Előkerült a fiókból a "maradék komment": A norvég meccsnél szerintem Szabi (bocsánat, ha nem jól mondom!) valami mást látott, mint amire én emlékszem: a magyar csapat a 45-50. perc között már padlón volt. A második félidő 17-11 lett, az első 13-11. Az elsőnél a kapus (azt hiszem, már akkor is Janurik) óriásiakat védett, így lett csak 13, a másodiknál a norvégok elbohóckodták a végét, Reistad rengeteget hibázott, labdákat adott el, és megint volt pár védés a kapuban - így lett "csak" 17. 13-6-ra állt már ez a félidő az 51. percben, és utána csak 4 gólt kaptunk - emlékeim szerint kifejezetten azért, mert a norvégok már támadásban sem összpontosítottak, és a magyarok tudtak könnyű labdákból indulni. Nekem egyáltalán nem az az érzésem volt, hogy "na, rendeztük a sorokat, tisztes helytállás", hanem hogy sem mi, sem igazán a norvégok nem akarták, hogy nagy verés legyen a vége. Talán babonából sem, mert nekik az 2012-ben nem jött be. :D Schatzl kapcsán (azon túl, hogy ő is végig hozott egy olyan szintet, amivel működött a szélek erőltetése) én azért - nem sértő vagy rosszindulatú szándékkal mondom a kritikát - azt várnám, hogy nemsokára háttérbe szorul vagy visszavonul a válogatottságtól, ahogy klubszinten is háttérbe húzódott. Képességei vitán felül állnak, és nekem jóval kevesebb kiemelkedő balszélső jut az eszembe az elmúlt évekből, mint jobbszélső, úgyhogy neki adottságai alapján szerintem megadathatott volna, hogy akár egyértelműen a világ legjobb balszélsője legyen egy adott ponton... véleményem szerint ez azért nem adatott meg, mert soha nem bírta a terhet. Bizonyos szemszögből mondhatnánk, hogy olyan, mint Malestein, "vannak rossz napjai", de van egy nagy különbség: ha Schatzl kihagy a meccs elején két helyzetet, számára az a meccs véget ért, nem fog belőni semmit, de leginkább még bevinni sem. Márton Grétáról az a kép él bennem, hogy éles helyzetben legalább olyan jól dobott, mint egy lazább pillanatban, Schatzl viszont rendre megremegett. Mondom ezt úgy, hogy szerintem ha csak a technika és a fizikai adottságok lennének a célkeresztben, akkor Schatzl kimagasló lenne, míg Márton "csak" jó. Hát ennyit számít az "akarat". Bordás is, az "akarat" nem hiányzott, úgyhogy most nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy mással aztán biztos jobb lett volna - de nem ügyes, ez biztos, és védekezésben is hibázgat. Típushibája, hogy annyira próbál faultolni, hogy rendszeresen két kinyújtott karral lökdösi az irányítót - ez részben elég veszélyes kiállítás szempontjából, másfelől viszont egy erősebb játékos simán átlövi vagy bejátszik belőle, és ugye ilyenkor nincs már szabad keze. Ahogy beszéltetek a játékosokról, lehet, hogy bennem van a hiba, hogy BL topcsapat szintet vártam el folyamatosan a válogatott meccseken, de nekem mondjuk talán csak Dione Housheer az, akiről az jut eszembe, amit Ketiről mondtok: egy elég töredezett, kétesélyes generációváltásban levő holland csapatot gyakorlatilag a hátán vitt meccseken át, és egymás után vette át sírva a POTM címeket. Amikor egymás után két vesztes meccsen kapsz meccs legjobbja címet, az jelent valamit... Neki gyakorlatilag az elemekkel is harcolnia kellett, és szerintem még fél éve sem nevezte volna meg senki a legjobb jobbátlövők egyikeként. Keti stabilan igen jó volt, de szerintem messze nem volt ilyen nehéz dolga, nem kellett folyamatosan a csapat fölé nőnie. Ezzel együtt róla is nagyon sok gondolatom van, de holnap se végzünk, szóval csak kulcsszavakban: Mörk, a lövőtechnika, az elkapások, az elővételezés, Albertsen irányítója(???) és a rengeteg szélre letett labda, ami azért Kuczorára például messze nem annyira jellemző. :D Szemerey Zsófi története mesébe illő, akár onnan nézem, hogy a Fradiból lényegében kibukott, akár onnan, hogy amikor Szikora kimagasló volt, akkor valószínűleg legfeljebb negyedik lehetett a sorban, akár onnan, hogy Böde-Bíró Blanka kivédi Milosavljević hetesét vagy hogy Darleux Metzbe igazol... amennyire értem, ő egyszerűen olyan jól védett, hogy nem volt milyen jogcímen leültetni. Ilyen még Magyarországon is van, ha nem is sokszor. Én rühellem a 7 a 6-ot, talán már mondtam, szerintem messzemenőkig igazságtalan, amit a dán férfi válogatott sikereinél jobban nem is lehetne illusztrálni - de tényleg érdekes, hogy magyar csapatoknál (legalábbis női csapatoknál) nagyon ritkán látni. Montenegró ellen amúgy nekem konkrétan a 7 az 5 merült fel, mivel sok kiállítást kapnak, viszont még 6 az 5 ellen is igen szívósak.
Hú, ez egy nagyon hosszú videó, valószínűleg kap tőlem a kommentszekció egy szőnyegbombázást, ahogy bizonyos témákhoz elérek... A statisztikákkal kapcsolatban hadd "suttyóskodjak" egyet: szerintem azért mostanra a foci már eljutott arra a pontra, hogy a sok statisztika zavaró és sokszor teljesen ellene mond az ember intuíciójának, hogy ki volt jó igazából. Nem vitatom el egy "rakkolós" játékos vagy egy kemény labda nélküli munkát igénylő poszton jól teljesítő játékos jogát, hogy elismerjék a munkáját, de közben azt is érzem, és ennek Szoboszlai maga az eklatáns példája, hogy már kialakult az a műfaj, hogy valaki nem gólra, hanem ezekre a játék végkimenetele szempontjából egyébként irreleváns mérőszámokra játssza a futballt. Szoboszlaira is legtöbbször nagyon nehéz ráfogni, hogy rosszul játszik, de valójában nincs meg az a látható ráhatás, amit az ő posztján azért elvárna az ember, és egyébként ezt sokszor láttam válogatott meccseken is. Közben ráadásul pont azt látjuk, hogy az xG sokszor botrányosan nem adja vissza egy mérkőzés, vagy akár egy teljes torna eredményét, ez pedig aránylag sokszor így lenne szerintem kézilabdában is, ha megcsinálnák ezt a rendszert. Miért van az, hogy a magyarok kis híján megverték a németeket, majd minden szempontból jobbnak tűnő játékkal, gyengébbnek tűnő németek ellen simán kikaptak? Miért van az, hogy egy játékos egy teljes szezon alatt fenomenális számokat hoz (akár ilyen elvontabb statisztikákban), majd eltelik 1-2 év, és nem értjük, mit látott ebben a játékosban bárki? Lehet, hogy a válasz az, hogy még nem elég jók a mérések és nincsenek meg a megfelelő összefüggések, de akkor meg azt mondom: a semmilyen statisztika is jobb, mint ami "nagy magabiztossággal" téves következtetésre juttat.
Sajnos már nem emlékszem melyik mérkőzés után történt az, hogy ránéztem a statisztikára és csak egy szó jutott eszembe, amit ide most nem írok el 😂😂 Tehát akkor a mérkőzés képe egyáltalán nem azt sugallta, amit a számok mutattak a statisztikában. Ezért egyetértek azzal, hogy valóban csalóka lehet ez, viszont ott a másik oldal, amikor pedig nagyon-nagyon sok minden kiolvasható belőle és más megvilágításba kerülnek a dolgok. Én például imádom ezeket bújni és gyakran is támaszkodom rájuk, mert bőven vannak benne érdekes dolgok. Például, ha Klujber lövéseit vesszük alapul azt láthatjuk, hogy középre csupán négy labdát lőtt, azt is lábközé, amiből mind a négy gól lett. A félmagas lövéseit a kapusok nagy százalékkal védték, de akár alsó, akár felső sarkos próbálkozásai - megkockáztatom - 80%-a góllal zárult. Emellett ezekből az itt használt részletes statisztikákból kiolvasható az aszisztok, kiharcolt hétméteresek és szerzett labdák száma is. Simon és Vámos kapcsán nem minden mérkőzés szólt a lőtt gólokról, amire mindenki emlékszik, de ha visszagondolunk, vagy elővesszük a statisztikát, akkor azt láthatjuk, hogy ketten együtt kiosztottak 7-8 gólpasszt, kiharcoltak 5 hétméterest meg szereztek 3 labdát.
