Köszönöm! Így már sokkal jobban megértem önmagamat is.😅 Megtapasztalva az említett dolgok nagyrészét. Eleget nélkülöztem és szenvedtem ahhoz, hogy sikerüljön elsajátítanom a stratégiát. Vagyis, már tudok nemet mondai, mert annyira fárasztó és kimerítő olyan emberekkel is, az emptikusságomból kifolyólag törődni, akik igazi vérszívó grandiózus nárcisztikusok, mint pl. az anyám, vagy az ex-em. Akik miután az érzékenységemet, empátiámat és a kreativitásomat kihasználták egész életemben, eldobtak mint a rongyot, aztán elővettek, ha szükségük úgy hozta. Hát nem!!! Mióta ennek vége van, azokkal foglalkozom akik megérdemlik a képességeimből és a személyiségemből fakadó segítségemet. Ők a gyerekek. Átlagos, autista és hanter-szindromás gyerekeket bíznak rám, sikeresen, hosszú ideje együttműködve velük és szeretetteljes kapcsolatot ápolva a családjukkal is. Velük is megtapasztalva, hogy az apró részleteket érzékelve, együttérezve, szükség szerint azonnal megfelelő kreativitással mindenre megoldást találok a különböző szituációkban. Ezért van szükségük ránk. Megtaláltam a helyemet, ahol elismerik, értékelik és gyümölcsöző az amit tehetek értük. Iparművészként gyakran használom fejlesztésként a mesterségemet. Imádják.☺️ Nem öntömjénezés amit leírtam, hanem hálás vagyok mindezért. Örülök a videóban hallottaknak és az eddig elért sikerélményeimnek.❤️ Azok után főleg, hogy meghúztam a határaimat és már kívül is maradnak mindazok, akik soha nem tartották és ezután se tartanák tiszteletben a teljesen alapvető és jogos, az életben maradáshoz szükséges határaimat! Nem kevés belső munkám volt abban, hogy meg tudjam védeni magamat is es szabad legyek. Amit csinálok az szívből jön és az eszemet is használhatom. Így nem fárasztó, hanem feltölt. Nem csoda, hogy ebben a világban vannak akik nem kérnek mindabból az eltúlzott, túlpörgetett, hiábavaló és fölösleges tempóból, amibe amúgy is mindenki láthatóan belecsömörödik- vagy csavarodik. Még az se biztos, hogy mi vagyunk a "túlérzékenyek". Lehet, hogy ez a normális.😄☺️ Elnézést!😊😇🙏 Köszönöm a videót!
@Andrea-fi9zd Szívből kívánom Önnek! Meg is fogja találni, miután kizárta az életéből az ebben akadályozókat. Vagy ők fogják megtenni és, ha ezt kivárja, biztosan lépni fog, mert már nem is lesz más választása. Amikor az ember megtapasztalja, hogy teljesen magára hagyták miutan kizsákmányolták, rájön, hogy így lett végre szabad és amiből adott, abból még rengeteg van. Na, azt és abból először önmagára fordítson és amikor már jól van és az arra érdemeseknek adni tud belőle, akkor kezdje el, nagyon óvatosan! Mindig csak annyit, hogy maradjon is bőven saját magából. Tudjon boldognak lenni egyedül is és többé ne tudják "kirabolni"! Ezt kívánom az új évtől!🤗 Magamnak is.😊👑❤️
a te példád igazán jó arra, ami miatt oly soxor bosszankodtam már. a család nagyon rövidlátóvá tud tenni, akkor főleg, ha már el vagy szakadva mindenkitől. (és ugye látjuk Balázs videóiból is, hogy ennek előidézése mennyire jellemzi a nárcisztikus viselkedésdinamikát) szörnyű látni, ahogy elhatalmasodnak emberek felett ezek a család nevű mikroközösségek. teljesen természetellenesnek érzem a családok jelentőségének túltengését, egy szellemi és érzelmi beltenyészet. hogy lesz így nyitott az egyén a világra? ráadásul a genetika nem úgy működik, hogy egyszerűen a szülők tulajdonsága megy át az utódra, hanem mindenféle jellemű ember születik mindenféle szülőhöz, rohadtul kicsi az esélye hogy majd pont az a családi közeg lesz a társas életének a megfelelő amit dobott a gép. persze lehet filózni, de azért jóval erősebb az, amikor meg kell hogy tapasztaljam, h bizony előfordul h elvált szülők gyerekei bár nehézségek után, de viszonylag összeszedettek, és ehhez képest pedig könnyen előfordul, h az egyben maradt kerek egész családból származó gyerekek pedig sokkal jobban rottyon vannak. ha