válasza nyomán merültek fel. Üdvözlettel: Ács Gábor (vikipédia: iró, 1953, Armoni Gavriel)
@@armonigab 1. Az Univerzum térben valóban sík a jelenlegi mérések szerint (a téridő maga görbült). Nagyon nehéz elképzelni az Univerzum tágulását, mert ez egy 4 dimenziós téridő megoldás, de ez nem olyan mint egy tárcsa, vagy egy gumi-lepedő. Ha elhanyagoljuk az inhomogenitásokat, ami nagy skálán megtehető, akkor az Univerzumot egy ún. Friedmann-Robertson-Walker megoldás írja le. Ez pontosan úgy néz ki (megfelelő koordinátákban) hogy a tér a Hubble-törvénynek megfelelően tágul. Szoktuk ezt felfúvődó lufival szemléltetni, vagy nyúló gumilepedővel: ezek az analógiák bizonyos szempontból jól megragadják a lényeget, de vannak megtévesztő aspektusaik. Pl. azt a képzetet keltik, mintha lenne valami, amibe tágul az univerzum, pedig nem ez a helyzet. Egyszerűen tényleg annyi van, hogy nő a távolság az objektumok között, azaz nő a tér. 2. A múltbeli szingularitás az általános relativitás elmélet elkerülhetetlen jóslata (ehhez bizonyos feltevéseket kell tenni az Univerzumot kitöltő anyagra), ez a Hawking-Penrose tétel. Ez nem "akadékoskodás", hanem igazából annak a jele, hogy az áltrel nem teljes elmélet, mert saját magából következően van korlátja az érvényességének. Ez nem feltétlenül meglepő, más ilyen elméletek is voltak/vannak. Ilyenkor persze az a helyzet, hogy valami más leírást kell adni, ami visszaadja az áltrelt az érvényességi keretei között. A jelenlegi fizika arra mutat, hogy ebben a kvantumelmélet döntő szerepet kap, és ennek a kiterjesztett elméletnek a neve a kvantumgravitáció. Vannak is jelöltek (pl. a húrelmélet), de egyelőre kísérleti bizonyítékunk nincs arra, hogy melyik lehet helyes. 3. Az Ősrobbanás a mai fizikában az a folyamat, ahogy a korai nagyon forró Univerzum kitágult. Ilyen módon az Ősrobbanásnak van előzménye, például ha volt infláció, akkor az megelőzte. Minden buborék egy önálló Ősrobbanás. Az az elképzelés, miszerint az Ősrobbanás mindenek kezdete lenne, a jelenlegi fizikában konzisztensen nem tartható. Tehát az a fajta "szakadatlan" Ősrobbanás, amire gondol, nem létezik. Az infláció egy másik dinamikai tartomány, ami amúgy az előadásom is említett Borde-Guth-Vilenkin tétel miatt a múlt felé nem végtelen, azaz kell legyen kezdete. Viszont a jövő felé végtelen ideig folytatódik és ebből válnak ki a buborékuniverzumok. A "terméketlen" buborékok akár örökké is létezhetnek, csak nem alakulnak ki bennük komplex struktúrák, így nem mondható, hogy a "pusztulás útjára lépnek". Egyszerúen sterilek. 4. A finomhangolási érv nem alapozható meg korrekt módon. Ettől még valóban vannak fizikusok, akik eljátszanak a gondolattal, de nem igazán működik. Csak egy aspektusra működik, a kozmológiai állandóra (sötét energia). Kevéssé ismert, de Steven Weinberg az antropikus elvből előre megjósolta a kozmológiai konstans létét, sőt a nagyságrendjét is helyesen kapta meg. Tulajdonképpen ez volt az, amióta az antropikus elvet a kozmológusok többsége komolyan veszi. Mivel már így is elég sokat írtam, a finomhangolási érv problémáit már nem sorolnám részletesen, de itt talál róla korrekt információt: ua-cam.com/video/jJ-fj3lqJ6M/v-deo.html
Az, hogy az univerzum sík, nem azt jelenti, hogy lapos (flat) vagy tárcsa alakú. Sajnos ez a "sík" megnevezés kissé félrevezető. Egész pontosan azt jelenti, hogy nagy léptékben a tér nem görbült. Tehát nem zárt (lassuló, majd megforduló tágulás), nem is hiperbolikusan görbült (egyre gyorsuló tágulás, jelenleg ezt tapasztaljuk), hanem pontosan a kettő közötti, végtelenül folytatódó, soha meg nem álló, de nem is gyorsuló tágulás. Nem vagyok fizikus, ha valamit rosszul írtam, ők majd kijavítanak.
Az entropia és komplexitás változás diagramon az elmondottak szerint egy magas komplexitás szinten vagyunk. Vajon a világ komplexitása növekedési vagy csökkentési szakaszában vagyunk?
Az Univerzum viszonylatában nem tudok arról, hogy ezt eddig konkrétan számszerűsítették volna, ezért ezt nehéz pontosan megmondani. Azt is egyértelműsíteni kell, hogy melyik komplexitás definícióról van szó, mert nem egyféle van. Amit mondtam arról, hogy milyen a kettőnek az időfüggése, az kvalitatíve világos és egyértelmű, az entrópia és komplexitás közötti kapcsolat pontos részletei aktív kutatás tárgya. Pl. ha az lenne az helyzet, hogy a csillagkeletkezési ráta növekedőben van, akkor elég valószínű, hogy a csúcs előtt lennénk. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a csillagkeletkezés már túl van a csúcson, ami kb. 10 milliárd éve volt. De ettől még nem feltétlenül vagyunk túl mostanra a csúcson. Jó kérdés, érdemes volna megnézni részletesebben. Ezt bonyolítja, hogy a komplexitás nem is feltétlenül kiszámítható, pl. az egyik legelterjedtebb válfaja, a Kolmogorov komplexitás kiszámítására nem adható algoritmus (becsülni lehet). Érdemes a komplexitásra egyébként úgy gondolni, hogy ha le akarjuk írni a rendszer makroállapotát, akkor ahhoz mennyi adat kell. Egyszerű példa: ha van egy digitalizált fényképem, akkor mennyire lehet tömöríteni információvesztés nélkül. Van olyan megközelítés, hogy a komplexitás nem más, mint az entrópia növekedési rátája (egyszerű esetre matematikai tétel is van). Ezt reálisabb feladat kiszámítani, első ránézésre pont az adódik, amit az előadáson mondtam, hogy az elején és a végén lesz kicsi a komplexitás, és a maximuma nagyjából a mi korszakunkra esik. Szóval ennek a részletes kidolgozását is érdemes felírni az érdekes nyitott kérdések közé :)
Amíg a Világegyetem működését szabályozó alapok nincsenek lefektetve, addig a fizikusok csak tapogatódznak. Mondthatnám azt is, hogy a "sötétben". Csak az az ember rajzolhat világos képet az Univerzumról, aki ismeri az "ALAPOKAT"! Az az állítás azonban igaz marad, hogy minél több kérdésre adjuk meg a választ, hatványozottan több kérdés vetődik föl előttünk, amelyek ugyancsak választ követelnek.
@@joedrumer9029 ...barátsággal üdvözöllek a Balaton partjáról... :) ...a magyar nyelv "ősnyelv, kifinomult és mégis mélyen emberi, népies, okos, logikus, gyermekien játékos, dallamos, kifejező, apáink édes anyanyelve... ...tiszteletem, köszönöm a választ... :)
@@andrasrevesz1374 Egye fene, ne legyen abszolút idő... (De ezt is meg lehetne piszkálni, mert csak definíció kérdése, hogy találunk-e az időmozgásnak valamilyen abszolút jelleget! Mert találunk. Viszont tisztelt Révész András kérdésem a következő? Létezik-e abszolút egyidejűség?
@@andrasrevesz1374 Einstein is beleesett ebbe a tévedésbe, amikor kimondta, hogy törölte az abszolút egyidejűség fogalmát a fizikából. Holott matematikailag bizonyítható, hogy az einsteini relatív egyidejűség szerint szinkronizált óráiba szervesen bele van épülve az abszolút egyidejűség szerint szinkronizált órák rendszere. A két egyidejűség között egyszerű matematikai formula adja meg a kapcsolatot. Köszönöm válaszát, ami sajnos nem elfogadható.
@@gbrtakacs ...és ezt mivel mérted meg ?... mert a fizika méréseken alapul... neked van "tértágulásmérő" műszered ?... vagy csak a rizling színe tolódott el valamiért a vörösbor színe felé, amiből azt a következtetést vontad le véletlenül, hogy tágul a borospince- VILM ?... ezt nevezik "vöröseltolódásnak", jobb helyeken... de valójában ez a "siller-effektus"... ...remélem, jót nevettél és nincs harag ?... :)
Nagyon tetszett ez az előadás. Szívesen vennék egy folytatást a kauzalitással és az események egymásutániságával kapcsolatban. Igaz az, hogy két esemégy látszólagos egymásutánisága ( tehát időbeli sorrendje) függ a megfigyelő helyétől és sebességétől? Láttam egy levezetést, ahol csupán a relativitáselméletből adódik ez, de nem pusztán az információ vagy kauzalitás terjedési sebessége (fénysebesség) okán. Az egyik megfigyelő szerint A esemény megelőzi B-t, de egy másik szerint B megelőzi A-t. Igaz ez? Ha igen, akkor ez szerintem elég alapvető hatást gyakorol az idő fogalmára. Szívesen meghallgatnék erről egy kiselőadást magyarul.
Igaz, de nem két akármilyen eseményre. Két olyan esemény sorrendisége függ a megfigyelőtől, amelyek között csak fénynél gyorsabb jelekkel lehet kapcsolatot teremteni. Erre az előadás nem tért ki, de természetesen figyelembe vettem, mint ahogy minden fizikus figyelembe is veszi. Az ún. időszerűen szeparált események (azaz amik között tud fénysebességnél nem gyorsabb jel kapcsolatot teremteni) sorrendje ellenben abszolút. Valóban érdekes lenne erről is beszélni, jelentős és alapvető szerepe van ennek a modern fizikában. A kölcsönhatásokat leíró alapvető elméleti keret, a kvantumtérelmélet egyik alapelve a lokalitás, ami pont erre alapul. Egyébként ennek az elvnek következménye a Pauli elv (illetve általánosabban a spin és a statisztika közti összefüggés), a CPT szimmetria, vagy az is, hogy az EPR kísérletben nem lehet üzenetet küldeni a két oldal között. Szóval ez egy nagyon alapvető dolog, és valóban megérné ezt egy előadásban körbejárni.
@@gbrtakacs "Két olyan esemény sorrendisége függ a megfigyelőtől, ..." Az események sorrendisége nem függ a megfigyelőtől, hanem a megfigyelő az esemény sorrendiségét máshogy észleli. Hihetetlen mekkora ostobaságokra képesek a tudósok. Azt hiszi, hogy amit észlelünk az a valóság?
Kedves @Gábor Takács Tisztázando kérdésem lenne:) Attol h az univerzum entropiája nő az idök folyamán, eközben megtörténik az hogy az unvierzum egyes helyein alacsony entropiáju helyek jönnek lére? (pl élet, ember/tudat) . Ha igy van a tudat a legalacsonyabb entropiákju "hely" lenne? Mert ehhez ugye elég komplex bonyult sturktura kell h létrejöjjön, de ennek ellentmond az amit ebben az elöadásban láttam hogy a komplexitás az a rendezetlenség magas foka. Vagy különbség van a random komplexitás (lásd folyadékkeveredés) , és egy életforam között? (ami egy "értelmes komplexitás") Ugy tippelem különbésg van, oder nein?:) MIndekttöben a korrelácionak magas foka van, tehát magas az entropia. (oder nein? ). Ezekbe bezavarodtam hogy mit hova kell tenni, mert dgy egyik elöadásában emlékszem egy ábrára (ami tök logikus volt), ahol az y tengely az entropia reciproka (minél nagyovbb az y annál kisebb az entropia), x tengelyen a méret volt megadva, és a mérettartományok szerint az emberi élet a plank hossz és a legnagyobb struktura (világegyetem) között nagyságrendlieg a skála középen helyezkedik el (ahol legalacsonyabb az entropia, erre hivta fel a figyelmet dgy). Az lehet h rosszul emlékszem(?)...
Nincs lényeges különbség a folyadékkeveredés komplexitása és egy életforma között, legfeljebb a nagyságrendeket (pl. időskálát) tekintve. Valójában a komplex élet kialakulása nem az entrópia elleni küzdelemre, hanem magára az entrópia növekedésre épül. Ebben nagyon sokat fejlődött a megértésünk az elmúlt évtizedekben, és ez sajnos még nem eléggé ment át a köztudatba. Az entrópia növekedés (megfelelő körülmények esetén) komplex struktúrák átmeneti kialakulásával jár. Ez nagy méretekben is igaz, pl. a galaxisok, csillagok alkotta kozmosz is sokkal komplexebb, mint az Univerzum állapota 380 ezer évesen (ezt látjuk a háttérsugárzásban).
@@gbrtakacs Köszönöm! lényegében akkor kb igy jol tippelhettem én is hogy bár nő az entropia ÁTLAGOSAN, lokális helyeken "bezuhanthat" adott esetekben. Végülis az ember a legalcsonabb entropiáju képzödmény, ez igy igaz? illetve hát a tudata? Lehet e "még alacsonyabb" entropia vajon valamikor a jövöben LOKÁLISAN valami tudat utáni állapotot elérve a komplexitásban:) Arra vagyok kiváncsi van e valami elméleti határ matematikai alapon az alacsony entroipára tehát a komplexitás növekedélsében (amely gondolom idövel egyre instabilabb lenne.. vagy ez az elgondolás így marhaság
Kérhetek választ hozzáértőtől? Én nem vagyok fizikus, sosem hallgattam fizikát, még főiskolára sem jártam, így a szakma tételeit nem ismerem. Azonban van egy gondolatom. Az idő nem az univerzum mozgásának az emberre gyakorolt hatása? Gondolok erre azért, mert ha beáll a hőhalál vagy az egyensúly azzal az univerzum mozgása is megáll. Ha jól értem az elhangzottakat persze. Szóval ha az univerzum mozog telik az idő, ha nem mozog nem telik. Így az idő az univerzum mozgásának a jele, aminek hatása van az emberi szervezetre. Öregedés. Előre is köszi annak aki segít. :)
...nem fognak segíteni, mert ők sem tudják, csupán találgatnak... ettünk az almából, tehát mindenki meghal... ahogy eddig is... az idő akkor is telik, amikor nem "méri" semmi, csak maga a LÉT...
Tökéletesen jól érted...érdekesen fogalmaztad meg de igaz amit írtál, ha van anyag, van mozgás, s energia, addig létezik idő is, amikor mindennek vége lesz ( összes csillag kialszik, fekete lyuikak elpárolognak, proton bomlás..stb.) akkor nem lesz más csak üresség, s sötétség.. mozgás semmi, ez a hőhalál... amit említettél... az idő it tmár nem fog létezni, befagy az Univerzumban, amely elvileg örökké tágul...
Tiszteletem / Sziasztok! Nagyon köszönöm a tanítást, az előadást, és néhány alábbi hozzászólást. Laikusként lenne kérdésem, ez okból kérem, ne szórjatok hamut a fejemre. (Az is lehet értelmetlen, illetőleg nem elégé egzakt(ak) a kérdés(ek).) A sötét anyagnak, ill. (és/vagy) energiának szükséges-e a téridő ((szövete, hálója, mezője?, dimenziója?))? Nekik van-e mozgás attribútumuk, ha igen, tudnak-e nem mozogni? Ha egy darab (elemi) vasra "szemtelenül erős" :-) gravitáció hat, és ellentétes irányból ugyanolyan vonzóerejű mágnesesség, mi fog történni (rövidtávon, és hosszútávon)? Ha a gravitáció irányából ugyanolyan erős (mágneses) taszítás?
Sötét anyag, sötét energia: eleve téridőben létezik, azaz a szemiklasszikus tartományban érvényes mint a leírás része. Ha az erők pont egyenlőek, és az ellenkező irányú erők esetén még az is teljesül, hogy a vas szilárdsága által megszabott határt nem lépik túl, akkor semmi nem történik semmilyen távon.
@@gbrtakacs Köszönöm szépen a válaszát/idejét Doktor úr / Tanár úr, és annak is, ahol éppen nem volt "azidőben". :-) Ha megengedi lenne még kettő -- igen, igen laikus -- kérdésem. Mi történik akkor, ha az előző folyamatban/állapotokban a "külső" erők már olyan mértéket öltenek, hogy a vas már nem bírja tartani magát, a szerkezetét alkotó atomok/annál is kisebb részek, már annyira rezegnek / akkora mértékű energiát bocsátanak ki magukból // annyira eltávolodnak egymástól (nagyobb "ürességet" hoznak létre egymás között), hogy letérnek a pályájukról/eltérítik egymást? (... és a téridővel?) A téridőben akkor van változás, ha van mozgás, ha van tömeg, ha van gravitáció (valszeg. a sorrend nem helyes), és/vagy a tömeg által jön létre (általa értelmeződik, valósul meg)? Jól értem, hogy a téridő egyfajta vonatkoztatási rendszer, és közeg is egyben, akkor a sötét (láthatatlan) energia kizárólag a téridőben értelmezett (figyelembe véve a "gravitációt semlegesíti") vagy nem? Az anyag, és a sötét anyag, és a sötét energia aránya(i) (eloszlás) változik(nak) az időben? Elnézést, több lett...
47:40 de ez csak az utazó számára lenne 3 nap. Odakint, ha jól értem, évmilliárdok múlhatnak el. Rendkívüli mértékben csökken az idő múlása egy "normál térben" létező alanyhoz képest. - Végén az öreg filozofálása: Dzsízüsz Édzs Krájszt
Ezt nem lehet az odakint-tel összehasonlítani. Csak akkor lehet összevetni az idő múlását, ha a két fél újra találkozik (vagy legalábbis kommunikál egymással), de a fekete lyuk természetéből adódóan ez nem lehetséges. (Legalábbis a klasszikus elméletben; kvantumosan érdekes a helyzet a fekete lyuk párolgása miatt, hogy akkor pontosan mi van, az éppen aktív kutatások tárgya). Aki kint van, sose látja beesni a másikat, de ez nem azt jelenti, amit sokan gondolnak, hogy a másik meg látja az Univerzum egész történetét. Egyszerűen arról van szó, hogy míg az utazó beesik, erről a jel a vöröseltolódás miatt sose jut el a külső megfigyelőhöz. Az meg, hogy mi történik vele a horizont mögött, még kevésbé jut el. Pont az ehhez hasonló jelenségek mutatnak rá, hogy nincs globális abszolút idő: minden idő sajátidő, ahogy az előadásban is hangsúlyozom. Időt csak fizikai rendszerek viselkedéséhez lehet kötni ("idő az, amit az órák mérnek"), nem létezik úgy, mint valamiféle színpad, aminek előterében végbemennek a történések. Itt van egy elég jó FAQ fekete lyukakról: www1.phys.vt.edu/~jhs/faq/blackholes.html
Nagyon jó volt, köszönöm. Ha az idő az entrópia növekedése, akkor lehetne az egyetemes univerzumi időt úgy mérni, hogy mekkora a teljes univerzumunk entrópiája? Ez az időmérték akkor az egész univerzumban ugyanaz lenne. Ez - ha lehet - hogyan befolyásolná a relativitás-elmélet időlassító gondolatait (nagyobb test közelében...)? Hiszen akkor mindenhol ugyanannyi lenne az "idő". Köszönöm az esetleges választ! 🙂
Kvantitatíve nincs olyan összefüggés, hogy az idő az entrópia növekedése lenne. Az állítás az, hogy az idő nyilát az entrópia növekedése adja: ezért látunk a makroszkopikus folyamatokban egy kitüntetett irányt, amiben végbemennek. Amint az előadásban hangsúlyoztam, ez csak akkor magyarázza ténylegesen az idő irányát, ha a múlt hipotézissel kiegészítjük. Az idő relativitása tekintetében egyszerűen nem lehet átlépni a relativitáselméleten, tekintettel arra, hogy az sokszorosan alá van támasztva kísérletileg. El kell fogadni a valóságot olyannak, amilyen, nem a saját elvárásainkat erőltetni.
A gravitációs hullámokat fénnyel detektálják. A tükörből vissza verődött fény az időben is vissza felé halad? Melyik energia hullámnak nincs entrópiája?
Attól, hogy egy hullám visszaverődött, nem halad időben visszafelé. Időben előre megy, csak térben másik irányba. A kérdés második része nem jól van feltéve. Önmagában "energia hullám" nincs - hullámok vannak (kötélen, elektromágneses mezőben, vízfelszínen, téridőben) és azoknak van energiája. A másik kérdés, hogy mit ért azon, hogy valaminek nincs entrópiája? Ez egyébként nem feltétlenül értelmetlen kérdés. Vannak feltételei annak, hogy egy rendszerre definiálható legyen az entrópia, és nem is egy lehetséges megközelítése van, azaz többféle entrópia definíció is adható, de a kérdéséből nem világos, mire gondol.
@@gbrtakacsA sci-fiben úgy működik a transzporter hogy egy ember minden atomjának minden pillanatnyi aspektusát beszkennelik és eltárolják (szükséges a vissza állításhoz). Másnap mondjuk elveszti a lábát de vissza lehet állítani (kvázi vissza megy a múltba) a tárolt adatai alapján. Talán EGY kristály esetében,vagy valami egyszerű homogén anyag esetében is működhet ha azt az entrópia eltörte. Sajnos a visszaállításról fogalmam sincs (kivéve Windows 10). Nem lehet olyan nagy különbség a windows és az emberi láb között.🙄 "minek nincs entrópiája?" A leesett pohárnak ami nem sérült meg? Ha visszateszem az asztalra akkor visszavittem a múltba?
@@laszlobizsok26 Van a jutyubon magyarázó videó a mérésről. A lényeg az, hogy 2 egymásra merőleges lézernyaláb interferálódik.Ha nincs g hullám, nincs interferencia, ha van gravi. hullám, akkor - mivel merőleges egymásra a két fénysugár, ezáltal másképpen hat rájuk a gravitációs hullám - az egyik sugár megrövidül a másik megnyúlik. Találkozáskor ez a méretbeli különbség interferenciát okoz az észlelő berendezésen és ebből tudják megállapítani, hogy gravitációs.hullámokat észleltek. A berendezés olyan érzékeny, hogy az atom - vagy csak a proton, erre most nem emlékszem - ezred résznyi értékét kimutatja! Az pedig nagyon kicsi érték. Következő lépcső a LISA lesz. 3 műhold háromszögben hatalmas távolságban egymástól szintén lézerekkel össze lőve. Az érzékenysége - kisebb gravitációs hullámok észlelése- összehasonlíthatatlanul jobb lesz a Földi berendezéseknél, ÉS az Univerzumban a helyet is sokkal pontosabban be lehet majd határozni, hogy merről érkeznek ezek a gravitációs hulik. A mérési elv nagyjából ua. mint a LIGO esetében.
@@gagasgaga8213 ...ok, köszönöm... miből vannak ezek a gravitációs hulik ?.. én már a LUJZA kísérletre várok hat éve... ...egyébként honnan lehet tudni, hogy ha van gravi. hullám, akkor az egyik "sugár" megrövidül ?... ha meg nincs, nem rövidül meg ? ... ...mi az a gravitációs huli ? ... miből van ?... mekkora a frekvenciája... és miért ?...
Az előadás remek... lenne, ha a felvételkor egy kezdő hangtechnikus beállította volna a mikrofon jelszintjét rendesen. A felvételt utólag is lehetett volna hangosítani, ha valaki értett volna hozzá kicsit. Azt elég nehezen fogadom el, hogy a BME TTK-n nincsenek olyan diákok és technikai személyzet, akik felfognák a problémát és tenni is tudnának ellene.
Amennyire tudom, ezt az egészet főként magán szorgalomból és lelkesedésből csinálják, amiért hatalmas köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett. A technikai lehetőségeket is ez határozza meg. Én inkább ilyenekre költenék, és terjeszteném ezeket a "köz"médiában, mintsem kisvasutat építenék Bicskéig. Abból a pénzből telne profi eszközökre, utómunkálatokra és minden földi jóra. Ennek ellenére az előadás mondanivalója nekem átjött. Akit még érdekel Carlo Rovelli: "Az idő rendje" könyvét ajánlom.
Azt nem tudom, Kiss Vilmos válaszára adott viszontválaszomat miért törölte ez a kedves youtube, nem volt benne politikai, faji vagy szexuális hovatartozásra vonatkozó kirekesztő, vagy arra buzdító tartalom. Sosem tudja meg senki, aki nem érintett az ügyben. Kiss Vilmosnak: A VIK-ra jártam, de már előtte, közben és utána is foglalkoztam hangosítási feladatokkal. A tapasztalataim alapján jelen felvétel alacsony hangerejét nem a technikai adottságok minőségbeli hiányosságai okozták, ez pusztán beállítások kérdése volt. Szerintem a témába kár politikát csempészni, mivel ez esetben biztosan nem az anyagi források hiánya okozta a felvétel hangerejének alacsony szintjét.
@@Mooiedooi Önjelölt, legfontosabb, hangmérnök úr és mester bácsi... Egy mondatba ennyi szarkazmust, ráadásul alaptalanul belesűríteni igazi teljesítmény lehetett, veregesd meg a szomszéd kígyó vállát is. Nekem nincs szükségem rá, hogy magyarázzam a diplomámat, de egy digitálisan rögzített felvétel jelszintjeinek objektív értékeléséhez inkább értelem kell, mint diploma. Egy süket is képes a rögzítési feladat szinte tökéletes elvégzésére, és nagyon komoly technikai feltételek sem szükségesek hozzá. Ez igaz a felvételen végzett utómunkálatokra is. Ha valamihez nem értesz, és azt sem érted, hogy miért nyilvánul meg az általad nem értett problémával kapcsolatban egy általad nem ismert ember, akkor a legjobb, ha nem okoskodsz. A végén beégsz és csak a dühöd marad. Van erre is megoldás, de ahhoz nem hangmérnök kell.
Oké, igen. Lehetett volna jobb, de szerintem megérdemlik a dícséretet, mert nagyszerű előadás volt, és ez az apróság pedig javítható a legközelebbi felvételnél.
Nekem egy kicsit olyannak tűnik ez a telik az idő kifejezés mint ha valaki bemenne csukott szemmel egy szobába, majd mikor bizonyos idő közönként, mikor már más pozícióból vagy helyről ki - ki nyitná a szemét, azt mondaná - telik a szoba. ( Mivel számára válltoztak a látószögek és tapsztalódtak a dolgok) Pedig a szoba végig ugyanaz maradt.
Az órák nem az időt mérik és nem az időt mutatják, hanem egy pillanatnyi "helyzetet" az adott nap viszonyítási pontjai közül. Ha az órák az időt mutatnák, akkor már meg is valóósult az időgép, mert ha visszaállítom, pl. 1 órát, akkor máris a múltban kéne lennem, stb. Az idő nem egy "egység", hanem egy vég nélküli folyamat az anyagi univerzumokban.
Ha figyelmesen megnézi az előadást (6:26 körül), akkor láthatja, hogy a fizikában óra nem csak az, amit mesterségesen készítünk. Óra minden megfelelően reguláris fizikai folyamat, pl. az égitestek mozgása. A "visszaállított" óra (pont a beavatkozás miatt) nem reguláris, amit onnan látunk, hogy az összes többi ilyen folyamat egybehangzóan mást mutat (ha minden óra ugyanazt mutatja, akkor nem is tud visszaállításról beszélni). A "vég nélküli folyamat" és hasonló próbálkozások tartalmatlan szófordulatok. A fizika nem szavakkal játszik, hanem az empirikus valóságot írja le. Ennek következménye, hogy fizikai fogalmak csak empirikus valóságra hivatkozva írhatók le. A fizikában minden mennyiségnek operatív definíciója van, azaz úgy adható meg, hogy specifikáljuk a mérési eljárását, azaz azt mondjuk meg, hogy empirikusan mit értünk rajta.
Az idő múlása az univerzum alapvető tulajdonságai közé tartozik, és ennek pontos magyarázata még mindig aktív kutatási téma a tudományban. Az idő múlását általában azzal magyarázzuk, hogy az univerzum folyamatosan változik, és ez az állandó változás biztosítja az idő múlását. Az idő múlását számos tényező befolyásolja, például az anyag és energia elrendeződése az univerzumban, valamint az időszámításunkat meghatározó kozmikus jelenségek, például a Naprendszer mozgása vagy a csillagászati jelenségek. Az idő múlása tehát az univerzum működésének velejárója, és annak köszönhető, hogy folyamatosan változik és fejlődik.
