Nagyon szórakoztató, érdekes, szellemes! Örülök, hogy van még ilyen értékes fiatalember a világunkban. Jó lenne, ha sokan néznék, hallgatnák az ilyen előadásokat, hiszen nagyon jó példa van a szemünk előtt.
Kiváló előadó a fiatalember minden vélt vagy valós hibájával. Engem teljesen lekötött. Ha ilyenek (vagy csak részben) a tanárok többsége, a fiatalok jobban érdeklődnének a természettudományok iránt. Öveges professzoron nőttem fel, a hajam sokszor állt az égnek…
Az előadás jó volt, de én magát az előadást dicsérném. Nem mindenki tudná ilyen érdekesen előadni ezeket a dolgokat. Gondoljunk egy 60 köröli életunt emberre aki annak se örül, hogy életben van(ő valszeg elő sem adna, ez a skálán -10 ahol 0-10 közül lehet választani). Hozzátenném, hogy az évet csak a szemléltetés véget írtam! Pl Dávid Gyula nálam mindent visz! Lehet 2-3 szor kellett megnéznem egy egy videóját, míg laikusként átlássam messziről képletek nélkül mi a szupernova, vagy mi történik fúzió alatt vagy az atomreaktorban de sikerült megértetnie velem. Remélem kerül fel róla is hamarost érdekes témájú videó ide vagy az atomcsilre.
A 60 körüli ember azért életunt, mert egész életét keményen végigdolgozta, s ekkorra kiderült hogy nem ért el semmit, amit meg elért már értelmét vesztette, mert ilyen meg olyan betegség miatt nem tud már örülni neki.
Valóban ez a helyzet. A hármasponton a szilárd, folyadék és gáz fázis egyensúlyban van, ennél kisebb nyomáson nem létezik folyadék állapot - így persze vákuumban sem. A víz esetében a hármasponti nyomás a légköri nyomás 6 ezreléke. Részletek és ábrák: hu.wikipedia.org/wiki/Hármaspont dgy
@@elteatomcsill8013 Kedves dgy! Köszönöm megtisztelő válaszát! 18 000km távolságból figyelem az előadásokat. Nagy örömet okoznak. Különösen a "Józan paraszti ésszel" szembemenő tudományos tények, elméletek tartják karban a maradék agysejteimet. A hármaspontról pl. 57-évesen most hallok először...
@@CHCMusic2013 Mi az, hogy "alapból"? Az anyagok különböző körülmények között másképp viselkednek. Az eredeti kérdés a folyékony halmazállapotra vonatkozott. A legtöbb anyagnál ennek a létezését korlátozza a hármaspont. Ezért nagyon kis nyomáson nincs az anyagnak folyékony változata, csak gáznemű és szilárd. Szilárd viszont létezik, lásd a világűrben kóborló kisbolygókat, porszemeket és egyéb szilárd testeket. Egyetlen anyagot ismerünk, amely nagyon kis nyomáson is folyékony marad, ez a hélium. Ennek nincs hármaspontja. A He-atomok kis tömege és bozon volta miatt a kvantummechanikai zéruspont-mozgás megakadályozza az anyag megfagyását. Nagy nyomáson viszont létrejön a szilárd hélium. dgy
@@elteatomcsill8013 bocsi kérdezek! Tehát csak a hélium folydogál (bocsi) minden más, lehet más állapotban (?) is. Ok már kezdtem érteni. (hiszem én) Kérdezni jobb.
Akkor ez csak nekem laikusnak nem volt egyértelmű , hogy forditott nyomással megyarázza el a légköri viszonyokat . Miért nem lehetett a kilencvenes nyomás a földi és az 1000 a vénuszi nyomás ? Nekem csak ez nem volt egyértelmű . Számokkal kifejezve igy lett volna reálisabb .
"Miért nem lehetett a kilencvenes nyomás a földi és az 1000 a vénuszi nyomás ? Nekem csak ez nem volt egyértelmű" Mert a műszer a valódi értékeket mutatja - odabent a búra alatt, és idekint is. De az előadó pontosan elmagyarázta a hasonlóságot és a különbséget is. Érdemes odafigyelni. dgy
@@dgy137 Tehát ha azt mondja Szabó Norton , hogy a földi nyomás 90 , a Vénusz nyomása 1000 . mert ugye pont fordítva szimulálta .Így nem lett volna érthetőbb ?
