Szakszerű, informatív és egyben pontos videó mint mindig! Az elektronikus legyezésű radarokról szóló rész nagyon sok új információval szolgált számomra. Köszönöm!
Engem megdöbbent, hogy a szovjetek a digitális technológiai lemaradásuk mellett mégis hogy ki tudták hozni a minimumból a maximumot. Ilyenkor mindig elmerengek, hogyha nem ég le Budapesten a MEV, akkor a szovjet hadipiac milyen szinten lehetett volna felvevő... - de ez már csak a konteókat rántja elő.
És legmegdöbbentőbb az, hogy milyen brutális számítástechnikai kapacitása volt a kor szintjén a Sz-300-nak. Konkrétan sokkolódtam, hogy sokkal több, mint a PATRITON-nak. Ami azért intelligensebben csinálta a dolgokat. De ez még a jövő zenéje.
@@Militavia Tömbanyag: Minden olyan öntvény/fémtest, amit megfelelő fémmegmunkálással alakítanak ki olyan alakúra (forgácsolás, hengerelés, stb...), hogy a szerkezetet be tudja fogadni a célfeladat egységeit. Tengerészeti körülmények között tk. elektromos berendezéseknél a motorok álló és forgórészei, szivattyúk öntvényházai, stb, stb bronzból készülnek/tek (akkor még kevesebb volt a korr-acél), mert a sósvíz és pára nem emésztette el őket, ellenben az acélokkal Remélem így egyértelműbb. Persze ha ez a szál tovább visz, úgy is jó...
@@gigabursch Tudomásom szerint bár használtak bronzt kisebb mértékben, de nem erről szólt elsődlegesen a korrizóállóság, hanem inkább a szellőztető rendszer vízhatlanságát biztosítani, az antennaház megfelelő kompozit műanyag háza vagy az elektromos csatlakozók kialakítása. De emiatt tért el az 5V55 rakéták indítótubusa is a szárazföldi változattól.
köszi a rengeteg munkát amit a viedókba ölsz.. Az ábrákat lehetne a háttér rovására valamivel nagyobbra méretezni? telefonon nèzve sokszor kell megállítani hogy el lehessen őket olvasni.
Képtelenség sajnos telefonra méretezni az ábrákat. Ha egész képernyőt betölti, akkor is olvashatatlan lesz. Ha érdemi infót akarok kitenni a képernyőre, akkor legalább egy tableten kell nézni.
Szia! Azt nem teljesen èrtem, hogy a PBU hogy tudja hogy az ő helyzetèhez kèpest hol települnek az egyes rakèta osztàlyok ès hogy azoknak mi az optimalis megsemmisítèsi zónàja? Ezt manuàlisan vittèk be vagy adatkapcsolaton keresztül kap koordinàtàkat a rendszer? Esetleg az NVO által látott kèpbőĺ szàmolja a pbu az osztàly helyzetèt? Ebből adodik a masik kérdés Ha települt az ezred akkor az osztályokat vagy a vezetés pontot lehetett e külön külön ùj helyre mozgatni bizonyos hatàrokon belül a telepítèst követően, vagy az ezred elemei csak egy egysègkènt módosìthatnak tüzelő àllàst? Pl egy raketaosztaly működès közben veszèlybe kerülne ès új helyre települne ... ezt megteheti önállóan és újra tud kapcsolódni az új helyen az ezred vezetési ponthoz, vagy az ezred csak egy egységként mozoghat?
A törzsanyagból kimaradt az, hogy a PSz változattól kezdve minden rakétaosztályhoz tartozik geodéziai bemérő kocsi. A PBU így tudta, hogy hova települt egy rakétaosztály. Az PSz változatnál az RPN és az PBU közötti adatkapcsolat meg 5 perc alatt felállt. Az RO-k vígan mozoghattak, ahogy akartak egymástól és akár a vezetési rendszertől függetlenül is. Ha nem volt VR, akkor persze Big Bird sem, de hát a realitás inkább az, hogy a VR nem mozog, de az RO-k meg igen. De egy egységben is mozoghat az ezred, csak ma ez különösen veszélyes. A hh alatt nem volt az, csak akkor addig a környék védtelen volt.
Egy, számonra érdekes kérdés hiányzik az összes ilyen rakéta védelmi rendszerből. Egy üteg/osztag energiaigénye. Szóval mennyi a gázolaj igénye a teljes egységnek és hány tankautó (továbbá élelmiszer autó) biztosította a hadtápot? Persze ezt a sorozat végén kiadhatod egyben is, mert itt súlyos MW-ok kellenek.
