Sz-200 (SA-5 Gammon) légvédelmi rendszer család - A hidegháborús nehézfiú 1. rész
Вставка
- Опубліковано 13 лип 2024
- A légvédelmi rakéta rendszerekről szóló sorozat következő része.
Csatorna támogatása itt lehetséges.
/ militavia
Légvédelmi rakéta-rendszerek playlist.
• Szovjet-orosz honi lég...
Az eddig extrák itt.
• Post
Írott formában a videó tartalma.
militavia.blog.hu/2022/12/09/...
0:00 Előszó
1:34 Intro
1:45 A rendszer tervezési alapja
6:04 A bemutató korlátai
6:40 A rendszer tervezési alapja, folytatás
15:04 Vezérlési módszerek
17:20 Az Sz-200 rendszer fontosabb újításai
19:50 A tűzvezető lokátor komplexum - Наука та технологія
![A-10 Thunderbolt II és az Avenger legendája [Mítoszoszlatás]](http://i.ytimg.com/vi/8ngS55z0TY4/mqdefault.jpg)
![SzA-75 Dvina (SA-2 Guideline) - 1. rész - Technikai ismertető [légvédelmi rakéta]](http://i.ytimg.com/vi/jG-noCRiKJY/mqdefault.jpg)
A szokott alapossággal elkészített anyag!!!! Köszönjük!!!
Professzionálisan összeállított anyag.
A légvédelmis sorozat során erre lehet mindig számítani.
A csatorna többi anyagában előfordulhat, hogy erősebben húzok a műszaki tartalomból, de a légvédelmis anyagban a megértés fontossága miatt nem megyek egy szint alá. Mert ez részben megágyaz amúgy nem szovjet-orosz rendszerrek megértéséhez, de még a vadászgép radaroknál is építkezni lehet arra, ami ezeknél elhangzik. Szóval megéri figyelni és emlékezni. :)
A támogatók számára ehhez képest még extra műszaki tartalom érthető el. ;)
Köszönjük!
Ment a Like! Most már legalább van fogalmam a Keceli katonai parkban kiállított benga antennákról!
Egyedül a mobilon nézhetősegen lehetne javítani.
A videót nem mobilon való nézhetőségre optimalizálom, mert akkor kb. semmi értelmes nem lenne megjeleníthető a képernyőn.
Sem a SAM sorozatban szokásos idővonal, de a megsemmisítési zóna diagramok meg aztán főleg nem látszanának.
egy 8-10 colos tableten már nézhető lehet, de soha nem volt alkalmam ezt tesztelni.
Én Mezófalván szolgáltam 89_90 ben K1 kezelő és K2 rávezető kezeleőként
Tudott újat mondani a videó?
A Patreon extra az Sz-200-zal kapcsolatban a 2. rész elkészülte után lesz elérhető.
28:54
A zavarás értelmezésének pontosításához. Itt arról van szó, ha a a célkereső vagy magasságmérő radar zavarják, és a zavarás alapján történik a tűzvezető radarral.
Várom a 2. részt. Az indító rendszerben és a rakétában is van pár technikai nyalánkság.
Lérakos szemmel nem lesz annyira mélyen belemenve, de átlagember számára elég sok minden lesz benne, amin pisloghat. Hogy miért és hogyan. :)
Nagyon vártam már a szovjet SAM ismertetők folytatását, és ismét kiváló anyag lett! Egy kérdés: a térképen 2:10-nél Bp.-től északnyugatra 3 tüzelőállás van: 2 db Sz-75 és egy Sz-125. A két Sz-75 ha jól értem, az Urak asztala és a Pilis (ahol most a Boldog Özséb-kilátó van). Ugyanakkor az Sz-125 helyéről semmit nem tudok, erről van esetleg info? A térség domborzata alapján feltételezem hogy ennek is vmi magaslaton kellett lennie.
A 11. légvédelmi rakétadandár a 80-as évek második felében.
Harcálláspontja Érd, tartalék harcálláspontja Vértesacsa.
