Makoto Fujimura: Művészet és hit | Tűzfal #24

Ebben az epizódban a művészet és a teológia kapcsolatát egy japán festőművész szemüvegén át vizsgáljuk meg, és magunk is rácsodálkozunk, mennyi szépség és igazság van ebben a kalandban!
Támogatás:
Revolut azonosító: @tuzfal
Számlaszám: LT65 3250 0161 1066 7692
Kövess minket a Facebookon is: www.facebook.c...

[@adamzsolt6533]

Köszönjük szépen 😇 ez szép volt ❤️

[@oromporkolt]

Szerintem a művész-elit csak azokat a keresztény művészeket veti ki magából, akik művésznek nem jók, csak mittudomén, keresztény tematikájú műveik vannak, de középszerűek. És ráfogja, hogy "keresztényüldözés" - holott csak tehetségtelen. (Keresztény művészként ezt látom)

[@laszlobolyki712]

Kedves oromporkolt! Ilyen is van, amit írsz, én is ismerek ilyeneket, de ez teljesen más jelenség, mint amiről én beszéltem. A klasszikus zene világában engem sem ért még hátrányos megkülönböztetés a hitem miatt, de pl a Bolyki Brothers első stúdióalbuma, a The Fruit of the Spirit azért nem egy bizonyos nagy kiadónál jelent meg, mert bár a zene kellett volna nekik, de csak akkor, ha megváltoztatjuk a szövegét. Aztán ott van Hollywood, ahol több olyan filmet utasítottak már el a nagy stúdiók, amelyek Jézusról, vagy nyíltan keresztény témákról szóltak, aztán független filmekként hatalmas sikereket értek el. Visky András Kitelepítésének sikere azért is nagy dolog, mert a magyar irodalmi elit felső köreibe eddig nem igen léphetett be ilyen nyíltan keresztény tematikájú alkotás. Szóval abban igazad van, hogy létezik a “hívő gagyi” jelenség, de az is valóság, hogy a tudomány világában, akadémiai körökben és a művészvilágban mindenképpen kisebbségi létre kell berendezkednie annak, aki hitvalló keresztény.

[@oromporkolt]

@@laszlobolyki712 igen, persze, ez a jelenség is abszolút létezik, de ez talán magának a kereszténységnek a nyílt elutasítása, és nem annyira a művész elutasítása amiatt, hogy keresztény. És talán ez műfajonként is változó - más az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében, a filmben... A képzőművészet talán annyiból szerencsésebb helyzetben van, hogy nincs szem előtt, eleve eladhatatlan, nem is számíthat nagy piacra, érdeklődő tömegekre, (szinte csak a kollégákat érdekli, ha egyáltalán bárkit...) ezért nem is szempont pl. hogy a kereszténység eladható-e. Ebben a vizuális művészeti műfajban van sok művész, aki keresztény és a művekben - temaikájában, vagy motivációjában, vagy hatásában jelen van vagy érvényesül is a keresztény tartalom, a keresztény spiritualitás, mint Karátson Gábor, vagy Kárpáti Tamás... vagy a Váli Dezső, aki hitvalló keresztény... vagy a Lovas Ilona, vagy az építész Nagy Tamás, stb... akik mind-mind részei lettek a kánonnak, mert a művészi kvalitásuk vitán fölül álló, érvényes. Visky könyve is keresztény tematikájú, motivációjú, stb, de mint irodalom, mint művészet is a legmagasabb rendűek között van, és ez még azok számára is nyilvánvaló, akik a kereszténységet amúgy elutasítják, mert működnek a műnek az olyan mély rétegei is, amik mélyebbek, egyetemesebbek a kereszténységnél is (értsd jól), és ez megszólítja a nem hívőket is - mert igazi, élő, működő művészet. Győrffy Ákos is ilyen. De egyébként a MOMÉn én is tapasztaltam ezt a vizuális művészet terén is, amit mondasz, hogy valakinek a munkáját a keresztény tematika/funkció miatt utasították el, de mégis, ez a szomorú jelenség, a keresztény művészet háttérbeszorítása, talán mégis inkább a zene és a film világában jellemzőbb.