Dávid Gyula: A következő 137 kvintillió év (Atomcsill, 2021.09.09.)
Вставка
- Опубліковано 16 вер 2021
- Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet):
Cím: A következő 137 kvintillió év
Időpont: 2021.09.09., 17:00 -
Kivonat: Mélységes mély a múltnak kútja… de a jövő mélységei még sokkal szédítőbbek! Rengeteg szó esett már az ismeretterjesztő irodalomban és az Atomcsill előadásain is az Univerzum eddigi történetéről, amely a tudomány jelenlegi állása szerint 13,8 milliárd évet foglal magában a Nagy Bummtól az értelemig. De vajon mi lesz a Világegyetem sorsa a jövőben? Mi történik a Földdel, a Naprendszerrel, a galaxisokkal, kissé nagyobb léptékben nézve az Univerzumot alkotó anyagokkal a következő évmilliárdok, évbilliók, sőt kvintilliók alatt? Milyen csillagászati objektumok uralják majd távoli utódaink csillagoktól mentes égboltját? Mit tud erről mondani a modern természettudomány, és vajon mennyivel vehető ez az előrejelzés komolyabban az ókori augurok és a vásári javasasszonyok jóslatainál? A tudomány több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, az előadásban áttekintjük ezeket, majd megpróbáljuk kiválasztani a pillanatnyilag legvalószínűbbnek tűnő szcenáriót. És persze felmerül a Nagy Kérdés is: mi lesz ebben az eónok múltával számunkra egyre idegenebbé váló Világegyetemben az anyag legszebb és legtörékenyebb alkotásával, az Értelemmel?
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a... - Наука та технологія
Köszönöm az előadás százezer nézőjének az érdeklődést!
Köszönöm a sorozat minden szervezőjének, előadójának, kísérletező közreműködőjének, technikai munkatársának a hozzájárulását az előadássorozat sikeréhez és népszerűségéhez.
Remélem, a sorozat, ezen belül az én előadásom is hozzájárul a természettudományok, ezen belül a fizika népszerűsítéséhez, valamint az ELTE-n folyó fizikai kutatás és oktatás jó hírnevének növeléséhez.
Tisztelt Professzor úr, pazar az előadás. Gyertyaláng a közelítő globális újközépkor sötétjében. Köszönöm szépen.
Minden előadása kincs! Furcsa, de bármilyen rosszkedvem is van 1 perc alatt ki jövök belőle ha hallgatom.
Nem értek a fizikához, de szeretem hallgatni Dávid Gyulát, mert szellemes, vicces és közérthetően is beszél, és mindezt úgy, hogy mindenre kitér, ami csak szóba jöhet.
Másodszorra nézem meg ezt az előadást. Hiánypótló, élvezetes, laikusok számára is követhető, hallatlanul érdekes. Köszönjük szépen! Tiszteletet érdemel a türelme is, ahogy mindenki hozzászólására igyekszik érdemben reagálni ebben a nem könnyű témában. Természettudományos területen dolgozom én is, de nem értek sajnos az olyan szintű matematikához, ami ehhez kellene. Fantasztikus lehet, ha valakinek van ilyen irányú tehetsége. (Ezt már nem lehet önmagában szorgalommal elérni, komoly tehetség is kell hozzá.) Le a kalappal, hogy ilyen minőségben, érdekfeszítően elő tudja adni hozzá nem értő érdeklődőknek is!
Dávid Gyula a legjobb előadó.
Rettentően hadar, és nem beszél tagoltan. Egy hangon darál.
F. G.: Én is már ott tartok, hogy más ea.-t hallgatva, már önkéntelenül DGY-hez mérem... :))
L. N.: Sztem ha a lényegre figyel az ember, akkor nem zavaró..
@@laszlonagy7181 Zavaró lehet mikor a beszéd fizikai korlátjai miatt nem tudod szépen kifejezni magad az agyad viszont már a következő gondolatnál jár te pedig próbálod utolérni. Ennek az ellenkezője mikor le tudsz írni valami hülyeséget mielőtt átgondolnád. Eonokban mérhető a kettő közti különbség.
@@Holi8888 Tőlem elműkben is mérheted a különbséget, számomra sajnos akkor is zavaró, hogy nem ügyel az érthető, tiszta beszédre, mert ez gátolja a megérthetőséget. A tartalom teljesen jó, szisztematikusan összefoglalja a jelenlegi materialista vélekedéseket a világról, és látszik, hogy nagy tudású fizikus. Én nyilván hót hülye vagyok hozzá képest, ez nem kérdés. A beszéde annak milyensége miatt azonban nehezebben követhető, pláne úgy, hogy sok ember számára (pl. én) nehéz témákról beszél. Így a beszéd tagolatlansága, a hadarás még pluszban megnehezíti a befogadást, teljesen feleslegesen, pedig ezzel könnyen tudna kezdeni valamit. Emiatt túlzónak éreztem azt a megjegyzést, hogy ő a legjobb előadó, erre fogalmaztam meg a fenntartásomat. Szerintem a beszédmódjában még sokat tudna fejlődni, és ez egy olyan dolog, amire csak egy kicsit oda kell figyelni.
Elég baj, hogy egy ilyen hadaró, tagolatlanul (motyogóan) beszélő, a hallgatókkal a kommunikációt teljesen kizáró előadó a legjobb.
Ilyenkor, bármennyire is színvonalas szakmailag, addig keresek, amíg nem találok valaki mást, aki, ha esetleg nem is olyan színvonalas, de jól követhető az amit mond. Nézz körül a neten, youtube-on és találni fogsz (angol nyelven, de bizonyára más nyelveken is) olyan előadókat, hogy élvezet hallgatni. Ha egyszer meghallgatsz egy ilyet, akkor utána fogod tudni, hogy milyen egy jó előadás. (Vajon milyen lehet a többi előadó, ha ez a legjobb. Lehet hogy annyira gyengék, hogy ezért tűnik a legjobbnak.)
Nincs is szülinapom, és ma új D.GY. előadás. Nagyon szépen köszönöm D.GY. nek és mindenkinek aki elérhetővé tette. :D
Annyira örülök, hogy rátaláltam ezekre az előadásokra! Élvezetes, még számomra is sokminden érthető. Nagyon Köszönöm Tisztelt Dávid Gyula. Ha nem lennék 62 éves, legszívesebben beiratkoznék egyetemre...
Volt már idősebb is aki beiratkozott
Az ördögbe, köszönöm a végig érdekfeszítő, közérthető és mégis mélységekbe/végletekbe menő előadást, költőien felépítve. Mindezt ráadásul elég lazán leadva! Úgy éreztem sokkal többet is mondott volna még, csak sajnos néha levegőt is kellett venni. :)
A fantáziát jól megtornáztató, tudattágító előadás volt. Köszönöm, hogy láthattam!
Színvonalas és érthető előadás! Köszönöm!
Tanár Úr, köszönöm az előadását. Ön pótolhatatlan!
Az Atomcsill facebookos oldalára érkezett a következő kérdés:
"A tudomány mai álláspontja szerint volt a szingularitás. meg az ősrobbanás. Az lenne a kérdésem, hogy maga az anyag, az atomok, elektronok, neutronok, protonok, foton részecskék hogy jöttek létre, hogyan keletkeztek. Erről tudunk-e már valamit?"
