Це відео не доступне.
Перепрошуємо.
Miért old le az áramvédő kapcsoló látszólag ok nélkül?
Вставка
- Опубліковано 25 жов 2021
- Ebben a videómban az áramvédő kapcsoló működésének rejtelmeiről beszélek. Az ipari gyakorlatban használt frekvenciaváltós hajtások és különböző félvezetős áramirányítók (kapcsolóüzemű tápegységek) használatával megjelenő jelenségek magyarázata látható a videóban.
Nem szabad abbahagyni! Szükség van a tudásra azaz annak átadására! Köszönet érte !
Ne is hagyja abba Tanár Úr! Nagyon jók a videói!
Precíz, jól érthető és teljeskörű magyarázat, zseniális anyag. Köszönöm!
Köszönöm szépen kedves tanár úr,nagyon sokat tanultam belőle!
Tisztelt Tanár Úr! 3 témát hiányoltam kicsit a videóból de így is tökéletes alap és hiánypótló a villanyszerelő szakmában, hogy jobban megértsük és ez egy olyan nagy téma, amit talán nem is lehet 1 videóban lefedni. Én nem vagyok villanyszerelő de (ipari elektronikai technikus) 14 éve szerviztechnikusként dolgozok. Amiket hiányoltam => 1.) A hamisított és/vagy rossz minőségű Y2 kondenzátorok nagy szivárgó árama 50Hz-en (olcsó, rossz EMI filterek- gyakran cseréltem Y1-re ami megoldotta a problémát- nem a reklám helye de Y1-ben Vishay a legjobb de figyelni kell klímák esetében a hőfokfüggést és úgy választani ). 2.) ÁVK-k belső felépítése általánosságban és a telítődés. (ez is elég hosszú téma) 3.) Hibakeresési módszer -célműszer pl.: multicomp pro, -teszteléshez pl.: 3G2.5 tesztkábel C13 lengő csatlakozóval, blankolt külső kábelköpeny (Nulla és Fázis kábelvédő harisnyában) lakatfogóval 50/60Hz és szűrés nélkül nagyobb frekvencián. Minden Tiszteletem és Megbecsülésem mert jó hallgatni, fejben átismételni illetve ilyen stabil, alapos, sokrétű elméleti háttérrel rendelkező Tanártól is meghallgatni.
Abba NE hagyja. Ritkán lehet találni ennyire szakszerü, hiteles információkar nyujtó tanitásokat. Köszönöm szépen.
Köszönöm a videót ez is hiánypótló. Szeretném megkérdezni mivel és hogyan mérhető.
Kedves Lakástuning! Elfelejtettem a keresztneved, pedig nézegetlek én is! Ezeket a jelenségeket tanulmányozni, vagy a magasabb frekvencián folyó áramösszetevőket vizsgálni elcsépelt kifejezés, de ha azt mondom célműszerrel lehet, akkor biztos nem tévedek. De az igazság az, hogy egy induktivitás mentes sönt ellenálláson eső feszültség leképezi az áramkör összes felharmónikusát tartalmazó áramát is. Ezt egy tárolós szkóppal, vagy tranziens rekorderrel az adott frekvenciához igazodó mintavételezési idővel mérik az iparban. Csak te mint egy kijelzett értéket látod a célműszer kijelzőjén, amit a gyáró hálózat analizátorként árul. Szóval röviden oszcilloszkóp, és kiegészítő mérőköri elemek, univerzálisan alkalmazható bármire. Ez az út, hidd meg nékem. Köszi, hogy ismét írtál.
Tanár ur nagyon jo témát válaszrott sok ember érdekelt ebben a témában.értékelem az erőfeszitését nagyon.
Köszönöm az ismeretanyagot ! Szerintem nyugodtan mondhatom,hogy az összes villanyszerelő kolléga ès villamos szakember nevében!
...köszönjük...🤗
Köszönet a z előadásért! Élmény volt hallgatni!
Nagyon szépen köszönjük Jáger úr!
Nagyon érthető, köszönöm.
Szuper volt a magyarázat sokmindenre, köszi.
Köszönöm Viktor a videót, megérthető és hasznos.