Még mindenképpen akarok a tartalomhoz írni egy-két "könyvet", de kéne egy komment magáról a podcastről is! Szóval le a kalappal, én a Vakszról költöztem át, szerintem még nem ismerik elegen ezt a podcastet, pedig ez az, ami egy korábbi Vaksz-néző számára a legvonzóbb és leginformatívabb lehet, bizonyos módon jóval mélyebb és részletesebb is persze. Amit külön kiemelnék, az az, hogy olyan részleteket tudtok elkapni - például Szabi története Simon Petra "beugrásairól", Hergeirsson megjegyzése a magyar bajnokságról, de korábbról ilyennek mondanám a csehek megdöbbentő lövőstatisztikáját is - amik egyfelől megvilágító erejűek, másrészt tényleg emlékezetessé teszik az adott tornát, tényleg megőriznek valamit. Néha én sem értem, van-e értelme hétről hétre ennyi meccset megnézni - és itt a válasz, az ilyen pillanatokért, ilyen meglátásokért van értelme, és ezeket van értelme megörökíteni! Másfelől ilyen hosszúságnál szerintem elgondolkozhatnátok azon, hogy valamilyen szinten felcímkézzétek a részeket. Statisztikák, cserejátékosok szerepe, egyéni teljesítmények... nyilván hogy milyen felbontásban, az már más kérdés, de jelenleg ugye a téma egysége az az 1 podcast, ami ilyen terjedelemnél már kicsit sok. :)
Köszönjük szépen a gondolatokat, ezért csináljuk, hogy akiknek nincs ideje, vagy affinitása ezeknek a számoknak, vagy gondolatoknak utána nézni átadjuk így számára. Gondolkodunk a címkéken, csak még a bevált módszer és struktúrát nem sikerült megtalálni, de rajta vagyunk az ügyön 😁😁
A védekezés sokszor ki van emelve, hogy mennyire kulcsfontosságú, így szerintem a utolsó meccs kapcsán külön ki kellene emelni, hogy bár nyilván mindenki az utolsó gólunkról beszél, de utána a franciáknak volt még egy támadása, és az a bronz nincsen meg, ha nincs Márton Gréta és Simon Petra elképesztő védekezése. Ha pedig Márton Gréta. Én nézegettem az EHF statisztikáit és bizony az egész magyar csapatból ő lőtt a legjobb helyzetkihasználással, 75%-kal. Így lőtt 15 gólt, mindössze hárommal kevesebbet, mint Schatzl Nadine, pedig Gréti két meccsen pályára sem lépett (a svédek ellen nem küldte fel Vova, a norvégok ellen meg betegség miatt nem volt ott), a lengyelek ellen meg egy darab labdát nem kapott a társaitól. Védekezni meg bármelyik másik szélsőnknél jobban tud, így alapvetően sem értem, hogy Schatzl miért volt alanyi jogon kezdő az összes meccsen, főleg, hogy a végére a lövőstatja 60%-os volt, a leggyengébb a szélsők közül. A másik dolog, amit még meg szeretnék említeni, az az, hogy mennyi gólt lő egy szélső, az nyilván függ attól, hogy mennyi labdát kap. És szembetűnő, hogy míg a jobbszélen Lukácsot valósággal tömtük labdával, addig a balszélt jóval kevésbé játszottuk meg. Az én véleményem az, hogy ha vannak minőségi játékosaink egy poszton, akkor azt ki kell használni, de néha úgy tűnt, hogy Vámos és Kuczora, ha passzolnak, akkor csak befelé látnak és teljesen elfelejtik, hogy amúgy a baloldalukon még van egy szélső. Lukácsról pedig annyit, hogy nagyon szép a teljesítmény, amit lehozott (70%-kal lőtt), de tudott ő valaha 90 fölött is. Amiről pedig igenis kell beszélni továbbra is, az Vova válogatási filozófiája. Ha egy edző összeállít egy keretet, akkor nyilván úgy válogatja a játékosokat, hogy nézi a képességeiket, a formájukat, meg azt, hogy ezek alapján mennyire bízik bennük, mennyire számíthat rájuk. Ez alapján tölti fel a keretet és ad neki mélységet, hogy aztán a lehető legjobban tudja optimalizálni annak kihasználhatóságát. Na most ezek után valaki magyarázza nekem el, hogy nála miért állandó kerettag egy Albek Anna, aki aztán rendre végigmozizza a tornákat, mint legutóbb az olimpiát is. Aki az Eb-n is ott lett volna, ha nem sérül meg. De ugyanígy Kácsor Gréta, vagy beállóban Pásztor Noémi. Ott vannak, de nem játszanak és nekem ez önellentmondásos. Mert nyilván azért hívta be őket, mert számít rájuk és bízik bennük, de akkor játszatni is kellene őket. Viszont ha nem küldi be őket, az azt mutatja, hogy nem bízik bennük, viszont akkor minek válogatta be őket?
Első gondolattal egyetértek, szóval nem is szeretnék semmit hozzáfűzni. A másodikkal is tudok azonosulni. Magamnak fel is írtam csak adásban nem hangzott el, hogy ha Albek keretben lett volna az Eb-n akkor hamarabb érkezett volna a pályára, mint Bordás. Ezzel pedig véleményem szerint, illetve ha az előző tornákat vesszük alapul, az ellenfélnek segítettünk volna a gólszerzésben, mivel rengetegszer lecsúszik Anna, vagy két perccel díjazzák a szabálytalanságát, a hatoson belüli védekezést már meg sem említem. Valóban vannak anomáliák még a keret kapcsán, de lépett előre mind a csapat, mind a stáb, ami reméljük a jövőben folytatódik!
Mivel Fradi szurkoló vagy, így teljesen érthető, hogy azokat a játékosokat dicséred, akik kedvenc csapatodban játszanak. Ez igazából csak azért fájó, mert minden játékos, még a szövetségi kapitány is kihangsúlyozta, hogy ez egy csapatmunka volt, mindenki hozzátett valamit a sikerhez, ami anélkül nem valósult volna meg. Szerintük a legnagyobb előrelépés az volt, hogy megtanulták azt, nem kell összetörni, megroppanni, ha te vagy a társad kihagy egy ziccert, rosszul helyezkedik a védőfalban...stb...hanem menni kell tovább, egymást segítve, mert csak így összefogva, összekapaszkodva lesz meg a siker. És így is lett meg. Ezért szomorú az, hogy a két nagy csapat szurkolói még ide is behozzák a Fradi-Győr ellentétet, pedig nem kellene. Van egy kép a bronz meccs után ahol Keti, Nadin, Vica és Blanka összekapaszkodva, összeölelkezve állnak. Nem játszanak már együtt, de szeretik, tisztelik egymást és ez az ami miatt közösen, vállt vállnak vetve tudnak harcolni a sikerért. Ami pedig Golovint illeti. Sokan szidták, bírálták döntései, válogatási módszere miatt. Az idő őt igazolta. Ahogy egy bizonyos Elek Gábor mondta a meccs után: " -A barátom nagyon megérdemelte ezt a sikert."
@@TiborSarudi És mondd csak, amit leírtam, abból mi nem igaz? Melyik része az, ami nem felel meg a valóságnak? Három dolog kapcsán írtam. Az egyik a bronzmeccs vége. Nem hinném, hogy azon lehetne bármit is vitatkozni. A második a szélső játék és a szélsó játékosok teljesítménye. Ott melyik az a rész, ami elfogult? Hogy Márton Gréta a legjobb hatékonysággal lövő szélsőnk? Ez nem vélemény, ez egy tény: Márton 75%, Faluvégi 73%, Lukács 70%, Schatzl pedig 60%. Vagy az a rész, mikor finoman utalok rá, hogy Lukács valaha sokkal jobban lőtt? Ez megint csak tény, mert az audiba való távozásuk előtt még az volt a nagy szenzáció, hogy egyikük az aktuális válogatott tornán 92 a másik meg 93%-kal lőtte a helyzeteit. Ezen is lehet vitatkozni, de mivel megint csak számokról van szó, eléggé felesleges. A két szél megjátszása is olyan, hogy felőlem aztán vitázzunk róla, de inkább érdemes lenne megnézni a meccseket. Az egyik szélen rendre mentek a labdák a lehető legjobb ütemben, míg a másikon ez nem működött annyira olajozottan. Külön kiemeltem még Gréta védekezését, ami meg szerintem mindenkinek egyértelmű kellene, hogy legyen, hogy mennyivel fegyelmezettebb az övé, mint akármelyik másik szélsőé. Ezért írtam, hogy semmi az égadta világon nem indokolta, hogy Schatzlnek járjon alanyi jogon a kezdő pozíció. Ezen vitatkozhatsz is, ha akarsz, csak hát akkor támaszd is alá valamivel és ne csak annyit írj, hogy én elfogult vagyok. Még az is lehetnék, felvállalnám bármikor. De nem vagyok az, én ugyanis igyekeztem az általam leírtakat alá is támasztani. Ezen kívül pedig vitattam Golovin válogatási felfogását. Ezzel is vitatkozz nyugodtan, csak akkor valami ellenérvet is hozz. Sőt, igazából még szeretném is, ha ezt valaki megtenné, mert akkor végre választ kapnék a Kácsor/Albek féle rejtélyekre is. És ha már Albek: sokak tetszését elnyerte, hogy a fiatal újonc, Csíkos Luca milyen ügyesen szállt be a meccsekbe és ő is hozzátette a magáét a sikerhez. Igen, ez így van. Csak hát Csíkos Luca baromira nem lett volna a csapatban, ha Albek a torna előtt nem sérül meg. A végén meg az Elek Gábor idézet... Igen, a legfontosabb része az, hogy "a barátom". Tudod, ők mind nagyon barátok. Ők egy nagyon nagy baráti kör, akik soha, semmiért nem fogják kritizálni egymást. Ez így volt az elmúlt közel 20 évben, meg is volt az eredménye. Mert hát csodaszép ez a bronz, csak ugye 1995-től 2005-ig volt egy rendkívül sikeres korszakunk, aztán az elmúlt 20 évben szinte semmi, csak a százmilliárdok ömlöttek a sportágba, meg az ott tevékenykedők zsebébe.
@@TiborSarudi Az olimpia után is hasonló kommentet láttam az úrtól, amiben minden FTC játékosnál meg volt magyarázva, hogy miért nem volt olyan a teljesítményük, amilyen, például Bírónál ott volt az az érv, hogy a védekezés nem adott neki elég támogatást, igaz arról már nem volt szó, hogy ezek alapján ebben Bordásnak is nagy szerepe volt. Ott is megvolt a Schatzl-fájás, noha Márton az FTC-ben is egy félidőt játszott a előző szezonban hiába jobb Hársfalvinál (mellesleg ott sem kap sok labdát a szélre), Lukácsnál kábé csak a gyenge védekezést sikerült kiemelni. Pedig amúgy tök jók lehetnének az írások, ha ne csak a számára kedvező statisztikát, meg tényeket emelné ki.