Nagyon sokat tudunk, és én is sokszor beszéltem erről a témáról. De előbb azt kell tisztázni, hogy "maga az anyag" nem azonos az iskolából ismert részecskékkel, atomokkal, elektronokkal, protonokkal. Az anyagnak számos más formája van, pl az elektromágneses mező, a Higgs-féle skalármező és számos már ismert és még nem ismert további fajta. Ezek némelyike jelen volt már az atomok és egyebek létrejötte előtt, és jelen lesz az atomok pusztulása után is - egyebek közt erről szól ez az előadás.
Az Univerzum fiatal korában (néhány töredékmásodperccel a Nagy Bumm után) jött létre (korábban is létező anyagfajtákból) az Ősi Tűzgömbnek nevezett állapot. Ebben nagyon magas hőmérséklet uralkodott, és a forró hősugárzást képviselő fotonoknak elég nagy energiájuk volt ahhoz, hogy mindenféle részecske-antirészecske párokat létrehozzanak. Köztük voltak a ma ismert elektron-pozitron, kvark-antikvark, később pedig proton-antiproton párok is, de sok olyan nehezebb részecskepár is, amiket ma még azért nem ismerünk, mert a mai részecskegyorsítók energiája nem elegendő a létrehozásukhoz. Ezek a nagy energiájú részecskék folyamatosan ütköztek és átalakultak egymásba. Ez a forró plazma termodinamikai egyensúlyban volt, más szóval ez volt a hőhalál. Közben az univerzum tágult és hűlt, a legnehezebb részecskék hamar kiszálltak a játékból, végül csak a legkönnyebbek, azaz a ma ismert részecskék maradtak.
A részecskefizika és a kozmológia egyik legnagyobb rejtélye, hogy mi okozta ennek a szimmetrikus állapotnak az aszimmetrikus továbbfejlődését, azaz miért volt az Ősi Tűzgömbben egy kicsivel több anyag, mint antianyag. Mert az antirészecskék végül párt találtak és szétsugároztak, míg egy kis mennyiségű közönséges (nem anti-)részecske megmaradt. Ezekből lettek a későbbi csillagászati struktúrák.
Ez persze csak rövid vázlat. A témáról órákat lehetne beszélni. Beszéltünk is, én is és mások is. A vonatkozó előadásokat ilyen címeken lehet keresni a neten: "Fotonfürdőben", "Az ősi tűzgömb", "Az antianyag titka", "Feltámadás a hőhalálból".
dgy
Óriási köszönönet. Jó egészséget hosszú életet sok sikert kívánok.
Nagyon szereti a jeges, hideg sört is.
Koherens és közérthető, nagyon jól összeszedett előadás! Köszönjük!
Tanár Úr, imádom az előadásait, köszönettel!
Kiváló előadás, köszönöm, hogy elérhetővé tették!
Köszönöm. Kár, hogy nem jártam egyetemere. Nagyon köszönöm, hogy hozzá juthatok ahoz a tudáshoz ami érdekell.
Vègre uj előadàs , a legeslegjobb profeszortol! Köszönõm, hatalmas èlmèny!
Fantasztikus előadás, gratulálok hozzá! Én nem vagyok fizikus, de érthető volt, informatív és szórakoztató.
Köszönöm.
Bravó, ismét egy szenzációs előadás. Köszönöm és természetesen dgy for president! 🙏🍀
Már 2x megnéztem. No nem azért mert nem értem, hanem azért mert szenzációs, élvezetes és érthető. Köszönöm szépen 🙂🙂🙂🙏
Csodálatos előadás! Szerteném megölelni ezt az embert :-)
Imádom.♥
A legjobb előadó, köszönet Dávid Gyulának! 👍❤
Most, sok régóta foglalkoztató kérdésre választ kaptam, köszönöm ezt az érthető előadást
Végre! Köszönöm a feltöltést!! :)
Nagyon szépen köszönöm, rendkívül érdekes volt!
Kicsit úgy éreztem magam, mint Teller Ede, Einstein előadásán:
"Teller úgy emlékszik, mindenre nagyon figyelt, és mindent értett is - úgy 30 másodpercig. Aztán pedig egyre kevesebbet és kevesebbet, míg végül arra jutott, hogy semmit nem értett meg Einstein előadásából".
:D
Végre újra a tiszta tudomány, a sok áltudományos és primitív hablaty helyett! Már nagyon hiányoltam az új előadásait! Köszönet a munkájáért!
Tiszta tudomány, ami három perccel tudja hogy mi történt a nagy bumm után, ami évmilliókkal ezelőtt történt..... Hahahahahahaha
De jó látni mennyi feliratkozó van!
Színvonalas előadás,köszönjük a feltöltést!
Bevallom őszintén, a felét sem értettem, mégis lenyűgöz az előadása, a természetesen beszúrt humora, és az a tény, hogy ugyan a részletek nem érthetőek számomra, a végén mégis azt érzem, hogy betekintést nyertem egy olyan világba, ami tőlem nagyon távol áll. Még egyszer! Számomra, abszolút laikusként lenyűgöző volt...! Gratulálok Tanár Úr...!
Véletlenül tévedtem ide, de itt ragadtam, mert nagyon élvezetesen és egy laikus számára is érthetően adta elő Professzor úr a témát. Köszönet érte!
A kommenteket elolvasva viszont nagyon meglepődtem, mennyi "okos" ember próbálja osztani az észt olyan témában, amiről többnyire fogalma sincs, ellentétben az előadóval.
Erről jutott eszembe, ajánlom bárki figyelmébe:
Valamiféle ismerettel, tudással rendelkezned kell ahhoz, hogy belásd, mennyi mindent nem tudsz még az adott témában.
Már nagyon vártam.
FENOMENÁLIS ! Számomra még a Hadarás" is élvezhető - amellett, hogy sokkal több mondanivaló hangozhat el - a "sodró beszéd" NEM monoton, NEM unalmas. Köszönöm !
lehet lassitan a beállitás gombbal 0.75re éa érthetö élvezhetö
nem is hadar
Hihi! Úgy látszik, sokat hallgattam dgy-t, mert néhány más előadót gyorsítok 1,5 .. 2-szeres sebességre :)
Nagyon jó előadás! Érthető, szemléletes, gyakorlatias (már amennyire a téma engedi ezt). Matematikai bizonygatások helyett a fizika felöl közelíti meg a problémákat, szuper!
Régen hallgattam fizika előadást, de olyan még sosem fordult elő velem, hogy könnyeztem a végén. Köszönöm Professzor úr! Hawking azt is mondta, hogy az élet szükségszerűen kialakul. Csak elszenvedői leszünk mindennek, vagy egyszer alakítói is? Jó volna ebben hinni.
Nagyszerű előadás, nagyszerű előadó.
Nagyon szeretem az előadásait. A régieket is rendszeresen visszahallgatom annak ellenére hogy távolról sem vagyok fizikus. :-)
Nem sokat értettem meg belőle, mert a határaim jóval lejjebb vannak, de hogy nagyon jól szórakoztam, annyi bizonyos.
Nagyon nagy élmény volt, köszönöm szépen!
TISZTELT TANÁRUR .NAGYON SZERETEM AZ ELÖADAS STILUSÁT
Óriási Respect, ment a feliratkozás. Köszönöm az előadást
Kiváló, élvezetes előadás, köszönöm szépen, laikusként sem éreztem magam elveszve.
