AZ EURÓPAI ÉS A MAGYAR IDENTITÁS I. RÉSZ
Вставка
- Опубліковано 21 лип 2022
- Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. A legfőbb identitásképző erőkről, a magyar- és a világtörténelemre gyakorolt hatásukról készült egyedülálló, kilenc részes előadássorozat Prof. Dr. Kásler Miklós kalauzolásával.
Az egészségügy iránt elkötelezett professzor orvosként közel fél évszázadig, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként több mint negyed évszázadig dolgozott a magyar betegek érdekében. A negyedik Orbán-kormány minisztereként pedig vitathatatlan korszakalkotó lépéseket tett az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséért, az új egészségkultúra megteremtéséért, az értékalapú oktatásért, a magyarság eredetének archeogenetikai vizsgálataiért, így az egészségügy, az oktatás és a kultúra számos területén. Mindeközben történelmi előadásokra kapott és kap felkérést, és hogy mindenkihez eljusson ezért készült ez az előadássorozat. Az orvosprofesszor széleskörű tájékozottsága kiterjed a filozófia és a történelem területeire is és, mivel ma rendkívüli aktualitása van jelen előadássorozat témájának, így az előadásokból készült kivonatokat láthatják a sorozatban.
Az európai és a magyar identitás című előadássorozat az ókortól a huszadik századig vezet végig. A történeti kronológiát követve vallási, filozófiai, irodalmi, művészeti, keresztmetszetekkel és folyamatokkal mutatja be az egyes korszakokra jellemző világlátást, életszemléletet, hagyományokat, mítoszokat, a korabeli tudományt, hit- és jogrendszert, az identitásképző alkotóelemek egymásra hatását, illetve ütközőpontjait. Így lehetővé teszi, hogy az európai és magyar identitás több ezer éves történetében fellelhető legfontosabb állomásokat a maguk mélységében és kölcsönhatásában is meg lehessen ismerni.
Az első előadás már megtekinthető részében a professzor az európai kultúra bölcsőjébe, Hellászba és Rómába kalauzolja a nézőtket, akik képet kaphatnak a görög és a római filozófia, irodalom, vallás, művészet irányzatairól, változásairól, hatásáról a későbbi korok szemléletére, a római jog meghatározó szerepéről a kontinentális jog- és államfejlődésre. A görög és római kultúra eleinte az emberi ösztönvilágot tükrözte, később - minőségi lépéseket téve - annak erkölcsi tartalmai felé fordult. Ez megkülönböztette a görög-római világot az őket körülvevő barbár életszemlélettől. Felvillan az egyén és a közösség, az immanens és transzcendens világ egymáshoz való viszonya és a később teret nyerő, az Európát egységgé ötvöző identitásképző és integráló erő: a keresztény vallás. Az Ige szerepe meghatározó és maradandó hatást gyakorolt Európa, benne Magyarország történelmi és szellemtörténeti fejlődésére.
Az előadássorozat további részeiben figyelemmel kísérhetjük a reneszánsz életszemlélet változását, a tudomány, és a román, gótikus, reneszánsz, barokk művészetek hatását az európai kultúrára, benne többek között az erkölcsre, az etikára, a politikára, a háborúkra és békékre; a vallásháborúk, a felvilágosodás és a polgári forradalmak befolyását az európai identitás alakulására. Megjelennek azok a szemléleti, eszmei áramlatok is, amelyek kiragadták az embert a világ spirituális szövetéből, és elvezettek a ráció elsőbbségének gondolatához, végül a huszadik századi „izmusok” térnyeréséhez.
Külön rész foglalkozik a magyarság szerepével az európai identitás fejlődésében. A jól érthető szövegek mellett az adott korszak képzőművészeti alkotásainak, nagy gondolkodóktól származó hiteles idézeteknek a sora, valamint a korra jellemző zenei háttér segíti az üzenetek értelmezését.
A 26-28 perces filmekből álló előadássorozat - amelynek szöveges és képanyagát Prof. Dr. Klima Gyula DsC, a Magyarságkutató Intézet munkatársa lektorálta - egymást követő pénteken, 17.00 órakor jelenik meg Kásler Miklós, valamint a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalain.
//Magyarságkutató Intézet//
Web: mki.gov.hu/hu
Facebook : / magyars%c3%a1gkutat%c3...