Ki az a 11 aki dislike-ot nyomott? Mindegy, valójában nem is akarom tudni. Zseniális előadások!
Üdvözlöm! Köszönöm a videót, tanulságos, sokat lehet tanulni belőle. Engedje meg, hogy néhány dolgot megjegyezzek.
Az első az lenne, hogy nem szerencsés a Fény emittáló diódát azaz a LED-et LED diódának hívni, kivéve ha tudatosan, oktatási célból használja így, hogy kihangsúlyozza a dióda mivoltát.
A videóban felvázolt jelenség leginkább a frekvencia váltóra igaz. Kapcsoló üzemű tápegység esetén több ponton védekeznek, hogy a hálózat ne felharmonikusokkal terhelt négyszögjelhez hasonló terhelő áramot kapjon, illetve a tápegység fogyasztói is simított, szűrt feszültséget kapnak.
Kapcsoló üzemű tápegység esetén a hálózati feszültség minden esetben valamilyen zavarszűrő tagra kerül, ez lehet indiktív vagy kapacitív. Ezt követi egy kis értékű ellenállás, aminek az indulási áram csökkentésén kívül aluláteresztő szűrő funkciója is van, ő az RC aluláteresztő szűrő felső R tagja. A graetz egyenirányítás után mindig egy megfelelő nagyságú, 47-22000 uF nagyságú puffer kondenzátor van. A kondenzátor a hálózat csúcsfeszültségére töltődik, és megfelelő méretezés esetén azt tartja is. Ezt a feszültséget kapcsolja a kapcsoló elem (FET vagy tranzisztor), 15kHz és 60kHz közötti frekvencián a transzformátor primer tekercsére. A kapcsoló jel PWM modulált kitöltése a szekunder oldalról visszavezetett (általában opto csatolón keresztül) hibajel függvénye. Ha a puffer kondenzátor méretezése megfelelő, a gyakorlatban a kondenzátoron csekély AC komponens mérhető, azaz a terhelő áram a hálózat felé szinuszos.
A szekunder oldali feszültségek szintén LC szűrőkkel szűrve vannak, de ennek most nincs jelentősége.
Emiatt az Ön által kiválóan levezetett jelenség szerencsére csak nagyon korlátozott esetben fordul elő.
Hangsúlyozom, PC, TV, stb. kapcsoló üzemű tápegységéről beszélek nem frekvencia váltóról.
Ennek ellenére volt a gyárban egy szalagunk, ahol 10-15 PC kapcsolódott fel egyszerre, és mindig leoldott az ÉV relé.
(iskolában a számítástechnika terem) Ott lehetett a leoldásnak az egyenként elhanyagolható, de összeadódó hibaáram az oka.
Köszönöm az előadást.
Gratulálok. Sokat tanultam belőle. Klíma fronton dolgozom, de villanyszerelőként is. A jelenséget már tapasztaltam, és azt gondolom az inverteres kompresszor produkálta. De legalább már én megértettem, ha az ügyfeleknek nehezen is tudnám megmagyarázni.
És pontosan ezért kell A tipusú ÁVK-t beszerelni, nem AC-t.
Köszi Viktor, ez ismét nagyon jól érthető és információ dús volt.
Köszönjük szépen Tanár Úr!!!
Amúgy nagyon jó a csatorna. 16 év kihagyás után most szeretnék visszatérni a szakmába, (villanyszerelö) de ekkora "szünet" után már nagyon sokminden változott és én is sokat felejtettem, amit részben a Jáger úr elöadásai potólnak számomra. Köszönöm.
Tanár Úr, köszönöm, nagyon jó, és részletes magyarázat. Jól értem, hogy a LED is okozhatja, vagy csak ha fényerő szabályzóval van ellátva?
Nagyon köszönjük.
Nagyon köszönöm Tanár úr a videót!
Nagyon hasznos, és részletes volt, ilyen választ kerestem a kérdéseimre!
Kár volt belemenni ebbe a kiragadott magyarázatba. Ennél azért több elvi működést használnak: Back boost, flyback, szigetelt, szigetelen stb. konverterek.