@@gaborlaufer8640 Albek Anna muszáj, hogy válogatott kerettag legyen. Nagyon kevés a jó balkezes lövő és ő még fiatal, 23 éves. Sokat fejlődhet még, a csapat fontos tagja lehet. Meg kell tanulnia védekezni és jó lesz. Nem várhatunk addig, amíg Fazekas Virág Dániában kész játékossá érik. Nincsenek erre kidobható évek, ahogy az a bizonyos általad említett 20 év(inkább csak 10-12) is úgy telt el, hogy egy Görbicz, egy Kovacsics , egy Tomori és egy Szucsánszki jelentette a válogatottat mert nem volt más. És a mostani EB-re lett kész játékos a 25 éves Klujber, aki már bírja a terhet, nem roppan össze alatta és ebbe a sorba tartozik Vámos, Szemerey, Tóvizi. És vannak még beépíthető fiatal játékosok, elég csak ránézni Golovin bő keretére. Nem lehet egy ritka balkezes játékost elengedni, mert épp nincs formában, vagy mert még fiatal és dolgozni, faragni kell rajta. Kácsor más eset. Aki ismeri őt az tudja, hogy vele miért nem lehet. De az "Albek sorba" tartozik Bordás és Pásztor is. Őket sem szabad elengedni. Foglalkozni kell velük, mert a beálló poszt is egy "likas" poszt. Arról nem is beszélve, hogy erős, hármasban védekező, birkózni, verekedni kész játékosra mindig szükség van. Ami Mártont vagyis inkább a bal oldalt illeti, mind a két szélsőnk jól védekezik ott, és ha már nézegetted az EHF statokat, akkor láthattad, hogy a jobb oldalról ahol Lukács és Klujber lófrál, több gólt kaptunk. És, hogy miért ez az oldal(bal) lőtt kevesebb gólt? Ha már említetted, hogy meg kellene nézni a meccseket, akkor bizony ott látható, hogy a támadó figuráink nagy része úgy volt kialakítva, hogy a bal kettő befejezés Kuczora, Csíkos, Juhász átlövése szinte középről, ami még a beálló megjátszás lehetőségét sem tartalmazta. A beálló, ha tehette zárt és nem is számított átadásra. Az említett három játékos nem is nagyon szórt labdát balszélre. Még az ide tévelygő Simon is inkább a reménytelen, ám gyakorta mégis sikeres betöréseket vállalta . Olyan nagyon sok variációt nem játszottunk. Nem véletlen a beálló hanyagolása sem. Ami még nem megy ne erőltessük. Érdekes egyébként még ebből a szempontból Kuczora lövőstatja. Többnyire a kapu bal oldalát (lövő szemszögből) lőtte, nem véletlenül csaltuk a centiket középre, mert így hatékonyabb volt, kevesebb lövését blokkolták vagy védték. A hatékony támadójáték úgy volt hatékony, hogy nem erőltettünk feleslegesen olyan dolgokat amik még ne mennek, amibe hiba csúszhat.
Szerintem igenis látszott, hogy Szemerey lehet elsőszámú, (a franciák elleni touloni meccsen mind a kétszer remek volt amúgy, csak a másodikon le lett cserélve) a Jysk kupán is ő kapott két félidőt a négyből. Bíró utána azért kezdhetett, mert korábban kétszer is megbűvölte a svédeket, Tataiék joggal gondolhatták, hogy próbálják meg mégy egyszer, szerencsére időben rájöttek, hogy ez nem az a nap. Engem annyira ezért nem is lepett meg, hogy Szemerey volt a favorit, látszott, hogy nagyon jól motiválta be magát. A Schatzl-anomália magyarázata: sokkal jobban kezdett (3/3 a svédek ellen, meccs legjobbja Törökország ellen), mint amivel zárt, öt meccsig remek volt a hatékonysága, utána jött egy spirál, amiből nem jött ki. Utána indokolt lett volna a csere. Klujber javulásának az oka elsősorban Vámos (és Kuczora) ugrásszerű fejlődése, hiszen már nem elég az ellenfeleknek az, hogy felkészülnek Klujberre (ezt jelzi, hogy én nem emlékszek olyanra, amikor megsoroztak volna minket, amikor ő pihent), kapott ő most már nagyon sok jó előkészítést. Kuczorának azért szintén volt egy csökkenő görbéje, a franciák ellen eléggé visszatért a korábbi verziójához, de utána nagyon szépen feltámadt. A hét a hatnál szerintem nem egy beállós verzióban kéne gondolkodni. Ott van a svéd verzió is, négy átlövő/irányítóval, ahhoz megfelelőbb lenne az állományunk. Előbbiek közül Pásztornak még az a 25 perc is sok volt a játékában, egészen elkeserítő hibákat csinált, amikor fent volt, kábé úgy mozgott, mint aki ma kezdte a kézilabdát. Papp Nikoletta nagy eséllyel azért nem támadott, mert Albek kiesésével Vova vigyázni akart rá, mint egyetlen nem beállós középső védőre. Amúgy ha három jobbkezes volt fent, messze nem volt rosszabb a játék, Tóth Nikolett azért nem kezdett jl, de a végén nagyon szépen felnőtt a feladathoz, reméljük ez ad neki erőt a folytatásra. Nekem még maradt két negatív dolog. Az egyik Juhász Gréta ismételten indokolatlan favorizálása, aki végre nem úgy került be a kezdő keretbe, hogy egy full semmilyen csapatban játszik, vagy nem az elsőszámú a posztján, a válogatottban ellenben folyamatosan ott van a semmire. Sokan Albeket támadják ezzel, holott azért nála több indok szerepel (magasság, balkéz, más kérdés, hogy ezek max elvi szinten állják meg a helyüket), de az, hogy Csíkos alig játszott, aztán azonnal ki is került a keretből JG miatt, az nekem kicsit felháborító volt. a teljes képhez hozzátartozik, hogy juhász amúgy nem szállt be rosszul, de aztán a norvégok ellen teljesen bezúzta magát. Nem fér a fejembe, hogy miért van valaki a válogatottban előrébb ugyanazzal a játékossal szemben, miközben a klubcsapatában mögötte van és messze nem hozza a számait (a hármas védő lehetett volna indok, de csak kettesben volt). A másik a Kácsor Gréta körüli kommunikáció volt, akinél azt mondták, hogy rögvest visszatér a lengyelek elleni szédelgés után, erre a végén a keretből is kikerült. Ez nekem kicsit fura volt.
Csíkos - Juhász kérdésben azért a nagy képhez hozzátartozik, hogy Csíkos volt ott a 18-as keretben, majd a bronzmeccsen is ismét ő játszott és nem Juhász. Az, hogy miért jött be a keretbe Juhász utólag és 2 meccsen miért ő került be a keretbe és játszott Csíkos helyett, annak akár kisebb sérülés vagy betegség is lehetett az oka, mivel ezekről a belső dolgokról nincs információnk, erről felesleges lamentálni. Szóval összesítve a torna legnagyobb részében plusz az egyik legfontosabb meccsen, a bronzmeccsen Csíkos kapott lehetőséget, így egyáltalán nem állja meg a helyét a kijelentésed, hogy Juhász favorizálva lett volna Csíkpossal szemben.
@@lajos-berenyi Amit írtam, arra alapoztam, amit láttam és hallottam, Csíkos kapcsán nem hallottam azt, hogy beteg lenne (másoknál igen). Ami pedig tény, hogy Juhász egész ősszel kapta a meghívókat 30%-os lövési mutatókra, tehát nem csak a mostani EB alapján írtam azt, hogy előnyt élvez. A bronzmeccsig Csíkos eleve három meccset játszott a hétből. Ettől függetlenül lehet, hogy neked van igazad, sőt nem is bánnám, ha ez lenne az igazság, de ez a sztori nem most indult.
Korábbi videóhoz is írtam, most megismétlem, a gyors-lassú játékot teljesen rosszul láttátok: a lassabb támadásvezetést csak a torna végefelé, legjellemzőbben a bronzmeccsen vette elő a csapat, a megítélésem miatt a torna végi fáradtság és esetleg a betegségek miatt is. A korábbi meccseken, pl a svédek meg a montenegró elleni kulcsmeccseken viszont pont mi gyorsítottuk a tempót. Főleg a svédek ellen volt ez némileg meglepő, hogy egy skandináv csapat ellen még mi gyorsítunk és lövünk több gyors gólt, mint ők. Tudom, hogy a torna vége, ezen belül a bronzmeccs a friss emlék, de ha már ennyit statisztikáztok, akkor illene utánanézni ezen statisztikai adatoknak a torna elejei meccsekről is. Egyébként pedig az, hogy a csapat képes ellenféltől, illetve saját állapottól (adott esetben mérkőzésállástól) függően más-más stílusban, tempóban játszani, az nagyon nagy előrelépés.
