Szia! Ismét egy minőségi videó! Nagyon köszönjük! Szívesen látnék egy olyan videót is amelyben a terraformálásról beszélsz, esetleg ez lehetséges-e, milyen akadályokba ütköznénk stb. Várom a következő vidit😉
A videó szuper! Egy megjegyzés: Nyugodtan ejtheted magyar kiejtéssel pszihének. A Psziché egy nem túl gyakori magyar női név, illetve a psziché, mint lélek jelentésű magyar szó, magyaros kiejtéssel. Nyugodtan használd. A pszájki kiejtés sehogy se jó. Angolban a P néma, így ejtve kissé furcsa...
1. A valóságban is döbbenetesen szép és érdekes lehet ez a Psyché kisbolygó a maga nagyon magas érctartalmával, ezért különböző színekben pompázó felszínével! 2. Az a napelem tábla az űrszondán nagyon komoly hatásfokú lehet így kinézetre (többrétegű, nagyon sok hullámhossz tartományt képes befogni), szerintem közel 40%-os! (A kereskedelemben kapható legjobb napelem táblák háztetőkre, erőművekbe manapság ugye 22-24% körül vannak.) 3. Nagyon-nagyom sajnálom a határidő lekésését (pedig a fejlesztő csapat mindent megtett annak tartásáért) azt a kiesett 3 évet, ami miatt csak 3 évvel később fogunk eredményt kapni a szondától, 2026 helyett csak 2029!
Köszi az alapos összefoglalót, és a szemléletes illusztrációkat. Csak egy kis pontosítás az elhangzottakhoz: a radiotermikus generátorok szokásos üzemanyagai technikai értelemben nem számítanak hasadóanyagnak, maguk az RTG-k sem nukleáris reaktornak, és jellemzően nem is hasadóanyag-gyárakban állítják elő őket. Az energiát a radioaktív bomlásukból származó, az anyagukban és a burkolatukban szinte teljesen elnyelődő sugárzásuk keltette hő szolgáltatja. Ezt szerintem nem árt tudatosítani, mert egyesek az ilyen téves ismeretekre hivatkozva keltenek indokolatlan hisztériát az RTG-k ellen, mint pl. a Cassini szonda esetében.
@@megyeriek Hasadóanyagnak - legalábbis technikai értelemben - azokat az anyagokat nevezik, amikben neutron besugárzással lehet hasadást indukálni, és így önfenntartó hasadási láncreakcióra képesek. Az RTG-kben használt 238-as tömegszámú plutónium izotópra (hasonlóan pl. a természetes urán túlnyomó részét adó U-238-hoz) ez nem jellemző. Spontán módon ugyan képes hasadásra, de ez a termelt hőmennyiségnek csak elenyészően kis hányadát adja.
@@urkutatasmagyarul A spontán maghasadást valóban szokás a radioaktív bomlások közé sorolni, mint azok egy ritka és egzotikus fajtáját. A hasadóanyagokra meghatározóan jellemző indukált hasadás viszont már más folyamat.
Gyönyörű ez a "kicsi" aszteroida, ami valójában bitangnagy! jó 28x akkora, mint a 66millió évvel ezelőtti haverja:) Tetszik, hogy végre ekkora kisbolygót is megközelítünk, ami ráadásul tele van fémmel, bár 2029 meg 2031.. azért az idő.. a bolygónkon még 2évvel előre kalkulálni is meredek.
A kitűzött évek alatti céllal ha végez és jó állapotban van akkor tovább szokták még egy kicsit üzemeltetni. Még több fotó még több mérés... Esetleg ha a hajtóművekben maradt még kraft megpróbálhatják letenni a felszínre. Erre is volt már példa hogy nem is tervezték ezt de sikerült.
Szia! Köszönjük a szokásos magas színvonalú tájékoztatást! Csak egy kérdés: Többek között nem az az egyik ok, amiért ezt a kisbolygót szemelték ki vizsgálódás céljaként, mert szeretnék felmérni az esetleges jövőbeli kisbolygók bányászatának lehetőségét, és a megtérülési rátát?🤔
A küldetés célja a tudományos kutatás, de azért pár ember szerintem is elkezd majd számolgatni, amikor jönnek az eredmények. :-) Végül is indokolt az ilyen távolságban levő nyersanyagforrások és vízkészletek kiaknázásának tervezgetését már most elkezdeni, mert még szükségünk lehet rá.