vmiben jó vagy, jó eséllyel nem pont a családból fog kikerülni az a személy aki azt érti és elismeri. lehet neked nobel díjad, ha vmelyik családtagod egy vallásos fundamentalista, te mindig is egy lelketlen ördögfajzat maradsz a számára. (vagy én nem tudom minek néz az ilyen) elképesztő példa, vmelyik interview Laár Andrással: nem akart ilyenről beszélni, de véletlenül mégis ráfutottak a kérdésre, és kiderült, h Andrásnak vmelyik szülője nem ment el még egy előadására sem, egyszerűen még mindig semmire sem tartja amit elért! könyörgöm! mit tegyen még le az asztalra? ki nem ismeri Laár András nevét már nagyon régóta ebben az országban? nonszensz! üdv.: egy nem szuperérzékeny
@@Emmakis-4rt Köszönöm bátorító szavait ❤ még nem tudtam a lehúzó közegből kiszakadni, ami megöli a kreativitást, önbizalmat, önbecsülést, de lépésről lépésre napról napra igyekszem összeszedni magam az elérhető eszközökkel...én is úgy gondolom, hogy azoknak lehet és kell adni szeretetet, törődést, odafigyelést, akik nem használják ki, akik valahogyan visszatöltenek, ilyenek az állatok, valakinek a gyerekek, valamint a természet, a tánc, mozgáskultúra, önkéntes munka. Egy ördögi körből nehéz szabadulni ha az ember nem egészséges és anyagilag kiszolgáltatott, de valahogyan mégis úgy fordulhat a sors kereke, a körülmények összeállása, remélhetőleg 2025- ben ez megvalósul. Önnek is a legjobbakat kívánom 💚🍀💝🫂💫
@@Andrea-fi9zd Köszönöm szépen! Igen, ismerős a helyzete. Olyan barátokkal, kedves, megbízható ismerősökkel beszéljen óvatosan, akik erősitik az önbizalmát, ismerve Önt! Persze önmagába vetett hite vigye előre, túl nagy elvárásai ne legyenek másokkal szemben, de azért csak bátran kérjen segítséget akitől szabad! A gyógyulásához is. Leginkább önmagára számítson, de az mindennél biztosabb is. Ehhez azért hozzá szokott adódni, a küzdelmünk során, olyan emberek segítsége ami ajándék lesz. Az anyagi függőségére is megoldás lehet a munkahely, vagy a maszek dolgok, amiből gyűjteni tud a talpraálláshoz, aztán a továbblépéshez. Csak határozza el, ne várja meg míg jobban fog fájni!🤗 Azért írok ilyeneket, mert volt benne részem. Mindent végig küzdöttem, de nem történt volna így, ha ezekről a dolgokról előbb hallok, felkészültebben meg tudtam volna védeni magam. Nem ismerjük egymást, de örülnék, ha sikerülne Önnek és sikerülni is fog!!!🙏❤️
Köszönöm, Balázs, ezt a videót. Az exbarátnőm szerint őt nagyjából 17 éve HSP-ként diagnosztizálták, de többek között a te videód is ráerősített, hogy elég valószínű, hogy rossz volt a diagnózis (már ha igaz a sztori), mert abszolút nem felelt meg a viselkedése a leírásnak, sokkal inkább egy rejtett nárcisztikus benyomását keltette. Sokszor hangoztatta (nemcsak nekem, hanem a Facebook-oldalán is), hogy ő mennyire kedves ember, mennyit segít másokon, ő egy empata, sose hagy senkit cserben, mindenki a környezetében hozzá fordul, ő mindig kedves, rengeteget törődik mások érzéseivel, de a valóság nem ez volt... Sosem éreztem azt, hogy ő mennyit törődött volna az érzéseimmel, a saját érzései sokkal fontosabbak voltak számára. Ez az "én milyen kedves, törődő, empatikus ember vagyok" csak egy álszentség volt, egy hamis önkép, amivel sikerült megetetnie... Illetve láttam egyszer-kétszer segíteni másokon, de nekem úgy tűnt, ez elég felszínes volt, és azt a célt szolgálta, hogy erősítse a saját önképét, hogy ő mennyire csodálatos és kedves ember...
Ismerek sajnos egy ilyen embert, mint akit leírtál. :( Szomorú felfedezés tud ez lenni... Illetve hozzátenném, hogy a legáltalánosabb Sz.É. teszt eredménye majdnem teljes pontszámú lett.
Ha valaki érzékeny, pont arról lehet felismerni hogy nem reklámozza ezzel agyon a környezetét. Nem rég ismertem meg én is egy ilyen embert, és érdekes volt a felismerés , hogy vmi nem stimmel hiába tolja erőszakosan az arcomba, hogy milyen kedves, empatikus.