Az SZ-125 rendszernek gyakorló, karbantartó üzemmódban elég volt 30 kW. Ha jól emlékszek 100 kW a harci munkához is elég volt. Megjegyzem hogy ebben még elektroncsövek voltak.
Autonóm üzemben /békeidőben az osztály kapcsolható civil elektromos hálózatra is/ a járműveken található 65kW-os gázturbinák látják el energiával a rendszert. Az RPN esetén 2db a négy fő indító állványon egyenként 1-1 amik ellátják a segéd indítóállványokat is. Ezek fogyasztása egyenként 70 kg/h. Az NVO-hoz egy utánfutóra épített kabinban 2x100kW-os dízel aggregátor tartozik, ennek 60kg/h a fogyasztása.
Ez kimaradt az Sz-200-ból, de Mezőfalván Vega volt, illetve valamikor a 90-es (80-as?) években települt nyugati irányba egy Nyeva a kismagasságú védelemre. Asszem. Majd reméljük Hpasp is látja ezt és válaszol. Addig is. kameraaltal.blog.hu/2014/03/24/11_16_legvedelmi_raketa-osztalycsoport
1986 szeptemberében állt rendszerbe egy két osztályos Sz-200VE Vega-E osztálycsoport 104/4 jelzéssel. 1991-ben települt a Vega TÁS-ba egy Nyeva osztály is 11/6 jelzéssel, a 104. ezred megszüntetése után a Vega osztálycsoport jelzése 11/16-ra változott. 1997-ben kivonták a Vegát, majd 2000-ben a Nyevát is.
A 2. rész érthetőbb lesz talán az átlagembernek is, mert az nem a radarokról fog már szólni, hanem a rakétákról, a megsemmisítési zónáról, a mobilitás és települési időkről, meg a magyar vonatkozásról is. És persze az export PMU változatról az első generációból.
Az Sz-300 család kap majd folytatást, de hogy azért próbáljunk időrendben haladni el kéne kezdeni az amerikai SAM-eket is. Hogy majd a poszt hh-s korszakban is egymás mellé lehessen tenni a kettőt. Eddig nagyon szovjet központú volt a légvédelem, legyen sokszínűbb. Amúgy igen erős lesz a kontraszt a két oldal között és a közhiedelemmel ellentétben nem a szovjetek javára... ;)
Az F-22/F-35-ről tömören a vadászgépes sorozat 3. és 4. rszében esik szó. Az F-35-ről és az F-22-ről részletesebb koncepcionális videó majd egyszer lehet, de az F-35-mél ahhoz bele kéne merülni még pár más dologba is, az F-22-nél is. Pl. a repülési teljesítménybe, meg az IR érzékelők rejtelmeibe is.
@@Militavia igen, most az Ukrajnai háborúban látszik, hogy mire képes valójában a Sz-300/400 család, és mire nem. Nyilván sok tényezötöl függ, de a kismagasságú célok leküzdése rossz hatásfokú. A közepes/nagy magasság meg megint nyilvánvalóan jól müködik, ezt kerüli az ukrán légierö.
@@spxram4793 A rossz kismagasságú képességet miből vezetted le? Az Sz-300PT és PSz is szépen lövögette le a terepkövető CM-eket... facebook.com/inukraine.official/photos/a.1448141988826234/2820370128270073/?paipv=0&eav=AfYIibtYUvf_x7ZHsYwXMSePHDzZC1LynzsrCPRhxYNxUJLm-EWNkRI2pQSOQSuiELA&_rdr KP - szárnyas rakéta БПЛА - UAV
@@Militavia A statisztikat nem ismerem. Tény, hogy az ukránok mind terepkövetövel mind ballisztikussal (ATACMS) egymás után tudják megsemmisiteni az Sz-300/400 allasokat. Meg van több Sz-400 szemelyzet altal felvett video, ahol a terepkövetö elrepül felettük - tehat vagy nem észlelték, vagy sikertelen volt a leküzdési kisérlet.
Köszönjük az újabb informatív videót! Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy szerinted miért nem tudtak eddig létrehozni egy BUK-Sparrow párosításhoz hasonló S300-AMRAAM FrankenSAM rendszert? Elvileg az utóbbi esetben - szemben a BUK-Sparrow-val - az nem is kéne végig célravezetni az elfogórakétát, az AMRAAM az utolsó pár km-en már saját magát is célra tudná vezetni.
