...hóóót, ölég szarűűű keszte ez a Laóci... osztán mit vizsgász ot a svőábhegyi erdőbe' ?... he ?... ...borzalmas ez népszínházi cirkusz, nézhetetlen...
Igazán figyelemre méltòak ezek lefuttatott modellek. Ha elég sok pontos informáciò gyűlik össze, hol, mennyi víz van, a program ki tudná számolni megközelítőleg mennyi víz tárolòdik a Naprendszerben? Érdekes infò volt a Szaturnuszròl is. Ha jòl értem kordában tartja a Jupitert és így az nem kezd el befelé vándorolni, ezzel pedig az egész Naprendszert stabilizálja?
László! Kiváló a műsor, és a többi is. A Tudományos közlés művészete tárgyból már a 2. előadás után többet profitáltam, mint a doktori iskolából egyébként összesen. Egy kérdés: Mi vagy melyik égitest/erő okozza a Föld precesszióját, jobban mondva mi az állandó hatasú billentőnyomaték, és ez a nyomaték hogyan tud hatni egy kvázi gömbre, amely minden irányból szimmetriát mutat? És ugyanez a kérdés a nutáció kapcsán is, hogy a Hold hogyan tud forgatónyomatékot adni a Földnek? (Bár ezt talán tudnám magyarázni az árapállyal, ha a keringési sík nem ortogonális a forgástengelyre.) Egy tengelye mentén megforgatott hengeres lövedéknél értem, hogy a légerők adják a nyomatékot, de az égitesteknél nem. Válaszodat előre is köszönöm.
A válasz egyszerű: a Föld nem tökéletes gömb. Mondhatnám, hogy szinte ciki, de az angol wikipédia asztro szócikkei szerintem kimondottan jók: en.wikipedia.org/wiki/Axial_precession - a Cause alcím alatt a magyarázatok. A Hold és a Nap árapályhatásai miatt a Föld elnyúlt alakú, az egyenlítői sugara 43 km-rel nagyobb, mint a poláris, ráadásul a forgástengely a keringési síkkkal 67.5 fokos szöget zár be, ezért aztán mindenféle forgatónyomaték fellép a lapult szferoid (valójában geoid) alakú Földre.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Köszönöm a gyors választ. A lapultságot a mi szakmánkban a Kraszovszkíj-ellipszoiddal vesszük figyelembe, ... erre nem is gondoltam, így már rendben van. Még egyszer köszönöm.
Nagyon köszönöm, ez tök érdekes volt! (és végre betekinthettünk egy ilyen kutatási folyamat idő/erőforrás-igényes mivoltába is). Bennem az a kérdés merült fel, hogy ha a víz idejuttatásában ennyit köszönhetünk a Naprendszer különböző bolygópályáinak (Szaturnusz), vajon ezt továbbgondolva a távoli bolygórendszerekben is ilyen "nüanszok" kellenek ahhoz, hogy vizes lehessen egy - a lakhatósági zónában keringő - bolygó...? Biztos sok kutatás kell még a válaszhoz, de bennem az a gondolat motoszkál, hogy ebben is bazi nagy mákunk van itt a Földön (ahogy a Holddal, a mágneses mezővel, és egy sor rengeteg tényezővel, ami az élet fejlődését támogatja nálunk)...
Köszönet az előadás megosztásért! 👍 És egy kérdés: Lehet valami összefüggés a "bolygóvándorlások" mikéntje (mértéke?, gyakorisága?) és a rendszer csillag-környezetének sűrűsége között? Látott Walaki olyan felmérést, hogy a Naprendszerhez képest "rendellenes" rendszerek (pl. forró Jupiterek, mini Neptunuszok) gyakoribbak-e olyan környezetben, ahol közelben elhaladó csillagok gyakrabban perturbálhatják a bolygók pályáját?
Több évszázados megfigyelésre lehet szükség egy ilyen észleléshez minimum .. Vagy akár több évezred , mire konkrétumokat lehet tudni arról , hogy a szomszédos csillagok mozgása igazából milyen mértékben befolyásolják egymás bolgyórendszereik mozgását .. Számítógépes modellezés hamarabb megmutathatja , csak az is félig meddig exrapolálgatás , hiszen csak találgatni lehet sok paramétert , amit be kell vinni a gépbe ...
