Gabányi Krisztina: Amikor egy szupernagy tömegű fekete lyuk nem elég (Atomcsill, 2022.04.21.)
Вставка
- Опубліковано 28 кві 2022
- Előadó: Gabányi Krisztina (ELTE TTK, Csillagászati Tanszék)
Cím: Amikor egy szupernagy tömegű fekete lyuk nem elég
Időpont: 2022.04.21.
Kivonat: A közelmúlt eredményei alapján már szinte “kézzelfogható”, de legalábbis szemmel látható bizonyítékunk van rá, hogy léteznek szupernagy tömegű fekete lyukak a galaxisok középpontjában. De úgy tűnik, hogy a csillagászoknak, asztrofizikusoknak nehéz a kedvükre tenni - ezért mostanában kettős szupernagy tömegű fekete lyukat tartalmazó galaxisokat keresnek. Az Univerzumban az anyag szerveződését és a galaxisok kialakulását leíró modellek szerint a nagyobb galaxisok kisebbek összeolvadása során jöttek létre. Ilyen folyamat végeredményeként viszont várhatjuk, hogy a központban egy szupernagy tömegű feketelyuk-kettős alakuljon ki, ami idővel összeolvadhat. Van-e esélyünk ilyen rendszereket megfigyelni? Milyen eljárások, módszerek vannak erre, és mely csillagászati objektumok az eddig ismert legígéretesebb jelöltek?
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/events/a... - Наука та технологія
Szép és érthető előadást nézhettem végig. Le a kalappal!
Gratulálok kedves Krisztina! Élvezetes, színvonalas előadás volt! Jöhet Öntől még bármennyi a témában! :-)
Köszönöm szépen, nagyon tetszett. Talán legközelebb fizikus leszek. :)
Csodálatos a világegyetem. Nagyon jó elődadás volt köszönöm hogy tanulhattam.
Nagyon tartalmas volt, köszönöm szépen!
Wow, nagyon tetszett! Nagyon jól sikerült ezt a komplex témát tárgyalni!
Szuper előadás volt! 👍 Most törhetem a fejem, hogy miként lehet felszállni a 4-es vagy 6-os villamosra egy 100 méter átmérőjű szemgolyóval!
Pláne kettővel!? 🤔 🥴 🤪 😂🤣👍
1:22:53 - Remek prezentáció volt. Köszönjük szépen.💐😁
Azért az az ember, ha már meg volt normálisan a szimuláció, megoszthatta volna, és akkor nem csak az Interstellarban nézhetnék meg az emberek, és nem csak az egyszerűsített verziót.
Én csak attól félek, hogy a megfigyelhető univerzum NAGY, számos összeolvadó SMBH-vel és az általuk vetett téridő hullámok számunkra kibogozhatatlanul befolyásolják a kvazárokat. Hullámmedence.
Alaptalan a felelmed. Eddig 90 hullam eszleles tortent 2015 ota amikor az elsot elcsiptek. A legutobbi 35-bol 32 szarmazik feketelyuk kettostol, az egyik 145-szor, a masik 112-szer volt nagyobb mint a nap. A 33-ik detektalt hullam egy kisebb feketelyuk parostol erkezett, az ossztomeguk csak 18-szorosa a napenak. A 35-bol ketto pedig valoszinuleg feketelyuk-neutroncsillag osszeolvadasa lehetett. De ezek meg kerdesesek. Egyelore meg az eszlelesuk se trivia, nemhogy az analizisuk. Ettol sokkal tobbre van szukseg. Valoszinuleg van is az eddig rogzitett adathalmazban, ha pl. szupernova robbanast eszlelnek akkor at tudjak nezni a ligo es virgo adatait. De az igazi majd az lesz ha a detektor az urben lesz. Masreszrol minden mozgo test kelt gravitacios hullamot, de olyan aprot hogy kivul esik az erzekelesi tartomanyunkon. Jellemzoen, neutron csillag es/vagy feketelyuk utkozes, szupernova robbanas, na ezeket tudjuk erzekelni. Ja es meg a big bang-bol visszamardt gravihullamokat. A tobbit nem. 4 felet kulonboztetunk meg periodikus (utkozes, gyenge jel, de stabil frekvencia), bespirálozó (utkozes elotti allapot, emelkedo frekvencia), kitörésszerű (szupernova, gamma kitores, rovid, nem vart esemeny) sztochasztikus (big bang). Az utolso ketto csak teoria, es bar logikus, de nem bizonyitott.