... miért és mitől változik, fejlődik az univerzum ?... miért nincs ehelyett semmi ?... mert ha nem létezne,nem volna ennyi megválaszolhatatlan kérdésünk, gondunk, nem volna emberi élet, politika, háború, gyűlölködés, szenvedés, halál... és persze nem volna szeretet sem, ami csupán a biológiai lét egyik következménye lenne ?... ...ez azért elgondolkodtató... mint a "kvantuumvákum" ideája...
Az Univerzumban minden mozog és változásban van. Az idő két mozgás közti viszony (szám). Ha az elme nem is bír vele, attól még az atomok számon tartják mint "belső óra". Az emberen kívül minden más élőlény vagy más atomi csoportosulás is belső óra szerint kötődik,mozog. Ha a mozgás "megáll" akkor az idő is (-273 ?)
Idő = történés. Ha nem történik semmi, nincs idő. Amit mérünk, az csak "egységnyi idő", valaminek az egységnyi ideje. Ha mérni tudunk valamit, az létezik és hogy a mérés mit mutat, az attól függ, hogy a mért valami hol létezik a térben. Hogy hol létezik a térben, az attól függ, hogy mennyi történés zajlott le a keletkezéstől/entrópia/, tehát: az idő mérése, az entrópia mérése egyben.
... mi az a "mérés" ?... az "óra" mér valamit ?... és mit "mér" ?... ...nem mér semmit, csak "ketyeg", gyorsabban vagy lassabban, attól függően, hogy miféle óra... ...a Big - Bang hány órakor történt ?... és vajon miért ?... ...mivel létezünk, valaminek mindig történnie kell...
Végre láthatóvá vált egy idő koordinátán a gravitáció keletkezésének és megszűnésének magyarázata az entrópia növekedés és a komplexitás változásának viszonyában. Ha még nem lett volna egyértelmű... Köszönöm
minden a kozmikus idő realitásában létezik ! ! ! az atomok és a hozzájuk köthető gravitációs mezőterek CSAK A SAJÁT TÉRIDŐLEOSZTÁSUKBAN LÁTJÁK A VILÁGEGYETEMET ezen sajátidók a gravitációs vákuumterek nullponti energia spektrum FÁZISÁTMENETEIHEZ KÖTŐDNEK ..
A quiz megmutatta, hogy az előadó sem érti , mi az idő. "Véget érhet-e az idő?" Az a kérdés, hogy lokálisan vagy globálisan? Az előadó szerint a fekete lyukakban véget ér az idő. Ez csak lokálisan igaz, globálisan soha nem ér véget. és mivel végtelen a tér is, végtellen sok lokális idő van, tehát nincs sok értelme az idő megszűnésének . Tehát az világegyetemben soha nem ér véget az idő.
És még néhány gondolat. Ahogy emlitettem , véleményem szerint,az ősrobbanás után mindaddig abszolut idő volt amig az első tömeggel és mozgással rendelkező két elkülönülő anyaghalmaz meg nem jelent. előtte nem volt viszonyitási pont igy relatív idő sem létezett viszont idő már volt mert zajlott az univerzum tágulása.Igy az csak abszolut idő lehetett. A relativitáselmélet értelmezhetetlen ebben a fejlődési fázisban. Ezért az anyagi világ születését és pusztulását a következőképpen definiálom. Az anyagi világ születése az univerzumon belül akkor következettt be amikor megjelent az első két tömeggel és saját mozgási sebességgel rendelkező elkülönült anyaghalmaz kezdemény. A pusztulása pedig akkor válik véglegessé amikor ez utolsó saját tömeggel és mozgással rendelkező anyaghalmaz is átalakul fotonná vagy valami más, ma még ismeretlen anyag maradvánnyá. Ebben a szakaszban már elég egy anyaghalmaz mert ez is képes gravitációs aktivitást végezni. Az abszolut idő tehát létezett és ezek után felmerül a kértdés ha létezett, hova tünt, mi szüntette meg, mert hogy létezett az a leírtak alapján nyílvánvaló. Az hogy az anyag vonatkozásában a relativ idő valóság az evidens . Viszont az univerzum anyagmentes térrészein kijelölt virtuális pontoknál nincs relatív idő miközben van saját idejük mivel az univerzum részét képezik. Az anyaghoz nem lehet ezeknek a térpontoknak az idejét viszonyitíni mert a asaját mozgási sebességük ismeretlen így nincs lehetőség hiteles viszonyszámot kialakitani a mozgó anyaghalmazokkal. Az hogy a földtöl elkezdünk távolodni és x millió kilométerre mérünk egy időt az nem a tér saját ideje lesz hanem a földé amit adott távolságban veszünk fel. A tér saját ideje ezért azt hiszem egységes az az abszolut időnek tekinthető, a kormeghatározáshoz pedig csak egyetlen viszonyitási pont van, az ősrobbanás,ez viszont igen tág határok között van. Következő gondolat: Emlitette hogy a szingularitáson belül nem létezett idő. Nos ha az ősrobbanást belső történés idézte elő akkor mindenképpen volt idő a szingularitáson belül mert fizikai aktivitás nem létezik idő nélkjül aktivitás nélkül pedig nem jött voilna létre az az állapotváltozás ami előidézte az ősrobbanást. Ha a szingularitáson kivül zajló folyamatok inditották be az univerzum létrejöttét akkor a szingularitáson kivül létezett az idő mielőtt bekövetkezett. Mindegy tehát mi törttént, idő már volt a nagy esemény előtt. És még fokozható ez a kijelentés ez még nem fedi teljes mértékben a valóságot. Mert nemhogy az ősrobbanás hozta létre az időt hanem éppen a forditottja történt, az idő hozta létre az ősrobbanást. A leírtakból nyílvánvaló hogy az idő létezhet az ősrobbanás nélkül de az ősrobbanás soha nem tudott vona létrejönni az idő nélkül. Következő gondolat. Az idő születése. Az a probléma ezzel a kijelentéssel hogy valószinű nics olyan fizikai állapotváltozás ami képes lenne azt időt megállítani vagy megszüntetni. És ez a kissebb probléma. A nagyobb az hogy ha valaha is létezett volna az időtlen állapot vagyis amikor nincs idő, akkor soha semmilyen mechanizmus nem lett volna képes ujrainditani az időt a fent leírtak miatt, miszerint minden fizikai aktivitáshoz idő kell Idő nélkjül elképzelhetetlen bármiféle változás aktivitás eseményfolyam, ezek nélkül pedig az "időbeindító" rendszer múködése nyílvánvalóan lehetetlen. Ez pedig azt valószinüsíti hogy az idő egy olyan hiper autonóm állapot aminek az aktivitását semmi nem befolyásolhatja és ami öröktöl fogva létezett és mindig létezni is fog. Az hogy ez nem igazán feldolgozható az emberi elme számára az az ember problémája, a természet nem asszerint alakítja az univerzumot hogy az ember mit tud és mit nem tud elképzelni.
Tehát, durván onnan indul a "számláló", mikor kettő anyaghalmaz létrejön? Akkor elképzelhető lehet, egy (db :-) ) anyaghalmaz idő nélkül (legyen pl. Ádám a neve), ha pedig az abszolút idő végtelen, lehet "0" referencia, a null talán eléggé végtelen? A tér "gyakorol nyomást" az időre vagy az idő határozza meg a teret? Ha egy anyaghalmaz van, és még nem kap -talán fizikai értelemben- impulzust (lendületet) -ha lehet egyátalán ilyen, akár a pillanat töredékrészéig is-, akkor mi történne VAGY egy "látható" (... hozzzáférhető) anyaghalmaz fizikai tulajdonságait kizárólag az idő függvényében tudom leírni/meghatározni? Ha nincs "időbeindító", akkor ez lehet a Perpetuum mobile? Ha a szingularitáson belül olyan anyag/energia sűrűsödés/nyomás van, hogy viszonylag :-) távol maga köré tekeri/eltaszítja a teret, (amihez tapad az idő?) akkor adott anyagnak/energiának szüksége van-e egyáltalán időre vagy megköszöni szépen a vállonveregetést -amit mi adni tudunk-, és elhelyezi a speizban? (Mert azok mindig ugyanolyan állapotban vannak... nem csak az "éléskamrái".) Mondjuk, ha nem aprózzuk, és veszünk ""egyből"" több univerzumot, akkor az abszolút idő a (kizárólagos?) kapcsolódás közöttük? A Maga által leírt modellben a tér elmozdulása ellen mi dolgozik (talán fizikai értelemben a súrlódás), az idő vagy ez végtelenül finoman badarság?
@@nemodap -a számláló az ősrobbanással indul, a két anyaghalmaz megjelenésével a relatív idő jelenik meg. -egy anyaghalmaz nem képzelhető el idő nélkül mert a természetnek szüksége van időre ahhoz hogy anyaghalmazt alkosson. ezért nemhogy ádámot nem tudja létrehozmi de még évát sem. -ha nincs időbeinditó akkor nincs perpeteum mobile mert akkor nincs idő idő nélkül meg nincs mobilitás - ellentmondásba keveredett ezzel a kérdéssel."a szingularitáson belül........távol magaköré tekeri a teret " idézve önt. Meg sem született a tér hova tudná tekerni csavarni taszitani? és innentő kezdve értelmetlenné vált a kérdésének a többi része - sosem értettem ezt a multiverzum elméletek szükslégességét, de ha megkérdezte akkor az abszolut idő egy valós kapcsolódási pont lehet de nem kizárolagosan mert az kizárná egyéb kapcsolódási formák jelenlétét ez pedig semmiéle elmélet nem támasztja alá - a tér elmozdulására az a közeg reagál amiben a mai napig halad előre ami ugyan az mint az ősrobbanás előtt körülvette a szingularitást
@@nemodap két kérdése kimaradt, a válaszok: nem lehet 0 a referencia a végtelennek mert a végtelennek minden esetben van kiterjedése a 0-nak viszont nincs ezért. bármire vonatkoztatott terjedelmét tekintve, a 0 mindig 0 értéket mutat. -az idő határozza meg a tér létezését minden esetben mert idő van tér nélkül de tér nincs idő nélkül. mivel a kialakulása idő hiányában lehetetlen
@@JeneiFerenc "- ellentmondásba keveredett ezzel a kérdéssel."a szingularitáson belül........távol magaköré tekeri a teret " idézve önt. Meg sem született a tér hova tudná tekerni csavarni taszitani? és innentő kezdve értelmetlenné vált a kérdésének a többi része" Elnézést, hogy így, a lustaság... magam is William Ockham úr segítségével kívántam tovább utazni. Ha az idő a kapcsolat, amiből mondjuk 2 van, az Abszolút(referencia), Relatív (önmaga valójában), ÉS csak ezen kettő közül csak egy lehet a kétirányú kapcsolat (ennek a kapcsolat a jellemzője érdekelne), valamint a "legállatabb" kérdés ellenére is mindenki úgy gondolja, hogy az idő evidencia, egyfajta kiindulási alapiszonyítási rendszer. Ha a kapcsolatok között van akár egy olyan, ami a "mindenben jelenlévő inerciarendszer" akkor lehetséges lenne a rendszer (kapcsolódási forma(ák)) kizárólagossága? (Multiverzumok szükségessége okozza, h. """fárasztom""" ezzel például.) "- a tér elmozdulására az a közeg reagál..." [...] Engedje meg így kérem. Erre utalt az eredeti kérdésem, mi az a közeg, mi veszi körbe a szingularitást az ősrobbanáskori pillanatban (~előtte)? Mivel mozgatható a tér (a gravitációval(tömeggel(állapotával))), mivel mozgatható az idő(a hullámmal(energiával(állapotával)))?
Összefoglalva az általam leirtakat kijelenthető hogy az abszolut idő létezik. Az hogy az ősrobbanás pillanatától az első két tömeggel rendelkező anyaghalmazok megjelenéséig abszolut idő létezett az nem kétséges. És az sem hogy ez az állapot a mai napig létezik a tér vonatkozásában. Az univerzumot kitöltő tér a szingularitáson belül egy egységet alkotott. Egy időben kapták meg a tágulást előidéző impulzust egyszerre indult el minden pont a szingularitásbol. A relatív idő megjelensének elengedhetetlen feltétele a tömeg és a mozgás ezért csak mozgó tömeggel rendelkező testek esetében beszélhetünk arrol hogy az idő relativ. A térre ez nem vonatkozik mert nincs tömege a mozgása fizikailag létező viszonyitási pont hiányában meghatározhatatlan, viszont a tágulás sebességének az egységes stabil jellegzetessége mégis nyílvánvaló az anyageloszlás, magasszinten rendezett homogenitása miatt mert bármiféle jelentős sebességkülönbséget anyageloszlási anomáliával jelzett volna, de mivel ilyen nincs az univerzumban, a tér tágulási sebessége precízen egységesnek tekintendő Egyetlen valós hiteles viszonyitási bázissal rendelkezik a tér, ez pedig az ősrobbanás de ez már időbeli, vagy virtuális, viszonyitási pont. Minden egyes, a jelen helyzetétól és elhelyezkedésétől függettlenül, , a térben kijeölt pontok vonatkozásában az ősrobbanástól eltelt idő egységes mert a szingularitáson belül egy egységet alkotott minden pont ami egy azon időbeli egységet is jelentett és ezt az egységet semmi nem tudta megzavarni egyrészt, másrészt nincsenek különböző mozgási sebességgel rendelkező elkülönülő térrészek ami a relatív idő alapjául szolgálhatna mivel a tér egy egységként szakaszhatárok nélkül van jelen a világegyetemben, ezért az univerzum a tér vonatkozásában az abszlolut időben létezik, a relatív idő pedig ennek az abszolut időnek egy résztartománya. Továbbá, ha az univerzum létezésének végén minden anyag elbomlik akkor a tömeg és mozgás is megszünik aminek következményeként a relatív idő mint fizikai jelenség nem létezik többé, a relativitás elmélet érvényét veszti és ahogy az ősrobbanás utáni rövid időszakban, ismét az abszolut idő válik uralkodóvá mert az idő az továbbra is jelen lesz mivel az univerzum tágulása nem áll le,tovább terjeszkedik, ez pedig csak idő jelenlétében lehetséges ami a relatív idő megszünésének következményeként csak abszolut idő lehet..ez pedig ismét bizonyiték arra hogy jelen van az abszolut idő most is, mert a big bang után jelen volt, az megszünés után jelen lesz, közben pedig, vagyis a jelenben , szintén létezik az anyagmentes üres térben mert ahogy írtam, kitüntetett hely nélkül,, pl. egy kiindulási pontként definiált 3 dimenziós test hiányában nem lehet viszonyitani az üres tér mozgását semmihez, Az az csak abszolut időben létezik most is az üres tér az univerzum valamennyi képzeletben kijelölt pontján függetlenül attol hogy milyen távol és milyen irányba vannak egymástól. Nem csak volt, lesz, hanem van is, az az most is léteznie kell az abszolut időnek
@@nemodap nem mert az abszolut idő nem bontható szakaszokra, kivül belül ugyan az az egység. lehet félreérthető volt amit írtam hogy külső és belső idő esetén is volt idő ősrobbanás előtt de azt csak magyarázat szemléltetésnek szántam, továbbá, az idő nem képes valós, fizikai határvonalat felépíteni, csak megteremti e lehetőségét annak hogy anyagból energiából kialakuljon egy határfelület
@@JeneiFerenc ...abszolút idő számunkra akkor lehetne, ha nem az univerzum részeként létezhetnénk, hanem "kívülről" vizsgálhatnánk azt... mivel az univerzumban élünk, a helyi idők dominálnak...
Szerintem meg épp az a helyes időszemlélet ami azt mondja , hogy az idő csupán illúzió. Az előadó azt a magyarázatot adta hogy az amit az órák mérnek. Önmagával magyaráz valamit amit én helytelennek tartok, ez ugyan az mintha azt mondanánk mi a tehén , az amelyiket úgy hívjuk hogy tehén. Én másként értelmezem az időt. Én úgy gondolom hogy az idő az az illúzió amit a mozgások történések keltenek , emiatt szűnik meg az idő ( idő illuziója) ha már nincsenek történések. Mondok illúziókra példát. Nézzük magunkat a tükörben , az is illúzió senki nem gondolja hogy mögötte is ő van , ezt az illúziót már megszoktuk , mint ahogy az idő illúzióját is megszoktuk. Mondok még egy illuziót.Ülök az álló vonaton és mellettem elrobog egy másik , ránézek és az az illúzióm támad hogy én mozgok. Sok sok illúzió közt élünk. Az idő is épp ilyen. Tök mindegy mivel mérjük az illúziót az akkor is illúzió marad. A múlt nem múlt a jövő már megvan , de van szabad akarat.
Kíváncsi lennék érted-e mit beszélsz? "Ülök az álló vonaton és mellettem elrobog egy másik , ránézek és az az illúzióm támad hogy én mozgok." Egy objektum mozgása csak más objektumokkal kapcsolatban értelmezhető. Te csak máshoz képest vagy képes mozogni. Hiába futsz, saját magadhoz képest egy helyben maradsz. Az nem illúzió, hanem viszonyítástól függő, hogy ki mihez képest áll vagy mozog.
...össze lett ez kavarva rendesen... de azért azt el kell ismerni, hogy a hidrogénbomba működik, elég nagyot pukkan és még büdös is... hajrá nyóc ker, hajrá Magyarország !...
@@Medvegyuri ... honnan tudnám, hol vannak a jó helyek ?... ...az "eseményhorizontot" még nem látta senki sem, de elképzelik, mint mások a jhwh-t... ...a hidrogén durranó gáz, de a hidrogénbomba az egy másféle játék, nagyobbat pukkan, nem is tudtad ?... ...az idő nálunk egyszer nem megállt, hanem este jóval tíz után az óráink öt perc múlva fél nyolcat mutattak... biztos meggörbült a téridő himbája vagy valaki visszahajtotta a nyári időszámítást őszire, mivel októberben történt velünk... nekünk nem szólt senki... ...lehet sírni vagy nevetni ...
Én mint egy kis laikus, azt gondolom, hogy az ANYAG léte kell,hogy feltételezze az érzékelhető, és amennyiben valamiféle inteligenciáról, akkor a már mérhető 'időt'. Egy hasonlat: Amennyiben egy átlag intelligens ember meghal, neki(számára) véget ér az idő,de a szomszédjának nem ,aki éppen délután kettő körül ebédel,és a kutyusa az asztal alatt figyeli a gazdit... Szerintem tehát, amíg klasszikus és nem klasszikus értelemben létezik ANYAG, de bármilyen méret tartományban is, mindaddig IDŐ is létezni fog, az egy más dolog, hogy (esetleg) nincs aki mérje . És innentől érdekes igazán, vagyis mindennek a veleje tehát, az ANYAG léte, és vagy nem léte. Szerintem ilyen módon több féle idő is létezhet,hogy is mondjam.. Lassabb ,gyorsabb idő, mindez a megfigyelőtől is függ, és a megfigyeltről(tartományokban gondolkozok itt, méretbeli persze) is,huuuh ez egyre bonyolultabb tud lenni Szórakoztató,és tanulságos előadás volt, köszönet.
Nekem egy "rémisztő" gondolatom van: mennyire borzasztó volna, ha a mi világegyetemünk ugyan úgy létezne mint most, de nem lennének élőlények, akik vizsgálnák. Sem mi, sem mások. Senki nem tudna róla.
Illetve amire jó volna választ kapni, hogy az entrópia növekedéséből mennyire következik az élet létrejöttének szükségszerűsége? Nyilván amikor csak hidrogén atomok léteztek, az élet szóba sem kerülhetett. Ahhoz folyamatok kellettek, az entrópiának növekednie kellett, míg nem elért egy olyan értéket, hogy az élet létrejöhetett elsőként, akár ebben a naprendazerben, akár máshol.. Ami érdekes kérdés hogy ennek mennyire KELL bekövetkeznie egy bizonyos ponton?
@@psz5793 nem "KELL" bekövetkeznie, de ebben a világegyetemben nehezen kerülhető el a létrejötte, mert olyanok a fizikai törvényeink amilyenek. Hozzáértők szerint sokkal több olyan világegyetem létezhet, amelyben NEM jöhet létre az általunk ismert elvek szerint.
Az anyagi világban létezik az ok - okozati összefüggés, ami azt jelenti, hogy az ok megelőzi az okozatot, ( kivéve a "Fekete lyukban" talán, ahol minden felfordul ) és ez feltételezi az ok és okozat közötti intervallumok és így az idő, mint olyan létezését! ... Az az érdekes kérdés, hogy az a vákuum, amelyből a vákuumfluktuációk által kiváltott ősrobbanások sorozata létrejöhet, milyen oknak, okoknak a következménye volt? Hiszen még akkor is , amikor még nem volt anyag, a vákuumban tárolt energiának valahonnan származnia kellett! A semmiből nem keletkezhet valami, és most hagyjuk az Isten általi teremtést!...Vajon mi volt a végső ok, ami a világegyetemet és az azt megelező vákuumenergiát létrehozta?..Mégis valami "Nagy Játékmester" működik a háttérben? De akkor Ő hogyan keletkezett?... Valami nagyon nagy "gebasz" van/lehet a háttérben!😀
És ha "Nagy Játékmesternek" nevezed, az már megnyugtató? 😄 Én pl. nem értem, hogy a fizikusok miért keresik a világ forrását a világban? Létezik olyan ember, aki saját magát szülte meg, vagy létezik önmagát kifaragó szobor?
@@laszlobizsok26 a kvantumfizikat érti valaki? Nem túl sokan. Mégis annak köszönhetően sikerült egy sor technológiában előre lépni. Beindulnak a spekulációk meg a fantázia így mindig jön egy isten vagy egy játékmester. Ezen csak a tudomány tud segíteni. Amit lehet fel kell tárni és meg kell érteni. A spekulációk nem segítenek. Viszont azt könnyű belátni hogy az ősrobbanás utáni első pillanatokban jöttek létre a mostani fizikai világ alapjai és az idő. Ebből kifolyólag előtte nem volt ok - okozat se idő. Ezt a témát is kutatni kell. Ennyi. Isten egy lehetséges megoldás de nem túl logikus több okból kifolyólag.
@@jszakadati Aztakurva! "nem értem, hogy a fizikusok miért keresik a világ forrását a világban?" - nagyon jó gondolat! Szerintem nem is tudta, amikor leírta, hogy ez mekkora ötlet! A világot nem lehet a világból leszármaztatni, de mivel mi "csak" a világot tudjuk érzékelni vagy elképzelni, ezért soha nem is fogjuk kitalálni, hogy miről van szó. Ezt én is éreztem és mondtam is, csak bonyolultabban, de a maga egyszerű mondata úgy tökéletes, ahogy van: számomra megmagyaráz mindent. Ha ezt magától találta ki, büszke lehet rá, mert biztos vagyok benne, hogy ez a megoldás: a világot egy, a világon kívüli, annál komplexebb dolog hozta létre, ami NEM része az univerzumnak.
mindenki azon a " szinten " hülyül bele az Univerzum KOZMIKUS ÉS KVANTUMFIZIKAI FUNDAMENTÁLIS KÉRDÉSEIBE , amit számára a modern tudomány ismeretei sugallnak . GRATULÁLUNK A SOK HAPLATYHOZ ...
a kozmikus és egyetemleges idő tagadása ?---fizikátlan baromság ! ! ! a kizárólag matematikai szarságokon szocializálódott " tudósoknak " fogalmuk nem volt miről is ugatnak ...
a gravitációs koordinátákban megtapasztalt HELYI SAJÁTIDŐK az egyetemleges kozmikus energia és impulzusáradat HALADÓHULLÁMAINAK TÉRIDŐLEOSZTÁSAIBÓL SZÁRMAZNAK ...
@@laszlobizsok26 Elnézést! Az ifjú titán visszavonva! 🙂...bár, ha egy csinos huszonéves lány lennék, biztos nem forszírozod ezt a kérdést! 🙂 A YT. oldalad semmi információt nem tartalmaz, az "időfizikus" kifejezésed pedig pejoratívnek érzékeltem, arra reagáltam!
@@boran1959 ...semmi gond, mindenki eltéved néha... a YT oldalam meg azért nem tartalmaz semmi információt, mert próbálok disztingválni az érdeklődők között... ... "időfizikus" ?... az meg micsoda ?... ha elgondolkodsz ezen, esetleg felismerheted valamelyik kártyajáték alapvető szabályait... ...forszíroztam volna valamit, ami a huszonéves lányokról szól ?... sok - sok rajzot készítettem róluk annó...
Az entrópia e,h én az első kérdező bácsival ülnék le először sörözni! Gábor bácsival meg bármikor...😂
Рік тому
Idő mérés és óra, idő címkézés. Mintha azt érezném, hogy az óra nem az időt méri, hanem az időt mutatja, illetve címkézi. Bár itt a mérés fogalom is bezavar.
...Kedves Takács Gábor :...az "óra" , szegény, nem "méri" és nem "mutatja" az IDŐ -t, - mert erre képtelen - csupán csak ketyeg, gyorsabban vagy lassabban, mert úgy lett elkészítve... de a szerkezete késhet is meg siethet is ! ... - ( az IDŐ is siet vagy késik ?. ) ... mihez képest ?... - / vagy a történések gyorsulnak vagy lassulnak, nem az IDŐ ?./ - ..és ha az "ÓRA" siet vagy késik, akkor már nem az IDŐ -t "méri", "mutatja" ?... honnan tudjuk, hogy mit "mutat" ?... összevetjük a Föld /Hold/ keringési/forgási "idejével" ?... - (vagy a "csillagidő" -vel ?) - ... de hát az se pontos, mert ha az lenne, nem volna szökőév! ... az "atomóra" pontos ?... honnan lehetne tudni ?... onnan, hogy egy saját készítésű eszközzel, műszerrel "mérjük" ?... közben elhisszük, hogy ez az eszköz tökéletes, hibátlan ?... mihez képest ?... a Hold "kering" a Föld körül ?... nem tud keringeni, mert ahonnan számítjuk a "keringését", nem oda tér vissza, mert a Föld is "kering", elmozdul közben a Nap körül ! ... ráadásul a Nap se állócsillag !... stb. - stb. ... ...tehát a kérdésem: ...mi az idő és miért telik az idő ?... mert erre a kérdésre itt nem adtál választ... ...most akkor "hány óra" van ?... és hol ?... tudja itt valaki ?...
és még egy megjegyzés. az hogy az idő másképp tellik a különbözó mozgás és tömegállapotok miatt annak különösebb jelentősége nincs. az iker példát ha alapul vesszük akkor az egyik mozog lassul nála az idő fiatal marad a másik itt marad és ő hamarabb öregszik. ez a standard magyarázat nagyon helytelenül. mert aki fent van nem csak fiatalabb marad hanem fejletlenebb is mint az itt maradt bro. vagyis az itt maradt nak kevesebb van hátra az életéből a fent lévő pedig egyedfejlődési hátrányba került vele szemben. vagyis az általános emberi értékeiket tekintve kiegyenlített természetes állapotban, ugyan olyan viszonyban mint egy szülő gyerek páros esetében,egyik sem emelkedik a másik fölé emberi értékeiket tekintve.. ami azt jelenti hogy van egy olyan állapotváltozásra vonatkozó állandó amit semmilyen trükközéssel nem lehet áthágni, nem lehet az időben előre vagy visszamaradni i ugy, hogy a fejlődés vagy állapotváltozás fel nem gyorsulna vagy vissza nem lassulna pontosan annyival amennyivel az idő gyorsul vagy lassul. és ennek az állandónak a jelenléte ismét bizonyiték arra hogy létezik az abszolut idő mivel minden állapotváltozás csak egy meghatározott időn belül történhet meg ami minden esetben alkalmazkodik a mozgás és gravitációs erőhatás okozta idő dinamikai változásokhoz a fenti példát tovább gondoltam amit anti ikerparadoxonnak neveztem el.nem tudom megfordult e már valaki fejében. lényege, két iker, az egyik marad a másik repül, gyorsan messze. egy képzeletbeli szuperbolgóra ahol a gravitáció miatt 5x gyorsabban tellik az idő. mindketten orvosok, aki elment egy komplett kutatólabort vitt magával minden szükséges tartozékokkal.. földön eltellik 10 év és jön vissza vissza a bro.itteni tesó 40 éves az öreg 80 mikor találkoznak.az itt maradt megdöbben milyen öreg lett, a visszajött megdöbben milyen elmaradott a tudományban . ha feltesszük a kérdést hogy azonnal reagálna a biológiai rendszer az idő gyorsulásra vagy lassan alkalmazkodna hozzá az öreg esetében, akkor a válasz az hogy azonnal felgyorsulna az öregedési, fejlődési folyamat mivel a műholdaknál is azonnal lassul az idő amit korrigálni kel. és ha a lassulás azonnali akkor a hatásmechanizmus tökéletes hasonlósága miatt a gyorsult időtérben is gyorsulni kell mindennek, többek között azoknak a mikro és makro mozgásoknak amelyek sejt vagy sejt méret szint felett és alatt tartják fent az életet ezért az öregedés fejlődés is azonnal gyorsulna egy ilyen térben ha lehetséges volna az élet. de a természet nem engedélyezi ezt a fajta előnyszerzést mert egy ilyen bolygót csak nagyon nagy távolságot tartva lehetne megközeliteni vagy nagyonn nagy sebességű orbitális pályán lehetne a közelébe kerülni ami mindkét esetben semlegesítené a gravitáció okozta időgyorsulást
- Ha az abszolút idő változása (delta) állandó (constans), felírható/leírható-e a relatív idő(k) mátrixaival? - A fenti kozisztens modell szerint az absz. idő (külső) léte miatt lehetséges a különféle univerzumok megvalósulása? - Az absz. időnek van-e összefüggése a fekete luk legbelső részével?
