Üdvözletem, jó előadás! A dupla kondenzátoros (indító+üzemi) centrifugális kapcsolós aszinkron motor kimaradt😁. A kondenzátot tesztelés előtt célszerű kisűtni, a digitális műszereknek nem tesz jót főleg kis 200ohm-os mérés határon. Egyszerű multiméterrel nem lehet megmérni pontosan a kapacitást, csak annyit hogy szakadt vagy még maradt valamennyi kapacitása, biztossak nem lehetünk hogy müködni is fog megfelelően a készülék, véleményem szerint.
Kb. 300 mm es szöggel vert oda ez a téma ahhoz a székhez, amiben a videót néztem.😃 Ezt nem elég egyszer végignézni! 12 éve végeztem gépészmérnökként, végigjàrtam a gépészképzés egész sok lépcsőfokàt, de ennyire jól felépített, érthető előadàst még nem hallottam. Köszönet! Engem személy szerint nagyon érdekelne, hogy milyen módszer mentén méretezik a kondenzátort az egyfàzisú motorokhoz, hogyan lehet kiszàmolni a szükséges kapacitàst.Eddig nem làttam még ezt levezetve. Mégegyszer Gratulàlok, így tovàbb!😃
Kedves András! Nehezet kérdezel. Az egyfázisú motorok kondenzátora a segédfázissal sorba van kapcsolva. Tulajdonképpen a méretezés lényege, hogy az induktív reaktancia és a kapacitív reaktancia kompenzálja egymást, az áram növekedésének a segédfázison ez szab határt. ( ha túl nagy a kondenzátor, nem marad más, csak a tekercs Ohmos tagja) Az indító nyomaték a segédfázis fluxusával arányos, ami ugye meg a segédfázis árama által lett létrehozva. Innen már csak egy lépés van hátra: Megtalálni az optimális megoldást, hogy elinduljon a motor, és üzem közben ne fékezzen a segédfázis túl sokat, ne legyen túl nagy az áram értéke benne. Ezért készül vékonyabb huzalból, sokkal több menettel. Ez olyan összetett, hogy egy külön videót is megérne. Ne haragudj érte, megpróbálok erre a szép kérdésre visszatérni egy alkalommal. Köszönöm, hogy írtál!
@@viktorjager3201 Nagyon köszönöm a vàlaszt Tanàr Úr!😀 Mèg egy kèrdès megfogalmazódott bennem a napokban, ès akiktől megkèrdezem mindig csak a hebegès habogàs megy. Elnèzèst ha sokat kèrdezek, de èrdekel a tèma😃Szóval azon gondolkodtam, hogy minden 3 fàzisú motor üzemeltethető csillag ill delta kapcsolàsban is? Vagy vannak motorok aminèl valamelyik nincs megengedve valamely okból? Hallottam màr többfèle megközelítèst, de olyan jó lenne tisztàba tenni ezt a tèmàt. Köszönöm!!!!
@@andrascsucs8827 Mivel még nem kaptál választ, én megpróbálom elmagyarázni. Első és második ránézésre egy motorról a kapocsléc, és az adattábla ad információt. Ha adattábla nincs, az okozhat némi problémát, később kiderül miért. Ha a kapocslécen csak három csatlakozó pont van, nincs nagy baj, mert ezt a fajta motort már úgy gyártották, hogy belül VAGY csillag VAGY delta kapcsolást alakítottak ki, amit nem tudsz változtatni. Na ezt csak egyféleképp tudod bekötni. Amit megtehetsz, ha a gép névleges feszültsége megegyezik a tápláló feszültséggel. Ha a kapocslécen hat csatlakozópont van, akkor mindhárom tekercs mindkét vége ki van vezetve, és eldöntheted, hogy csillagba, deltába, vagy csillag/delta átkapcsolással kötöd be. Hogy megfelelő döntést hozzál, na arra kell az adattáblán szereplő feszültség és bekötési módszer. A feszültségből látható, hogy egy tekercs milyen feszültségűre van tekercselve. (Az "Y" a csillag, a "Δ" a delta kötést jelenti.) Mindig ara gondolj, hogy Δ kapcsolásban CSAK egy tekercselésre jut a két fázisfeszültség különbsége, és Y kapcsolásban két tekercselésre jut a két fázisfeszültség különbsége, azaz a 380 most már 400 V. Néhány példa: 1a: Y 380 V vagy lehet Y 400 V. Ezt a motort csak CSILLAG kapcsolással kötheted hálózatra. Ha mégis sikerül deltába kötnöd, akkor szépen leégeted mert egy tekercsre adtál két tekercsre való feszültséget. Mert ugye a csillag kapcsolásban két