Відео

Szerintem meg pont ott van a mondanivaló nagyja elásva, hogy ez nem feltétlen "Disorder"! Ez is (mint kb. minden klinikailag diagnosztizálható állapot) egy spektrum, amihez adtak egy (sokszor önkényes) határvonalat, ami alatt/felett már komolynak mondjuk. És persze, az antiszoc dolgot is lehet annyira túlzásba vinni, amikor már ki se megy az ember az utcára - mint ahogy az szocializálódástól is lehet annyira függeni, hogy egyedül képtelen meglenni valaki. Az intro/extro megkülönböztetés a "normálisan" funkcionáló réteg azon további, finomabb besorolása, hogy ki mit PREFERÁL! Hogy kit mi TÖLT és mi HÚZ LE. És a kommented szerintem tökéletesen példázza, hogy miért van szükség erre felhívni a figyelmet: attól, hogy valaki nem tipikusan extrovertált, az még nem beteg! 🙃

Ez mind igaz az ASD (és szinte az introvertáltság) betegségként való klasszikus megítélése esetén. Az ASD modern megítélése már nem tekinti azt disordernek, hibás működésnek, hanem az átlaghoz képest egy másfajta módon való idegrendszeri működésnek, neurodiverzitásnak, annak előnyeivel és hátrányaival együtt. És a modern "fejlesztése" szerint elsősorban találjuk, teremtsük meg azt a világot magunkban és akörül, ahol jól tudunk a saját "eszközeinkkel működni", ahelyett, hogy az elvártaknak megfelelően, idővel magunkat szénné kiégetve, maszkolva igyekezzünk a többségi, neurotipikus világhoz alkalmazkodni. A könyv szerintem pont ezekről az elvekről szól. Te más elveket látsz emögött?

@@preprocessor , teljesen jogos felvetés, ha az ASD régebbi definícióját, mint rendellenességet vesszük. A modern szemlélet szerint az ASD-ről, mint egy másfajta működésmódról, neurodiverzitásról, és közel sem "betegségről" beszélünk. Beleértve a testi (szenzorosság) és érzelmi világ helytelen érzékelése miatti nem zsigeri, hanem tanult mintákat, ebből a bizonytalanságból adódóan a metakommunikáció és más társas viszonyok zavarát (introvert?), a részletekből és nem a teljes képből kiinduló gondolkodást, és a gyermekkor óta fennálló, negatívnak érzett vagy tapasztalt külső visszajelzésekből adódó zsigeri szégyent, és frusztráltságot, és sok más dolgot. (elnézést a hosszúrásért, de ezeket azért írtam le, hogy egy sokkal szélesebb"spektrumot" értsünk alatta, ne egy tipikus esőember képe jöjjön fel) A modern fejlesztése szerint nem a neurotipikus, mondhatni átlagos társadalmi igényekhez kell minden energiánkat felemésztve alakítani, maszkolni a viselkedésünket (ebből jöttek a disorder-ek, antiszoc dolgok, ahogy fentebb megjegyzed (meg 1000 féle más disorder is)), hanem egy olyan elfogadó belső és külső világot kell teremtsünk magunknak a külső elvárásoktól mentesen, ahol jól tudunk lenni, élni, működni, mert ez megszűnteti a zsigeri szégyent, a más emberek mellett érzett incompetencia okozta feszültséget. És én ebből a könyvből pont ezt ezeket a problémákat és a wellbeing-hez való, a mainál sokkal célravezetőbb hozzáállást vettem ki, ahogy szerintem te is. A lényeg, hogy ugyan fontos, hogy a megfelelő további irány megtalálásához megfelelően őszintén tudjunk rátekinteni a magunk állapotára, de nevezzük így vagy úgy, a könyv a nem neurotipikus (extrovert) világból egy nem neurotipikus (introvert) embernek megfelelőbben élhető kiutat mutat. És hálás vagyok, hogy ezt a könyvet (is) ide bedobtad, minőségi időt, munkát, energiát és jóérzést tettél bele, ezzel segítve egy szebb, jobb világ felé vezető utat.