@@nemodap -Felírható de semmi értelme mert benne van a kérdésében a válasz, a változó állandó. Így a sorokban és az oszlopokban is mindig ugyanazok az értékek kerülnének bármekkora volna a mátrix mérete Akkor lenne értelme mátrix modellezésnek ha a változó változna. Ezért változó az elnevezése. De itt nincs változás, ezért abszolut az idő.. -Inkább azt mondanám hogy a külső idő megléte nem zárja ki a multiverzum létezését, létrejöttét. De azt gondolom hogy a természet "minden elképzelését meg tudta valósítani" ebben az egyetlen univerzumban ezért felesleges volna újabb és újabb univerzumokat létrehoznia. Ettöl függetlenül az idő mindenképp megadja a lehetőséget több univerzum kialakulásának. - A feketelyuk legbelső ultra kis méretű tartományában épp úgy jelen van az idő mint bárhol az univerzumon belűl vagy kívül. Sokkal inkább leárnyékolhatatlan mint a gravitáció mert az univerzum peremfelületén túl nem érvényesülhet a gravitációs hatás, az idő viszont átmenet nélkül egy egységként van jelen ezen a területen is, minkét oldalon.. Sajnos Takács Gábor előadásában elhangzott kijelentés miszerint az idő az amit az órák mérnek nem teljes defíniciója az időnek. Az inkább igy elfogadható hogy az idő az amit az órák mérnek, illetve az idő jelenléte cáfolhatatlan minden olyan esetben amikor állapotváltozás történik a térben anyagban energiában. Egy példa: a z ősrobbanás előtt a szingularitáson belül történt állapotváltozás mert a szinguláris állapot átalakult egy táguló tér formátummá, Így volt állapotváltozás, ha pedig az volt, akkor idő is volt ott belül, mégpedig abszolut ídő, vagyis a szingularitáson belül is volt idő. Ami meg is maradt, most is létezik, mert az üres anyagmentes térben, itt az univerzumon belül most is abszolut idő van. Az üres tér nem kvantitatív hanem egységes állapot, ezért az üres téren belül viszonyitási pontok sem léteznek, ezek hiányában pedig nem lehetséges relatív időröl beszélni. Ez csak akkor jelenik meg ha anyag vagy energia kerül az üres térbe. Az üres térben mindenütt ugyan annyi az idő az egész univerzumban mert hiába mozog a tágulással maga a tér is, nem pozicionálható, viszonyítható egy üres térrész helyzete egy bármilyen távoli másik üres térrész helyzetéhez képest. és mivel a szingularitásban egy időegységet képviselt a tér, viszonyitási pontok hiányában ez az időegység megmartadt az univerzum teljes üres térrészére vonatkozóan.És ha abszolut idő akkor annak lenni kell idő egységének is. Ez pedig a következőképpen határozható meg. Mivel 1 planck a legkisebb kezelhető hosszméret ezért az ősrobbanás után a szingularitás tágulásának egy planck hossz méretű növekedése alatt eltelt idő az egy abszolut időegység. Vagyis az első, 1 planck hosszúságú terjedelem alatt eltelt idő. Az hogy a továbbiakban már akár gyorsult vagy lassult a terjedés sebessége nem érdekes a fent leírtak alapján miszerint nincs viszonyitási pont, ezért ez az időegység azóta is abban a tempóban ketyeg az anyagmentes térben
@@JeneiFerenc Nagyon köszönöm a válaszát. Néha az jut az eszembe, van-e türelmesebb (vagy türelmetlenebb) az embernél... Tekintettel a fentiekre, az absz. idő(!) terminálja-e a rel. idő(ke)t, és/vagy környezetet/közeget/kontextust biztosít? Így érthető, h. miért írta máskor, a fizikában nincsen hely. Akkor kizárólag a relatív időkben van eltérés, és vajon az absz. időn keresztül be lehet csapni a rel. idő(ke)t? Azon keresztül állapotokban lehet utazni (állapotváltozások)? Nagyon lebutítva a modelleket, ha hajlandó lenne rá, akkor a nevezetes egyenlet oldalán lévő c^2, a másik oldalon |időegység| -be ágyazott állandó terjedési sebesség (tehát ez egy sebességmutató)?
@@nemodap -Az abszolut idő mivel létezése nem kötött feltételekhez bölcsője, fundamentuma. a relatív időnek, ami egy feltételekhez kötött, ezért létezését tekintve időben behatárolt résztartománya az abszolut időnek. csak akkor jelenik meg amikor kialakulnak a tömeggel mozgással rendelkező testek vagyis amikor a létfeltételei teljesülnek. Ilyenkor két egymástól független idősík állapot valosul meg, az egyik az abszolut idő az az üres tér saját ideje, a másik a relatív idő ami a testek saját idejének felel meg. volt már olyan korszaka az univerzumnak amikor abszolut idő volt és lesz is olyan korszaka, mert az anyag nem volt mindig és nem lesz a végtelenségig, vagyis ha az anyag állapot megszünik az univerzum továbbra is létezik majd, ahhoz idő szükséges, anyag nélkül pedig, csak abszolut idő lehet ismételten az uralkodó állapot. Ezt egyébként T.G is, igaz szándékán kivül,, de megerősítette azzal amikor a hőhalál beálltáról beszélt elöadásában, mert bár azt mondta megszünik majd az idő, de ez csak részben teljesül, mert abban a korszakában az univerzumnak ismét eljön az abszolut idő korszaka és csak a relatív idő fog megszünni. Ha nem így lenne be sem következne a hőhalál mert az is egy átalakulási folyamat ami idő nélkül nem valósulhat meg. Az pedig hogy most is jelen van az abszolut idő nyílvánvaló mert nem tünhet el a két megjelenési korszaka között, másrészt most is van üres tér és annak a saját ideje nem relativisztikus mivel nincsenek benne viszonyitási pontként szolgáló térrészek. az hogy a testek relatív idősikon vannak jelen, az nem a tér részét képezi az az anyag saját ideje ami a térben van jelen..Egy példa. Ha képzeletben órával a kezünkben kb fél út távolságra repülünk az androméda és a tejut közzé és ránézünk a számlapra az nem az ottani tér idejét fogja mutatni hanem a tejut rendszerben magunkhoz vett órával mért saját, a galaxis egy adott pontjának távolba ható idejét. -nem lehet becsapni a relatív időket mert ha már bármilyen kis távolságot utazik valaki/valami a relatív időtartomány lesz számára a mérvadó mivel valahonnan valahová utazik, ez pedig már relativizált időállapotot idéz elő. Albert szerint6 azért nincs abszolut idő mert az idő múlás sebessége két különböző pozícióban lévő megfigyelő esetében mindig eltérő értéket mutat.. De ez sajnos csak részigazság. Mert mi van ha nincs megfigyelő. Nemhogy kettó, egysem. Vagy mert teljesen üres a tér, pl a hőhalál, vagy anyagmentes intergalaktikus térrész, továbbá hiper homogén energiakoncentrátum az univerzum, közvetlen ősrobbanás utáni állapota, valamint a szingularitás. Vagyis a pre genesis és a post genesis állapotoknál.Itt nincsenek megfigyelők nincs relativ viszonyitási poziciok. De mégis van idő. És ez az abszolut idő. -ha a 3. kérdését átfogalmazza válaszolok rá, így nem egyértelmű mire kérdez rá
@@JeneiFerenc Köszönöm szépen a válaszát, egyúttal megértését is, h. ennyit kellet utazni a válaszomig/kérdéseimig. Létezik-e, h. minden objektum egy másik objektumhoz képest mozog? Ha igen, és a létező (nem csak a ""láthatók"") összes objektumot veszem értékkészletnek (képhalmaznak?), akkor az absz. időhöz képest ugyanolyan sebességgel (?) mozognak-e (az egész)? - Ha igen, akkor nem lehetne az absz. idő "sebessége" gyorsabb a fény sebességénél , ill. az Univerzum terjedési üteme? Ez hozná mozgásba az egészet? - Ha mégis "ki tudna csúszni", azaz egy bizonyos sűrűséget elérve az Univerzum, meg tudná -e görbíteni az Absz. Időt :-), akkor létrejöhet egy másik Univerzum (többek között anyaggal), ill. kapcsolat keletkezhet-e vagy ebben az esetben már a kettő Univerzum között vagyunk?
1:21:30 - Megváltozik-e az órák járása, nagy tömeg közelében? Ha egy fekete lyuk körül kering egy űrhajós, akkor számára az órája ugyanolyan gyorsan tikkel, csak a földi időhöz (órákhoz) képest tikkel lassabban. Nem?
@@gbrtakacs ...a válaszod : >.."Igen, így van." ... "meg is változik meg nem is :) ... -/ez itt már a "minden dudás" egyeteme ? / - ...na és mivel igazolod ezt az állításod ?... szőrözzünk: ...mihez képest változik és mihez képest nem változik ?... ...hogy jobban értsed : ...három krumpli mínusz három krumpli az nulla burgonya ?... de akkor miből lett a tik-tak ?... ...megsúgom neked: ... fogalmad sincs róla... erről szól az előadásod...
@@laszlobizsok26 @László Bizsók Szerintem a kérdező értette a választ. Az, hogy Ön nem értette, ellenben a tudásához képest nagy a mellénye, az eddigi kommunikációja alapján nem túl meglepő. Szíves figyelmébe ajánlom a Dunning-Kruger effektust.
@@gbrtakacs azt hiszem a Dunning-Kruger effektus mondanivalójából következik, hogy hiába ajánlja egy, a hatás alatt levő személy számára. Így ez nem más csak egy roppant kulturált leostobázás. Persze ezzel együtt roppant szórakoztató és a kommentek alapján már járt is :) Ennél a "vitapartner"-nél az figyelhető megy, hogy vagy mindig ugyanazt fogja mondani (p=1) vagy bármit fog mondani ugyanakkora valószínűséggel (p=1/n). A pszichével foglalkozó tudományoknak saját megnevezéseik vannak erre. Akár entrópia hasonlattal is lehetne élni :)
@@gbrtakacs ...legyünk korrektek... egy feltételezés lehet kiindulópont, premissza, azt azonban semmi sem garantálja, hogy a konklúzió majd ezt igazolni fogja......szerinted a kérdező értette a választ, - ...na és ha nem ?... téged az már nem érdekel ?... ... de hát valójában nem ez volt a számodra általam feltett kérdés, hanem az általános relativitáselmélet ún. "ekvivalencia elv" - ének meghatározása, vagyis hogy ha egy érdeklődő tanítványod vagy egy kommentelő megkérdezi tőled : ...mit állít Einstein az általa megfogalmazott ún. "ekvivalencia elv" - ben és miért fontos ennek az állításnak a hibátlan értelmezése az univerzum megismerésének - megismerhetőségének szempontjából ?... ...erre várom a válaszod, "köntörfalazás" nélkül... üdv
Volna egy megjegyzésem a z előadásának kezdetekor tett domináns kijelentésére ami a jelen tudományos álláspont is egyben. Nincs abszolut idő, Ezt így kijelenteni könnyelmű és átgondolatlan . Mert csak részigazság. Van abszolut idő. A következő miatt. Az hogy az idő relatív a tömeg és a sebesség miatt nem egységes formában múlik, az rendben, vita tárgyát nem képezheti. Viszont ez a relativisztikus állapot különösebb jelentőséggel nem bír mert az univerzum fejlődésére nincs hatással mivel az entrópia folyamatának sebességét hosszú távon illetve véglegesen nem tudja megzavarni és különböző sebességtartományokra osztani, vagyis nem létezik olyan hatása az idő relatív mivoltának hogy azzal az entrópia folyamatának sebességét rendszer szinten módosítani volna képes. Ilyen hatást csak lokálisan tud kifejteni, de ez minden esetben, a rendszereken belül korigállt lesz, ami a rendszer összeségével, vagyis az univerzummal egységes értéket mutat, Valóságban ez azt jelenti hogy ha valahol lelassul az idő pl masszív tömeg közelsége miatt, az egy lokális megjelenése a relatív időnek aminek következtében relatív lassul az entrópia, viszont ennek a tömegnek a környezetében és itt már rendszerről beszélünk, minden esetben vannak olyan körülmények ahol az idő felgyorsul és a nagytömegű testnél megjelent időlassulást korrigálja, A két relatív idő különbsége ad egy olyan számbeli középértéket amit mindegy hogy hol mérünk az univerzumban és milyen rendszeren belüli relativisztikus időeltérést mutatnak, és ebből következően milyen relatív entrópia sebesség különbségeket, a középérték nagy pontossággal mindenütt egységes lesz.. Akkor is ha egy galaxisra, egy naprendszerre, pl a sajátunkra végezzük el a számítást ahol igen nagy számú égitest van, vagy ha a 3 csillagból álló alfa centaurira. De az ikerparadoxonnál is azt a számot kapjuk, mert ott is jelen van az entrópia csökkenése, annál az ikerpárnál akit fellőttek az ürbe, viszont fellelhető nála az ellentételezési jelenség is, vagyis az entrópia gyorsulása, ami ellensúlyozza az ő fiatalságát okozó entrópia sebesség csökkenést A középérték valamennyi példaként emlitett esetben nagy pontossággal meg fog egyezni. Vagyis az entrópia az univerzum valamennyi pontján ugyan abban a tempóban zajlik, ez pedig csak ugy lehetséges ha az univerzum minden alkotó részére vonatkozó időbeli egység van az entropia folyamatában. vagyis az entrópia folyamata maga az abszolut idő. nem lehet eltérés , mert az az univerzum létét lehetetlennné tenné, sőt ilyan időtávot képtelen lett volna elérni mert a homogén tömeg és energia eloszlás ami az univerzum egészére vonatkoztatott alapvető szuperstabil állapotot biztositja soha nem alakulhatott volna ki
Teljességgel helytelen elképzelés. Az Ön által említett "középidő" nem létezik. Közelítőleg definiálható globális idő a Hubble tágulás alapján, de csak akkora pontossággal, amekkora pontossággal létezik olyan vonatkoztatási rendszer, amiből az Univerzum homogénnek tekinthető. Ez messze elmarad attól, hogy ez úgymond "nagy pontossággal mindenütt egységes" legyen. Ezt el kell felejteni, a relativitáselmélet alapján nincs abszolút idő. Pont.
@@gbrtakacs A relativitás elmélet egy fantasztikus eredménye a tudománynak de nem mindenható. Amit írtam csak az egyik bizonyitéka annak hogy létezik az abszolut idő. A másik a következő röviden. Mikor megtörtént az ősrobbanás és az azt követő rövid időtartományban már valósággá vált a tér de abban még nem voltak tömeggel rendelkező anyagrészecskék és értelmezhetetlenűl kis területű volt az univerzum belső terjedelme, már létezett a maga a tér. Ha van tér akkor van idő is, -relativitás elmélet- viszont ezen a fejlődési szinten még nincs tömeg ezért nincs mozgás, ami egyébként sem lehetne a távolság hiánya miatt. Vagyis van tér, de mozgási sebesség és tömeg hiány miatt nincs ami relativizálja az időt, miközben idő már van, mert a tágulás zajlik az pedig idő nélkül nem volna lehetséges.. Így ez az idő csak abszolut idő lehet mert már létezik, él tágul az univerzum. És ez az abszolut idő forma az univerzum mikro méretű teljes terjedelmére vonatkoztatva mindaddig létezett amíg az első gravitálni képes tömeggel rendelkező anyaghalmazok meg nem jelentek,.Miután ezek létrejöttek a közelükben már az idő relatívvá válhatott egy másik anyag egység számára, és a mozgásuk is megteremtette a mozgás sebessége miatti idő külünbséget a mozgó és a más sebességgel mozgó anyaghalmazok között. vagyis lokálisan mindkét esetben lassul az idő és lassul az entrópia de ezt ellentételezi kiegyenliti a tér tágulására forditott energia felhasználás gyorsult entropiája. Kialakitva igy egy stabil állapotot. És ez az állapot mai napig így van mert ha nem így lenne, egyes területein az univerzumnak a több milliárd éven keresztül jelen lévő lassult idő miatt más területekhez viszonyitott lassabb entropia olyan tömeg koncentrátumokat hozott volna létre a hosszabb ideig fennálló gravitációs aktivitása miatt ami olyan torzult tömegarányokat hozott volna létre ami lehetetlenné tette volna a galaxisok létezését. Élhetetlen volna az univerzum enélkül az egyensulyi állapot nélkül. A mozgás egyensúly szemléletes példája az az emlitett ikerparadoxonnál a következőképpen néz ki. Az hogy fiatalabb maradjon az az ikerpár aki az ürhajóban van entropia lassulással érhető el amihez adott sebességre kell gyorsulni de az hogy ezt elérjék hatalmas energiabefektetés szükséges, ami ez esetben a képzeletbeli rakéta hajtóművében zajlik. Vagyis ha egy rendszernek tekintjük az ürhajózó testvért és a rakétát, akkor a fiatalon maradás lehetőségét megteremtő állapotot, az entrópia csökkenést a hatalmas, a természetes entropizálódásnál nagyságrendekkel gyorsabb entropiás jelenséget eredményező üzemanyag elégetés teszi lehetővé, és így kerül egyensúlyba a két jelenség, így a rendszer összessége abszolut idő közeli eredményt produkál. És egy megjegyzés még, de ez csak egy feltételezés részemről. Lehetséges hogy a kvantum összefonódás nevű jelenséget úgy éri el a természet hogy az időt használja információ hordozó eszközként, lehetséges hogy alkalmas erre az idő, mint fizikai jelenség. Ez magyarázná a végtelen sebesség jelenlétét valamint cáfolhatatlan bizonyitéka lenne az abszolut idő létezésének.
Elmondaná hogy az ősrobbanás utáni közvetlen idősávban amikor még nem volt tömeggel rendelkező anyag hogy kell értelmezni a relativitás elmélet azon állítását hogy nem létezik abszolut idő? és hogy keletkezett ugyan ebben az állapotban a relativ idő,? mert ezek szerint Ön ezt állítja
@@JeneiFerenc Mi az a "relatív idő"? :) Mi az az ősrobbanás utáni közvetlen "idősáv"? Azt se értem, mi az a "tömeggel rendelkező anyag", ami akkor nem volt. Az, hogy nem létezik abszolút idő, a relativitáselmélet elég egyszerű kijelentése. Mi a gondja azzal, hogy ezt hogyan kell értelmezni? Szerintem Ön nagyon nem látja át, mit jelent egy fizikai elmélet, és hogyan működik, ilyen hiányosságokat nem tudok youtube kommentekben pótolni. Kiegészítés: nem probléma, ha nem látja át a fizikai elméletek működését, csak akkor ne tegyen kijelentéseket arról, hogy mi átgondolt és mi nem. Kérdezni nem szégyen, hiányos háttérrel kinyilatkoztatni viszont eléggé problémás.
A tojásnál egyszerűbb, legegyszerűbb kép. Építőkockákból építünk toronyházat. Számozott, az illesztést jelölő kockákkal az építés egyértelművé tehető. Ez kevés információ. Leromboljuk az építményt. Szerteszét a sok kocka sok információ. (Végh András honlapján az Információ kontra entrópia leírásban éppen fordítva olvasható az információ értelmezése, merthogy felforgatta a Bűvös korong Puck_kicsi3 forgattyújával.)
Ha minél távolabbra nézünk annál inkább a múltat látjuk, tehát ha a világegyetem peremének távolodási sebességét hasonlítjuk össze a hozzánk közelebbi objektumok sebességével, akkor azért gondoljuk, hogy egyre gyorsabb sebességgel tágulunk, mert a múlt sebességét hasonlítjuk össze a nemrég múlt sebességével így hamis következtetésben azt gondoljuk, hogy egyre gyorsabban tágul a világmindenség. Pedig az igen távoli objektumok fénye, mire ide elér, már milliárd fényévekkel ezelőtti információk, tehát azok valószínűleg már lelassulva tágulva majd egy nagy reccsben újra egyesülhet a mindenséggel, miután lelassul és visszafelé kezdenek el összetömörülni a gravitáció miatt.
Nem értek egyet! A fény a vákuumban nem lassul le! Annak sebessége mindig C. A tér tágulása miatt, ami egy látszólagos radiális sebességként nyilvánul meg a fotonok hullámhossza nyúlik meg. Hosszabb lesz, tehát vörösebb. Ez teljesen simán magyarázható a doppler hatással. Nincs szükség semmiféle titokzatosságra...
@@martonziegler2181 Én nem azt mondtam, hogy változott volna a fény terjedési sebessége, hanem azt írtam, hogy amit mi látunk nagyon távol, az nem most történik. Mert minél messzebb nézünk, annál régebbi eseményről kapunk képet így amikor az Ősrobbanáshoz közelebbi időpontú objektumokat akarják összehasonlítani a hozzánk közelebb lévő objektumok mozgásával, aminek az Ősrobbanás későbbi időpontjában lévő objektumok egymáshoz képesti tágulási sebessége már alacsonyabb, hibát követnek el. Így nem rohamosan táguló Univerzumban élünk, csupán egyre jobbak a teleszkópjaink.. Tehát a világegyetem peremén lévő objektumok sebessége már nem akkora mint amit most látunk.
@@gergelyszucs2628 A tágulás karakterisztikája eléggé pontosan ki lett mérve. Vöröseltolódás egy fizikai tény. Az általad levont következtetések hibásak.
@@martonziegler2181 Nem tudom, hogy hogy kerül ide már megint a vöröseltolódás, tehát doppler effektus fényre vonatkoztatva. Én arra szerettem volna rávilágítani, hogy sosem fogja addig megtudni senki, hogy épp mi zajlik a világ peremén amíg oda nem utazik. Még egyszer nekiugrok szemléletesebben. A fénynek időegységek kellenek, hogy valahova eljusson, mert véges a sebessége, tehát a térben minél távolabbi eseményt vizsgálunk, igen nagy távolságoknál milliárd évek telnek el mire ideér annak az eseménynek az adatai. Minél messzebbre nézünk, annál inkább az a múlt, egy már megtörtént esemény, tehát a mostról nem lehet információnk, hiába küldenénk ki oda egy kamerát és visszaérve néznénk, hisz a rádióhullámoknak is időegységek kellenek, mire ideér. Azonnali információt a tér bármely részén történő kvantuumösszefonódással lehetne eljuttatni. Visszatérve a fejtegetéshez, Ha a világ peremén lévő objektumok egymáshoz viszonyított távolodási sebességét akarjuk összehasonlítani, az itteni, hozzánk közel lévő objektumok egymáshoz mért távolodási sebességével, akkor a múltat ami a peremvidék hasonlítjuk össze a közelmúlttal, így nem két azonos időeseményt hasonlítunk össze egymással, tehát hamis következtetésre jutunk a tér tágulási sebességére. Szerintem 1 normális, hogy a Nagy Bummhoz közeli időegységnél nagyobb volt az objektumok sebessége, 2 a mostani peremvidék sebességét nem ismerjük..
@@gergelyszucs2628 Jó az okoskodás, az időeltolódással kapcsolatban, a levont következtetés hibás. Nem az objektumok sebessége változik hanem a közöttük levő tér változik. Ezt mutatja egyébként a vöröseltolódás. Az egyes objektumok sebességét kizárólag a kezdeti impulzusuk és a gravitációs (téridő) interakciók és a fizikai ütközések határozzák meg. A legtávolabbi múlt ameddig ellátunk az a kozmikus háttérsugárzás. Előtte csak plazma volt, ami maximálisan szórja a fényt és sugározza is azt, tehát töröl minden optikai információt. Ez az időpont pedig a nagy bumm után háromszázezer év. Ez kb 13,4 Mrd fényév távolságot jelent. Ha ennél közelebbi objektumokat vizsgálunk, egészen a tőlünk való nulla távolságig, ami ugye az időben is a jelenünk, akkor bármely távolságon (és ezzel együtt a múltban) azt tapasztaljuk, hogy a fizika törvényei időtől és távolságtól függetlenül azonosak az egész univerzumban. Más kérdés, hogy az univerzumnak története van és folyamatosan változik az időben haladva. Ha mélyebben érdekelnek ezek a dolgok javaslom Dávid Gyula professzor előadásait. Ezek a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan fel vannak téve a UA-camra. Ha beütöd a nevét több rahedli előadást fog kiadni. Ezek többségénak a megértése nem követel nagy matektudást, de a matek ismerete egyáltalán nem hátrányos... Szerintem hagyjuk abba ezt az eszmecserét, mert sok értelmét nem látom, és ráadásul a munkámtól vonja el a figyelmemet... Mindenesetre jó dolog hogy érdekel a fizika és a kozmológia!
Zseniális téma! Én eddig úgy gondoltam az idő azért van mert a föld forog egy irányba! Ha a föld forgása megszünne vagy megváltozna akkor már nem élnénk! A részecskék mozognak és hőt termelnek! Az idő szerintem viszonyítás kérdése! A jelenben meghozott döntéseink határozzák meg a jövöt!
![Lp. Сердце Вселенной #60 РОЖДЕНИЕ ЛОЛОЛОШКИ [Финал] • Майнкрафт](http://i.ytimg.com/vi/YoR0pAV9FVQ/mqdefault.jpg)
Zseniális előadás, öröm újra meghallgatni.
Egyszerűen fantasztikus volt!
Bár jómagam egyetemet végzett vegyész vagyok, mégis azt mondhatom, hogy Takács Gábor az egyszeri ember számára lehozta a legmélyebb igazságokat a világunk titkairól.
Hálás köszönet érte!
Az emberi elme reménytelenül, reményteli küzdelme ,a megismerhetetlen megismerésére. Erre gondolok. Köszönöm szépen!❤
Nem értek egyet!
Az emberi elme alkalmas a fizikai valóság megismerésére.
Bármely megfelelően intelligens értelem alkalmas a világ megismerésére. A megismerést az ismeretek hiánya korlátozza. Az ismeretek azonban exponenciális mértékben növekednek.
@@martonziegler2181 Kedves vigasz! ❤
@@martonziegler2181 ha nem rted mit akar margit mondani ne kommentáld
@@JeneiFerenc Röhögni fogsz, de értem a költői képeket és adott alkalommal használom is azokat...
"Az emberi elme reménytelenül, reményteli küzdelme..." Fenkölt, költői mefogalmazás. De miért lenne reménytelen? A megismerés az Emberi Létezés célja és értelme, valamint fennmaradásunk legnagyobb biztosítéka, hacsak a Tudást nem önmagunk ellen használjuk! Amit a "dicsőséges" jelző is megillet. Az Univerzum titkai feltárhatók. A legnagyobb mélységig.
44:12 a hőhalálban nincs idő. Az idő a tér két pontja között megtett út hányadosa. Attól, hogy nincs mivel mérni, mert nincs vonatkoztatási pont(ciklikusság) attól, még telik el idő míg az univerzum két pontja közt megteszek egy távolságot(nyilván elméleti szinten), nem? Ha tér van, van idő is. (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
Úgy látom, a kommentelők szépen összekapnak egymással a témát tovább magyarázva. Nem érdemes összeveszni olyan dolgokon, ami az ismeretlenből jön és oda is vezet. De dícséretes, mennyien jártatják a buksijukat és nem a NETFLIX-en vitatkoznak. Szóval, szabadjon mindenkinek a legbődületesebb baromságot is állítani, mert az azt jelenti, hogy hajlandó gondolkodni. És gondolkodni a mai világban egyre nagyobb érték! Mindenképpen öröm látni, milyen sokakat foglaloztatnak ezek a kérdések és nemcsak úgy néznek ki a fejükből!
Egyrészt egyetértek, Másrészt csak remélem, hogy nem csak ezeken a kérdéseken gondolkodnak, hanem hasznosabb dolgokon is. Ez a kérdéskör tulajdonképpen ugyanaz, mint az ember hite, világnézete. Lehet nagyokat vitatkozni, de semmi értelme. Illetve bocsánat! Annyi értelme van, mint a rejtvényfejtésnek, a sudokunak vagy egyéb logikai játéknak. Használható eredménye nincs.
@@kabodipalSzerintem van értelme. Az emberi agy absztarciós képességet fejleszti. Minél több elvont dolgon gondolkozik valaki, főleg természettudományos kérdéseken, vagy matematikai absztrakciókon, annál inkább fejleszti a logikáját.