Ne félj! Próbálj megnyugodni! Igyál egy jó hideg sört! 😢😅😂 🤣
Állítólag Mr Thorn első szakmája a vízvezeték szerelés volt.
❤
"...Bámulatos hol tart már a tudomány... " :D
👌👍
"25:10" hallottam, 2 milliárd év múlva, a központi BH-ok egyesülnek gyorsulva befogós keringés ük után, a két galaxis meg nagyobb ütközések (gázfelhők) nélkül egyesül majd.
Rosszul hallotta.
Az ütközés kb 4 - 4,5 milliárd év múlva következik be. Bár az egyes csillagok ütközése valószínűtlen, a rendszerek szerkezete alaposan megváltozik. Végül egy elliptikus (spirálkarok nélküli) galaxis jön létre. A központi fekete lyukak összeolvadása csak a folyamat végén, további százmillió évek után várható.
A folyamat részletes lefolyása egyelőre bizonytalan. Ennek fő oka az, hogy nem ismerjük elég pontosan a két galaxis oldalirányú sebességét. Márpedig ettől függ az, hogy milyen távol lesznek egymástól a legközelebbi helyzetben, mekkorák lesznek ekkor a vonzó (és a szerkezeteket szétziláló) erők. A folyamat további részletei jelentősen függnek ettől a minimális távolságtól.
A jelenleg legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv animált szemléltetése megtekinthető a wikipédián:
en.wikipedia.org/wiki/Andromeda%E2%80%93Milky_Way_collision
dgy
2015 decemberébe vezettem be az interforometriát. :) Nagyon sok területen használható, és olcsó, meg régi dolog egyébként...
Meg lehet kötögetni az ábrázolt módon.
NA de ha valami 300 millió fényév távolságra van. Akkor mit is látunk pontosan ? Nem azt ami 300 millió évvel ezelőtt történt ?
De.
És ki állította valaha az ellenkezőjét?
dgy
Nagyon érdekes volt az előadás , köszönet érte. Ami felvetődött bennem, mint nem szakemberben, csak a téma iránt érdeklődő ember, hogy ugye a fekete jukak tömegkoncetrációk és ahogy olvasom, hallgatom, csillagokból jöttek létre. Tehát az nem lehetséges, hogy nem csillagmaradványokként alakultak ki, hanem mondjuk a sötét anyag is tud ilyenformán alakot ölteni?
A sötét anyag mibenlétéről, állapotegyenletéről, sűrűsödési tendenciájáról stb. egyelőre túl keveset tudunk ahhoz, hogy pro vagy kontra nyilatkozhassunk a kérdésben.
dgy
@@elteatomcsill8013 Tisztelt Tanár úr! Köszönöm válaszát. Nekem ebből az jön le, hogy elvileg lehetséges, csak nem tudunk semmit. Még... Más:az egyik kommentelőre volt egy nagyon hosszú, a kérdező -talán kicsit bugyuta- témáját kifejtő válasz, ill. több is és egyszerűen eltünt. Az Atomcsill nevében ejtette meg talán éppen Őn. Ez hogy lehetséges (mármint az eltünés)? Szerettem volna átolvasni többször,hogy leülepedjen, de sajmos eltünt. :(
@@gagasgaga8213 A YT automata algoritmusa néha számunkra is teljesen érthetetlen okból letöröl egy-egy hozzászólást, még ha az oldalgazda címéről is tettük fel. Egy ideig kísérleteztem ezek újra posztolásával, de aztán megint törlődtek. Feladtam. Mivel nem értem az indokot (és nem is hajlandók közölni), lutri az egész. Javaslat: ha érdekes és később újra elolvasandó hozzászólást látunk, érdemes azonnal letölteni a saját gépre, mielőtt az értetlen és értetlen algoritmusok eltüntetik.
dgy
@@dgy137 Köszönöm! Valóban különös, de megfogadom a tanácsát. Üdvözlettel, Gábor S
@@gagasgaga8213 ez volt az? Ha nem mea culpa, de idemasoltam.