Nem kimondottabban vagyok tapasztalt a társkeresés vonalon (olyannyira, hogy a legelső komoly barátnőm azóta a feleségem... 😅), de az olvasott, másodkézi tanulságok és az általános önfejlesztési szemszögem alapján azt mondanám: ne a társkeresésre koncentrálj! Koncentrálj magadra, hogy A) a saját bőrödben jól érezd magad, és B) merülj el olyan hobbikban/érdeklődésekben, amik még introvertáltként is kapcsolódásra késztetnek és/vagy ki tudnak mozdítani otthonról. Itt nagyobb valószínűséggel fogsz majd olyanokkal találkozni, akik eleve kompatibilisek (vagy legalábbis előszűrtek), amiből akármi is lehet. Ha meg nem, az se lesz baj, mert magad jól érezni mentél, nem dedikáltan társat keresni. Sok szerencsét! 😉

Ó abszolút, minden ilyen személyiségjegy valójában egy spektrum. Azért érdemes a két végletet tárgyalni, mert azok a támpontok segítségével mindenki könnyebben belőheti magát. És aztán persze finomhangolhatja magát, ízlés szerint, az arany középút felé - hogy Arisztotelész is büszke legyen! 😇

Na szerintem pont az ilyesmihez való az emlegetett "befőttes gumi" hasonlat: ha szeretnél kapcsolódni, csak úgy érzed, nem nagyon tudsz (még!), akkor "nyúlhatsz" abba az irányba. 🙂

Szia kedves Attisos ex-admin! Emlékszem, persze - te intézted oda nekem a posztolási lehetőséget, amiért újfent köszi! Láttam a megszűnést, és egy valami szélső thread-ben beszélgetést is, hogy akkor legyen-e új, de azóta tényleg le vagyok maradva. Minden esetre frankó lenne az a discord, jöhet a meghívó, szívesen jelen lennék ott is! 😊

Ez a könyv nem kimondottabban érinti ezt a területet - nekem meg nem sok személyes tapasztalatom van, mert még egyetemi éveim alatt a tanszékhez kerültem, és azóta is ott vagyok... 🙂 De így full látatlanban, általános érvényűen annyit tudnék mondani, hogy én az IKIGAI modellt követném: 1) szeressem, 2) legyek benne jó, 3) legyek általa hasznos, és 4) akkor majd jön a pénz is. A tradicionális "munkakeresés" általában feltételezi, hogy az 1/2 már adott, és a harmadik pontnál elkezdjük keresni, hogy kinek tudnánk ezzel hasznosak lenni. És persze, erre ott a LinkedIn profil + hálózatépítés, interjúra járás, stb. És szerencsére a helyszín is egyre kevésbé számít, mióta a remote munka sem megy eretnekség számba. DEEE: én akkor is azt mondanám, hogy először az 1-es/2-es pont érdemel egy kör komolyabb átgondolást. Sok szerencsét!

@@preprocessor Köszönöm,az 1,2-es ponton már rég túlvagyok! Kereskedelem,szeretem,jól csinálom,akarom is,de semmi! A kor igencsak sokat nyom a lantba,pláne errefelé! A tapasztalat,akarat csak egy dolog! Köszönöm a választ!

​@@user-sx4ep3zf2x Na ez kezdésnek nagyszerűen hangzik - a kor sajnos nem mindenkinél garancia, hogy nincs beleragadva valamibe, amibe talán nem is szeretne, ha megállna átgondolni. De ha az 1/2 tényleg stabil, és a 3 az elakadás, akkor viszont Alex Hormozi tanácsait tudom visszhangozni: érdemes keresni egy kielégítetlen igényt a piacon, és kielégíteni. A tradicionális munka gyakorlatilag annyi, hogy valaki más keresi meg és elégíti ki a vevők valami igényét helyettünk, mi meg segítünk neki némi pénzért cserébe. Ha ezt a munkáltatót kivágjuk középről, és magunk tanulunk meg együttműködni a potenciális vevőkkel, akkor nem tarthat vissza más, csak a piac maga. És ott már majd jobban számít a tapasztalat és az akarat - a kor meg gyakorlatilag semennyire. 🙂

Hallottam már róla véleményeket mindkét oldalról. És igen, elméletileg LEHET veszélyes, ha valaki amúgy valami egyéb okból nem tud rendesen az orrán lélegezni fekvő állapotban (orrsövényferdülés, polip, allergia, stb), és mégis erőszakkal elveszi magától a száj lehetőséget (ehhez az állapothoz nyilván orvos kéne). Vagy ha teljesen, kvázi "légmentesen" próbálja lezárni a száját. Vagy ha nem megfelelő ragasztószalagot használ, ami bőrirritációhoz vagy valami belélegzett káros anyagokhoz vezethet. DE: amit én mondok, az A) kímélő és ártalmatlan ragtapasz, B) csak egy kis darab a száj közepére (ilyen Hitler-bajusz jelleggel), ami épp csak összefogja az ajkakat, és C) ezt is csak olyanoknak, akiknek amúgy szépen MENNE az orrlégzés fekve is, csak épp kinyílik a pofájuk és horkolnak miatta. Ilyen formájában azt mondanám, egyáltalán nem veszélyes, a légzést összességében nem gátolja, az apnoét nem erősíti (ha van egyáltalán), a bőrt nem irritálja. Csak jelentősen csökkenti a horkolást, és rákényszerít az orrlégzésre (ami, mint ugye a videóban is kiveséztük, jó dolog). 🙂