Ami a magyar játékosokat és a csapat statisztikáját illeti: röviden úgy foglalnám össze, hogy jó formán mindenki hozta, amit tud - vagy legalábbis egyeseknél (Kuczora, Vámos, Simon) vélelmeztük, hogy tudhat. Ha bele akarok kötni valakibe, akkor Bíró Blanka lenne az, a számok és az intuíció is azt mutatta, hogy nem igazán akadt a torna második felében olyan meccse, amikor sokat hozzá tudott volna tenni (az elején meg őszintén szólva nem is tudom, mennyit védett) - de ezzel együtt se a pályán kívüli, sem úgymond a történeti szerepét vagy kvalitásait nem vitatnám el, csak a tényszerűséghez hozzátartozik. Amúgy kövezzetek meg, de én azt sem mondanám, hogy valaki olyan hiper-brutál-kiemelkedőt nyújtott volna, és érzek némi elfogultságot az all starba beszavazott 3 magyar játékos kapcsán. Ezt kifejthetném bővebben is, de akkor holnap reggelig itt ülnénk. A lényeg annyi, hogy olyan játékosokról, mint Lukács vagy Klujber, Schatzl vagy Vámos, újabban Tóvizi Petra is - azt gondoltuk, hogy jók. És kiderült, hogy jók. Nem a legjobbak, de a "legjobb" lényege, hogy csak egy van belőle. Talán Klujber, ezen a tornán, talán. Szóval ezen úgymond nem kell meglepődnünk - amin viszont lehet és talán kell is, az pont a pontosság és a védekezés. Már a svéd meccsen hihetetlenül szembetűnő volt, hogy nincsenek eladott labdák, és az egész tornán kemény dió volt a felállt magyar fal ellen játszani gyakorlatilag mindenkinek a norvégokon kívül. Mondjátok, hogy a norvégokhoz mérhető az eladott labdák száma - ha belevesszük, hogy ezt a magyar csapat sokkal több passz mellett abszolválta, akkor méltán érezheti az ember, hogy a lassú és megfontolt támadásépítés voltaképpen elérte eredményét és növelte a pontosságot. A beállók kapcsán valóban vegyes érzések vannak - igaz, hogy a magyarok következetesen nem is nagyon gyömöszölik be a labdát, és az ellenfélnek rendszeresen több labdája ment el bejátszás után, mint a magyar csapatnak, és az is igaz, hogy a beálló alighanem elvégezte a dolgát, ha egyszer a többieknek helyzetük alakult ki hatos fal ellen - de az is igaz, hogy ezek a számok még így is indokol(hat)atlanul gyérek, és bizony néha néztük a franciákat, svédeket, norvégokat, montenegróiakat, de hajlok arra, hogy még a románokat is, miközben arra gondoltunk: "sajnos nekünk nincs olyan beállónk, aki így leválik a védőről és még el is tudja kapni a labdát". Ez Bordásra fokozottan igaz, de szerintem többé-kevésbé Tóvizi Petrára is. A magyar csapat ezért aztán hatványozottan kiszolgáltatott a szélsőknek, mert ez marad, ha a belső emberek nem boldogulnak, a rengeteg szélre lehúzott labda. Papp Niki előtörténetét nem ismerem, de amikor visszakerült, már egyértelműen úgy került számításba, mint aki hármas védőként tud segíteni, és emlékeim szerint elég hamar egyértelművé vált, hogy az a védekezés a legerősebb, amiben ő szerepel. Innen mondhatni egyenes út vezetett odáig, hogy teljesen védekezésre tartalékoltuk, pedig egyébként balkezes átlövőként ritka kincs lehetne támadásban is; most ez úgy tűnik, jó döntés is volt. A klubcsapatában viszonylag kevés videóból és gólszámokból extrapolálok: nekem úgy tűnik, ott is alap hármas védő, de támadásban is számottevő időt tölt a pályán, és rendszeresen gólokat lő. Ami szerintem nem volt annyira feltűnő, az az, hogy mennyire "egysoros" volt a magyar csapat - persze ez Simon érdeme is, aki gyakorlatilag jolly jokerként bárki helyére jöhetett (ezt speciel megszokhatta a kevés fradis játékidejében is). Ha úgy gondolunk bele, hogy "a többiek" mennyit játszottak, akkor viszont egyértelmű. Nikó tét nélküli helyzetekben labdázgathatott (Faluvégi is majdhogynem csak akkor), Juhász Gréta kapott a franciák ellen egy hálásabb 10-15 percet és a norvégok ellen egy jóval kevésbé hálás talán 20 percet. Pásztort a torna elején láttam talán 5-10 percre, annyi bőven elég is volt, Csíkos szintén félidő végi 5-10 perceket kaphatott. Szerintem főleg Kuczora esetében lett volna reális opció a több pihentetés, és időnként ezt szerintem a játéka indokolta is volna. Nincs ezzel semmi baj, gyakorlatilag neki kellett a legtöbb nehéz helyzetet bevállalnia, félelmetes lövőmozdulatával a magyar Jeřábkovának is hívhatnánk.
Nem értek egyet azzal, hogy ne nyújtott volna magyar játékos kiemelkedőt. Közöttünk is volt vita itt az adásra készülés kapcsán, mivel én például ezt a tornát vettem alapul és az ki hogyan teljesített önmagához képest. Klujber, Szemerey és Győri-Lukács is elképesztő volt. Nem véletlen a két All-star díj sem, mert posztjukon nem volt riválisuk, ha pedig lett volna, akkor is fel kellett volna kötni a gatyát. A rotációval kapcsolatban egyetértek az olimpián, vagy az előző válogatott meccseken lehetett azt látni, hogy a Papp-Pásztor egymás mellett védekezik (Niki hármasban, Pásztor kettesben) akkor a védelem még stabilabb volt. Nyilván ezen az Eb-n erre nem volt szükséges, mert jól teljesítettünk, de számomra meglepő, hogy ezzel nem próbálkoztunk és Pásztort nem akartuk játékban tartani, mert előre ugye nem tudhattuk, hogy mi vár ránk a folytatásban.
@@szabolcssimon5714 Szemerey azt hiszem, jogos - bár nyilván itt is látható, hogy milyen erős a nemzetközi mezőny. Az a két csapat, ami a magyar előtt végzett, tudott ilyen (vagy még jobb) kapusteljesítményt hozni. Klujber szerintem már véleményes, de erről egyébként is akartam írni egy másik kommentben, úgyhogy ennyiben is hagynám. 😅 Győri-Lukáccsal viszont határozottan nem értek egyet. Csontra ugyanazt lőtte, mint Hagman, és Hagmant is láttam már jobban játszani. (Ennyit arról, hogy nem volt rivális.) Két éve Radičević 80%-ot lőtt (gyanítom, hetesekkel, de piszok jól kell hetesezni, hogy így felhúzza...) - na az mondjuk tényleg ritkaság, de a sok gólt lövő szélsők évről évre 70% körül lőttek, időnként még több gólt (pl. Krpež). Sajnos ilyen statisztikám nincs, de meggyőződésem, hogy sokszor elérte ezt a hatékonyságot, afelől meg (bennem legalábbis) semmi kétség nem volt, hogy ő fog tartani egy stabil szintet. Ő volt BL all star is korábban, és akkor azt mondtam, igen, jogos. Ez most egy jó szint volt, de nem kimagasló. Láttátok Hovdent játszani az utolsó két meccsen? Azt a Hovdent, aki az ő poszttársaként igencsak rapszodikusan szerepel Győrben. Pásztor szerintem annyira siralmas volt, amikor pályára került, hogy nehezen tudom hiányolni a beépítését. Senki más nem okozott annyi kárt olyan kevés játékidővel. Szomorú ezt így mondani, mert még fél éve is azt mondtuk volna, hogy ő a legjobban támadó magyar beálló, de ez sajnos nem kívánságműsor.
Bár gondolom azzal a jó öreg Thorírnak nem volt gondja, mikor egy évtizeden át győrben edzették, játszatták, fizették és tartották egyben a norvég válogatott magját.
@@gaborlaufer8640 A "jó öreg" Thorírt egyáltalán nem érdekelte, hogy a norvég lányok melyik klubban játszanak, csak az volt a lényeg, hogy a válogatottban hozzák a tutit. Ez a helyzet kifejezetten a magyar sportpolitika és támogatási rendszer súlyos hibája, amely évekre visszavetette a hazai kézisportot. Jobb sorsra érdemes hazánk a klasszik operettország: a legszegényebb európai állam a leggazdagabb országokból importálja a legjobb játékosokat óriás fizetésekkel. Aztán az év végi világversenyen ugyanezek a játékosok már nemzeti mezben mosolyogva verték rommá a lányainkat. S mindezt ungarise támogatással, több magyar klub esetében áttételes állami (értsd: adófizetői) pénzen.
@@22patriot51 Hogy pontosan mi is a győriek pénze, azt most inkább ne feszegessük, de lényeg nem is ez. A mondandóm arra irányult, hogy most az izlandi tolja az okosságait, miközben ő és az általa irányított norvég válogatott élvezte annak az előnyét, hogy egy bizonyos klubnál a kulcsfontosságú játékosaikat tartották egyben és készítették fel. Akkor még nem nagyon voltak ilyen észrevételei.
@@gaborlaufer8640 Ez szerintem már kicsit konteós ízű. A norvég kézilabda nem akkor lendült fel, amikor Győrben kitalálták, hogy kilóra megveszik a világ legjobb válogatottját - és láthatóan nem is ért véget a világ, amint már nem ez a helyzet (szerintem egyébként már évek óta nem ez a helyzet, de most aztán fel sem merülhetett). A győriek közül pedig Hovden kifejezetten jobban játszott a válogatottban, mint a győri csapatban. Szóval egyáltalán nem értem, mit akarsz ebből kihozni. Milyen összefüggés van a "Gyør-korszak" és a norvég sikerek/Hergeirsson munkája között? Mert az, hogy milyen észrevételei voltak "akkor", arra bántóan sok banális magyarázat létezik (például nem akart aktív edzőként konfrontálódni, vagy nemes egyszerűséggel nem tették fel neki ezt a kérdést, mert nem indokolta a magyar helyzet), amit ezek szerint nem gondoltál végig.