"doktorovics Doki
4 héttel ezelőtt
Egy buta kérdés: van "tömege" a fénynek (fotonnak) ?
Szuper nagy tömegű fekete-lyuk eseményhorizontját belülröl nem képes már elérni?!!
Akréciós korongot viszont képes elhagyni?!! igen!!!
Mint a falánk gyerek, BH habzsol, közben mindent összemorzsál!
Ezt Penrose & Howking ìrta le előszőr! ( ha jól láttam?). "
ELTE Atomcsill
ELTE Atomcsill
4 héttel ezelőtt
1/ Hawking, nem Howking.
2/ A foton tömege pontosan nulla. Ettől teljesen független az a tény, hogy az eseményhorizont mögül semmi sem jöhet ki.
3/ Az akkréciós (dupla k) korong az eseményhorizonton kívül helyezkedik el, ezért semmilyen törvény nem tiltja, hogy azt bármi elhagyja. Ezen nem kell csodálkozni.
4/ Penrose és Hawking nem az akkréciós korong és a jet leírásával foglalkoztak. Ők elméleti relativistaként a fekete lyuk körüli téridő és az ebben végbemenő mozgás általános törvényeit vizsgálták. Egyebek között azt bizonyították be, hogy a lyukban mindenképp létrejön a szingularitás, és a behulló anyag mindenképpen eléri azt. Az akkréciós korong fizikájának leírása sok fizikus és csillagász közös műve.
5/ "...fekete-lyuk eseményhorizontját belülről nem képes már elérni?!! "
Ez a kérdés jó alkalmat ad arra, hogy egy gyakori félreértést tisztázzunk.
Sokan úgy gondolják, hogy az eseményhorizont olyan, mint egy országhatár, ami két, többé-kevésbé hasonló birodalmat választ el, csak épp valamilyen furcsa törvény következtében a határon csak egy irányban lehet átmenni. De ha már átmentünk, ott vidáman szaladgálhatunk össze-vissza, csak éppen kifelé nem tudunk átmenni a határon, esetleg meg sem tudjuk közelíteni a határ.
Ez az elképzelés tökéletesen téves! Az eseményhorizont nem egy határ, hanem inkább a "határok külső határa". Az eseményhorizonton belül minden egyes r sugarú gömbfelület "határ", abban az értelemben, hogy ha befelé átléptük, kifelé már nem tudjuk újra átlépni. Mint a hagyma héjai, mindegyik héj egy befelé vezető kapu. A "harmadik hagymahéj" átlépése után már egyáltalán nincs esélyünk arra, hogy visszatérjünk a második és a harmadik héj közé, hogy megpróbálkozzunk belülről áttörni a második héjat, és megközelíteni a legkülső, első héjat, az eseményhorizontot.
Már többször leírtam, hogy a fekete lyukban való mozgás legjobb modellje a vízesés-hasonlat. Egy csónakban evezünk, és az evezés által elérhető (a környező vízhez viszonyított) sebesség felső korlátja c. A folyó egy vízesés felé tart, egyre meredekebben és egyre gyorsabban hull alá a szakadékba. Amikor még viszonylag távol vagyunk a vízeséstől, akkor a folyó (parthoz viszonyított) sebessége kisebb c-nél: itt még erősen felfelé evezve eltávolodhatunk a vízeséstől, és meglátogathatjuk a folyó felső folyását. (Persze ha buták vagyunk, és nem, avagy rossz irányba evezünk, akkor elragadhat a vízesés: de itt még van esélyünk.)