Az AMRAAM tömege 160kg, míg az Sz-300-as 5V55R rakétája 1665kg, több mint az előbbi tízszerese. Ebből talán érezhető hogy a két rakéta nincs egy súlycsoportban.
Nem is biztos, hogy van ennek értelme. Mert a NASAMS úgyis jobban használja és azokkal is tüzelnek eleget. Minden AIM-120 odairányítása tűnik logikusabbnak. A nem tudtak rész meg feltételezés, komoly esély van rá, hogy soha nem is akartak. Ennél még az is racionálisabb lenne, hogy az ősrégi, ha van még olyan 30+ éves régi MIM-104 rakéta változatokat valahogy az Sz-300-hoz tenni. De itt meg az van, hogy kétlem, hogy ennyire régi rakétákból sok lenne. A BUK meg CW megvilágítást használ, mint a Sea Sparrow és mint adj isten, pont állványról indul az is. (Halkan jegyzem meg a BUK-M1 állványos kialakítása merő anakronizmus volt 1985/86 táján, amikor akkor kb. minden SAM már konténeres design volt, ami új, sőt, 8 éve már ugye az Sz-300PT is, de a csapatlégvédelemnél még korábban.)
@@pasph5507 Nyilván az eredeti föld-levegő rakéta lenne az ideális, de a FrankenSAM rendszereket a szükség, az eredeti elfogórakéták hiánya szülte. Továbbá: 1. A Sparrow is csak fele akkora, mint a BUK elfogórakétája, mégis érdemes volt integrálni egy szovjet légvédelmi rendszerhez. 2. A NASAMS-nak - ami a világ egyik legjobb légvédelmi rendszere - elég az AMRAAM.
Úgy kezdődik, hogy végiggondolod hogy is működik a rávezetés az Sz-300P családnál és hogy az AMRAAM esetén. Ez ugyanis két külön világ. Az AMRAAM esetén az MCG (Mid-Course Guide ~ Középső fázisban való vezérlés) frissíti a céladatokat, ami alapján a rakétát a cél közelébe vezérlik. Az Sz-300P TU-1 és TU-2 rendszere is eltér ettől, a videóban ez szépen be van mutatva (a TU-1 teljes távvezérlés a rakéta követése alapján, a TU-2 pedig a rakéta által fogott radarjelek alapján történő távvezérlés). A lényeg tehát az, hogy először is az AMRAAM MCG közlés kellene a lényeg legyen. Ha ezt megvalósítod (ez kb. a NASAMS indítóállványt kívánja) akkor mögé már csak egy radar (vagy más forrás, hiszen a NASAMS-nak van EO/IR célfelderítési lehetősége is), amely a céladatokat folyamatosan frissíti. Most nézzük meg, hogy lehetne ebből "FrankenSAM"-et csinálni? Fogod az Sz-300P radarjait, azok által gyűjtött céladatokat valahogy lefordítod-átadod a NASAMS számára és az már az alapján képes MCG-t szolgáltatni az AMRAAM számára. Most pedig térjünk vissza az első lépésre: mi értelme ennek? A NASAMS kulcsa eleve egy modulszerű felépítés, bármilyen forrásból (akár AWACS, akár más radarrendszerek) által adott céladatokat felhasználva rávezeti a rakétát. Nem csak AMRAAM-ot, mert elvben az integráció ott van IRIS-T és ESSM Mk.2 oldalán is. Most ebbe minek belevonni az Ukrán légvédelem esetleg még meglévő RLO és/vagy NVO radarjait? Van éppen elég nyugati radarjuk, amelyik feltehetően sokkal könnyebben integrálhatóak. A kérdésedben tehát ahogy Molni közben leírta azért más a helyzet, mert a BUK-Sparrow rendszer alapvető működése hozzávetőleg azonos. Tehát a BUK rendszerhez könnyű (könnyebb) integrálni a Sparrow rakétát, mint a teljesen eltérő elven működő Sz-300P(T/Sz) rendszerekhez az AIM-120 AMRAAM rakétát....
@@MilitaviaUgyanaz lenne az értelme, mint a BUK-Sparrow FrankenSAM-nek: össze lehetne párosítani sokezer, nyugati fegyverraktárban porosodó régebbi nyugati elfogórakétát (AIM-120B) sok tucat kiürült, egyébként használhatatlanná vált exszovjet légvédelmi rendszerrel (S-300). Külön-külön mindkettő csak papírnehezék, együtt viszont potens légvédelmet képezhetnének Ukrajnában. Nyilván nem olyat, mint a NASAMS vagy az S-300, de a mostani porfogó státuszuknál fényévekre jobbak lennének.