@@robertpopradi5020 Én valami olyasmire gondoltam, hogy a Gaia adataiból kikeresni (géppel kikerestetni) az ismert exobolygós rendszerek csillag-környezetét. Ezek száma és tömege alapján aztán lehetne modellezni orrvérzésig.
Kedves Laci! Egy kérdés, amit nem sikerült időben feltenni, de hátha itt és most is működik: Nemrég hallottam egy bolygó keletkezési elméletet, ami arra hivatkozik, hogy mindenféle izotóp vizsgálatok alapján a Föld, mint bolygó anyaga 4.5 milliárd éves, illetve 4.5 milliárd éve alakult ki, keletkezett. Jelentős része egy valamilyen Supernova jelenség által. A Nap ehhez képest (elvileg) 5 millárd éve keletkezett. Az elmélet szerint tehát nem állhat a Föld olyan vagy abból az anyagból, ami már akkor is “itt volt”, amikor a hidrogén összesűrűsödött és az otthonunk adó naprendszer központi csillaga “begyulladt”. Az elmélet szerint a már kialakult Nap kvázi befogta egy nem túl távoli supernova kitörés által “ide”lökődő anyag jelentős részét és ebből az anyagból keletkeztek aztán a kőzetbolygók, többet között a Föld is. Fél milliárd évvel később a Nap kialakulása után. Eddig az elmélet, most a kérdés: lehet ennek alapja? Igaz lehet? Látnak a csillagászok ezt esetleg alátámasztó bolygó keletkezésre utaló jeleket bárhol az univerzumban? Ugye amennyire tudom az általánosan elfogadott bolygókeletkezési elmélet, kőzetbolygókra nézve nem igazán az előbb vázolt megoldást követi. Ugyanakkor eléggé logikusan hangzik, ha tényleg fiatalabb a Föld és akkor nyilván az összes kőzetbolygók anyagának nagyobb része, mint a Nap anyaga vagy, mint a Nap “életkora”. Mi erről a felvetésről a személyes véleményed, illetve mennyire mainstream tudományos gondolat lehet ez, vagy csak valami agymázas fantázia ? Köszönöm a választ. Feri
Az nem tiszta számomra ezzel az elmélettel kapcsolatban, hogy akkor a Holdunk az miért nem egy vizes planéta, hiszen azt is ugyan azon hatások érték anno, mint a Földünket?🤔
A műsor nem lenne rossz csak olyan halk akárhogyan hangosítom fel a telefont szinte nem hallunk belőle semmit érdemes volna a hangmérnöknek a duplájára tolni a hangerőt és majd mi szabályozzuk hogy mennyi legyen köszöntem szép napot
Hat, ugye ezek érdekes kérdések. Az biztos, h a valóság sokkal komplikaltabb sztori, mint a leegyszerűsítő “nincs túl távol, nincs túl közel, tehát lakható” leírás.
Az azért meglepett, amikor 1:35:16-nál adjunktus úr hangosan gondolkodik az égés, mint kémia folyamat mibenlétéről, ami egyébként általános iskolai tananyag. Ha pl. művészettörténeti vagy akár gyógyszerkémia kérdésben nincs képben, lévén tudományterületétől távol álló ismeretek, abban nincs semmi különös, de azért azon gondolkodnia, hogy a hidrogén egyesülése oxigénnel égés-e, az szerintem égés.
Háát, azon azért én is hosszaban elgondolkodtam volna, hogy a világűr hőmérsékletén egy vákuum-közeli gázfelhőben jobbára kvantumos jelenségeken keresztül lezajló hidrogén-oxigén reakciót milyen definíció alapján lehetne égésnek nevezni...
Mindkét elem tömkelege (nagyszámú sokasága) ionizált mezőben? Vhol a kozmoszban, nem a Föld felszínén... Égés normál földi körélményekre hasonló kell hogy legyen? Plazmaállapotban?
Eltelt majd' egy év, és csak most nézem... :) Bocs, de reagálok, annélkül, hogy végig láttam volna... Ha nem lenne ennyi víz a Földön, akkor bizony nem lenne olyan az "időjárás" mint amilyen. A "KLÍMA" FŐ(!) meghatározója a víz. És állapotváltozásai. (Jég, folyékony víz, vízgőz.) A CO2 ebből a tekintetből (klíma) elenyésző. Bezony. Bocsesz lányok/srácok de ez va'.... :DD Oké, valószínű, hogy a földi vízkészlet "üstökös" eredetű. Azok a Földre potyogása hozhatta...