@@petihundeuhun8950 Ugyanezt írtam! Szerintem nem a logikát fejleszti, hanem az agyat tartja edzésben. A gondolkozás a logikát csak akkor képes fejleszteni, ha van eredménye. Egy kimenet nélküli mókuskerék hiába forog, de a mókus izmait nem hagyja elhalni. A tárgyat illetően nincs eredménye.
@@kabodipal Igazad van, végiggondoltam. A logikát eredmény nélkül nem, de az absztrakciós képességet igen.
Pár érdekes kérdésre írtam lentebb választ egy thread-ben. Mivel ezek szélesebb érdeklődésre tarthatnak számon, ide is felmásolom:
1. Amikor nincs téridő, akkor is van "valami". Az alagúteffektussal létrejövő Univerzum a kvantumvákuumból "születik". Az idézőjelet az indokolja, hogy ez nem egy időben végbemenő folyamat. Ami még egy félreértés: a kvantumvákuum nem "abszolút semmi". Azért hívjuk vákuumnak, mert ez felel meg a hétköznapi vákuum fogalomnak, valójában a rendszer alapállapotáról van szó.
2. Az idő és a tér azért "tűnnek el", mert az általános relativitáselméletben nincs semmiféle kitüntetett választás, teljesen szabadon koordinátázhatók. Ez azt jelenti, hogy van a leírásban egy speciális, ún. mértékszimmetria. Kvantumelméletben az ennek megfelelő szabadsági fokok nem fizikaiak. Ez nem a téridő egyedi sajátsága, az ilyen szimmetriák a standard modell alapját képezik.
Az idő és a tér ebben az értelemben emergens, azaz nem alapvető, hanem amennyiben a Világegyetem állapota bizonyos feltételeknek eleget tesz (ezt nevezik szemiklasszikus tartománynak), akkor ezen feltételek között vehető fel idő és tér. Hogy pontosan hogyan, azon most intenzív munka folyik, de a szerintem legígéretesebb irány jelenleg az, ami ezt a kvantum összefonódásra vezeti vissza. Ez lényegében azt jelenti, hogy amit mi téridőnek nevezünk, az nem más, mint korrelációk szabadsági fokok között, azaz fizikai létezők egymásra vonatkoztatását jelentik. Ennek rövid formája azt mondani, hogy idő az, amit az órák, távolság pedig az, amit méterrudak mérnek.
‘Zeit ist das, was man an der Uhr abliest.’ (A. Einstein)
Az hogy valami emergens, nem azt jelenti, hogy "illúzió", hanem azt jelenti, hogy visszavezethető alapvetőbb szabadsági fokokra. A bolygók, galaxisok, elefántok, autók és mi magunk is ilyenek vagyunk, ettől nem vagyunk "illúzió". Létezésünknek feltételei vannak (megfelelő fizikai körülmények), és nem vagyunk alapvető fizikai szabadsági fokok (pl. atomokból állunk, amik amúgy maguk se alapvetőek).
Ami mellbevágóan hat elsőre, hogy ez a térre és időre is igaz, leginkább azért, mert ezeket annyira magától értetődően adottnak vesszük, hogy még beszélni is nehéz erről szavakkal, mert a nyelv alapjaiba annyira beépült a tér és idő.
3. Miért kell egyesítés (GUT/TOE)? (erről nem volt szó az előadásban, de ha már megkérdezték :) )
Itt arról van szó, hogy a jelenlegi fizikai tudásunk nem ad teljes képet. Ez nem csak így általánosan igaz, konkrét kérdések vannak. A teljesség igénye és részletes magyarázat nélkül:
- Miért van makroszkopikus Univerzum? (kozmológiai konstans probléma)
- Miért vannak makroszkopikus objektumok benne? (hierarchia probléma)
- Miért van az alapvető fermionoknak 3 generációja? Miért vannak ennyire különböző tömegeik?
- Miért pont 1/137.036....? Ez a finomszerkezeti állandó; ez egy mértékegység nélküli szám, mint a pi vagy az e. Mit mond ez nekünk a világról?
- Milyen a fizika abban a tartományban, ahol eleve tudjuk, hogy a jelenlegi törvényeink nem működnek?
- Miből van a sötét anyag?
Ezek a kérdések konkrét részletekbe menően is kidolgozhatók. A GUT vagy a TOE keresését tehát alapvetően nem valamiféle esztétikai igény vagy metafizikai várakozás hajtja - persze az is van, de ahhoz nem lenne elég, hogy ennyi munkát tegyenek bele a fizikusok. Hanem nagyon konkrét nyitott kérdések, amikre válaszokat keresünk.
Az egyesítések a fizika története során tipikusan választ tudtak adni ilyen kérdésekre. Pár korábbi egyesítés:
- Newton egyesítette a földi és az égi mechanikát,
- Maxwell az elektromosságot és a mágnességet,
- a Standard Modell részlegesen egyesítette az elektromágneses és gyenge kölcsönhatást, és a gravitáció kivételével az összes erőt ugyanolyan típusú elméleti keretben írja le.
Megjegyzés: nagy egyesítéssel (GUT, ami a gravitációt nem egyesíti a többivel) az első kettő nem igazán támadható meg. A TOE (theory of everything, teljes egyesítés) definíció szerint válasz mindenre :) A TOE-t nem azért keressük, mert fixa idea, hanem mert bizonyos fejlemények (húrelmélet) egyszerűen felvetették, hogy elvileg lehetséges ilyen elméleti keret - aztán hogy a kísérletek is igazolják-e, az más kérdés.
Az igaz, hogy nem mindenki ért egyet ezzel a GUT/TOE iránnyal (nekem is vannak fenntartásaim), viszont szerintem az ellenzők nem igazán tudnak alternatívát adni. Lehetne az ún. antropikus elvre építeni, csak az a gond, hogy annak, hogy ez kézlegyintgetésen túl konkrét elméleti kerettel kitölthető legyen, erős feltételei vannak, amit tipikusan megint csak egy egyesítés tud "szállítani". Ahogy én látom, valószínűleg kell az antropikus elv is, de nem váltja ki az egyesítés valamilyen formáját.
1. Ezt nem tudja senki, ez csak találgatás? Nem?
@@szalaytamas3184 Nem találgatás, hanem tudományosan megalapozott hipotézis. A kettő teljesen más. A találgatásnak nem igazán van alapja. Itt pedig vesszük az általáons relativitáselmélet és a kvantumelmélet kísérletileg jól megalapozott törvényeit, és ezek segítségével próbálunk következtetni egy olyan jelenségre, amiről egyelőre nincs közvetlen információnk. Így sem biztos, hogy igazunk lesz, mert lehet, hogy abban a tartományban ezek a törvények már nem érvényesek, de azért ez jóval több, mint találgatás.
Az előadásban egyébként pont itt még a dián is jeleztem, hogy sok a nyitott kérdés. De azért ez nagyon nem ugyanaz, mint a "hasraütés".
Egyébként amit leírtam, az pont így van pl. a Vilenkin által felírt alagút-hullámfüggvényben (angolul: tunneling wave-function of the Universe).
...kedves Gábor, ha nem tudnám, hogy tanítasz az egyetemen, azt hinném a válaszodat olvasva, hogy az ufó-magazint olvasom... vagy Kisfaludy Gyuri előadásain készülsz fel a válasz kommentjeidre...
...ad 1. ... amiket itt leírtál a "kvantumvákumról", az tudományosan nem megalapozott, nincs bizonyítva, nincs definiálva... ezért akármi elképzelhető, jó ?...
...ad 2. ..."az idő és a tér azért "tűnnek el, mert az általános relativitáselméletben nincs semmiféle kitüntetett választás :--- teljesen elment az eszetek ?... "a kvantumelméletben az ennek megfelelő szabadsági fokok NEM FIZIKAIAK ... ???... tehát nem fizikáról beszélgetünk ?...
...ha nem FIZIKAIAK , írd le szépen itt érthetően, hogy miről beszélsz egyáltalán ?...FIZIKÁRÓL vagy valamiféle homályos vallási hitről ?... képes volnál érthetően és nem árthatóan fogalmazni ?... mert nem mindegy...
...mivel detektálod a "szemiklasszikus" TARTOMÁNYOKAT, ha vannak ilyenek, vagy csak úgy elképzeled ezeket és írsz valami kamu számot a képletedbe ?... mert ha nem kamu, honnan veszed, hogy autentikus az a szám ?... sehonnan ? ... akkor mehet a papírkosárba...
...miből van a "sötét anyag" ?... te láttál - /detektáltál/ már ilyet ?... milyen műszert használtál, mert hogy műszere/mérési módszere válogatja ...
...a GUT - Grand Unified Theory - .mi a véleményed a gravitációelmélet valamint a réteges terek geometriáját alkotó mértékszimmetriák szintéziséről ? - SUSY - szuprszimmetriákról ?... "Zeit ist das, was man an der Uhr abliest. " ... kész, vége ? ...schluss ?...
...ad 3. ..."miért kell egyesítés ?" - GUT - ?... és mi az a "gravitáció" a maga valójában ?... nem hatásaiban ... kell az egyesítés ? ... hát akkor barátaim, tessék egyesíteni !...
...nem fog menni... megmondjam, miért ?...
@@laszlobizsok26 Eltekintek az Ön gyalázkodó stílusától és a többi olvasó kedvéért adok válaszokat.
Ad 1. A vákuum egy konkrét fizikai fogalom, a kvantumtérelméletben a rendszer alapállapota. Nagyon is valós fizikai effektusok igazolják a róla alkotott elképzeléseink helyességét, pl. a Lamb eltolódás (en.wikipedia.org/wiki/Lamb_shift).
A fenti kontextusban ez a vákuum fogalom volt kiterjesztve a gravitáció esetére. A gravitációnak ugyan nincs jelenleg teljes kvantumos elmélete, szemiklasszikusan (kvantummechanikai WKB közelítés) azonban van, és ebben a közelítésben le lehet írni az alagút-effektust. Megjegyzem, Hartle és Hawking ugyanezt a megközelítést használva tett egy másik javaslatot az Univerzum hullámfüggvényére ("no-boundary proposal", laikusok számára Hawking leírta "Az idő rövid története" c. ismeretterjesztő könyvében). Aztán hogy ez a végleges elméletben hogyan lesz, azt persze nem tudhatjuk, ha megfigyelte, erre a fóliára fel volt írva piros betűkkel, hogy "Sok nyitott kérdés" és hangsúlyozottan a jelenlegi tudásunkkal megalapozható hipotézisekről beszéltem.
Ad 2. Nem fizikai: ennek konkrét jelentése van, a nem fizikai paraméterek redundánsak. Na most ha a tér és idő koordináta redundáns, akkor az igencsak a szokásos fogalmainkon túl van, ajánlott olvasmány: en.wikipedia.org/wiki/Problem_of_time
Szemiklasszikus tartomány az, ahol a szemiklasszikus közelítés működik :) ajánlott olvasmány: en.wikipedia.org/wiki/Semiclassical_gravity
A sötét anyag jelen pillanatban egy erősen motivált, de nem igazolt hipotézis: en.wikipedia.org/wiki/Dark_matter
"mi a véleményed a gravitációelmélet valamint a réteges terek geometriáját alkotó mértékszimmetriák szintéziséről ?" - na ez így eléggé értelmezhetetlen kérdés. A szavaknak van értelme, a mondat grammatikailag helyes, csak éppen szemantikai szinten tartalmatlan.
Ad 3. Leírtam rendesen a GUT-tal kapcsolatos alapvető dolgokat, értő olvasás szükségeltetik.
"...nem fog menni... megmondjam, miért ?...": szerintem túl nagy az a mellény, Uram. Az pedig sajnálatos, hogy Ön a komoly elméleti fizikai megfontolásokat nem tudja megkülönböztetni az UFÓ magazintól, dehát ezzel kapcsolatban láthatóan nem sokat tehetek.
@@laszlobizsok26 Aranyos ahogy süt a laikus arrogancia ebből a szösszenetedből. Már az 1. pontnál kibukik, hogy nem vagy tisztában a kvantum vákuum fogalmával.
Köszönöm szépen az előadást. Befontam a hajamat. :)
Az előadás nagyon érdekes, sok újat mond, filozófiailag is releváns, köszönjük. Persze filozófusként sok mindent tudnék hozzáfűzni, a magam „szőrözős” módján.
Érdekes lenne egy ilyen beszélgetés, szerintem is van mit csiszolni filozófiai irányban. Az előadáson inkább a fizikai oldalon akartam maradni, bár bizonyos kérdések aztán óhatatlanul átcsaptak filozófiába :)
@@gbrtakacs ...ezen ne ütközz meg, a filozófia ott kezdődik, ahol a tudomány képtelen tovább lépni... a fizika nagyszerű tudomány, de nem mindenható...
...mi újat hallottál itt ? ... már a hatvanas - hetvenes években is ez a műsor ment !... legfeljebb azóta más "isten" -t választottunk magunknak., amit aztán elneveztünk kvantumfluktuációnak... erről mi a véleményed ?...
...akkor hajrá! ... érdeklődve várom a szőrös-bőrös hozzáfűzést ! ...
@@laszlobizsok26 a blogomon megírtam: filozófiaiszéljegyzetek a blog neve. Lehet vitatkozni vele :-)
27:40 És ez a visszafelé játszás se nem törlödés, de se nem törlés! Erre a helyesebb kifejezés az lenne, hogy meg nem történtté tenni, de az igazán helyes kifejezés az "inverzió" lenne (Tenet Filmböl lopva a terminológiát), de az ugye egy absztrakció. Ugyanis a probléma az, hogy bizonyos törvényszerüségek csak bizonyos feltélek mellett történnek meg. Vagyis a tojás elég egyszerü feltételek mellett törik össze. A földi feltételek ilyenek, de az inverz történetnek van egy óriási problémája. A folyamat ugyanazon feltélek mellett szinte nem tud végbemenni és itt az esemény folyamata is szerepet játszik. Egy kötés sokkal gyorsabban szünhet meg, mint létrejön. Vagyis az inverz folyamatokhoz más feltételek kellenek. De ugye itt az a baj, hogy feltételként egy valami feltételt értünk. Hát az inverzióhoz meg az összes feltétel esetén sem menne végbe a folyamat, mert az eröhatásokat nem tudjuk inverzzé tenni. Hm ..... Sokat lehet okoskodni. 🙂
Szerintem az idö az esmények (megtörténési, lejátszódási) sebességének meröértéke. Persze tényleg megcáfolhatatlan az a definíció, hogy az idö az, amit az óra (idömérö :-)) mutat. Ettöl pontosabb definíció már csak az, ha így defináljuk: Az idö az, amit idönek nevezünk! 🙂
Legjobb előadó fizika témában! Zseniális a csávó!
Zseniális elôadás, köszönöm!👍
Amikor azt mondjuk, hogy az idő, az amit az órák mérnek, akkor ezen nem csak ember készítette órát értünk. Órának tekinthető minden megfelelően reguláris fizikai jelenség - az előadásban az órák között soroltam fel az égitestek mozgását, a diurnális ciklust szabályozó idegi-hormonális rendszert, vagy a "metronómként" működő neuronokat, de akár a világegyetem tágulása is lehet ilyen.
Az állítást úgy is meg lehet fogalmazni, hogy nincs önmagában létező, absztrakt, elvont idő (a la Newton), az idő mindig fizikai jelenségek segítségével adott címkéje az eseményeknek. Az, hogy pl. a földi mechanikus órák, csillagászati objektumok és az atomórák által adott időcímkék adott pontosságon belül megegyeznek, már fizikai törvényekből adódik. Egyébként hasonló állítás igaz a térre is.
Annak, hogy az általunk ismert idő, illetve tér egyáltalán értelmezhető legyen, ugyancsak fizikai feltételei vannak: például erősen úgy tűnik, hogy a kvantumelmélet és a relativitáselmélet törvényei kizárják, hogy 10^(-43) másodpercnél rövidebb időtartamnak vagy 10^(-35) méternél rövidebb távolságnak bármilyen fizikai értelmet lehessen adni. Rövid megfontolás oda vezet, hogy ha megpróbálunk a fentinél jobb felbontással mérni, akkor fekete lyukat hozunk létre :)
A mechanika, elektromosságtan vagy kvantummechanika egyenleteibe be lehet helyettesíteni az akármilyen rövid (infinitézimális) időtartam / távolságlépés idealizációját, de ez puszta absztrakció (persze kényelmes és egyszerű, ezért egyébként hasznos).
Az előadásban arra is utaltam, hogy más jelenlegi ismereteink is arra mutatnak, hogy az idő és a tér nem lehet fundamentális. Ez volt az, amikor röviden vázoltam, hogy a kvantumelmélet alkalmazása az Univerzumra odavezet, hogy a leírásból eltűnik az idő (mellesleg ugyanez történik a térrel is). Az általunk ismert időt ilyenkor pont úgy lehet realizálni az elméletben, hogy valamilyen olyan fizikai rendszert veszünk fel az Univerzumon belül, ami betölti az óra szerepét. A térhez pedig "méterrudak" kellenek.
Szóval bármennyire is botrányosan hangzik, az órák nem egyszerűen valamiféle eleve létező idő mérésére szolgálnak, hanem óraként funkcionáló fizikai rendszerek nélkül nincs is semmiféle idő!
...nagyszerű magyarázatok, nekem különösen az a megfogalmazás tetszett, miszerint "óraként funkcionáló fizikai rendszerek nélkül nincs semmiféle idő !"...
...a kérdésem: ...a villamos feszültség "óraként funkcionáló fizikai rendszer" ?... ha nem, mitől, miért és mikor mihez képest válhat azzá ?...
...mi a "TÉR" , miből van és miért, miként, mi által "tágul" ? ... mit jelent az, hogy "gyorsulva" "tágul" ?... mitől "gyorsul" ?...
@@laszlobizsok26 A tér a lokalitással kapcsolatos, a kölcsönhatások hatótávolságával. Relativisztikusan persze ezt téridőben kell érteni, a lokalitás (más szóval mikrokauzalitás) a kvantumtérelmélet alapelve, a kvantumtérelmélet pedig a fundamentális kölcsönhatások jelenlegi megértésének alapja.
Sajnos ennek tárgyalása nem fért bele az időbe, pedig ezzel kapcsolatban is sok félreértést lehetne tisztázni, és persze itt is van egy csomó érdekes nyitott kérdés. Erről lehetne egy külön előadást tartani :)
@@gbrtakacs ...köszönöm a választ, de ennyi erővel a kérdésemre is válaszolhattál volna... "a tér a lokalitással kapcsolatos, a kölcsönhatások hatótávolságával." ... ez a megfogalmazás a kvantumechanikai gondolkodásmód jellemzője, amely a kvantumtérelmélet matematikai modellezésével kívánja megoldani a mikrokauzalitás és a fundamentális kölcsönhatások összefüggéseit... ezt már maga Einstein sem fogadta elismeréssel, élete végéig se tudott megbirkózni a "nagy egyesítéssel"... és mások sem... ugyanis a gravitáció mint a négy alapvető kölcsönhatás egyike kilóg a sorból... miért ?...
...valóban, sok itt a nyitott kérdés és én pont ezeket veszem vizsgálat alá nem matematikai, hanem filozófiai - metafizikai módszerekkel, mivel ahol a természettudomány nem képes tovább lépni, ott nem marad más lehetőségünk a továbblépésre...
...én azonban az univerzum - világmindenség terére kérdeztem rá, amelynek "jelenlegi sugara" állítólag, bizonyos mérések alapján cca. 13, 7 milliárd fényév, tehát egy cca. 27. 4 milliárd fényév átmérőjű gömb térfogatáról , mint TÉR - ről érdeklődtem, amely TÉR "tágul" , mégpedig gyorsuló sebességgel, a kérdésem: miért és mitől tágul és a tágulás sebessége miért gyorsul ?... :)
...de ennél furcsább kérdéseket is fel kellene tennünk a Big Bang kapcsán : mi történik, ha c fénysebesség közelébe ér a peremgyorsulás és ott miért galaxisokat láthatunk ?... :)
@@laszlobizsok26 ".köszönöm a választ, de ennyi erővel a kérdésemre is válaszolhattál volna"
Mielőtt futunk, nem árt megtanulni gyalogolni :)
A lokalitás pedig tényleg alapvető, a kvantumtérelmélet pedig tényleg a fundamentális kölcsönhatások elméleti kerete, ezen nem lehet ilyenekel átlépni, hogy "ez a megfogalmazás a kvantumechanikai gondolkodásmód jellemzője, amely a kvantumtérelmélet matematikai modellezésével kívánja megoldani a mikrokauzalitás és a fundamentális kölcsönhatások összefüggéseit" - ugyanis nem "kívánja", hanem meg is teszi és ez kísérletileg nagyon alaposan igazolt.
Einsteinről piedg nem árt tudni, hogy a kvantumelmélet egyik atyja, ezen munkásságáért kapott Nobel-díjat, sokkal finomabb analízist igényel a viszonya a kvantumelmélethez, mint az, hogy "már maga Einstein sem fogadta elismeréssel". Amúgy meghalt azelőtt (1955), mielőtt láthatta volna az alapvető fizikai kölcsönhatások kvantumtérelméleti leírását kiteljesedni (ez kb. a 70-es éveket jelenti).
Sajnos ezeket nem tudom kommentekben elmagyarázni, de már tudom, miről tartom a következő ismeretterjesztő előadásomat :)
"Az idő illúzió. (...) Az ebédidő kétszeresen az."
D. A.
...és ezzel az "illúzióval" szorozva és osztva jön ki a képletekből pl. a munka és a sebesség... elég érdekes, nem ?...
😂😂😂 ez nekem is eszembe jutott, amikor kimondta 😅 (bár felesleges a (...) a két mondat közé, ott nemol mondott mást - talán csak kortyolt a söréből 😅
Ez egyszerűen csodálatos előadás volt.
ha már semmi nincs az univerzumban csak fotonok akkor mivel az idő nem létezik, azoknak a fotonoknak nem lesz frekvenciája mert a frekvencia definiciójához kell az idő. Milyen egy olyan foton, aminek nincs frekvenciája?
...nagy fehér T vil. kék mezőben: ...az a "foton", aminek nincs frekvenciája, az nyugalmi állapotban lévő foton... nincs frekvenciája, ezért nincs tömege, vagyis nyugalmi tömege nulla... és ezzel még nem fejeztem be ezt a mondókát... de menjünk tovább : ...mi az a virtuális foton, amiről beszélünk ugyan, de azt se tudjuk mi fán terem ?... magyarul egy kamu, ha mégsem, akkor teológiai fogalom...
Amikor az Univerzumban minden eltünk amjd, a Protonok elbomlanak ( anyag vége ) a fekete lyukak mindent megesznek, amjd ezek is elpárolognak, több száz trillió év múlva, marad a sötétség, s hatalmas üres tér, s egy hatalmas térben kószáló foton-tenger... az idő ekkor megáll, befagy a térbe, mert nincs mihez mérni, már, nmincs anyag, s nincs semmi már..
Nekem van egy elképzelésem az időről, ami vagy helyes vagy helytelen, de mivel ennél jobb lehetőséget nem ismerek, szeretném ide leírni:
A lényeg, hogy szerintem az idő nem alapmennyiség, sőt, nagyon helytelenül közelítik meg, hiszen nem értelmezhető szemléletesen, hogy mit jelent az, amikor lassabban telik, gyorsabban telik, visszafelé folyik, esetleg megáll vagy nem is létezik az idő. Az én értelmezésemmel viszont mindez nem csak érthetővé válik, hanem pofonegyszerű is: A lényeg, hogy amikor például hosszúságot mérünk, akkor a mérendő hosszúságot összehasonlítjuk egy ismert hosszúsággal, mondjuk egy méterrúddal, és így megtudjuk, mekkora is a mérendő hosszúságunk valójában. Amikor áramot mérünk, akkor ismert áramerősséggel hasonítjuk össze. Ez mind nyilvánvaló. Amikor időt mérünk, akkor viszont soha sem "idővel" hasonlítjuk össze, hanem mindig valamekkora mozgásmennyiséggel: legyen az a Nap látszólagos mozgása az égen, a homokszemek szabadesése, az órakerekek elfordulása vagy az atomok rezgésszáma. Mindegy. A lényeg, hogy mind mozgás, elmozdulás, azaz az idő = mozgás. Ennyi az egész és semmi több, semmi más. Ha ez a mozgás lassul más rendszerekhez képest, akkor lassabban telik az idő, ha gyorsul, akkor gyorsabban telik. (És ezt az adott rendszerben pont azért nem lehet ezt érzékelni, mert mindenütt egyszerre lassul vagy gyorsul minden mozgás, így nincs mihez viszonyítani.) Az "idő" akkor állna meg, ha minden mozgás megállna vagy ami ezzel kb. egyenértékű, amikor nincs anyag, ami mozogni bírna, így értelmezhetővé és érthetővé válik az, hogy a semminek nincs ideje. Az idő pedig akkor "telne visszafelé", ha a mozgások visszafelé történnének. Ez több szempontból sem lehetséges, például az energiamegmaradási törvénye vagy a valószínűségek alapján sem állhat össze a széttört tojás vagy nem támadhat fel a halott ember és nem fiatalodhat meg. Nem azért, mert nem folyik az idő visszafelé, hanem egyszerűen nincs is olyan, hogy idő, csak a pillanatnyi állapotok vannak és ezeket az elmozdulásuk különbözteti meg. Nem az "időnek" van iránya, hanem a mozgásoknak, márpedig ezek teljesen jól kezelhetők az eddigi ismereteink alapján is. A tíz évvel ezelőtti múlt az, ahol akkor álltak az alkotórészecskék, semmi több. A téridő valójában nem tér és idő szövete, csak tér, idő nélkül. Ebből adódóan időutazás sincs, mivel a tíz évvel ezelőtti korba visszamenni azt jelentené, hogy be kellene mindent állítani oda, ahol tíz éve volt. Vagy hatalmasat tévedek a tudatlanságom miatt vagy akár Nobel-díj gyanús elképzelés ez, hogy az időt, mint alkotóelemet ki kellene szedni az egyenletekből és valahogy egyszerűen elmozdulás egységekként lehetne kezelni, nem pedig olyan megfoghatatlan és misztikus jelenségként, mint ahogy ezt kezelik, hogy "idő", mert szerintem az idő nem alapegység, sőt, nem is különálló egység, hanem csak erőszakosan belevitték mindenbe, azt állítva, hogy alapegység, ezért mindent csak elbonyolít és logikátlanná tesz.