Instagram: magyarsagku... - Наука та технологія
Köszönöm szépen Miniszter úr ! Még órákig hallgattam volna, nagyon-nagyon szép előadás volt.Kérem szépen, hogy sok ilyennel ajándékozzon meg minket, sokat tanulunk belőle..Tisztelettel, Farkas Attila, Csókfalva.
Köszönöm szépen.
Nagyon, nagyon érdekes volt.!
Megköszönném, ha, a “felén túli haszon”fogalmát megvilágítaná.
A görög államformák említésénél említeni kellett volna hogy Aristotelész és Platón miért nem ajànlotta a demokráciát .....
Az is megért volna egy misét,hogy milyen megelőző vallás köszön vissza a Jézusi gondolatokban .
Mert a szemet szemért ből bizony nem vezethetők le a kereszténység gondolatai .
Hol jelennek meg először szűzen születés, angyalábrázolások, pokol menny stb...ha nem az ószövettségben ?
Gyengére sikeredett !
Csinálj különbet
Szerintem egy nagyon fontos kellék kimaradt a video elején: az ókori germán népek etikája. Vagy germán és kelta?
Mert az európai igazságérzet és az európai keresztény etika abban gyökerezik, az teszi külömbé a keleteurópai és közzelkeleti keresztényi etikátol és teszi egyedülállóvá, évszázadokon át olyan sikeresé hogy más kulturák is másolják.
Azok a langobárdok, gótok, frankok, szászok, stb nyomták a pecsétjüket rá - azt amit az Eddákban is leirtak. Például abbol keletkezett a lovagi kultura ott Délnyugatfranciaországban, Aquitániában. Sem a rómaikaknál, sem a görögöknél, zsidóknál vagy más keleti kersztény népnél (arab, kopt, örmény, moszkovita stb) nincs olyan magasztos önfeláldozás hogy "asszonyok és gyerekek elöször". Pedig azok is lettek ihletve ugy a római mint a keresztény kulturátol. Szóval én igy látom.
Deutschland, Deutschland über alles. Vagy inkább még se?! Mondhatnám - nem és nem!
@@esaman6664 De ez egy nagyon szubjektiv hozzáállás. Akkor még nem is létezett "Deutschland", amikor az európai kereszténység a profilját kiépitette. Hogy azokat az európai népeket "germánnak" hivják, az a rómaiaktol jött. Ès a magyaroknak is imponált, mármint azoknak, akik a középkorban a Kárpátmedencében a nagy Magyar Birodalmat alakitották - azért is házosodtak a magyar meg a német királyi családok anyira egymással.
Az nem azt jelenti, hogy a mai Németországban használatos etika ugyan olyan értékes. Söt, énszerintem ami érték volt a német kulturában és etikában, Magyarországon (meg más középeurópai népeknél?) jobban megmaradt, mint Németországban, vagy más nyugateurópai országban, például Ausztriában is. Ès ahogy látom, nem csak énszerintem, mert sokan költöznek át Magyarországra. A leg ismertebb példa a Habszburgok leszármazottjai: Habsburg György és Habsburg Eduard. Ès még viccesebb: szerintem ök egyedül azok a mai Habsburgok, akire a büszke elödök még büszkék lehetnének - aki nyugaton él az viszont elég gyér.
De ha móst még mindik kötekedni szeretnél, akkor én is tudok szavakkal odacsattintani.
@@neinundnein6358 Eddig sem kötekedtem, nyilván azokban az időkben amikről beszélt a miniszter úr még nem volt Deutschland, értelemszerűen "über alles" sem. Csupán a vélelmezhető német felsőbbrendűségi manírra szerettem volna felhívni a figyelmedet, ami nem hiszem, hogy osztatlan elismerést vagy szimpátiát váltana ki az emberek többségében. Az általad említett " nagy Magyar Birodalom" sosem létezett, még ha szarkasztikusan ilyen címmel illetted az akkori magyar királyságot, a kis Magyarországot. Azokat a házasságokat meg elsősorban a kényszer, a fenyegetettség érzése szülte, csak úgy mint a kereszténység felvételét. Azok az etikai és egyéb "értékek" amit Európától, ezen belül leginkább a közép európai germán népektől kaptunk véleményem szerint elmaradnak azon értékek mellett amiket magunkkal hoztunk a Kárpát medencébe, itt viszont kényszerűségből le kellett, hogy mondjunk róluk. A Habsburg fiak magyarországi jelenléte nem más mint "helyzetben levés", a többi nyugatról betelepülőnek a motivációit nem ismerem, de van elképzelésem... Ha mindezt "kötekedésnek" veszed sajnálatosnak tartom, az itt le írt dolgokat pedig magyarként nem tudom másként megítélni. Ha még is van kivetnivalód, ne fogd vissza magad, csattints!