Egyszer még arról is lehetne egy mini, hogy mekkora balfék az a szó és, hogy talán még az angol is slendrián a cruise missile kifejezéssel. A V-1 esetén még tudták mi a csízió (flying bomb), de ezt aztán mintha kitörölték volna az emlékezetükből. A 90-es években a szaksajtó még a manőverező szárnyasbomba kifejezést használta, ami szerintem talán a robotrepülőnél is pontosabb, mert ugye a bomba egyszerhasználatos, a repülőgép meg alapesetben többször.
@@Militavia Az angol kifjezés rendben van, mert a "missile" az gyakorlatilag bármilyen eldobott, elhajított tárgyra használható. (A latin missilis szóból) A tévedés ott volt amikor a missile-t rakétának fordították
@@GezaK.-is7si Annyi megkötés azért van, hogy a bombákat nem szokták annak hívni. Bár éppen most szedték szét a kommentelők a Real Engineering csatornát, hogy mit hív egy bombát missile-nak. Mondjuk a csatorna annyira fogalmatlan, hogy GPS vezérlésű bombát hallucinált 1991-ben a F-117-re...
@@Militavia A fenti megjegyzésem a hétköznapi használatra igaz. A katonai nyelvben eredetileg az a rocket aminek saját rakétahajtóműve van és nem irányított. Aminek van saját hajtóműve és irányítottan repül az missile. Ami irányított az akkor sem rocket, ha rakéta hajtóműve van. Először Szentesi alezredestől (Isten éltesse még sokáig) hallottam a Tomahawkról a 70-es évek közepén, akkor ő szárnyasrakétának nevezte, bár megjegyezte hogy repülőhajtóműve van és egyáltalán nem rakéta 😀Akkor valószínűleg az orosz крылатая ракета tükörfordítását vették át.
@@GezaK.-is7si Valójában már pilótákat is hallottam irányított rakétát rocketnek hívni. Össze vissza használ lassan már mindenki mindent. Az külön vicc, hogy a space rocket-et halál precíziósan vezérelt cuccok, de ha ugyanaz a rakéta nuki robbanófejett vitt volna a Szu-ba, akkor meg hirtelen ballistic missile a neve. Total agyrém.XD
??? Talán 3-4 zavaró hangtorlódás van. Nem lehet mindenki Kudlik Juli. Van egy cseppnyi R-hang gyengesége a szerzőnek, de ettől nagyobb baj sose legyen. Megjegyzem ez a sok-sok R betűs rövidítés tényleg nem felolvasásbarát, szerintem igen sokan elvérezhetnénk rajta. Ezen kár rágódni. Ez nem felolvasás sebességi probléma.
![Hőkövető rakéták, infravörös vezérlés [HOGYAN MŰKÖDIK]](http://i.ytimg.com/vi/QbOfWpd9Ngc/mqdefault.jpg)
![A-10 Thunderbolt II és az Avenger legendája [Mítoszoszlatás]](http://i.ytimg.com/vi/8ngS55z0TY4/mqdefault.jpg)
![SzA-75 Dvina (SA-2 Guideline) - 1. rész - Technikai ismertető [légvédelmi rakéta]](/img/n.gif)
Szakszerű, informatív és egyben pontos videó mint mindig! Az elektronikus legyezésű radarokról szóló rész nagyon sok új információval szolgált számomra. Köszönöm!
Köszi a videót! 👍
Köszönjük!
A 2. rész is hamarosan jön. Az se lesz rövid... ;)
Engem megdöbbent, hogy a szovjetek a digitális technológiai lemaradásuk mellett mégis hogy ki tudták hozni a minimumból a maximumot.
Ilyenkor mindig elmerengek, hogyha nem ég le Budapesten a MEV, akkor a szovjet hadipiac milyen szinten lehetett volna felvevő... - de ez már csak a konteókat rántja elő.
És legmegdöbbentőbb az, hogy milyen brutális számítástechnikai kapacitása volt a kor szintjén a Sz-300-nak. Konkrétan sokkolódtam, hogy sokkal több, mint a PATRITON-nak. Ami azért intelligensebben csinálta a dolgokat. De ez még a jövő zenéje.