Azért mondta Norton, hogy 1000 a földi nyomás, mert egyébként 1000 a földi nyomás. Csak ebben a szimulációban a kisebb nyomásérték (90) felelt meg a földi nyomásnak és az 1000 demonstrálta az ennél jóval nagyobb, Vénuszon mérhető légynyomást. Egy magyarázó félmondat valóban hiányzott az elején, nekem se volt egyértelmű, de szerencsére kb. 15 másodpercen belül a további magyarázatból kiderült, hogy értette. És egyébként pedig kiváló demonstrációkat láttunk, remek előadással!
Valamit nem jól magyaráz a fiú 3:40 után . 1000 nél van a földi nyomás . 90 a vénuszi nyomás . Akkor Vénuszon sokkal kissebb a nyomás . A földi nyomáshoz képest "vákum" Vagyis Vénuszon nem összenyomja a légnyomás az embert ,inkább a belső nyomás vérzéseket okoz .
Alaposabban oda kellene figyelni arra, amit az előadó mond. Az előadó nem azt mondta, hogy az üveghengerben olyanok a viszonyok, mint a Vénuszon! Hanem azt, hogy az arányok hasonlítanak: a henger alatt kb kilencszer kisebb a nyomás, mint kívül, a földi légkörben, ezzel szemben a Vénuszon kilencvenszer nagyobb. Tehát amikor a henger alatt magát jól érző léggömbre rászabadítjuk a kinti légnyomást, akkor hasonló változás történik, mintha a földi űrhajós a Vénuszon kinyitná az űrruháját: a külső nagyobb légnyomás összenyomná, akárcsak itt a léggömböt. Persze tízszer nagyobb mértékben, hiszen ott a különbség nem kilencszeres, hanem kilencvenszeres. Egy ilyen egyszerű demonstrációs kísérletben nehéz (és veszélyes) lenne kilencvenszeres nyomáskülönbséget létrehozni - sem kilencvenszer kisebbet, sem kilencvenszer nagyobbat. dgy
Pontosítsunk. 9*90=810 Inkább 11-szeres, mint 9. Ráadásul a 100 csak 5 részre van osztva a skálán, tehát 90 helyett az inkább csak 80/1000 egység (millibar). Akkor már a piszkos tizenkettőhöz közelebb járunk. Azonban ez a lényegen nem változtat. A lufi alakú kis zöld emberke számára.
A kísérletben szereplő villanykörtéhez egy megjegyzés. Bródy Imre valami rendkívül furcsa dolgot művelt a termodinamikával. A fém gőzök a legmelegebb helyen csapódnak ki, mégpedig az izzószálon. Nem az üvegbúrán.
Csak kérdezem, hogy D. GY. azért nem reagál erre a badarságra, (hogy ti.: az izzó fémszálról nem elpárolog a fémgőz, hanem lecsapódik) mert a kísérletekben nem szerepelt az izzó fémszálak viselkedése?
@@janigtz Egy történet szerint ha billgécc nem hülyézett le valakit ugyanaznap negyvenszer, az már dícséretnek számított. ;) Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az egykori iskolámat átnevezték. Most nekem is el kellene dobni a Bródy emlékérmet, amit háromszáz diák közül minden évben csak egynek adtak? Az izzó fémszál párolog. A fém gőz kémiai reakcióba lép a búrában lévő gázzal. Viszont a fém vegyület az izzószálon redukálódik. A fém szál ott a legforróbb, ahol elvékonyodik, mert ott nagyobb lesz az ellenállása. Öngyógyuló villanykörte. Bródy kétszeresen is meghekkelte a termodinamikát.
A mélytengeri halak nem viselik el a nagy nyomáskülönbséget. Nem is kell nekik elviselniük. Ugyanis testük belsejében ugyanakkora a nyomás, mint a környező vízben. Ahogy a mi testünk belsejében is akkora a nyomás, mint a környező levegőben. dgy
@@elteatomcsill8013 Ez olyannyira igaz, hogy pl. Izlandon törvény tiltja, hogy a mélyebb vízből kifogott halakat visszadobják az óceánba, mert a őket ért nyomáskülönbség miatt, már midenképpen elpusztulnak.