Sosem értettem, hogy ezt miért kell reklámozni? Vagy miért kell a közösségi médiában feltüntetni? Ezzel akarja más szimpátiáját elnyerni? Valóban önzetlen volt ez a cselekedet? Aki az internet előtt gondoskodó szerepben tetszeleg, vajon a privát életben is úgy tesz? Természetesen ezek ironikus kérdések. Sosem tartottam magam jó embernek. Sokáig azt sem tudtam mi az az empátia vagy az érzelmi intelligencia. Egyszerűen annyit tudtam, hogy törődő vagyok és gondoskodó, valamint ragaszkodó. Mindig is az voltam. Ezek mindig a részletekben mutatkoznak meg. Pl. felteszed a telefonját töltőre. - Nem azért mert kémkednél utána - Vagy elkészíted neki az ételt. Figyeled milyen zenéket szeret, kedveskedsz neki. Ha lebetegszik, törődsz vele, stb. Bármely személyiségtípus legyen, a legjobb szűrő, maga az idő. Ha kivársz türelmesen, idővel megmutatkozik a valós személyisége. Teljesen mindegy mivel diagnosztizálják az illetőt. Te magad érzed legbelül, hogy kell-e ez neked. Érzelmileg megterhelt vagy vele, vagy felszabadult. Egyből tudni fogod a választ.
Kedves Balázs, ez egy nagyon szuper videó lett. Sok időnek kellett eltelnie, mire ezt én is képességnek tudtam érezni. Mivel a külvilág gyakran süti ránk, hogy túlérzékenyek vagyunk, cseppet sem pozitív kontextusban, nekem az önismeret segített rálelni a saját elfogadásomra. Viszont mondanék egy olyan előnyt, ami talán nem olyan evidens és én is sokára vettem csak észre. A gyereknevelés az egy álom ezzel a képességgel. Sokszor már azelőtt tudom mit kell kérdeznem, hogy megszólalna. Tudom mit és hogyan kérdezzek, mikor hallgassak, mikor kell csupán az ölelésem és mikor kell a távolság. Mikor kell valóban szigorúnak lenni és mikor gyengédnek és megengedőnek. Félreértés ne essék, nem érzem magam tökéletesnek, sőt.. ebben biztosan nagy szerepe van annak is, hogy 3 gyermek mellett a fáradság gyakori vendégem és csendre vágyni a nyüzsgő mindennapokban tényleg csak álom. De olyan jó azt érezni, hogy tudják fordulhatnak hozzám és fogom tudni, hogy legyek támasz. Remélem ez így is marad. Köszönöm, hogy kiírhattam és a videódat is, jól esett hallgatni.
Ezt tapasztalom saját példámon is. Bébiszitterként sok esetben jobban rá tudok "érezni" a gyerekre, mint a saját szüleik. Renkívül szeretnek és kötődnek hozzám talán emiatt is a gyermekek.
Kedves Balázs! Szuperérzékeny vagyok, de nem hiszem, hogy örököltem volna, senki nincs a családban még hasonló sem. Viszont érdekelne, ha már éppen ezen a csatornán bukkant fel a téma, hogy mit gondolsz a nárcizmus és a szuperérzékenység összefüggéséről. Klasszikus nárcisztikus családi dinamikában nőttem fel, szerintük miattam nem működik a család. Úgy gondolom, hogy az idegrendszerem egyfajta válasz és ellenpólus a sok érzéketlenségre, ami éppen egy ilyen környezetben tud kialakulni.
Szerintem is a gyerekkori környezet hatására alakult ki, de inkább önvédelmi, túlélési funkcióként. A fokozott érzékenységgel már a legapróbb jelekből is meg tudtad érezni, hogy milyen hangulatban vannak a szülők és honnan jöhet legközelebb a veszély.
Valószínűleg gyerek korom óta jellemző volt rám ez, ha talán egészben nem is, de részben biztosan. Nagyon sok behatás ért engem életem során amik igen csak nagy nyomot hagytak bennem, még az olyanok is, ami másnak tán meg se kottyant volna... Viszont az idő múlásával, illetve hát az utóbbi pár évben sajnos ez elkezdett eltűnni. Valószínűleg ebben már a saját tetteim a ludasak.
Köszönöm szépen! Sajnos sok minden ram jelemzo. Szeretek kreatív lenni, segiteni masokon. Nem szeretem nagyon hangos zajt,verengzos filmeket. Szeretek csendbe egyedul dolgozni. De meg most a video hallgatasa kozbe jottem ra. 3eveg eltem egy narcisztikus emberrel, tonkre mentem pajzsmirigyem atfordult es orvoshoz jartam, kezelesek gyogyszerek. De javasoltak hogy olvassak utana a narcizmusnak. Hallgatom a videoid es fejbe mar rendeztem hogy miben eltem. Kezdek vissza talani regi onmagamra aki voltam. De azt is tudom mar ki is vagyok egy kodepens . De tudok mar NEM is mondani! Sokat tanultam fejlodtem az elmult 1 evben. Tovabb nezem a videokat van meg mit tanulni! Köszönöm szépen! Boldog Uj Evet Kívánok!🥰🥂🍾🥳
Én is HSP-s vagyok születésemtől fogva. Ebből is látszik, hogy milyen különleges vagyok. Ezt azok az emberek is érzik, akiknek feltűnik a hatalmas empátiám. Ők mindig csodálnak egy beszégetés után, hogy mennyre különleges vagyok. Persze vannak, akik ezt nem látják, mert csak magukkal vannak elfoglalva. Gonosz emberek, nem látják saját maguk felfújt egojától a ragyogó tálentumot (engem). Őket gáncsolom, ahol tudom, ez egy nagy tanítás nekik.