Ha a haditengerészetnek az Sz-300-hoz korrozióellenes tömbanyagok kellettek, akkor gyakorlatilag anyagában a bronz volt a megoldás?
Fogalmam sincs. De nem is értem, hogy mi az a "tömbanyag" és hogy hova kellene az a leírásod alapján.
@@Militavia
Tömbanyag:
Minden olyan öntvény/fémtest, amit megfelelő fémmegmunkálással alakítanak ki olyan alakúra (forgácsolás, hengerelés, stb...), hogy a szerkezetet be tudja fogadni a célfeladat egységeit.
Tengerészeti körülmények között tk. elektromos berendezéseknél a motorok álló és forgórészei, szivattyúk öntvényházai, stb, stb bronzból készülnek/tek (akkor még kevesebb volt a korr-acél), mert a sósvíz és pára nem emésztette el őket, ellenben az acélokkal
Remélem így egyértelműbb. Persze ha ez a szál tovább visz, úgy is jó...
@@gigabursch Tudomásom szerint bár használtak bronzt kisebb mértékben, de nem erről szólt elsődlegesen a korrizóállóság, hanem inkább a szellőztető rendszer vízhatlanságát biztosítani, az antennaház megfelelő kompozit műanyag háza vagy az elektromos csatlakozók kialakítása. De emiatt tért el az 5V55 rakéták indítótubusa is a szárazföldi változattól.
köszi a rengeteg munkát amit a viedókba ölsz.. Az ábrákat lehetne a háttér rovására valamivel nagyobbra méretezni? telefonon nèzve sokszor kell megállítani hogy el lehessen őket olvasni.
Képtelenség sajnos telefonra méretezni az ábrákat. Ha egész képernyőt betölti, akkor is olvashatatlan lesz. Ha érdemi infót akarok kitenni a képernyőre, akkor legalább egy tableten kell nézni.
19:44 - Ilyen cuccon voltam, amikor katona voltam 2000-ben. NVO jól nézett ki felállítva
Ukrajnában?
Szia! Azt nem teljesen èrtem, hogy a PBU hogy tudja hogy az ő helyzetèhez kèpest hol települnek az egyes rakèta osztàlyok ès hogy azoknak mi az optimalis megsemmisítèsi zónàja? Ezt manuàlisan vittèk be vagy adatkapcsolaton keresztül kap koordinàtàkat a rendszer? Esetleg az NVO által látott kèpbőĺ szàmolja a pbu az osztàly helyzetèt? Ebből adodik a masik kérdés Ha települt az ezred akkor az osztályokat vagy a vezetés pontot lehetett e külön külön ùj helyre mozgatni bizonyos hatàrokon belül a telepítèst követően, vagy az ezred elemei csak egy egysègkènt módosìthatnak tüzelő àllàst? Pl egy raketaosztaly működès közben veszèlybe kerülne ès új helyre települne ... ezt megteheti önállóan és újra tud kapcsolódni az új helyen az ezred vezetési ponthoz, vagy az ezred csak egy egységként mozoghat?
A törzsanyagból kimaradt az, hogy a PSz változattól kezdve minden rakétaosztályhoz tartozik geodéziai bemérő kocsi. A PBU így tudta, hogy hova települt egy rakétaosztály. Az PSz változatnál az RPN és az PBU közötti adatkapcsolat meg 5 perc alatt felállt.
Az RO-k vígan mozoghattak, ahogy akartak egymástól és akár a vezetési rendszertől függetlenül is. Ha nem volt VR, akkor persze Big Bird sem, de hát a realitás inkább az, hogy a VR nem mozog, de az RO-k meg igen. De egy egységben is mozoghat az ezred, csak ma ez különösen veszélyes. A hh alatt nem volt az, csak akkor addig a környék védtelen volt.
köszi így már világos. Meg ugye ez még javarészt pre GPS korszak szóval ezért érdekelt.
@@foggyale Valójában a Dvina óta mindennek is volt ilyen kocsija, csak eddig ezt jól elhallgattam minden videóban. :)
@@Militavia 😃
Egy, számonra érdekes kérdés hiányzik az összes ilyen rakéta védelmi rendszerből.
Egy üteg/osztag energiaigénye.
Szóval mennyi a gázolaj igénye a teljes egységnek és hány tankautó (továbbá élelmiszer autó) biztosította a hadtápot?
Persze ezt a sorozat végén kiadhatod egyben is, mert itt súlyos MW-ok kellenek.