Nem mondassz hülyeséget, teljesen jó a logikád. Csak annyit tennék hozzá, hogy tér sincs! Miért? Mert a tér egysége a pont. Ami nulla dimenzió. Vagyis nincs kiterjedése. Ha egy TÉRnek nincs kiTERjedése, akkor az nincs! Zéró! Az idő elvi egysége a "pillanat" (azért elvi, mert persze lehetne azt mondani, hogy 1 másodperc stb de az nem egység, hanem egységnyi időtartam). A pillanat nem létezik mert olyan kicsi, hogy már nincs is (nulla időtartam, nincs kiterjedése). DE: 2 db nulla dim. pont már egy egyenest alkot, vagyis létrehozza az 1 dimenzót. Az egyenes a 2 dimenziót, a sok sík pedig a 3 dimenziót. De ha nulla dimenzió a pont (a semmi), akkor hogy lesz belőle 1-2-3 dimenzió, a valami? Úgy, hogy ÉN tudom, hogy az egyik "semmi" és a másik "semmi" nem ugyanaz a semmi! Ezek a semmik, ezek a pontok sorszámot is kapnak, ezért már azt is tudom, hogy az egyenesen vagy a térben melyik pont hol van. Tehát a semmikből összeállt a valami. Azért nevezem valaminek, mert a tér már formát ölthet attól függően, hogy melyik pontját "színezem ki" hogy léssam és melyik marad "átlátszó" . Mitől létezik tehát a tér? Én tőlem, mert én vagyok az, aki "nevén" tudja nevezni minden pontját, az elmémben teszem létezővé és nem a fizikai térben (ugyanez vonatkozik a pillanat alkotta időtartamra is. csak én tudok a multba vissza vagy a jövőbe előre menni a gontolataim segítségével. csak bennem - pontosabban az elmémben, pontosabban abban a szellemi térben, ami kitölti az elmét - él tovább aki már meghalt). De ki az az ÉN? Vélhetően a tudat mögött lévő elme, ami nem a fizikai agy. Az elme szellemi dolog. Nem a fizikai világ része. Az összes pont nulla, az összes pillanat nulla, így a tér és idő sem létező csakis az elmében lakozó szellemi erő segítségével! A tudat nem a fizikai test terméke. Ezért a test halála nem okozhatja a tudat megszünését, mert a tudat az elme szüleménye, az elme pedig egy szellemi tér része. Tehát, ha minden, ami minket körül vesz beleértve a fizikai testünket csak a tudat vagy elme által létezik, akkor a tudat nincs alárendelve a testnek és a fizikai világnak. Vagyis a testi halál után is megmarad. Következésképpen van élet a halál után! Van Mennyország! Legyen ez biztatás Húsvét előtt! Jézus minden tanítása erről szól! Akinek fizikai kísérlet bizonyíték kell, az nézze meg a két rés kísérletet és az aból leszűrhető kvantumfizikai tapasztalatot: az elméddel befolyásolhatod, hogy az elektron átmegy-e a résen vagy nem. A te gondolataidhoz még egy adalék: Kezdetben teremtette Isten az Eget és a Földet. És elválasztotta vizeket a szárazföldektől és a sötétséget a világosságtól. Vagyis lértehozta a fizikai teret és az időt (éjszakák és nappalok). Mi történt valójában? Isten a semleges "nirvánát" széthúzta és létrehozta a potenciál különbségeket (plusz-mínusz, hideg-meleg, fehér-fekete, jó-rosz). Közben létrehozta az embert, aki még az időtlenségben és egy tudat alatti állapotban élt a Paradicsomban. Ott, ahol még a potenciálkülönbség nem érvényesült, egy édes történés nélküliség. A kígyóval kezdődött minden. Most nem véletlenül maradok a "mesénél", mert mint tudjuk, a mesék tartalmazzák a legmélyebb igazságokat. Az un. bűnbe esés az volt, hogy a tudással az ember ráébredt testi mivoltára és felfedezték egymás különbözőségét. (persze a történet szerint abban vétkeztek, hogy megfeledkeztek Isten parancsáról és hallgadtak a Sátánra) Tehát létrejött az ember polaritása is! A kiűzetés lényegében az idő beindulása volt. Mert a polaritások okozzák a változásokat, a mozgásokat a világban, a mozgással jön létre az idő, azzal pedig az, hogy történik valami, a történelem és minden, ami eddig az emberiséggel lezajlott. Az, hogy az életet az udódnemzéssel és születéssel lehet csak fenntartani a világban az már mindezek következménye, mert ha nem szakítanak az almából, akkor itt nincs miről beszélni, mert semmi sem történt volna meg, idő sem lenne érzékelhető. Persze kérdés, hogy mi a valóság? Ez, az idő érzéki csalódásában tapogatózó fizikai élet és világ, vagy az az eredeti állapot. A szó, hogy "VALÓSÁG" azt sugallja, hogy ami van! A van-ás, ami állandó mert van, nem változik. Vagyis az idő nem hat rá! Mert nincs. Itt minden illúzió! Csak a tudat mögötti elme és az azt kitöltő szellemi erő az egyetlen valóság, a létezés valósága. Honnan tudhatjuk ezt? Cogito ergo sum!
@@jszakadati Szép hosszú kifejtés, köszönöm, hogy foglalkozott vele. Viszont ezzel nem tudok egyetérteni: abból a kijelentésből lett levezetve az egész, hogy el lehet képzelni nulla kiterjedésű pontot, de a tér nem ezekből áll és nem igaz, hogy nincs távolság, ha gyalog elmegy a szomszéd utcába vagy elmegy a szomszéd városba, egyből meglátja, hogy van valós távolság. Szerintem semmiféle halál utáni élet nincs, a tudat az agy működése, nem több. Ezért viszont mondhatjuk azt is, hogy a saját halálunk után, mivel minden megszűnik a számunkra, hogy nem is éltünk soha és a világ sem létezett soha, hiszen számunkra nem marad a legkisebb bizonyítéka sem. De hogy most létezik tér, abban biztos vagyok.
@@csabamolnar866 Nem baj. Nemis kell most megoldanunk a világegyenletet. 😊
...ha az időt "kiszednénk" az egyenletekből, akkor szerinted hogyan számolnánk ki pl. a vonatok sebességét ?... és ha nem tudnánk kiszámolni, hogyan csinálnánk menetrendet ?...
@@csabamolnar866 ...ha az időt "kiszednénk" az egyenletekből, akkor szerinted hogyan számolnánk ki pl. a vonatok sebességét ?... és ha nem tudnánk kiszámolni, hogyan csinálnánk menetrendet ?...
45:48. "Ha nincs óra nincs idő sem". Pedig az ember létrejötte előtt igenis létezett idő, sőt nagyon pontosan vissza is tudjuk vezetni hogy korábban mi történt, ebből jött létre az ősrobbanás elmélet. Az időt nem az órák hozzák létre azok csak mérik, ettől függetlenül telik, ha mérjük ha nem. Nem mérte senki az ősrobbanás után, s lám mégis az idő szabványa szerint alakultak a folyamatok. Az idő folyása nem kvantumos, mint a két rés kísélet: ha van megfigyelő(detektor) akkor nem kvantumos, ha nincs akkor kvantumos (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
Nagyon érdekes lett, köszönöm.
jó, előadás van, jó, akkor megyünk tovább, jó, akkor így, meg úgy...
48:30. Ha a nagybummnál is van egy szingularitás és a hőhalál is úgymond egy szingularitás akkor mi egy zárt rendszerben élünk? (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
39:51 "beindul a csomósodása a világegyetemnek" A tér növekedése itt nem játszik szerepet ? Ahogy nő a tér, a csillagok vagy csillagpor között is nagyobb lesz a távolság s ezt a garvitáció nemcsak leküzdi, de felülírja? Magyarán a csomósodás nagyon ütemben zajlik mint a tér tágulása? (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
41:04. A gyorsuló világegyetem elmlete a vörös eltölódáson alapszik. Egy megfigyelt objektum színképe azért tolódik a vörös felé, mert a tér folyamatosan tágul. Ha alapvetően állandó sebességgel tágulna is vörös eltolódást kellene hogy lássunk, hisz egy távolodó objelktum színképe alapban vörös felé tolódik. Mi az ami azt támasztja alá, hogy nem állandó sebességgel hanem hatványozottan gyorsulva tágul? (Megjegyzés, nem okoskodni szeretnék, laikusan teszem fel a kérdéseket mindenféle hátsó szándék nélkül ahogy eszembe jut a videó nézése közben)
39:11. Professzor Úr! Amikor ezt az előadást hallgattam, nem tudom, hogy mi volt a kezemben, de azt igen, hogy 39:11-nél kiesett a kezemből.
Tudja, itt tetszett elárulni magát: azt, hogy ön tényleg mélységeiben átlátja azt, amivel foglalkozik. Hatalmas dolog ez!
Nagyon jó 30:00 ez az ábra és az elnevezés: korreláció kiépülése. Laikusként is ez tűnik valószinűnek.
Mármint a kiépülés szekvenciája adja az idő illuzióját, ennek sebessége pedig az idő ütemét és meglehet a fény sebességi korlátját is.
ua-cam.com/video/msVuCEs8Ydo/v-deo.html
Kitünö oktatófilm, oktató, elöadás. Köszönöm szépen.
...Takács Gábor 8:40 : ...ha lelassul az óra szerkezetének mozgása, az miként jelenthetné egyúttal azt is, hogy maga az IDŐ is lelassult ?... ha elromlik az órám szerkezete, siet vagy késik, akkor vele együtt az IDŐ is elromlik ?... ha megáll az órám, akkor az IDŐ is megáll ?... és mihez képest ?...
@@laszlobizsok26 Szerintem az óra üteme követ egy szabványositott tempót, amivel az adott helyen szabályosan, precizen követhetö az idö lokális múlása. Olyan, mintha te számolnál és igyekeznél szabályos idöközökben uj számot kimondani, csak ezt idömérö-órával könnyebb mint azt gondolatban tenni. Ha az óra elromlik, vagy pontatlanná válik, akkor az nem hat ki természetesen a lokális idö múlásának ütemére, amit mondjuk más óra is mérhet, hanem mindössze szinkront veszit különbözö mértékben, vagy teljesen. Az idö, és a Tikotime eggyütjár. Az ELTE ajándéka ez a filmen látható gyönyörü falióra, amit megnyerhetsz. Ne feljejts el LIKE olni, iratkozz fel a csatornánkra és oszd meg hülyeségeimet másokkal is, ha idegesiteni akarod öket :)
@@karvak1492 ...végre egy normális válasz ... :) de szerintem az óra nem "követ" semmiféle tempót, mert csupán egy ügyes, bonyolult mechanikai szerkezet, amelynek annyi köze van az idő múlásához, mint egy órássegédnek... vagyis semennyi... az IDŐ ugyanis eszközfüggetlen fogalom, míg az időmérő eszközök IDŐ-független műszaki szerkezetek annak ellenére, hogy velük képesek vagyunk "mérni" és koordinálni a számunkra fontos és a mindennapjainkat meghatározó folyamatokat - ld, pl. a közlekedést, a boltok, intézmények nyitvatartási idejét, stb.-stb....
...ha szabad, szeretnék mindenkit "idegesíteni", mert még az IDŐ és TÉR fogalmának egyesítését sem tudjuk leírni a TÉR fogalmának definíciója nélkül és Einstein nyomán félreértelmezzük az ún. "ekvivalencia-elvet" is, amelyre az áltrel épült annó hamis meggondolások mentén...
...és akkor még nem beszéltem a Hubble-állandóról, a vöröseltolódások méréséről, azok értelmezéséről, Einstein kozmológiai állandójáról, a fekete lyukakról , a sötét "anyag"-ról és a sötét elméletekről...
...Gábor nagyszerű előadó, kár, hogy a videón alig érteni a mondanivalóját... a hülyeségeidet köszönöm, majd viszonzom azokat az én hülyeségeimmel, de valamit azért nem értek: Takács Gábor /// Karvák Ferenc ?...
...de a lényeg : mi az idő, mi a tér , mi a téridő /Minkowski/, mi az ún. "ekvivalencia-elv" definíciója szerinted ?...
...a faliórát meg küldjétek a címemre vagy adjátok át a "suliban" , ahogy tetszik... :)
...küldöm a like-ot... :)
@@karvak1492 ..."az óra követ egy szabványosított tempót" ?... akkor ez egy igen különleges óra lehet, gondolom a balansz itt már nem emberi alkotás ?... vagy tévednék ?...
@@laszlobizsok26Takács Gábor lóugrásokban próbált meg Univerzum meg tojassargaja skalan magyarazni, hogy a termodinamika II fotetele mire vezetheto vissza es mi a kovetkezmenye. Nem világos a hatar a spekulaciok, es a igazoltnak tekintheto belatasok kozott.
Arra meg vegkepp nem jutott ido, hogy atelhetoen kifejtse az eloadas cimeben szereplo ido visszaforditast.
Az elmelete szerintem felhasznalja, hogy a valosag redukalhato a fizikai modelleinkre, es nem azuletik uj informacio, pl. quantum veletlenek, vagy az ter expanzioja folytan.
Prof/Rev Polkinghorne aki Dirac csaoatabanbdilgozott nem hisz a redukalhatosagban, ramutat, hogy a kvantum mechanikai veletlen esemenyek mogé nem lát a fizika, és szerinte az informacioelmelet teren varhato elorelepes.
Eszembe jut egy filozofus is, aki meg diszkret ter ido racson alapulo modelt alkot, ahol a bejarasi utak szamossagai a Pascal haromszog miatt a Minkowski féle összefüggéssel is és az euklediszii távolsággal megegyzö összefüggésekre vezetnek.
A GUT elgondolast az ismert nemet fizikus blogge Sabrina H. is cikizte
Szuper előadás, köszönet a feltöltésért!
Kérdésem: 51:12-nél mit mond pontosan?
- A kvantumelméletnek van is egy olyan új tulajdonsága, hogy amit a nagy .... nem tiltanak, azok a folyamatok végbemennek.
amit a nagy ... egyenletek, vagy mi szerepel itt?
Köszönöm a választ, ha tudod és megosztod velem!
amit a megmaradási törvények nem tiltanak
@@gbrtakacs Köszönöm!
26:50 Karinthy Frigyes írása arról, amikor halála után Szent Péter véletlenül fordítva fűzte be az élete filmjét és levetítették neki. (Először eltemették, azután meghalt, majd megbetegedett…)
Szerintem zseniális azzal rabolja az időnkent hogy nincs idő!
Ha valaki nem akarja végighallgatni: az idő az, amit az óra mutat. (1:06:20)
De érdemes, ha van időd végighallgatni :D
... és ha lelassítod az idő(lejátszási gyorsaság) idő folyamának méreti arányait, ha van több kedved, hosszabban is hallgathatod - nézheted...🙋🌱🌻
és ezt már 4:48-kor is megtudtuk :)
Ezt az előadást akárhányszor meg tudnám hallgatni.
3:00 Tényleg "frissen halottakat" mondott?
...kb. 50 - 60 éve így mesélik, de az áltrel már több, mint száz éves...
Bitang jo eloadas volt, nagyon szepen koszonom!
...bitang = züllött, erkölcstelen, hitvány, semmire kellő előadás volt ?... vagy csak éppen nem tudsz magyarul ?... van ilyen...
@@laszlobizsok26viszont a bitang jó már nem azt jelenti, nem túl hosszú kb 5 perces műsor a Kossuth rádióban az Édes anyanyelvünk, az még a te agyi képességeidet sem haladja meg. A háromas pont mániákus használata után meg te írod, hogy ki tud magyarul és ki nem? Kurva röhejes vagy, mindig üdítő egy szerencsétlen balfasz 😊
Legjobb amit hallani lehet a témában!!
...kár, hogy Gábor hadarása miatt a felét se lehet érteni...
@@laszlobizsok26 Elnézést, igyekszem nagyon, de ha egyszer belelendülök, akkor mindig ez lesz :(
@@gbrtakacs ...nagyszerű előadás volt, a kritikát már elmondtam, bocs ... :)
...olyan húsz éves korom óta foglalkozom kozmológiával és a Big Bang tanulmányozása közben már az "első három perc" -ben - /Steven Weinberg/ - tévedésnek találtam, értékeltem ennek az elméletnek minden feltételezését, megállapítását...
...megjegyzem, a Guth - Steinhardt féle inflációs modell is tele van csúsztatásokkal, ezért nem tartom egzaktnak, mint ahogy az általános relativitáselmélet ún. "ekvivalencia" elvét sem...
... a BME rendelkezik a vöröseltolódás mérések, adatok valamilyen "gyűjteményével" ?... ezekhez hozzá lehet férni külsősként ?...
...hát nem ?... ennél már csak a Kisfaludy Gyuri mesél altatóbbak...
Nagyon jó előadás, köszönet érte!
Csak a címmel kapcsolatban van megjegyzésem.
Világosab cím lenne a "Mitől telik az idő?".
Az előadás az idő világi okairól beszél: "mi-ok-ból", "mi-től".
A "mi-ér-t" szó a célra kérdez rá (valaki szándéka).
Köszönjük ezt a nagyon élvezetesen előadott nagyon klassz és lenyűgöző videót.
Tudtam volna még hallgatni. Nem tudom mi lesz velünk a jövőben ilyen jó tanárok nélkül.
...mi lenne ?... szép lassan megjön az eszünk...
@laszlobizsok26 😂😂😂
Kicsit hiányoltam a Planck idővel kapcsolatos alap idők tárgyalását. Valamint a jövő, azaz a következő planck lépéskor a világegyetem állapotát, annak következetességét azt, hogy miért lesz az a lépések egymásutánisága, ami lesz és a folyamatoknak milyen szerepe van abban, ami történik, mennyi idő van arra, hogy a dolgok változzanak. Valamint az idő külön tárgyalása a tértől értelmetlennek tűnik számomra, miután a kettő csak együtt értelmezhető. És ha a végén a tér végtelenné válik (10a150ediken) és kiürül, akkor megszűnik az idő? Legfeljebb nem lesz aki méri... Az idő akkor született, amikor a tér és akkor fog megszűnni, ha a tér is megszűnik. Lehet, hogy a téridő nem létezhet anyag nélkül? :)
Tér létezhet idő nélkül is.. ez tény. Az idő csak addig van, létezik, ameddig van anyag, van energia, van mozgás, ha nincs " semmi " akkor nincs idő sem... önmagában a Tér nem elég az Idő fenntartásához. vegyél egy tökéletesen üres teret.... szerinetd lehet benne Idő ? Amelyben semmi sincs..? Időhöz valami kell, anyga, valami apró dolog..
Az ido a ket idotlen kozt foglal helyet (pl.a mi univerzumunkon belul)?
Tisztelt Takács Gábor! Nagy érdeklődéssel néztem az előadását. Én valaha irodalomból irtam Phd-t, igy teljesen laikusként álltam hozzá a témához (nem számitva az idő esetleges filozófiai vetületeit mint Kant és Heidegger). Viszont mire a film végére értem arra gondoltam, ha mégegy életem lenne biztos elméleti fizikával foglalkoznék. A kérdéseim a következően hangzanak.
1. Miért nem tágul a világegyetem minden irányba, hanem csak abba, amelyik felé tágul.
2, Jelenlegi teóriák szerint az Ősrobbanás a singularitásból jött létre. Amit tudunk, hogy minden nagyon finomhangolt, a tágulási sebesség, hogy az univerzumnem zuhan vissza, vagy nem száguld tova- Hogy minden az élet kialakulását és fennmaradását szolgálja. Itt most fizikai állandókra gondolok, melyek ha csak egy parányit is mások lennének, minden ealpusztulna. Ezzel szemben Igy kialakult a körmozgás, az égitestek és a fizikai parányok keringése, melyeket kőkemény "vak" fizikai törvények irányitanak. Teóriák szerint ez kétféle létrejöttre utelhat: egy felsőbb intelligencia (Einstein) közremúködésére és felügyeletére vagy a véletlenszerúségre. A második lehetőség sem zárja kiaz elsőt, hiszen a tökéletes világegyetemet mindenképpen meg kellett tervezni, vagy valamilyen formában meghatároyni. De tegyük fel a második lehetőséget, ami azt jelenti hogy számos, vagy szinte végtelennek tűnő számú Ősrobbanásnak kellett volna bekövetkeznie, amigg az egyik "sikerül". Ha nem sikeres az Univerzum A paramétereken csak egy kicsit kellett volna változtani és újabb Ősrobbanást inditani. Igy ez a lehetőség sem zárja ki az elsőt, a tervező-beállitó közreműködését.
A próbálkozásos ősrobbanásokból azonban valami következik: mi van akkor ha az Univerzum azért tágul bizonyos irányban csupán, hogy ne ütközzön más - éppen pusztuló -visszazuhanó, vagy éppen elszáguldó Univerzumokkal?
Ebből fakad a következő kérdésem: elképzelhető-e hogy létezik olyan részecske vagy sugárzás, ami egy másik univerzumból (VilágegyetembŐl) ebbe az Univerzumba átjöhetne (foton vagy gamma sugárzás vagy egyéb), amit mérni lehetne és ebből lövetkeztetni lehetne egy másik viág meglétére: ami igazolhatná ezt vagy azt a teóriát
Az Ösrobbanást a kozmikus alap-háttérsugárzás jellemzi és bizonyitja, lehetséges hogy egy hasonló (netán sikertelen) ősrobbanásnak is lehettek lehetnek hasonló háttérsugárzásai: már csak azért is, mert a mi viágunk ősrobbanásakor sem lehetett talán sejteni, hogy minden jól fog menni talán ez csak pár milliárd év után a szupernovák és a második nemzedékes csillagok felrobbanás után derült ki. Addig pedg meg kellett ismételni párszor az Ősrobbanást, ami esetleg tovaszáguldó Univerzumokat eredményezhetett volna.
Köszönettel, ha elolvassa, ezeket, amelyek az előadásaa nyomán merültek fel.
Üdvözlettel: Ács Gábor (vikipédia: iró, 1953, Armoni Gavriel)
1. A világ egyetem mindenfelé azonos módon tágul, és minden pontból (amennyiben együttmozgunk a tágulással) a középpontban látjuk magunkat (sajnos nem tudom betenni a hivatkozást, a UA-cam nem hagyja, de Rob Knop oldalán, a Hubble Expansion menüpont alatt talál szemléltetést is hozzá).
2. A fizikai elméletek nem tételezik fel a szingularitást, az csak akkor áll elő, ha a klasszikus téridő leírást addig extrapoláljuk, amíg érvényét veszítik. A szingularitás egy figyelmeztetés arra, hogy pontosabb leírás kell, nem fizikai jóslat.
3. A finomhangolási érv nem támasztja alá egy intelligens teremtő létét. Ez egy "God of the gaps" típusú argumentum, és ezek csúfos véget szoktak érni (mint W. Paley órásmester érve). Erről és hasonló kérdésekről lehet tudósok által összerakott, nagyon alapos videókat találni a skydivephil csatornán.
Az is egy tévedés, hogy Einstein hitt volna bármilyen teremtőben, erről ő maga nyilatkozott egyértelműen. Helyenként használta metaforaként, és ezeket szokták szövegösszefüggésből kiemelve idézni. Einstein határozottan agnosztikus volt.
4. Az alagutazással "létrejött" buborékok nem tudnak ütközni. Amennyiben a kvantumkozmológiai leírás helyes (ezt még nem tudjuk), akkor ennek teljesen más értelme van, ezek a buborékok nem valamiféle közös térben vannak.
Örökös infláció esetén (ami már a szemiklasszikus tartományban van, túl az alagutazáson), a buborékok elvileg tudnak ütközni, de nagyon valószínűtlen, mert a köztük lévő tár sokkal gyorsabban tágul, mint a buborékok maguk. De az lehetséges, hogy két buborék egymáshol közel keletkezik és még az elején ütköznek. Vannak is javaslatok, hogy ennek nyomai esetleg láthatók a kozmikus háttérsugárzásban, de ez egyelőre nincs kellően alátámasztva.
A buborék Univerzum teóriát másképp lehet alátámasztani, nem a többi buborék közvetlen megfigyelésével. Röviden: ha igazoljuk, hogy a fundamentális dinamika olyan, aminek elkerülhetetlen következménye a buborékok létrejötte is, akkor igazoltnak tekinthetjük majd.
Minden fizikai elméletnek vannak közvetlen megfigyeléssel nem igazolható jóslatai, ezeket általában azért fogadjuk el, mert olyan más jóslatait igazolni tudjuk, amikkel ezek is elkerülhetetlenül együtt járnak.
@@gbrtakacs Köszönom a választ.
Tisztelt Takács Gábor! Az első kérdésem azt hiszem félreérthető volt, mert úgy gondoltam, hogy egészen közismert, ahogyan én is ismertem, hogy az Univerzum lapos, vagyis sík, amolyan korong vagy tárcsa alakú. A kérdéseket és a választ megmutattam a fiamnak, aki elmondta, hogy erről még gyerekkorában olvasott, úgyhogy az első kérdés az övé:
1. Ha az Univerzum korong vagy tárcsa formátumú, akkor hogyan tágulhat minden irányba?
Mit jelent az, hogy az Univerzum lapos, azt hogy a galaxisok ugyanabban a síkban rendeződnek el, hogy a forgásirányukra merőlegesen húzott egyenesek, azaz a tengelyük párhuzamos? Ez azt jelenti, hogy az univerzum lapos és egyenes, hogy általában egyenes - habár az általános relativitáselmélet szerinti térgörbületei vannak, vagy valami más jelentése van annak, hogy a Világegyetem lapos?
2. A szingularitásról én is úgy vélem, hogy ez csak egy olyan akadékoskodás, hogy ne kelljen végtelen sűrűségű semmivé extrapolálódó energiahalmazban gondolkodni.
3. A finomhangolási érvet nem tudom hogy mondják másképpen magyarul, én itt arra az elvre gondoltam, amit Barrow és Tipler képviselnek az antropikus elv felállitása kapcsán. Maga az antropikus elv egyszerű tautológia és nem érdemel különösebb figyelmet, viszont tartalmaz egy nagyon fontos közlést abban a vonatkozásban, hogy rendszerezni lehet a fizikai állandóknak egy olyan sorozatát, ahol minden egyes állandó egy különleges tulajdonsággal rendelkezik: nevezetesen azzal, hogy az értékük olyannyira meghatározott és valóban, állandó (tehát nem egy értéktartományt jelent) hogy a legkisebb eltérés esetén is nem valamilyen másfajta jelenségsor keletkezik, hanem például a legparányibb változás is lehetetlenné teszi az élet kialakulását.
Ezek az Ősrobbanás előtt kellett hogy legyenek beállitva, vagy (vagyis) az Ösrobbanás aztán működteti az állandókat.
Az "órásmester" és (még kettő más ontológiai és kozmológiai) érvet Kant maga sem tartotta sokra, nem azért, mert ahogy Marx felháborodott a doktori disszertációjában, hogy Kant kigűnyolja ezeket érveket, hanem mert Kantnak sokkal jobbak is voltak. Igy vitatkozott Moses Mendelssohn-nal a lélek megmaradásáról, másik érve maga Isten (minderről nem tudhatunk semmit, mert a világunkon, a térrel és az idővel jellemezhető jelenség-világunkon kivül esnek, a harmadik érve az etikai-teologiai morális törvény. Spinoza, aki a fizikai világunkat a törvényeivel, a Természetet öröktől fogva létezőnek tekintette Istent aVilágegyetemmel azonositotta. Nyilván még nem hallott az Ösrobbanásról.
Az örökös infláció, az alagút elmélet, a buborék univerzumok kapcsán megint a fiamhoz fordultam, aki elkezdte nekem magyarázni ezeket, de úgy gondolom, hogy ha egyazon Ösrobbanás szakadatlan folyamatáról van szó, akkor az összes folyamat ugyanazokat a részleteket, általános érvényű jellegzetességeket tartalmazza, ami vajmi kevés bizonyiték bármire is.
Ha különböző ösrobbanásokban gondolkodunk, akkor valóban létre jöhetnek kulönböző univerzumok, de nem tudhatunk meg róluk semmit, mert rögtön az első másodpercben kiderülhet, hogy működésképtelenek, hiszen nem jöhetnek létre atomok és nem játszódhatnak le egyéb folyamatok amelyek jellemzőek az ösrobbanásra, amelyek során bármi felismerhető vagy jelenségszintű - mérhető - állapotokat eredményezhetne.
Nem tudhatjuk mi jöhet át egy nem működő univerzumból, hiszen az univerzum maga a tér, kivüle nem térszerű, ami van, tehát nem terjedhet benne bármi is, csak a semmi, ami nem érzékelhető.
Amennyiben ezek az univerzumok működésképtelenek, azonnal a pusztulás útjára lépnek, és ezt pedig nem tudjuk, hogyan viselkednek.
Talán az mégis leszögezhető, hogy működő-képes univerzumok csakis ennek az Ösrobbanásnak a nyomán johetnek létre, amely a mi Világegyetemünket létrehozta, akkor pedig ez a szakadatlan Ősrobbanás valahogyan megismerhető.
Köszönettel, ha elolvassa, ezeket, az újabb kérdéseket is, amelyek válasza nyomán merültek fel.
Üdvözlettel: Ács Gábor (vikipédia: iró, 1953, Armoni Gavriel)
@@armonigab
1. Az Univerzum térben valóban sík a jelenlegi mérések szerint (a téridő maga görbült). Nagyon nehéz elképzelni az Univerzum tágulását, mert ez egy 4 dimenziós téridő megoldás, de ez nem olyan mint egy tárcsa, vagy egy gumi-lepedő. Ha elhanyagoljuk az inhomogenitásokat, ami nagy skálán megtehető, akkor az Univerzumot egy ún. Friedmann-Robertson-Walker megoldás írja le. Ez pontosan úgy néz ki (megfelelő koordinátákban) hogy a tér a Hubble-törvénynek megfelelően tágul.
Szoktuk ezt felfúvődó lufival szemléltetni, vagy nyúló gumilepedővel: ezek az analógiák bizonyos szempontból jól megragadják a lényeget, de vannak megtévesztő aspektusaik. Pl. azt a képzetet keltik, mintha lenne valami, amibe tágul az univerzum, pedig nem ez a helyzet. Egyszerűen tényleg annyi van, hogy nő a távolság az objektumok között, azaz nő a tér.
2. A múltbeli szingularitás az általános relativitás elmélet elkerülhetetlen jóslata (ehhez bizonyos feltevéseket kell tenni az Univerzumot kitöltő anyagra), ez a Hawking-Penrose tétel. Ez nem "akadékoskodás", hanem igazából annak a jele, hogy az áltrel nem teljes elmélet, mert saját magából következően van korlátja az érvényességének. Ez nem feltétlenül meglepő, más ilyen elméletek is voltak/vannak. Ilyenkor persze az a helyzet, hogy valami más leírást kell adni, ami visszaadja az áltrelt az érvényességi keretei között. A jelenlegi fizika arra mutat, hogy ebben a kvantumelmélet döntő szerepet kap, és ennek a kiterjesztett elméletnek a neve a kvantumgravitáció. Vannak is jelöltek (pl. a húrelmélet), de egyelőre kísérleti bizonyítékunk nincs arra, hogy melyik lehet helyes.