Nálam ez nem kizárt. Pár éves koromban, mikor mesélte mamám a Piroska és a farkas meséjét, nekem sok volt, ami a végén történik, és kértem, hogy írja át úgy a végét, hogy a farkas nem eszi meg a nagymamát, hanem mind barátok lesznek :) Amúgy pszichológusnak tanulók
Azt, hogy kinek mondod el ezt a szuperérzékenységet, nagyon-nagyon meg kell válogatni, mert az emberek 90%-ának olyan támadási felületet biztosítasz, amivel pokollá tehetik az életed 😞 és meg is teszik, gondolkodás nélkül...😤 Van, aki azért, mert ki akar csinálni, lenyomni, és van, aki pusztán jól szórakozik rajta, mert tudja, hogy te, ha nem is mutatod, mocsok 💩ul vagy közben...
Ha túlterhelt vagyok, hányok. Gyerekként az orvos azt mondta gyenge az idegrendszerem. B6 vitamint kellett szednem. Most értettem meg, hogy mi ez. Miért nem bírom a stresszt, miért vagyok szívesrn egyedül, és miért zavar a zaj jobban mint mást.
Bírom az olyan embereket, akik előadják magukról ezeket. Pedig annyira nem jó ha valaki ilyen... főleg ha nincs megértés a környezetben. Sok szenvedéssel jár.
Általában nárcisztikusok jönnek ezzel és az empatával mert ez ad nekik egy felsőbbrendűségtudatot és egy buborékot tele repülő majomjelölt és hozzájuk hasonló emberekkel. Amit Elaine Aron felsorolt annak nagy része jellemző valamilyen mentális betegségre vagy rendellenességre de amúgy látszik hogy ő tényleg empatikus és komolyan gondolja a definícióit. Az erőszakos dolgokra alapvetően mindenki érzékeny de idővel deszenzitivizálódik a többség az élet hatására mert ha valaki a legjobbat kapta az élettől és szerencsés hülye pl. egy lottónyertes vagy milliárdos újgazdag aki örökölt előbb-utóbb az ilyet úgyis bepalizzák és megjön a józan esze hogy ezt azért mégsem kéne. Erőszakos filmeknek pedig sok értelme nincs azért nem nézzük, azért nem vagyunk hozzászokva ergo vannak akik érzékenyek rá. Ilyen 20%-ra tette Elaine Aron a HSP-k számát a teljes lakossághoz mérten ami elég magas. Fényérzékenységem pl. nekem is van ami régebben migréneket is okozott, az embereket is kerülöm amikor tehetem, nem vagyok az átlag de ettől nem vagyok HSP sem csak mentálisan atipikus-az ilyen öncímkézések semmire sem jók. És igen az emberek gyengeségei csak támadási felületet adnak hacsak az ember nem olyan nyugati típusú társadalomban él ahol ez akár nemcsak élhető de egyeseknek lehetőséget ad hogy egyfajta piedesztálra is emeljék magukat ahonnan másokat valótlanságokkal vádolva támadhatnak. (ugye ez a modern SJW 'Karen', stb. jelenség aki mindig minden szempontból az áldozat, megvan a szélsőjobbos változata is csak annak nincs ilyen jól körülírható mémelhető leírása és gyakrabban is változik)
Szerintem ez a szuperérzékenység nettó szívás, és ha elég érzéketlen tuskó közé kerülsz, simán beléd sulykolják, hogy hisztis, kényes rinyagép vagy, neked semmi sem jó, vagy csak az jó, ami senki másnak nem... és konkrétan egy sz.rdarabnak érzed magad rövid időn belül 😞 Ja, és ha elmondod, hogy mi a szitu veled, az olyan, mintha kitennél egy céltáblát a mellkasodra, hogy hé, ide lőjetek...
Mit tehetek ha környezetem nem fogadja el,ezért rengeteget szenvedek a szeretteimtől is.Gyakran kívúlről kapok megėrtést. Van aki maximålisan kihasznålja azt hogy empata vagyok. Szenvedek gyakran. Festék, īrok.......
A jellemzés 100 %-ban jellemző rám. Köszönet a munkádért.
Köszönöm szépen Balázs!
Köszönöm!
Így már sokkal jobban megértem önmagamat is.😅
Megtapasztalva az említett dolgok nagyrészét.
Eleget nélkülöztem és szenvedtem ahhoz, hogy sikerüljön elsajátítanom a stratégiát.
Vagyis, már tudok nemet mondai, mert annyira fárasztó és kimerítő olyan emberekkel is, az emptikusságomból kifolyólag törődni, akik igazi vérszívó grandiózus nárcisztikusok, mint pl. az anyám, vagy az ex-em.
Akik miután az érzékenységemet, empátiámat és a kreativitásomat kihasználták egész életemben, eldobtak mint a rongyot, aztán elővettek, ha szükségük úgy hozta.