Nem MW-os nagyságrend. Az extrában lehet, hogy ez benne lesz amúgy, ha kideríthető ez.
Az SZ-125 rendszernek gyakorló, karbantartó üzemmódban elég volt 30 kW. Ha jól emlékszek 100 kW a harci munkához is elég volt. Megjegyzem hogy ebben még elektroncsövek voltak.
Autonóm üzemben /békeidőben az osztály kapcsolható civil elektromos hálózatra is/ a járműveken található 65kW-os gázturbinák látják el energiával a rendszert. Az RPN esetén 2db a négy fő indító állványon egyenként 1-1 amik ellátják a segéd indítóállványokat is. Ezek fogyasztása egyenként 70 kg/h. Az NVO-hoz egy utánfutóra épített kabinban 2x100kW-os dízel aggregátor tartozik, ennek 60kg/h a fogyasztása.
Köszönjük a sok szuper információt! Egy kérdés: A Mezőfalván lévő 11/16 légvédelmi rakétás laktanyában milyen rakéták voltak a 80-90'es években?
Ez kimaradt az Sz-200-ból, de Mezőfalván Vega volt, illetve valamikor a 90-es (80-as?) években települt nyugati irányba egy Nyeva a kismagasságú védelemre. Asszem. Majd reméljük Hpasp is látja ezt és válaszol.
Addig is.
kameraaltal.blog.hu/2014/03/24/11_16_legvedelmi_raketa-osztalycsoport
1986 szeptemberében állt rendszerbe egy két osztályos Sz-200VE Vega-E osztálycsoport 104/4 jelzéssel. 1991-ben települt a Vega TÁS-ba egy Nyeva osztály is 11/6 jelzéssel, a 104. ezred megszüntetése után a Vega osztálycsoport jelzése 11/16-ra változott. 1997-ben kivonták a Vegát, majd 2000-ben a Nyevát is.
Köszönöm! 1993-94-ben szolgáltam itt, P-14 lokátor kezelő alap képzést kaptam...elég "szigorú" hely volt ez akkoriban.
@@tiborbauer7088 Szia, az 50 vagy az 51-esen voltál?
@@kiszeg Szia, erre nem emlékszem.
Csak a magányos éjszakákra a fedezékben. 😄. Csak papíron volt váltás 4óránként...
jó összefoglaló :)
A 2. rész érthetőbb lesz talán az átlagembernek is, mert az nem a radarokról fog már szólni, hanem a rakétákról, a megsemmisítési zónáról, a mobilitás és települési időkről, meg a magyar vonatkozásról is. És persze az export PMU változatról az első generációból.
Köszönjük! Imádom a videóid! S400-ról is lesz? Illerve F22/35 vs S400?
Az Sz-300 család kap majd folytatást, de hogy azért próbáljunk időrendben haladni el kéne kezdeni az amerikai SAM-eket is. Hogy majd a poszt hh-s korszakban is egymás mellé lehessen tenni a kettőt. Eddig nagyon szovjet központú volt a légvédelem, legyen sokszínűbb. Amúgy igen erős lesz a kontraszt a két oldal között és a közhiedelemmel ellentétben nem a szovjetek javára... ;)
Az F-22/F-35-ről tömören a vadászgépes sorozat 3. és 4. rszében esik szó.
Az F-35-ről és az F-22-ről részletesebb koncepcionális videó majd egyszer lehet, de az F-35-mél ahhoz bele kéne merülni még pár más dologba is, az F-22-nél is. Pl. a repülési teljesítménybe, meg az IR érzékelők rejtelmeibe is.
@@Militavia igen, most az Ukrajnai háborúban látszik, hogy mire képes valójában a Sz-300/400 család, és mire nem. Nyilván sok tényezötöl függ, de a kismagasságú célok leküzdése rossz hatásfokú. A közepes/nagy magasság meg megint nyilvánvalóan jól müködik, ezt kerüli az ukrán légierö.
@@spxram4793 A rossz kismagasságú képességet miből vezetted le? Az Sz-300PT és PSz is szépen lövögette le a terepkövető CM-eket...
facebook.com/inukraine.official/photos/a.1448141988826234/2820370128270073/?paipv=0&eav=AfYIibtYUvf_x7ZHsYwXMSePHDzZC1LynzsrCPRhxYNxUJLm-EWNkRI2pQSOQSuiELA&_rdr
KP - szárnyas rakéta
БПЛА - UAV
@@Militavia A statisztikat nem ismerem. Tény, hogy az ukránok mind terepkövetövel mind ballisztikussal (ATACMS) egymás után tudják megsemmisiteni az Sz-300/400 allasokat. Meg van több Sz-400 szemelyzet altal felvett video, ahol a terepkövetö elrepül felettük - tehat vagy nem észlelték, vagy sikertelen volt a leküzdési kisérlet.
