Nem értek a repüléshez, de nagyon szeretem, és volt szerencsém rengeteget repülni. Egyszerűen nem értem, hogy okozhat ennyi balesetet egy téves érzékelés. AF 447 szinte ugyanez, ott gyakorlatilag semmi probléma nem is volt, csak repülni kellett volna tovább. (Ha már nem akarták - gondolom takarékosságból - kikerülni a vihart.) És még rengeteg légi katasztrófa. :'( Már több oldalon felmerült, és bennem is nem egyszer, miért nem lehet a szélvédőre középre odaakasztani, mint az autók középső tükrére, egy plüss dobókockát/plüssmacit/delfint/kutyát, wunderbaumot, akármit. Bármit éreznének-érzékelnének (tévesen) a pilóták, egyértelműen mutatná a fülkében az állásszöget, vagy nem??? Pont mikor autóval megyünk lejtőn lefelé/fölfelé, máshogy lóg. Tud valaki hozzáértő választ adni nekem? Előre is köszönöm. Ahogy a sorozatot is, nagyon jó.
a nyersanyagban mondja is Gyuri bá, hogy nem repültek ők bele a viharba (AF447) hanem kerülgették, de azt már nem vágtam bele, mert utána mondta privát. Én is híve vagyok egy két egyszerűbb oroszos megoldásnak, (állásszögkijelzés, akár plüss mint a Szojuzban). De alapesetben a műszerezettség bőven elég kell hogy legyen, ezek itt nagyon kirívó és ritka esetek, és elég sokszor az ember a szűk keresztmetszet. A névjegyben írtam a csatorna koncepcióról. Ha a sorok között olvasol rájössz, hogy nyilvánosan egyre kevésbé fognak elárulni dolgokat, maximum annyit ami benne van a vizsgálati jelentésben. Talán (senki ne vegye magára) az orvosi kollegalitáshoz tudnám hasonlítani. Köszönöm hogy tetszik a csatorna.
Az autó 2 dimenzióban mozog, a repülőgép meg 3 dimenzióban. Ez a függőón szerű dolog 3 dimenzióban nem működik, mert a létrejővő, nem függőleges irányú gyorsulások (pl. centrifugális) a függőónt a függőlegestől eltérítik. Így. ha a pilóta ez alapján akarja meghatározni a térbeli helyzetét, akkor teljes tévútra téved, és a hibás észlelés, hibás döntést és téves cselekvést eredményez.
Nagyon jók a videók. Pár történet ismerős a Légikatasztrófák sorozatból is. Épp ezért gondoltam ha esetleg van rá lehetősék hogy Magyar kisgépes vagy esetleg katonai balesetekről is lehetne videó, amikről máshol nem halhatunk.
köszönöm. Próbálkoztam magyar esetekkel, de nyilvánosan nem vállalják ezt. Illetve a vizsgálati jelentésekből lehet tájékozódni. vagy pl Repülőesemények és katasztrófák a magyar repülőcsapatoknál c. Wikipédia oldal.
A szélnyírás a szél sebességének, vagy irányának, vagy mindkettőnek a térbeli változása, minél nagyobb mértékű időben és térben, annál veszélyesebb. A függőleges szélnyírás a legveszélyesebb, de a vízszintes is lehet durva. A légzuhatag a zivatarcella belsejéből kizúduló hideg légtömeg, rendszerint csapadékkal együtt, ami a magasban igen jelentős függőleges leáramlás, tehát a repülő ebbe belerepülve függőleges szélnyírásba kerül. Földközelben ez a légtömeg középről kifelé szétterül, ezáltal vízszintes síkban okoz veszélyes szélnyírást, megközelítésekor a repülőgép szembeszelet észlel, sebessége nő, a centrum után hátszelet, sebessége veszélyesen lecsökkenhet.
