Hőszivattyúzás rendszerben gondolkodva
Вставка
- Опубліковано 13 тра 2019
- www.epitemahazam.hu/
A sokat emlegetett hőszivattyú nem egy önmagában álló gépészeti berendezés, használhatóságát, tulajdonságait jelentősen megszabja, hogy milyen környezetbe kerül.
A videóban arról is szó esik, hogy miként segítheti egymás működését a hőszivattyú és a gépi szellőztetés!
Kardos Ferenc előadása a 2019. április 10-i Tervcafén.
Ha még többet szeretne megtudni a hőszivattyúkról, azok fűtési, hűtési és melegvíz-készítési funkcióiról, akkor olvassa el e-könyvünket is! Bővebb információ:
tudastar.epitemahazam.hu/term...
Rendkívül korrekt, informatív anyag! 👍🙏
Köszönöm szépen az előadást. Ez egy nagyon jó áttekintés volt a témában, és ami lényeg hogy részleteket is elárult ami tapasztalat szerint el szokott maradni az idő hiány miatt. Én is ilyen irányban gondolkodok, és sok kérdést helyre tett az előadás.
Finom boszorkány üldözésnek érzem az A2W gépekkel szemben! Jelzem 19 éve foglalkozom én is a szakma ezen részével! Monoblockos rendszerrel, R32-es hűtőközeggel, 9kW teljesítmény, HMV-vel, szereléssel, mindennel osztó-gyűjtőig kb bruttó 2M.
Jó meglátás, de valahol ellensúlyozni kell az eltúlzott levegős marketing nyomást. Hallgattassék meg a másik fél is:-)
energiatudatosotthon.hu/a-levegos-hoszivattyu-hatranyai/
Az első hozzászóló problémája nem egyedi eset.
@@kardosferenc3146 Köszönet az összefoglalásért, terjesztem!
Az energiakulcsról lenne egy kérdésem. Azt értem hogy puffertároló helyett az a födém tömegét használja, de mi az helyzet akkor ha nem betonfödém van az épületen és szárazpaneles felületfűtés van a mennyezeten. Ilyenkor hogyan működik az energiakukcs? Mit használ pufferelésre?
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Szilárd!
Mindig van padlófűtés egy családi házban, minimum a fürdőben, zuhanyozókban. Ott van több mázsa beton, ami már közel elégséges.
Továbbá: mi nem használjuk a széles körben elterjedt, előre becsövezett gipszkarton paneleket, 4 jó okunk is van erre:
1. Irreálisan drágák
2. A mennyezet síkja felett hozzá nem férhető helyeken rengeteg toldóidom helyezkedik el, ami egy örökös hibaforrás
3. A 10 mm-es csövek nagy ellenállású hidraulikát hoznak létre, nagyon nagy a szivattyúzási teljesítmény igény.
4. A gipszkarton igen rossz hővezető, emiatt a hőfényképeken jól látható, hol kígyózik a 10-es cső. Egyenletes felületi hőmérsékletről ezeknél nem beszélhetünk.
Az általunk használt száraztechnológiás hűtő-fűtő felület horganyzott acéllemezekből épült fel, ezekbe kell belepattintani a 16 mm-es csövet. A 0,5 mm-es acéllemez jelentős saját tömeggel rendelkezik, a hőelosztás szinte tökéletes, fele annyi csövet használunk, mert elég 20 cm-es sűrűséggel csövezni, nincsen toldások és elágazások a felület mögött.
A nyomáspróbázott csőrendszer végül gipszkartonos takarással kerül lezárásra. Ez így együtt több tonnás tömeget biztosít az Energiakulcs működéséhez.
Azon ritka esetek egyike ez a megoldás, amikor jóval olcsóbban sokkal jobb hőleadó felület alakítható ki.
Mint minden, ez sem tökéletes minden szempontból, viszonylag nagy az élőmunka igénye.
Na dehát valamit valamiért:-)
Cégünkben megtekinthető felszerelt állapotban, a saját műhelyünkben is ez van kiépítve.
Kapcsolat: www.kardoslabor.hu
Szép Karácsonyt!
@@kardosferenc3146 Nagyon köszönöm a válaszát. El fogok látogatni Önökhöz a műhelyükbe.