3. Az Ősrobbanás a mai fizikában az a folyamat, ahogy a korai nagyon forró Univerzum kitágult. Ilyen módon az Ősrobbanásnak van előzménye, például ha volt infláció, akkor az megelőzte. Minden buborék egy önálló Ősrobbanás. Az az elképzelés, miszerint az Ősrobbanás mindenek kezdete lenne, a jelenlegi fizikában konzisztensen nem tartható. Tehát az a fajta "szakadatlan" Ősrobbanás, amire gondol, nem létezik. Az infláció egy másik dinamikai tartomány, ami amúgy az előadásom is említett Borde-Guth-Vilenkin tétel miatt a múlt felé nem végtelen, azaz kell legyen kezdete. Viszont a jövő felé végtelen ideig folytatódik és ebből válnak ki a buborékuniverzumok.
A "terméketlen" buborékok akár örökké is létezhetnek, csak nem alakulnak ki bennük komplex struktúrák, így nem mondható, hogy a "pusztulás útjára lépnek". Egyszerúen sterilek.
4. A finomhangolási érv nem alapozható meg korrekt módon. Ettől még valóban vannak fizikusok, akik eljátszanak a gondolattal, de nem igazán működik. Csak egy aspektusra működik, a kozmológiai állandóra (sötét energia). Kevéssé ismert, de Steven Weinberg az antropikus elvből előre megjósolta a kozmológiai konstans létét, sőt a nagyságrendjét is helyesen kapta meg. Tulajdonképpen ez volt az, amióta az antropikus elvet a kozmológusok többsége komolyan veszi.
Mivel már így is elég sokat írtam, a finomhangolási érv problémáit már nem sorolnám részletesen, de itt talál róla korrekt információt: ua-cam.com/video/jJ-fj3lqJ6M/v-deo.html
Az, hogy az univerzum sík, nem azt jelenti, hogy lapos (flat) vagy tárcsa alakú. Sajnos ez a "sík" megnevezés kissé félrevezető.
Egész pontosan azt jelenti, hogy nagy léptékben a tér nem görbült. Tehát nem zárt (lassuló, majd megforduló tágulás), nem is hiperbolikusan görbült (egyre gyorsuló tágulás, jelenleg ezt tapasztaljuk), hanem pontosan a kettő közötti, végtelenül folytatódó, soha meg nem álló, de nem is gyorsuló tágulás.
Nem vagyok fizikus, ha valamit rosszul írtam, ők majd kijavítanak.
Az entropia és komplexitás változás diagramon az elmondottak szerint egy magas komplexitás szinten vagyunk. Vajon a világ komplexitása növekedési vagy csökkentési szakaszában vagyunk?
Az Univerzum viszonylatában nem tudok arról, hogy ezt eddig konkrétan számszerűsítették volna, ezért ezt nehéz pontosan megmondani. Azt is egyértelműsíteni kell, hogy melyik komplexitás definícióról van szó, mert nem egyféle van. Amit mondtam arról, hogy milyen a kettőnek az időfüggése, az kvalitatíve világos és egyértelmű, az entrópia és komplexitás közötti kapcsolat pontos részletei aktív kutatás tárgya.
Pl. ha az lenne az helyzet, hogy a csillagkeletkezési ráta növekedőben van, akkor elég valószínű, hogy a csúcs előtt lennénk. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a csillagkeletkezés már túl van a csúcson, ami kb. 10 milliárd éve volt. De ettől még nem feltétlenül vagyunk túl mostanra a csúcson.
Jó kérdés, érdemes volna megnézni részletesebben. Ezt bonyolítja, hogy a komplexitás nem is feltétlenül kiszámítható, pl. az egyik legelterjedtebb válfaja, a Kolmogorov komplexitás kiszámítására nem adható algoritmus (becsülni lehet).
Érdemes a komplexitásra egyébként úgy gondolni, hogy ha le akarjuk írni a rendszer makroállapotát, akkor ahhoz mennyi adat kell. Egyszerű példa: ha van egy digitalizált fényképem, akkor mennyire lehet tömöríteni információvesztés nélkül.
Van olyan megközelítés, hogy a komplexitás nem más, mint az entrópia növekedési rátája (egyszerű esetre matematikai tétel is van). Ezt reálisabb feladat kiszámítani, első ránézésre pont az adódik, amit az előadáson mondtam, hogy az elején és a végén lesz kicsi a komplexitás, és a maximuma nagyjából a mi korszakunkra esik.
Szóval ennek a részletes kidolgozását is érdemes felírni az érdekes nyitott kérdések közé :)
Minél többet tudunk meg a világról, annál inkább jövünk rá, hogy mennyire keveset tudunk 😎👍
Amíg a Világegyetem működését szabályozó alapok nincsenek lefektetve, addig a fizikusok csak tapogatódznak. Mondthatnám azt is, hogy a "sötétben". Csak az az ember rajzolhat világos képet az Univerzumról, aki ismeri az "ALAPOKAT"! Az az állítás azonban igaz marad, hogy minél több kérdésre adjuk meg a választ, hatványozottan több kérdés vetődik föl előttünk, amelyek ugyancsak választ követelnek.
...nem "jövünk rá" , hanem rájövünk...
@@laszlobizsok26 nem született mindenki Magyarországon, hogy ezt a szép nyelvet hibátlanul tudja.Igen, köszönöm
@@joedrumer9029 ...barátsággal üdvözöllek a Balaton partjáról... :) ...a magyar nyelv "ősnyelv, kifinomult és mégis mélyen emberi, népies, okos, logikus, gyermekien játékos, dallamos, kifejező, apáink édes anyanyelve...
...tiszteletem, köszönöm a választ... :)
@@laszlobizsok26 A Balaton partjáról honnan? :)
Az idő egy tárgy elmozdulásának viszonya egy másik tárgy mozgásához képest.
Azaz az idő (secundum) egy viszonyszám.
Igen, ez a relatív idő, ami nagyon is létezik! Abszolut idő az nincs! Ha nincs anyag, akkor nincs mozgás azaz nincs idő!
@@andrasrevesz1374 Egye fene, ne legyen abszolút idő... (De ezt is meg lehetne piszkálni, mert csak definíció kérdése, hogy találunk-e az időmozgásnak valamilyen abszolút jelleget! Mert találunk. Viszont tisztelt Révész András kérdésem a következő? Létezik-e abszolút egyidejűség?
@@nandoriotto Nem, abszolut egyidejűség nem létezik, viszont relatív egyidejűség az igen!
@@andrasrevesz1374 Einstein is beleesett ebbe a tévedésbe, amikor kimondta, hogy törölte az abszolút egyidejűség fogalmát a fizikából. Holott matematikailag bizonyítható, hogy az einsteini relatív egyidejűség szerint szinkronizált óráiba szervesen bele van épülve az abszolút egyidejűség szerint szinkronizált órák rendszere. A két egyidejűség között egyszerű matematikai formula adja meg a kapcsolatot. Köszönöm válaszát, ami sajnos nem elfogadható.
Ha az idő és a tér, függésben áll egymástól, és az univerzum folyamatosan tágul, akkor arányosan gyorsulnia kellene az időnek. Nem-de?
Szerintem atomjaink között nem nő a tér annyira, mint amit a gravitáció és más kölcsönhatás ne tudna összetartani.
@@csibesz07 Kár, mert bizinyos dolgaim tágulhatnának🤔🤪👊
@@csibesz07 Egészen jól látja :) Csak azok az objektumok tágulnak együtt a térrel, ami nincsenek fizikailag kötött állapotban.
@@gbrtakacs ...és ezt mivel mérted meg ?... mert a fizika méréseken alapul... neked van "tértágulásmérő" műszered ?... vagy csak a rizling színe tolódott el valamiért a vörösbor színe felé, amiből azt a következtetést vontad le véletlenül, hogy tágul a borospince- VILM ?... ezt nevezik "vöröseltolódásnak", jobb helyeken... de valójában ez a "siller-effektus"...
...remélem, jót nevettél és nincs harag ?... :)
Nagyon tetszett ez az előadás. Szívesen vennék egy folytatást a kauzalitással és az események egymásutániságával kapcsolatban. Igaz az, hogy két esemégy látszólagos egymásutánisága ( tehát időbeli sorrendje) függ a megfigyelő helyétől és sebességétől? Láttam egy levezetést, ahol csupán a relativitáselméletből adódik ez, de nem pusztán az információ vagy kauzalitás terjedési sebessége (fénysebesség) okán. Az egyik megfigyelő szerint A esemény megelőzi B-t, de egy másik szerint B megelőzi A-t. Igaz ez? Ha igen, akkor ez szerintem elég alapvető hatást gyakorol az idő fogalmára. Szívesen meghallgatnék erről egy kiselőadást magyarul.
Igaz, de nem két akármilyen eseményre. Két olyan esemény sorrendisége függ a megfigyelőtől, amelyek között csak fénynél gyorsabb jelekkel lehet kapcsolatot teremteni. Erre az előadás nem tért ki, de természetesen figyelembe vettem, mint ahogy minden fizikus figyelembe is veszi.
Az ún. időszerűen szeparált események (azaz amik között tud fénysebességnél nem gyorsabb jel kapcsolatot teremteni) sorrendje ellenben abszolút.
Valóban érdekes lenne erről is beszélni, jelentős és alapvető szerepe van ennek a modern fizikában. A kölcsönhatásokat leíró alapvető elméleti keret, a kvantumtérelmélet egyik alapelve a lokalitás, ami pont erre alapul. Egyébként ennek az elvnek következménye a Pauli elv (illetve általánosabban a spin és a statisztika közti összefüggés), a CPT szimmetria, vagy az is, hogy az EPR kísérletben nem lehet üzenetet küldeni a két oldal között.
Szóval ez egy nagyon alapvető dolog, és valóban megérné ezt egy előadásban körbejárni.
@@gbrtakacs "Két olyan esemény sorrendisége függ a megfigyelőtől, ..." Az események sorrendisége nem függ a megfigyelőtől, hanem a megfigyelő az esemény sorrendiségét máshogy észleli. Hihetetlen mekkora ostobaságokra képesek a tudósok. Azt hiszi, hogy amit észlelünk az a valóság?
Ő egy jó ember👌
Kedves @Gábor Takács
Tisztázando kérdésem lenne:)
Attol h az univerzum entropiája nő az idök folyamán, eközben megtörténik az hogy az unvierzum egyes helyein alacsony entropiáju helyek jönnek lére? (pl élet, ember/tudat) .
Ha igy van a tudat a legalacsonyabb entropiákju "hely" lenne? Mert ehhez ugye elég komplex bonyult sturktura kell h létrejöjjön, de ennek ellentmond az amit ebben az elöadásban láttam hogy a komplexitás az a rendezetlenség magas foka. Vagy különbség van a random komplexitás (lásd folyadékkeveredés) , és egy életforam között? (ami egy "értelmes komplexitás") Ugy tippelem különbésg van, oder nein?:)
MIndekttöben a korrelácionak magas foka van, tehát magas az entropia. (oder nein? ).
Ezekbe bezavarodtam hogy mit hova kell tenni, mert dgy egyik elöadásában emlékszem egy ábrára (ami tök logikus volt), ahol az y tengely az entropia reciproka (minél nagyovbb az y annál kisebb az entropia), x tengelyen a méret volt megadva, és a mérettartományok szerint az emberi élet a plank hossz és a legnagyobb struktura (világegyetem) között nagyságrendlieg a skála középen helyezkedik el (ahol legalacsonyabb az entropia, erre hivta fel a figyelmet dgy). Az lehet h rosszul emlékszem(?)...
Nincs lényeges különbség a folyadékkeveredés komplexitása és egy életforma között, legfeljebb a nagyságrendeket (pl. időskálát) tekintve. Valójában a komplex élet kialakulása nem az entrópia elleni küzdelemre, hanem magára az entrópia növekedésre épül. Ebben nagyon sokat fejlődött a megértésünk az elmúlt évtizedekben, és ez sajnos még nem eléggé ment át a köztudatba. Az entrópia növekedés (megfelelő körülmények esetén) komplex struktúrák átmeneti kialakulásával jár. Ez nagy méretekben is igaz, pl. a galaxisok, csillagok alkotta kozmosz is sokkal komplexebb, mint az Univerzum állapota 380 ezer évesen (ezt látjuk a háttérsugárzásban).
@@gbrtakacs Köszönöm! lényegében akkor kb igy jol tippelhettem én is hogy bár nő az entropia ÁTLAGOSAN, lokális helyeken "bezuhanthat" adott esetekben.
Végülis az ember a legalcsonabb entropiáju képzödmény, ez igy igaz? illetve hát a tudata? Lehet e "még alacsonyabb" entropia vajon valamikor a jövöben LOKÁLISAN valami tudat utáni állapotot elérve a komplexitásban:) Arra vagyok kiváncsi van e valami elméleti határ matematikai alapon az alacsony entroipára tehát a komplexitás növekedélsében (amely gondolom idövel egyre instabilabb lenne.. vagy ez az elgondolás így marhaság
Kérhetek választ hozzáértőtől? Én nem vagyok fizikus, sosem hallgattam fizikát, még főiskolára sem jártam, így a szakma tételeit nem ismerem. Azonban van egy gondolatom. Az idő nem az univerzum mozgásának az emberre gyakorolt hatása?
Gondolok erre azért, mert ha beáll a hőhalál vagy az egyensúly azzal az univerzum mozgása is megáll. Ha jól értem az elhangzottakat persze. Szóval ha az univerzum mozog telik az idő, ha nem mozog nem telik. Így az idő az univerzum mozgásának a jele, aminek hatása van az emberi szervezetre. Öregedés.
Előre is köszi annak aki segít. :)
...nem fognak segíteni, mert ők sem tudják, csupán találgatnak... ettünk az almából, tehát mindenki meghal... ahogy eddig is... az idő akkor is telik, amikor nem "méri" semmi, csak maga a LÉT...
Tökéletesen jól érted...érdekesen fogalmaztad meg de igaz amit írtál, ha van anyag, van mozgás, s energia, addig létezik idő is, amikor mindennek vége lesz ( összes csillag kialszik, fekete lyuikak elpárolognak, proton bomlás..stb.) akkor nem lesz más csak üresség, s sötétség.. mozgás semmi, ez a hőhalál... amit említettél... az idő it tmár nem fog létezni, befagy az Univerzumban, amely elvileg örökké tágul...
Tiszteletem / Sziasztok!
Nagyon köszönöm a tanítást, az előadást, és néhány alábbi hozzászólást.
Laikusként lenne kérdésem, ez okból kérem, ne szórjatok hamut a fejemre. (Az is lehet értelmetlen, illetőleg nem elégé egzakt(ak) a kérdés(ek).)
A sötét anyagnak, ill. (és/vagy) energiának szükséges-e a téridő ((szövete, hálója, mezője?, dimenziója?))?
Nekik van-e mozgás attribútumuk, ha igen, tudnak-e nem mozogni?
Ha egy darab (elemi) vasra "szemtelenül erős" :-) gravitáció hat, és ellentétes irányból ugyanolyan vonzóerejű mágnesesség, mi fog történni (rövidtávon, és hosszútávon)? Ha a gravitáció irányából ugyanolyan erős (mágneses) taszítás?
Sötét anyag, sötét energia: eleve téridőben létezik, azaz a szemiklasszikus tartományban érvényes mint a leírás része.
Ha az erők pont egyenlőek, és az ellenkező irányú erők esetén még az is teljesül, hogy a vas szilárdsága által megszabott határt nem lépik túl, akkor semmi nem történik semmilyen távon.
@@gbrtakacs Köszönöm szépen a válaszát/idejét Doktor úr / Tanár úr, és annak is, ahol éppen nem volt "azidőben". :-)
Ha megengedi lenne még kettő -- igen, igen laikus -- kérdésem.
Mi történik akkor, ha az előző folyamatban/állapotokban a "külső" erők már olyan mértéket öltenek, hogy a vas már nem bírja tartani magát, a szerkezetét alkotó atomok/annál is kisebb részek, már annyira rezegnek / akkora mértékű energiát bocsátanak ki magukból // annyira eltávolodnak egymástól (nagyobb "ürességet" hoznak létre egymás között), hogy letérnek a pályájukról/eltérítik egymást? (... és a téridővel?)
A téridőben akkor van változás, ha van mozgás, ha van tömeg, ha van gravitáció (valszeg. a sorrend nem helyes), és/vagy a tömeg által jön létre (általa értelmeződik, valósul meg)?
Jól értem, hogy a téridő egyfajta vonatkoztatási rendszer, és közeg is egyben, akkor a sötét (láthatatlan) energia kizárólag a téridőben értelmezett (figyelembe véve a "gravitációt semlegesíti") vagy nem?
Az anyag, és a sötét anyag, és a sötét energia aránya(i) (eloszlás) változik(nak) az időben?
Elnézést, több lett...
45:30 micsoda operatori munka:) muvesz!
47:40 de ez csak az utazó számára lenne 3 nap. Odakint, ha jól értem, évmilliárdok múlhatnak el. Rendkívüli mértékben csökken az idő múlása egy "normál térben" létező alanyhoz képest. - Végén az öreg filozofálása: Dzsízüsz Édzs Krájszt
Ezt nem lehet az odakint-tel összehasonlítani. Csak akkor lehet összevetni az idő múlását, ha a két fél újra találkozik (vagy legalábbis kommunikál egymással), de a fekete lyuk természetéből adódóan ez nem lehetséges. (Legalábbis a klasszikus elméletben; kvantumosan érdekes a helyzet a fekete lyuk párolgása miatt, hogy akkor pontosan mi van, az éppen aktív kutatások tárgya).
Aki kint van, sose látja beesni a másikat, de ez nem azt jelenti, amit sokan gondolnak, hogy a másik meg látja az Univerzum egész történetét. Egyszerűen arról van szó, hogy míg az utazó beesik, erről a jel a vöröseltolódás miatt sose jut el a külső megfigyelőhöz. Az meg, hogy mi történik vele a horizont mögött, még kevésbé jut el.
Pont az ehhez hasonló jelenségek mutatnak rá, hogy nincs globális abszolút idő: minden idő sajátidő, ahogy az előadásban is hangsúlyozom. Időt csak fizikai rendszerek viselkedéséhez lehet kötni ("idő az, amit az órák mérnek"), nem létezik úgy, mint valamiféle színpad, aminek előterében végbemennek a történések.
Itt van egy elég jó FAQ fekete lyukakról: www1.phys.vt.edu/~jhs/faq/blackholes.html
Nagyon jó volt, köszönöm. Ha az idő az entrópia növekedése, akkor lehetne az egyetemes univerzumi időt úgy mérni, hogy mekkora a teljes univerzumunk entrópiája? Ez az időmérték akkor az egész univerzumban ugyanaz lenne. Ez - ha lehet - hogyan befolyásolná a relativitás-elmélet időlassító gondolatait (nagyobb test közelében...)? Hiszen akkor mindenhol ugyanannyi lenne az "idő". Köszönöm az esetleges választ! 🙂
Kvantitatíve nincs olyan összefüggés, hogy az idő az entrópia növekedése lenne. Az állítás az, hogy az idő nyilát az entrópia növekedése adja: ezért látunk a makroszkopikus folyamatokban egy kitüntetett irányt, amiben végbemennek. Amint az előadásban hangsúlyoztam, ez csak akkor magyarázza ténylegesen az idő irányát, ha a múlt hipotézissel kiegészítjük.
Az idő relativitása tekintetében egyszerűen nem lehet átlépni a relativitáselméleten, tekintettel arra, hogy az sokszorosan alá van támasztva kísérletileg. El kell fogadni a valóságot olyannak, amilyen, nem a saját elvárásainkat erőltetni.
A gravitációs hullámokat fénnyel detektálják. A tükörből vissza verődött fény az időben is vissza felé halad? Melyik energia hullámnak nincs entrópiája?
Attól, hogy egy hullám visszaverődött, nem halad időben visszafelé. Időben előre megy, csak térben másik irányba.
A kérdés második része nem jól van feltéve. Önmagában "energia hullám" nincs - hullámok vannak (kötélen, elektromágneses mezőben, vízfelszínen, téridőben) és azoknak van energiája.
A másik kérdés, hogy mit ért azon, hogy valaminek nincs entrópiája? Ez egyébként nem feltétlenül értelmetlen kérdés. Vannak feltételei annak, hogy egy rendszerre definiálható legyen az entrópia, és nem is egy lehetséges megközelítése van, azaz többféle entrópia definíció is adható, de a kérdéséből nem világos, mire gondol.
@@gbrtakacsA sci-fiben úgy működik a transzporter hogy egy ember minden atomjának minden pillanatnyi aspektusát beszkennelik és eltárolják (szükséges a vissza állításhoz). Másnap mondjuk elveszti a lábát de vissza lehet állítani (kvázi vissza megy a múltba) a tárolt adatai alapján. Talán EGY kristály esetében,vagy valami egyszerű homogén anyag esetében is működhet ha azt az entrópia eltörte. Sajnos a visszaállításról fogalmam sincs (kivéve Windows 10). Nem lehet olyan nagy különbség a windows és az emberi láb között.🙄 "minek nincs entrópiája?" A leesett pohárnak ami nem sérült meg? Ha visszateszem az asztalra akkor visszavittem a múltba?
@@gbrtakacs ...a LIGO - ban mi "hullámzik" ?... gondolom, sokakat érdekelne...
@@laszlobizsok26 Van a jutyubon magyarázó videó a mérésről. A lényeg az, hogy 2 egymásra merőleges lézernyaláb interferálódik.Ha nincs g hullám, nincs interferencia, ha van gravi. hullám, akkor - mivel merőleges egymásra a két fénysugár, ezáltal másképpen hat rájuk a gravitációs hullám - az egyik sugár megrövidül a másik megnyúlik. Találkozáskor ez a méretbeli különbség interferenciát okoz az észlelő berendezésen és ebből tudják megállapítani, hogy gravitációs.hullámokat észleltek. A berendezés olyan érzékeny, hogy az atom - vagy csak a proton, erre most nem emlékszem - ezred résznyi értékét kimutatja! Az pedig nagyon kicsi érték. Következő lépcső a LISA lesz. 3 műhold háromszögben hatalmas távolságban egymástól szintén lézerekkel össze lőve. Az érzékenysége - kisebb gravitációs hullámok észlelése- összehasonlíthatatlanul jobb lesz a Földi berendezéseknél, ÉS az Univerzumban a helyet is sokkal pontosabban be lehet majd határozni, hogy merről érkeznek ezek a gravitációs hulik. A mérési elv nagyjából ua. mint a LIGO esetében.
@@gagasgaga8213 ...ok, köszönöm... miből vannak ezek a gravitációs hulik ?.. én már a LUJZA kísérletre várok hat éve...
...egyébként honnan lehet tudni, hogy ha van gravi. hullám, akkor az egyik "sugár" megrövidül ?... ha meg nincs, nem rövidül meg ? ...
...mi az a gravitációs huli ? ... miből van ?... mekkora a frekvenciája... és miért ?...
Az előadás remek... lenne, ha a felvételkor egy kezdő hangtechnikus beállította volna a mikrofon jelszintjét rendesen. A felvételt utólag is lehetett volna hangosítani, ha valaki értett volna hozzá kicsit. Azt elég nehezen fogadom el, hogy a BME TTK-n nincsenek olyan diákok és technikai személyzet, akik felfognák a problémát és tenni is tudnának ellene.
Amennyire tudom, ezt az egészet főként magán szorgalomból és lelkesedésből csinálják, amiért hatalmas köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett.
A technikai lehetőségeket is ez határozza meg. Én inkább ilyenekre költenék, és terjeszteném ezeket a "köz"médiában, mintsem kisvasutat építenék Bicskéig. Abból a pénzből telne profi eszközökre, utómunkálatokra és minden földi jóra.
Ennek ellenére az előadás mondanivalója nekem átjött. Akit még érdekel Carlo Rovelli: "Az idő rendje" könyvét ajánlom.
Azt nem tudom, Kiss Vilmos válaszára adott viszontválaszomat miért törölte ez a kedves youtube, nem volt benne politikai, faji vagy szexuális hovatartozásra vonatkozó kirekesztő, vagy arra buzdító tartalom. Sosem tudja meg senki, aki nem érintett az ügyben.
Kiss Vilmosnak: A VIK-ra jártam, de már előtte, közben és utána is foglalkoztam hangosítási feladatokkal. A tapasztalataim alapján jelen felvétel alacsony hangerejét nem a technikai adottságok minőségbeli hiányosságai okozták, ez pusztán beállítások kérdése volt. Szerintem a témába kár politikát csempészni, mivel ez esetben biztosan nem az anyagi források hiánya okozta a felvétel hangerejének alacsony szintjét.
Na, még egy önjelölt legfontosabb hangmérnök úr mester bácsi 😂😂😂😂😂😂😂😂
@@Mooiedooi Önjelölt, legfontosabb, hangmérnök úr és mester bácsi... Egy mondatba ennyi szarkazmust, ráadásul alaptalanul belesűríteni igazi teljesítmény lehetett, veregesd meg a szomszéd kígyó vállát is.
Nekem nincs szükségem rá, hogy magyarázzam a diplomámat, de egy digitálisan rögzített felvétel jelszintjeinek objektív értékeléséhez inkább értelem kell, mint diploma. Egy süket is képes a rögzítési feladat szinte tökéletes elvégzésére, és nagyon komoly technikai feltételek sem szükségesek hozzá. Ez igaz a felvételen végzett utómunkálatokra is.
Ha valamihez nem értesz, és azt sem érted, hogy miért nyilvánul meg az általad nem értett problémával kapcsolatban egy általad nem ismert ember, akkor a legjobb, ha nem okoskodsz. A végén beégsz és csak a dühöd marad. Van erre is megoldás, de ahhoz nem hangmérnök kell.
Oké, igen. Lehetett volna jobb, de szerintem megérdemlik a dícséretet, mert nagyszerű előadás volt, és ez az apróság pedig javítható a legközelebbi felvételnél.
Nekem egy kicsit olyannak tűnik ez a telik az idő kifejezés mint ha valaki bemenne csukott szemmel egy szobába, majd mikor bizonyos idő közönként, mikor már más pozícióból vagy helyről ki - ki nyitná a szemét, azt mondaná - telik a szoba. ( Mivel számára válltoztak a látószögek és tapsztalódtak a dolgok) Pedig a szoba végig ugyanaz maradt.
...valaki bemennek ?... telik a szoba... tapasz-talódik...
Az órák nem az időt mérik és nem az időt mutatják, hanem egy pillanatnyi "helyzetet" az adott nap viszonyítási pontjai közül. Ha az órák az időt mutatnák, akkor már meg is valóósult az időgép, mert ha visszaállítom, pl. 1 órát, akkor máris a múltban kéne lennem, stb. Az idő nem egy "egység", hanem egy vég nélküli folyamat az anyagi univerzumokban.
Ha figyelmesen megnézi az előadást (6:26 körül), akkor láthatja, hogy a fizikában óra nem csak az, amit mesterségesen készítünk. Óra minden megfelelően reguláris fizikai folyamat, pl. az égitestek mozgása. A "visszaállított" óra (pont a beavatkozás miatt) nem reguláris, amit onnan látunk, hogy az összes többi ilyen folyamat egybehangzóan mást mutat (ha minden óra ugyanazt mutatja, akkor nem is tud visszaállításról beszélni).
A "vég nélküli folyamat" és hasonló próbálkozások tartalmatlan szófordulatok. A fizika nem szavakkal játszik, hanem az empirikus valóságot írja le. Ennek következménye, hogy fizikai fogalmak csak empirikus valóságra hivatkozva írhatók le. A fizikában minden mennyiségnek operatív definíciója van, azaz úgy adható meg, hogy specifikáljuk a mérési eljárását, azaz azt mondjuk meg, hogy empirikusan mit értünk rajta.
Az idő múlása az univerzum alapvető tulajdonságai közé tartozik, és ennek pontos magyarázata még mindig aktív kutatási téma a tudományban. Az idő múlását általában azzal magyarázzuk, hogy az univerzum folyamatosan változik, és ez az állandó változás biztosítja az idő múlását. Az idő múlását számos tényező befolyásolja, például az anyag és energia elrendeződése az univerzumban, valamint az időszámításunkat meghatározó kozmikus jelenségek, például a Naprendszer mozgása vagy a csillagászati jelenségek. Az idő múlása tehát az univerzum működésének velejárója, és annak köszönhető, hogy folyamatosan változik és fejlődik.
... miért és mitől változik, fejlődik az univerzum ?... miért nincs ehelyett semmi ?... mert ha nem létezne,nem volna ennyi megválaszolhatatlan kérdésünk, gondunk, nem volna emberi élet, politika, háború, gyűlölködés, szenvedés, halál... és persze nem volna szeretet sem, ami csupán a biológiai lét egyik következménye lenne ?...
...ez azért elgondolkodtató... mint a "kvantuumvákum" ideája...