@@Kiss.Laszlo.csillagasz A képaláírás értelmében a legnagyobb vízgömb az összes (ismert) víz a Földön (kéregben, felszínen, légkörben), nemcsak a tengervíz. Ezt hívja a tudomány "egy óceánnyi"-nak? Mondhatom, elég félreérthető a szóhasználat, tekintve, hogy mai értelemben nem egy óceán létezik. Ami elhangzik: - Ez egy óceánnyi víz. - Az az egy óceán? Emellett a képen egy kb másfél Texas sugarú(!) gömb van ábárzolva, ami nem Texas méretű. Azt értem, hogy a Föld belsejében még bőven lehet. A Föld köpenyét alkotó anyagokhoz képest a víz könnyűnek mondható, ugye?
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Tehát a tudományos nyelvhasználatban az "egy óceánnyi víz" a Föld összes (ismert) vizét jelenti? A képaláírás szerint igen - akár fagyva, akár páraként. A két kisebb gömb nagyobbika az "összes folyékony édesvíz", a kisebb pedig a "folyókban és tavakban lévő édesvíz". A folyókban és tavakban lévő édesvízen kívül hol van még folyékony édesvíz? A légkörben lévő víz folyékonynak számít, vagy csak amikor már esik?
Neharagudjatok de ez egy nagyon gyenge és untató elôadás volt. Pedig engem igenis érdekel ez a téma mégsem bírtam végig nézni ezt a nyogve elôadást. Sajnálom.
Az elméleti vizsgálatok már csak ilyenek… ameddig nem lesz időgépünk visszautazni, addig nincs más módszer a múltunk lehetséges valtozatainak feltárására.
Mi az igazsàg arròl , hogy a Szaturnusz bolygò extra hőt kezdett kibocsàjtani amitől a gyűrűk belülről kifelè , elkezdtek elpàrologni ès felemelkedve eső formàjàban visszahull a bolygòra...???!!!😮😊😎🙄💥🫡🙂Terraformàlja magàt???? Azèrt kèrdezem mert az egyik holdja a sok közül ugyanezt teszi😊
Köszönöm szépen az előadást. És köszönöm szépen a választ. 😊👌🙏🏻🤩🌍🌠🌕🛰️🌟🙏🏻
Zseniálisan kimaxoltad a megjelenést, minőséget!!! 🎉
...hóóót, ölég szarűűű keszte ez a Laóci... osztán mit vizsgász ot a svőábhegyi erdőbe' ?... he ?...
...borzalmas ez népszínházi cirkusz, nézhetetlen...
Zseniális adás lett 😉👍
szuper kis film, eloadas 🎉
Köszönjük!
Igazán figyelemre méltòak ezek lefuttatott modellek. Ha elég sok pontos informáciò gyűlik össze, hol, mennyi víz van, a program ki tudná számolni megközelítőleg mennyi víz tárolòdik a Naprendszerben? Érdekes infò volt a Szaturnuszròl is. Ha jòl értem kordában tartja a Jupitert és így az nem kezd el befelé vándorolni, ezzel pedig az egész Naprendszert stabilizálja?
Sziasztok! Szuperek az adások!
Van SeeStar s50-em, ha érdekel titeket szívesen ellátogatok hozzátok a csillagvizsgálóba.
László!
Kiváló a műsor, és a többi is. A Tudományos közlés művészete tárgyból már a 2. előadás után többet profitáltam, mint a doktori iskolából egyébként összesen.
Egy kérdés:
Mi vagy melyik égitest/erő okozza a Föld precesszióját, jobban mondva mi az állandó hatasú billentőnyomaték, és ez a nyomaték hogyan tud hatni egy kvázi gömbre, amely minden irányból szimmetriát mutat?
És ugyanez a kérdés a nutáció kapcsán is, hogy a Hold hogyan tud forgatónyomatékot adni a Földnek? (Bár ezt talán tudnám magyarázni az árapállyal, ha a keringési sík nem ortogonális a forgástengelyre.)
Egy tengelye mentén megforgatott hengeres lövedéknél értem, hogy a légerők adják a nyomatékot, de az égitesteknél nem.