Mitől lenne zárt? Mert rácsavarta a kupakot? A palack energiacserét folytat a környezetével. A hősugárzás teljesítménye a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, a lámpától több hőt kap. A probléma inkább az, hogy nem eléggé zárt. A palackok körül szobahőmérsékletű levegő van. Ezzel szemben a bolygók légüres térben úsznak és csak a háttérsugárzásban fürdenek.
Egyetértek, a kísérlet nem az üvegházhatást mutatta meg, hanem annak egy elemét, vagyis hogy a CO2 több infra fotont nyel el, mint pl. a nitrogén, vagy az oxigén. Van egy másik előadás a témában: Vincze Miklóstól: "A Föld a jövő Vénusza", ott az is kiderül, hogy a légöri CO2 telítettség növekedése és az általa okozott üvegházhatás kapcsolata nem lineáris, amikor az elnyelési spektrumok telítődnek, további CO2 bevitel már nem emeli a hőmérsékletet. Erről persze a mainstreem klímakutatók mélyen hallgatnak.
Nagyon szórakoztató, érdekes, szellemes! Örülök, hogy van még ilyen értékes fiatalember a világunkban. Jó lenne, ha sokan néznék, hallgatnák az ilyen előadásokat, hiszen nagyon jó példa van a szemünk előtt.
Amikor feltörte a főtt tojást az nagyon király volt! Ez nagyon nagy ötlet! 😃
Élvezetes előadás, ügyes a srác!
Remek előadás volt! Köszönjük.
Nagyon jó előadó Norton! 🙂
Ügyes, jó kísérleteket csinál és jól adja elő. Sok jó ötletet adott. :D
Szolgálati közlemény:
gyorgy rendes nevű hozzászóló (hozzáröfögő) örökre kitiltva.
dgy
moderátor
Kiváló előadó a fiatalember minden vélt vagy valós hibájával. Engem teljesen lekötött. Ha ilyenek (vagy csak részben) a tanárok többsége, a fiatalok jobban érdeklődnének a természettudományok iránt. Öveges professzoron nőttem fel, a hajam sokszor állt az égnek…
Nagyon szuper elôadás👍. Vicces volt a tojásos trükk😂
Az előadás jó volt, de én magát az előadást dicsérném. Nem mindenki tudná ilyen érdekesen előadni ezeket a dolgokat. Gondoljunk egy 60 köröli életunt emberre aki annak se örül, hogy életben van(ő valszeg elő sem adna, ez a skálán -10 ahol 0-10 közül lehet választani).
Hozzátenném, hogy az évet csak a szemléltetés véget írtam! Pl Dávid Gyula nálam mindent visz! Lehet 2-3 szor kellett megnéznem egy egy videóját, míg laikusként átlássam messziről képletek nélkül mi a szupernova, vagy mi történik fúzió alatt vagy az atomreaktorban de sikerült megértetnie velem. Remélem kerül fel róla is hamarost érdekes témájú videó ide vagy az atomcsilre.
Gyulabá remek ember! Zseniális. Ami a legfontosabb, az hogy Gyulabá tudja ezt, de nem érdekli. Segít, hogy mindenki megértse.
A 60 körüli ember azért életunt, mert egész életét keményen végigdolgozta, s ekkorra kiderült hogy nem ért el semmit, amit meg elért már értelmét vesztette, mert ilyen meg olyan betegség miatt nem tud már örülni neki.
Hoppá, jól értem? Vákuumban nincs folyadék halmazállapot?
Valóban ez a helyzet. A hármasponton a szilárd, folyadék és gáz fázis egyensúlyban van, ennél kisebb nyomáson nem létezik folyadék állapot - így persze vákuumban sem. A víz esetében a hármasponti nyomás a légköri nyomás 6 ezreléke.
Részletek és ábrák: hu.wikipedia.org/wiki/Hármaspont
dgy
@@elteatomcsill8013 Kedves dgy! Köszönöm megtisztelő válaszát! 18 000km távolságból figyelem az előadásokat. Nagy örömet okoznak. Különösen a "Józan paraszti ésszel" szembemenő tudományos tények, elméletek tartják karban a maradék agysejteimet. A hármaspontról pl. 57-évesen most hallok először...
Dokibá @DGy tehát alapból minden légnemű? (; Bocsi doki irónia off.
@@CHCMusic2013 Mi az, hogy "alapból"? Az anyagok különböző körülmények között másképp viselkednek.
