'Megsértődtél?' 'Ne csináld már, még mindig haragszol?' 'Csak vicceltem.' Nem érted a viccet.' 'Jaj, most miért kell ezt így felfújni?' 'Bolhából elefántot csinálsz' Miért kell folyton drámázni?' 'Tudhatnád, hogy nem úgy értettem.' 'Mások is mondták, hogy túl érzékeny vagy.' 'Már bocsánatot kértem, mit akarsz még?' 'Jó, oké, bocsánat, most boldog vagy?' 'Csak miattad tettem, mit nem értesz ezen.' A teljesség igénye nélkül pár gyöngyszem az életemnek egy olyan szakaszából, ahol mind a baráti, mind pedig a partnerkapcsolataimban újra és újra megélhettem, hogy én vagyok a hülye ha érzéseim vannak. Kellett pár év, mire rájöttem, hogy otthonról hozok egy mintát, amibe ez simán belefért, és tényleg azzal van a baj, hogy érzek. Hát nem.
Nekem nem pasim, hanem egy barátom volt ilyen. Bocsánatot kért, de nem mondta, hogy igyekezni fog, hogy nem csinálja többet, kárpótlás nem volt soha. Meg ha felhoztam többször, mert nekem még mindig fájt, akkor jött a jó van, bocsánatot kértem már, mit kell még felhozni? Egyszer volt olyan, hogy jó van, sajnálom, boldog vagy, oké már? Egyszer annyira megbántott, hogy megírtam neki, hogy ha még egyszer ilyet csinálsz, ennyi volt. Nem reagált, később mondta, hogy leszarom. Én meg mondtam, hogy leszarom, ha leszarod, így lesz. És így is lett. Sztem nem hitte el másfél év után, hogy tényleg megteszem.
Hozzá vannak szokva, hogy traumatikus kötődésben vagyunk, ezért sok-sok esélyt adunk. Igen, barátságban is sajnos nagyobb lesz a kötődés hormonálisan, mint egy egészséges kapcsolatban. :( Jó, hogy határokat húztál, és nem hagytad, hogy bántson! 🌷
Kedves Nóra, Nagyon köszönöm a videóidat, nagyon sokat segítenek.❤ Mintha csak az öcsémről beszélnél...😕 Hosszú-hosszú évekig gondoltam magamról, hogy nem érek többet egy sz@rdarabnál mert én nem vagyok olyan zseniális mint ő, én én vagyok a túlérzékeny lúzer. Persze ezen az sem segített, hogy történtek dolgok velem gyerekkoromban és felnőttként is ami bőven megdolgozta a lelkemet. Plusz még az akkori "barátaim" között is akadt pár (valószínűleg)nárcisztikus. Aztán egyszercsak rádöbbentem, hogy mindaz amit érzek csak az öcsém és a nárci "barátaim" véleménye rólam. A "barátaimmal" szerencsére már nincs kapcsolatom, de a testvéremet sajnos nem áll módomban kitörölni az életemből egyéb családi okokból. Viszont már nagyon sok dolgot értek a viselkedésében és próbálok egyfajta védőburkot "viselni" hogy ne rombolja le a nagynehezen építgetett kis önbizalmam, ha kénytelen vagyok vele érintkezni. És a legfontosabb, hogy tudom minden negatív, megsemmisítő gesztusa csak az ő személyiségét tükrözi és egyáltalán nem azt jelenti, hogy az vagyok akinek ő tart engem.
Nehéz nem belemenni a játszmáikba, ám ha képes vagy érzelmeket nem kimutatva a lehető legrövidebb válaszokat adni bármilyen kérdésére, és csak tőmondatokban beszélgetni vele, ha szükséges, le fog pattanni rólad. Ha nincs hatással, nem tud kibillenteni, akkor nem fog energiát fektetni a kapcsolattartásba.
1.kép Filmszerű bevillanások a múltból, a toxikus kapcsolatból, amit megakarok haladni, tovább akarok lépni. Bár volna egy delete gomb.😢 Ugyanakkor jelképezik számomra egy másik film = egy új élet lehetőségét, lépéseit. 2. Megfigyelés =kikérdezés alatt a szerelembombázás idején. A fények megidézik, hogy már akkor, a legelején tudnom kellett volna, hogy egy álruhában lévő senkivel van dolgom. S jelképezi a visszaporszívózásra tett kísérleteit, úgy mint a jövőhamisítás.
@@LiviaPálfi, mindegyik imádja általában (legalábbis a személyiségzavaros), ha mi vacakul vagyunk, sőt, ő annál jobban van. Van egyébként nárcisztikus, aki bocsánatkérés helyett csenddel ver addig, amíg bocsánatot nem kérsz tőle azért, hogy ő bunkó volt veled.
![Lp. Сердце Вселенной #60 РОЖДЕНИЕ ЛОЛОЛОШКИ [Финал] • Майнкрафт](http://i.ytimg.com/vi/YoR0pAV9FVQ/mqdefault.jpg)
'Megsértődtél?' 'Ne csináld már, még mindig haragszol?' 'Csak vicceltem.' Nem érted a viccet.' 'Jaj, most miért kell ezt így felfújni?' 'Bolhából elefántot csinálsz' Miért kell folyton drámázni?' 'Tudhatnád, hogy nem úgy értettem.' 'Mások is mondták, hogy túl érzékeny vagy.' 'Már bocsánatot kértem, mit akarsz még?' 'Jó, oké, bocsánat, most boldog vagy?' 'Csak miattad tettem, mit nem értesz ezen.' A teljesség igénye nélkül pár gyöngyszem az életemnek egy olyan szakaszából, ahol mind a baráti, mind pedig a partnerkapcsolataimban újra és újra megélhettem, hogy én vagyok a hülye ha érzéseim vannak. Kellett pár év, mire rájöttem, hogy otthonról hozok egy mintát, amibe ez simán belefért, és tényleg azzal van a baj, hogy érzek. Hát nem.
