Korrekt video, de az utolsó képen az M51 (késői) változata van, Izraelben ezeket soha nem hívták Super Shermannak, ahogy az M50 típust sem - miután Izrael kivonta a rendszerből az M51-eket, eladták Chilének, ahol még 2002-ig használták ! A 105 mm-es Sherman inkább egy gyalogságot támogató önjáró tarack volt, mint egy harckocsik ellen használt páncélos.Kimaradt az M4A3E2 Jumbo, amire rápakoltak plussz 12 tonna páncélt, és amolyan rohamlövegnek használták.
Köszönöm a videót! Van arról statisztika, hogy Párduc átlagosan hány lövést bírt ki a nyugati fronton? Szeretem ezeket a videókat, mert van ok-okozat, és ez érthetően el van magyarázva. Felvettek Paks 2 projektre?
Erről nehéz bármit is találni - vagy ha lenne, elemezni, mert a páncélok minősége is erőteljes szórást mutat, így: - x időben készült páncél jobb, mint a későbbi, - melegebb időben bekapott találat kevésbé veszélyes, mint a hideg időben bekapott találat Szerintem emiatt nem is nagyon lehet fair statisztikát készíteni. Paks 2: még csak annyit sem írtak a jelentkezésemre - amit karácsony előtt küldtem pár nappal - hogy bakfitty. Tipikus ghosting. Mondjuk érdekes, a gyártás már elindult, vagyis az alapanyagok specifikációját és rengeteg egyéb mást valakiknek már át kellett nézni és jóvá is kellett hagyni...
Szóval a torony az öntványtest tetejét terheli csak. Miért nem támasztották alá, az alvázon is? És miért nem rakják a tornyot egy "kosárba" kettős csapágyazással alul felül? (OKé, tudom ott fut a kardán az alján, na az is egy elég "érdekes" megoldás..:) )
🎉Udvozlom, szükség. helyzetben. van értelme annak. ha két réteg. acél 20-30mm. vastag. közé 20-30cm. Vastag. betont. ontonek. ? Vedhet. kissé b. granatoktol? Tisztelettel.
Minden annak a függvénye, hogy a gránát milyen elven működik. Feltételezem, egy mezei RPG7-esről lenne szó. Nem szívesen állnék ebben a bunkerban. Ha jól emlékszem, ez az RPG-7-es 1000mm betont képes átvinni. Ekkora veszélyt jelent az őskövület RPG7.. A mai kínálat ennél sokkal jobb fegyvereket kínál
Jól értem, hogy gyakorlatilag a németeken kívül senki nem tudott normálius páncélt csinálni, mert nem volt meg hozzá vagy a metallurgiai ismeretük, vagy az ipari hátterük (oké, a németek is kb csak elméletben tudtak, mert nem volt hozzá nyersanyaguk)? Egyébként a Sherman csak annyira volt megbízható típus, hogy amikor román "testvéreink" a saját hagyományaikat követve átálltak, akkor Románián keresztül talpon mentek a szovjet harckocsik (nem volt vasúti szállításra lehetőség) és mire elértek a Dél-Erdélybe már csak a Shermannek voltak harcképesek (a legendás T-34-esek közül alig volt harcképes annyira megette őket a kis kocsikázás).
Dr. Számvéber Norbert Az alföldi páncélos csata története a forrás. Egyebként, nem a magyarországi harcokról beszéltem, hanem Romániáról így nem is értem, hogy hogy jött ide Magyarország.
Egy berendezést milyen kultúrával üzemeltetnek, az egy másik lapra tartozik. A mai tudásunk alapján ítélek meg páncélokat - az adott kor szintjén és technológiai hátterével az akkori idők mérnökei ezt tudták kihozni. Keresték at utat, próbáltak megoldást találni. Ez kicsit olyan, mint pl. a Heisenberg-féle határozatlansági reláció: - pár évtizede felforgatta a tudományos életet, ma meg középiskolás fizika Utólag mindig könnyű okosnak lenni és kényelmes környezetben agyalni arról, hogy Hans/Igor a háta mögött egy stukkerrel, feszített tempóban mit tudott volna jobban csinálni...
@@tiborkemeny8644 Ha az üzemeltetési kultúrát a Sherman-es példamra érted, szerintem pont ebben a léldában mutatkozik meg, hogy mennyivel volt megbízhatóbb a Sherman mint a T-34. Mindkettőt a szovjetek üzemeltették háborús körülmények közt és az szinte biztos, hogy ugyanazzal az üzemeltetési kultúrával kezelték mindkét harckocsit, ennek ellenére mégis a Sherman bírta jobban.
