Nagyon nyugodtak, tetszenek! Volna viszont három kritikai megjegyzésem. De nem akarok okoskodni, csak a régiek meg az én tapasztalatom mondom el. Ha megfogadod jó, ha nem úgy is jó. A rudat vagy tézslát a járomtól 50 - 70 centivel hosszabbra szokták hagyni mifelénk, a befogásnál az ember felteszi a vállára és mind a két keze máris szabad a befogáshoz. Másrészt, van olyan ökör, amelyik szereti a szarvával piszkálni a társát, a hosszab rúd meggátolja ezt is. A kocsirúdra a járomtól visszább pár centivel szoktak tenni egy karikát, ahhoz kötik a szarván lévő láncot. Befogásnál nem táncol el az ökör, másrészt ha rövidre van kötve a lánc, nem ragad el az ökör, mert ha elragad /megbokrosodik / mindíg felcsapja fejét. Ha rövid lánccal le van kötve, de nem annyira röviden, hogy a lánccal húzzon, hanem a járommal, akkor nem tudja felcsapni a fejét és nem ragad el. Másrészt, nem tudja oldalra fordítani a fejét, ami a kontroll szempontjából szintén fontos. A kocsirúd ami mint mondtam, 50-70 centivel hosszabb, végén szintén volt egy karika, arra tették az első ökörpár tézsláját, így amikor fordultak, a hátsó ökrök feje nem volt útban amikor megtört a kocsirúd meg a tézsla. És nyílván a tézsla is hosszabb volt 50-70 centivel, ha mondjuk nem négyes, hanem hatos fogatot csináltak. Még egy dolog amit észrevettem, a bélfa szerintem túl rövid. A bélfa nálad betonacél, de nincs jelentősége. Én úgy csináltam és régen is így jártak el, hogy az ökrök nyakában mindíg ott a pányva. ha befogja az ember, összeszedi a pányvát és a bélfára teszi. Ha kiér az ember a mezőre, csak kihúzza a járomszeget, és a pányvával máris ki lehet kötni legelni a jószágot.
Köszönöm! Én azért vágom rövidre mert zavar ha elöttük kell csináljak valamit, ez a rúd el is hasadt mert túl rövidre vágtam. A marháknál mutattam hogy én külön rakom fel a jármot és akasztom rá a rudat ott is zavar ha hosszabb A rúd mert nem tudom ráemelni egyből a járomra visszább kell léptetnem őket. A bélfa azért ekkora, mert egyszer megült a kocsi a trágyagödörben rakottan és akkorát húztak az ökrök, hogy ripityára tört az igán kívül minden, gondoltam a 20as betonvas a biztos de az meg csak ekkora volt. Amikor kész vannak hajtószárral hajtom őket és az egyben a pányva is, azért nem szoktam felakasztani. Úgyhogy vállalom hogy amit csinálok nem tradícionális autodidakta módon nekem így alakultak ki a dolgok, de köszönöm hogy elmondtad ezeket mert el se tudtam képzelni a régiek miért hagyták olyan hosszúra a rudat. A négyeshez viszont akkor majd vágok hosszabbat.
Csak így tovább olyan jó nézi öket meg sokat lehet töled tanulni 🐃🐃
Köszönöm szépen!
Nagyon jó! 😊
Köszi! 😊
Nagyon szépek az üszők!
Köszönöm szépen!
Nagyon nyugodtak, tetszenek! Volna viszont három kritikai megjegyzésem. De nem akarok okoskodni, csak a régiek meg az én tapasztalatom mondom el. Ha megfogadod jó, ha nem úgy is jó.
A rudat vagy tézslát a járomtól 50 - 70 centivel hosszabbra szokták hagyni mifelénk, a befogásnál az ember felteszi a vállára és mind a két keze máris szabad a befogáshoz. Másrészt, van olyan ökör, amelyik szereti a szarvával piszkálni a társát, a hosszab rúd meggátolja ezt is.
A kocsirúdra a járomtól visszább pár centivel szoktak tenni egy karikát, ahhoz kötik a szarván lévő láncot. Befogásnál nem táncol el az ökör, másrészt ha rövidre van kötve a lánc, nem ragad el az ökör, mert ha elragad /megbokrosodik / mindíg felcsapja fejét. Ha rövid lánccal le van kötve, de nem annyira röviden, hogy a lánccal húzzon, hanem a járommal, akkor nem tudja felcsapni a fejét és nem ragad el. Másrészt, nem tudja oldalra fordítani a fejét, ami a kontroll szempontjából szintén fontos.
A kocsirúd ami mint mondtam, 50-70 centivel hosszabb, végén szintén volt egy karika, arra tették az első ökörpár tézsláját, így amikor fordultak, a hátsó ökrök feje nem volt útban amikor megtört a kocsirúd meg a tézsla. És nyílván a tézsla is hosszabb volt 50-70 centivel, ha mondjuk nem négyes, hanem hatos fogatot csináltak.
Még egy dolog amit észrevettem, a bélfa szerintem túl rövid. A bélfa nálad betonacél, de nincs jelentősége. Én úgy csináltam és régen is így jártak el, hogy az ökrök nyakában mindíg ott a pányva. ha befogja az ember, összeszedi a pányvát és a bélfára teszi. Ha kiér az ember a mezőre, csak kihúzza a járomszeget, és a pányvával máris ki lehet kötni legelni a jószágot.
Köszönöm!
Én azért vágom rövidre mert zavar ha elöttük kell csináljak valamit, ez a rúd el is hasadt mert túl rövidre vágtam. A marháknál mutattam hogy én külön rakom fel a jármot és akasztom rá a rudat ott is zavar ha hosszabb A rúd mert nem tudom ráemelni egyből a járomra visszább kell léptetnem őket. A bélfa azért ekkora, mert egyszer megült a kocsi a trágyagödörben rakottan és akkorát húztak az ökrök, hogy ripityára tört az igán kívül minden, gondoltam a 20as betonvas a biztos de az meg csak ekkora volt. Amikor kész vannak hajtószárral hajtom őket és az egyben a pányva is, azért nem szoktam felakasztani.
Úgyhogy vállalom hogy amit csinálok nem tradícionális autodidakta módon nekem így alakultak ki a dolgok, de köszönöm hogy elmondtad ezeket mert el se tudtam képzelni a régiek miért hagyták olyan hosszúra a rudat. A négyeshez viszont akkor majd vágok hosszabbat.
Szeretem nézni a vidiket töled.
Örülök, hogy tetszik!
Röviden szerintem te egy bivaj sutogo vagy eszméletlen tudás és türelem csak igy tovább👍
Köszönöm! Ez igazából csak annyi, hogy együtt élek velük és megbíznak bennem. :)
Milyen cukik így a te kezed alatt! :) Kedve támad az embernek bivalyozni! ;)
Lesznek eladó borjak! ;)