🥳

Azért ahhoz is tehetség kell, hogy másokat leszarásra inspiráljon az ember, nem? 😅 A leszarás és az inspiráció általában egy skála két ellentétes vége... De viccet félretéve, örülök, ha hasznos!

Köszönöm, igyekszem! Podcast szemszögéből pedig kettős a válasz: egyrészt olyannyira gondolkozok benne, hogy már létezik is, és szó szerint ugyanezek az összefoglalók, csak tisztán audio, lásd podcasters.spotify.com/pod/show/preprocessor . Másrészt ha ezek MELLÉ gondoljuk, akkor nem is tudom. Önállóan sokkal inkább a "rendes", kamerás videózás és a szövegkönyv-nélküli, kicsit közvetlenebb tematikus monologizálás felé tervezek hajlani. De ha mondjuk lenne egy(-két-három) hasonszőrű "szakmabeli" partneres összefogás, ahol ilyen jellegű témákban kötetlen beszélgetés, na abban mondjuk benne lennék. Szerinted hogy lenne érdemes? 🙂

Én pedig köszönöm a (rendszeres) reakciót. Nagyon fontos motiváló tényező azt látni, hogy valódi embereknek segíthetek ezekkel - és hát az "algoritmusnak" is ez segít a terjesztésben... 😊

Csak 100 ilyen lelkes követőm legyen az egész országban, és hipp-hopp ebből fogok élni! 🥰

Ugye? És mégis úgy kezeljük, mint valami "gyengeséget"... 🙄

Na akkor pont te voltál a célközönség! És amúgy az a tippem, hogy akadna még hasonló alany bőven kis hazánkban, aki nem ismerte, de beütne neki, ha ismerné. Ezért is szeretném teljes erőbedobással terjeszteni...

Hááát, őszintén szólva, az alvás és úgy általában a hosszú egészséges élet szemszögéből leginkább azt mondanám, hogy minél hamarabb keress valami alternatívát és ne dolgozz 3 műszakban! 😅 (Feltételezem nem ezt akartad hallani, bocsi!) Amíg pedig adott a helyzet, addig is próbáld mindig megadni magadnak a legalább 8 órás keretet az alvásra, legyen az időben akárhol a nap közben. Ha komolyan veszed az alvás fontosságát, és kihozod a jelenlegi helyzetedből, amit lehet, akkor már előrébb vagy! 👍

@@preprocessor igen, mindenképpen szeretnék váltani. Csak még keresem a célom. Úgy érzem néha, hogy ez egy masszív szopókőr :D

@@joc1kaa Hehh, nagyon ismerős a megfogalmazásod! Én "szopoda" névvel szoktam illetni... 🤣

Ugye? Fáj az igazság, hogy a fene egye meg... 😅

"Hard times, be koldus" 🤣 Ebből muszáj lesz pólót csináltatnom...

@@preprocessor 🤣🤣🤣 Végem

:) Több mint szerencsét kívánok!

Épp akartam lecsapni a magas labdát, hogy na hát akkor "több mint szerencsét kívánok", de erre nem ellőtted? 😅 Sebaj, mondok akkor kevésbé frappánsat, de cserébe talán hasznosabbat: az szerintem nem olyan fontos, hogy mit találsz, ha egyáltalán keresel - és nem csak keresés nélkül elfogadod az alapértelmezett válasz opciókat. Minden esetre örülök, ha neked is úgy beüt ez a szöveg, mint nálam... 😍

Abszolút, az empátia üzenettel, mint alternatívával is tökre egyetértek - de ahogy Wallace is mondja, végső soron nem az fontos, hogy mit választunk, hanem hogy aktívan válasszunk valamit és ne csak sodródjunk! 👍

Ugye? Ez a Dave Wallace most jól kiosztott minket, aztán mehetünk a sarokba elgondolkodni az életünkön... 😅

Én is! Az elmúlt hetekben csak 69-szer olvastam/mondtam/hallgattam végig a felvétel és vágás és zenei aláfestés közben, de most a premierre én bizony 70-edszer is leültem elé, és még mindig végig behúzott. 🤔

áhh nagyon komoly ilyeneken gondolkodok mostanában.