Van egy pont, ahol a víz parthoz viszonyított sebessége éppen c: ha itt maximális erővel evezünk, a parthoz képest éppen állunk. Ez felel meg az eseményhorizontnak. Ezt a helyet azonban a víz felszínén semmi sem jelzi: nem válik vérvörössé a víz, jelezve a veszélyt.
Ha ennél a pontnál lejjebb sodródtunk, akkor a maximális erőkifejtés és felfelé evezés ellenére is tovább sodródunk lefelé. A folyónak ez a szakasza nem egy tavacska, ahol össze-vissza evezgethetünk. Nem, itt minden pont egyre meredekebb részt jelent, és nemhogy a folyó felső lapos szakaszát, de még az imént elhagyott, szintén az eseményhorizonton belüli részeket sem érhetjük el újra.
Ha ezt a hasonlatot szem előtt tartjuk, akkor a fekete lyukak sok tulajdonságát megérthetjük.
Természetesen elvárom, hogy ne jöjjön senki azzal az ellenvetéssel: "hogyan tud a folyó vize c-nél nagyobb sebességgel folyni lefelé, ha c a maximális sebesség?". Egyrészt a hasonlatoknak is vannak korlátai, másrészt fentebb világosan megmondtam, hogy c az evezés (a téridőben közlekedés) maximális sebessége. A vízre más szabályok vonatkoznak. Azért a víz az úr.
dgy
😁💐💐💐 Kéz csókolom tisztelt tanárnő... szerintem a Csillagkapu SG - 1 is tett le egy pár dolgot az asztalra ebben a témában... Hirtelen az ugrik be amikor Carter őrnagy felrobbant egy napot azért hogy elpusztíttsa Apophis flottáját vagy amikor az Asquardok egy feketelyuk gravitációs mezejét használják fel ahhoz hogy egy idő csapdát állítsanak a Replikátoroknak...
🤗🤗🤗🤗🤗🤗🤗🤗🤗🤗
A gravitációs potenciál az negatív, megy kicsibe, mert energia kell elvinni a testeket a gravitációs térböl. Rosszul mondja az elején.
Vègre nem szupermasszívnak hívják.
A Tejut 100 000 fényév hogy lehet megfigyelni 3000 fényévre lévő galaxist
Curnovics Úr. A kijelentés mikor hangzik el az előadásban? Értelmes lenne időbélyeget használni amikor az előadásra hivatkozik. Nehézkes így ellenőrizni az állítását a majdnem másfél órás előadás alapján.
NGC 6240, 400millió fényév távolságra, két szuperlyuk 3000fényévre egymástól.
Mintha ütköző galaxisokról lett volna szó, hát így.
Nem hangzott el ilyen kijelentés.
Kedves László! Netán valamiféle reptilián összeesküvést sejt vagy az előadó tudását igyekszik megkérdőjelezni? Csak azért kérdem, mert ha jobban figyel 38:20 és kb 42:00 között, akkor nem tenne fel efféle önleleplező kérdéseket.
Nagysagrendi tevedes. A galaxisok tavolsaga 100 millio fenyevekben logikusnak tunne.
Viszont te is figyelted az eloadast:)))
Egy buta kérdés: van "tömege" a fénynek (fotonnak) ?
Szuper nagy tömegű fekete-lyuk eseményhorizontját belülröl nem képes már elérni?!!
Akréciós korongot viszont képes elhagyni?!! igen!!!
Mint a falánk gyerek, BH habzsol, közben mindent összemorzsál!
Ezt Penrose & Howking ìrta le előszőr! ( ha jól láttam?).
1/ Hawking, nem Howking.
2/ A foton tömege pontosan nulla. Ettől teljesen független az a tény, hogy az eseményhorizont mögül semmi sem jöhet ki.
3/ Az akkréciós (dupla k) korong az eseményhorizonton kívül helyezkedik el, ezért semmilyen törvény nem tiltja, hogy azt bármi elhagyja. Ezen nem kell csodálkozni.