Válaszodat előre is köszönöm.
A válasz egyszerű: a Föld nem tökéletes gömb. Mondhatnám, hogy szinte ciki, de az angol wikipédia asztro szócikkei szerintem kimondottan jók: en.wikipedia.org/wiki/Axial_precession - a Cause alcím alatt a magyarázatok. A Hold és a Nap árapályhatásai miatt a Föld elnyúlt alakú, az egyenlítői sugara 43 km-rel nagyobb, mint a poláris, ráadásul a forgástengely a keringési síkkkal 67.5 fokos szöget zár be, ezért aztán mindenféle forgatónyomaték fellép a lapult szferoid (valójában geoid) alakú Földre.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz Köszönöm a gyors választ. A lapultságot a mi szakmánkban a Kraszovszkíj-ellipszoiddal vesszük figyelembe, ... erre nem is gondoltam, így már rendben van.
Még egyszer köszönöm.
Nagyon köszönöm, ez tök érdekes volt! (és végre betekinthettünk egy ilyen kutatási folyamat idő/erőforrás-igényes mivoltába is).
Bennem az a kérdés merült fel, hogy ha a víz idejuttatásában ennyit köszönhetünk a Naprendszer különböző bolygópályáinak (Szaturnusz), vajon ezt továbbgondolva a távoli bolygórendszerekben is ilyen "nüanszok" kellenek ahhoz, hogy vizes lehessen egy - a lakhatósági zónában keringő - bolygó...?
Biztos sok kutatás kell még a válaszhoz, de bennem az a gondolat motoszkál, hogy ebben is bazi nagy mákunk van itt a Földön (ahogy a Holddal, a mágneses mezővel, és egy sor rengeteg tényezővel, ami az élet fejlődését támogatja nálunk)...
Köszönet az előadás megosztásért! 👍
És egy kérdés: Lehet valami összefüggés a "bolygóvándorlások" mikéntje (mértéke?, gyakorisága?) és a rendszer csillag-környezetének sűrűsége között? Látott Walaki olyan felmérést, hogy a Naprendszerhez képest "rendellenes" rendszerek (pl. forró Jupiterek, mini Neptunuszok) gyakoribbak-e olyan környezetben, ahol közelben elhaladó csillagok gyakrabban perturbálhatják a bolygók pályáját?
Több évszázados megfigyelésre lehet szükség egy ilyen észleléshez minimum .. Vagy akár több évezred , mire konkrétumokat lehet tudni arról , hogy a szomszédos csillagok mozgása igazából milyen mértékben befolyásolják egymás bolgyórendszereik mozgását .. Számítógépes modellezés hamarabb megmutathatja , csak az is félig meddig exrapolálgatás , hiszen csak találgatni lehet sok paramétert , amit be kell vinni a gépbe ...
@@robertpopradi5020 Én valami olyasmire gondoltam, hogy a Gaia adataiból kikeresni (géppel kikerestetni) az ismert exobolygós rendszerek csillag-környezetét. Ezek száma és tömege alapján aztán lehetne modellezni orrvérzésig.
Kedves Laci! Egy kérdés, amit nem sikerült időben feltenni, de hátha itt és most is működik: Nemrég hallottam egy bolygó keletkezési elméletet, ami arra hivatkozik, hogy mindenféle izotóp vizsgálatok alapján a Föld, mint bolygó anyaga 4.5 milliárd éves, illetve 4.5 milliárd éve alakult ki, keletkezett. Jelentős része egy valamilyen Supernova jelenség által. A Nap ehhez képest (elvileg) 5 millárd éve keletkezett. Az elmélet szerint tehát nem állhat a Föld olyan vagy abból az anyagból, ami már akkor is “itt volt”, amikor a hidrogén összesűrűsödött és az otthonunk adó naprendszer központi csillaga “begyulladt”. Az elmélet szerint a már kialakult Nap kvázi befogta egy nem túl távoli supernova kitörés által “ide”lökődő anyag jelentős részét és ebből az anyagból keletkeztek aztán a kőzetbolygók, többet között a Föld is. Fél milliárd évvel később a Nap kialakulása után. Eddig az elmélet, most a kérdés: lehet ennek alapja? Igaz lehet? Látnak a csillagászok ezt esetleg alátámasztó bolygó keletkezésre utaló jeleket bárhol az univerzumban? Ugye amennyire tudom az általánosan elfogadott bolygókeletkezési elmélet, kőzetbolygókra nézve nem igazán az előbb vázolt megoldást követi. Ugyanakkor eléggé logikusan hangzik, ha tényleg fiatalabb a Föld és akkor nyilván az összes kőzetbolygók anyagának nagyobb része, mint a Nap anyaga vagy, mint a Nap “életkora”. Mi erről a felvetésről a személyes véleményed, illetve mennyire mainstream tudományos gondolat lehet ez, vagy csak valami agymázas fantázia ? Köszönöm a választ. Feri
Hülyeség. Még akkor is, ha egy akademikus mesélt róla 30+ ezres nézettségű, egy órás UA-cam-videóban.