Osztályai:
11/1 légvédelmi rakéta osztály Volhov MN2124, Pilisszentlászló-É (Urak asztala) laktanya: Szentendre
11/2 légvédelmi rakéta osztály Volhov MN1059, Pilisszentkereszt (Pilis)
11/3 légvédelmi rakéta osztály Volhov MN1159, Zsámbék
11/4 légvédelmi rakéta osztály Volhov MN1107, Etyek
laktanya: Vértesacsa
11/7 légvédelmi rakéta osztály Volhov MN3265, Ócsa (Felsőpakony)
laktanya: Gyál
11/8 légvédelmi rakéta osztály Volhov MN3121, Fót
laktanya: Vácegres
11/9 légvédelmi rakéta osztály Nyeva MN6360, Pilisszentlászló-D (Lom hegy)
laktanya: Szentendre
11/10 légvédelmi rakéta osztály Nyeva MN4213, Tinnye
laktanya: Úny
11/11 légvédelmi rakéta osztály Nyeva MN5818, Biatorbágy
laktanya: Budaörs (Vasvári)
11/12 légvédelmi rakéta osztály Nyeva MN6367, Szigethalom
11/13 légvédelmi rakéta osztály Nyeva MN7816, Gyál
laktanya: Budapest (Szövet u)
11/14 légvédelmi rakéta osztály Nyeva MN5646, Kerepes
laktanya: Nagytarcsa
11/15 technikai osztály MN3592, Börgönd
11/16 technikai osztály MN5413, Gyömrő
A Nyeva a Lom hegyen volt.
@@pasph5507 Köszönöm a részletes választ!
Lehet rossz helyen kérdezem, de Volhov rendszer UV kabinba 89 táján kaptunk egy speckó műszert amin hőpapir nyomtató is volt. Tudtommal soha nem használtuk, így funkciójára sem emlékszem. Mi lehetett ez? Kb 30, 40 cm magas lehetett.
Bevallom, hogy fogalmam sincs, de biztosan lesz aki tudja a választ.
Tán a célkövetés pontosságát akarták ezzel dokumentálni, hasonlóan a szovjet-orosz lőtéren alkalmazott eszközhöz, de macerás volt beállítani, meg nem volt hozzá hőpapír "utánpótlás", így aztán nem is használták.
3 kilowatt teljesítménnyel hogy "látott el" olyan messzire a tűzvezető radar?
Az extra tartalom kitér arra részletesen, hogy mi az alapvető fizikai különbség ami egy 3 kW-os CW radart valójában nagyon teljesítményűvé teszi, mint a Volhov 1000 kW-os radarját, amikor 150 km-re mér. A kitöltési tényező és az imp. radar eleve, hogy rövid ideig ad, majd hosszú ideig integrál. Ezzel szemben a CW folyamatosan ad és vesz is.
@@Militavia Köszönöm!
@@landsknecht92 Egyébként elmondhatatlanul örülök a kérdésnek, mert ez azt jelenti, hogy te bizony figyeltél. Mert ok, hoy szűkebb a Volhovnál a nyaláb, de azért az önmagban nem indokolná azt, hogy 3 kW ennyit tudjon az 1000 kW-hoz képest. Az extra tartalom amúgy radar egyenlettel és mással is megmutatja, hogy mi a lélek beli difi a imp. és CW radar között.
@@landsknecht92 Amúgy még egy dolog kimaradt a videóból, de még az extrából is, a rakéták felkészítési ideje. De ez ott van az ingyenesen elérhető SAMsim kézikönyvekben.
A lektorom Hpasp készítette azt.
@@Militavia Köszönöm! Az extra tartalomhoz való hozzáférés a vadászpilóta patreon szinten lehetséges?
A Barker-kód ismereteim szerint javít a jel/zaj viszonyon. Furcsa, hogy ennek ellenére csökkent a felderítési távolság! Esetleg csak rövid (2-3 hosszú) kódot alkalmaztak távolságmérés céljából, és nem a maximális 13 hosszúságút, és ezért veszett el az impulzus-kompresszióból adódó nyereség a modulációval járó sávszélesség növekedés által, vagy más oka van a jelenségnek?