4/ Penrose és Hawking nem az akkréciós korong és a jet leírásával foglalkoztak. Ők elméleti relativistaként a fekete lyuk körüli téridő és az ebben végbemenő mozgás általános törvényeit vizsgálták. Egyebek között azt bizonyították be, hogy a lyukban mindenképp létrejön a szingularitás, és a behulló anyag mindenképpen eléri azt. Az akkréciós korong fizikájának leírása sok fizikus és csillagász közös műve.
5/ "...fekete-lyuk eseményhorizontját belülről nem képes már elérni?!! "
Ez a kérdés jó alkalmat ad arra, hogy egy gyakori félreértést tisztázzunk.
Sokan úgy gondolják, hogy az eseményhorizont olyan, mint egy országhatár, ami két, többé-kevésbé hasonló birodalmat választ el, csak épp valamilyen furcsa törvény következtében a határon csak egy irányban lehet átmenni. De ha már átmentünk, ott vidáman szaladgálhatunk össze-vissza, csak éppen kifelé nem tudunk átmenni a határon, esetleg meg sem tudjuk közelíteni a határ.
Ez az elképzelés tökéletesen téves! Az eseményhorizont nem egy határ, hanem inkább a "határok külső határa". Az eseményhorizonton belül minden egyes r sugarú gömbfelület "határ", abban az értelemben, hogy ha befelé átléptük, kifelé már nem tudjuk újra átlépni. Mint a hagyma héjai, mindegyik héj egy befelé vezető kapu. A "harmadik hagymahéj" átlépése után már egyáltalán nincs esélyünk arra, hogy visszatérjünk a második és a harmadik héj közé, hogy megpróbálkozzunk belülről áttörni a második héjat, és megközelíteni a legkülső, első héjat, az eseményhorizontot.
Már többször leírtam, hogy a fekete lyukban való mozgás legjobb modellje a vízesés-hasonlat. Egy csónakban evezünk, és az evezés által elérhető (a környező vízhez viszonyított) sebesség felső korlátja c. A folyó egy vízesés felé tart, egyre meredekebben és egyre gyorsabban hull alá a szakadékba. Amikor még viszonylag távol vagyunk a vízeséstől, akkor a folyó (parthoz viszonyított) sebessége kisebb c-nél: itt még erősen felfelé evezve eltávolodhatunk a vízeséstől, és meglátogathatjuk a folyó felső folyását. (Persze ha buták vagyunk, és nem, avagy rossz irányba evezünk, akkor elragadhat a vízesés: de itt még van esélyünk.)
Van egy pont, ahol a víz parthoz viszonyított sebessége éppen c: ha itt maximális erővel evezünk, a parthoz képest éppen állunk. Ez felel meg az eseményhorizontnak. Ezt a helyet azonban a víz felszínén semmi sem jelzi: nem válik vérvörössé a víz, jelezve a veszélyt.
Ha ennél a pontnál lejjebb sodródtunk, akkor a maximális erőkifejtés és felfelé evezés ellenére is tovább sodródunk lefelé. A folyónak ez a szakasza nem egy tavacska, ahol össze-vissza evezgethetünk. Nem, itt minden pont egyre meredekebb részt jelent, és nemhogy a folyó felső lapos szakaszát, de még az imént elhagyott, szintén az eseményhorizonton belüli részeket sem érhetjük el újra.
Ha ezt a hasonlatot szem előtt tartjuk, akkor a fekete lyukak sok tulajdonságát megérthetjük.
Természetesen elvárom, hogy ne jöjjön senki azzal az ellenvetéssel: "hogyan tud a folyó vize c-nél nagyobb sebességgel folyni lefelé, ha c a maximális sebesség?". Egyrészt a hasonlatoknak is vannak korlátai, másrészt fentebb világosan megmondtam, hogy c az evezés (a téridőben közlekedés) maximális sebessége. A vízre más szabályok vonatkoznak. Azért a víz az úr.
dgy
Az esményhorizonton belül van egy nagy tér s annak közepén van maga a feketelyuk.