Hát nem!!! Mióta ennek vége van, azokkal foglalkozom akik megérdemlik a képességeimből és a személyiségemből fakadó segítségemet.
Ők a gyerekek. Átlagos, autista és hanter-szindromás gyerekeket bíznak rám, sikeresen, hosszú ideje együttműködve velük és szeretetteljes kapcsolatot ápolva a családjukkal is.
Velük is megtapasztalva, hogy az apró részleteket érzékelve, együttérezve, szükség szerint azonnal megfelelő kreativitással mindenre megoldást találok a különböző szituációkban.
Ezért van szükségük ránk.
Megtaláltam a helyemet, ahol elismerik, értékelik és gyümölcsöző az amit tehetek értük.
Iparművészként gyakran használom fejlesztésként a mesterségemet. Imádják.☺️
Nem öntömjénezés amit leírtam, hanem hálás vagyok mindezért. Örülök a videóban hallottaknak és az eddig elért sikerélményeimnek.❤️
Azok után főleg, hogy meghúztam a határaimat és már kívül is maradnak mindazok, akik soha nem tartották és ezután se tartanák tiszteletben a teljesen alapvető és jogos, az életben maradáshoz szükséges határaimat!
Nem kevés belső munkám volt abban, hogy meg tudjam védeni magamat is es szabad legyek. Amit csinálok az szívből jön és az eszemet is használhatom. Így nem fárasztó, hanem feltölt.
Nem csoda, hogy ebben a világban vannak akik nem kérnek mindabból az eltúlzott, túlpörgetett, hiábavaló és fölösleges tempóból, amibe amúgy is mindenki láthatóan belecsömörödik- vagy csavarodik.
Még az se biztos, hogy mi vagyunk a "túlérzékenyek".
Lehet, hogy ez a normális.😄☺️
Elnézést!😊😇🙏
Köszönöm a videót!
Én hasonló okból még keresem a helyem, már nagyon jó lenne, ha megtalálnám...
@Andrea-fi9zd Szívből kívánom Önnek!
Meg is fogja találni, miután kizárta az életéből az ebben akadályozókat.
Vagy ők fogják megtenni és, ha ezt kivárja, biztosan lépni fog, mert már nem is lesz más választása.
Amikor az ember megtapasztalja, hogy teljesen magára hagyták miutan kizsákmányolták, rájön, hogy így lett végre szabad és amiből adott, abból még rengeteg van.
Na, azt és abból először önmagára fordítson és amikor már jól van és az arra érdemeseknek adni tud belőle, akkor kezdje el,
nagyon óvatosan!
Mindig csak annyit, hogy maradjon is bőven saját magából. Tudjon boldognak lenni egyedül is és többé ne tudják "kirabolni"!
Ezt kívánom az új évtől!🤗
Magamnak is.😊👑❤️
a te példád igazán jó arra, ami miatt oly soxor bosszankodtam már.
a család nagyon rövidlátóvá tud tenni, akkor főleg, ha már el vagy szakadva mindenkitől. (és ugye látjuk Balázs videóiból is, hogy ennek előidézése mennyire jellemzi a nárcisztikus viselkedésdinamikát)
szörnyű látni, ahogy elhatalmasodnak emberek felett ezek a család nevű mikroközösségek.
teljesen természetellenesnek érzem a családok jelentőségének túltengését, egy szellemi és érzelmi beltenyészet. hogy lesz így nyitott az egyén a világra?
ráadásul a genetika nem úgy működik, hogy egyszerűen a szülők tulajdonsága megy át az utódra, hanem mindenféle jellemű ember születik mindenféle szülőhöz, rohadtul kicsi az esélye hogy majd pont az a családi közeg lesz a társas életének a megfelelő amit dobott a gép.
persze lehet filózni, de azért jóval erősebb az, amikor meg kell hogy tapasztaljam, h bizony előfordul h elvált szülők gyerekei bár nehézségek után, de viszonylag összeszedettek, és ehhez képest pedig könnyen előfordul, h az egyben maradt kerek egész családból származó gyerekek pedig sokkal jobban rottyon vannak.
ha vmiben jó vagy, jó eséllyel nem pont a családból fog kikerülni az a személy aki azt érti és elismeri.
lehet neked nobel díjad, ha vmelyik családtagod egy vallásos fundamentalista, te mindig is egy lelketlen ördögfajzat maradsz a számára. (vagy én nem tudom minek néz az ilyen)
elképesztő példa, vmelyik interview Laár Andrással:
nem akart ilyenről beszélni, de véletlenül mégis ráfutottak a kérdésre, és kiderült, h Andrásnak vmelyik szülője nem ment el még egy előadására sem, egyszerűen még mindig semmire sem tartja amit elért!
könyörgöm! mit tegyen még le az asztalra?
ki nem ismeri Laár András nevét már nagyon régóta ebben az országban?
nonszensz!