Az eredeti kérdés a folyékony halmazállapotra vonatkozott. A legtöbb anyagnál ennek a létezését korlátozza a hármaspont. Ezért nagyon kis nyomáson nincs az anyagnak folyékony változata, csak gáznemű és szilárd. Szilárd viszont létezik, lásd a világűrben kóborló kisbolygókat, porszemeket és egyéb szilárd testeket.
Egyetlen anyagot ismerünk, amely nagyon kis nyomáson is folyékony marad, ez a hélium. Ennek nincs hármaspontja. A He-atomok kis tömege és bozon volta miatt a kvantummechanikai zéruspont-mozgás megakadályozza az anyag megfagyását. Nagy nyomáson viszont létrejön a szilárd hélium.
dgy
@@elteatomcsill8013 bocsi kérdezek!
Tehát csak a hélium folydogál (bocsi) minden más, lehet más állapotban (?) is.
Ok már kezdtem érteni. (hiszem én) Kérdezni jobb.
Nem volt számomra egyértelmű.
Vénuszi nyomáson (~90 atm.), de azért nem 400 fokon, legyen csak 150, nem csapódnának még ki a tojásban a fehérjék?
javaslom, a Föld kék kupakos legyen
A szén-dioxid színtelen , szagtalan gáz?
A szagtalanban nem vagyok biztos!
A szén-monoxid viszont valóban szagtalan.
Valószínűleg szennyezett szén-dioxidot szagolt.
dgy
@@elteatomcsill8013 A konyhasónak milyen az íze?
A vegyszerek származását a nyomszennyeződések alapján meg lehet állapítani?
Igen, szagtalan. Emiatt vannak a borospince balesetek is, például.
Szagtalan, de amikir megszagolod, az orrod nyálkahártyáján lévő vízzel szénsavat alkot, és annak a kissé szúrós hatását már észreveszed.
Akkor ez csak nekem laikusnak nem volt egyértelmű , hogy forditott nyomással megyarázza el a légköri viszonyokat .
Miért nem lehetett a kilencvenes nyomás a földi és az 1000 a vénuszi nyomás ? Nekem csak ez nem volt egyértelmű .
Számokkal kifejezve igy lett volna reálisabb .
"Miért nem lehetett a kilencvenes nyomás a földi és az 1000 a vénuszi nyomás ? Nekem csak ez nem volt egyértelmű"
Mert a műszer a valódi értékeket mutatja - odabent a búra alatt, és idekint is. De az előadó pontosan elmagyarázta a hasonlóságot és a különbséget is. Érdemes odafigyelni.
dgy
@@dgy137 Tehát ha azt mondja Szabó Norton , hogy a földi nyomás 90 , a Vénusz nyomása 1000 . mert ugye pont fordítva szimulálta .Így nem lett volna érthetőbb ?
Azért mondta Norton, hogy 1000 a földi nyomás, mert egyébként 1000 a földi nyomás. Csak ebben a szimulációban a kisebb nyomásérték (90) felelt meg a földi nyomásnak és az 1000 demonstrálta az ennél jóval nagyobb, Vénuszon mérhető légynyomást. Egy magyarázó félmondat valóban hiányzott az elején, nekem se volt egyértelmű, de szerencsére kb. 15 másodpercen belül a további magyarázatból kiderült, hogy értette. És egyébként pedig kiváló demonstrációkat láttunk, remek előadással!
Valamit nem jól magyaráz a fiú 3:40 után . 1000 nél van a földi nyomás . 90 a vénuszi nyomás . Akkor Vénuszon sokkal kissebb a nyomás . A földi nyomáshoz képest "vákum" Vagyis Vénuszon nem összenyomja a légnyomás az embert ,inkább a belső nyomás vérzéseket okoz .
Alaposabban oda kellene figyelni arra, amit az előadó mond.
Az előadó nem azt mondta, hogy az üveghengerben olyanok a viszonyok, mint a Vénuszon!
Hanem azt, hogy az arányok hasonlítanak: a henger alatt kb kilencszer kisebb a nyomás, mint kívül, a földi légkörben, ezzel szemben a Vénuszon kilencvenszer nagyobb. Tehát amikor a henger alatt magát jól érző léggömbre rászabadítjuk a kinti légnyomást, akkor hasonló változás történik, mintha a földi űrhajós a Vénuszon kinyitná az űrruháját: a külső nagyobb légnyomás összenyomná, akárcsak itt a léggömböt. Persze tízszer nagyobb mértékben, hiszen ott a különbség nem kilencszeres, hanem kilencvenszeres.