Szerintem egyébként a foton az eseményhorizonton csúszik és kipördül a feketelyuk forgásától/pörgésétől függően.
Kacsázik vagyhát inkább jégkorcsolyázik. Legalábbis a tapasztalataim alapján úgy tűnik.
@@elteatomcsill8013 "Van egy pont, ahol a víz parthoz viszonyított sebessége éppen c: ha itt maximális erővel evezünk, a parthoz képest éppen állunk. Ez felel meg az eseményhorizontnak. Ezt a helyet azonban a víz felszínén !!semmi sem jelzi!!: nem válik vérvörössé a víz, jelezve a veszélyt."
Az én kérdésem és hasonlatom. Miért érdemes feltételezni, hogy semmi kimutatható/érzékelhető jele nincs amikor a parthoz képest éppen eléri a 'c' sebességet a víz?
Pontosan az a tapasztalatunk, hogy egy adott közegben pl. levegő elérünk adott sebességet pl. hangsebesség annak van megfigyelhető jele.
Tehát egy közeghez képest adott sebesség vektor megléte kiválthat/létrehozhat felfogható/megfigyelhető jelenséget. ( természetesen a hasonlatban a víz mint közeg nehezen feleltethető meg az Űrnek *téridőnek* de azért nem lehetetlen )
@@TeslaElonSpaceXFan Pont az a lényeg, hogy a téridő nem "éter", nem egy közeg, amihez képest a sebességet abszolút értelemben mérni lehet. Ez már a speciális relativitáselméletben is kiinduló axióma, ami nagyon jól bevált (az összes következménye igaznak bizonyult).
Az általános relativitáselméletben használt matematikai konstrukció kiindulópontja a "sokaság" fogalma. Ez a közönséges sima felület fogalmának általánosítása tetszőleges dimenziós térbe vagy téridőbe. A "sima" azt jelenti, hogy nincsenek a felületen csúcsok (mint a kúpon) vagy élek (mint a kockán). Sima felület pl a gömb, az ellipszoid, hiperboloid, tórusz. Ezek közös jellemzője, hogy minden pontjukban létezik érintősíkjuk, és ha eléggé ránagyítunk a felületre, akkor kicsiben első közelítésben nem különböztethető meg az ottani érintősíktól. Egyebek között ez teszi lehetővé a Föld felszínének térképezését, és azt, hogy egy épület tervezésénél ne kelljen figyelembe venni a Föld felületének görbült voltát.
A közönséges sima felületek érintősíkjának megfelelője az általános relativitáselméletben a lokális inerciarendszer. Egy kellően kicsiny tartományon belül a fizika nem különböztethető meg az inerciarendszerekben észlelttől (feltéve, ha a rendszerre nem hat külső erő - a gravitáció nem számít erőnek). Ilyen rendszer pl az űrben szabadon mozgó kis méretű űrhajó. Ennek belsejében az inerciális fizika törvényei érvényesek, egyszerűbben fogalmazva a speciális relativitáselmélet. Ezt látjuk az űrállomásról közvetített videókon: az űrhajósok és a tárgyak szabadon lebegnek, akárcsak egy gravitációmentes inerciarendszerben lennének.
Ugyanilyenek a viszonyok egy kellően kis rendszerben, pl az űrhajóban, bárhol is jár a téridőben. Pl akkor is, amikor éppen átlépi egy fekete lyuk eseményhorizontját, vagy azon belül mozog. Ha az ön által várt effektus létezne, akkor az űrhajó lokális inerciarendszerének fizikája függne attól, hogy éppen merre jár a téridőben: mintha a gömb felületén egy tüske vagy ránc lenne, ami megakadályozná a tisztességes térképezést. Az áltrel alapaxiómái ezt kizárják - és megint csak azt kell mondanunk, hogy eddig az elmélet minden kimérhető következménye helyesnek bizonyult, ezért elfogadjuk az alapfeltevéseit.