26:47: a hálózat árama nem négyszög, hanem hasított (modulált) szinusz, ami egészszámú felharmonikusokat tartalmaz... De szintos biztos hogy nem négyszög.
Az RCB hibás működését a hálózati szűrő okozza, mert a fázis(ok) és PE közé és a N és a PE közé rakott szűrőkondenzátorokon ún. szivárgó áramok folynak a PE-n. Sok hajtásba az N be sincs kötve, csak a fázis és a PE. Az egész eljárás a hálózat érdekében van, a hatályban lévő EMC előírások miatt a felharmonikusok elnyomása miatt.
Ipari környezetbe, ahol képzett dolgozó használja berendezést, nem is kell és ne is raknak RCB-t.
Valaki írja meg, hogy a címben feltett kérdésre a videó melyik részében van a válasz.
Az elejétől a végéig.
Jumbi kérdése:
Üdvözlöm Viktor ! lenne egy kérdésem egy szakmai kérdésem ön felé .Probléma az lenne ,hogy munkahelyen reggeli kezdéskor a lámpák felkapcsolásakor az ÁVK leold és kb 20 percig nem lehet visszakapcsolni utána pedig csodák csodájára igen .Mi lehet a hiba oka?
Led fénycsövek vannak 2 sorban amik külön-külön kapcsolhatóak. AZ ÁVK Schrack típusú 1 fázisú 30mA A típus
Köszönöm Tanár Úr! Az a kérdésem az inverteres klíma okozhat e leoldást az áramvédő kapcsolón? Köszönöm.
Véleményem szerint hiába raknák be alul áteresztő szűrőt az áramvédőbe (54:10-től), mivel a magas frekvenciájú komponensek az egyenirányító után keletkeznek. Szerintem a védőföldelő áramkörökbe lehetne egy nagy áramú, viszonylag nagy induktivitású szűrőt (tekercset) beépíteni. Azt, hogy ez mennyire tudna gazdaságos lenni, azt - persze - nem tudom, csak egy ötlet.
szuper volt! köszönjük!!!
Nagyon jó videó! Köszönjük! :)
Köszönöm, ez sokat segített!
Ne is hagyja abba. Ebből többet lehet tanulni, mint az iskolában. Köszönjük
Teljesen laikusként kérdezem, hogy az AFDD ívzárlat figyelő nem lehet megoldás ebben a helyzetben? Üdvözlettel P
Ilyen tanárokra van szükség!
Üdv. Nagyon jó videó.
Én nem vagyok szakmabeli, inkább amatőr érdeklődő.
Van egy búvár szivattyú M, ami újabban elkezdte lecsapni az EV relét. Eddig kb 5-6 éve hiba nélkül működött.
Kicserélték a dugaljas vezetékeket fix bekötésre, mert egy áknában, nedves környezetben van. Arra gyanakodtam először, hogy valahol ott lehet szivárgó áram, de sajnos nem oldotta meg a problémát. Van egy indító kondenzátor is, majd onnan megy le kb 30m-re egy hosszú kábel a kútba. Több fi felével is kipróbáltam, mindig leold, hol azonnal, hol meg 2-3 napig is megy. Azért fura, mert eddig évekig ment szépen, aztán egyik napról a másikra elkezdett rosszalkodni. Lehet az indító kondenzátor hibája esetleg?
Ha tippelnem kéne akkor vagy a 30m kábel ami a szivattyúhoz vezet vagy a szivattyú tömítettsége/szigetelése adta meg magát.
Érdemes lenne belenézni a szivattyúba.
49:45 Ez úgy kell érteni, hogy töltések szakadnak ki a nagyfrekvenciás vezetőkből és tekercsekből mikor áram folyik át rajtuk, és a földelt burkolaton halmozodnak fel? Vagy mi ez a "kapacitiv" feszültség szökés? Mondjuk az F.V. és motor közti vezeték szigetelése nincs kapcsolatban a PE vezetövel... ott hogyan kuszik át a PE-re? Ezt nem igazán értem, hogyan kell elképzeni. (Valaki röviden, légyszi...?)
Ennek megértéséhez számos elektrotechnikai alapismeret szükséges.