Az Univerzumban minden mozog és változásban van. Az idő két mozgás közti viszony (szám). Ha az elme nem is bír vele, attól még az atomok számon tartják mint "belső óra". Az emberen kívül minden más élőlény vagy más atomi csoportosulás is belső óra szerint kötődik,mozog. Ha a mozgás "megáll" akkor az idő is (-273 ?)
Bitang jó! Eddig is sejthető volt, hogy csak jelen létezik.
És az se sokáig
Idő = történés. Ha nem történik semmi, nincs idő. Amit mérünk, az csak "egységnyi idő", valaminek az egységnyi ideje.
Ha mérni tudunk valamit, az létezik és hogy a mérés mit mutat, az attól függ, hogy a mért valami hol létezik a térben. Hogy hol létezik a térben, az attól függ, hogy mennyi történés zajlott le a keletkezéstől/entrópia/, tehát: az idő mérése, az entrópia mérése egyben.
... mi az a "mérés" ?... az "óra" mér valamit ?... és mit "mér" ?...
...nem mér semmit, csak "ketyeg", gyorsabban vagy lassabban, attól függően, hogy miféle óra...
...a Big - Bang hány órakor történt ?... és vajon miért ?...
...mivel létezünk, valaminek mindig történnie kell...
Végre láthatóvá vált egy idő koordinátán a gravitáció keletkezésének és megszűnésének magyarázata az entrópia növekedés és a komplexitás változásának viszonyában. Ha még nem lett volna egyértelmű... Köszönöm
Jó! Sikeresen el van bonyolítva, de megbocsátható!
...hadd butuljon a nép ... megbocsátható...
minden a kozmikus idő realitásában létezik ! ! ! az atomok és a hozzájuk köthető gravitációs mezőterek CSAK A SAJÁT TÉRIDŐLEOSZTÁSUKBAN LÁTJÁK A VILÁGEGYETEMET ezen sajátidók a gravitációs vákuumterek nullponti energia spektrum FÁZISÁTMENETEIHEZ KÖTŐDNEK ..
A quiz megmutatta, hogy az előadó sem érti , mi az idő.
"Véget érhet-e az idő?" Az a kérdés, hogy lokálisan vagy globálisan?
Az előadó szerint a fekete lyukakban véget ér az idő. Ez csak lokálisan igaz, globálisan soha nem ér véget.
és mivel végtelen a tér is, végtellen sok lokális idő van, tehát nincs sok értelme az idő megszűnésének .
Tehát az világegyetemben soha nem ér véget az idő.
És még néhány gondolat. Ahogy emlitettem , véleményem szerint,az ősrobbanás után mindaddig abszolut idő volt amig az első tömeggel és mozgással rendelkező két elkülönülő anyaghalmaz meg nem jelent. előtte nem volt viszonyitási pont igy relatív idő sem létezett viszont idő már volt mert zajlott az univerzum tágulása.Igy az csak abszolut idő lehetett. A relativitáselmélet értelmezhetetlen ebben a fejlődési fázisban. Ezért az anyagi világ születését és pusztulását a következőképpen definiálom. Az anyagi világ születése az univerzumon belül akkor következettt be amikor megjelent az első két tömeggel és saját mozgási sebességgel rendelkező elkülönült anyaghalmaz kezdemény. A pusztulása pedig akkor válik véglegessé amikor ez utolsó saját tömeggel és mozgással rendelkező anyaghalmaz is átalakul fotonná vagy valami más, ma még ismeretlen anyag maradvánnyá. Ebben a szakaszban már elég egy anyaghalmaz mert ez is képes gravitációs aktivitást végezni. Az abszolut idő tehát létezett és ezek után felmerül a kértdés ha létezett, hova tünt, mi szüntette meg, mert hogy létezett az a leírtak alapján nyílvánvaló. Az hogy az anyag vonatkozásában a relativ idő valóság az evidens . Viszont az univerzum anyagmentes térrészein kijelölt virtuális pontoknál nincs relatív idő miközben van saját idejük mivel az univerzum részét képezik. Az anyaghoz nem lehet ezeknek a térpontoknak az idejét viszonyitíni mert a asaját mozgási sebességük ismeretlen így nincs lehetőség hiteles viszonyszámot kialakitani a mozgó anyaghalmazokkal. Az hogy a földtöl elkezdünk távolodni és x millió kilométerre mérünk egy időt az nem a tér saját ideje lesz hanem a földé amit adott távolságban veszünk fel. A tér saját ideje ezért azt hiszem egységes az az abszolut időnek tekinthető, a kormeghatározáshoz pedig csak egyetlen viszonyitási pont van, az ősrobbanás,ez viszont igen tág határok között van. Következő gondolat: Emlitette hogy a szingularitáson belül nem létezett idő. Nos ha az ősrobbanást belső történés idézte elő akkor mindenképpen volt idő a szingularitáson belül mert fizikai aktivitás nem létezik idő nélkjül aktivitás nélkül pedig nem jött voilna létre az az állapotváltozás ami előidézte az ősrobbanást. Ha a szingularitáson kivül zajló folyamatok inditották be az univerzum létrejöttét akkor a szingularitáson kivül létezett az idő mielőtt bekövetkezett. Mindegy tehát mi törttént, idő már volt a nagy esemény előtt. És még fokozható ez a kijelentés ez még nem fedi teljes mértékben a valóságot. Mert nemhogy az ősrobbanás hozta létre az időt hanem éppen a forditottja történt, az idő hozta létre az ősrobbanást. A leírtakból nyílvánvaló hogy az idő létezhet az ősrobbanás nélkül de az ősrobbanás soha nem tudott vona létrejönni az idő nélkül. Következő gondolat. Az idő születése. Az a probléma ezzel a kijelentéssel hogy valószinű nics olyan fizikai állapotváltozás ami képes lenne azt időt megállítani vagy megszüntetni. És ez a kissebb probléma. A nagyobb az hogy ha valaha is létezett volna az időtlen állapot vagyis amikor nincs idő, akkor soha semmilyen mechanizmus nem lett volna képes ujrainditani az időt a fent leírtak miatt, miszerint minden fizikai aktivitáshoz idő kell Idő nélkjül elképzelhetetlen bármiféle változás aktivitás eseményfolyam, ezek nélkül pedig az "időbeindító" rendszer múködése nyílvánvalóan lehetetlen. Ez pedig azt valószinüsíti hogy az idő egy olyan hiper autonóm állapot aminek az aktivitását semmi nem befolyásolhatja és ami öröktöl fogva létezett és mindig létezni is fog. Az hogy ez nem igazán feldolgozható az emberi elme számára az az ember problémája, a természet nem asszerint alakítja az univerzumot hogy az ember mit tud és mit nem tud elképzelni.
Tehát, durván onnan indul a "számláló", mikor kettő anyaghalmaz létrejön?
Akkor elképzelhető lehet, egy (db :-) ) anyaghalmaz idő nélkül (legyen pl. Ádám a neve), ha pedig az abszolút idő végtelen, lehet "0" referencia, a null talán eléggé végtelen?
A tér "gyakorol nyomást" az időre vagy az idő határozza meg a teret?
Ha egy anyaghalmaz van, és még nem kap -talán fizikai értelemben- impulzust (lendületet) -ha lehet egyátalán ilyen, akár a pillanat töredékrészéig is-, akkor mi történne VAGY egy "látható" (... hozzzáférhető) anyaghalmaz fizikai tulajdonságait kizárólag az idő függvényében tudom leírni/meghatározni?
Ha nincs "időbeindító", akkor ez lehet a Perpetuum mobile?
Ha a szingularitáson belül olyan anyag/energia sűrűsödés/nyomás van, hogy viszonylag :-) távol maga köré tekeri/eltaszítja a teret, (amihez tapad az idő?) akkor adott anyagnak/energiának szüksége van-e egyáltalán időre vagy megköszöni szépen a vállonveregetést -amit mi adni tudunk-, és elhelyezi a speizban? (Mert azok mindig ugyanolyan állapotban vannak... nem csak az "éléskamrái".)
Mondjuk, ha nem aprózzuk, és veszünk ""egyből"" több univerzumot, akkor az abszolút idő a (kizárólagos?) kapcsolódás közöttük?
A Maga által leírt modellben a tér elmozdulása ellen mi dolgozik (talán fizikai értelemben a súrlódás), az idő vagy ez végtelenül finoman badarság?
@@nemodap -a számláló az ősrobbanással indul, a két anyaghalmaz megjelenésével a relatív idő jelenik meg.
-egy anyaghalmaz nem képzelhető el idő nélkül mert a természetnek szüksége van időre ahhoz hogy anyaghalmazt alkosson. ezért nemhogy ádámot nem tudja létrehozmi de még évát sem.
-ha nincs időbeinditó akkor nincs perpeteum mobile mert akkor nincs idő idő nélkül meg nincs mobilitás
- ellentmondásba keveredett ezzel a kérdéssel."a szingularitáson belül........távol magaköré tekeri a teret " idézve önt. Meg sem született a tér hova tudná tekerni csavarni taszitani? és innentő kezdve értelmetlenné vált a kérdésének a többi része
- sosem értettem ezt a multiverzum elméletek szükslégességét, de ha megkérdezte akkor az abszolut idő egy valós kapcsolódási pont lehet de nem kizárolagosan mert az kizárná egyéb kapcsolódási formák jelenlétét ez pedig semmiéle elmélet nem támasztja alá
- a tér elmozdulására az a közeg reagál amiben a mai napig halad előre ami ugyan az mint az ősrobbanás előtt körülvette a szingularitást
@@nemodap két kérdése kimaradt, a válaszok: nem lehet 0 a referencia a végtelennek mert a végtelennek minden esetben van kiterjedése a 0-nak viszont nincs ezért. bármire vonatkoztatott terjedelmét tekintve, a 0 mindig 0 értéket mutat.
-az idő határozza meg a tér létezését minden esetben mert idő van tér nélkül de tér nincs idő nélkül. mivel a kialakulása idő hiányában lehetetlen
@@JeneiFerenc Nagyon köszönöm erényét, türelmét és idejét.
@@JeneiFerenc "- ellentmondásba keveredett ezzel a kérdéssel."a szingularitáson belül........távol magaköré tekeri a teret " idézve önt. Meg sem született a tér hova tudná tekerni csavarni taszitani? és innentő kezdve értelmetlenné vált a kérdésének a többi része"
Elnézést, hogy így, a lustaság... magam is William Ockham úr segítségével kívántam tovább utazni.
Ha az idő a kapcsolat, amiből mondjuk 2 van, az Abszolút(referencia), Relatív (önmaga valójában), ÉS csak ezen kettő közül csak egy lehet a kétirányú kapcsolat (ennek a kapcsolat a jellemzője érdekelne), valamint a "legállatabb" kérdés ellenére is mindenki úgy gondolja, hogy az idő evidencia, egyfajta kiindulási alapiszonyítási rendszer. Ha a kapcsolatok között van akár egy olyan, ami a "mindenben jelenlévő inerciarendszer" akkor lehetséges lenne a rendszer (kapcsolódási forma(ák)) kizárólagossága? (Multiverzumok szükségessége okozza, h. """fárasztom""" ezzel például.)
"- a tér elmozdulására az a közeg reagál..." [...] Engedje meg így kérem. Erre utalt az eredeti kérdésem, mi az a közeg, mi veszi körbe a szingularitást az ősrobbanáskori pillanatban (~előtte)? Mivel mozgatható a tér (a gravitációval(tömeggel(állapotával))), mivel mozgatható az idő(a hullámmal(energiával(állapotával)))?
Az előadónál is meg meg csúszik ( mint a régi videó magnóknal) az idő, ez a néha habaro, felgyorsuló beszédében nyilvánul meg.
-------------------------------------------------
⚙Beállítások
▶Lejátszási sebesség
- 0.25
- 0.50
- 0.75
✔ - Normál
-------------------------------------------------
2023 Szívesen...
43:16 Dávid Gyula?
...az hát, a DaGy...
Összefoglalva az általam leirtakat kijelenthető hogy az abszolut idő létezik. Az hogy az ősrobbanás pillanatától az első két tömeggel rendelkező anyaghalmazok megjelenéséig abszolut idő létezett az nem kétséges. És az sem hogy ez az állapot a mai napig létezik a tér vonatkozásában. Az univerzumot kitöltő tér a szingularitáson belül egy egységet alkotott. Egy időben kapták meg a tágulást előidéző impulzust egyszerre indult el minden pont a szingularitásbol. A relatív idő megjelensének elengedhetetlen feltétele a tömeg és a mozgás ezért csak mozgó tömeggel rendelkező testek esetében beszélhetünk arrol hogy az idő relativ. A térre ez nem vonatkozik mert nincs tömege a mozgása fizikailag létező viszonyitási pont hiányában meghatározhatatlan, viszont a tágulás sebességének az egységes stabil jellegzetessége mégis nyílvánvaló az anyageloszlás, magasszinten rendezett homogenitása miatt mert bármiféle jelentős sebességkülönbséget anyageloszlási anomáliával jelzett volna, de mivel ilyen nincs az univerzumban, a tér tágulási sebessége precízen egységesnek tekintendő Egyetlen valós hiteles viszonyitási bázissal rendelkezik a tér, ez pedig az ősrobbanás de ez már időbeli, vagy virtuális, viszonyitási pont. Minden egyes, a jelen helyzetétól és elhelyezkedésétől függettlenül, , a térben kijeölt pontok vonatkozásában az ősrobbanástól eltelt idő egységes mert a szingularitáson belül egy egységet alkotott minden pont ami egy azon időbeli egységet is jelentett és ezt az egységet semmi nem tudta megzavarni egyrészt, másrészt nincsenek különböző mozgási sebességgel rendelkező elkülönülő térrészek ami a relatív idő alapjául szolgálhatna mivel a tér egy egységként szakaszhatárok nélkül van jelen a világegyetemben, ezért az univerzum a tér vonatkozásában az abszlolut időben létezik, a relatív idő pedig ennek az abszolut időnek egy résztartománya. Továbbá, ha az univerzum létezésének végén minden anyag elbomlik akkor a tömeg és mozgás is megszünik aminek következményeként a relatív idő mint fizikai jelenség nem létezik többé, a relativitás elmélet érvényét veszti és ahogy az ősrobbanás utáni rövid időszakban, ismét az abszolut idő válik uralkodóvá mert az idő az továbbra is jelen lesz mivel az univerzum tágulása nem áll le,tovább terjeszkedik, ez pedig csak idő jelenlétében lehetséges ami a relatív idő megszünésének következményeként csak abszolut idő lehet..ez pedig ismét bizonyiték arra hogy jelen van az abszolut idő most is, mert a big bang után jelen volt, az megszünés után jelen lesz, közben pedig, vagyis a jelenben , szintén létezik az anyagmentes üres térben mert ahogy írtam, kitüntetett hely nélkül,, pl. egy kiindulási pontként definiált 3 dimenziós test hiányában nem lehet viszonyitani az üres tér mozgását semmihez, Az az csak abszolut időben létezik most is az üres tér az univerzum valamennyi képzeletben kijelölt pontján függetlenül attol hogy milyen távol és milyen irányba vannak egymástól. Nem csak volt, lesz, hanem van is, az az most is léteznie kell az abszolut időnek
- Ebben a modellben a Tér szakaszhatárai belülről nem az Idő(k), kívülről pedig az Absz. Idő?
@@nemodap nem mert az abszolut idő nem bontható szakaszokra, kivül belül ugyan az az egység. lehet félreérthető volt amit írtam hogy külső és belső idő esetén is volt idő ősrobbanás előtt de azt csak magyarázat szemléltetésnek szántam, továbbá, az idő nem képes valós, fizikai határvonalat felépíteni, csak megteremti e lehetőségét annak hogy anyagból energiából kialakuljon egy határfelület
@@JeneiFerenc ...abszolút idő számunkra akkor lehetne, ha nem az univerzum részeként létezhetnénk, hanem "kívülről" vizsgálhatnánk azt... mivel az univerzumban élünk, a helyi idők dominálnak...
Szerintem meg épp az a helyes időszemlélet ami azt mondja , hogy az idő csupán illúzió. Az előadó azt a magyarázatot adta hogy az amit az órák mérnek. Önmagával magyaráz valamit amit én helytelennek tartok, ez ugyan az mintha azt mondanánk mi a tehén , az amelyiket úgy hívjuk hogy tehén. Én másként értelmezem az időt. Én úgy gondolom hogy az idő az az illúzió amit a mozgások történések keltenek , emiatt szűnik meg az idő ( idő illuziója) ha már nincsenek történések. Mondok illúziókra példát. Nézzük magunkat a tükörben , az is illúzió senki nem gondolja hogy mögötte is ő van , ezt az illúziót már megszoktuk , mint ahogy az idő illúzióját is megszoktuk. Mondok még egy illuziót.Ülök az álló vonaton és mellettem elrobog egy másik , ránézek és az az illúzióm támad hogy én mozgok. Sok sok illúzió közt élünk. Az idő is épp ilyen. Tök mindegy mivel mérjük az illúziót az akkor is illúzió marad. A múlt nem múlt a jövő már megvan , de van szabad akarat.
Kíváncsi lennék érted-e mit beszélsz? "Ülök az álló vonaton és mellettem elrobog egy másik , ránézek és az az illúzióm támad hogy én mozgok."
Egy objektum mozgása csak más objektumokkal kapcsolatban értelmezhető. Te csak máshoz képest vagy képes mozogni. Hiába futsz, saját magadhoz képest egy helyben maradsz. Az nem illúzió, hanem viszonyítástól függő, hogy ki mihez képest áll vagy mozog.
Az idő az egy állandó folyamat . lehet akár a világ leg moderned órája az ő akkor is sokkal gyorsabban folyik .
Hát az esemény horizontot nem láttam még...
De az időt próbáltam megállítani. ;)
ua-cam.com/video/zqO9EWw8_cw/v-deo.html
...össze lett ez kavarva rendesen... de azért azt el kell ismerni, hogy a hidrogénbomba működik, elég nagyot pukkan és még büdös is... hajrá nyóc ker, hajrá Magyarország !...
@@laszlobizsok26 te most jó helyre kommenteltél? A hidrogén durranó gáz... ;)
@@Medvegyuri ... honnan tudnám, hol vannak a jó helyek ?...
...az "eseményhorizontot" még nem látta senki sem, de elképzelik, mint mások a jhwh-t...
...a hidrogén durranó gáz, de a hidrogénbomba az egy másféle játék, nagyobbat pukkan, nem is tudtad ?...
...az idő nálunk egyszer nem megállt, hanem este jóval tíz után az óráink öt perc múlva fél nyolcat mutattak... biztos meggörbült a téridő himbája vagy valaki visszahajtotta a nyári időszámítást őszire, mivel októberben történt velünk... nekünk nem szólt senki...
...lehet sírni vagy nevetni ...
Egy egyszerű válasz: Azért mert mérjük.
Az idő mérésének alapja a periódikus mozgás... Kérdés... hogy telik az idő akkor, ha még nem alakult ki a periódikus mozgás???
...ha ülsz a széken, megáll az idő ?... mert hogy nincs periodikus mozgás ?...
Én mint egy kis laikus, azt gondolom, hogy az ANYAG léte kell,hogy feltételezze az érzékelhető, és amennyiben valamiféle inteligenciáról, akkor a már mérhető 'időt'. Egy hasonlat: Amennyiben egy átlag intelligens ember meghal, neki(számára) véget ér az idő,de a szomszédjának nem ,aki éppen délután kettő körül ebédel,és a kutyusa az asztal alatt figyeli a gazdit... Szerintem tehát, amíg klasszikus és nem klasszikus értelemben létezik ANYAG, de bármilyen méret tartományban is, mindaddig IDŐ is létezni fog, az egy más dolog, hogy (esetleg) nincs aki mérje . És innentől érdekes igazán, vagyis mindennek a veleje tehát, az ANYAG léte, és vagy nem léte.
Szerintem ilyen módon több féle idő is létezhet,hogy is mondjam..
Lassabb ,gyorsabb idő, mindez a megfigyelőtől is függ, és a megfigyeltről(tartományokban gondolkozok itt, méretbeli persze) is,huuuh ez egyre bonyolultabb tud lenni
Szórakoztató,és tanulságos előadás volt, köszönet.
Nekem egy "rémisztő" gondolatom van: mennyire borzasztó volna, ha a mi világegyetemünk ugyan úgy létezne mint most, de nem lennének élőlények, akik vizsgálnák. Sem mi, sem mások. Senki nem tudna róla.
Illetve amire jó volna választ kapni, hogy az entrópia növekedéséből mennyire következik az élet létrejöttének szükségszerűsége? Nyilván amikor csak hidrogén atomok léteztek, az élet szóba sem kerülhetett. Ahhoz folyamatok kellettek, az entrópiának növekednie kellett, míg nem elért egy olyan értéket, hogy az élet létrejöhetett elsőként, akár ebben a naprendazerben, akár máshol.. Ami érdekes kérdés hogy ennek mennyire KELL bekövetkeznie egy bizonyos ponton?
@@psz5793 nem "KELL" bekövetkeznie, de ebben a világegyetemben nehezen kerülhető el a létrejötte, mert olyanok a fizikai törvényeink amilyenek. Hozzáértők szerint sokkal több olyan világegyetem létezhet, amelyben NEM jöhet létre az általunk ismert elvek szerint.
Nem tudom, hogy a tanszék többi tagjára milyen hatással volt a kísérletezés, de a macskám határozottan ki volt akadva a hangokra 😂
Az anyagi világban létezik az ok - okozati összefüggés, ami azt jelenti, hogy az ok megelőzi az okozatot, ( kivéve a "Fekete lyukban" talán, ahol minden felfordul ) és ez feltételezi az ok és okozat közötti intervallumok és így az idő, mint olyan létezését! ... Az az érdekes kérdés, hogy az a vákuum, amelyből a vákuumfluktuációk által kiváltott ősrobbanások sorozata létrejöhet, milyen oknak, okoknak a következménye volt? Hiszen még akkor is , amikor még nem volt anyag, a vákuumban tárolt energiának valahonnan származnia kellett! A semmiből nem keletkezhet valami, és most hagyjuk az Isten általi teremtést!...Vajon mi volt a végső ok, ami a világegyetemet és az azt megelező vákuumenergiát létrehozta?..Mégis valami "Nagy Játékmester" működik a háttérben? De akkor Ő hogyan keletkezett?... Valami nagyon nagy "gebasz" van/lehet a háttérben!😀
És ha "Nagy Játékmesternek" nevezed, az már megnyugtató? 😄 Én pl. nem értem, hogy a fizikusok miért keresik a világ forrását a világban? Létezik olyan ember, aki saját magát szülte meg, vagy létezik önmagát kifaragó szobor?
Amikor indult a buli még nem volt anyagi világ se idő. Így ott vélhetőleg ok - okozat sem volt. Minek ide isten vagy játékmester?
@@DyraCaptain ...azért kell az isten, mert nélküle nem tudjuk elképzelni a semmiből való létrejövést, "teremtést"...
@@laszlobizsok26 a kvantumfizikat érti valaki? Nem túl sokan. Mégis annak köszönhetően sikerült egy sor technológiában előre lépni. Beindulnak a spekulációk meg a fantázia így mindig jön egy isten vagy egy játékmester. Ezen csak a tudomány tud segíteni. Amit lehet fel kell tárni és meg kell érteni. A spekulációk nem segítenek. Viszont azt könnyű belátni hogy az ősrobbanás utáni első pillanatokban jöttek létre a mostani fizikai világ alapjai és az idő. Ebből kifolyólag előtte nem volt ok - okozat se idő. Ezt a témát is kutatni kell. Ennyi. Isten egy lehetséges megoldás de nem túl logikus több okból kifolyólag.
@@jszakadati Aztakurva! "nem értem, hogy a fizikusok miért keresik a világ forrását a világban?" - nagyon jó gondolat! Szerintem nem is tudta, amikor leírta, hogy ez mekkora ötlet! A világot nem lehet a világból leszármaztatni, de mivel mi "csak" a világot tudjuk érzékelni vagy elképzelni, ezért soha nem is fogjuk kitalálni, hogy miről van szó. Ezt én is éreztem és mondtam is, csak bonyolultabban, de a maga egyszerű mondata úgy tökéletes, ahogy van: számomra megmagyaráz mindent. Ha ezt magától találta ki, büszke lehet rá, mert biztos vagyok benne, hogy ez a megoldás: a világot egy, a világon kívüli, annál komplexebb dolog hozta létre, ami NEM része az univerzumnak.
Jó!
mindenki azon a " szinten " hülyül bele az Univerzum KOZMIKUS ÉS KVANTUMFIZIKAI FUNDAMENTÁLIS KÉRDÉSEIBE , amit számára a modern tudomány ismeretei sugallnak . GRATULÁLUNK A SOK HAPLATYHOZ ...
a kozmikus és egyetemleges idő tagadása ?---fizikátlan baromság ! ! ! a kizárólag matematikai szarságokon szocializálódott " tudósoknak " fogalmuk nem volt miről is ugatnak ...
a gravitációs koordinátákban megtapasztalt HELYI SAJÁTIDŐK az egyetemleges kozmikus energia és impulzusáradat HALADÓHULLÁMAINAK TÉRIDŐLEOSZTÁSAIBÓL SZÁRMAZNAK ...
31:10 hát ezen is meg lehet lepődni!
Mi az hogy telik? Az idő egy tartály?
Az idő szüli a teret. Az óra az idő sűrűségét méri. - Kisfaludy György
...na, megérkeztünk... már hiányzott innen egy "időfizikus"...
@@laszlobizsok26 Naja, meg egy szellemyoutubeos ifjú titán! 🙂
@@boran1959 ...ifjú titán ? ... az meg kicsoda ?...
@@laszlobizsok26 Elnézést! Az ifjú titán visszavonva! 🙂...bár, ha egy csinos huszonéves lány lennék, biztos nem forszírozod ezt a kérdést! 🙂 A YT. oldalad semmi információt nem tartalmaz, az "időfizikus" kifejezésed pedig pejoratívnek érzékeltem, arra reagáltam!
@@boran1959 ...semmi gond, mindenki eltéved néha... a YT oldalam meg azért nem tartalmaz semmi információt, mert próbálok disztingválni az érdeklődők között...
... "időfizikus" ?... az meg micsoda ?... ha elgondolkodsz ezen, esetleg felismerheted valamelyik kártyajáték alapvető szabályait...
...forszíroztam volna valamit, ami a huszonéves lányokról szól ?... sok - sok rajzot készítettem róluk annó...
54:33 10^150 év??? Dávid Gyula 10^35 évet mondott.
Én 137 kvintrillióra emléxem 😅
@@MePipe82 ...kamuzott a DaGy, vagy bedöglött a chronométere...
Az entrópia e,h én az első kérdező bácsival ülnék le először sörözni!
Gábor bácsival meg bármikor...😂
Idő mérés és óra, idő címkézés. Mintha azt érezném, hogy az óra nem az időt méri, hanem az időt mutatja, illetve címkézi.
Bár itt a mérés fogalom is bezavar.
...Kedves Takács Gábor :...az "óra" , szegény, nem "méri" és nem "mutatja" az IDŐ -t, - mert erre képtelen - csupán csak ketyeg, gyorsabban vagy lassabban, mert úgy lett elkészítve... de a szerkezete késhet is meg siethet is ! ... - ( az IDŐ is siet vagy késik ?. ) ... mihez képest ?... - / vagy a történések gyorsulnak vagy lassulnak, nem az IDŐ ?./ - ..és ha az "ÓRA" siet vagy késik, akkor már nem az IDŐ -t "méri", "mutatja" ?... honnan tudjuk, hogy mit "mutat" ?... összevetjük a Föld /Hold/ keringési/forgási "idejével" ?... - (vagy a "csillagidő" -vel ?) - ... de hát az se pontos, mert ha az lenne, nem volna szökőév! ... az "atomóra" pontos ?... honnan lehetne tudni ?... onnan, hogy egy saját készítésű eszközzel, műszerrel "mérjük" ?... közben elhisszük, hogy ez az eszköz tökéletes, hibátlan ?... mihez képest ?... a Hold "kering" a Föld körül ?... nem tud keringeni, mert ahonnan számítjuk a "keringését", nem oda tér vissza, mert a Föld is "kering", elmozdul közben a Nap körül ! ... ráadásul a Nap se állócsillag !... stb. - stb. ...
...tehát a kérdésem: ...mi az idő és miért telik az idő ?... mert erre a kérdésre itt nem adtál választ...
...most akkor "hány óra" van ?... és hol ?... tudja itt valaki ?...
Ha jól értem,akkor az idő voltaképpen a kollerációk entrópiája.
