Kedves Gyerekkulcs! Én úgy érzem nálunk túl sok a kényelmi szabály. Van arra valami ötleted hogyan tudnánk ezeket elengedni? Vagy kevésbé hevesen lereagálni? Néha úgy érzem szegény gyerek csak valami számomra kényelmetlen dolot tett (pl kiborította a teregetni vaó ruháskosarat) és úgy reagálok mintha a konnektorba nyúlt volna... Köszönöm előre is, a tudsz segíteni. :)
Kedves Márta! Először is ne ostorozd magad miatta! Mindannyian néha így reagálunk, mert mi is vagyunk fáradtak, nekünk is vannak nehezebb napjaink... és utána persze nekünk kell feltakarítani... De érdemes magunkon dolgozni, mert valóban nagyon romboló hatással van a szülő-gyerek kapcsolatra, ha egy nap során nagyon sok ilyen reakciónk van. Változó, hogy kinek mi vált be, hogy türelmesebb / empatikusabb tudjon maradni. Holnap fog kikerülni a workshop utolsó napja - ott elmondom, hogy én milyen szemlélet mentén kezdtem el dolgozni saját magamon. Ha esetleg érdekel, akkor nézd meg! :)
Szerintem egyáltalán nem evidens dolgok ezek. A baráti körben szinte minden szülő kínlódik a szábálybetartatással, és hasonló játékötlete még egyiknek sem volt. Szerintem igenis használható és jó ötletek ezek.
@@Hegyeklanya De igen ezek már 50-60 éve is evidens dolgok voltak. Használtuk. Magától értetődő módon. Evidens módon. (Sajnálatos, ha számotokra nem az.) Nem volt mit agyalni rajta. Nem azt mondtan, hogy nem használható, hanem hogy nem volt mit görcsölni rajta, egyértelmű volt, hogyan kell csinálni.
Kedves Ildikó! Őszintén mondom, hogy az Ön gyermekei igazán szerencsések, ha ennyire tudatosan, empatikusan és játékosan tudta nevelni őket. ❤ Bevallom, hiába vagyok pszichológus, nekem a mai napig sok munkámba kerül, hogy ilyen szépen tudjam nevelni őket, és le tudjam vetkőzni a hozott mintáimat.
Nagyon jó tanácsok baráti hangvétellel. Ingyen és kedvesen,sorstársként megosztja a tudását.
Köszönjük szépen ! 😇
de jó így strukturáltan ránézni! Köszi!
Nagyon szimpatikus vagy
Kedves Gyerekkulcs!
Én úgy érzem nálunk túl sok a kényelmi szabály. Van arra valami ötleted hogyan tudnánk ezeket elengedni? Vagy kevésbé hevesen lereagálni?
Néha úgy érzem szegény gyerek csak valami számomra kényelmetlen dolot tett (pl kiborította a teregetni vaó ruháskosarat) és úgy reagálok mintha a konnektorba nyúlt volna...
Köszönöm előre is, a tudsz segíteni. :)
Kedves Márta! Először is ne ostorozd magad miatta! Mindannyian néha így reagálunk, mert mi is vagyunk fáradtak, nekünk is vannak nehezebb napjaink... és utána persze nekünk kell feltakarítani... De érdemes magunkon dolgozni, mert valóban nagyon romboló hatással van a szülő-gyerek kapcsolatra, ha egy nap során nagyon sok ilyen reakciónk van. Változó, hogy kinek mi vált be, hogy türelmesebb / empatikusabb tudjon maradni. Holnap fog kikerülni a workshop utolsó napja - ott elmondom, hogy én milyen szemlélet mentén kezdtem el dolgozni saját magamon. Ha esetleg érdekel, akkor nézd meg! :)
Manapság tényleg ilyen tanácsokat adtok a szülőknek? Ezek evidens dolgok!
Nem is értem. 🤦🏻
Szerintem egyáltalán nem evidens dolgok ezek. A baráti körben szinte minden szülő kínlódik a szábálybetartatással, és hasonló játékötlete még egyiknek sem volt. Szerintem igenis használható és jó ötletek ezek.
@@Hegyeklanya De igen ezek már 50-60 éve is evidens dolgok voltak. Használtuk. Magától értetődő módon. Evidens módon. (Sajnálatos, ha számotokra nem az.) Nem volt mit agyalni rajta.
Nem azt mondtan, hogy nem használható, hanem hogy nem volt mit görcsölni rajta, egyértelmű volt, hogyan kell csinálni.
Kedves Ildikó! Őszintén mondom, hogy az Ön gyermekei igazán szerencsések, ha ennyire tudatosan, empatikusan és játékosan tudta nevelni őket. ❤ Bevallom, hiába vagyok pszichológus, nekem a mai napig sok munkámba kerül, hogy ilyen szépen tudjam nevelni őket, és le tudjam vetkőzni a hozott mintáimat.
@@Gyerekkulcs Köszönöm. Nem voltak ezek kivételes módszerek. A józan ész diktálta őket. És nem volt szükség ennyi hókusz-pókuszra mint manapság.n🤷