tekercsen esik a 380/400V, tehát egy tekercsre ennek kb a fele jut. 1b: Δ 220 V / 230 V vagy lehet Y 380 V / 400 V. Kb hasonló mint az előző, csak itt a delta feszültséget is külön feltüntették. Tehát ezt a motort bekötheted CSILLAG kapcsolásban direkt a hálózatra, vagy egy fázisról táplált három fázisú frekvenciaváltóval DELTA kapcsolásban, ugyanis ez a készülék nem tud magasabb feszültséget szolgáltatni mint a betáplált feszültsége. Ha ilyen motort deltában kötsz hálózatra, egy tekercsre 380 / 400 V jut, aminek hatására hamar ki jön belőle a működtető füst, mint az előzőben. Ilyet általában ott használnak, ahol nincs három fázis kiépítve, de szükség van a nagyobb nyomatékra, mint amit egy egy fázisú motor tudna biztosítani. 2: Δ 380 V vagy lehet Δ 400 V. Ezt a motort ajánlott DELTÁBAN kötni, mert mindegyik tekercs erre a feszültségre van méretezve. Ha sikerül csillagba kötnöd, ugyan nagy baj nem lesz belőle, de ekkor csak fele feszültség jut a tekercsekre, ezért a nyomaték is a fele (pontos adatot nem tudok) lesz, mint a delta bekötésnek. Aztán vannak még ennél nagyobb feszültségű motorok is, de az elv kb ugyan az. És ha valamit mégis benéztem volna, reméljük Viktor kijavít.
Ez hiány pótló volt, köszönöm. Bár ifjúkoromban bekötöttem pár motrot. No meg inditó relét is javítottam de míg le nem rajzolta nem jutott volna eszembe hogy is volt. 😅
Kedves Tanár Úr! Nagyon tetszett az előadás. A kondenzátorok vizsgálatához annyit tennék hozzá, hogy kis feszültséggel mérve jónak bizonyult alkatrész üzemi feszültségen még áthúzhat.
Tisztelt Tanár Úr! Amennyiben videó témát lehet ajánlani és ideje is van rá, nagyszerű lenne a 8:00-tól felvetett problémáról egy gyakorlatias, szájba rágós anyag készítése. Bizony hiánypótló lenne, ha különböző motorokon, különböző kapocsléceken bemutatná a bekötéseket (relé, indító/üzemi kondenzátor, 3f -> 1f üzem; tekercszárlat diagnosztikája áramméréssel, stb. bármi, ami gyakorlatban előfordul). Sajnálatos módon a felnőttképzésnek nem az erőssége ez a téma (sem).
Ezek az előadások milyen tanfolyam vagy szakképzés keretében történtek? Csak azért kérdezem mert gondolkodom egy elektrotechnikai szakma megszerzésében és szívesen tanulnék ilyen jól felkészült és érthetően magyarázó tanártól.
Kedves Tanár Úr! Nem éppen ehhez az anyaghoz tartozik,de szeretném a segítségét kérni.Találtam egy nagyon régi izzót,amin nincsenek adatok feltüntetve.Hogy tudom megállapítani mekkora feszültségre van ez a fogyasztó méretezve..Előre is köszönöm.
Kedves László! Köszönöm leveled. Ha én találtam volna azt a bizonyos izzólámpát, biztosan egy változtatható feszültségű toroid transzformátor segítségével kapcsolnám be, folyamatosan felfelé szabályozva nullától addig a fényerősségig, amit úgy itélek meg, hogy talán a névleges feszültségnél tapasztalható. Itt lemérem a feszültséget, és készen vagyok. Nincs jobb ötletem sajnos.
A legnagyobb tisztelettel üdvözlöm a tanár urat!!! Viktor de jó látni téged tanárként. Fantasztikusan tudod átadni a tudást. Egyetlen észrevételem van nem tettél említést az árnyékoló gyűrűs motorokról. IMI lugszivattyú Energomat mosógép. Ha már egy fázisú aszinkron motorokról szol az óra.
Szuper jó volt. Erről nekünk sem volt szó 30 éve. Hiánypótló videó. Nagyon szépen köszönöm.
Üdvözletem, jó előadás! A dupla kondenzátoros (indító+üzemi) centrifugális kapcsolós aszinkron motor kimaradt😁. A kondenzátot tesztelés előtt célszerű kisűtni, a digitális műszereknek nem tesz jót főleg kis 200ohm-os mérés határon. Egyszerű multiméterrel nem lehet megmérni pontosan a kapacitást, csak annyit hogy szakadt vagy még maradt valamennyi kapacitása, biztossak nem lehetünk hogy müködni is fog megfelelően a készülék, véleményem szerint.