és még egy megjegyzés. az hogy az idő másképp tellik a különbözó mozgás és tömegállapotok miatt annak különösebb jelentősége nincs. az iker példát ha alapul vesszük akkor az egyik mozog lassul nála az idő fiatal marad a másik itt marad és ő hamarabb öregszik. ez a standard magyarázat nagyon helytelenül. mert aki fent van nem csak fiatalabb marad hanem fejletlenebb is mint az itt maradt bro. vagyis az itt maradt nak kevesebb van hátra az életéből a fent lévő pedig egyedfejlődési hátrányba került vele szemben. vagyis az általános emberi értékeiket tekintve kiegyenlített természetes állapotban, ugyan olyan viszonyban mint egy szülő gyerek páros esetében,egyik sem emelkedik a másik fölé emberi értékeiket tekintve.. ami azt jelenti hogy van egy olyan állapotváltozásra vonatkozó állandó amit semmilyen trükközéssel nem lehet áthágni, nem lehet az időben előre vagy visszamaradni i ugy, hogy a fejlődés vagy állapotváltozás fel nem gyorsulna vagy vissza nem lassulna pontosan annyival amennyivel az idő gyorsul vagy lassul. és ennek az állandónak a jelenléte ismét bizonyiték arra hogy létezik az abszolut idő mivel minden állapotváltozás csak egy meghatározott időn belül történhet meg ami minden esetben alkalmazkodik a mozgás és gravitációs erőhatás okozta idő dinamikai változásokhoz a fenti példát tovább gondoltam amit anti ikerparadoxonnak neveztem el.nem tudom megfordult e már valaki fejében. lényege, két iker, az egyik marad a másik repül, gyorsan messze. egy képzeletbeli szuperbolgóra ahol a gravitáció miatt 5x gyorsabban tellik az idő. mindketten orvosok, aki elment egy komplett kutatólabort vitt magával minden szükséges tartozékokkal.. földön eltellik 10 év és jön vissza vissza a bro.itteni tesó 40 éves az öreg 80 mikor találkoznak.az itt maradt megdöbben milyen öreg lett, a visszajött megdöbben milyen elmaradott a tudományban . ha feltesszük a kérdést hogy azonnal reagálna a biológiai rendszer az idő gyorsulásra vagy lassan alkalmazkodna hozzá az öreg esetében, akkor a válasz az hogy azonnal felgyorsulna az öregedési, fejlődési folyamat mivel a műholdaknál is azonnal lassul az idő amit korrigálni kel. és ha a lassulás azonnali akkor a hatásmechanizmus tökéletes hasonlósága miatt a gyorsult időtérben is gyorsulni kell mindennek, többek között azoknak a mikro és makro mozgásoknak amelyek sejt vagy sejt méret szint felett és alatt tartják fent az életet ezért az öregedés fejlődés is azonnal gyorsulna egy ilyen térben ha lehetséges volna az élet. de a természet nem engedélyezi ezt a fajta előnyszerzést mert egy ilyen bolygót csak nagyon nagy távolságot tartva lehetne megközeliteni vagy nagyonn nagy sebességű orbitális pályán lehetne a közelébe kerülni ami mindkét esetben semlegesítené a gravitáció okozta időgyorsulást
- Ha az abszolút idő változása (delta) állandó (constans), felírható/leírható-e a relatív idő(k) mátrixaival?
- A fenti kozisztens modell szerint az absz. idő (külső) léte miatt lehetséges a különféle univerzumok megvalósulása?
- Az absz. időnek van-e összefüggése a fekete luk legbelső részével?
@@nemodap -Felírható de semmi értelme mert benne van a kérdésében a válasz, a változó állandó. Így a sorokban és az oszlopokban is mindig ugyanazok az értékek kerülnének bármekkora volna a mátrix mérete Akkor lenne értelme mátrix modellezésnek ha a változó változna. Ezért változó az elnevezése. De itt nincs változás, ezért abszolut az idő..
-Inkább azt mondanám hogy a külső idő megléte nem zárja ki a multiverzum létezését, létrejöttét. De azt gondolom hogy a természet "minden elképzelését meg tudta valósítani" ebben az egyetlen univerzumban ezért felesleges volna újabb és újabb univerzumokat létrehoznia. Ettöl függetlenül az idő mindenképp megadja a lehetőséget több univerzum kialakulásának.
- A feketelyuk legbelső ultra kis méretű tartományában épp úgy jelen van az idő mint bárhol az univerzumon belűl vagy kívül. Sokkal inkább leárnyékolhatatlan mint a gravitáció mert az univerzum peremfelületén túl nem érvényesülhet a gravitációs hatás, az idő viszont átmenet nélkül egy egységként van jelen ezen a területen is, minkét oldalon.. Sajnos Takács Gábor előadásában elhangzott kijelentés miszerint az idő az amit az órák mérnek nem teljes defíniciója az időnek. Az inkább igy elfogadható hogy az idő az amit az órák mérnek, illetve az idő jelenléte cáfolhatatlan minden olyan esetben amikor állapotváltozás történik a térben anyagban energiában. Egy példa: a z ősrobbanás előtt a szingularitáson belül történt állapotváltozás mert a szinguláris állapot átalakult egy táguló tér formátummá, Így volt állapotváltozás, ha pedig az volt, akkor idő is volt ott belül, mégpedig abszolut ídő, vagyis a szingularitáson belül is volt idő. Ami meg is maradt, most is létezik, mert az üres anyagmentes térben, itt az univerzumon belül most is abszolut idő van. Az üres tér nem kvantitatív hanem egységes állapot, ezért az üres téren belül viszonyitási pontok sem léteznek, ezek hiányában pedig nem lehetséges relatív időröl beszélni. Ez csak akkor jelenik meg ha anyag vagy energia kerül az üres térbe. Az üres térben mindenütt ugyan annyi az idő az egész univerzumban mert hiába mozog a tágulással maga a tér is, nem pozicionálható, viszonyítható egy üres térrész helyzete egy bármilyen távoli másik üres térrész helyzetéhez képest. és mivel a szingularitásban egy időegységet képviselt a tér, viszonyitási pontok hiányában ez az időegység megmartadt az univerzum teljes üres térrészére vonatkozóan.És ha abszolut idő akkor annak lenni kell idő egységének is. Ez pedig a következőképpen határozható meg. Mivel 1 planck a legkisebb kezelhető hosszméret ezért az ősrobbanás után a szingularitás tágulásának egy planck hossz méretű növekedése alatt eltelt idő az egy abszolut időegység. Vagyis az első, 1 planck hosszúságú terjedelem alatt eltelt idő. Az hogy a továbbiakban már akár gyorsult vagy lassult a terjedés sebessége nem érdekes a fent leírtak alapján miszerint nincs viszonyitási pont, ezért ez az időegység azóta is abban a tempóban ketyeg az anyagmentes térben
@@JeneiFerenc Nagyon köszönöm a válaszát. Néha az jut az eszembe, van-e türelmesebb (vagy türelmetlenebb) az embernél...
Tekintettel a fentiekre, az absz. idő(!) terminálja-e a rel. idő(ke)t, és/vagy környezetet/közeget/kontextust biztosít?
Így érthető, h. miért írta máskor, a fizikában nincsen hely. Akkor kizárólag a relatív időkben van eltérés, és vajon az absz. időn keresztül be lehet csapni a rel. idő(ke)t? Azon keresztül állapotokban lehet utazni (állapotváltozások)?
Nagyon lebutítva a modelleket, ha hajlandó lenne rá, akkor a nevezetes egyenlet oldalán lévő c^2, a másik oldalon |időegység| -be ágyazott állandó terjedési sebesség (tehát ez egy sebességmutató)?
@@nemodap -Az abszolut idő mivel létezése nem kötött feltételekhez bölcsője, fundamentuma. a relatív időnek, ami egy feltételekhez kötött, ezért létezését tekintve időben behatárolt résztartománya az abszolut időnek. csak akkor jelenik meg amikor kialakulnak a tömeggel mozgással rendelkező testek vagyis amikor a létfeltételei teljesülnek. Ilyenkor két egymástól független idősík állapot valosul meg, az egyik az abszolut idő az az üres tér saját ideje, a másik a relatív idő ami a testek saját idejének felel meg. volt már olyan korszaka az univerzumnak amikor abszolut idő volt és lesz is olyan korszaka, mert az anyag nem volt mindig és nem lesz a végtelenségig, vagyis ha az anyag állapot megszünik az univerzum továbbra is létezik majd, ahhoz idő szükséges, anyag nélkül pedig, csak abszolut idő lehet ismételten az uralkodó állapot. Ezt egyébként T.G is, igaz szándékán kivül,, de megerősítette azzal amikor a hőhalál beálltáról beszélt elöadásában, mert bár azt mondta megszünik majd az idő, de ez csak részben teljesül, mert abban a korszakában az univerzumnak ismét eljön az abszolut idő korszaka és csak a relatív idő fog megszünni. Ha nem így lenne be sem következne a hőhalál mert az is egy átalakulási folyamat ami idő nélkül nem valósulhat meg. Az pedig hogy most is jelen van az abszolut idő nyílvánvaló mert nem tünhet el a két megjelenési korszaka között, másrészt most is van üres tér és annak a saját ideje nem relativisztikus mivel nincsenek benne viszonyitási pontként szolgáló térrészek. az hogy a testek relatív idősikon vannak jelen, az nem a tér részét képezi az az anyag saját ideje ami a térben van jelen..Egy példa. Ha képzeletben órával a kezünkben kb fél út távolságra repülünk az androméda és a tejut közzé és ránézünk a számlapra az nem az ottani tér idejét fogja mutatni hanem a tejut rendszerben magunkhoz vett órával mért saját, a galaxis egy adott pontjának távolba ható idejét.
-nem lehet becsapni a relatív időket mert ha már bármilyen kis távolságot utazik valaki/valami a relatív időtartomány lesz számára a mérvadó mivel valahonnan valahová utazik, ez pedig már relativizált időállapotot idéz elő. Albert szerint6 azért nincs abszolut idő mert az idő múlás sebessége két különböző pozícióban lévő megfigyelő esetében mindig eltérő értéket mutat.. De ez sajnos csak részigazság. Mert mi van ha nincs megfigyelő. Nemhogy kettó, egysem. Vagy mert teljesen üres a tér, pl a hőhalál, vagy anyagmentes intergalaktikus térrész, továbbá hiper homogén energiakoncentrátum az univerzum, közvetlen ősrobbanás utáni állapota, valamint a szingularitás. Vagyis a pre genesis és a post genesis állapotoknál.Itt nincsenek megfigyelők nincs relativ viszonyitási poziciok. De mégis van idő. És ez az abszolut idő.
-ha a 3. kérdését átfogalmazza válaszolok rá, így nem egyértelmű mire kérdez rá
@@JeneiFerenc Köszönöm szépen a válaszát, egyúttal megértését is, h. ennyit kellet utazni a válaszomig/kérdéseimig.
Létezik-e, h. minden objektum egy másik objektumhoz képest mozog? Ha igen, és a létező (nem csak a ""láthatók"") összes objektumot veszem értékkészletnek (képhalmaznak?), akkor az absz. időhöz képest ugyanolyan sebességgel (?) mozognak-e (az egész)?
- Ha igen, akkor nem lehetne az absz. idő "sebessége" gyorsabb a fény sebességénél , ill. az Univerzum terjedési üteme? Ez hozná mozgásba az egészet?
- Ha mégis "ki tudna csúszni", azaz egy bizonyos sűrűséget elérve az Univerzum, meg tudná -e görbíteni az Absz. Időt :-), akkor létrejöhet egy másik Univerzum (többek között anyaggal), ill. kapcsolat keletkezhet-e vagy ebben az esetben már a kettő Univerzum között vagyunk?
Az idő az entrópia mérőszáma, nő a rendezetlenség....telik az idő, nő a szám.
A mai föld❤
"Miér (sic!) telik az idő?" és ez egyetem!
Minden ami lett az igéből lett...
Cselekvést történést és létezést fejez ki.
Három ideje van,jelen mùlt jövő.
Az ige kiáradása az maga az idő.
24:45
1:21:30 - Megváltozik-e az órák járása, nagy tömeg közelében?
Ha egy fekete lyuk körül kering egy űrhajós, akkor számára az órája ugyanolyan gyorsan tikkel, csak a földi időhöz (órákhoz) képest tikkel lassabban.
Nem?
Igen, így van. Szóval ha nagyon szőrözünk, meg is változik, meg nem is :) Attól függ, mihez képest.
@@gbrtakacs ...a válaszod : >.."Igen, így van." ... "meg is változik meg nem is :) ... -/ez itt már a "minden dudás" egyeteme ? / - ...na és mivel igazolod ezt az állításod ?... szőrözzünk: ...mihez képest változik és mihez képest nem változik ?...
...hogy jobban értsed : ...három krumpli mínusz három krumpli az nulla burgonya ?... de akkor miből lett a tik-tak ?...
...megsúgom neked: ... fogalmad sincs róla... erről szól az előadásod...
@@laszlobizsok26 @László Bizsók Szerintem a kérdező értette a választ. Az, hogy Ön nem értette, ellenben a tudásához képest nagy a mellénye, az eddigi kommunikációja alapján nem túl meglepő. Szíves figyelmébe ajánlom a Dunning-Kruger effektust.
@@gbrtakacs azt hiszem a Dunning-Kruger effektus mondanivalójából következik, hogy hiába ajánlja egy, a hatás alatt levő személy számára. Így ez nem más csak egy roppant kulturált leostobázás.
Persze ezzel együtt roppant szórakoztató és a kommentek alapján már járt is :)
Ennél a "vitapartner"-nél az figyelhető megy, hogy vagy mindig ugyanazt fogja mondani (p=1) vagy bármit fog mondani ugyanakkora valószínűséggel (p=1/n).
A pszichével foglalkozó tudományoknak saját megnevezéseik vannak erre.
Akár entrópia hasonlattal is lehetne élni :)
@@gbrtakacs ...legyünk korrektek... egy feltételezés lehet kiindulópont, premissza, azt azonban semmi sem garantálja, hogy a konklúzió majd ezt igazolni fogja......szerinted a kérdező értette a választ, - ...na és ha nem ?... téged az már nem érdekel ?...
... de hát valójában nem ez volt a számodra általam feltett kérdés, hanem az általános relativitáselmélet ún. "ekvivalencia elv" - ének meghatározása, vagyis hogy ha egy érdeklődő tanítványod vagy egy kommentelő megkérdezi tőled : ...mit állít Einstein az általa megfogalmazott ún. "ekvivalencia elv" - ben és miért fontos ennek az állításnak a hibátlan értelmezése az univerzum megismerésének - megismerhetőségének szempontjából ?...
...erre várom a válaszod, "köntörfalazás" nélkül... üdv
A idei félév? Vagy AZ idei félév?
...válassz !... te vagy a hunyó...
Gratulálok
Volna egy megjegyzésem a z előadásának kezdetekor tett domináns kijelentésére ami a jelen tudományos álláspont is egyben. Nincs abszolut idő, Ezt így kijelenteni könnyelmű és átgondolatlan . Mert csak részigazság. Van abszolut idő. A következő miatt. Az hogy az idő relatív a tömeg és a sebesség miatt nem egységes formában múlik, az rendben, vita tárgyát nem képezheti. Viszont ez a relativisztikus állapot különösebb jelentőséggel nem bír mert az univerzum fejlődésére nincs hatással mivel az entrópia folyamatának sebességét hosszú távon illetve véglegesen nem tudja megzavarni és különböző sebességtartományokra osztani, vagyis nem létezik olyan hatása az idő relatív mivoltának hogy azzal az entrópia folyamatának sebességét rendszer szinten módosítani volna képes. Ilyen hatást csak lokálisan tud kifejteni, de ez minden esetben, a rendszereken belül korigállt lesz, ami a rendszer összeségével, vagyis az univerzummal egységes értéket mutat, Valóságban ez azt jelenti hogy ha valahol lelassul az idő pl masszív tömeg közelsége miatt, az egy lokális megjelenése a relatív időnek aminek következtében relatív lassul az entrópia, viszont ennek a tömegnek a környezetében és itt már rendszerről beszélünk, minden esetben vannak olyan körülmények ahol az idő felgyorsul és a nagytömegű testnél megjelent időlassulást korrigálja, A két relatív idő különbsége ad egy olyan számbeli középértéket amit mindegy hogy hol mérünk az univerzumban és milyen rendszeren belüli relativisztikus időeltérést mutatnak, és ebből következően milyen relatív entrópia sebesség különbségeket, a középérték nagy pontossággal mindenütt egységes lesz.. Akkor is ha egy galaxisra, egy naprendszerre, pl a sajátunkra végezzük el a számítást ahol igen nagy számú égitest van, vagy ha a 3 csillagból álló alfa centaurira. De az ikerparadoxonnál is azt a számot kapjuk, mert ott is jelen van az entrópia csökkenése, annál az ikerpárnál akit fellőttek az ürbe, viszont fellelhető nála az ellentételezési jelenség is, vagyis az entrópia gyorsulása, ami ellensúlyozza az ő fiatalságát okozó entrópia sebesség csökkenést A középérték valamennyi példaként emlitett esetben nagy pontossággal meg fog egyezni. Vagyis az entrópia az univerzum valamennyi pontján ugyan abban a tempóban zajlik, ez pedig csak ugy lehetséges ha az univerzum minden alkotó részére vonatkozó időbeli egység van az entropia folyamatában. vagyis az entrópia folyamata maga az abszolut idő. nem lehet eltérés , mert az az univerzum létét lehetetlennné tenné, sőt ilyan időtávot képtelen lett volna elérni mert a homogén tömeg és energia eloszlás ami az univerzum egészére vonatkoztatott alapvető szuperstabil állapotot biztositja soha nem alakulhatott volna ki
Teljességgel helytelen elképzelés. Az Ön által említett "középidő" nem létezik. Közelítőleg definiálható globális idő a Hubble tágulás alapján, de csak akkora pontossággal, amekkora pontossággal létezik olyan vonatkoztatási rendszer, amiből az Univerzum homogénnek tekinthető. Ez messze elmarad attól, hogy ez úgymond "nagy pontossággal mindenütt egységes" legyen.
Ezt el kell felejteni, a relativitáselmélet alapján nincs abszolút idő. Pont.
@@gbrtakacs A relativitás elmélet egy fantasztikus eredménye a tudománynak de nem mindenható. Amit írtam csak az egyik bizonyitéka annak hogy létezik az abszolut idő. A másik a következő röviden. Mikor megtörtént az ősrobbanás és az azt követő rövid időtartományban már valósággá vált a tér de abban még nem voltak tömeggel rendelkező anyagrészecskék és értelmezhetetlenűl kis területű volt az univerzum belső terjedelme, már létezett a maga a tér. Ha van tér akkor van idő is, -relativitás elmélet- viszont ezen a fejlődési szinten még nincs tömeg ezért nincs mozgás, ami egyébként sem lehetne a távolság hiánya miatt. Vagyis van tér, de mozgási sebesség és tömeg hiány miatt nincs ami relativizálja az időt, miközben idő már van, mert a tágulás zajlik az pedig idő nélkül nem volna lehetséges.. Így ez az idő csak abszolut idő lehet mert már létezik, él tágul az univerzum. És ez az abszolut idő forma az univerzum mikro méretű teljes terjedelmére vonatkoztatva mindaddig létezett amíg az első gravitálni képes tömeggel rendelkező anyaghalmazok meg nem jelentek,.Miután ezek létrejöttek a közelükben már az idő relatívvá válhatott egy másik anyag egység számára, és a mozgásuk is megteremtette a mozgás sebessége miatti idő külünbséget a mozgó és a más sebességgel mozgó anyaghalmazok között. vagyis lokálisan mindkét esetben lassul az idő és lassul az entrópia de ezt ellentételezi kiegyenliti a tér tágulására forditott energia felhasználás gyorsult entropiája. Kialakitva igy egy stabil állapotot. És ez az állapot mai napig így van mert ha nem így lenne, egyes területein az univerzumnak a több milliárd éven keresztül jelen lévő lassult idő miatt más területekhez viszonyitott lassabb entropia olyan tömeg koncentrátumokat hozott volna létre a hosszabb ideig fennálló gravitációs aktivitása miatt ami olyan torzult tömegarányokat hozott volna létre ami lehetetlenné tette volna a galaxisok létezését. Élhetetlen volna az univerzum enélkül az egyensulyi állapot nélkül. A mozgás egyensúly szemléletes példája az az emlitett ikerparadoxonnál a következőképpen néz ki. Az hogy fiatalabb maradjon az az ikerpár aki az ürhajóban van entropia lassulással érhető el amihez adott sebességre kell gyorsulni de az hogy ezt elérjék hatalmas energiabefektetés szükséges, ami ez esetben a képzeletbeli rakéta hajtóművében zajlik. Vagyis ha egy rendszernek tekintjük az ürhajózó testvért és a rakétát, akkor a fiatalon maradás lehetőségét megteremtő állapotot, az entrópia csökkenést a hatalmas, a természetes entropizálódásnál nagyságrendekkel gyorsabb entropiás jelenséget eredményező üzemanyag elégetés teszi lehetővé, és így kerül egyensúlyba a két jelenség, így a rendszer összessége abszolut idő közeli eredményt produkál. És egy megjegyzés még, de ez csak egy feltételezés részemről. Lehetséges hogy a kvantum összefonódás nevű jelenséget úgy éri el a természet hogy az időt használja információ hordozó eszközként, lehetséges hogy alkalmas erre az idő, mint fizikai jelenség. Ez magyarázná a végtelen sebesség jelenlétét valamint cáfolhatatlan bizonyitéka lenne az abszolut idő létezésének.
@@JeneiFerenc Hiába ír ilyen sok betűt, ha értelme az nem sok van.
Elmondaná hogy az ősrobbanás utáni közvetlen idősávban amikor még nem volt tömeggel rendelkező anyag hogy kell értelmezni a relativitás elmélet azon állítását hogy nem létezik abszolut idő? és hogy keletkezett ugyan ebben az állapotban a relativ idő,? mert ezek szerint Ön ezt állítja
@@JeneiFerenc Mi az a "relatív idő"? :)
Mi az az ősrobbanás utáni közvetlen "idősáv"? Azt se értem, mi az a "tömeggel rendelkező anyag", ami akkor nem volt.
Az, hogy nem létezik abszolút idő, a relativitáselmélet elég egyszerű kijelentése. Mi a gondja azzal, hogy ezt hogyan kell értelmezni?
Szerintem Ön nagyon nem látja át, mit jelent egy fizikai elmélet, és hogyan működik, ilyen hiányosságokat nem tudok youtube kommentekben pótolni.
Kiegészítés: nem probléma, ha nem látja át a fizikai elméletek működését, csak akkor ne tegyen kijelentéseket arról, hogy mi átgondolt és mi nem. Kérdezni nem szégyen, hiányos háttérrel kinyilatkoztatni viszont eléggé problémás.
A tojásnál egyszerűbb, legegyszerűbb kép. Építőkockákból építünk toronyházat. Számozott, az illesztést jelölő kockákkal az építés egyértelművé tehető. Ez kevés információ. Leromboljuk az építményt. Szerteszét a sok kocka sok információ.
(Végh András honlapján az Információ kontra entrópia leírásban éppen fordítva olvasható az információ értelmezése, merthogy felforgatta a Bűvös korong Puck_kicsi3 forgattyújával.)
Ha minél távolabbra nézünk annál inkább a múltat látjuk, tehát ha a világegyetem peremének távolodási sebességét hasonlítjuk össze a hozzánk közelebbi objektumok sebességével, akkor azért gondoljuk, hogy egyre gyorsabb sebességgel tágulunk, mert a múlt sebességét hasonlítjuk össze a nemrég múlt sebességével így hamis következtetésben azt gondoljuk, hogy egyre gyorsabban tágul a világmindenség. Pedig az igen távoli objektumok fénye, mire ide elér, már milliárd fényévekkel ezelőtti információk, tehát azok valószínűleg már lelassulva tágulva majd egy nagy reccsben újra egyesülhet a mindenséggel, miután lelassul és visszafelé kezdenek el összetömörülni a gravitáció miatt.
Nem értek egyet! A fény a vákuumban nem lassul le! Annak sebessége mindig C.
A tér tágulása miatt, ami egy látszólagos radiális sebességként nyilvánul meg a fotonok hullámhossza nyúlik meg. Hosszabb lesz, tehát vörösebb. Ez teljesen simán magyarázható a doppler hatással. Nincs szükség semmiféle titokzatosságra...
@@martonziegler2181 Én nem azt mondtam, hogy változott volna a fény terjedési sebessége, hanem azt írtam, hogy amit mi látunk nagyon távol, az nem most történik. Mert minél messzebb nézünk, annál régebbi eseményről kapunk képet így amikor az Ősrobbanáshoz közelebbi időpontú objektumokat akarják összehasonlítani a hozzánk közelebb lévő objektumok mozgásával, aminek az Ősrobbanás későbbi időpontjában lévő objektumok egymáshoz képesti tágulási sebessége már alacsonyabb, hibát követnek el. Így nem rohamosan táguló Univerzumban élünk, csupán egyre jobbak a teleszkópjaink.. Tehát a világegyetem peremén lévő objektumok sebessége már nem akkora mint amit most látunk.
@@gergelyszucs2628 A tágulás karakterisztikája eléggé pontosan ki lett mérve. Vöröseltolódás egy fizikai tény.
Az általad levont következtetések hibásak.
@@martonziegler2181 Nem tudom, hogy hogy kerül ide már megint a vöröseltolódás, tehát doppler effektus fényre vonatkoztatva. Én arra szerettem volna rávilágítani, hogy sosem fogja addig megtudni senki, hogy épp mi zajlik a világ peremén amíg oda nem utazik. Még egyszer nekiugrok szemléletesebben. A fénynek időegységek kellenek, hogy valahova eljusson, mert véges a sebessége, tehát a térben minél távolabbi eseményt vizsgálunk, igen nagy távolságoknál milliárd évek telnek el mire ideér annak az eseménynek az adatai. Minél messzebbre nézünk, annál inkább az a múlt, egy már megtörtént esemény, tehát a mostról nem lehet információnk, hiába küldenénk ki oda egy kamerát és visszaérve néznénk, hisz a rádióhullámoknak is időegységek kellenek, mire ideér. Azonnali információt a tér bármely részén történő kvantuumösszefonódással lehetne eljuttatni. Visszatérve a fejtegetéshez, Ha a világ peremén lévő objektumok egymáshoz viszonyított távolodási sebességét akarjuk összehasonlítani, az itteni, hozzánk közel lévő objektumok egymáshoz mért távolodási sebességével, akkor a múltat ami a peremvidék hasonlítjuk össze a közelmúlttal, így nem két azonos időeseményt hasonlítunk össze egymással, tehát hamis következtetésre jutunk a tér tágulási sebességére. Szerintem 1 normális, hogy a Nagy Bummhoz közeli időegységnél nagyobb volt az objektumok sebessége, 2 a mostani peremvidék sebességét nem ismerjük..
@@gergelyszucs2628 Jó az okoskodás, az időeltolódással kapcsolatban, a levont következtetés hibás.
Nem az objektumok sebessége változik hanem a közöttük levő tér változik. Ezt mutatja egyébként a vöröseltolódás.
Az egyes objektumok sebességét kizárólag a kezdeti impulzusuk és a gravitációs (téridő) interakciók és a fizikai ütközések határozzák meg. A legtávolabbi múlt ameddig ellátunk az a kozmikus háttérsugárzás. Előtte csak plazma volt, ami maximálisan szórja a fényt és sugározza is azt, tehát töröl minden optikai információt. Ez az időpont pedig a nagy bumm után háromszázezer év. Ez kb 13,4 Mrd fényév távolságot jelent. Ha ennél közelebbi objektumokat vizsgálunk, egészen a tőlünk való nulla távolságig, ami ugye az időben is a jelenünk, akkor bármely távolságon (és ezzel együtt a múltban) azt tapasztaljuk, hogy a fizika törvényei időtől és távolságtól függetlenül azonosak az egész univerzumban. Más kérdés, hogy az univerzumnak története van és folyamatosan változik az időben haladva.
Ha mélyebben érdekelnek ezek a dolgok javaslom Dávid Gyula professzor előadásait. Ezek a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan fel vannak téve a UA-camra. Ha beütöd a nevét több rahedli előadást fog kiadni. Ezek többségénak a megértése nem követel nagy matektudást, de a matek ismerete egyáltalán nem hátrányos...
Szerintem hagyjuk abba ezt az eszmecserét, mert sok értelmét nem látom, és ráadásul a munkámtól vonja el a figyelmemet...
Mindenesetre jó dolog hogy érdekel a fizika és a kozmológia!
idő = relativitás = információ
is that you Sean?
Zseniális téma! Én eddig úgy gondoltam az idő azért van mert a föld forog egy irányba! Ha a föld forgása megszünne vagy megváltozna akkor már nem élnénk!
A részecskék mozognak és hőt termelnek!
Az idő szerintem viszonyítás kérdése! A jelenben meghozott döntéseink határozzák meg a jövöt!
Az idő nem más mint 2, (vagy több) esemény közti távolság.
Szerintem az ido nem egy osszetett eloleny! Az lenne inkabb altudomany...