Ha érettségizel, válaszd Gerőcs tanár urat, válaszd a KORREPETÁt! www.korrepeta.hu Ebben az adásban Gerőcs tanár úr a prímszámok érdekességeiről mesél.
1:35 Negatív prímszámok is vannak. Ott is az egy és Önmaga az osztója, amit visszaszorozva önmagát kapjuk. (megjegyzés1: vannak mérnöki problémák, ahol muszáj(!) negatív prímszámokkal kezelni.) (megjegyzés2: Több program is kezeli)
azt szeretném kérdezni hogy egyébként csak az ikerprimek összegére igaz hogy oszthato 12vel? vagy bármely más "ikerprimekre" is igaz lehet (akár nem minden esetben), amik között nagyobb távolság mint 2...
Nem tudom, hogy az ikerprímeken kívüli "ikerprímek" neked mit jelentenek. A nem minden esetet könnyű belátni, 7 és 11 összege 18, ami nem osztható 12-vel. De lehet találni olyan szomszédos nem iker prímeket, amelyek összege osztható 12-vel, például a 181 és 191 összege 372, ez osztható 12-vel.
@@csababorbely3453 Nem egészen ad hoc. Ha például 10 a különbség két szomszédos prímszám között, akkor az összegük mindig osztható 12-vel. A köztes számok közül a középső páros (két oldalán 4-4 szám fele-fele páros illetve páratlan), ráadásul hárommal is osztható, hiszen csak úgy lehet két szomszédos prímszám között 10 a különbség, ha a kisebbik hárommal osztva 1 maradékot ad (ha 2 lenne, a 10-zel nagyobb szám osztható lenne hárommal, vagyis nem lenne prím). Így a középső szám, ami két szám átlaga, az osztható 6-tal, kétszerese, ami a két szám összege, az így osztható 12-vel. Valószínűleg fel lehet írni általánosabb szabályt is, ez csak egy példa. Mindenesetre találtam ilyen szomszédos prímeket, amik között a különbség (2,) 10, 14, 22 - talán a szabály 2n+2 különbség, ha 2n+2 nem osztható 6-tal, de ennek nem számoltam utána (ha 6 vagy többszöröse a különbség, akkor p prímszám és p+6n prímszám is azonos maradékosztályban van hárommal osztva, az összegük 2p+6n, ami pedig azt jelenti, hogy az átlaguk p+3n, vagyis azonos maradékosztályban vannak - és mivel a háromból kettő prím, nem oszthatóak hárommal. De ez csak azt mutatja meg, hogy a 6n különbségnél biztos nem osztható 12-vel a két prímszám összege ).
@@totuhun ezért irtam "ad hoc" tehát hogy látszolagosan véletlen(a primszámok elhelyezkedése egyáltalán nem véletlenszerü - hogyan is lenne az - csak ugye ez a narrativa roluk).....egy másik kérdésem lenne ha már itt tartunk és benne vagy a témában, hogy az egyértelmü hogy szomszédos primek távolsága végtelen is lehet, de a kérdés hogy végtelen ilyen végtelen távolságra levö szomszédos "primpár" találhato e a számegyenesen? ez elég nonszensznek tünik és inkább filozofiai kérdés:) mivel az "ikerprimek" csak egy sepciális , eset csak elképzelhetöenk tartom hogy ha bármely távolságban levö szomszédos primre igazolhato lenne hogy végtelen van belölük, akkor az talán egy elég kzöeli lépés lehetne a ikerprimsejtésre vonatkozoan...oder nein? mondjuk rémlik vmi bizonyitás hogy már van talán arra hogy végelen sok "60milliora" levö primpár találhato...vagy...végtelen sok 16-távolságra levö primpár?....na nemtudom