Nagyszerű volt. Égimechanikai kérdés: ha a szonda ilyen kis magasságban kering egy krumpli alakú bolygó körül, akkor a pályája is krumpli alakú lesz? Vagy pl. a Föld körül meg a geoidot követi?
@@urkutatasmagyarul Ha elég közel van hozzá, akkor egy kicsit számít az alak is. Épp erre alapul a doppleres pályaelemzés, amit kitaláltak. Engem egyébként elképesztett az ötlet, hogy félmilliárd kilométer távolságból a frekvencia jelentéktelen eltolódásaiból fognak pályaanomáliákat kimérni. Nem gondoltam volna, hogy a technika ilyet is lehetővé tesz. Ez a szememben nagyobb bravúr, mint a program bármelyik másik eleme. Persze az sem csekélység, hogy összesen két kukucskával megmondják majd, hogy mi van a szikla mélyén. Én még úgy nőttem fel, hogy ha tudni akarom, mi van a földben, akkor előveszek egy ásót.
...köszi a videot , de én egy kicsit összezavarodtam, a mágneses térhez nem kell egy folyékony forgó vasmag? egy ilyen kis égitetsnek nem hiszem, hogy az lenne...
Szia! Lehet sejteni mennyi a sűrűsége a kisbolygónak? Lehet sejteni milyen fémeket tartalmaz? A James Webb szokta (tudja) vizsgálni a kisbolygókat? Illetve érdemes a Webbet erre használni? Nagyszerű videó! Köszönjük!
A jelenleg használt RTG-k egy nagyon egyszerű, de nem túl hatékony módszert alkalmaznak: ún. termoelemekkel pakolják körbe a hőforrást, amik a hőmérséklet-különbséget az ún. Seebeck-hatásnak köszönhetően közvetlenül elektromos árammá alakítják. De a jövőben tervezik "külső égésű" Stirling-motor meghajtását a radioaktív bomlás hőjével, ami aztán egy "hagyományos" generátort forgat.
Computerek hűtéséhez lehet kapni Pertier elemet. Csakhogy az visszafelé is működik, azaz ha a két oldala közt hőkülönbséget tartasz fent akkor feszültséget ad. Vagyis otthon is kipróbálható a dolog. De sok hőmérő is ezeken a hatásokon alapszik főleg azok amelyek nagy hőmérséklet méréséreis jók pl sütőbe valóak, vagy húsok belső hőmérői, de a multiméterekhez is régóta adnak ilyen szondát ami jó 1000C -ig. Ha két különböző fém szál egymáshoz heged (forrasztás nem jó) és a különálló végei stabil hűsben vannak akkor a hegesztési pont és ezek közt feszültséget ad le, ami mérhető és megfeleltethető egy hőmérsékleti értéknek. hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91elektromoss%C3%A1g hu.wikipedia.org/wiki/Termoelektromos_gener%C3%A1tor
Fény üzenet a Földre. Itt Lydia van Dyke tábornok a Hydráról Valami azért valami nem stimmel. Szerintem az első megközelítést ilyen kicsi teljesítményű hajtóművekkel nagyon elliptikus pálya lehet, mert nem tud gyorsan sebességet módosítani.
Hohmann-pálya lesz és majd a kisbolygó előtt fog majd elmenni, így minimális energia is elég lesz, hogy pályára álljön körülőtte. Ezért fog ilyen sokáig tartani az út.
@@martonszikes4075 A Hohmann-pálya nem megoldás a kérdésemre, mivel alapvetően két intenzív sebesség változtató manővert igényelne. Pont azt, amire ez a hajtómű nem képes.