@@torvaldus Semmi gond. Melyek ezek az ismeretek? (Szabályok) Hátha össze tudom rakni belőlük. Elég sokat ismerek, csak az alkalmazásukkal vagyok bajban.
@Naughtius Maximus Ezt ebben a formában már hallottam a Jáger úrtól, és tiszta sór, hogy nagy frevenciás áram estén a reaktancia alacsonyabb, vagyis úgy csökken a kapacitív ellenálás minél nagyobb a frekvencia. Még azt is el tudom képzelni, hogy a föld felé az áramlás egy motor tekercseléséről hogyan történik. Bár itt már szerintem indukív gerjesztést halucinálok, de azt végképp nem vágom, hogy egy vezeték hogyan tud kapacitív áramot engedni a föld felé, ami ráadásul a PE vezetékben mérhető lessz. De azért köszi a magyarázatot, majd még wikipédiázok egy pár napig, hátha elérem a "nirvánát".
@@MrLaller80 "Szinte mindennek van kapacitása." Általában 1db kondenzátor 2 fegyverzetből áll és a közte lévő dielektrikum = szigetelő (kivéve ha multilayer bár itt közösítve van. A vezeték és kábel nem ugyanaz de be kell kötni 1 fázisú motor esetében a fázist és nulla vezetéket. Mivel a bekötés általában sorkapocsban történik vagy egyéb szigetelt kapocsban máris kaptunk egy kondenzátort. A fázis az egyik fegyverzet a nulla a másik és közte a műanyag szigetelés. Kábeles csatlakozás a leggyakoribb. Minden kábelnek (az optikait most nem részletezném de itt is van potenciál különbség Pl.: SiO2) van kapacitása mert minimum "két vezető anyag" közt ott a szigetelés. Mivel az "erőművek" generátorai, energiahálózat földeltek (TN-C-S) így folyik szivárgó áram is. Érdemes a villám jelenséget is tanulmányozni mert itt ugyan nincs "természet által földelt hálózat" de a villámcsapáskor is egy hatalmas kondenzátor kisülése zajlik a jelentős potenciál különbség miatt a föld és a levegő között. A földelést így ebben a példában csak mint "referenciapontként" említettem.
Ez nagyon rendben volt, köszönjük
A videó címe alapján arra számítottam, hogy a szivárgóáramok kialakulásának különböző módjairól lesz szó. Úgy mint páratartalom, zavarszűrő Y kondenzátor, szénkefe por, stb... A LED dióda kifejezést pedig kerülni kéne.
@istván Velkei Bölcsebb lett volna nem hozzászólnod.
Kedves Biziclop1! Köszönöm a hozzászólást. A szivárgó áramok kialakulására vonatkozó tényezők sok esetben kézenfekvőek, mérésük, magyarázatok nem különösebben nehéz feladat, bár vitán felül áll, hogy érdemes lett volna beszélni róluk is. A LED dióda kifejezéssel kapcsolatban is igazad van, had tegyem hozzá, ha csak ennyi hibám volna, nagyon örülnék neki. Sokan hívják így, eddig mindenki értette. Egyszer egy idős kollégámmal voltunk étteremben. Tatár beafsteak-t akart enni, és kért a pincértől tatár bifsztexet. Ő is értette, de nem tehetek róla, azóta is komoly erőfeszítésembe tellik, hogy ne így kérjem az étteremben. Nem tudom miért, ne kérdezd. Ez is betegség. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem erre is.
Valóban, de most màr az is érdekel, hogy mi van a nagyfrekis àramütés élettani hatàsàval?
Impulzus széllesség moduláció, ...szinuszú lefolyt mennyiség, felharmonikusok szinusza, amplitúdó, AC kapocsfeszültség, fogyasztó. Feleségem nézet ki a fejéből, hogy milyen fogyasztó teáról van szó és milyen hottentotta mondatokat hallgatok? Viszont én ezeket a szavakat még a 70-es évek végén hallottam az Erősáramú szakközépben még a Szépvölgyi úton. Jó így közel 50 év elteltével ezeket a szavakat hallani. Sőt az Ohm és a Kirchhoff törvénye is beugrott. Pedig soha nem használtam direktben. Viszont tudom mindig körbe vesz minket. Köszi ezt a nosztalgia elektro órát.