@@Kiss.Laszlo.csillagaszköszönöm a választ 😁 és tényleg meggyőzően adta elő a bácsi… 😅
😍😍
Az nem tiszta számomra ezzel az elmélettel kapcsolatban, hogy akkor a Holdunk az miért nem egy vizes planéta, hiszen azt is ugyan azon hatások érték anno, mint a Földünket?🤔
Első blikkre az egyhatod gravitációnak biztosan köze kell lennie hozzá.
A vákum közeli felszín, a napsugár vizbontó képessége! - volt és nincs víz felszíni látható víz.
több víz nem jelentene erősebb ár-apály jelenséget, ami szétrombolná a partokat?
Csapásváltás
A műsor nem lenne rossz csak olyan halk akárhogyan hangosítom fel a telefont szinte nem hallunk belőle semmit érdemes volna a hangmérnöknek a duplájára tolni a hangerőt és majd mi szabályozzuk hogy mennyi legyen köszöntem szép napot
Ezek után nem kellene újra értelmezni lakható övezetet?
Hat, ugye ezek érdekes kérdések. Az biztos, h a valóság sokkal komplikaltabb sztori, mint a leegyszerűsítő “nincs túl távol, nincs túl közel, tehát lakható” leírás.
A földön a víznek van szerkezete? (dipólusos, erre gondolnak, hogy irányultsága van s ezzel valami jellemzője, hasznosítható volta lenne??)
Az azért meglepett, amikor 1:35:16-nál adjunktus úr hangosan gondolkodik az égés, mint kémia folyamat mibenlétéről, ami egyébként általános iskolai tananyag. Ha pl. művészettörténeti vagy akár gyógyszerkémia kérdésben nincs képben, lévén tudományterületétől távol álló ismeretek, abban nincs semmi különös, de azért azon gondolkodnia, hogy a hidrogén egyesülése oxigénnel égés-e, az szerintem égés.
Élő műsorban, kamera előtt legtöbb ember agya nagyon másképpen működik, én abszolút megértem a hirtelen jött kérdés kapcsán a bizonytalan reakciót.
Háát, azon azért én is hosszaban elgondolkodtam volna, hogy a világűr hőmérsékletén egy vákuum-közeli gázfelhőben jobbára kvantumos jelenségeken keresztül lezajló hidrogén-oxigén reakciót milyen definíció alapján lehetne égésnek nevezni...
Mínusz 270 fokon és rengeteg más anyag jelenlétében mit is nevezhetünk égésnek , ezen érdemes elgondolkodni ..
Mindkét elem tömkelege (nagyszámú sokasága) ionizált mezőben? Vhol a kozmoszban, nem a Föld felszínén... Égés normál földi körélményekre hasonló kell hogy legyen? Plazmaállapotban?
Jó kis zöldhasú
😢
Eltelt majd' egy év, és csak most nézem... :) Bocs, de reagálok, annélkül, hogy végig láttam volna...
Ha nem lenne ennyi víz a Földön, akkor bizony nem lenne olyan az "időjárás" mint amilyen. A "KLÍMA" FŐ(!) meghatározója a víz. És állapotváltozásai. (Jég, folyékony víz, vízgőz.) A CO2 ebből a tekintetből (klíma) elenyésző. Bezony. Bocsesz lányok/srácok de ez va'.... :DD
Oké, valószínű, hogy a földi vízkészlet "üstökös" eredetű. Azok a Földre potyogása hozhatta...
Mennyit kaptok ezért?