A kommenteket olvasva pedig sok türelmet kívánok a menetrendszerűen megjelenő, nyolc általánost plusz az "Éllet iskolályát" végzett (gondolom, ez a sarki Marika eszpresszó neve) megmondóemberek elviseléséhez....
Hát nincs egyszerű dolga Tanár úrnak, direkt végignéztem a kommenteket, vannak kimondottan nehéz esetek: nyáladzó bölcsészek, hittérítők, Dunning-Kruger alanyok, stb. Esküszöm legalább a végtelen önbizalmukat, azt irigylem - egyebet nem :)
Nagyon jó előadás!
Lajikusoknak is nagyjából érthető,színes,pergős előadás,humorral fűszerezve. Nagyon tetszik!
Köszönöm a feltöltés, nagyon érdekes volt!
Nagyon tetszett az előadás!
Érthetően, irodalommal és kultúrával megtűzdelve tálalja a professzor úr...
Így az olyan szakértelem híján levők, mint jómagam is felfogni vélik. Ezért külön is hatalmas dicséret illeti! :-) Köszönöm neki!
NAGYON hálás lennék, ha az ELTE Atomcsill csatorna tartalmait meghallgathatnám Spotify-on podcast formában :)
Biztos nem vagyok vele egyedül...
VÁLASZ AZ ESETLEGES HÁBORÚS NUKLEÁRIS SZENNYEZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRE
Az ukrajnai háborús események miatti esetleges sugárveszéllyel kapcsolatban több kérdés érkezett.
A felmerült kérdések jelentős részére válaszolva elkészült egy tájékoztató anyag, melyet Aszódi Attila, a téma legjobb magyar szakértője írt. Az anyag elolvasható az alábbi linken:
aszodiattila.blog.hu/2022/03/08/teendok_jelentos_radioaktiv_anyag_kibocsatasaval_jaro_esemeny_soran
A témához kapcsolódó további, itt meg nem válaszolt kérdésekre a következő napokban igyekszünk részletekben válaszolni "A kvarkoktól az atomerőműig" című Atomcsill előadás kommentjei között. Addig kis türelmet kérünk!
dgy
szerkesztő
Az univerzum kezdete.... úgy kezdődött, hogy Dávid Gyula elővette a tollát és egy forgatókönyvet kezdett írni....ez első sor ...a 0.másodperc.... ez kb 14 milliárd évvel ezelőtt volt...
A legkiválóbb előadó.... az univerzumban :)
Üdvözletem DGY, srudolf vagyok. Pazar az új előadásod, mindig tudsz hozni egy új témát, ami lenyűgöz.
Én még laikusnak sem mondanám magam, de a Penrose elméletig( ott teljesen elvesztem az infláció,újra kezdődik minden,vagy nem…)-talán- sikerült megértenem az univerzum történetét,és jövőjét. Köszönöm az élményt. (dgy és atomcsill)
Ez egy erdekes eloadas volt, koszonom a feltoltest!
Csúúúcs ez az előadás! Köszönet érte! A 15 éves lányom tátott szájjal hallgatja (olvasgatott sokat a témában, de szinkronfordítok is közben...:)
Csak a pontosság kedvéért: ua-cam.com/video/UIvqZR1rI_M/v-deo.html
Amúgy köszönöm ezt a szokás szerint szuper előadást.
Köszönet az előadásért! Élmény volt hallgatni, mint mindig!
A Hawking sugárzás mechanizmusáról mindig csak az "ahhoz hasonló" folyamatot szokás elmondani. (Gondolom azért, mert kemény matek kellene a felfogásához.)
Ha megoldható egy másfél órás előadás keretében, hogy közel 20 év DGy-előadás hallgatással kikupált aggyal felfogható legyen a dolog valós folyamata, azt egyszer szívesen meghallgatnám.
Már kísérleteztem vele, de nem megy. Matek nélkül sajnos tényleg nem érthető meg. Még azzal is nehezen. Harmadéves fizikus hallgatók félévének utolsó óráján szoktam elmondani, és nekik is csak közelítőleg.
dgy
Ha az ijesztgetés ellenére is érdeklik a részletek, a neten megtalálható a Hawking-sugárzásról szóló egyetemi előadásom, a "dgy egyetemi előadásai" című UA-cam-csatornán, a 2020 őszi ÁltRel2 kurzus 11.előadásaként (2020.12.08). Közvetlen link: ua-cam.com/video/D13i4-O1LN0/v-deo.html
dgy
@@dgy137 Köszönöm a tippet, és hogy vetted a fáradságot kikeresni! Feltétlenül nekigyürkőzöm, ezek után az a minimum :)
@@dgy137 Húúúú!! Köszönjük! Az összes Atomcsill-es és Galileo webcast-os, Polarisos-Csillagászat csatornás, előadását megnéztem. De még lenne sok téma, amikről szívesen hallanék. Pl. Ia típusú szupernóvák vártnál nagyobb mérési bizonytalanságai újabb modelleknél és méréseknél, vagy még temérdek téma. Néha valamelyik egyetemi szintűt is Öntől, vagy Orosz Lászlótól, csak azok javához gyúrnom kéne matekra. A régi előadásai is jópofák, amikben olyanok vannak, amik előrevetítik a gravitációs hullámokat, higgs bozont még kísérleti bizonyításuk előtt, vagy egyéb akkor leendő, ma már megtörtént mérések-kutatások, stb. Illetve modellek ahogy fejlődnek, pl. elemek kialakulásának arányai különböző folyamatokból. Stbstb
Zsenialis. Pont par hete futottam bele egy Penrose podcast-ba, amin arrol beszelt hogy az univerzum elfelejti a meretet, nem lesz meterrud. Tetszett, aztan rogton el is akartam meselni egyik kozos baratunknak, es akkor rajottem hogy nem is ertem 😃most talan egy kicsit jobban, koszi DGY
valamikori túlélőversenyzőként rákaptam arra, hogy esti borozgatáshoz tudományt hallgasak, köszi:)
Engem az érdekel igazán, hogy vajon hol található, miben létezik ez az egész világmindenség.
Bakos Gáspár előadására 12.09.-én vajon csak eltések mehetnek be, vagy bemehet külsős is? Van az eltén valamilyen azonosítós beléptetőrendszer, vagy csak besétálsz?
abban sem vagyok biztos, hogy információ imprintálódik. az időutazós előadásodat értettem,szuper volt.
Milyen jó formában van még DGy. Pedig nem ma volt hogy utoljára láttam vektoron. :D további jó munkát és egészséget neki!
Köszönöm! Ez a megjegyzés épp a megfelelő időben jött. Ugyanis ma tartottam életem utolsó vektorvizsgáját...
dgy
@@dgy137 bezárják az eltét?
Oriasi Tixtelettel.!
Orulok, h ujra latom. Hurra.!!!
Ha módomban állna,létesítenék egy tv csatornát és, -reklám nélkül-, az Atomcsill előadásait adnám Egyszerűen fenomenális,magával ragadó Professzor úr előadása. Sokkal több embernek lenne kedve fizikával,notabene matekkal foglalkozni. Csak köszönet a sok fáradságért amit az előadásaiba fektet!
A galileowebcast épp ilyen csatorna. Nonprofit, reklámok nélküli, és mindenféle érdekes tudományos előadást, beszélgetést közvetít, egyebek között az Atomcsill előadásait is. Köszönet érte a működtetőknek, Tepinek és Lajosnak!
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm professzor úr!