1:21:27 Csak egy kis kukacoskodás, nem csak az M4 valid célpont az PF-nak. Meg egy nagyságrend félrement, a 4M PS /50k M4 = 80 PS/M4 Csak hát ugye több célpont volt. A PF iszonyatosan pontatlan volt, és a találatnál is az, hogy pont megsemmisítő erejű legyen, annak esélye is kicsi. Ha csak 10% a találati arány (szerintem ezzel igen jóindulatú vagyok) és csak minden 5. találat = kill, , akkor azért látszik, hogy az ilyen tömegben fosott hk ellen nagyon sok pct. eszköz kell. Meg kezelőszemélyzet, aki ne haljon meg. Ami 50-80 méteres lőtvánál hát izé. Még városi környezetben is...
Pont ezt akartam bemutatni, hogy hiába volt a nagy szám, ha valahogy nem működik rendesen, a szám-misztika sem fog segíteni. Arról meg (még) nem is beszélve, hogy ott volt a légierő a szövetségesek oldalán.
Nem metallurgiához tartozik, de az M4-hez igen. Szerintem már középsuliban is tanították, hogy II. vh-ba beszáll az USA, futószalag termelés, győzelembe gyártja magát. Aki járt Esztergomban, Győrben, Kecskemétem láthatta is milyen egy autógyár, könnyel el is képzelhette hogyan gyártódtak a shermanok. De mivel volt másabb ez Németországban, a Szovjetunióban vagy az Egysült királyságban? Ahol nem volt fordizmus, mi volt a termelési metodika?
Tervezek egy videót az ipari összevetésről is. Németország egyszerűen kicsi volt, hosszú és főleg, könnyen támadható ellátási vonalakkal a kritikus nyersanyagokat illetően.
Korrekt video, de az utolsó képen az M51 (késői) változata van, Izraelben ezeket soha nem hívták Super Shermannak, ahogy az M50 típust sem - miután Izrael kivonta a rendszerből az M51-eket, eladták Chilének, ahol még 2002-ig használták ! A 105 mm-es Sherman inkább egy gyalogságot támogató önjáró tarack volt, mint egy harckocsik ellen használt páncélos.Kimaradt az M4A3E2 Jumbo, amire rápakoltak plussz 12 tonna páncélt, és amolyan rohamlövegnek használták.
Valóban, az utolsó kép az M51 - a nagy túlélő.
A Jumbo-t a nehéz páncélosoknál fogom megemlíteni - igazából nekem a tömeg alapján ez már az 😉
Köszönöm a videót! Van arról statisztika, hogy Párduc átlagosan hány lövést bírt ki a nyugati fronton?
Szeretem ezeket a videókat, mert van ok-okozat, és ez érthetően el van magyarázva.
Felvettek Paks 2 projektre?
Erről nehéz bármit is találni - vagy ha lenne, elemezni, mert a páncélok minősége is erőteljes szórást mutat, így:
- x időben készült páncél jobb, mint a későbbi,
- melegebb időben bekapott találat kevésbé veszélyes, mint a hideg időben bekapott találat
Szerintem emiatt nem is nagyon lehet fair statisztikát készíteni.
Paks 2: még csak annyit sem írtak a jelentkezésemre - amit karácsony előtt küldtem pár nappal - hogy bakfitty. Tipikus ghosting. Mondjuk érdekes, a gyártás már elindult, vagyis az alapanyagok specifikációját és rengeteg egyéb mást valakiknek már át kellett nézni és jóvá is kellett hagyni...
köszi
Szóval a torony az öntványtest tetejét terheli csak.
Miért nem támasztották alá, az alvázon is? És miért nem rakják a tornyot egy "kosárba" kettős csapágyazással alul felül?
(OKé, tudom ott fut a kardán az alján, na az is egy elég "érdekes" megoldás..:) )
Olcsóbb és gyorsabb volt így gyártani
🎉Udvozlom, szükség. helyzetben. van értelme annak. ha két réteg. acél 20-30mm. vastag. közé 20-30cm. Vastag. betont. ontonek. ? Vedhet. kissé b. granatoktol? Tisztelettel.