A Barker kód harmonikusai miatt a célról vett visszaverődés frekvenciában jelentősen szétkenődött, a folyamatos hullámú jelhez képest (lásd 28 percnél a két diagram). Mindig a 15 jel hosszúságú változatot alkalmazta a Vega, a kódok hosszát változtatva nóniusz módszerrel közelítette a cél távolságát. Pontos értékre nem volt szükség, mivel a rakéta amúgy is saját magát vezette a célra. A hozzávetőleges céltávolság, egyrészt az indítási paraméterek meghatározására, másrészt a rakéta hajtómű üzemmódjának beállítására szolgált csak. (hogy a rakéta üzemanyaga elfogyjon a céllal való találkozás előtt, így a könyebb rakéta nagyobb túlterhelésű manőverre legyen képes a végjátékban)
@@pasph5507 Meg talán a célkövetéshez, hogy az RPC megfelelő sebességgel forogjon, mert ha nagyon pontatlan lenne a távolság, akkor a számolt táv és irányszög a elmászott volna.
@@Militavia A cél szögkövetését a mono-impulzus rendszerű vevőantenna végezte, ehhez nem kellett a céltávolság ismerete.
@@pasph5507 Valóban.
@@pasph5507 Ha jól értem, a mindannyiunk által ismert és szeretett szimulátoron a távolságmegállapítás finomításánál valójában a Barker-kód hosszát növelem? Végig azt hittem, hogy egy időkaput szűkítek! Hálás köszönet :)
Gondolom azt tudjátok, hogy a mi Vegáinknak nem volt NRZ-je. Nagyjaink úgy okoskodtak, hogy a cél hovatartozását majd eldönti a P-14, vagy a PRV-17.
Meg a magyar vadászrepülők sem rendelkeztek a Vega által használt már fejlettebb saját-idegen felismerő rendszer válaszadóival.
Bevallom én ezt nem tudtam, mert az IFF téma a széria 3. részében kerülne csak elő, ami viszont nagyon messze lesz a 2. résztől,. ami ez után jön közvetlenül majd. Mert a 3. rész konkrét alkalmazásról szól majd.
@@Militavia Benne lesz a 2001. október 04-i (Siberia Airlines 1812) eset is? Valamint az orosz Il-20 - az izraeli F-16 négyes kötelék - szír двухсотка trió 2018. szeptember 17-i esete?
@@Militavia Ha megnézed, az antennaposztról az NRZ antenna is hiányzott. Egyébként bárki megkérdezi, mindig azt szoktam elmondani, hogy a mi Vegánkat elég foghíjasan vették meg.
1: Baranov alezredes, aki Gatcsinában a parancsnoki karnak a szakharcászatot tanította, az ország térképét kiterítve két darab kétcsatornás komplexumot véleményezett (Kisalföld, Duna-Tisza köze valahol). Ehelyett lett egy darab kétcsatornás komplexum. (Baranov egyébként a két darab ötcsatornás Vega közül a cserepoveci komplexum parancsnoka volt. Tehát nem volt neki idegen a dolog.)
2: Amellett, hogy a két darab kétcsatornás helyett lett egy darab kétcsatornás amit vettünk, azt is elég foghíjasan vettük meg. A szállítótér mindössze a harmada volt annak, amit a szovjet elvtársak a két csatornához javasoltak. Emiatt a Vega komplexum egyébként is húzós telepítési normaideje (24 óra) sem volt megvalósítható. Példa: 6 darab félpótkocsi volt az osztálycsoportnál, ezekhez összesen 2 darab Ural Nyergesvontató. Persze nem csak itt hiányzott a megfelelő vontató, hanem az SZ-125 osztályoknál se volt. Meg az Akkord komplexumokat is ZiL-13-essel mozgatták. Na nem is kellett negyediknél feljebb váltani.