A W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.Ez a standard modell egyik pillére.Ez milyen új dolgokat jelezhet?Válaszát előre is köszönöm tanár úr.
Semmi különös, kicsit meg kell változtatni az elmélet paramétereit. Szó sincs "alapjában megrázásról", ez csak a bulvársajtó által rákent hab a híren.
A fizikában, általában a természettudományban igen gyakran fordul elő olyasmi, hogy egy új mérés, kísérlet alapján újra kell számolni, finomabbra kell hangolni az elméletet. És ez csak nagyon ritkán jár az alapgondolatok lényeges megváltoztatásával. Az utóbbi évtizedek egyik ilyen, valóban mindent újrarendező, az elméletet is átíró híre volt pl az Univerzum gyorsuló tágulásának felfedezése.
A mostani hír érdekes és fontos a szakmán belül, de nincs szó az előbb említetthez mérhető nagyságrendű földindulásról.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm szépen a választ
vegre valami ebben az unalmas korban.. nagyon jo eloadas, koszonom!
Köszönöm a gyors választ és a kiegészítést. Az említett korabeli kis tartomány alapján értem, korábban is olvastam a felfúvódásról, ez nem jött át számomra eszerint, illetve nem teljesen értettem.
Gratulálok nagyon tartalmas előadás!
De bennem felmerült 1 kérdés ha minden objektum távolodik ,az Andromeda Galaxissal hogyan tud a Tejútrendszer majd a jövőben ütközni? elvileg annak is távolodnia kellene az elmélet szerint
A tágulás az Univerzum általános tendenciája. Az általános táguláshoz képest azonban az egyes objektumok (galaxisok) egyedi mozgást is végeznek. Nagy távolságon ez nem befolyásolja a tágulást (hiszen a tágulás miatti távolodás sebessége arányos a távolsággal, és ez hosszú távon felülmúl minden helyi sebességet). Rövid távon viszont az egyes egymáshoz közeli objektumok közeledhetnek, sőt akár össze is olvadhatnak.
Egy hasonlat: egy téren emberek ácsorognak, és a tér közepén leszáll egy sárkány. Mindenki menekül, amerre lát, az emberek sűrűsége csökken, az átlagos távolságuk nő. Ez azonban nem zárja ki, hogy futás közben a szomszédos emberek összeütközzenek, esetleg fellökjék egymást.
A legfrissebb mérések szerint az Androméda-galaxis ötmilliárd év múlva nem telibe fogja találni a Tejútrendszert, hanem a két galaxis pereme érintőlegesen ütközik. Ez is alaposan megkavarja a galaxisok belső struktúráját, de nem annyira, mint egy frontális ütközés és teljes összeolvadás.
dgy
@@laszlobizsok26 "a kettő együtt ugyanis nem megy"
Megy. Lehet nálam vizsgázni belőle.
dgy
@@laszlobizsok26 Mielőtt még valaki elhinné és tovább terjesztené ezt a marhaságot: Einstein NEM bukott meg sem matekból, sem fizikából.
dgy
Tisztelt Dávid Gyula!
Engem a következőkről érdekelne a véleménye.
1. Lehet-e mondjuk a Giant Void - egy nagy (nem tökéletesen) üres tartomány - később olyan nagy méretű, hogy a közepén lévő elméleti matematikai pont számára megszűnjön az idő múlása, mivel már minden benne lévő anyag lebomlott. Feltételezve, hogy már a körülötte lévő megmaradt galaxisokból már semmilyen foton/információ nem jut el a sötét energia miatti gyorsulva tágulás miatt.
2. Ha megszűnhet az idő benne, mivel már nincs benne mit mihez viszonyítani, nincs benne változás, megszűnne a tér is maga? (tudtommal időt és a teret nem lehet különvenni)
3. Ha ez az tér olyan hatalmas, hogy A és B galaxis között már nem lehet információváltást tenni, lehet akkor A és B galaxist külön multiverzumként kezelni aminek a határa egy ilyen tökéletesen üres tér?
Köszönöm a válaszát!
(Elnézést a bugyuta megfogalmazásért)
Bakos Gáspár előadása és a tavaszi félév összes előadása online lesz megtartva, senki se jöjjön be az egyetemre!
dgy
köszi
Szuper előadás, élvezettel hallgatom. Nekem az lenne a kérdésem, hogy sok más videóban láttam animációkat, miszerint a galaxisok is tágulnak. Vagy csak én nem jól értelmezem. Két példának vett tejútrendszer nem távolodhat egymástól? Egy naprendszer elemei nyilván nem távolodhatnak egymástól, hiszen a nap összefogja őket. De ahol nincs nap, ott mi a helyzet? Bocsi ha nagy hülyeséget kérdeztem volna, csak úgy érdekelne, akár kissebben is látni ezt a dolgot.
A lokális szerkezetekre (naprendszerek, galaxisok) nem hat a világegyetem tágulása (csak a köztük lévő térre, de ők maguk nem "nőnek").
A galaxist összetartja a bennük levő csillagok (és agázok, por, sötét anyag) kölcsönös vonzása. Ezért nem hat rá a kozmikus tágulás: a lokális kötött objektumok mérete nem változik.
dgy
@@dgy137 Köszönöm szépen!
Legjobb.
Dávid Gyula ért ahhoz, hogyan kell érthetően előadni. Ha őt hallgatom, sajnálom, hogy nem fizikus lettem. József Attila helyett, Petőfit idézem - "Egy gondolat bánt engemet" : elérheti-e, az univerzum a maximális entrópiáját? Ha igen, akkor is létezik univerzum, vagy ott megszűnne? Köszönet az előadásért!
A jelenleg általánosan elfogadott álláspont szerint az univerzum tágulása új szabadsági fokokat teremt, ezért mindig van még hova növelni a rendezetlenséget. Így bár az entrópia mindenhol folyamatosan nő, sohasem éri el a lehetséges maximumot. (Lásd az általam is sokszor elmondott táguló kastélyos hasonlatot.) Az előadás vége felé elhangzott spekulációk a nagyon távoli jövőben neutrínókból felépülő hipotétikus struktúrákról is erre építenek: ha már rég elbomlottak a mai anyagfajták, és beleolvadtak a nagy entrópiájú, de kis energiájú háttérsugárzásba, még mindig lesz miből új struktúrákat építeni. Legalábbis bízunk ebben, ha már a saját szemünkkel úgysem fogjuk meglátni.
dgy
20 év után végre megértettem, mi a különbség a Penrose meg a Hawking folyamat között.
Tisztelt Professzor Úr! Nagyon tetszett az előadása. (A többi Atomcsill előadás is.) Előre is elnézést kérek a laikus/tudatlan kérdésemért. Az 57. percben beszélt a részecske-antirészecske párokról. "áram a vákumon át." Jól gondolom, hogy ezt nem lehet felhasználni energiatermelésre? Illetve, hogy az előadás azonos percében említett "ideiglenes energiaköcsönzés" meddig tartható fent? Válaszát előre is köszönöm!
A vákuumpolarizáció igen gyenge effektus, csak közvetett módon (a hidrogénatom energiaszintjeinek parányi eltolódása segítségével) lehetett kimutatni. Semmiféle makroszkópikus megnyilvánulása, ezért felhasználási lehetősége sincs. De ha lenne, akkor sem lehetne "energiatermelésre" használni. Ha feszültséget kapcsolunk egy közegre, és áram folyik át rajta, ez a folyamat sem "termeli" az energiát.