Hát még én! Igencsak sok levélváltás történt a háttérben, mire kikuncsorogtam magamnak ezt a publikálási lehetőséget a jogtulajdonostól. Ééés mellette kiadót is keresek, akik esetleg megjelentetnék magyarul könyv formában... This Is Water for president! 🥰

@@preprocessor A Bázis Könyvek sorozatba mondjuk pont belepasszolna szerintem.

@@karolyfejes9764 Ó, köszi, ők épp nem is voltak még a radaron, de tényleg jó illeszkedésnek tűnik. Biztos futok náluk is egy kört! 👌

Abszolút - szerintem részben pont azért sikerült ennyire jól ez a könyv, mert inkább pszichológia, mint pénz. Kb. mint ahogy Oliver Burkeman 4000 hét című könyve ( preprocessor.hu/oliver-burkeman-4000-het ) is inkább filozófia mint klasszikus időmenedzsment. Van mélységük. Van általánosítható mondanivalójuk. Az ilyeneket próbálom leválogatni. 😇

@@preprocessor köszönöm a linken, ügyes vagy, annak különösen örülök vagyok annyira figyelmes, hogy észrevettem. Valòjàban minél jobban öregszünk annàl jobban okosodunk. Ez jò

Örülök, ha hasznos! 😉

Semmi szükség elnézést kérni - ha már volt rád akkora hatással a videó, hogy kikívánkozott egy komment, az bőven jó. Értelmezés szempontjából pedig én személy szerint annyit mondanék, hogy a lényeg az empátia. Bajtársnak tekinteni a másik felet, akivel közösen törekedtek a megértés és megoldás felé. Aztán a többi már csak ennek a technikai segédletei - hogy hogyan érdemes úgy fogalmazni, amiből a másik majd nem gondolja, hogy a kurva anyját, mikor én nem is azt akartam sugallani. 😅 Aztán ha sértődés nélkül el tudunk jutni odáig, ahol mindenkinek kint vannak a lapjai az asztalon, onnantól a megoldás már általában gyerekjáték.

Azok igen szép eredmények, gratula! És persze, nyilván nem egy klasszikus testépítőtől fogjuk hallani az állati termékek elhagyását, de a Kék Zónáknál például szintén emlegetik. Ha nem is elhagyni, de növényi-túlsúlyba billenteni az egyensúlyt.

Hát látod erre soha nem gondoltam volna, hogy a szerencsejáték vonalról fogok valakit behúzni véletlenül - arra meg pláne nem, hogy ennek ellenére sikerül fenntartani az érdeklődését! 😊 Minden esetre igen, elég sok mindent kellett nekem is levetkőzni, hogy az iskola meg ne keserítse a tanulási hajlamomat...

Örülök, ha hasznos - igyekszem pontosan ilyen "tömörre" készíteni ezeket az összefoglalókat, hogy megérjenek akár többszöri hallgatást is. Őszintén szólva lassan nekem se ártana majd ismételni a régebbi dolgokat... 😅

Köszönöm, így legyen mindkettőnknek! Mellesleg ezért is fontos szerintem olyan irányból közelíteni, amit ingyen is csinálna az ember - mert egy jó ideig nagy valószínűséggel ingyen is fogja. 😂 De úgy gondolom, kellő mennyiségű próbálkozással az válik egyre valószínűtlenebbé, hogy NEM sikerül.

Ez nagyon jól esik, köszönöm! Nekem is egy újabb strigula ez az egész könyv Joseph Campbell mitologikus szemlélete mellett, miszerint (az én értelmezésemben) mindenben lesz lecke, amiben keresi a leckét az ember. 🙂

Hű, bevallom, több Robert Greene-t nem terveztem a belátható közeljövőben. Őszintén szólva nekem nem nagyon passzol ez a Machiavelli stílus. De mindenképp felírom a listára, és hosszabb távon jó kiegészítés lehet... 👍

Szépen haladsz nagyon a back-katalógus visszanézésével is! Mindenki csak fele ennyi Preprocessor-t fogyasszon, és hipp-hopp ebből fogok élni! 😉

Hehh, tényleg - ilyen kelet/nyugat szemszögből még nem is gondoltam rá... 🤔 De azért milyen jó lenne, ha nem a köznép bedarálásával lenne elfoglalva mindkét irány!

Ugye basszus? Olyan pofáncsapás ez, ami bizony mindenkire ráfér... 🤐