Szép hétvégét ! Köszönöm szépen a segítséget és azt is hogy zavarhattam ! Üdv: Szehofner László
Köszonöm szepen a videot.Sokat tanultam belőle.
Kell a rutin mellé a tudás. Köszönöm szépen tanár úr!🙂
Kb. 300 mm es szöggel vert oda ez a téma ahhoz a székhez, amiben a videót néztem.😃 Ezt nem elég egyszer végignézni! 12 éve végeztem gépészmérnökként, végigjàrtam a gépészképzés egész sok lépcsőfokàt, de ennyire jól felépített, érthető előadàst még nem hallottam. Köszönet! Engem személy szerint nagyon érdekelne, hogy milyen módszer mentén méretezik a kondenzátort az egyfàzisú motorokhoz, hogyan lehet kiszàmolni a szükséges kapacitàst.Eddig nem làttam még ezt levezetve. Mégegyszer Gratulàlok, így tovàbb!😃
Kedves András! Nehezet kérdezel. Az egyfázisú motorok kondenzátora a segédfázissal sorba van kapcsolva. Tulajdonképpen a méretezés lényege, hogy az induktív reaktancia és a kapacitív reaktancia kompenzálja egymást, az áram növekedésének a segédfázison ez szab határt. ( ha túl nagy a kondenzátor, nem marad más, csak a tekercs Ohmos tagja) Az indító nyomaték a segédfázis fluxusával arányos, ami ugye meg a segédfázis árama által lett létrehozva. Innen már csak egy lépés van hátra: Megtalálni az optimális megoldást, hogy elinduljon a motor, és üzem közben ne fékezzen a segédfázis túl sokat, ne legyen túl nagy az áram értéke benne. Ezért készül vékonyabb huzalból, sokkal több menettel. Ez olyan összetett, hogy egy külön videót is megérne. Ne haragudj érte, megpróbálok erre a szép kérdésre visszatérni egy alkalommal. Köszönöm, hogy írtál!
@@viktorjager3201 Nagyon köszönöm a vàlaszt Tanàr Úr!😀 Mèg egy kèrdès megfogalmazódott bennem a napokban, ès akiktől megkèrdezem mindig csak a hebegès habogàs megy. Elnèzèst ha sokat kèrdezek, de èrdekel a tèma😃Szóval azon gondolkodtam, hogy minden 3 fàzisú motor üzemeltethető csillag ill delta kapcsolàsban is? Vagy vannak motorok aminèl valamelyik nincs megengedve valamely okból? Hallottam màr többfèle megközelítèst, de olyan jó lenne tisztàba tenni ezt a tèmàt. Köszönöm!!!!
@@andrascsucs8827 Mivel még nem kaptál választ, én megpróbálom elmagyarázni.
Első és második ránézésre egy motorról a kapocsléc, és az adattábla ad információt.
Ha adattábla nincs, az okozhat némi problémát, később kiderül miért.
Ha a kapocslécen csak három csatlakozó pont van, nincs nagy baj, mert ezt a fajta motort már úgy gyártották, hogy belül VAGY csillag VAGY delta kapcsolást alakítottak ki, amit nem tudsz változtatni. Na ezt csak egyféleképp tudod bekötni.
Amit megtehetsz, ha a gép névleges feszültsége megegyezik a tápláló feszültséggel.
Ha a kapocslécen hat csatlakozópont van, akkor mindhárom tekercs mindkét vége ki van vezetve, és eldöntheted, hogy csillagba, deltába, vagy csillag/delta átkapcsolással kötöd be. Hogy megfelelő döntést hozzál, na arra kell az adattáblán szereplő feszültség és bekötési módszer. A feszültségből látható, hogy egy tekercs milyen feszültségűre van tekercselve. (Az "Y" a csillag, a "Δ" a delta kötést jelenti.)
Mindig ara gondolj, hogy Δ kapcsolásban CSAK egy tekercselésre jut a két fázisfeszültség különbsége, és Y kapcsolásban két tekercselésre jut a két fázisfeszültség különbsége, azaz a 380 most már 400 V.
Néhány példa:
1a: Y 380 V vagy lehet Y 400 V. Ezt a motort csak CSILLAG kapcsolással kötheted hálózatra.
Ha mégis sikerül deltába kötnöd, akkor szépen leégeted mert egy tekercsre adtál két tekercsre való feszültséget. Mert ugye a csillag kapcsolásban két tekercsen esik a 380/400V, tehát egy tekercsre ennek kb a fele jut.
