Nagyon ügyesek! Volna pár tanácsom, ami a jószágnak is segítség meg az embernek is. Nem okoskodni akarok, tényleg csak jótanács. - Szájkosár nagyon, de nagyon sokat segít. Mintha kicserélték volna őket! Azzal foglalkoznak ami a dolguk. - A gyeplőt a szarvára kell kötni, és egy kis hurokkal az egyik szarvára, a jobboldalinak a jobb a baloldalinak a bal szarvára. Így finom mozdulatokkal lehet irányítani, ha elragadnának tized annyi erővel meg lehet fogni őket. - A vezényszavakat használni kell, döbbenetesen lassan tanulják meg, de ha megtanulták nagyon szépen hallgatnak rá. Hajsza, Csélé, Hők, Na, Hóóóó. - Nem beszélsz hozzájuk. Ha valamit akarunk tőlük és tegyük fel valami rosszat csinált vagy valamit ami nekünk nem tetszik, először a nevét mondjuk, "Bogár! " utána egy indulatszó "A dögvész vigyen el" utána a parancs, "hőőők" utána "Neeee" Ha nincs gond, egyszerűen akarunk tőle valamit, " Bogár! Hajsza!/Hajsz!/ Neee! " Engem gyerekként elképesztően zavartak ezek a vezényszavak, dolgoztam viszont egy 600 tehenes tejgazdaságban pár évet és ott jöttem rá, hogy ez működik. A munkatársaim akik évtizedek óta dolgoztak ott, azok is így használták és működik. A saját ökreimnél is így beszélek. Vagyis már csak Csete van de így beszélek hozzá és működik a dolog. Valami "városi népek" ha hallanák hogy beszélünk a jószággal, "féreg" "dög" Dögvész" "megnyúzlak" gondolom csodálkoznának, de ha elégedett az ember mond olyat is, és valójában többször, hogy "ügyes" "kedves" "virág" "csillag" és hidd el megértik ezt is meg azt is. Amikor azt mondom, hogy "a kur......a Neeeee!" figyelnek és agyalnak mit csináltak rosszul azonnal összekapják magukat. Még talán annyit, hogy a rúdtól jobbra mindíg az erősebb jószágot tesszük, mert az út széle mindíg rosszabb főleg ha földút, neki kell a barázdában menni, szóval a nehezebb munka mindíg az övé.
Köszönöm! Az ökröket hajtottam szarvuk tövén kötéllel, de valahogy nem tetszett, de ezt majd kipróbálom, hogy csak egyik szarvukon van. Az ökrök dolgoznak szóra de a csát és hajszot nem használom mert legtöbbször nem a pusztában forgolódok velük hanem valami szűk helyen lavírozunk és mindenképp bele kell nyúljak a szárba aztán valahogy ezzel nem bajlódtam, ha meg valami megszokott dolgot csinálnak csak elég elindítanom őket amikor még odaértünk szólok hogy álljanak meg. Ezt sokszor mondják hogy az erősebbnek kell lenni jobboldalt a barázda miatt, de én váltvaforgatóval szántok oda vissza mindkettő megy a barázdába, meg a bivaly olyan mocsok erős, hogy mindegy hogy melyik hol megy.😅 Ezért én a forgalomhoz igazítom őket, öregapáink mellett nem ment el kamion, nekik a barázda meg a kátyú volt az érdekes.
Köszönöm! Most hogy kiköltöztünk a tanyára már az ökrökbe se raknék mert nem járok velük olyan forgalmas helyen, hogy szükséges lenne. De ki nem veszem azért ha egyszer már ki lettek lukasztva.
Nagyon ügyesek!
Volna pár tanácsom, ami a jószágnak is segítség meg az embernek is. Nem okoskodni akarok, tényleg csak jótanács.
- Szájkosár nagyon, de nagyon sokat segít. Mintha kicserélték volna őket! Azzal foglalkoznak ami a dolguk.
- A gyeplőt a szarvára kell kötni, és egy kis hurokkal az egyik szarvára, a jobboldalinak a jobb a baloldalinak a bal szarvára. Így finom mozdulatokkal lehet irányítani, ha elragadnának tized annyi erővel meg lehet fogni őket.
- A vezényszavakat használni kell, döbbenetesen lassan tanulják meg, de ha megtanulták nagyon szépen hallgatnak rá. Hajsza, Csélé, Hők, Na, Hóóóó.
- Nem beszélsz hozzájuk. Ha valamit akarunk tőlük és tegyük fel valami rosszat csinált vagy valamit ami nekünk nem tetszik, először a nevét mondjuk, "Bogár! " utána egy indulatszó "A dögvész vigyen el" utána a parancs, "hőőők" utána "Neeee"
Ha nincs gond, egyszerűen akarunk tőle valamit, " Bogár! Hajsza!/Hajsz!/ Neee! " Engem gyerekként elképesztően zavartak ezek a vezényszavak, dolgoztam viszont egy 600 tehenes tejgazdaságban pár évet és ott jöttem rá, hogy ez működik. A munkatársaim akik évtizedek óta dolgoztak ott, azok is így használták és működik. A saját ökreimnél is így beszélek. Vagyis már csak Csete van de így beszélek hozzá és működik a dolog.
Valami "városi népek" ha hallanák hogy beszélünk a jószággal, "féreg" "dög" Dögvész" "megnyúzlak" gondolom csodálkoznának, de ha elégedett az ember mond olyat is, és valójában többször, hogy "ügyes" "kedves" "virág" "csillag" és hidd el megértik ezt is meg azt is. Amikor azt mondom, hogy "a kur......a Neeeee!" figyelnek és agyalnak mit csináltak rosszul azonnal összekapják magukat.
Még talán annyit, hogy a rúdtól jobbra mindíg az erősebb jószágot tesszük, mert az út széle mindíg rosszabb főleg ha földút, neki kell a barázdában menni, szóval a nehezebb munka mindíg az övé.
Köszönöm!
Az ökröket hajtottam szarvuk tövén kötéllel, de valahogy nem tetszett, de ezt majd kipróbálom, hogy csak egyik szarvukon van.
Az ökrök dolgoznak szóra de a csát és hajszot nem használom mert legtöbbször nem a pusztában forgolódok velük hanem valami szűk helyen lavírozunk és mindenképp bele kell nyúljak a szárba aztán valahogy ezzel nem bajlódtam, ha meg valami megszokott dolgot csinálnak csak elég elindítanom őket amikor még odaértünk szólok hogy álljanak meg.
Ezt sokszor mondják hogy az erősebbnek kell lenni jobboldalt a barázda miatt, de én váltvaforgatóval szántok oda vissza mindkettő megy a barázdába, meg a bivaly olyan mocsok erős, hogy mindegy hogy melyik hol megy.😅 Ezért én a forgalomhoz igazítom őket, öregapáink mellett nem ment el kamion, nekik a barázda meg a kátyú volt az érdekes.
Ügyes!
Köszi!
:)
Nagyon ügyesek ,de a bivaj tehenek is kapnak karikát vagy csak az ökröknek szokták?😊👍
Köszönöm! Most hogy kiköltöztünk a tanyára már az ökrökbe se raknék mert nem járok velük olyan forgalmas helyen, hogy szükséges lenne. De ki nem veszem azért ha egyszer már ki lettek lukasztva.