@@esaman6664 Látom hogy még mindig szubjektiven itélsz.
1) A "nagy Magyar Birodalom" peddig volt, ha nem is hivnák ma egyesek annak. Voltak olyan idök, amikor a magyar királyság valóban az egyik legnagyobb, leggazdagabb, nagykiterjedésü és politikailag is az egyik legerösebb birodalom volt Európában (például Nagy Lajos idejében).
2) Azt, hogy ki honnan jött, még csak a napjainkban kezdik a különbözö tudományok szakemberei megfelelöen kideriteni, és még mindig nagy hatalma van az ideológiának benne.
Például lehet hogy nem vetted figyelembe, de a bevándorlás idöbeli Magyarok és az ókkori Kelták szimbolikumjai nagyon közzel álnak egymáshoz. Pont a minap kerestem ilyen ó-magyar motivumokat és sok ugy is lett bemutatva, mint kelta és magyar - vagy talán nem is magyar, hanem szkita motivumok. (Egy magyar szakember 5 alapmotivumot sorolt fel, ami magyar, szkita es kelta kulturában is megvan)
3) Azok a germán népek, akiknek utódai Délnyugatfranciaországban a lovag kulturát megalapitották, akiket a történészek az "arisztokrattáknak" tartották a régi Európa népei között, a Gótok, még Herodot idejében a Szkiták szomszédságában laktak a Fekete Tenger és a Balti Tenger közt. Ha jól emlékszem, a Hunok seregével is jöttek gót csapatok.
Persze ha csak a régi kliséknél maradunk, a nyelvészek dogmájával, akkor a gótok és a szkiták indo-germánok voltak, a hunok nyelvét nem ismeri senki, és a magyarok... na ezt te is tudod.
Ezért nem szabad felületesnek lenni, föleg akkor nem, ha viszont az uj magyar kutatók munkáját elfogadod.
Hogy utoljára még egy kicsit megnyugtassalak: Azok a csodálni való legendás keleti Gótok még a 6-ik században hösiesen és tragikusan kihaltak. A nyugati Gótok, akik pont olyan lovagias, arisztokratikusnak számitottak, azok is felemésztödtek a muzulmán arab és mauri elörenyomulás idején. Talán nekik köszönhetö, hogy az egyedüli muzulmán népek, akik olyan lovagiasságot ismertek, azok a spanyol maurok voltak? Ès persze hogy ott az Aquitániai hercegi udvarban kezdödöt el a lovagiasság kodexe (a wikipédiában is megtalálod).
De a lovagiasság kulturája már az elsö magyar királyi udvarokban is pont ugy jelen volt, mint teszem azt bármely német királyságban, vagy a Burgund udvarban, a Nápolyi királyságban, a Cseh udvarban, stb. Ès nem volt jelen például a kievi Ruß hercegségben, sem a rövid idejü Nagy Bolgár Birodalomban (ezt valóban ugy hivták, még formálisan is), sem bármely keleti keresztény, zsidó vagy muszulmán királyságban, amig csak a keresztes lovagok nem vitték oda. Èn nem a lovas seregekröl beszélek, ami sokmindenkinek volt - görögöknek, tatároknak, araboknak, törököknek, stb - hanem a lovagias viselkedési kodexröl, ami Európában tipikus és sok évszazadokat befolyásolt . Ès már a középkorban pont olyan erös volt Magyarországon is mint bárhol más európai királyságban (csak olvasd Toldit, vagy bármely középkori magyar krónikát). Ahoz hasonlót csak talán Japánban találni megint, a szamuráj kodexben.
Meg kell nézni a magyarsághoz viszonyulásukat mindenkor, kereszténység ide vagy oda.
A magyar Polihisztor
Létezik olyan , úgy hívják Lukács Béla .