@@martonszikes4075 Érdemes ránézni a Hohmann-pálya Wikipédia oldalára. Két variáció van. Vagy körpályáról-körpályára állni egy lépcsőben, ahhoz két impulzus kell. Vagy a kiszakadáshoz (bár külön nem írja de a körpályára ráálláshoz is) variálni kell elliptikus pályák sorozatával, ha a hajtómű nem elég erős az impulzushoz. De akkor visszatértünk az eredeti felvetésemre.
@@arpadszeiff Hohmann pálya lényege, hogy amikor két test találkozik, ott lesz a legkisebb relativ sebesség kettejük a között, és a ha a szonda a kisbolygó előtt halad el, akkor a szonda sebessége csökken az eredeti pályához képest, és kisbolygó körüli pályára áll. Lásd Apolló program, ott is a hold előtt ment el az úrhajó, hogy vissza tudjanak jönni a földre hajtómú nélkül. Ha mögötte ment volna el, akkor már lehet hogy Nap köröli pályán lenne.
Nem volt hülyeség a kérdésed, kis távolságokon, mint például az internetes kapcsolathoz használt hálózati eszközökön régóta rutintechnika a jelátviteli hibák észlelése ún. ellenőrző összegek megfelelő alkalmazásával, ilyenkor a fogadó eszköz visszakérdez és a küldő eszköz megismétli a sérült adatcsomagot. A kisbolygó túl távol van az ilyen beszélgetős módszerhez, de elméletileg nincs akadálya olyan szoftver elkészítésének, amellyel több órára visszamenőleg lehet visszakérdezni a sérült adatokra. Ez a kísérlet sokat elárulhat majd arról, hogy mennyire sérülékeny egy ilyen optikai átvitel ilyen körülmények között. Én is jobban bíznék az akadályokat sokkal jobban elviselő rádiókommunikációban, de szerencsére nem én találom ki, mit használjanak az űrkutatók a kapcsolattartáshoz. :-)
Nagyra értékelem a munkásságod, de szerintem sokunknak zavaró ahogy a NASA szót ejted. Értem én hogy ameriai angollal ejted, de nekünk közel 10 millió magyarnak a "Náza" kiejtés a megszokott és elfogadott. Egyetlen más magyar csatornán sem hallottam angolosan ejtve. Ahogy a Coca Cola-t sem "kók"-nak ejtjük. :)
Nahát, egy újabb izgalmas küldetés! Köszönjük!
Szia! Ismét egy minőségi videó! Nagyon köszönjük! Szívesen látnék egy olyan videót is amelyben a terraformálásról beszélsz, esetleg ez lehetséges-e, milyen akadályokba ütköznénk stb. Várom a következő vidit😉
Köszi a videót, neked pedig jó munkát idelent :)
Szuper lett!Remélem 2031 be is te fogsz felvilágosítani mire jutott a pszihó😊
Tökéletes! ❤
Köszönöm! 😍🤗
Köszönöm szépen! Ez is rendkívül szép és érdekes videó. 👋🙏😊
A videó szuper! Egy megjegyzés:
Nyugodtan ejtheted magyar kiejtéssel pszihének. A Psziché egy nem túl gyakori magyar női név, illetve a psziché, mint lélek jelentésű magyar szó, magyaros kiejtéssel. Nyugodtan használd.
A pszájki kiejtés sehogy se jó. Angolban a P néma, így ejtve kissé furcsa...
Ez esett oly jól, mint egy pohár finom vörös bor! Egészségetekre!
0:23
és, hogy jut majd el "a-céljához" így viccesebb lett volna a mondat, ha már a legtöbb fémmel rendelkező kis bolygót közelíti meg😁
1. A valóságban is döbbenetesen szép és érdekes lehet ez a Psyché kisbolygó a maga nagyon magas érctartalmával, ezért különböző színekben pompázó felszínével!
2. Az a napelem tábla az űrszondán nagyon komoly hatásfokú lehet így kinézetre (többrétegű, nagyon sok hullámhossz tartományt képes befogni), szerintem közel 40%-os!
(A kereskedelemben kapható legjobb napelem táblák háztetőkre, erőművekbe manapság ugye 22-24% körül vannak.)