üdv.: egy nem szuperérzékeny
@@Emmakis-4rt Köszönöm bátorító szavait ❤ még nem tudtam a lehúzó közegből kiszakadni, ami megöli a kreativitást, önbizalmat, önbecsülést, de lépésről lépésre napról napra igyekszem összeszedni magam az elérhető eszközökkel...én is úgy gondolom, hogy azoknak lehet és kell adni szeretetet, törődést, odafigyelést, akik nem használják ki, akik valahogyan visszatöltenek, ilyenek az állatok, valakinek a gyerekek, valamint a természet, a tánc, mozgáskultúra, önkéntes munka. Egy ördögi körből nehéz szabadulni ha az ember nem egészséges és anyagilag kiszolgáltatott, de valahogyan mégis úgy fordulhat a sors kereke, a körülmények összeállása, remélhetőleg 2025- ben ez megvalósul. Önnek is a legjobbakat kívánom 💚🍀💝🫂💫
@@Andrea-fi9zd Köszönöm szépen!
Igen, ismerős a helyzete.
Olyan barátokkal, kedves, megbízható ismerősökkel beszéljen óvatosan, akik erősitik az önbizalmát, ismerve Önt!
Persze önmagába vetett hite vigye előre, túl nagy elvárásai ne legyenek másokkal szemben, de azért csak bátran kérjen segítséget akitől szabad! A gyógyulásához is.
Leginkább önmagára számítson, de az mindennél biztosabb is. Ehhez azért hozzá szokott adódni, a küzdelmünk során, olyan emberek segítsége ami ajándék lesz.
Az anyagi függőségére is megoldás lehet a munkahely, vagy a maszek dolgok, amiből gyűjteni tud a talpraálláshoz, aztán a továbblépéshez. Csak határozza el, ne várja meg míg jobban fog fájni!🤗 Azért írok ilyeneket, mert volt benne részem.
Mindent végig küzdöttem, de nem történt volna így, ha ezekről a dolgokról előbb hallok, felkészültebben meg tudtam volna védeni magam.
Nem ismerjük egymást, de örülnék, ha sikerülne Önnek és sikerülni is fog!!!🙏❤️
Köszönöm, Balázs, ezt a videót. Az exbarátnőm szerint őt nagyjából 17 éve HSP-ként diagnosztizálták, de többek között a te videód is ráerősített, hogy elég valószínű, hogy rossz volt a diagnózis (már ha igaz a sztori), mert abszolút nem felelt meg a viselkedése a leírásnak, sokkal inkább egy rejtett nárcisztikus benyomását keltette. Sokszor hangoztatta (nemcsak nekem, hanem a Facebook-oldalán is), hogy ő mennyire kedves ember, mennyit segít másokon, ő egy empata, sose hagy senkit cserben, mindenki a környezetében hozzá fordul, ő mindig kedves, rengeteget törődik mások érzéseivel, de a valóság nem ez volt... Sosem éreztem azt, hogy ő mennyit törődött volna az érzéseimmel, a saját érzései sokkal fontosabbak voltak számára. Ez az "én milyen kedves, törődő, empatikus ember vagyok" csak egy álszentség volt, egy hamis önkép, amivel sikerült megetetnie... Illetve láttam egyszer-kétszer segíteni másokon, de nekem úgy tűnt, ez elég felszínes volt, és azt a célt szolgálta, hogy erősítse a saját önképét, hogy ő mennyire csodálatos és kedves ember...
Ismerek sajnos egy ilyen embert, mint akit leírtál. :( Szomorú felfedezés tud ez lenni... Illetve hozzátenném, hogy a legáltalánosabb Sz.É. teszt eredménye majdnem teljes pontszámú lett.
Ha valaki érzékeny, pont arról lehet felismerni hogy nem reklámozza ezzel agyon a környezetét. Nem rég ismertem meg én is egy ilyen embert, és érdekes volt a felismerés , hogy vmi nem stimmel hiába tolja erőszakosan az arcomba, hogy milyen kedves, empatikus.
Sosem értettem, hogy ezt miért kell reklámozni?
Vagy miért kell a közösségi médiában feltüntetni?
Ezzel akarja más szimpátiáját elnyerni?
Valóban önzetlen volt ez a cselekedet?
Aki az internet előtt gondoskodó szerepben tetszeleg, vajon a privát életben is úgy tesz?
Természetesen ezek ironikus kérdések.
Sosem tartottam magam jó embernek. Sokáig azt sem tudtam mi az az empátia vagy az érzelmi intelligencia.
Egyszerűen annyit tudtam, hogy törődő vagyok és gondoskodó, valamint ragaszkodó. Mindig is az voltam. Ezek mindig a részletekben mutatkoznak meg. Pl. felteszed a telefonját töltőre. - Nem azért mert kémkednél utána -
Vagy elkészíted neki az ételt. Figyeled milyen zenéket szeret, kedveskedsz neki. Ha lebetegszik, törődsz vele, stb. Bármely személyiségtípus legyen, a legjobb szűrő, maga az idő. Ha kivársz türelmesen, idővel megmutatkozik a valós személyisége.