Előkerült a fiókból a "maradék komment":
A norvég meccsnél szerintem Szabi (bocsánat, ha nem jól mondom!) valami mást látott, mint amire én emlékszem: a magyar csapat a 45-50. perc között már padlón volt. A második félidő 17-11 lett, az első 13-11. Az elsőnél a kapus (azt hiszem, már akkor is Janurik) óriásiakat védett, így lett csak 13, a másodiknál a norvégok elbohóckodták a végét, Reistad rengeteget hibázott, labdákat adott el, és megint volt pár védés a kapuban - így lett "csak" 17. 13-6-ra állt már ez a félidő az 51. percben, és utána csak 4 gólt kaptunk - emlékeim szerint kifejezetten azért, mert a norvégok már támadásban sem összpontosítottak, és a magyarok tudtak könnyű labdákból indulni. Nekem egyáltalán nem az az érzésem volt, hogy "na, rendeztük a sorokat, tisztes helytállás", hanem hogy sem mi, sem igazán a norvégok nem akarták, hogy nagy verés legyen a vége. Talán babonából sem, mert nekik az 2012-ben nem jött be. :D
Schatzl kapcsán (azon túl, hogy ő is végig hozott egy olyan szintet, amivel működött a szélek erőltetése) én azért - nem sértő vagy rosszindulatú szándékkal mondom a kritikát - azt várnám, hogy nemsokára háttérbe szorul vagy visszavonul a válogatottságtól, ahogy klubszinten is háttérbe húzódott. Képességei vitán felül állnak, és nekem jóval kevesebb kiemelkedő balszélső jut az eszembe az elmúlt évekből, mint jobbszélső, úgyhogy neki adottságai alapján szerintem megadathatott volna, hogy akár egyértelműen a világ legjobb balszélsője legyen egy adott ponton... véleményem szerint ez azért nem adatott meg, mert soha nem bírta a terhet. Bizonyos szemszögből mondhatnánk, hogy olyan, mint Malestein, "vannak rossz napjai", de van egy nagy különbség: ha Schatzl kihagy a meccs elején két helyzetet, számára az a meccs véget ért, nem fog belőni semmit, de leginkább még bevinni sem. Márton Grétáról az a kép él bennem, hogy éles helyzetben legalább olyan jól dobott, mint egy lazább pillanatban, Schatzl viszont rendre megremegett. Mondom ezt úgy, hogy szerintem ha csak a technika és a fizikai adottságok lennének a célkeresztben, akkor Schatzl kimagasló lenne, míg Márton "csak" jó. Hát ennyit számít az "akarat".
Bordás is, az "akarat" nem hiányzott, úgyhogy most nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy mással aztán biztos jobb lett volna - de nem ügyes, ez biztos, és védekezésben is hibázgat. Típushibája, hogy annyira próbál faultolni, hogy rendszeresen két kinyújtott karral lökdösi az irányítót - ez részben elég veszélyes kiállítás szempontjából, másfelől viszont egy erősebb játékos simán átlövi vagy bejátszik belőle, és ugye ilyenkor nincs már szabad keze.
Ahogy beszéltetek a játékosokról, lehet, hogy bennem van a hiba, hogy BL topcsapat szintet vártam el folyamatosan a válogatott meccseken, de nekem mondjuk talán csak Dione Housheer az, akiről az jut eszembe, amit Ketiről mondtok: egy elég töredezett, kétesélyes generációváltásban levő holland csapatot gyakorlatilag a hátán vitt meccseken át, és egymás után vette át sírva a POTM címeket. Amikor egymás után két vesztes meccsen kapsz meccs legjobbja címet, az jelent valamit... Neki gyakorlatilag az elemekkel is harcolnia kellett, és szerintem még fél éve sem nevezte volna meg senki a legjobb jobbátlövők egyikeként. Keti stabilan igen jó volt, de szerintem messze nem volt ilyen nehéz dolga, nem kellett folyamatosan a csapat fölé nőnie.
Ezzel együtt róla is nagyon sok gondolatom van, de holnap se végzünk, szóval csak kulcsszavakban: Mörk, a lövőtechnika, az elkapások, az elővételezés, Albertsen irányítója(???) és a rengeteg szélre letett labda, ami azért Kuczorára például messze nem annyira jellemző. :D
Szemerey Zsófi története mesébe illő, akár onnan nézem, hogy a Fradiból lényegében kibukott, akár onnan, hogy amikor Szikora kimagasló volt, akkor valószínűleg legfeljebb negyedik lehetett a sorban, akár onnan, hogy Böde-Bíró Blanka kivédi Milosavljević hetesét vagy hogy Darleux Metzbe igazol... amennyire értem, ő egyszerűen olyan jól védett, hogy nem volt milyen jogcímen leültetni. Ilyen még Magyarországon is van, ha nem is sokszor.
Én rühellem a 7 a 6-ot, talán már mondtam, szerintem messzemenőkig igazságtalan, amit a dán férfi válogatott sikereinél jobban nem is lehetne illusztrálni - de tényleg érdekes, hogy magyar csapatoknál (legalábbis női csapatoknál) nagyon ritkán látni. Montenegró ellen amúgy nekem konkrétan a 7 az 5 merült fel, mivel sok kiállítást kapnak, viszont még 6 az 5 ellen is igen szívósak.
@@rndszrvaltas Wow 🙏💪
Komoly meló volt, srácok! Egy bronzzal felért! Gratulálunk nektek is! Köszönjük. :)
Hú, ez egy nagyon hosszú videó, valószínűleg kap tőlem a kommentszekció egy szőnyegbombázást, ahogy bizonyos témákhoz elérek...
A statisztikákkal kapcsolatban hadd "suttyóskodjak" egyet: szerintem azért mostanra a foci már eljutott arra a pontra, hogy a sok statisztika zavaró és sokszor teljesen ellene mond az ember intuíciójának, hogy ki volt jó igazából. Nem vitatom el egy "rakkolós" játékos vagy egy kemény labda nélküli munkát igénylő poszton jól teljesítő játékos jogát, hogy elismerjék a munkáját, de közben azt is érzem, és ennek Szoboszlai maga az eklatáns példája, hogy már kialakult az a műfaj, hogy valaki nem gólra, hanem ezekre a játék végkimenetele szempontjából egyébként irreleváns mérőszámokra játssza a futballt. Szoboszlaira is legtöbbször nagyon nehéz ráfogni, hogy rosszul játszik, de valójában nincs meg az a látható ráhatás, amit az ő posztján azért elvárna az ember, és egyébként ezt sokszor láttam válogatott meccseken is.
Közben ráadásul pont azt látjuk, hogy az xG sokszor botrányosan nem adja vissza egy mérkőzés, vagy akár egy teljes torna eredményét, ez pedig aránylag sokszor így lenne szerintem kézilabdában is, ha megcsinálnák ezt a rendszert. Miért van az, hogy a magyarok kis híján megverték a németeket, majd minden szempontból jobbnak tűnő játékkal, gyengébbnek tűnő németek ellen simán kikaptak? Miért van az, hogy egy játékos egy teljes szezon alatt fenomenális számokat hoz (akár ilyen elvontabb statisztikákban), majd eltelik 1-2 év, és nem értjük, mit látott ebben a játékosban bárki? Lehet, hogy a válasz az, hogy még nem elég jók a mérések és nincsenek meg a megfelelő összefüggések, de akkor meg azt mondom: a semmilyen statisztika is jobb, mint ami "nagy magabiztossággal" téves következtetésre juttat.
@@rndszrvaltas engem speciel nem zavar, sőt örülök, hogy vannak új mutatók, mint az xg. Azt kellene valahogy kézilabdázásban bevezetni :) (Sellei)
Sajnos már nem emlékszem melyik mérkőzés után történt az, hogy ránéztem a statisztikára és csak egy szó jutott eszembe, amit ide most nem írok el 😂😂 Tehát akkor a mérkőzés képe egyáltalán nem azt sugallta, amit a számok mutattak a statisztikában. Ezért egyetértek azzal, hogy valóban csalóka lehet ez, viszont ott a másik oldal, amikor pedig nagyon-nagyon sok minden kiolvasható belőle és más megvilágításba kerülnek a dolgok. Én például imádom ezeket bújni és gyakran is támaszkodom rájuk, mert bőven vannak benne érdekes dolgok. Például, ha Klujber lövéseit vesszük alapul azt láthatjuk, hogy középre csupán négy labdát lőtt, azt is lábközé, amiből mind a négy gól lett. A félmagas lövéseit a kapusok nagy százalékkal védték, de akár alsó, akár felső sarkos próbálkozásai - megkockáztatom - 80%-a góllal zárult. Emellett ezekből az itt használt részletes statisztikákból kiolvasható az aszisztok, kiharcolt hétméteresek és szerzett labdák száma is. Simon és Vámos kapcsán nem minden mérkőzés szólt a lőtt gólokról, amire mindenki emlékszik, de ha visszagondolunk, vagy elővesszük a statisztikát, akkor azt láthatjuk, hogy ketten együtt kiosztottak 7-8 gólpasszt, kiharcoltak 5 hétméterest meg szereztek 3 labdát.
Még mindenképpen akarok a tartalomhoz írni egy-két "könyvet", de kéne egy komment magáról a podcastről is!
Szóval le a kalappal, én a Vakszról költöztem át, szerintem még nem ismerik elegen ezt a podcastet, pedig ez az, ami egy korábbi Vaksz-néző számára a legvonzóbb és leginformatívabb lehet, bizonyos módon jóval mélyebb és részletesebb is persze.
Amit külön kiemelnék, az az, hogy olyan részleteket tudtok elkapni - például Szabi története Simon Petra "beugrásairól", Hergeirsson megjegyzése a magyar bajnokságról, de korábbról ilyennek mondanám a csehek megdöbbentő lövőstatisztikáját is - amik egyfelől megvilágító erejűek, másrészt tényleg emlékezetessé teszik az adott tornát, tényleg megőriznek valamit. Néha én sem értem, van-e értelme hétről hétre ennyi meccset megnézni - és itt a válasz, az ilyen pillanatokért, ilyen meglátásokért van értelme, és ezeket van értelme megörökíteni!
Másfelől ilyen hosszúságnál szerintem elgondolkozhatnátok azon, hogy valamilyen szinten felcímkézzétek a részeket. Statisztikák, cserejátékosok szerepe, egyéni teljesítmények... nyilván hogy milyen felbontásban, az már más kérdés, de jelenleg ugye a téma egysége az az 1 podcast, ami ilyen terjedelemnél már kicsit sok. :)
Köszönjük szépen a gondolatokat, ezért csináljuk, hogy akiknek nincs ideje, vagy affinitása ezeknek a számoknak, vagy gondolatoknak utána nézni átadjuk így számára.