Mindezt nem szabad összekeverni a "spagettizálódás" híres folyamatával. Ekkor az űrhajó belsejében, sőt az űrhajós testének egyes részei között olyan ütemben változik a téridő görbülete, hogy észrevehető mechanikai effektusokhoz vezet. Ez csak annyit jelent, hogy az űrhajó nem tekinthető "eléggé kicsi" rendszernek. Mintha az egy méteres gömbről szeretnénk A2 papírlapra síktérképet készíteni - itt már észrevehető torzulások lépnek fel. Ezzel szemben a Föld egy méteres darabjáról egy ekkora papírra lényegében torzításmentes térkép készíthető.
Összefoglalva: az általános relativitáselmélet alapfeltevése szerint a téridő minden pontja lokálisan ugyanolyan. Ezért "kitekintés" nélkül, pusztán helyi mérésekkel nem tudjuk megállapítani, hol is járunk - azt sem, hogy éppen most esünk át egy fekete lyuk eseményhorizontján.
dgy
@@metatron007 A folyóparti kacsázás igen érdekes és értékes tapasztalatai nem szolgálhatnak komolyan vehető asztrofizikai elmélet kiindulópontjaként. Az ön "tapasztalatai" és kisujjból szopott feltételezései helyett inkább az általános relativitáselmélet jól bevált és sokszorosan igazolt fogalmaira és tételeire építkezünk.
dgy
Ilyen rossz előadói készséggel rendelkező egyént katedrán rég láttam már. Nehezen fejezi ki magát, unalmas és olyan benyomást kelt mintha azt se tudná miről beszél. Egy kínsszenvedés volt végig hallgatni pedig a téma nagyon érdekel.
Szerintem máskor ne kínozd magad, és ne hallgasd végig!
Jézusom, mi baja van ennek a nőnek? Az eddigi előadók tökre szimpik voltak, de Krisztina elég arogáns
szerintem szépen tartotta az előadást
Nem tudom miről beszélsz. Egyáltalán nem arrogáns. Nagyon jól magyaráz. Teljesen laikusként is megértettem amiről beszél.
Emberek vagyunk és különbözőek. Krisztina nem rózsaszín Barbilány. És? A ma elfogadott és/vagy bizonyított fizikának megfelelő tudásanyagot közöl... az, hogy Ön nem érti (gondolom ezért nevezi arrogánsnak) tényleg nem az előadó hibája. No offense!
Ha már arrogancia, ajánlom figyelmébe Egry Balázs hárommal fentebbi kommentjét. Gyanítom viccesre akarta venni a figurát, de csak bohócot csinált magából. Fentebb olyan szépen el lett magyarázva, hogy az esemény horizont nem egy kézzel fogható, fizikai korlát hanem egy elméleti határvonal. Az a pont a téridőben ahonnan már nincs visszatérés. A kacsázás vagy korcsolyázás feltételez egy kézzel fogható felületet...ami viszont nincs. Az pedig az arrogancia csimborasszója, mikor kijelenti "tapasztalatai" szerint. Jajj.
A fentieket nem kioktatásnak szántam, kérem ne vegye annak, de ha jobban megnézi ha valaki kérdez akkor korrekt és alapos választ kap. Máshol tiltva vannak a kommentek (nem véletlen) ezért számomra külön öröm, hogy itt nem. Viszont a sértegetés vagy suta személyes vélemény aminek nincs köze az adott témához abszolúte nem releváns!
Ebben az előadásban, vagy az előadóban nem volt semmilyen arrogancia. Egyszerűen koncentrált volt annyira, hogy nyelbotlás sem igazán fordult elő a 83 perc alatt.
A holgy lehet,hogy nagyon enyhe Aspergeres, (nekem is ilyen van) de attol meg nem arrogans. Sot. Pont ez teszi a szakmaja mestereve. En annyiban irigylem a holgyet,hogy en nem jutottam idaig. Butus vagyok hozza. Jartam foiskolara,nala sokkal sokkal rosszabb eloadok is leteznek.
(Arrogans egyebkent 2 "r")
Nem. Mondtàl semmit