Teljesen mindegy mivel diagnosztizálják az illetőt. Te magad érzed legbelül, hogy kell-e ez neked. Érzelmileg megterhelt vagy vele, vagy felszabadult. Egyből tudni fogod a választ.
@@evabuella9317 nem kell játszmázni.
Kedves Balázs, ez egy nagyon szuper videó lett. Sok időnek kellett eltelnie, mire ezt én is képességnek tudtam érezni. Mivel a külvilág gyakran süti ránk, hogy túlérzékenyek vagyunk, cseppet sem pozitív kontextusban, nekem az önismeret segített rálelni a saját elfogadásomra.
Viszont mondanék egy olyan előnyt, ami talán nem olyan evidens és én is sokára vettem csak észre. A gyereknevelés az egy álom ezzel a képességgel. Sokszor már azelőtt tudom mit kell kérdeznem, hogy megszólalna. Tudom mit és hogyan kérdezzek, mikor hallgassak, mikor kell csupán az ölelésem és mikor kell a távolság. Mikor kell valóban szigorúnak lenni és mikor gyengédnek és megengedőnek.
Félreértés ne essék, nem érzem magam tökéletesnek, sőt.. ebben biztosan nagy szerepe van annak is, hogy 3 gyermek mellett a fáradság gyakori vendégem és csendre vágyni a nyüzsgő mindennapokban tényleg csak álom. De olyan jó azt érezni, hogy tudják fordulhatnak hozzám és fogom tudni, hogy legyek támasz. Remélem ez így is marad.
Köszönöm, hogy kiírhattam és a videódat is, jól esett hallgatni.
Ezt tapasztalom saját példámon is. Bébiszitterként sok esetben jobban rá tudok "érezni" a gyerekre, mint a saját szüleik. Renkívül szeretnek és kötődnek hozzám talán emiatt is a gyermekek.
Kedves Balázs! Szuperérzékeny vagyok, de nem hiszem, hogy örököltem volna, senki nincs a családban még hasonló sem. Viszont érdekelne, ha már éppen ezen a csatornán bukkant fel a téma, hogy mit gondolsz a nárcizmus és a szuperérzékenység összefüggéséről. Klasszikus nárcisztikus családi dinamikában nőttem fel, szerintük miattam nem működik a család. Úgy gondolom, hogy az idegrendszerem egyfajta válasz és ellenpólus a sok érzéketlenségre, ami éppen egy ilyen környezetben tud kialakulni.
Szerintem is a gyerekkori környezet hatására alakult ki, de inkább önvédelmi, túlélési funkcióként. A fokozott érzékenységgel már a legapróbb jelekből is meg tudtad érezni, hogy milyen hangulatban vannak a szülők és honnan jöhet legközelebb a veszély.
Nagyon köszönöm. 😊
Nagyon sokat segített, köszönöm!
Ez is nagyon hasznos videó volt, köszönöm szépen. 🙏💯😇
Amikor olyan párja van a szuperérzékenynek akit nem érdekli a másik érzése. És ha elmondja neki,mi bántja...azt annál jobban csinálja
Átok, és Áldás is egyben az én életemben!
Köszönöm szépen!
Valószínűleg gyerek korom óta jellemző volt rám ez, ha talán egészben nem is, de részben biztosan.
Nagyon sok behatás ért engem életem során amik igen csak nagy nyomot hagytak bennem, még az olyanok is, ami másnak tán meg se kottyant volna...
Viszont az idő múlásával, illetve hát az utóbbi pár évben sajnos ez elkezdett eltűnni.
Valószínűleg ebben már a saját tetteim a ludasak.
Ęn az vok ès valóban örököltem apai ãgon! Köszönöm ezt a super infót!
Köszönöm szépen! Sajnos sok minden ram jelemzo. Szeretek kreatív lenni, segiteni masokon. Nem szeretem nagyon hangos zajt,verengzos filmeket. Szeretek csendbe egyedul dolgozni. De meg most a video hallgatasa kozbe jottem ra. 3eveg eltem egy narcisztikus emberrel, tonkre mentem pajzsmirigyem atfordult es orvoshoz jartam, kezelesek gyogyszerek. De javasoltak hogy olvassak utana a narcizmusnak. Hallgatom a videoid es fejbe mar rendeztem hogy miben eltem. Kezdek vissza talani regi onmagamra aki voltam. De azt is tudom mar ki is vagyok egy kodepens . De tudok mar NEM is mondani! Sokat tanultam fejlodtem az elmult 1 evben. Tovabb nezem a videokat van meg mit tanulni! Köszönöm szépen! Boldog Uj Evet Kívánok!🥰🥂🍾🥳
Én is HSP-s vagyok születésemtől fogva. Ebből is látszik, hogy milyen különleges vagyok. Ezt azok az emberek is érzik, akiknek feltűnik a hatalmas empátiám. Ők mindig csodálnak egy beszégetés után, hogy mennyre különleges vagyok. Persze vannak, akik ezt nem látják, mert csak magukkal vannak elfoglalva. Gonosz emberek, nem látják saját maguk felfújt egojától a ragyogó tálentumot (engem). Őket gáncsolom, ahol tudom, ez egy nagy tanítás nekik.