Szerencséd van, mert ott a III. ker Szépvölgyi út 69-73-ban én erről keveset hallottam ( pl. felharmonikusok impulzus széles moduláció) a 4 év alatt, de az élet produkált, így érdeklődésembe bekerült ez a probléma is.
@@BTom66 Oh szuper ha Te is ott tanultál. Sajnálom, hogy mást tanítottak neked. Viszont az, hogy Penelopé biztos többet mond neked is, mint egy Görög mitológiai alak nevénél?
Kedves László! Köszi a hozzászólást, tetszik a kérdésed. Engedd meg, hogy egy kérdéssel válaszoljak. Egy kondenzátor tartalaz két vezető anyagú fegyverzetet, és köztük szigetelő anyagot. Ha váltakozó feszültségű áramkörben ezt sorosan bekötöd, akkor most folyik a szigetelő anyagon keresztül töltéshordozó (elektron), vagy nem? Egyszerű kérdés, egyszerű válaszra vár. Igen, vagy nem. Vigyázz, mert ha nemet mondasz, akkor megkérdezem, hogy mégis miért indul el, az egyfázisú villanymotor, aminek a segédfázisa kondenzátoron keresztül kapcsolódik a tápfeszültségre. Ha pedig igent mondasz, megkérdezem, hogy folyhat áram, egy szigetelő anyag belsejében, ahol köztudott, hogy nincs, vagy nagyon kevés a szabad töltéshordozó, pont azért szigetelő. Nos? A válasz az, hogy létezik egy olyan jelenség, amit a fizikában elektromos töltésmegosztásként emlegetnek, legalábbis én még így tanultam. Ez magyarázza meg, hogy folyhat mégis áram abban az áramkörben, amiről a videóban szó van, illetve az én példámban szerepel. Nagyon tetszett a kérdésed. Köszönöm még egyszer.
@@viktorjager3201 Zseniális. És biztos számtalan olyan anomália van amit ha jobban megvizsgálunk mégsem anomália. Egyre többet nézem a videóidat. nem azért, hogy vissza térjek a szakmába, hanem azért, mert érdekes videókat teszel fel. Néha egy kicsit lassúnak tűnik, de kárpótól az össz eredmény. Én csak gratulálni tudok a munkásságodhoz, mert vannak olyan fiatalok, akik akár az érettségihez vagy a tanultak kiegészítésére a munkájukhoz tudják használni ezeket az értékes információkat. Csak így tovább.
Patreon oldal jo lenne es akkor lehetne egy kis honoraciot a rengeteg hasznos informacioert csereben
Köszönöm az ötletet Tamás! Nem azért csinálom. Egyszerűen szeretem, nem tehetek róla. Van aki a piával van így, van aki a kártyával, én meg ezzel. Köszi, hogy hozzászóltál.
Elméletileg normális frekvenciaváltóban bemeneten és kimeneten is vannak nagyfrekvenciás szűrő tagok. A pc tápokban is a bemeneten a nem gagyiban van. A frekiváltó leírásában soknak kifejezetten megadják a motor felé menő kábel maximális hosszát, és árnyékoltnak kell lennie.
Kedves Ádám! Egyet értek veled, de ne feledd hogy a szűrő tag is kér legkevesebb egy ponton földet. Az árnyékolt kábelek árnyékolását is földelik, és máris teret engedtünk ezzel a kapacitív csatolással a "hiba" áramoknak. A megoldás mégis csak az, hogy együtt kell élni a jelenséggel, vagy a hibaáram jelalakjától teszed függővé a lekapcsolást. Ez jelenti a drágább áramvédő kapcsoló alkalmazását. Nagyon köszönöm értékes hozzászólásodat.
Ha a motor tekercsein mar kvaziszinuszos aram fog folyni, akkor miert nem tesszuk az AVK-t a frekivalto es a motor koze? (feltetelezve, hogy automata szabalyzasu a frekivalto pl. egy gyartosoron, es nem kell kezzel birizgalni, hanem el van zarva erintestol.)
