Csípős téma - látogatóban a nemzeti szúnyoglaborban

Hazánkban 50 csípőszúnyog-faj őshonos, és ma már három behurcolt faj is megtelepedett. Az Aedes nemzetségbe tartozó szúnyog fajok általában tojás alakban telelnek, ami azt jelenti, hogy a szezon végén (amikor már kedvezőtlenek a körülmények a szúnyog lárvák fejlődéséhez) a nőstény szúnyogok lerakják utolsó tojásaikat, amelyek ekkor már nem indulnak fejlődésnek, hanem jó ellenálló képességüknek köszönhetően nyugalmi állapotban vészelik át a hideg telet.
Az új, idegenhonos és egyben inváziós fajok megjelenését, terjedését Európa szerte figyelemmel kísérik a kutatók, közegészségügyi szervek. Európában három olyan ázsiai eredetű fajt tartanak számon, amelyek a kontinensen gyorsan és széles körben képesek voltak elterjedni, megtelepedni. Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog az elmúlt 10 évben Magyarországon is megjelent, terjedésük körülményeit az országban folyamatosan monitorozzák. Ezen inváziós fajok jól alkalmazkodnak az új környezethez, az ember által létrehozott lehetőségeket is jól kihasználják, így például elsősorban a házak körüli kis vízgyülemeket keresik fel szaporodás céljából, jól tűrik a nyári kánikulát, szárazságot, így akár napközben is csípnek. Hogy mit tudunk róluk, és milyen titkokat rejt a virológiai nemzeti laboratórium? A PTE Természettudományi Kar adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának a tagja, a Virológiai Nemzeti Laboratórium Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője, Dr. Kurucz Kornélia kalauzolta a virológiai nemzeti laboratóriumában Szilágyi Lászlót. További információk a zoldhang kapcsolódó cikkében:zoldhang.hu/20...