A borderline is hyper érzékeny.
Nálam ez nem kizárt. Pár éves koromban, mikor mesélte mamám a Piroska és a farkas meséjét, nekem sok volt, ami a végén történik, és kértem, hogy írja át úgy a végét, hogy a farkas nem eszi meg a nagymamát, hanem mind barátok lesznek :) Amúgy pszichológusnak tanulók
❤❤❤
Azt, hogy kinek mondod el ezt a szuperérzékenységet, nagyon-nagyon meg kell válogatni, mert az emberek 90%-ának olyan támadási felületet biztosítasz, amivel pokollá tehetik az életed 😞 és meg is teszik, gondolkodás nélkül...😤 Van, aki azért, mert ki akar csinálni, lenyomni, és van, aki pusztán jól szórakozik rajta, mert tudja, hogy te, ha nem is mutatod, mocsok 💩ul vagy közben...
Csak a rosszindulatú emberek és személyiségzavartak itélnek el. De mindenkit, nem?
Ha túlterhelt vagyok, hányok. Gyerekként az orvos azt mondta gyenge az idegrendszerem. B6 vitamint kellett szednem. Most értettem meg, hogy mi ez. Miért nem bírom a stresszt, miért vagyok szívesrn egyedül, és miért zavar a zaj jobban mint mást.
Hahhh. Ismerős !!
Nem tudtam, hogy az vagyok. Azt hittem, ez a normális 😅
Igen
Azért ez nagyon nehéz lehet. Megterhelő és kínzó. Életminőséget befolyásolhatja.
Bírom az olyan embereket, akik előadják magukról ezeket. Pedig annyira nem jó ha valaki ilyen... főleg ha nincs megértés a környezetben. Sok szenvedéssel jár.
Általában nárcisztikusok jönnek ezzel és az empatával mert ez ad nekik egy felsőbbrendűségtudatot és egy buborékot tele repülő majomjelölt és hozzájuk hasonló emberekkel.
Amit Elaine Aron felsorolt annak nagy része jellemző valamilyen mentális betegségre vagy rendellenességre de amúgy látszik hogy ő tényleg empatikus és komolyan gondolja a definícióit.
Az erőszakos dolgokra alapvetően mindenki érzékeny de idővel deszenzitivizálódik a többség az élet hatására mert ha valaki a legjobbat kapta az élettől és szerencsés hülye pl. egy lottónyertes vagy milliárdos újgazdag aki örökölt előbb-utóbb az ilyet úgyis bepalizzák és megjön a józan esze hogy ezt azért mégsem kéne.
Erőszakos filmeknek pedig sok értelme nincs azért nem nézzük, azért nem vagyunk hozzászokva ergo vannak akik érzékenyek rá.
Ilyen 20%-ra tette Elaine Aron a HSP-k számát a teljes lakossághoz mérten ami elég magas.
Fényérzékenységem pl. nekem is van ami régebben migréneket is okozott, az embereket is kerülöm amikor tehetem, nem vagyok az átlag de ettől nem vagyok HSP sem csak mentálisan atipikus-az ilyen öncímkézések semmire sem jók.
És igen az emberek gyengeségei csak támadási felületet adnak hacsak az ember nem olyan nyugati típusú társadalomban él ahol ez akár nemcsak élhető de egyeseknek lehetőséget ad hogy egyfajta piedesztálra is emeljék magukat ahonnan másokat valótlanságokkal vádolva támadhatnak. (ugye ez a modern SJW 'Karen', stb. jelenség aki mindig minden szempontból az áldozat, megvan a szélsőjobbos változata is csak annak nincs ilyen jól körülírható mémelhető leírása és gyakrabban is változik)
Szerintem ez a szuperérzékenység nettó szívás, és ha elég érzéketlen tuskó közé kerülsz, simán beléd sulykolják, hogy hisztis, kényes rinyagép vagy, neked semmi sem jó, vagy csak az jó, ami senki másnak nem... és konkrétan egy sz.rdarabnak érzed magad rövid időn belül 😞 Ja, és ha elmondod, hogy mi a szitu veled, az olyan, mintha kitennél egy céltáblát a mellkasodra, hogy hé, ide lőjetek...
Sajnos ebben vagyok
Hát most jobban megértettem magam. Kezdtem már azt hinni, hogy borderline vagyok....😢
Mit tehetek ha környezetem nem fogadja el,ezért rengeteget szenvedek a szeretteimtől is.Gyakran kívúlről kapok megėrtést. Van aki maximålisan kihasznålja azt hogy empata vagyok. Szenvedek gyakran. Festék, īrok.......
Mutasd be nekik a középső ujjad :P
A nejem szuperérzékeny a fingszagra 😂
Azért ez nagyon nehéz lehet. Megterhelő és kínzó. Életminőséget befolyásolhatja.
@@netalantan4609 te meg abszolút nem vagy érzékeny