Üdvözlettel: Pető Szilárd
húúú mennyi kérdésem lenne...., először is köszönöm a videót, nagyon tetszett..... KÖSZÖNÖM!!!! Szüleim újítanak fel egy újonnan megvásárolt, de régebben épült családi házat .... és gondolkoznak/szeretnének geo-s fűtést...., és én keresem nekik a lehetőségeket....... 1.kérdés a szellőztetésnél miért a hőszivattyú csinálja a fagymentesítő előtemperálást, és miért nem az elszívott levegő hőenergiája, még ha az nem is tudná minden üzemállapotban ezt 100%ban kivitelezni az elszívott levegő hőenergiája itt lenne a legjobban hasznosítható, a bentről elszívott levegő páratartalmát nem lehetne kondenzáltatni 1 valamilyen több lépcsős levegőelőtemperálóval.... vagy az már sokat fogyaszt.... 2. "kérdés" miért beszélnek geo-s hőszivattyú iránt érdeklődők milliós tételekről a szondafúrásoknál..... mert az eddig kért ajánlatokból az derül ki hogy általában a szükséges szonda hosszt jóval többre becsülik mint az itt megadottat.... (gondolom az ismeretlen talajviszonyok miatt) ..... 3.kérdés a talajkifáradás? a 20m-es szondánál még a napból érkező hőmennyiség a mérvadó, nem? a passzív hűtéssel lehet vissza"tölteni" annyi hőt mint amit a téli fűtéssel "kiszivattyúzunk" ? és ha mint a példaházon is ami van napkollektor az nem lenne jó ha az üres-járás helyett amikor nem kell már meleg vizet és a tavat vagy medencét sem fűti , akkor azzal "fűtenénk" a szondákat? ha ezt megtennénk .... milyen módon kivitelezhető a passzívhűtés? (lehetne leválasztani 1-2 szondát nyári üzemben a passzívhűtésre?) 4.kérdés ha már nem került kialakításra a plafonban mennyezet hűtés, lehetséges a szellőztető levegőjét hűteni (akár passzívan, vagy akár a hőszivattyúval ?) ? remélem érthetőek a kérdéseim és nem keveredtem bele gépeléskor a gondolataimba... XDXDXDXDXD
Kedves Péter! A kérdéseit továbbítom Kardos úrnak, aki biztosan szívesen válaszol!
Viszont ha érdekli a téma, akkor merem ajánlani azt az e-könyvet, amiben minden infót és tudnivalót igyekeztem közérthetően összeszedni a hőszivattyúkról (ez az Építem a házam majdani 5. kötetének legvaskosabb fejezete) - itt olvashat róla többet:
tudastar.epitemahazam.hu/termek/hoszivattyuk-es-legkondicionalok-e-konyv/
Sok sikert az elképzelések megvalósításához!
Üdvözlettel Bodnár György
Kedves Péter!
Köszönöm György nevében is a pozitív visszajelzést, ez a mi fizetségünk, már megérte. Haladjunk sorjában:
1. Az elszívott levegő hőtartalmát a központi szellőztetőgép hőcserélője hasznosítja és visszanyeri. Még egyszer nem tudjuk hasznosítani ugyanazt a hőenergiát, ez a "két bőrt húzunk le egy rókáról" esete volna.
2. Sajnos nem az ismeretlen talajviszonyok miatt számolnak sokkal többet, nincsen akkora "szórás" a különböző talajok közt. Legtöbbször nem veszik figyelembe a szigorodó hőszigetelési értékekből adódó hőszivattyú - és az ebből adódó szondahossz - teljesítmény csökkenést. Ma már nem az épület teljesítményigénye a döntő, hanem a melegvíz előállítás újratermelési képessége. A másik tényező: a Magyar Néphadseregtől 30 éve megvásárolt ZIL benzines fúróberendezésekkel nem lehet olcsón szondákat fúrni. Az újhullámos fúróberendezések elektromos hajtásúak, utánfutón elférnek, ezekkel az eszközökkel olcsóbban lehet dolgozni.
3. Nincsen szükség a szondakörök szétválasztására. A passzívhűtés visszatölti a 15 méter alatti rétegekbe a télen elvont hőenergiát, a magasabb talajszelvény pedig a nyári hőenergiát kapja meg néhány hónap (3-4) csúszással, ami pontosan illeszkedik az energia kivétel ritmusához.
4. Abszolút, ez egy standard megoldás, hűtjük a szellőztető levegőt és a padlón keresztül bevihető a hűtési energia nagyobb hányada. Ez egy Energiakulcs alapszolgáltatás.
Ha még előkerül tucatnyi kérdés, szívesen látjuk a "konzultációs csütörtök" című programunkban a Kardos Labor Kft.-ben,
@@kardosferenc3146 köszönöm a válaszokat
@@epitokozosseg köszönöm a válászt, én már nézegettem tavaj ezt a könyvet de úgy gondoltam megvárom a papíralapú változatot.... az megfog jelenni most a tavasszal ? (vagy már meg is?) és ho lesz elérhető?
@@JeanLucPicard1701d Kedves Péter! A véglegesen megcélzott dátum a könyv-változatra augusztus. Ha feliratkozik nálunk az epitemahazam.hu-n a hírlevelünkre, akkor mindenről értesül! Üdvözlettel Bodnár György
1200000 már vesz egy újat 😂😂😂