3. Nagyon-nagyom sajnálom a határidő lekésését (pedig a fejlesztő csapat mindent megtett annak tartásáért) azt a kiesett 3 évet, ami miatt csak 3 évvel később fogunk eredményt kapni a szondától, 2026 helyett csak 2029!
👌👍
Itt már drukkolnom kell, hogy megérjem a feladatok elvégzésének időpontjàt...
Hát, még ha vissza is jönne.
Nekem ezek a videók hiányoznak a legjobban ...
Köszi az alapos összefoglalót, és a szemléletes illusztrációkat.
Csak egy kis pontosítás az elhangzottakhoz: a radiotermikus generátorok szokásos üzemanyagai technikai értelemben nem számítanak hasadóanyagnak, maguk az RTG-k sem nukleáris reaktornak, és jellemzően nem is hasadóanyag-gyárakban állítják elő őket. Az energiát a radioaktív bomlásukból származó, az anyagukban és a burkolatukban szinte teljesen elnyelődő sugárzásuk keltette hő szolgáltatja. Ezt szerintem nem árt tudatosítani, mert egyesek az ilyen téves ismeretekre hivatkozva keltenek indokolatlan hisztériát az RTG-k ellen, mint pl. a Cassini szonda esetében.
Mert nem Plutónium hasadóanyag szolgáltatja a hőt? Oké, hogy technikai értelemben nem reaktor. De miért nem hasadóanyag?
Szerintem is ugyanaz a folyamat a bomlás és a hasadás, de én sem vagyok atom fizikus!
@@megyeriek Hasadóanyagnak - legalábbis technikai értelemben - azokat az anyagokat nevezik, amikben neutron besugárzással lehet hasadást indukálni, és így önfenntartó hasadási láncreakcióra képesek. Az RTG-kben használt 238-as tömegszámú plutónium izotópra (hasonlóan pl. a természetes urán túlnyomó részét adó U-238-hoz) ez nem jellemző. Spontán módon ugyan képes hasadásra, de ez a termelt hőmennyiségnek csak elenyészően kis hányadát adja.
@@urkutatasmagyarul A spontán maghasadást valóban szokás a radioaktív bomlások közé sorolni, mint azok egy ritka és egzotikus fajtáját. A hasadóanyagokra meghatározóan jellemző indukált hasadás viszont már más folyamat.
Gyönyörű ez a "kicsi" aszteroida, ami valójában bitangnagy! jó 28x akkora, mint a 66millió évvel ezelőtti haverja:) Tetszik, hogy végre ekkora kisbolygót is megközelítünk, ami ráadásul tele van fémmel, bár 2029 meg 2031.. azért az idő.. a bolygónkon még 2évvel előre kalkulálni is meredek.
üdv köszönet 🙏
Miután végzett, mi lesz vele? Becsapódik vagy visszatér, esetleg eltünik a végtelenben?
Vissza biztosan nem jön, miért is tenné?! Vélhetően kering majd tovább a 16 Psyche körül a vegtelenségig, vagy becsapódik a felszínébe.
A kitűzött évek alatti céllal ha végez és jó állapotban van akkor tovább szokták még egy kicsit üzemeltetni. Még több fotó még több mérés... Esetleg ha a hajtóművekben maradt még kraft megpróbálhatják letenni a felszínre. Erre is volt már példa hogy nem is tervezték ezt de sikerült.
Ez a téma is jól körbe lett járva. 👍Az indításról lesz élő közvetítés a csatornán?
Attól függ, mikor startol!
jó lett :)
Szia!
Köszönjük a szokásos magas színvonalú tájékoztatást!
Csak egy kérdés:
Többek között nem az az egyik ok, amiért ezt a kisbolygót szemelték ki vizsgálódás céljaként, mert szeretnék felmérni az esetleges jövőbeli kisbolygók bányászatának lehetőségét, és a megtérülési rátát?🤔
A küldetés célja, megismerni egy M-típusú kisbolygót!
A küldetés célja a tudományos kutatás, de azért pár ember szerintem is elkezd majd számolgatni, amikor jönnek az eredmények. :-) Végül is indokolt az ilyen távolságban levő nyersanyagforrások és vízkészletek kiaknázásának tervezgetését már most elkezdeni, mert még szükségünk lehet rá.