Gondolkodunk a címkéken, csak még a bevált módszer és struktúrát nem sikerült megtalálni, de rajta vagyunk az ügyön 😁😁
A védekezés sokszor ki van emelve, hogy mennyire kulcsfontosságú, így szerintem a utolsó meccs kapcsán külön ki kellene emelni, hogy bár nyilván mindenki az utolsó gólunkról beszél, de utána a franciáknak volt még egy támadása, és az a bronz nincsen meg, ha nincs Márton Gréta és Simon Petra elképesztő védekezése.
Ha pedig Márton Gréta. Én nézegettem az EHF statisztikáit és bizony az egész magyar csapatból ő lőtt a legjobb helyzetkihasználással, 75%-kal. Így lőtt 15 gólt, mindössze hárommal kevesebbet, mint Schatzl Nadine, pedig Gréti két meccsen pályára sem lépett (a svédek ellen nem küldte fel Vova, a norvégok ellen meg betegség miatt nem volt ott), a lengyelek ellen meg egy darab labdát nem kapott a társaitól. Védekezni meg bármelyik másik szélsőnknél jobban tud, így alapvetően sem értem, hogy Schatzl miért volt alanyi jogon kezdő az összes meccsen, főleg, hogy a végére a lövőstatja 60%-os volt, a leggyengébb a szélsők közül. A másik dolog, amit még meg szeretnék említeni, az az, hogy mennyi gólt lő egy szélső, az nyilván függ attól, hogy mennyi labdát kap. És szembetűnő, hogy míg a jobbszélen Lukácsot valósággal tömtük labdával, addig a balszélt jóval kevésbé játszottuk meg. Az én véleményem az, hogy ha vannak minőségi játékosaink egy poszton, akkor azt ki kell használni, de néha úgy tűnt, hogy Vámos és Kuczora, ha passzolnak, akkor csak befelé látnak és teljesen elfelejtik, hogy amúgy a baloldalukon még van egy szélső. Lukácsról pedig annyit, hogy nagyon szép a teljesítmény, amit lehozott (70%-kal lőtt), de tudott ő valaha 90 fölött is.
Amiről pedig igenis kell beszélni továbbra is, az Vova válogatási filozófiája. Ha egy edző összeállít egy keretet, akkor nyilván úgy válogatja a játékosokat, hogy nézi a képességeiket, a formájukat, meg azt, hogy ezek alapján mennyire bízik bennük, mennyire számíthat rájuk. Ez alapján tölti fel a keretet és ad neki mélységet, hogy aztán a lehető legjobban tudja optimalizálni annak kihasználhatóságát. Na most ezek után valaki magyarázza nekem el, hogy nála miért állandó kerettag egy Albek Anna, aki aztán rendre végigmozizza a tornákat, mint legutóbb az olimpiát is. Aki az Eb-n is ott lett volna, ha nem sérül meg. De ugyanígy Kácsor Gréta, vagy beállóban Pásztor Noémi. Ott vannak, de nem játszanak és nekem ez önellentmondásos. Mert nyilván azért hívta be őket, mert számít rájuk és bízik bennük, de akkor játszatni is kellene őket. Viszont ha nem küldi be őket, az azt mutatja, hogy nem bízik bennük, viszont akkor minek válogatta be őket?
Első gondolattal egyetértek, szóval nem is szeretnék semmit hozzáfűzni.
A másodikkal is tudok azonosulni. Magamnak fel is írtam csak adásban nem hangzott el, hogy ha Albek keretben lett volna az Eb-n akkor hamarabb érkezett volna a pályára, mint Bordás. Ezzel pedig véleményem szerint, illetve ha az előző tornákat vesszük alapul, az ellenfélnek segítettünk volna a gólszerzésben, mivel rengetegszer lecsúszik Anna, vagy két perccel díjazzák a szabálytalanságát, a hatoson belüli védekezést már meg sem említem. Valóban vannak anomáliák még a keret kapcsán, de lépett előre mind a csapat, mind a stáb, ami reméljük a jövőben folytatódik!
Mivel Fradi szurkoló vagy, így teljesen érthető, hogy azokat a játékosokat dicséred, akik kedvenc csapatodban játszanak. Ez igazából csak azért fájó, mert minden játékos, még a szövetségi kapitány is kihangsúlyozta, hogy ez egy csapatmunka volt, mindenki hozzátett valamit a sikerhez, ami anélkül nem valósult volna meg. Szerintük a legnagyobb előrelépés az volt, hogy megtanulták azt, nem kell összetörni, megroppanni, ha te vagy a társad kihagy egy ziccert, rosszul helyezkedik a védőfalban...stb...hanem menni kell tovább, egymást segítve, mert csak így összefogva, összekapaszkodva lesz meg a siker. És így is lett meg.
Ezért szomorú az, hogy a két nagy csapat szurkolói még ide is behozzák a Fradi-Győr ellentétet, pedig nem kellene. Van egy kép a bronz meccs után ahol Keti, Nadin, Vica és Blanka összekapaszkodva, összeölelkezve állnak. Nem játszanak már együtt, de szeretik, tisztelik egymást és ez az ami miatt közösen, vállt vállnak vetve tudnak harcolni a sikerért.
Ami pedig Golovint illeti. Sokan szidták, bírálták döntései, válogatási módszere miatt. Az idő őt igazolta. Ahogy egy bizonyos Elek Gábor mondta a meccs után: " -A barátom nagyon megérdemelte ezt a sikert."
@@TiborSarudi És mondd csak, amit leírtam, abból mi nem igaz? Melyik része az, ami nem felel meg a valóságnak? Három dolog kapcsán írtam. Az egyik a bronzmeccs vége. Nem hinném, hogy azon lehetne bármit is vitatkozni.
A második a szélső játék és a szélsó játékosok teljesítménye. Ott melyik az a rész, ami elfogult? Hogy Márton Gréta a legjobb hatékonysággal lövő szélsőnk? Ez nem vélemény, ez egy tény: Márton 75%, Faluvégi 73%, Lukács 70%, Schatzl pedig 60%. Vagy az a rész, mikor finoman utalok rá, hogy Lukács valaha sokkal jobban lőtt? Ez megint csak tény, mert az audiba való távozásuk előtt még az volt a nagy szenzáció, hogy egyikük az aktuális válogatott tornán 92 a másik meg 93%-kal lőtte a helyzeteit. Ezen is lehet vitatkozni, de mivel megint csak számokról van szó, eléggé felesleges. A két szél megjátszása is olyan, hogy felőlem aztán vitázzunk róla, de inkább érdemes lenne megnézni a meccseket. Az egyik szélen rendre mentek a labdák a lehető legjobb ütemben, míg a másikon ez nem működött annyira olajozottan. Külön kiemeltem még Gréta védekezését, ami meg szerintem mindenkinek egyértelmű kellene, hogy legyen, hogy mennyivel fegyelmezettebb az övé, mint akármelyik másik szélsőé. Ezért írtam, hogy semmi az égadta világon nem indokolta, hogy Schatzlnek járjon alanyi jogon a kezdő pozíció. Ezen vitatkozhatsz is, ha akarsz, csak hát akkor támaszd is alá valamivel és ne csak annyit írj, hogy én elfogult vagyok. Még az is lehetnék, felvállalnám bármikor. De nem vagyok az, én ugyanis igyekeztem az általam leírtakat alá is támasztani.
Ezen kívül pedig vitattam Golovin válogatási felfogását. Ezzel is vitatkozz nyugodtan, csak akkor valami ellenérvet is hozz. Sőt, igazából még szeretném is, ha ezt valaki megtenné, mert akkor végre választ kapnék a Kácsor/Albek féle rejtélyekre is. És ha már Albek: sokak tetszését elnyerte, hogy a fiatal újonc, Csíkos Luca milyen ügyesen szállt be a meccsekbe és ő is hozzátette a magáét a sikerhez. Igen, ez így van. Csak hát Csíkos Luca baromira nem lett volna a csapatban, ha Albek a torna előtt nem sérül meg.
A végén meg az Elek Gábor idézet... Igen, a legfontosabb része az, hogy "a barátom". Tudod, ők mind nagyon barátok. Ők egy nagyon nagy baráti kör, akik soha, semmiért nem fogják kritizálni egymást. Ez így volt az elmúlt közel 20 évben, meg is volt az eredménye. Mert hát csodaszép ez a bronz, csak ugye 1995-től 2005-ig volt egy rendkívül sikeres korszakunk, aztán az elmúlt 20 évben szinte semmi, csak a százmilliárdok ömlöttek a sportágba, meg az ott tevékenykedők zsebébe.
@@TiborSarudi Az olimpia után is hasonló kommentet láttam az úrtól, amiben minden FTC játékosnál meg volt magyarázva, hogy miért nem volt olyan a teljesítményük, amilyen, például Bírónál ott volt az az érv, hogy a védekezés nem adott neki elég támogatást, igaz arról már nem volt szó, hogy ezek alapján ebben Bordásnak is nagy szerepe volt. Ott is megvolt a Schatzl-fájás, noha Márton az FTC-ben is egy félidőt játszott a előző szezonban hiába jobb Hársfalvinál (mellesleg ott sem kap sok labdát a szélre), Lukácsnál kábé csak a gyenge védekezést sikerült kiemelni. Pedig amúgy tök jók lehetnének az írások, ha ne csak a számára kedvező statisztikát, meg tényeket emelné ki.