Nem értek a repüléshez, de nagyon szeretem, és volt szerencsém rengeteget repülni. Egyszerűen nem értem, hogy okozhat ennyi balesetet egy téves érzékelés. AF 447 szinte ugyanez, ott gyakorlatilag semmi probléma nem is volt, csak repülni kellett volna tovább. (Ha már nem akarták - gondolom takarékosságból - kikerülni a vihart.) És még rengeteg légi katasztrófa. :'( Már több oldalon felmerült, és bennem is nem egyszer, miért nem lehet a szélvédőre középre odaakasztani, mint az autók középső tükrére, egy plüss dobókockát/plüssmacit/delfint/kutyát, wunderbaumot, akármit. Bármit éreznének-érzékelnének (tévesen) a pilóták, egyértelműen mutatná a fülkében az állásszöget, vagy nem??? Pont mikor autóval megyünk lejtőn lefelé/fölfelé, máshogy lóg. Tud valaki hozzáértő választ adni nekem? Előre is köszönöm. Ahogy a sorozatot is, nagyon jó.
a nyersanyagban mondja is Gyuri bá, hogy nem repültek ők bele a viharba (AF447) hanem kerülgették, de azt már nem vágtam bele, mert utána mondta privát. Én is híve vagyok egy két egyszerűbb oroszos megoldásnak, (állásszögkijelzés, akár plüss mint a Szojuzban). De alapesetben a műszerezettség bőven elég kell hogy legyen, ezek itt nagyon kirívó és ritka esetek, és elég sokszor az ember a szűk keresztmetszet. A névjegyben írtam a csatorna koncepcióról. Ha a sorok között olvasol rájössz, hogy nyilvánosan egyre kevésbé fognak elárulni dolgokat, maximum annyit ami benne van a vizsgálati jelentésben. Talán (senki ne vegye magára) az orvosi kollegalitáshoz tudnám hasonlítani. Köszönöm hogy tetszik a csatorna.
Az autó 2 dimenzióban mozog, a repülőgép meg 3 dimenzióban.
Ez a függőón szerű dolog 3 dimenzióban nem működik, mert a létrejővő, nem függőleges irányú gyorsulások (pl. centrifugális) a függőónt a függőlegestől eltérítik. Így. ha a pilóta ez alapján akarja meghatározni a térbeli helyzetét, akkor teljes tévútra téved, és a hibás észlelés, hibás döntést és téves cselekvést eredményez.
köszönöm
Nagyon jók a videók. Pár történet ismerős a Légikatasztrófák sorozatból is. Épp ezért gondoltam ha esetleg van rá lehetősék hogy Magyar kisgépes vagy esetleg katonai balesetekről is lehetne videó, amikről máshol nem halhatunk.
köszönöm. Próbálkoztam magyar esetekkel, de nyilvánosan nem vállalják ezt. Illetve a vizsgálati jelentésekből lehet tájékozódni. vagy pl Repülőesemények és katasztrófák a magyar repülőcsapatoknál c. Wikipédia oldal.
jók a felvátelek! Üdv Gyuri! HARGA
4.02-nél mi az a fényes pont ami a gép jobb szárnyára merőlegesen 90'-kal föld felé halad?
Megnéztem, csalóka mert a gép közben átstartol, emelkedik tehát az a valami áll, valószínű egy másik gép replektora
A felsorolt érvek nem győztek meg. 6 óra munka még nem olyan fárasztó, ráadásul 2 pilóta van a fülkében.
A feliratokat kicsit hosszabb ideig kellene kint hagyni! Gyorsan olvasok de ennyire azért nem.
Kiváló dolgozat, köszönöm! Mi a különbség a szélnyírás (windshear) és a légzuhatag (microburst) között?
az iránya?
A szélnyírás a szél sebességének, vagy irányának, vagy mindkettőnek a térbeli változása, minél nagyobb mértékű időben és térben, annál veszélyesebb. A függőleges szélnyírás a legveszélyesebb, de a vízszintes is lehet durva.
A légzuhatag a zivatarcella belsejéből kizúduló hideg légtömeg, rendszerint csapadékkal együtt, ami a magasban igen jelentős függőleges leáramlás, tehát a repülő ebbe belerepülve függőleges szélnyírásba kerül. Földközelben ez a légtömeg középről kifelé szétterül, ezáltal vízszintes síkban okoz veszélyes szélnyírást, megközelítésekor a repülőgép szembeszelet észlel, sebessége nő, a centrum után hátszelet, sebessége veszélyesen lecsökkenhet.
Kösz a videót. Nem véletlenül nem akarok már repülni. Fáradt, durrog, nem szép idő? Ne már. Ölje meg magát, ha téved. Engem ne.
Másod
Pilóta és a többiek nem tudtak segíteni?
😭