3: Mikor kezdtük ezt a dicső szakmát, akkor mondtak nekünk egy összeget, hogy a technika, a technikai terület, a laktanya és a dunaújvárosi tiszti lakótelep nagyjából 15 milliárd forintba került. Ez azért 1985-ben elég húzós összeg volt.
Ha valami még eszembe jut, majd jövök.
@@pasph5507 Láttad Zsámbékon azt a két darab 1L22 Parol kabint. Volt belőle nyolc darab, az a kettő maradt meg, amit Zsámbékon láttál. A többit Mezőfalván szétvágták. Nos a Parol olyan minőségű masina volt, hogy jóformán a pilóta lábszak koefficiensét is meg tudta állapítani. Már ha meg lett volna hozzá az SZRO (vagy hogy a fenébe hívták) Mikor ezeket a meglévő SZ-125 komplexumokhoz vették (Annak ugye nem volt NRZ-je) Ezért megvették a Parolt. Viszont akkor már jött a VSZ szétesése, nem is lettünk olyan hű szövetségesek, így az orosz nem adta el nekünk a repülőre való fedélzeti berendezést. Persze anélkül is működött, csak akkor meg a Parol semmi többet nem tudott, mint a régi Kremnyíj-2 rendszer. Azért meg tök fölösleges volt kidobni az ablakon azt a pár milliárdot.
1986-ra ez a fix kiépített tüzelőállások mennyire voltak elavultak? Az Amerikai műholdas felderítés már biztosan ismerte a fix helyeit, egy háború esetén nyilván az első célpontok ezek lettek volna.
Mindenre is nem lehetett atomot szórnia. A rendszer korlátai megvoltak adott célok ellen. Ettől még a rendszer értéke nem 0. Közel kell menni hozzá, ha akarsz ellene valamit.
Még pár éve is képes volt lelőni egy F-16I-t a papíron kőkorszaki Vega-E is.
@@Militavia nem kell feltétlenül atom. De ha tudom ezek helyét, mert fix állásúak, nyilván elég egyszer túlterhelnem a képességeit, és a területet a földbe gyalulnom. Hetekre lenulláztam a képességeit.
Egy mobil platform esetén pedig meg lehet csinálni amit az ukránok csináltak, ha tudjuk hogy jönnek a bombázók, rakéták, nyilván a légvédelmi rendszer az első célpont. Így az ukránok első dolga volt új helyre mozgatni az s-300as rendszereket, így az oroszok az üres bázisokat gyalulták le.
Biztos jól nézett ki az orosz jelentésekben, hogy az összes bázist letaroltuk, biztos potyogtak a kitüntetések és a vodkából is nyilván sok fogyott, Korosenko pedig minden ilyen alkalommal be tudta jelenti hogy az ukrán légvédelem és légierő megsemmisülését. Bár a sokadik ilyen bejelentés után már a legelvakultabb orosz funok se gondolhatták, hogy minden stimmel. (Bár belenézve egy két ilyen csoportba, ott még mindig vannak emberek, akik szerint minden az orosz tervek szerint halad)
@@tamasszombati128 Ne a mai idők szemüvegén keresztül nézzed a Vegát. A 60-as évek ellen fejlesztették ki honi légvédelemre. Tehát kb. bombázók mentek volna neki bombával, hogy utat nyissanak másnak vagy AGM-28 vagy AGM-69 és ennyi. A túlterhelés így nézve elég hamar relatív dologgá válik. Mert egy 3 célcsatornás Vega egyedül le tud lőni vagy 9-12 db AGM-28-at is, amit felé zavarnak.
A harcászati gépeknél eleve meredekebb a helyzet, mert a HARM 1980-as évek második felében jött. Addig azért, hogy te mivel és hogyan akartál egy Vegát túlterhelni az elég mókás dolog volt. Mert végig terepkövetésben odarepülni azért elég hatótávnak odaverő dolog és nem volt végtelen F-111 erre.
De majd lesz éles alkalmazásról szó.
Az ukrán konfliktust egyelőre hanyagoljuk, főleg ilyen sztereotíp formában. Attól, mert az orosz haderő gyengélkedik, attól nem hülyék.