@@gaborlaufer8640 Albek Anna muszáj, hogy válogatott kerettag legyen. Nagyon kevés a jó balkezes lövő és ő még fiatal, 23 éves. Sokat fejlődhet még, a csapat fontos tagja lehet. Meg kell tanulnia védekezni és jó lesz. Nem várhatunk addig, amíg Fazekas Virág Dániában kész játékossá érik. Nincsenek erre kidobható évek, ahogy az a bizonyos általad említett 20 év(inkább csak 10-12) is úgy telt el, hogy egy Görbicz, egy Kovacsics , egy Tomori és egy Szucsánszki jelentette a válogatottat mert nem volt más. És a mostani EB-re lett kész játékos a 25 éves Klujber, aki már bírja a terhet, nem roppan össze alatta és ebbe a sorba tartozik Vámos, Szemerey, Tóvizi. És vannak még beépíthető fiatal játékosok, elég csak ránézni Golovin bő keretére. Nem lehet egy ritka balkezes játékost elengedni, mert épp nincs formában, vagy mert még fiatal és dolgozni, faragni kell rajta. Kácsor más eset. Aki ismeri őt az tudja, hogy vele miért nem lehet. De az "Albek sorba" tartozik Bordás és Pásztor is. Őket sem szabad elengedni. Foglalkozni kell velük, mert a beálló poszt is egy "likas" poszt. Arról nem is beszélve, hogy erős, hármasban védekező, birkózni, verekedni kész játékosra mindig szükség van.
Ami Mártont vagyis inkább a bal oldalt illeti, mind a két szélsőnk jól védekezik ott, és ha már nézegetted az EHF statokat, akkor láthattad, hogy a jobb oldalról ahol Lukács és Klujber lófrál, több gólt kaptunk. És, hogy miért ez az oldal(bal) lőtt kevesebb gólt? Ha már említetted, hogy meg kellene nézni a meccseket, akkor bizony ott látható, hogy a támadó figuráink nagy része úgy volt kialakítva, hogy a bal kettő befejezés Kuczora, Csíkos, Juhász átlövése szinte középről, ami még a beálló megjátszás lehetőségét sem tartalmazta. A beálló, ha tehette zárt és nem is számított átadásra. Az említett három játékos nem is nagyon szórt labdát balszélre. Még az ide tévelygő Simon is inkább a reménytelen, ám gyakorta mégis sikeres betöréseket vállalta . Olyan nagyon sok variációt nem játszottunk. Nem véletlen a beálló hanyagolása sem. Ami még nem megy ne erőltessük. Érdekes egyébként még ebből a szempontból Kuczora lövőstatja. Többnyire a kapu bal oldalát (lövő szemszögből) lőtte, nem véletlenül csaltuk a centiket középre, mert így hatékonyabb volt, kevesebb lövését blokkolták vagy védték. A hatékony támadójáték úgy volt hatékony, hogy nem erőltettünk feleslegesen olyan dolgokat amik még ne mennek, amibe hiba csúszhat.
Szerintem igenis látszott, hogy Szemerey lehet elsőszámú, (a franciák elleni touloni meccsen mind a kétszer remek volt amúgy, csak a másodikon le lett cserélve) a Jysk kupán is ő kapott két félidőt a négyből. Bíró utána azért kezdhetett, mert korábban kétszer is megbűvölte a svédeket, Tataiék joggal gondolhatták, hogy próbálják meg mégy egyszer, szerencsére időben rájöttek, hogy ez nem az a nap. Engem annyira ezért nem is lepett meg, hogy Szemerey volt a favorit, látszott, hogy nagyon jól motiválta be magát.
A Schatzl-anomália magyarázata: sokkal jobban kezdett (3/3 a svédek ellen, meccs legjobbja Törökország ellen), mint amivel zárt, öt meccsig remek volt a hatékonysága, utána jött egy spirál, amiből nem jött ki. Utána indokolt lett volna a csere.
Klujber javulásának az oka elsősorban Vámos (és Kuczora) ugrásszerű fejlődése, hiszen már nem elég az ellenfeleknek az, hogy felkészülnek Klujberre (ezt jelzi, hogy én nem emlékszek olyanra, amikor megsoroztak volna minket, amikor ő pihent), kapott ő most már nagyon sok jó előkészítést. Kuczorának azért szintén volt egy csökkenő görbéje, a franciák ellen eléggé visszatért a korábbi verziójához, de utána nagyon szépen feltámadt.
A hét a hatnál szerintem nem egy beállós verzióban kéne gondolkodni. Ott van a svéd verzió is, négy átlövő/irányítóval, ahhoz megfelelőbb lenne az állományunk. Előbbiek közül Pásztornak még az a 25 perc is sok volt a játékában, egészen elkeserítő hibákat csinált, amikor fent volt, kábé úgy mozgott, mint aki ma kezdte a kézilabdát.
Papp Nikoletta nagy eséllyel azért nem támadott, mert Albek kiesésével Vova vigyázni akart rá, mint egyetlen nem beállós középső védőre. Amúgy ha három jobbkezes volt fent, messze nem volt rosszabb a játék, Tóth Nikolett azért nem kezdett jl, de a végén nagyon szépen felnőtt a feladathoz, reméljük ez ad neki erőt a folytatásra.
Nekem még maradt két negatív dolog. Az egyik Juhász Gréta ismételten indokolatlan favorizálása, aki végre nem úgy került be a kezdő keretbe, hogy egy full semmilyen csapatban játszik, vagy nem az elsőszámú a posztján, a válogatottban ellenben folyamatosan ott van a semmire. Sokan Albeket támadják ezzel, holott azért nála több indok szerepel (magasság, balkéz, más kérdés, hogy ezek max elvi szinten állják meg a helyüket), de az, hogy Csíkos alig játszott, aztán azonnal ki is került a keretből JG miatt, az nekem kicsit felháborító volt. a teljes képhez hozzátartozik, hogy juhász amúgy nem szállt be rosszul, de aztán a norvégok ellen teljesen bezúzta magát. Nem fér a fejembe, hogy miért van valaki a válogatottban előrébb ugyanazzal a játékossal szemben, miközben a klubcsapatában mögötte van és messze nem hozza a számait (a hármas védő lehetett volna indok, de csak kettesben volt). A másik a Kácsor Gréta körüli kommunikáció volt, akinél azt mondták, hogy rögvest visszatér a lengyelek elleni szédelgés után, erre a végén a keretből is kikerült. Ez nekem kicsit fura volt.
@@gacsizalan nagyon jó meglátások!
@@gacsizalan Csíkos - Juhász témában én személy szerint abszolút egyetértek ( Sellei)
Csíkos - Juhász kérdésben azért a nagy képhez hozzátartozik, hogy Csíkos volt ott a 18-as keretben, majd a bronzmeccsen is ismét ő játszott és nem Juhász. Az, hogy miért jött be a keretbe Juhász utólag és 2 meccsen miért ő került be a keretbe és játszott Csíkos helyett, annak akár kisebb sérülés vagy betegség is lehetett az oka, mivel ezekről a belső dolgokról nincs információnk, erről felesleges lamentálni. Szóval összesítve a torna legnagyobb részében plusz az egyik legfontosabb meccsen, a bronzmeccsen Csíkos kapott lehetőséget, így egyáltalán nem állja meg a helyét a kijelentésed, hogy Juhász favorizálva lett volna Csíkpossal szemben.
@@lajos-berenyi Amit írtam, arra alapoztam, amit láttam és hallottam, Csíkos kapcsán nem hallottam azt, hogy beteg lenne (másoknál igen). Ami pedig tény, hogy Juhász egész ősszel kapta a meghívókat 30%-os lövési mutatókra, tehát nem csak a mostani EB alapján írtam azt, hogy előnyt élvez. A bronzmeccsig Csíkos eleve három meccset játszott a hétből. Ettől függetlenül lehet, hogy neked van igazad, sőt nem is bánnám, ha ez lenne az igazság, de ez a sztori nem most indult.
@@Handballexpert Köszönöm szépen!
Korábbi videóhoz is írtam, most megismétlem, a gyors-lassú játékot teljesen rosszul láttátok: a lassabb támadásvezetést csak a torna végefelé, legjellemzőbben a bronzmeccsen vette elő a csapat, a megítélésem miatt a torna végi fáradtság és esetleg a betegségek miatt is.
A korábbi meccseken, pl a svédek meg a montenegró elleni kulcsmeccseken viszont pont mi gyorsítottuk a tempót.
Főleg a svédek ellen volt ez némileg meglepő, hogy egy skandináv csapat ellen még mi gyorsítunk és lövünk több gyors gólt, mint ők.
Tudom, hogy a torna vége, ezen belül a bronzmeccs a friss emlék, de ha már ennyit statisztikáztok, akkor illene utánanézni ezen statisztikai adatoknak a torna elejei meccsekről is.
Egyébként pedig az, hogy a csapat képes ellenféltől, illetve saját állapottól (adott esetben mérkőzésállástól) függően más-más stílusban, tempóban játszani, az nagyon nagy előrelépés.
Ami a magyar játékosokat és a csapat statisztikáját illeti: röviden úgy foglalnám össze, hogy jó formán mindenki hozta, amit tud - vagy legalábbis egyeseknél (Kuczora, Vámos, Simon) vélelmeztük, hogy tudhat. Ha bele akarok kötni valakibe, akkor Bíró Blanka lenne az, a számok és az intuíció is azt mutatta, hogy nem igazán akadt a torna második felében olyan meccse, amikor sokat hozzá tudott volna tenni (az elején meg őszintén szólva nem is tudom, mennyit védett) - de ezzel együtt se a pályán kívüli, sem úgymond a történeti szerepét vagy kvalitásait nem vitatnám el, csak a tényszerűséghez hozzátartozik. Amúgy kövezzetek meg, de én azt sem mondanám, hogy valaki olyan hiper-brutál-kiemelkedőt nyújtott volna, és érzek némi elfogultságot az all starba beszavazott 3 magyar játékos kapcsán. Ezt kifejthetném bővebben is, de akkor holnap reggelig itt ülnénk. A lényeg annyi, hogy olyan játékosokról, mint Lukács vagy Klujber, Schatzl vagy Vámos, újabban Tóvizi Petra is - azt gondoltuk, hogy jók. És kiderült, hogy jók. Nem a legjobbak, de a "legjobb" lényege, hogy csak egy van belőle. Talán Klujber, ezen a tornán, talán.