Az "ideiglenes energiakölcsönzés" egy igen bonyolult, lényegében csak matematikailag megfogható folyamat szimbolikus leírása. Időtartamára viszont van egy igen egyszerű képlet, ami a határozatlansági relációra hasonlít: DE * Dt = h, ahol DE a "kölcsönvett" energia, Dt a folyamat időtartama, h pedig a Planck-állandó. Minél nagyobb tehát a "kölcsönzött" energia, annál hamarabb vissza kell fizetni (ellentétben az emberi pénzviszonyoknál tapasztalt szabállyal).
dgy
Jól gondolom, hogy a JWST-től komoly megerôsítést (vagy cáfolatot) kaphatunk az ismertetett modellel kapcsolatba? (Pl. kor)
A JWST igen sokoldalú tudományos programmal indult. Sokat várnak tőle pl az exobolygókkal foglalkozó csillagászok. Az egyik legfontosabb programja a univerzum nagyon távoli régióinak - és ebből következően nagyon régi korszakainak vizsgálata. Azt remélik, hogy megláthatjuk az első csillagok és galaxisok keletkezésének folyamatát, és képet alkothatunk a világegyetem állapotáról ebben a korai korszakban.
Ha ez sikerül, lényegesen finomíthatjuk az univerzumról rendelkezésünkre álló jelenlegi modelleket. Ez közvetetten kihat az előadás témájára is, hiszen e modellek alapján pontosabban tudjuk megjósolni a jövőbeli folyamatokat is.
A merészebb célok közé tartozik az, hogy a modellek paramétereinek pontosításán túl esetleg minőségi jellegű döntések is születhetnek. Pl el tudjuk dönteni, mi is a kozmológiai állandó: egy univerzális konstans vagy egy különböző állapotokon át fejlődő anyagfajta. Egy ilyen döntés alapvetően befolyásolja a kozmikus jövendőről szóló elképzeléseket is.
dgy
Hoppá,
Új video-részecskét fedeztem fel a nagy youtube-gyorsítóban... yeeeeeee
Először is végtelen hála és köszönet ezért az előadásért is, mint bármelyikért, amit eddig szerencsém volt meghallgatni Öntől. Zseniális tömörség és precizitás, miközben minden tökéletesen érthető egy halandó számára. Az értelem ünnepe. Úr Isten! Ha Öntől tanulhattam volna a fizikát..! Hála. Hála. Hála.
Sziasztok !Laikus ám lelkes követője vagyok az atomcsilnek:)
Egy olyan kérdésem lenne hogy az nem jöhet számításba hogy nem az univerzum gyosrsulva tágul hanem az idő lassul és a tágulás állandó ?
Az általános relativitáselméletben a koordináták választása lényegében önkényes. Megtehetnénk, hogy az idő helyett annak a logaritmusát használjuk - ekkor a Nagy Bumm nulla időpontja kitolódik a mínusz végtelenbe, és máris nincs gond a kezdet problémájával. Ugyanígy azt is megtehetnénk, hogy olyan időkoordinátát választunk, amelyben a tágulás egyenletes.
Ez azonban mesterséges, álmegoldás lenne. A klasszikus fizikában és a speciális relativitáselméletben ugyanis létezik egy kitüntetett időfogalom, az inerciaidő. Nem kötelező, de érdemes úgy választani az idő mérését, hogy egy inerciarendszerben a magára hagyott test állandó sebességgel mozogjon, azaz azonos időszakot alatt azonos távolságot tegyen meg. Ilyen koordinátázás esetén teljesül Newton első törvénye.
Az általános relativitáselméletben nincs globális inerciarendszer, ezért a fentieket csak a lokális inerciarendszerek helyi koordinátázására követelhetjük meg.
A kozmológia azonban nagyon speciális eset. Tudomásunk szerint nem következik semmiféle alapvető fizikai törvényből, hanem kísérleti tapasztalat, hogy az általunk vizsgált csillagászati Univerzumban bevezethető a világidő fogalma. Azaz használhatunk olyan koordináta-rendszert, amelyben a galaxisok nyugalomban vannak, és a globális világidő megegyezik az egyes galaxisokban mérhető inerciális sajátidővel. Ebben a rendszerben az egyes galaxisokban lokálisan érvényes a speciális relativitáselmélet, vele Newton első törvénye is.
Mivel így létezik egy speciális, az észlelt Univerzumhoz illeszkedő, fizikailag és matematikailag nagyon kényelmesen használható időfogalom, ezért nem meglepő, hogy a kozmológiában ezt használjuk.
Innen viszont már tapasztalati kérdés, hogy ebben a "természetes" időkoordinátában mérve az Univerzum tágulása gyorsul - ahogy azt az utóbbi húsz év megfigyelései igazolták.
Természetesen áttérhetnénk egy mesterségesen bevezetett időfogalomra, amellyel kikompenzálhatnánk ezt a gyorsulást. Ekkor viszont a lokális rendszerekben sokkal bonyolultabbak lennének a fizikai törvények. Ezért ezt nem tesszük meg, inkább elfogadjuk a gyorsuló tágulás tényét.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm a válaszát! Boldogsággal tölt el és Nagyon megtisztelve érzem magam.
Segített tisztába tenni az idő fogalmát .Lehet
Idővel minden anyagosodott energia újra kisugároz, fúzió bomlás vagy Hawking sugárzás által .
Ezen a dolgon én is sokat filóztam,hisz az idő nem mindenütt egyforma,hogy nem e lehet,hogy az idő felfogásunk téves?vagy az időt csak az élő állatok érzékelik,mert a belső órájuk ahogy telik?Nem lehet,hogy az idő,és a matika nem is létezik,csak anyag?Hisz az univerzumnak nincs is tudata.lehet,hogy nincs értelme ennek,mert ok,okozat,csak az emberi elme szüleménye.Nagyon sok kérdés van a kozmológiában,nagyon messze vagyunk még szerintem a végső mindenség elméletétől.Örüljünk neki,hogy a tudomány már ennyit bizonyított,de nagyon hosszú út van még előttünk,hogy mindent tudjunk.Szerintem mindent sose fogunk megtudni,mert az ezközeinknek vannak határai.A multiverzumot se fogjuk sose tudni megfigyelni,most még csak olyan mese az is,mint Isten létezése.Múltkor volt egy doku.film,azt mondták benne,hogy lehet,hogy a mindenség elmélete lehet,hogy nem is lesz olyan elegáns elmélet,amit várunk.Hisz ha a természetnek nincs agya,nem biztos,hogy a katyvaszt meglehet érteni.van egy jó dokumentumfilm,Jim Al Khalili a káosz titkos élére címmel érdemes megnézni.Nemlehet,hogy az idő érzékelése,csak az entrópia miatti változás miatt van?
Kíváncsi vagyok a professzor úr válaszára.Előre is köszönöm
Tisztelt Dávid Gyula! Az összes pozitív hozzászólással egyetértek, én is nagyon szeretem az előadásait. Lenne egy telhetetlennek tűnő kérdésem: Nem indítana egy a Susskind professzor "Elméleti Minimum" előadásaihoz hasonló sorozatot? Tehát azok számára, akik a felsőbb matek alapjaiból már régebben vizsgáztak, de azt nem használják napi szinten.