Szia Gergő! Lesz elő közvetítés az indításról? Nagyon szívesen csatlakoznék hozzád és Palihoz.
Ha itthon leszek, akkor lesz!
De a jelenlegi állás szerint ahhoz kell megint egy legalább egynapos halasztás.
köszönöm szépen
Nagyszerű volt.
Égimechanikai kérdés: ha a szonda ilyen kis magasságban kering egy krumpli alakú bolygó körül, akkor a pályája is krumpli alakú lesz? Vagy pl. a Föld körül meg a geoidot követi?
Nem, a testek mindig a tömegközéppont körül keringenek, sosem számít az alak.
@@urkutatasmagyarul Ha elég közel van hozzá, akkor egy kicsit számít az alak is. Épp erre alapul a doppleres pályaelemzés, amit kitaláltak. Engem egyébként elképesztett az ötlet, hogy félmilliárd kilométer távolságból a frekvencia jelentéktelen eltolódásaiból fognak pályaanomáliákat kimérni. Nem gondoltam volna, hogy a technika ilyet is lehetővé tesz. Ez a szememben nagyobb bravúr, mint a program bármelyik másik eleme. Persze az sem csekélység, hogy összesen két kukucskával megmondják majd, hogy mi van a szikla mélyén. Én még úgy nőttem fel, hogy ha tudni akarom, mi van a földben, akkor előveszek egy ásót.
...köszi a videot , de én egy kicsit összezavarodtam, a mágneses térhez nem kell egy folyékony forgó vasmag? egy ilyen kis égitetsnek nem hiszem, hogy az lenne...
Majdnem minden fémnek van mágneses tere, de térmészetesen nem olyan szabályos és nem olyan erős egy aszteroidáé, mint a Földdé
Szia!
Lehet sejteni mennyi a sűrűsége a kisbolygónak? Lehet sejteni milyen fémeket tartalmaz? A James Webb szokta (tudja) vizsgálni a kisbolygókat? Illetve érdemes a Webbet erre használni? Nagyszerű videó! Köszönjük!
3,3 gramm/köbcentiméter az átlagsűrűsége.
75 Km-röl megállapítja a kémiai elemeket..elképesztő.
Ne feledd hogy ezt vákuum -ban teszi. :-)
Nem terveznek majd bányászni vagy az a jövőben is lehetetlen?
Egy bányászati szonda küldésétől még legalább 10-15 évre vagyunk
Régóta érdekel ez a radioizotópos thermo elektromos megoldás. Nem tudom elképzelni, hogy a hőből hogy lesz áram.
A jelenleg használt RTG-k egy nagyon egyszerű, de nem túl hatékony módszert alkalmaznak: ún. termoelemekkel pakolják körbe a hőforrást, amik a hőmérséklet-különbséget az ún. Seebeck-hatásnak köszönhetően közvetlenül elektromos árammá alakítják. De a jövőben tervezik "külső égésű" Stirling-motor meghajtását a radioaktív bomlás hőjével, ami aztán egy "hagyományos" generátort forgat.
Computerek hűtéséhez lehet kapni Pertier elemet. Csakhogy az visszafelé is működik, azaz ha a két oldala közt hőkülönbséget tartasz fent akkor feszültséget ad. Vagyis otthon is kipróbálható a dolog. De sok hőmérő is ezeken a hatásokon alapszik főleg azok amelyek nagy hőmérséklet méréséreis jók pl sütőbe valóak, vagy húsok belső hőmérői, de a multiméterekhez is régóta adnak ilyen szondát ami jó 1000C -ig. Ha két különböző fém szál egymáshoz heged (forrasztás nem jó) és a különálló végei stabil hűsben vannak akkor a hegesztési pont és ezek közt feszültséget ad le, ami mérhető és megfeleltethető egy hőmérsékleti értéknek. hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91elektromoss%C3%A1g hu.wikipedia.org/wiki/Termoelektromos_gener%C3%A1tor
Nem arcoskodni akarok csupan pontositanam a psyche kiejtese fonetikusan száj-ki …. A P- t nem ejtik ki
Pl : phone.
