Kedves Laci :) noha túl ment fél 10-nél az adás, én akkor se tudnám szemrehányni,ha másnap reggel fél 10-ig tartana vagy attól is tovább. Megunhatatlan, állandóan tudnám hallgatni, nézni az ilyen érdekes és színvonalas előadásokat Tőletek. ❤ Még szerencse, hogy végállomásig utazok,mert különben körbe-körbe utaznék a járatokon. Nagy tisztelettel
Szia Laci. Egyik Élő Csillagászatban lehetne majd téma a csillagászati, kozmológiai modellezés, szimulációk futtatása,az egésznek a működése. Kik csinálják ezt, milyen a szoftveres és hardveres része a dologank stb. Érdekelne, hogy ha pl. van egy Hubble felvétel, amin látszik 3 darab pixel, abból hogy jön ki egy több oldalas szakcikk mindenféle modellek futtatása után. Nem tudom, hogy ez a téma elég izgalmas lenne egy műsorhoz, engem érdekelne.
Mindenhogyan a nagyra becsült Kiss Lászlót keresem, de nem tudom, hogy jó helyen teszem fel a kérdést , nem találtam jobbat (bocsika) . Előzetesen egy példát hoznék fel, hogy a valódi kérdésem érthető legyen. Naprendszerünk kialakulása kezdetén az anyag csomósodások, bolygó kialakulások idején valószínűsítem, hogy jóval több bolygókezdemény volt jelen a mai 8-al szemben és azt is vélem, hogy ezek pályái(keringési síkjai) nem a mai közelítőleg egy síkban helyezkedtek el hanem mindenféle szögeket zártak be. Perturbáció következményeként csak azok maradtak fent (a majiak) amelyek keringési pályája nem zavarta egymást. Nem vagyok biztos benne, hogy ez így igaz, de ha igen akkor, jön a valódi kérdésem. A gömb halmazok (sok tíz- százezres csillaggal) ugye koros kozmikus képződmények és ezek a gömbszimetrikus csillagvárosok hogy létezhetnek stabilnak. Itt mintha nem működne a perturbáció. Nem tudom elképzelni, hogy minden csillag kering a középpont körül és pályáik nem zavarják egymást. Itt Én valamit nem tudok és ebben rejlik a kérdésem.
a kérdésem az hogy ha egy szupernova felrobban akkor hány szomszédos csillagon teremt olyan közeget ahol kipusztul az élet ? ... ennyi erőből nem a naptól kell félnünk hogy felrobban mert 10 szomszéddal ha odébb robban fel egy csillag akkor is kampec mindenkinek.
1:17 percnél, amikor az SN 2004dj szupernóvűt tárgyaljátok, a szupernóvától jobbra fent, egy kékes 5 csillagból álló objektum, nem esetleg egy gravitációs lencsézés eredménye?
Kedves Laszló, meg szeretném kérdezni, hogy miért ilyen rendszertelenül publikálják a JWST képeit? Sokszor türelmetlenül várok egy-egy képre hetekig, de nemreg 19 spiralgalaxis infraképét tettek közren. Köszönöm szépen. Tamás
Kedves László! Az utolsó nézői kérdés a színképekről, szerintem releváns és félre lett értve. Szerintem a színképekben nem lehet megbízni 100%-banhiszen azok nem a csillag pontos összetételét mutatják, hanem a csillag és föld közötti tér anyagi összetételét. Pl.: Egy ritkás hidrogénfelhőn keresztül érkező fény már szennyezett lesz. Vagy tévednék?
Nem, nem, a spektrumvonalak hihetetlenül érzékenyek a forrásterület fizikai paramétereire. Egy csillag légköre, egy szupernóva robbanási felhője egészen más sűrűségű, hőmérsékletű, sugárzási terű, gerjesztettségi környezetű, mint a hideg csillagközi térben lebegő ritka gázfelhők. Igen, utóbbiak spektrális lenyomata is megjelenik (pl. a nátrium D vonalának intersztelláris komponense kb. minden 100 fényévnél távolabbi csillag spektrumában ott van, de általában egészen más Doppler-eltolódással, mint a csillaghoz tartozó színképvonalak), de ezek kristálytisztán elkülöníthetők a fő célpont színképi jellemzőitől.