Kedves Lászlóné, ebben a tekintetben a komplex számoknak csakis az abszolútértéke (azaz a nullától való távolsága) a kérdés, és az sajnos nem mond semmi újat, hiszen azok csak maguk a prímszámok, így visszajutottunk az eredeti problémához... vagyis nem oldja meg ez a reprezentálás sem azt, míg a fázisszög már egyáltalán nem is a prímszámok mintázatáról szó, hanem a pi számnak törtekkel való közelíthetőségéről... Tehát, ez a(z egyébként nagyon szép videó a 3B1B-tól, amit hozni tetszett) ilyen szempontból nem mutatja meg a prímszámok mintázatát - lényegében sokkal inkább csak a pi számról szól, és bármennyire szemet gyönyörködtető (nekem is az, mert egyik kedvenc számom nekem is a pi természetesen), de ez sajnos egyáltalán nem a probléma megoldása... Annyit írnék csak megjegyzést Gerőcs tanár úr videójához, hogy VAN ugyan képletszerű módszer a k-adik prímszám előállítására, ám az korántsem az "igazi" képlet, ugyanis van benne egészrész-képzés, amit nem tekintünk "igazi" képletbe való műveletnek valamilyen analitikai oknál fogva - továbbá az említett képletszerű előállítás(ok) nem túl praktikus(ak), mivel jóval több számítást igényel(nek) még az ókori Eratosztenész "szitájánál" is... Szóval, ebben a videóban kedvelem azt, amikor egy tanár megmutatja a fiataloknak a még megoldásra váró problémákat, hiszen ezek indíthatják el a leginkább őket később vagy akár egészen fiatalon a kutatói pályára. Tisztelettel: egy fizikus-matematikus kutató
Nagyon jól meg lehet érteni a magyarázatot ! Meg ha régen tanultuk is 🤗
Köszönöm szépen 🏵️
Mi is köszönjük.
Ez a téma laikusként mindig is érdekelt
Már az elején meggyőzött a videó hogy látnom kell! :)
1:35
Negatív prímszámok is vannak.
Ott is az egy és Önmaga az osztója, amit visszaszorozva önmagát kapjuk.
(megjegyzés1: vannak mérnöki problémák, ahol muszáj(!) negatív prímszámokkal kezelni.)
(megjegyzés2: Több program is kezeli)
Részegen ( legkisebb , legnagyobb ) ne haragudjon professzor úr nem bírom követni !
akkor most már a feri is tudja?
Chuck Norris tudja hány db prímszám van
a végtelenben.
És az Elkúró is.
Ebből az előadásból talán a nemzet csótanya is megérti a matekot.
0:15 Színes és a matek...a prímszámok!!!
A szexi prímeket(amikor, p és p+6 prímek, ezek vannak prím3masokban meg 4esekben is)
kihagyta, de ettől függetlenül szétadom
Pontosítanék tanár úr: nem minden szám, csak az összetett számok bonthatók fel prímszámok szorzatára!
Minden 1-nél nagyobb szám felbontható, a prímeket szokásosan egytényezős szorzatként tekintjük.
azt szeretném kérdezni hogy egyébként csak az ikerprimek összegére igaz hogy oszthato 12vel? vagy bármely más "ikerprimekre" is igaz lehet (akár nem minden esetben), amik között nagyobb távolság mint 2...
Nem tudom, hogy az ikerprímeken kívüli "ikerprímek" neked mit jelentenek.
A nem minden esetet könnyű belátni, 7 és 11 összege 18, ami nem osztható 12-vel. De lehet találni olyan szomszédos nem iker prímeket, amelyek összege osztható 12-vel, például a 181 és 191 összege 372, ez osztható 12-vel.
@@totuhun igen igyértettem h szomszédos primek, amik között a távolság nagyobb mint 2.
Aha szoval ez ilyen "ad hoc" ...