Egy ilyen egyszerű demonstrációs kísérletben nehéz (és veszélyes) lenne kilencvenszeres nyomáskülönbséget létrehozni - sem kilencvenszer kisebbet, sem kilencvenszer nagyobbat.
dgy
Pontosítsunk.
9*90=810
Inkább 11-szeres, mint 9.
Ráadásul a 100 csak 5 részre van osztva a skálán, tehát 90 helyett az inkább csak 80/1000 egység (millibar). Akkor már a piszkos tizenkettőhöz közelebb járunk.
Azonban ez a lényegen nem változtat. A lufi alakú kis zöld emberke számára.
A kísérletben szereplő villanykörtéhez egy megjegyzés.
Bródy Imre valami rendkívül furcsa dolgot művelt a termodinamikával. A fém gőzök a legmelegebb helyen csapódnak ki, mégpedig az izzószálon. Nem az üvegbúrán.
Csak kérdezem, hogy D. GY. azért nem reagál erre a badarságra, (hogy ti.: az izzó fémszálról nem elpárolog a fémgőz, hanem lecsapódik) mert a kísérletekben nem szerepelt az izzó fémszálak viselkedése?
@@janigtz Egy történet szerint ha billgécc nem hülyézett le valakit ugyanaznap negyvenszer, az már dícséretnek számított. ;)
Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az egykori iskolámat átnevezték. Most nekem is el kellene dobni a Bródy emlékérmet, amit háromszáz diák közül minden évben csak egynek adtak?
Az izzó fémszál párolog. A fém gőz kémiai reakcióba lép a búrában lévő gázzal. Viszont a fém vegyület az izzószálon redukálódik.
A fém szál ott a legforróbb, ahol elvékonyodik, mert ott nagyobb lesz az ellenállása. Öngyógyuló villanykörte. Bródy kétszeresen is meghekkelte a termodinamikát.
Az ember számára ekkora nyomáskülönbség végzetes. A mélytengeri halak jobban bírják. Lajka helyett valami polipot kellene első űrhajósként küldeni.
A mélytengeri halak nem viselik el a nagy nyomáskülönbséget. Nem is kell nekik elviselniük. Ugyanis testük belsejében ugyanakkora a nyomás, mint a környező vízben. Ahogy a mi testünk belsejében is akkora a nyomás, mint a környező levegőben.
dgy
@@elteatomcsill8013 Ez olyannyira igaz, hogy pl. Izlandon törvény tiltja, hogy a mélyebb vízből kifogott halakat visszadobják az óceánba, mert a őket ért nyomáskülönbség miatt, már midenképpen elpusztulnak.
Abszurdan helytelen demonstráciò. A palackok Zárt rendszert alkotnak. A bolygòk viszont nyitottat. Ettôl kezdve semmi értelme a demonstráciònak.
Mitől lenne zárt?
Mert rácsavarta a kupakot?
A palack energiacserét folytat a környezetével. A hősugárzás teljesítménye a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, a lámpától több hőt kap.
A probléma inkább az, hogy nem eléggé zárt. A palackok körül szobahőmérsékletű levegő van. Ezzel szemben a bolygók légüres térben úsznak és csak a háttérsugárzásban fürdenek.
Nincs olyan, hogy tökéletes modell, hisz akkor az eredeti rendszert vizsgálnánk. Olyan van, hogy hasznos és én ezt az analógiát ebbe sorolom
Egyetértek, a kísérlet nem az üvegházhatást mutatta meg, hanem annak egy elemét, vagyis hogy a CO2 több infra fotont nyel el, mint pl. a nitrogén, vagy az oxigén. Van egy másik előadás a témában: Vincze Miklóstól: "A Föld a jövő Vénusza", ott az is kiderül, hogy a légöri CO2 telítettség növekedése és az általa okozott üvegházhatás kapcsolata nem lineáris, amikor az elnyelési spektrumok telítődnek, további CO2 bevitel már nem emeli a hőmérsékletet. Erről persze a mainstreem klímakutatók mélyen hallgatnak.