Az előbb töröltem az 1A szupernovák távolságmérési használatával kapcsolatos megjegyzésemet, kérdésemet, mert közben láttam, hogy a videó vége felé ez szóba került... Bár azt nem mondanám, hogy teljesen meggyőző volt számomra a válasz, ami valaki kérdésére elhangzott... Nyilván részletesebb magyarázattal megértettem volna, de így meg kénytelen vagyok elfogadni. Bár ez így nem túl todományos a részemről. :)
Igen, az első említés után később adtunk ra választ, bár nem túl reszleteset. Talán átjön, h ez a műsor most kimondottan a laikus célközönségre lett beskálázva, így nagyon technikai részletekbe nem akartunk belemenni.
A múltban kotorasztok. A fény, amit láttok, lehet, hogy már nem létező égitest elkésett fénye. Legjobb esetben is mar nem az, mint amikor elindult belole a feny . Igy aztan ertelmetlen dolog a csillagok vizsgalata. LE KÉSTUNK MINDENRŐL. ÖRÖKRE !!!!!!!😂
Aha. Ezért aztán a régészek, a dínókutatók, de még a Föld múltbéli klímáját vizsgáló szakemberek is tökéletesen értelmetlenül dolgoznak. Nem, ez nem így működik.
@@Kiss.Laszlo.csillagaszMég jó, hogy nem dől minden csillagász ennek tudatában rögtön a bugylibicskába. 😄 Ugyan mit javasolna a múlt lesése helyett a kentaur?
Kedves Laci :) noha túl ment fél 10-nél az adás, én akkor se tudnám szemrehányni,ha másnap reggel fél 10-ig tartana vagy attól is tovább. Megunhatatlan, állandóan tudnám hallgatni, nézni az ilyen érdekes és színvonalas előadásokat Tőletek. ❤ Még szerencse, hogy végállomásig utazok,mert különben körbe-körbe utaznék a járatokon. Nagy tisztelettel
Szia Laci. Egyik Élő Csillagászatban lehetne majd téma a csillagászati, kozmológiai modellezés, szimulációk futtatása,az egésznek a működése. Kik csinálják ezt, milyen a szoftveres és hardveres része a dologank stb. Érdekelne, hogy ha pl. van egy Hubble felvétel, amin látszik 3 darab pixel, abból hogy jön ki egy több oldalas szakcikk mindenféle modellek futtatása után. Nem tudom, hogy ez a téma elég izgalmas lenne egy műsorhoz, engem érdekelne.
Zseniális adás lett.😉👍
Köszönjük!
😅Köszönöm szépen!
A Stellarium nagyon jó. Több száz MB-os adatbázisokat lehet letölteni hozzá.
Mindenhogyan a nagyra becsült Kiss Lászlót keresem, de nem tudom, hogy jó helyen teszem fel a kérdést , nem találtam jobbat (bocsika) . Előzetesen egy példát hoznék fel, hogy a valódi kérdésem érthető legyen.
Naprendszerünk kialakulása kezdetén az anyag csomósodások, bolygó kialakulások idején valószínűsítem, hogy jóval több bolygókezdemény volt jelen a mai 8-al szemben és azt is vélem, hogy ezek pályái(keringési síkjai) nem a mai közelítőleg egy síkban helyezkedtek el hanem mindenféle szögeket zártak be. Perturbáció következményeként csak azok maradtak fent (a majiak) amelyek keringési pályája nem zavarta egymást. Nem vagyok biztos benne, hogy ez így igaz, de ha igen akkor, jön a valódi kérdésem.
A gömb halmazok (sok tíz- százezres csillaggal) ugye koros kozmikus képződmények és ezek a gömbszimetrikus csillagvárosok hogy létezhetnek stabilnak. Itt mintha nem működne a perturbáció.
Nem tudom elképzelni, hogy minden csillag kering a középpont körül és pályáik nem zavarják egymást. Itt Én valamit nem tudok és ebben rejlik a kérdésem.
meggátolva magam, hogy laikusként reflektáljak, csak annyit kérdeznék, hogy hogy a picsábatudtad leírni hogy majiak
a kérdésem az hogy ha egy szupernova felrobban akkor hány szomszédos csillagon teremt olyan közeget ahol kipusztul az élet ? ... ennyi erőből nem a naptól kell félnünk hogy felrobban mert 10 szomszéddal ha odébb robban fel egy csillag akkor is kampec mindenkinek.