Lájkoll és csatlakozz....tudom, tudom már megvagyok vele 😂
Fény üzenet a Földre. Itt Lydia van Dyke tábornok a Hydráról
Valami azért valami nem stimmel. Szerintem az első megközelítést ilyen kicsi teljesítményű hajtóművekkel nagyon elliptikus pálya lehet, mert nem tud gyorsan sebességet módosítani.
Hohmann-pálya lesz és majd a kisbolygó előtt fog majd elmenni, így minimális energia is elég lesz, hogy pályára álljön körülőtte. Ezért fog ilyen sokáig tartani az út.
@@martonszikes4075
A Hohmann-pálya nem megoldás a kérdésemre, mivel alapvetően két intenzív sebesség változtató manővert igényelne. Pont azt, amire ez a hajtómű nem képes.
@@arpadszeiffNem értelek, miért kellene intenzíven sebességet változtatni?
@@martonszikes4075
Érdemes ránézni a Hohmann-pálya Wikipédia oldalára.
Két variáció van.
Vagy körpályáról-körpályára állni egy lépcsőben, ahhoz két impulzus kell.
Vagy a kiszakadáshoz (bár külön nem írja de a körpályára ráálláshoz is) variálni kell elliptikus pályák sorozatával, ha a hajtómű nem elég erős az impulzushoz. De akkor visszatértünk az eredeti felvetésemre.
@@arpadszeiff Hohmann pálya lényege, hogy amikor két test találkozik, ott lesz a legkisebb relativ sebesség kettejük a között, és a ha a szonda a kisbolygó előtt halad el, akkor a szonda sebessége csökken az eredeti pályához képest, és kisbolygó körüli pályára áll. Lásd Apolló program, ott is a hold előtt ment el az úrhajó, hogy vissza tudjanak jönni a földre hajtómú nélkül. Ha mögötte ment volna el, akkor már lehet hogy Nap köröli pályán lenne.
Nahmost pont elkaptam az elejét
Pont 666 like van a videón,várok picit és dobom én is,ezt nem akarom megtörni :D
Komolyan elgondolkodtam azon hogy mi lesz 2031 novembere után? Becsapódik?
Felülvizsgálják, hogy továbbra is működtethető-e a szonda, ha nem, akkor sodródik tovább az aszteroida körül
Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de a lézersugár útját pont kersztezi valami nem vesznek el az adatok?
Ha keresztezi valami, akkor elveszhetnek, de az űr javarészt üres.
@@urkutatasmagyarul De a föld körül azért már elég sok minden kering.
Nem volt hülyeség a kérdésed, kis távolságokon, mint például az internetes kapcsolathoz használt hálózati eszközökön régóta rutintechnika a jelátviteli hibák észlelése ún. ellenőrző összegek megfelelő alkalmazásával, ilyenkor a fogadó eszköz visszakérdez és a küldő eszköz megismétli a sérült adatcsomagot. A kisbolygó túl távol van az ilyen beszélgetős módszerhez, de elméletileg nincs akadálya olyan szoftver elkészítésének, amellyel több órára visszamenőleg lehet visszakérdezni a sérült adatokra. Ez a kísérlet sokat elárulhat majd arról, hogy mennyire sérülékeny egy ilyen optikai átvitel ilyen körülmények között. Én is jobban bíznék az akadályokat sokkal jobban elviselő rádiókommunikációban, de szerencsére nem én találom ki, mit használjanak az űrkutatók a kapcsolattartáshoz. :-)
🤞🤞🤔🙄😉👍
2024.06.05. Köszönet.
Algoritmus
Nagyra értékelem a munkásságod, de szerintem sokunknak zavaró ahogy a NASA szót ejted. Értem én hogy ameriai angollal ejted, de nekünk közel 10 millió magyarnak a "Náza" kiejtés a megszokott és elfogadott. Egyetlen más magyar csatornán sem hallottam angolosan ejtve. Ahogy a Coca Cola-t sem "kók"-nak ejtjük. :)
Amíg csak a helyes kiejtés zavar téged, addig nagy baj nem lehet!
Köszi a véleményed!