Szóval ezen úgymond nem kell meglepődnünk - amin viszont lehet és talán kell is, az pont a pontosság és a védekezés. Már a svéd meccsen hihetetlenül szembetűnő volt, hogy nincsenek eladott labdák, és az egész tornán kemény dió volt a felállt magyar fal ellen játszani gyakorlatilag mindenkinek a norvégokon kívül. Mondjátok, hogy a norvégokhoz mérhető az eladott labdák száma - ha belevesszük, hogy ezt a magyar csapat sokkal több passz mellett abszolválta, akkor méltán érezheti az ember, hogy a lassú és megfontolt támadásépítés voltaképpen elérte eredményét és növelte a pontosságot.
A beállók kapcsán valóban vegyes érzések vannak - igaz, hogy a magyarok következetesen nem is nagyon gyömöszölik be a labdát, és az ellenfélnek rendszeresen több labdája ment el bejátszás után, mint a magyar csapatnak, és az is igaz, hogy a beálló alighanem elvégezte a dolgát, ha egyszer a többieknek helyzetük alakult ki hatos fal ellen - de az is igaz, hogy ezek a számok még így is indokol(hat)atlanul gyérek, és bizony néha néztük a franciákat, svédeket, norvégokat, montenegróiakat, de hajlok arra, hogy még a románokat is, miközben arra gondoltunk: "sajnos nekünk nincs olyan beállónk, aki így leválik a védőről és még el is tudja kapni a labdát". Ez Bordásra fokozottan igaz, de szerintem többé-kevésbé Tóvizi Petrára is. A magyar csapat ezért aztán hatványozottan kiszolgáltatott a szélsőknek, mert ez marad, ha a belső emberek nem boldogulnak, a rengeteg szélre lehúzott labda.
Papp Niki előtörténetét nem ismerem, de amikor visszakerült, már egyértelműen úgy került számításba, mint aki hármas védőként tud segíteni, és emlékeim szerint elég hamar egyértelművé vált, hogy az a védekezés a legerősebb, amiben ő szerepel. Innen mondhatni egyenes út vezetett odáig, hogy teljesen védekezésre tartalékoltuk, pedig egyébként balkezes átlövőként ritka kincs lehetne támadásban is; most ez úgy tűnik, jó döntés is volt. A klubcsapatában viszonylag kevés videóból és gólszámokból extrapolálok: nekem úgy tűnik, ott is alap hármas védő, de támadásban is számottevő időt tölt a pályán, és rendszeresen gólokat lő.
Ami szerintem nem volt annyira feltűnő, az az, hogy mennyire "egysoros" volt a magyar csapat - persze ez Simon érdeme is, aki gyakorlatilag jolly jokerként bárki helyére jöhetett (ezt speciel megszokhatta a kevés fradis játékidejében is). Ha úgy gondolunk bele, hogy "a többiek" mennyit játszottak, akkor viszont egyértelmű. Nikó tét nélküli helyzetekben labdázgathatott (Faluvégi is majdhogynem csak akkor), Juhász Gréta kapott a franciák ellen egy hálásabb 10-15 percet és a norvégok ellen egy jóval kevésbé hálás talán 20 percet. Pásztort a torna elején láttam talán 5-10 percre, annyi bőven elég is volt, Csíkos szintén félidő végi 5-10 perceket kaphatott. Szerintem főleg Kuczora esetében lett volna reális opció a több pihentetés, és időnként ezt szerintem a játéka indokolta is volna. Nincs ezzel semmi baj, gyakorlatilag neki kellett a legtöbb nehéz helyzetet bevállalnia, félelmetes lövőmozdulatával a magyar Jeřábkovának is hívhatnánk.
Nem értek egyet azzal, hogy ne nyújtott volna magyar játékos kiemelkedőt. Közöttünk is volt vita itt az adásra készülés kapcsán, mivel én például ezt a tornát vettem alapul és az ki hogyan teljesített önmagához képest. Klujber, Szemerey és Győri-Lukács is elképesztő volt. Nem véletlen a két All-star díj sem, mert posztjukon nem volt riválisuk, ha pedig lett volna, akkor is fel kellett volna kötni a gatyát.
A rotációval kapcsolatban egyetértek az olimpián, vagy az előző válogatott meccseken lehetett azt látni, hogy a Papp-Pásztor egymás mellett védekezik (Niki hármasban, Pásztor kettesben) akkor a védelem még stabilabb volt. Nyilván ezen az Eb-n erre nem volt szükséges, mert jól teljesítettünk, de számomra meglepő, hogy ezzel nem próbálkoztunk és Pásztort nem akartuk játékban tartani, mert előre ugye nem tudhattuk, hogy mi vár ránk a folytatásban.
Nincs magyar Jerábková, magyar Trevi kút, magyar Versailles stb.... ! Van KUCORA CSENGE, van MÁTYÁS kút és van Esterházi kastély stb !!
Ha nem emlegetnétek annyiszor az "első sort" még tetszene is a műsor!
@@gezasandor7940 nyilván nem kell túl sokat mögé látni ezeknek a párhuzamoknak, de szerintem teljesen elutasítani őket még sokkal sekélyesebb.
@@szabolcssimon5714 Szemerey azt hiszem, jogos - bár nyilván itt is látható, hogy milyen erős a nemzetközi mezőny. Az a két csapat, ami a magyar előtt végzett, tudott ilyen (vagy még jobb) kapusteljesítményt hozni.
Klujber szerintem már véleményes, de erről egyébként is akartam írni egy másik kommentben, úgyhogy ennyiben is hagynám. 😅
Győri-Lukáccsal viszont határozottan nem értek egyet. Csontra ugyanazt lőtte, mint Hagman, és Hagmant is láttam már jobban játszani. (Ennyit arról, hogy nem volt rivális.) Két éve Radičević 80%-ot lőtt (gyanítom, hetesekkel, de piszok jól kell hetesezni, hogy így felhúzza...) - na az mondjuk tényleg ritkaság, de a sok gólt lövő szélsők évről évre 70% körül lőttek, időnként még több gólt (pl. Krpež). Sajnos ilyen statisztikám nincs, de meggyőződésem, hogy sokszor elérte ezt a hatékonyságot, afelől meg (bennem legalábbis) semmi kétség nem volt, hogy ő fog tartani egy stabil szintet. Ő volt BL all star is korábban, és akkor azt mondtam, igen, jogos. Ez most egy jó szint volt, de nem kimagasló. Láttátok Hovdent játszani az utolsó két meccsen? Azt a Hovdent, aki az ő poszttársaként igencsak rapszodikusan szerepel Győrben.
Pásztor szerintem annyira siralmas volt, amikor pályára került, hogy nehezen tudom hiányolni a beépítését. Senki más nem okozott annyi kárt olyan kevés játékidővel. Szomorú ezt így mondani, mert még fél éve is azt mondtuk volna, hogy ő a legjobban támadó magyar beálló, de ez sajnos nem kívánságműsor.
Igaza van a norvég (Izlandi) kapitánynak.
Bár gondolom azzal a jó öreg Thorírnak nem volt gondja, mikor egy évtizeden át győrben edzették, játszatták, fizették és tartották egyben a norvég válogatott magját.
@@gaborlaufer8640 A "jó öreg" Thorírt egyáltalán nem érdekelte, hogy a norvég lányok melyik klubban játszanak, csak az volt a lényeg, hogy a válogatottban hozzák a tutit. Ez a helyzet kifejezetten a magyar sportpolitika és támogatási rendszer súlyos hibája, amely évekre visszavetette a hazai kézisportot. Jobb sorsra érdemes hazánk a klasszik operettország: a legszegényebb európai állam a leggazdagabb országokból importálja a legjobb játékosokat óriás fizetésekkel. Aztán az év végi világversenyen ugyanezek a játékosok már nemzeti mezben mosolyogva verték rommá a lányainkat. S mindezt ungarise támogatással, több magyar klub esetében áttételes állami (értsd: adófizetői) pénzen.
@gaborlaufer8640 persze hogy nem volt mivel semmi köze nem volt hozzá hogy a győr mire költi a pénzét
@@22patriot51 Hogy pontosan mi is a győriek pénze, azt most inkább ne feszegessük, de lényeg nem is ez. A mondandóm arra irányult, hogy most az izlandi tolja az okosságait, miközben ő és az általa irányított norvég válogatott élvezte annak az előnyét, hogy egy bizonyos klubnál a kulcsfontosságú játékosaikat tartották egyben és készítették fel. Akkor még nem nagyon voltak ilyen észrevételei.
@@gaborlaufer8640 Ez szerintem már kicsit konteós ízű. A norvég kézilabda nem akkor lendült fel, amikor Győrben kitalálták, hogy kilóra megveszik a világ legjobb válogatottját - és láthatóan nem is ért véget a világ, amint már nem ez a helyzet (szerintem egyébként már évek óta nem ez a helyzet, de most aztán fel sem merülhetett). A győriek közül pedig Hovden kifejezetten jobban játszott a válogatottban, mint a győri csapatban.
Szóval egyáltalán nem értem, mit akarsz ebből kihozni. Milyen összefüggés van a "Gyør-korszak" és a norvég sikerek/Hergeirsson munkája között? Mert az, hogy milyen észrevételei voltak "akkor", arra bántóan sok banális magyarázat létezik (például nem akart aktív edzőként konfrontálódni, vagy nemes egyszerűséggel nem tették fel neki ezt a kérdést, mert nem indokolta a magyar helyzet), amit ezek szerint nem gondoltál végig.