1b: Δ 220 V / 230 V vagy lehet Y 380 V / 400 V.
Kb hasonló mint az előző, csak itt a delta feszültséget is külön feltüntették.
Tehát ezt a motort bekötheted CSILLAG kapcsolásban direkt a hálózatra,
vagy egy fázisról táplált három fázisú frekvenciaváltóval DELTA kapcsolásban, ugyanis ez a készülék nem tud magasabb feszültséget szolgáltatni mint a betáplált feszültsége.
Ha ilyen motort deltában kötsz hálózatra, egy tekercsre 380 / 400 V jut, aminek hatására hamar ki jön belőle a működtető füst, mint az előzőben.
Ilyet általában ott használnak, ahol nincs három fázis kiépítve, de szükség van a nagyobb nyomatékra, mint amit egy egy fázisú motor tudna biztosítani.
2: Δ 380 V vagy lehet Δ 400 V. Ezt a motort ajánlott DELTÁBAN kötni, mert mindegyik tekercs erre a feszültségre van méretezve. Ha sikerül csillagba kötnöd, ugyan nagy baj nem lesz belőle, de ekkor csak fele feszültség jut a tekercsekre, ezért a nyomaték is a fele (pontos adatot nem tudok) lesz, mint a delta bekötésnek.
Aztán vannak még ennél nagyobb feszültségű motorok is, de az elv kb ugyan az.
És ha valamit mégis benéztem volna, reméljük Viktor kijavít.
Ez hiány pótló volt, köszönöm. Bár ifjúkoromban bekötöttem pár motrot. No meg inditó relét is javítottam de míg le nem rajzolta nem jutott volna eszembe hogy is volt. 😅
Ez is szép volt Tanár Úr! Köszönöm. 👍
Minden tisztem!
Kedves Tanár Úr! Nagyon tetszett az előadás. A kondenzátorok vizsgálatához annyit tennék hozzá, hogy kis feszültséggel mérve jónak bizonyult alkatrész üzemi feszültségen még áthúzhat.
Tisztelt Tanár Úr! Amennyiben videó témát lehet ajánlani és ideje is van rá, nagyszerű lenne a 8:00-tól felvetett problémáról egy gyakorlatias, szájba rágós anyag készítése. Bizony hiánypótló lenne, ha különböző motorokon, különböző kapocsléceken bemutatná a bekötéseket (relé, indító/üzemi kondenzátor, 3f -> 1f üzem; tekercszárlat diagnosztikája áramméréssel, stb. bármi, ami gyakorlatban előfordul). Sajnálatos módon a felnőttképzésnek nem az erőssége ez a téma (sem).
Ez egy nagyon gyakorlatias, kiváló előadás volt.Eszem szavaidat és hamarosan találkozunk személyesen is 😏
ua-cam.com/video/a52osS2w__w/v-deo.html
Csinált az ikladi Imi gyár 2.2kw-os villanymotort (2 polosút) Sőt az Evig is csinált. Persze 1 fázisúakat.
Jó előadás. BME VIK-en is inkább ilyeneket kéne tanítani 1-2 félévben, mint annyi elméleti dolgot.
Ezek az előadások milyen tanfolyam vagy szakképzés keretében történtek? Csak azért kérdezem mert gondolkodom egy elektrotechnikai szakma megszerzésében és szívesen tanulnék ilyen jól felkészült és érthetően magyarázó tanártól.
Mivel folytatódott az előadás? Melyik videó következik?
Kedves Tanár Úr! Nem éppen ehhez az anyaghoz tartozik,de szeretném a segítségét kérni.Találtam egy nagyon régi izzót,amin nincsenek adatok feltüntetve.Hogy tudom megállapítani mekkora feszültségre van ez a fogyasztó méretezve..Előre is köszönöm.
Kedves László! Köszönöm leveled. Ha én találtam volna azt a bizonyos izzólámpát, biztosan egy változtatható feszültségű toroid transzformátor segítségével kapcsolnám be, folyamatosan felfelé szabályozva nullától addig a fényerősségig, amit úgy itélek meg, hogy talán a névleges feszültségnél tapasztalható. Itt lemérem a feszültséget, és készen vagyok. Nincs jobb ötletem sajnos.
@@viktorjager3201 Köszönöm szépen.
A legnagyobb tisztelettel üdvözlöm a tanár urat!!! Viktor de jó látni téged tanárként. Fantasztikusan tudod átadni a tudást. Egyetlen észrevételem van nem tettél említést az árnyékoló gyűrűs motorokról. IMI lugszivattyú Energomat mosógép. Ha már egy fázisú aszinkron motorokról szol az óra.