Ilyesmire sajnos nincs időm és energiám. De van megoldás. A járvány (számomra) egyetlen pozitív hozadéka az volt, hogy egy évig online kellett tartanom az óráimat, így az összes reguláris és speciális előadásomról videófelvétel készült. Ezek pedig nyilvánosan megtekinthetők a "dgy egyetemi előadásai" című UA-cam csatornán. Ha valakit érdekelnek az ismeretterjesztő előadásoknál precízebb, matematizált előadásaim, valamint az ezekhez szükséges matek, mindezeket megtalálja a csatornán. Az előadásokat megfelelő sorrendben végignézve/hallgatva és alaposan megemésztve hozzá meg lehet tanulni mindazt, amit én "elméleti minimumnak" tartok.
dgy
@@dgy137 Nagyon köszönöm a választ, megkeresem ezeket az előadásokat. Susskind profnak beszereztem a sorozatban elérhető 2 magyar és 1 angol nyelvű könyvét. Félek, hogy ennek sem lesz meg a beígért negyedik folytatása, mert hatalmas munka egy ilyen anyagot összállítani. Emiatt inkább költői volt a kérdésem -de gondoltam ha fel se teszem, azzal nem vagyok előbbre. :) Sok sikert, és várjuk a további előadásokat!
Uraim!
Egy dolog az előadásmód és a tartalom, de szerintem a HUMOR-factor sem elhanyagolható, ill. a szemléletmód, ahogy Ő hanyagol el bizonyos konstansokat...:)))
M.
Zseniális!
Tisztelt DGy! Kérem tartson egy előadást a James webb által megfigyelt furcsaságokrol azaz hogy lehetnek a 13,4 Mrd éves galaxisok olyan bazi nagyok és tele öreg csillagokkal. Mi lehet az anolmalia? Lehet hogy a holografikus univerzum a megoldás? 😅 továbbá a koreai professzor távoli kettős csillagok lassú gyorsulás esetén a relativitas elmelet nem stimmel? Csak Önben bizok hogy meg tudja világítani ezeket a storykat különben megőrülök 😊
A JWST új eredményeivel kapcsolatban még nincs tudományos konszenzus. A következő hónapokban rengeteg vita várható az ügyben. Amint kezd kialakulni valami megegyezés, meghívunk egy a témához nálam sokkal jobban értő asztrofizikus szakembert.
A másik téma, a relativitáselmélet "cáfolata" a kettős csillagok mozgása alapján csak a szokásos uborkaszezoni lufi. Már sokszor megírtam, hogy naponta több száz tudományos cikk jelenik meg még egy olyan relatíve kis szakterületen is, mint az asztrofizika és a gravitációelmélet. A tudósok publikációs kényszer alatt élnek, és további alkalmazásuk, ösztöndíjuk nagyban múlik azon, mekkora híre támad kutatási eredményeiknek. Ezt sajnos sokan azzal próbálják elérni, hogy a valódi eredményeket bombasztikus feltételezésekbe és még hangzatosabb címekbe burkolják - amit aztán a "tudományos" bulvársajtó felkap és továbbterjeszt. A legpukkanóbb címűek eljutnak a nagyközönséghez is. Idén már kb tíz nagy port kavart "tudományos forradalmat" jelentettek be, amelyek közül egy sem bizonyult igaznak.
A rengeteg megjelenő cikk igen kis hányada tartalmaz maradandó eredményeket, amelyek egy-egy kis téglával tovább építik a tudomány épületét. És még sokkal kisebb hányaduk az, ami valódi szenzációként hozzájárul az épület alkalmankénti áttervezéséhez, átépítéséhez.
A szóban forgó, a nyári uborkaszezonban felkapott cikket egyöntetű elutasítás fogadta, kritizálták a mérési módszer és az eredmények interpretálását is. Itt egy alapos, a nagyközönségnek írt cikk arról, miért nem "cáfolt" meg semmit ez a cikk:
bigthink.com/starts-with-a-bang/binary-stars-prove-modified-gravity/?fbclid=IwAR1wj1BA_HO3j7a95X3DvuapvDCUIL5-J2uV5NxRfCZtBxAWV9khxvqGTsU
dgy
Kedves Gyula! Nagyon kedvelem a gondolatébresztő előadásait. Ezzel a mostanival kapcsolatban volnának kérdéseim. Ha elfogadjuk, hogy az Univerzum mostani tágulásának gyorsulását a kozmológiai állandó okozza, tehát létezik, vajon miért csak mintegy 10 milliárd éve lépett életbe a hatása? Addig hol volt, mi akadályozhatta az érvényesülését? Lehet-e ennek köze a Világegyetem anyageloszlásához, folyamatos felhígulásához, térgörbületi változásaihoz? Egyáltalán: állandó-e a kozmológiai állandó? Vannak-e arra utaló jelek, hogy az értéke változhat? Köszönöm megtisztelő válaszait!
Két lehetőség van. Az egyik szerint a kozmológiai "állandó" valóban egy természeti állandó, ebben az esetben minden pillanatban bele kell számítani taszító, tértágító hatását a világegyetem leírásába. A számítások azt mutatják, hogy a korábbi korszakokban, amikor a (köznséges és sötét) anyag még sűrűbb volt, ennek a gravitációs vonzó, ezért a tágulást lassító hatása dominált, így összességében a tágulás lassult. Egy idő után a sötét és a közönséges anyag annyira ritkává vélt, hogy vonzó, fékező hatása gyengült, és a változatlan nagyságú kozmológiai állandó taszító hatása vált dominánssá. Ez 3-4 milliárd évvel ezelőtt történhetett, azóta a tágulás gyorsul. Ha ez a forgatókönyv helyes, akkor a jövőben a tovább ritkuló anyag vonzó hatása még gyengébb lesz, a kozmológiai állandó taszító hatása pedig változatlan marad, így ez lesz az egyeduralkodó - ekkor az univerzum a hátralevő végtelen időben exponenciálisan gyorsulva tágul tovább. Ez a "Nagy Brrrr" (Big Chill) forgatókönyve.
A másik lehetőség szerint a "kozmológiai állandó" nem fix természeti állandó, hanem egy speciális anyagfajta (kvinteszencia, inflaton, sötét energia... stb) pillanatnyi állapotának hatása a tágulásra. Ebben az esetben a forgatókönyv bonyolultabb, mert figyelembe kell venni, hogy ennek az anyagfajtának saját története van, keletkezhet, átalakulhat, más állapotba kerülhet - így a pillanatnyilag tapasztalt taszító hatás csak ideiglenes. Mivel nagyon keveset tudunk erről a speciális anyagfajtáról, sok fajta modell van forgalomban, így sok lehetőség képzelhető el. Pl az, hogy ez az anyag pár milliárd évvel ezelőtt jött létre más anyagok átalakulásával, esetleg korábban is jelen volt, de csak ekkor került abba az állapotba, amikor taszító hatást fejt ki. És az is lehet, hogy ez a mai állapot ideiglenes, és egy idő után megszűnik. Ezután már a taszító hatás sem érvényesül, és a tágulás ismét lassulóba vált. Ez a forgatókönyv furcsának tűnik, de egyszer már bevált: pont ez történt az univerzum történetének korai korszakában, amikor egy rövid ideig tartó, ám intenzív gyorsulási szakasz (a kozmikus infláció) alakította át gyökeresen a korábbi világot, és ennek végeztével jöttek létre a ma ismert anyagfajták. Az infláció hajdani létezésében ma már lényegében minden kozmológus egyetért. Ezért elképzelhető, hogy most ismét egy hasonló, hosszabb, de csak véges ideig tartó gyorsuló tágulási korszakban élünk.