Köszönjük az újabb informatív videót! Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy szerinted miért nem tudtak eddig létrehozni egy BUK-Sparrow párosításhoz hasonló S300-AMRAAM FrankenSAM rendszert? Elvileg az utóbbi esetben - szemben a BUK-Sparrow-val - az nem is kéne végig célravezetni az elfogórakétát, az AMRAAM az utolsó pár km-en már saját magát is célra tudná vezetni.
Az AMRAAM tömege 160kg, míg az Sz-300-as 5V55R rakétája 1665kg, több mint az előbbi tízszerese. Ebből talán érezhető hogy a két rakéta nincs egy súlycsoportban.
Nem is biztos, hogy van ennek értelme. Mert a NASAMS úgyis jobban használja és azokkal is tüzelnek eleget. Minden AIM-120 odairányítása tűnik logikusabbnak.
A nem tudtak rész meg feltételezés, komoly esély van rá, hogy soha nem is akartak. Ennél még az is racionálisabb lenne, hogy az ősrégi, ha van még olyan 30+ éves régi MIM-104 rakéta változatokat valahogy az Sz-300-hoz tenni. De itt meg az van, hogy kétlem, hogy ennyire régi rakétákból sok lenne.
A BUK meg CW megvilágítást használ, mint a Sea Sparrow és mint adj isten, pont állványról indul az is.
(Halkan jegyzem meg a BUK-M1 állványos kialakítása merő anakronizmus volt 1985/86 táján, amikor akkor kb. minden SAM már konténeres design volt, ami új, sőt, 8 éve már ugye az Sz-300PT is, de a csapatlégvédelemnél még korábban.)
@@pasph5507 Nyilván az eredeti föld-levegő rakéta lenne az ideális, de a FrankenSAM rendszereket a szükség, az eredeti elfogórakéták hiánya szülte. Továbbá: 1. A Sparrow is csak fele akkora, mint a BUK elfogórakétája, mégis érdemes volt integrálni egy szovjet légvédelmi rendszerhez. 2. A NASAMS-nak - ami a világ egyik legjobb légvédelmi rendszere - elég az AMRAAM.
Úgy kezdődik, hogy végiggondolod hogy is működik a rávezetés az Sz-300P családnál és hogy az AMRAAM esetén. Ez ugyanis két külön világ.
Az AMRAAM esetén az MCG (Mid-Course Guide ~ Középső fázisban való vezérlés) frissíti a céladatokat, ami alapján a rakétát a cél közelébe vezérlik.
Az Sz-300P TU-1 és TU-2 rendszere is eltér ettől, a videóban ez szépen be van mutatva (a TU-1 teljes távvezérlés a rakéta követése alapján, a TU-2 pedig a rakéta által fogott radarjelek alapján történő távvezérlés).
A lényeg tehát az, hogy először is az AMRAAM MCG közlés kellene a lényeg legyen.
Ha ezt megvalósítod (ez kb. a NASAMS indítóállványt kívánja) akkor mögé már csak egy radar (vagy más forrás, hiszen a NASAMS-nak van EO/IR célfelderítési lehetősége is), amely a céladatokat folyamatosan frissíti.
Most nézzük meg, hogy lehetne ebből "FrankenSAM"-et csinálni?
Fogod az Sz-300P radarjait, azok által gyűjtött céladatokat valahogy lefordítod-átadod a NASAMS számára és az már az alapján képes MCG-t szolgáltatni az AMRAAM számára.
Most pedig térjünk vissza az első lépésre: mi értelme ennek?
A NASAMS kulcsa eleve egy modulszerű felépítés, bármilyen forrásból (akár AWACS, akár más radarrendszerek) által adott céladatokat felhasználva rávezeti a rakétát. Nem csak AMRAAM-ot, mert elvben az integráció ott van IRIS-T és ESSM Mk.2 oldalán is. Most ebbe minek belevonni az Ukrán légvédelem esetleg még meglévő RLO és/vagy NVO radarjait? Van éppen elég nyugati radarjuk, amelyik feltehetően sokkal könnyebben integrálhatóak.