Nekem nem pasim, hanem egy barátom volt ilyen. Bocsánatot kért, de nem mondta, hogy igyekezni fog, hogy nem csinálja többet, kárpótlás nem volt soha. Meg ha felhoztam többször, mert nekem még mindig fájt, akkor jött a jó van, bocsánatot kértem már, mit kell még felhozni? Egyszer volt olyan, hogy jó van, sajnálom, boldog vagy, oké már?
Egyszer annyira megbántott, hogy megírtam neki, hogy ha még egyszer ilyet csinálsz, ennyi volt. Nem reagált, később mondta, hogy leszarom. Én meg mondtam, hogy leszarom, ha leszarod, így lesz. És így is lett. Sztem nem hitte el másfél év után, hogy tényleg megteszem.
Hozzá vannak szokva, hogy traumatikus kötődésben vagyunk, ezért sok-sok esélyt adunk. Igen, barátságban is sajnos nagyobb lesz a kötődés hormonálisan, mint egy egészséges kapcsolatban. :(
Jó, hogy határokat húztál, és nem hagytad, hogy bántson! 🌷
Kedves Nóra! Köszönöm a tű pontos értelmezését! Gratulálok és sok sikert kívánok a munkájához! ☺️
Köszönöm a segítséget!
Itt a tavasz, Nóra ragyog! 😊Köszi a videót! 🤗🌷
De kedves vagy, köszi! 🌷😍
Kedves Nóra,
Nagyon köszönöm a videóidat, nagyon sokat segítenek.❤
Mintha csak az öcsémről beszélnél...😕
Hosszú-hosszú évekig gondoltam magamról, hogy nem érek többet egy sz@rdarabnál mert én nem vagyok olyan zseniális mint ő, én én vagyok a túlérzékeny lúzer.
Persze ezen az sem segített, hogy történtek dolgok velem gyerekkoromban és felnőttként is ami bőven megdolgozta a lelkemet. Plusz még az akkori "barátaim" között is akadt pár (valószínűleg)nárcisztikus.
Aztán egyszercsak rádöbbentem, hogy mindaz amit érzek csak az öcsém és a nárci "barátaim" véleménye rólam.
A "barátaimmal" szerencsére már nincs kapcsolatom, de a testvéremet sajnos nem áll módomban kitörölni az életemből egyéb családi okokból.
Viszont már nagyon sok dolgot értek a viselkedésében és próbálok egyfajta védőburkot "viselni" hogy ne rombolja le a nagynehezen építgetett kis önbizalmam, ha kénytelen vagyok vele érintkezni.
És a legfontosabb, hogy tudom minden negatív, megsemmisítő gesztusa csak az ő személyiségét tükrözi és egyáltalán nem azt jelenti, hogy az vagyok akinek ő tart engem.
Nehéz nem belemenni a játszmáikba, ám ha képes vagy érzelmeket nem kimutatva a lehető legrövidebb válaszokat adni bármilyen kérdésére, és csak tőmondatokban beszélgetni vele, ha szükséges, le fog pattanni rólad. Ha nincs hatással, nem tud kibillenteni, akkor nem fog energiát fektetni a kapcsolattartásba.
1.kép
Filmszerű bevillanások a múltból, a toxikus kapcsolatból, amit megakarok haladni, tovább akarok lépni. Bár volna egy delete gomb.😢
Ugyanakkor jelképezik számomra egy másik film = egy új élet lehetőségét, lépéseit.
2. Megfigyelés =kikérdezés alatt a szerelembombázás idején. A fények megidézik, hogy már akkor, a legelején tudnom kellett volna, hogy egy álruhában lévő senkivel van dolgom.
S jelképezi a visszaporszívózásra tett kísérleteit, úgy mint a jövőhamisítás.
Hát az ekxem aki nárc... ő ki jelentette ő soha senkitől nem kér bocsánatot... !
Ebben az én exem sem hazudott...
A bocsánatkérésnek mindig ugyanaz volt a kimenetele. Ő nem hibás (hiszen tökéletes), ő mindent megtett... Már csak a Miatyánk hiányzik... 😅
Tényleg. Ráadásul egy csomó mindent rá is lehet kenni az istenre. :D
@@punkostinoraNos valóban... Pár hete a nárcisztikus bocsánatkérés tipikus példáját láthattuk...
Nálunk konkrét bocsánatkérésként mindig az alábbi hangzott el :
Duzzogsz még?
Ez is mennyire lekezelő, érvénytelenítő. Brrr, grrr!
Tőlem sosem kért bocsánatot 😢 sőt... Olyankor volt a legboldogabb mikor látta hogy. Nekem milyen rossz.
@@LiviaPálfi, mindegyik imádja általában (legalábbis a személyiségzavaros), ha mi vacakul vagyunk, sőt, ő annál jobban van. Van egyébként nárcisztikus, aki bocsánatkérés helyett csenddel ver addig, amíg bocsánatot nem kérsz tőle azért, hogy ő bunkó volt veled.
@@punkostinoraS ha már nem duzzogtam, tudnom kellett hol a helyem...Fel a kötényt... , le a bugyit... Utalni...
@@szaschszasch6539, basszus, jó, hogy tudsz már ezzel viccelődni! 🌷