A döntés nehéz, mert a kozmológiai állandó nagyon kicsi, a sötét energia pedig nagyon ritka, ezért a földi laboratóriumokban még egyiket sem sikerült megmérni, illetve észlelni. Ez is a következő száz év tudományos feladatai közé tartozik. És akkor majd a kozmikus forgatókönyvek között is választani tudunk.
dgy
@@dgy137 Köszönöm a gyors és érthető válaszait! Izgalmas témakör, és remélhetőleg minél több okos fiatalt be tudnak vonni ezen kérdések kiderítésébe :)
Nagyon jo eloadas. Le a kalappal
ha ilyen léptékű dolgokkal foglalkozom eltűnnek a személyes problémáim. antidepresszáns.
gondolj a világ végére
hát, nem tudom... a kihülő univerzumról is csak a fűtésszámla jut eszembe
@@laszlobizsok26 nézze meg az előadást, ne félmmondatokkal vezesse le az energia nemmegmaradás törvényét, kérem
@@robertgemesi277 Ne törődjön vele, ne pazaroljon rá időt. BL egy ostoba troll, aki nem nézi meg az előadást, nem olvassa el mások véleményét, csak az összes vitaszálba belerondít. Tudása nulla, hiszen még annak az általános iskolai információnak is híján van, amivel megkülönböztethetné az energiát és a hőmérsékletet. Nem lehet meggyőzni, mert észérvekre nem hallgat. Felesleges vele foglalkozni.
dgy
@@orkhepaj nincs neki
Imádom hogy újra látható DGY prof, viszont én szeretek tervezni, tehát tudnom kellene hogy 137 kvintillió vagy tíz a 150ediken? Szeretnék tervezni, befektetések, stb. és utóbbit a gyerekeimnek is szánom, azaz konkrét pontos adat kellene, köszönöm.
Akkor javaslom, hogy csak 137 kvintillió évig tervezzen, addig a forgatókönyv többé-kevésbé biztos (azt persze nem tudjuk előre, hogy a kiszáradt, kiégett Föld belespirálozik-e a Napba, vagy elrabolja valami arra járó csillag - fifty-fifty). A későbbi tíz a sokadikon évre nem olyan biztos az előrejelzésünk, mert nagyrészt a kvantumgravitáció majdani elméletének a részleteitől függ. És amit sajnos a legkevésbé sem tudunk megjósolni, az az, hogy mikor születik meg a kvantumgravitáció elmélete.
dgy
@@dgy137 Köszönöm a választ, öröm Önt hallgatni, 10 éve ezt teszem lelkes laikusként. Ez is megérne egy misét (szociológiai PhD-t), hogy miért alakult ki egy réteg (köztük sok laikus) akiknek a tudomány, a tudomány szemlélése, csodálata örömet, valamiféle hitet, néha szinte vallási élményt ad.
@@dgy137 Kedves Tanár Úr! Aki figyelmesen hallgatta az előadásait, akkor az tudja hogy 2052-ben fogják érte a Nobel-díjat kiosztani, nemdenem?? :))) H. M.
KZs kérdezte:
A müon is elemi részecske? Melyik a legnagyobb tömegű kvark? Elbomlik a Higgs-bozon?
1/ Igen. Lásd pl Nógrádi Dániel: „Mi az, amit értünk az elemi részecskék világában, és mi az, amit nem?” Atomcsill, 2016
2/ A tau. Lásd pl Veres Gábor: „Mit talált a Nagy Hadronütköztető a Higgs-bozon felfedezése óta? „Atomcsill, 2021. A számadatokat illetően lásd Wikipédia: „Quark”.
3/ Igen. Lásd pl Veres Gábor fenti előadása, és dgy: „A tömeg eredete és a Higgs-mező”, Atomcsill, 2012
dgy
Tisztelt tanár úr.Én nagyon csodálom az előadásait,és én addig más helyen keresgéltem az élet nagy kérdéseit.Sajnos nemjártam főiskolára,és nagyon örülök,hogy ilyen előadások elérhetőek.Én 2 dolgon gondolkozok nagyon sokszor.Valahogy mindig próbalom elvetni a tudatos teremtést.De amikor előkerül az ok-okozati kérdés,valahogy kételyek merülnek fel.nagyon sokszor keresgélek olyan tudományos témákban ahol megtalálom a választ.szerintem a végtelen ideje létező természetfelleti lény még több kérdést vetne fel.Azt szeretném magától megkérdezni,hogy maga szerint a nagy bummot teremtő lényben hisz,vagy mások a nézetei?És a finomhangolás?Ez a 2 kérdés nagyon érdekelne,a maga véleménye szerint.Tudom vannak erről előadások,láttam is,és sok mindent megtudtam.De valahogy a végén a kérdés bennem maradt továbbra is,mert nemtanultam sajnos komoly fizikát.Valahogy akkor amikor jön a kérdés akkor a multiverzummal próbálják a fizikusok magyarázni.szeretném ha tudna nekem röviden válaszolni erre kommentben.Előre is köszönöm.Tiszteletem
Semmiféle természetfeletti lényben nem hiszek. Az ilyen elképzeléseket nagyon földhözragadt, ásatag, egyben szerfelett unalmas ötleteknek tartom. A természet ezeknél sokkal izgalmasabb és érdekesebb.
A finomhangolás témájáról egész előadássorozatot tartottam, "A lakható Világegyetem" címmel, megtekinthető a "dgy egyetemi előadásai" című YT csatornán. A magam részéről a multiverzum örökös inflációs elképzelését tartom a leginkább elfogadhatónak, de ez csak magánvélemény, nem tudományos álláspont, hiszen a témáról még nagyon keveset tudunk.
dgy
Lenyűgöző előadás volt. Nekem igazából EZ a tartalom sokkal érdekfeszítőbb, mint a fekete lyukakról szólók. Külön tetszett a professzor önkritikussága és őszintesége atekintetben, hogy a hallottak az eddigi tudásunkra alapoznak "csak" és hogy ki tudja, mit fognak még felfedezni. Belegondolni is félelmetes. Porszemek vagyunk igazából. De még porszemekként is helyet/életet es tudást követelünk maguknak.
szuper
DGY Tanár Úr ezekkel az előadásokkal már halhatatlanná vált, remélem a neve fogalommá válik az ismeretterjesztés terén, mint pl. Öveges professzornak...
Megszokott magas színvonal. Érdemes lenne a szöveget is rögzíteni. Mozilla deepspeech-csel valaki nekiállhatna az Atlasz unalmas perceiben. Egyébként, ha jól értem valamiféle fraktálban élünk?
"valamiféle fraktálban élünk?"
Igen, a kozmosz ma ismert legnagyobb struktúrái fraktál jellegű szálas struktúrák (a fraktáldimenzió 1,1 és 1,2 között van), amelyeket a mai elmélet szerint a sötét anyag gravitációs összehúzódása hozott létre. Az atomos anyag később erre a szálas struktúrára "csapódott ki", mint esőcseppek a pókhálóra, és e szálakon belül tömörödött galaxisokká, csillagokká.
dgy
Akkor mi lesz az Univerzum vége?A nagy semmi?