Minden annak a függvénye, hogy a gránát milyen elven működik. Feltételezem, egy mezei RPG7-esről lenne szó. Nem szívesen állnék ebben a bunkerban. Ha jól emlékszem, ez az RPG-7-es 1000mm betont képes átvinni. Ekkora veszélyt jelent az őskövület RPG7.. A mai kínálat ennél sokkal jobb fegyvereket kínál
Miről ismerni meg az Izraeli harckocsit?
Lehet, hogy szóba fog kerülni - igazából a 2.VH-ig gondoltam ki a felépítést 😁
Jól értem, hogy gyakorlatilag a németeken kívül senki nem tudott normálius páncélt csinálni, mert nem volt meg hozzá vagy a metallurgiai ismeretük, vagy az ipari hátterük (oké, a németek is kb csak elméletben tudtak, mert nem volt hozzá nyersanyaguk)? Egyébként a Sherman csak annyira volt megbízható típus, hogy amikor román "testvéreink" a saját hagyományaikat követve átálltak, akkor Románián keresztül talpon mentek a szovjet harckocsik (nem volt vasúti szállításra lehetőség) és mire elértek a Dél-Erdélybe már csak a Shermannek voltak harcképesek (a legendás T-34-esek közül alig volt harcképes annyira megette őket a kis kocsikázás).
Erre valami hiteles forrás ?
Rosszul érted. Hány Sherman vett részt a szovjetek magyarországi hadjáratában?
Dr. Számvéber Norbert Az alföldi páncélos csata története a forrás. Egyebként, nem a magyarországi harcokról beszéltem, hanem Romániáról így nem is értem, hogy hogy jött ide Magyarország.
Egy berendezést milyen kultúrával üzemeltetnek, az egy másik lapra tartozik.
A mai tudásunk alapján ítélek meg páncélokat - az adott kor szintjén és technológiai hátterével az akkori idők mérnökei ezt tudták kihozni. Keresték at utat, próbáltak megoldást találni.
Ez kicsit olyan, mint pl. a Heisenberg-féle határozatlansági reláció:
- pár évtizede felforgatta a tudományos életet, ma meg középiskolás fizika
Utólag mindig könnyű okosnak lenni és kényelmes környezetben agyalni arról, hogy Hans/Igor a háta mögött egy stukkerrel, feszített tempóban mit tudott volna jobban csinálni...
@@tiborkemeny8644 Ha az üzemeltetési kultúrát a Sherman-es példamra érted, szerintem pont ebben a léldában mutatkozik meg, hogy mennyivel volt megbízhatóbb a Sherman mint a T-34. Mindkettőt a szovjetek üzemeltették háborús körülmények közt és az szinte biztos, hogy ugyanazzal az üzemeltetési kultúrával kezelték mindkét harckocsit, ennek ellenére mégis a Sherman bírta jobban.
1:21:27
Csak egy kis kukacoskodás, nem csak az M4 valid célpont az PF-nak. Meg egy nagyságrend félrement, a 4M PS /50k M4 = 80 PS/M4
Csak hát ugye több célpont volt.
A PF iszonyatosan pontatlan volt, és a találatnál is az, hogy pont megsemmisítő erejű legyen, annak esélye is kicsi.
Ha csak 10% a találati arány (szerintem ezzel igen jóindulatú vagyok) és csak minden 5. találat = kill, , akkor azért látszik, hogy az ilyen tömegben fosott hk ellen nagyon sok pct. eszköz kell. Meg kezelőszemélyzet, aki ne haljon meg. Ami 50-80 méteres lőtvánál hát izé. Még városi környezetben is...
Pont ezt akartam bemutatni, hogy hiába volt a nagy szám, ha valahogy nem működik rendesen, a szám-misztika sem fog segíteni.
Arról meg (még) nem is beszélve, hogy ott volt a légierő a szövetségesek oldalán.
Nem metallurgiához tartozik, de az M4-hez igen.
Szerintem már középsuliban is tanították, hogy II. vh-ba beszáll az USA, futószalag termelés, győzelembe gyártja magát.
Aki járt Esztergomban, Győrben, Kecskemétem láthatta is milyen egy autógyár, könnyel el is képzelhette hogyan gyártódtak a shermanok.
De mivel volt másabb ez Németországban, a Szovjetunióban vagy az Egysült királyságban?
Ahol nem volt fordizmus, mi volt a termelési metodika?
Tervezek egy videót az ipari összevetésről is. Németország egyszerűen kicsi volt, hosszú és főleg, könnyen támadható ellátási vonalakkal a kritikus nyersanyagokat illetően.