1:17 percnél, amikor az SN 2004dj szupernóvűt tárgyaljátok, a szupernóvától jobbra fent, egy kékes 5 csillagból álló objektum, nem esetleg egy gravitációs lencsézés eredménye?
Tele lenne a csillagászati szakirodalom vele, ha az lenne.
Kedves Laszló, meg szeretném kérdezni, hogy miért ilyen rendszertelenül publikálják a JWST képeit? Sokszor türelmetlenül várok egy-egy képre hetekig, de nemreg 19 spiralgalaxis infraképét tettek közren. Köszönöm szépen. Tamás
Kedves László! Az utolsó nézői kérdés a színképekről, szerintem releváns és félre lett értve. Szerintem a színképekben nem lehet megbízni 100%-banhiszen azok nem a csillag pontos összetételét mutatják, hanem a csillag és föld közötti tér anyagi összetételét. Pl.: Egy ritkás hidrogénfelhőn keresztül érkező fény már szennyezett lesz. Vagy tévednék?
Nem, nem, a spektrumvonalak hihetetlenül érzékenyek a forrásterület fizikai paramétereire. Egy csillag légköre, egy szupernóva robbanási felhője egészen más sűrűségű, hőmérsékletű, sugárzási terű, gerjesztettségi környezetű, mint a hideg csillagközi térben lebegő ritka gázfelhők. Igen, utóbbiak spektrális lenyomata is megjelenik (pl. a nátrium D vonalának intersztelláris komponense kb. minden 100 fényévnél távolabbi csillag spektrumában ott van, de általában egészen más Doppler-eltolódással, mint a csillaghoz tartozó színképvonalak), de ezek kristálytisztán elkülöníthetők a fő célpont színképi jellemzőitől.
1:46:18 Igen jó helyen járnak, csak itt most éppen Kiss László vidám pillanatait látják.....😅
Az előbb töröltem az 1A szupernovák távolságmérési használatával kapcsolatos megjegyzésemet, kérdésemet, mert közben láttam, hogy a videó vége felé ez szóba került... Bár azt nem mondanám, hogy teljesen meggyőző volt számomra a válasz, ami valaki kérdésére elhangzott... Nyilván részletesebb magyarázattal megértettem volna, de így meg kénytelen vagyok elfogadni. Bár ez így nem túl todományos a részemről. :)
Igen, az első említés után később adtunk ra választ, bár nem túl reszleteset. Talán átjön, h ez a műsor most kimondottan a laikus célközönségre lett beskálázva, így nagyon technikai részletekbe nem akartunk belemenni.
Igazán megnyugtató hogy nem fog felrobbanni a nap. Sokkal kellemesebb lesz majd kozmikus füstként kigomolyogni egy szférikus kéményen át
Egy nagyon közeli szupernova meg kb 0.1 másodpercig látszana😊
Norton miért visel maszkot?
Folyt az orra.
Kuiper-öv is megérne egy részt
Szabó M Gyulát ebben az évadban is meglehetne hívni vendégnek.
A múltban kotorasztok. A fény, amit láttok, lehet, hogy már nem létező égitest elkésett fénye. Legjobb esetben is mar nem az, mint amikor elindult belole a feny .
Igy aztan ertelmetlen dolog a csillagok vizsgalata. LE KÉSTUNK MINDENRŐL. ÖRÖKRE !!!!!!!😂
Aha. Ezért aztán a régészek, a dínókutatók, de még a Föld múltbéli klímáját vizsgáló szakemberek is tökéletesen értelmetlenül dolgoznak. Nem, ez nem így működik.
@@Kiss.Laszlo.csillagaszMég jó, hogy nem dől minden csillagász ennek tudatában rögtön a bugylibicskába. 😄 Ugyan mit javasolna a múlt lesése helyett a kentaur?
🌒🔼🕺
Hármójuk kozul csak Lacika tud jól beszelni!
Kifogástalan hang valamint tartalom.
Kár,hogy allandoan Ozik beszed kozben, idegesito nagyon !!!!!