@@csababorbely3453 Nem egészen ad hoc. Ha például 10 a különbség két szomszédos prímszám között, akkor az összegük mindig osztható 12-vel. A köztes számok közül a középső páros (két oldalán 4-4 szám fele-fele páros illetve páratlan), ráadásul hárommal is osztható, hiszen csak úgy lehet két szomszédos prímszám között 10 a különbség, ha a kisebbik hárommal osztva 1 maradékot ad (ha 2 lenne, a 10-zel nagyobb szám osztható lenne hárommal, vagyis nem lenne prím). Így a középső szám, ami két szám átlaga, az osztható 6-tal, kétszerese, ami a két szám összege, az így osztható 12-vel. Valószínűleg fel lehet írni általánosabb szabályt is, ez csak egy példa. Mindenesetre találtam ilyen szomszédos prímeket, amik között a különbség (2,) 10, 14, 22 - talán a szabály 2n+2 különbség, ha 2n+2 nem osztható 6-tal, de ennek nem számoltam utána (ha 6 vagy többszöröse a különbség, akkor p prímszám és p+6n prímszám is azonos maradékosztályban van hárommal osztva, az összegük 2p+6n, ami pedig azt jelenti, hogy az átlaguk p+3n, vagyis azonos maradékosztályban vannak - és mivel a háromból kettő prím, nem oszthatóak hárommal. De ez csak azt mutatja meg, hogy a 6n különbségnél biztos nem osztható 12-vel a két prímszám összege ).
Mondjuk kicsit belegondolva a 2n+2 | (2n+2 nem osztható 6) különbség jó lehet, hiszen a középső szám páros és hárommal osztható.
@@totuhun ezért irtam "ad hoc" tehát hogy látszolagosan véletlen(a primszámok elhelyezkedése egyáltalán nem véletlenszerü - hogyan is lenne az - csak ugye ez a narrativa roluk).....egy másik kérdésem lenne ha már itt tartunk és benne vagy a témában, hogy az egyértelmü hogy szomszédos primek távolsága végtelen is lehet, de a kérdés hogy végtelen ilyen végtelen távolságra levö szomszédos "primpár" találhato e a számegyenesen? ez elég nonszensznek tünik és inkább filozofiai kérdés:) mivel az "ikerprimek" csak egy sepciális , eset csak elképzelhetöenk tartom hogy ha bármely távolságban levö szomszédos primre igazolhato lenne hogy végtelen van belölük, akkor az talán egy elég kzöeli lépés lehetne a ikerprimsejtésre vonatkozoan...oder nein? mondjuk rémlik vmi bizonyitás hogy már van talán arra hogy végelen sok "60milliora" levö primpár találhato...vagy...végtelen sok 16-távolságra levö primpár?....na nemtudom
... izgalmas... 🤣 maradok a csajoknál
Bírom a matekot! Az első 5 percben nagyon érdekes, aztán meg ááá inkább hagyjuk😁
Fletónak a primszámokról
No entendí ni mierda
Tanár úrnak javasolnám, van mintázat ua-cam.com/video/EK32jo7i5LQ/v-deo.html
Kedves Lászlóné,
ebben a tekintetben a komplex számoknak csakis az abszolútértéke (azaz a nullától való távolsága) a kérdés, és az sajnos nem mond semmi újat, hiszen azok csak maguk a prímszámok, így visszajutottunk az eredeti problémához... vagyis nem oldja meg ez a reprezentálás sem azt, míg a fázisszög már egyáltalán nem is a prímszámok mintázatáról szó, hanem a pi számnak törtekkel való közelíthetőségéről... Tehát, ez a(z egyébként nagyon szép videó a 3B1B-tól, amit hozni tetszett) ilyen szempontból nem mutatja meg a prímszámok mintázatát - lényegében sokkal inkább csak a pi számról szól, és bármennyire szemet gyönyörködtető (nekem is az, mert egyik kedvenc számom nekem is a pi természetesen), de ez sajnos egyáltalán nem a probléma megoldása...
Annyit írnék csak megjegyzést Gerőcs tanár úr videójához, hogy VAN ugyan képletszerű módszer a k-adik prímszám előállítására, ám az korántsem az "igazi" képlet, ugyanis van benne egészrész-képzés, amit nem tekintünk "igazi" képletbe való műveletnek valamilyen analitikai oknál fogva - továbbá az említett képletszerű előállítás(ok) nem túl praktikus(ak), mivel jóval több számítást igényel(nek) még az ókori Eratosztenész "szitájánál" is...
Szóval, ebben a videóban kedvelem azt, amikor egy tanár megmutatja a fiataloknak a még megoldásra váró problémákat, hiszen ezek indíthatják el a leginkább őket később vagy akár egészen fiatalon a kutatói pályára.
Tisztelettel:
egy fizikus-matematikus kutató