Miért és mitől alakult ki az Univerzum?Hogy jött létre az energia?
Jelentéktelen
@@gaborkovacs8519 Minden
Ha belegondolunk... ebben az időtengerben volt idő arra h az ember megjelenjen a földön... több kihalás után... ez egy csoda...a másik csoda a tudat kialakulása... amit nem tudunk h mi is.. de érezzük... gondolkodunk a világról és itt tartunk... Dávid Gyulánál, aki nagyon összefogott képet ad nekünk a világról... és ez nem vallás.. tudomány aminek alapja van, nem hit. Köszönjük Dávid Gyulának, Orosz Lászlónak.. és persze az többi fizikusnak ezt a világot amit ők tettek a helyére a fejünkben... nekem az első azért Dávid Gyula :)
Szóval, akkor én egy struktúra vagyok. Hmm, megbarátkozom ezzel a gondolattal. Bölcsész létemre értem az előadást. Isten vagy az Anyatermészet éltesse még nagyon sokáig a Tanár urat, hogy további előadásokkal táplálhassa elménket.
Köszönöm! Az ilyen hallgatók megnyeréséért érdemes csinálni.
dgy
Tisztelt Dávid Gyula, nekem 2 kérdésem lenne. Van rá elmélet illetve foglalkoznak a fizikusok azzal, hogy az univerzum az hol foglal helyet? Illetve van-e az univerzumon kívül valami amin belül az univerzum tágul? Ezt úgy értem, hogy a kezdeti szakaszban, amikor az univerzum még egy pontba volt összesűrűsödve, mi volt ott, ahol most az univerzum van, a tágulásnak köszönhetően? A második kérdésem, Ön szerint puszta véletlen, hogy József Attila mondatai ennyire találóak? Köszönettel a lebilincselő előadásért és tisztelettel, Tóth Imre
Az első kérdésre már sokszor válaszoltam. A Standard kozmológiai modell szerint az univerzumon kívül nincs semmi. Az a "hely" sem létezett az univerzum előtt, ahol most az univerzum "helyet foglal". Nem úgy kell elképzelni, hogy volt egy nagy üres hely, abban egy sűrű pont, ami aztán terjeszkedni kezdett. A táguló világ maga hozta létre azt a helyet, amit elfoglal. Ezt nehéz elképzelni, de matematikailag korrektül le tudjuk írni.
Ez a Standard modell világképe. Vannak azonban olyan "unortodox" modellek is, melyek szerint a mi világegyetemünk csak kis része egy sokkal nagyobb "Metaverzumnak" vagy "Multiverzumnak". Ezekben a modellekben természetesen van elképzelés arról is, hogy mi van a mi világunkon "túl". Ahány modell, annyi ötlet. Közös tulajdonságuk, hogy spekulatívak, jelen tudásunk szintjén egyik sem bizonyítható (és ezért nem is cáfolható). Egy ilyen modellt, az örökös infláció forgatókönyvét mutattam be a "Határtalan Világegyetem" című előadás utolsó diáján.
dgy
A másik kérdésre csak szubjektív választ tudok adni. József Attila a szegedi egyetemen modern fizikát (atomfizikát és relativitáselméletet) is tanult. (Kvantummechanikát csak azért nem, mert ez a tudomány épp azokban az években született meg, amikor ő egyetemre járt.) Akkoriban könnyebb volt az átjárás a bölcsész- és a természettudományi szakok között. Így ő megismerte a legújabb természettudományos elképzeléseket.
A többi már spekuláció. A költő az alapgondolatok elsajátítása után, komolyabb tudományos elmélyülés nélkül is átélte azokat az ellentmondásos érzéseket, amikről sok nagy, akkoriban aktívan működő tudós számolt be emlékirataiban. A természettudomány új felfedezései következtében az ember hirtelen egy nagy, hideg, nem ellenséges, hanem - ami még rosszabb - közömbös világ egyik eldugott sarkában találta magát. "A semmi ágán ül szívem...". "Összekoccannak a molekulák." Ugyanez a megrettent és szorongó ember ugyanakkor rettenetesen büszke arra, hogy értelmével képes átfogni és megérteni ezt a hihetetlenül nagy és komplex mindenséget. Ehhez hasonló érzésekről sok tudós írt visszaemlékezéseiben, általában elérzékenyülten és lírai megfogalmazásban. Ezek az új tudományos eredmények kiváltotta gondolatok és érzések természetes módon rezonáltak egy tudományosan is művelt, érzékeny költő saját érzelmeire. És kivételesen nagy költő lévén ezt a rezonanciát a verseiben alkalmazott természettudományos eredetű képek segítségével ki is tudta fejezni.
Kevésbé magas költői nívón, de hasonló rácsodálkozásról, döbbenetről és ezzel párhuzamos büszkeségről számol be a Fizikus nóta vonatkozó sora is:
"Tágul a tér, befogadni / világnagy eszemet."
dgy
Tiszteletem!
Roppantul érdekelne, hogy a sötét energia miért nem lehet csak az univerzumon kívüli vákum eredménye? Biztos van rá logikus válasz, nem hinném hogy ilyen egyszerű lenne a megoldás. Értem én, hogy ott még tér sincs, de akkor is a nagyobb nyomás a kisebb felé halad az én fejemben. Hol hibázok?
Nem, nem érti. Egyáltalán nem.
Nincs olyan, hogy "az univerzumon kívül". Az univerzum nem egy táguló golyó, amin kívül vákuum van, és ott kisebb a nyomás, mint belül. "Ott még tér sincs" - ez kevés. Nincs olyan sem, hogy "ott" - mármint az univerzumon kívül.
A kozmológiai modellek szerint az idő egy adott pillanatában az univerzum minden pontján ugyanakkora a nyomás (apró helyi ingadozásoktól eltekintve). Nincsenek tehát kisebb vagy nagyobb nyomású tartományok, nincs nyomáskülönbség, ami a közönséges fizikában megszokott áramlásokat (pl a szeleket) hajtja. A "sötét energiának" nevezett anyagfajta nem azért gyorsítja a tágulást, mert kisebb vagy nagyobb a nyomása, mint a környezetének - nem, ismétlem: a nyomás mindenütt ugyanakkora. A "sötét energia", "inflaton", "kvinteszencia" vagy "skalármező" nevű anyag az Einstein-féle gravitációs egyenletek kozmológiai változatában (Fridman-egyenlet) gyorsuló táguláshoz vezet - ez egyszerű matek. Nem lehet szemléletesen elképzelni. Főleg akkor nem, ha az egész univerzum felépítését egy téves, klasszikus kép alapján próbáljuk megérteni.
dgy
@@elteatomcsill8013 Köszönöm! Így viszont a multiverzum lehetőségét nehéz elképzelnem fejben.
@@agyas23 A különböző multiverzum-elméletek a "párhuzamos" világegyetemeket nem térben egymás mellett, hanem ennél sokkal absztraktabb módon képzelik el.
Van egy olyan elképzelés is, ahol egyetlen tér szomszédos tartományai az egyes univerzumok, erről beszéltem a "Határtalan (?) világegyetem" című előadás utolsó perceiben. Ez a modell sem olyan egyszerű azonban, mint ahogy elsőre látszik. az egyes buborék-univerzumok belülről nézve végtelen méretűek lehetnek.
dgy
@@dgy137 Hálásan köszönöm!
Most találtam rá, 5 perc után azonnali feliratkozás!