@@Militavia nem tudom hülyék-e, vagy csak a hülyéknek szól a propaganda.
De pl simán el tudom képzelni, hogy a győzelmi jelentéseket eleinte igaznak gondolták, és azért tették közzé. Rengeteg példa van a történelemben, hogy az egyik fél lejelentett egy sikert teljesen abban a hitben, hogy igaz.
Ha pedig egy katonai rendszerben a hűség fontosabb, mint a szakmai tudás, az bizony elég kontraszelektív.
Egy olyan korrupt rendszerben pedig, mint az orosz hadsereg, az előrejutásnál az intelligenciával sokkal fontosabb hogy a lopásban együtt működjön valaki, akkor nincsen mit csodálkozni azon hogy teljesen alkalmatlan emberek vezetik az oroszokat. És a szellemi potenciált nyers erővel és kegyetlenséggel kell pótolni.
@@tamasszombati128 Az oroszok pontosan tudták, hogy nem lesz békeidős TÁS-ban senki. Ezért eleve kételkedek a kommented azon részében is, hogy volt bombázás ott. A láttad a Kijev Szelleme videót, akkor érteni, hogy miért.
Bocsánat, a Vegának alávilágító lokátora volt. A neve is RPC. (Радиолокатор Подсвета Цели), annyi, mint cél alávilágító lokátor. Ezt csak itt a leírásban olvastam.
Szövegben megjelenik.
@@Militavia Ok, csak itt az ismertetőben "tűzvezető lokátor komplexum" van megemlítve. Azt kéne kijavítani, mert így félreérthető.
@@ferenchibacsko2794 Utólag a videót nem tudom javítani. A videók nagyon picit helyenként engednek a tűpontos terminológiából, mert a többségnek a tűzvezető lokátor elsőre is érthető, de az alávilágító lokátorra meg pislognak. De a kövi részben akkor így lesz majd akkor legalább képernyőn. A 2. rész szövegében meg nem mondom fejből, hogy hányszor került elő a terminológia.
@@Militavia Nekem itt a videó alatti ismertetőben tűnt fel. Azt talán nem lehetetlen kijavítani.
Nem vagyok ismerős a terminológiával. Alávilágító az a félaktív rendszer illuminátor radara, tűzvezető pedig a rádió-parancsközlő rendszer célkövető radara lenne?
.. első.. 60-as években a KUB-nál már alkalmazták. ..Folyamatos monoimpulzusos??????
A KUB legelső szériája is 1967 utáni, amikor már vígan telepítgettek az Angarákat. A vallóban nagy számban gyártott és szériaérett KUB-M1 még késéőbbi. Szóval igen, ez volt az első.
Ráadásul a KUB, ha ránézel az antennára, akkor spécibb, mert, nos...
Ha figyeltél az antennák bemutatásánál, akkor a SZURN-nál mintha valami hiányozna.
Az első mono-impulzus rendszerű vevőantennát (nevét onnan kapta hogy a célról érkező egyetlen impulzus alapján is pontos cél szögkoordinátákat [helyszög, oldalszög] tud meghatározni) az amcsi Nike Ajax légvédelmi rakétarendszerhez fejlesztették ki, ami 1954-ben állt szolgálatba. Ugyanezt az elvet vitte tovább a Nike Hercules 1958-ban majd immáron folyamatos hullámú jel alkalmazásával a HAWK 1960-ban. Ehhez képest a szovjetek csak 1967-ben állították rendszerbe mind az Sz-200 Angara, mind a KUB legelső változatát. Szóval a lényeg hogy a vevő számára nem szükséges legyezéssel megállapítani a cél helyét mint az Sz-25/75/125, KRUG komplexumnál, elég számára ha a cél a nyalábban tartózkodik, a pontos irányát már a mono-impulzus rendszerű vevő meghatározza.
@@pasph5507 Ez most egy masszív spoiler volt, de egye kánya. :)
Köszönjük!
Én köszönöm, a kommentet, a támogatást és az értékelést. Lehet a csatorna hírét messzire vinni. :)