Kicsit h@lye vagy, de erre válaszolok: tökéletesen semmit.
A nagyim szerint a kiteregetett ruhákról csöpögött le.
🤓
38:43 A képaláírás szerint az nem "egy óceánnyi" víz, hanem az összes víz a Földön, a Földben, és a Föld fölött.
Iiiggen, de a kontextus alapján az az óceánnyi. A másik két pötty az édesvíz. A Föld igazi belsejében _nem tudjuk_, hogy mennyi víz van.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz
A képaláírás értelmében a legnagyobb vízgömb az összes (ismert) víz a Földön (kéregben, felszínen, légkörben), nemcsak a tengervíz. Ezt hívja a tudomány "egy óceánnyi"-nak? Mondhatom, elég félreérthető a szóhasználat, tekintve, hogy mai értelemben nem egy óceán létezik.
Ami elhangzik:
- Ez egy óceánnyi víz.
- Az az egy óceán?
Emellett a képen egy kb másfél Texas sugarú(!) gömb van ábárzolva, ami nem Texas méretű.
Azt értem, hogy a Föld belsejében még bőven lehet.
A Föld köpenyét alkotó anyagokhoz képest a víz könnyűnek mondható, ugye?
(Talán egy Texas köré írt főkörű gömbként leírható az a gömb)
@@Kiss.Laszlo.csillagasz
Tehát a tudományos nyelvhasználatban az "egy óceánnyi víz" a Föld összes (ismert) vizét jelenti? A képaláírás szerint igen - akár fagyva, akár páraként.
A két kisebb gömb nagyobbika az "összes folyékony édesvíz", a kisebb pedig a "folyókban és tavakban lévő édesvíz". A folyókban és tavakban lévő édesvízen kívül hol van még folyékony édesvíz? A légkörben lévő víz folyékonynak számít, vagy csak amikor már esik?
Della megvan?
Nem lenne rossz, ha nem ezt az ordító beszédet kellene hallgatni. Vagy azt hiszi, hogy a hallgató fogyatékos és normális hangnemben nem értené meg?
Ezt hívják úgy, h előadói stílus. Ha nem megy, nem kell erőltetni, számtalan más csatornán lehet jó tartalmakhoz jutni 😉
Zs
Szemét nézzétek tudom milyen fajta
😈
Hogy kerülnek ide a fapásztorok? Azt értem, hogy egy csomó szimulációt mutattok, na de Entest?!
Neharagudjatok de ez egy nagyon gyenge és untató elôadás volt. Pedig engem igenis érdekel ez a téma mégsem bírtam végig nézni ezt a nyogve elôadást. Sajnálom.
Hát ízlések és pofonok különbözőek.
Egyet kell értsek, nyögvenyelős tippelgetés
Isten úgy teremtette a földet, hogy szétválasztotta a lenti meg a fönti vizeket.
Ezek nélkül ugyanis NINCS ÉLET.
A föld kietlen és puszta vala.
Víz? Hát ember, hát esett az eső! Na, a te apád sem paraszt volt.
A nagyapám viszont tényleg az volt... 😊 Önről pedig még nem tudom eldönteni.
@@Kiss.Laszlo.csillagasz 🙂 Jó válasz! Egyébként az én őseim is földművesek voltak.
Nem , hogyan hanem honnan ? Hàt a Marsròl..😂😂😂
Orrtörles legyen meg
Adok neked papirzepit
Hulyeseg.csak tovabbra is fektetelezesek.loszart sem tudunk.lehet,talan,feltetelezzuk...tele a tokom ezzel a ..tudomanynak..mondott hulyeseggel.
😂Nézzen mást ..😢😅..! Tisztelettel .! P.R
Az elméleti vizsgálatok már csak ilyenek… ameddig nem lesz időgépünk visszautazni, addig nincs más módszer a múltunk lehetséges valtozatainak feltárására.
Mi az igazsàg arròl , hogy a Szaturnusz bolygò extra hőt kezdett kibocsàjtani amitől a gyűrűk belülről kifelè , elkezdtek elpàrologni ès felemelkedve eső formàjàban visszahull a bolygòra...???!!!😮😊😎🙄💥🫡🙂Terraformàlja magàt???? Azèrt kèrdezem mert az egyik holdja a sok közül ugyanezt teszi😊