A kérdésedben tehát ahogy Molni közben leírta azért más a helyzet, mert a BUK-Sparrow rendszer alapvető működése hozzávetőleg azonos. Tehát a BUK rendszerhez könnyű (könnyebb) integrálni a Sparrow rakétát, mint a teljesen eltérő elven működő Sz-300P(T/Sz) rendszerekhez az AIM-120 AMRAAM rakétát....
@@MilitaviaUgyanaz lenne az értelme, mint a BUK-Sparrow FrankenSAM-nek: össze lehetne párosítani sokezer, nyugati fegyverraktárban porosodó régebbi nyugati elfogórakétát (AIM-120B) sok tucat kiürült, egyébként használhatatlanná vált exszovjet légvédelmi rendszerrel (S-300). Külön-külön mindkettő csak papírnehezék, együtt viszont potens légvédelmet képezhetnének Ukrajnában. Nyilván nem olyat, mint a NASAMS vagy az S-300, de a mostani porfogó státuszuknál fényévekre jobbak lennének.
Van ennek a csatornáknak bármi köze a sam sim fejlesztőihez?
@@Basilikum42069 Igen, a válasz ott a közreműködok között. Hpap az egyik állandó lektor, sőt, annál is több. A videó elején is ott van a köszönet neki
@@Militavia Nice, kiváló munkát végeztek,csak Így tovább
Remek alkotás, külön pacsi jár a "cirkálórakéta" szó elhagyásáért.
Egyszer még arról is lehetne egy mini, hogy mekkora balfék az a szó és, hogy talán még az angol is slendrián a cruise missile kifejezéssel. A V-1 esetén még tudták mi a csízió (flying bomb), de ezt aztán mintha kitörölték volna az emlékezetükből. A 90-es években a szaksajtó még a manőverező szárnyasbomba kifejezést használta, ami szerintem talán a robotrepülőnél is pontosabb, mert ugye a bomba egyszerhasználatos, a repülőgép meg alapesetben többször.
@@Militavia Az angol kifjezés rendben van, mert a "missile" az gyakorlatilag bármilyen eldobott, elhajított tárgyra használható. (A latin missilis szóból) A tévedés ott volt amikor a missile-t rakétának fordították
@@GezaK.-is7si Annyi megkötés azért van, hogy a bombákat nem szokták annak hívni. Bár éppen most szedték szét a kommentelők a Real Engineering csatornát, hogy mit hív egy bombát missile-nak. Mondjuk a csatorna annyira fogalmatlan, hogy GPS vezérlésű bombát hallucinált 1991-ben a F-117-re...
@@Militavia A fenti megjegyzésem a hétköznapi használatra igaz. A katonai nyelvben eredetileg az a rocket aminek saját rakétahajtóműve van és nem irányított. Aminek van saját hajtóműve és irányítottan repül az missile. Ami irányított az akkor sem rocket, ha rakéta hajtóműve van. Először Szentesi alezredestől (Isten éltesse még sokáig) hallottam a Tomahawkról a 70-es évek közepén, akkor ő szárnyasrakétának nevezte, bár megjegyezte hogy repülőhajtóműve van és egyáltalán nem rakéta 😀Akkor valószínűleg az orosz крылатая ракета tükörfordítását vették át.
@@GezaK.-is7si Valójában már pilótákat is hallottam irányított rakétát rocketnek hívni. Össze vissza használ lassan már mindenki mindent.
Az külön vicc, hogy a space rocket-et halál precíziósan vezérelt cuccok, de ha ugyanaz a rakéta nuki robbanófejett vitt volna a Szu-ba, akkor meg hirtelen ballistic missile a neve.
Total agyrém.XD
De jó lenne, ha a narrátor l a s s a b b a n, tagoltabban beszélne!
Nem tudok nagyon ennél lassabban, már ez is -10% ahhoz képest, ami régen volt. Ez a beszédtempóm. (De erről már volt szó.)
Ha zavar, lassítsd le a hangot a youtube beállításainál.
???
Talán 3-4 zavaró hangtorlódás van.
Nem lehet mindenki Kudlik Juli.
Van egy cseppnyi R-hang gyengesége a szerzőnek, de ettől nagyobb baj sose legyen.
Megjegyzem ez a sok-sok R betűs rövidítés tényleg nem felolvasásbarát, szerintem igen sokan elvérezhetnénk rajta.
Ezen kár rágódni.
Ez nem felolvasás sebességi probléma.
@@Militavia
Nincs itt semmi gond.