Kedves Pezo77! Elvileg erre van lehetőség. Ha a hiba a frekvencia váltóban keletkezik, ami akár tisztán DC komponensű hibaáramot okoz, a motor és a frekvencia váltó közé tett ÁVK ezt nem veszi észre. Az ide helyezett ÁVK csakis a motorban keletkező testzárlatra lesz képes leoldani. Ezen a szakaszon mindazonáltal hogy a frekvencia váltó kimenetén is van szűrés a nulla vezető felé, mégis csak marad annyi magas frekvenciás páratlan rendszámú felharmonikus áram, ami akár téves működést is okozhat. A motor védelmét meg áramvédő kapcsoló nélkül is elég hatékonyan megoldja hiba esetére a frekvencia váltó kimenetének zárlatvédelme. Ki sem engedné alakulni a hibaáram első csúcsértékét, mert a félvezetős elektronika bekorlátozza. Akkor meg az ÁVK nem jut szóhoz. Szóval nem lenne az igazi, de azért köszönöm a hozzászólást!
Tisztelt tanár úr követem a videóit. Ebben a videóba taglalt hatások mivel egyre több lakásban van inverteres klíma (hűtés fűtés) és napelemes rendszer a hozzátartozó invererrel együtt és ezek rohamosan terjednek. Ezek milyen hatásokat okozhatnak a közcélú hálózatban mert olvastam erről de nem értem. tisztelettel egy rajongó
Az ,,inverteres" fogyasztók amiket így árulnak, azokban is frekvencia váltókat alkalmaznak, ami azt produkálja amit a tanár úr is taglalt a videójában, a felharmónikusok vissza jutnak a hálózatba. A napelem egy másik téma. Ott a probléma a lokális feszültség emelkedés, mikor megindul a házi kis erőművek termelése, ha meg hirtelen beborul, akkor hirtelen jön a feszültség esés. Magyarul ez folyamatosan rángatja a hálózatot, ami nem jó senkinek. Így nagy vonalakban, persze erről is lehet órákat beszélni.
Köszönöm!
Tanár úr! Nagyon alapos előadás volt, köszönöm! Van egy kérdésem. Én úgy tudom, hogy az AC típust azért nem engedik több országban használni, mert az egyenáramú összetevő képes lehet az ÁVK vasmagját úgy telítésbe vinni, hogy az "megsüketül", azaz a esetlegesen keletkező AC komponensű hibaáramot nem tudja érzékelni és így a védelem megszűnik. Kérem javítson ki, ha nem jól tudom! Olyat már tapasztaltam társasházban, hogy az N és PE között digitális multiméterrel mérve AC állásban 0,3 voltot, DC állásában 4 voltot mértem. Gondolom ez nem hiteles mérési módszer, de valami volt a hálózaton, ami így befolyásolta a multiméter mérési eredményét. Az N és PE vezető ÁVK utáni összeérintésekor az AVK leoldott, holott a lakásban fogyasztó nem volt bekapcsolva.
Kedves Tamás! köszönöm, hogy írtál. Jól tudod, a hiba áram DC komponense kulcskérdés. Ez messzire mutató téma, erről lehet hogy még beszélni fogok, valóban tönkre teheti. Az ÁVK leoldás az N és a PE vezeték összeérintésekor akkor is bekövetkezik, vagy bekövetkezhet, ha nincs terhelés az ÁVK utáni szakaszon, viszont az ÁVK előtti szakasz PEN vagy N vezetője a hálózat mentén a táptranszformátorig terjedő szakaszon áramot szállít. Gondold csak el, ezzel kapcsolod párhuzamosan az ÁVK utáni szakaszon a védővezetőt. Ez kiegyenlítő áramot okoz az összekötésnél, hiszen most már nem csak az aktív vezető vesz részt az átvitelben az áramvédő kapcsoló előtti részen, hanem a PE vezető is. Remélem érthetően leírtam. A méréseiddel kapcsolatban az előzőekben leírtak a magyarázatok, hozzátéve azt, hogy a kiegyenlítő áram is természetesen több összetevőből állhat, tehát akár jót is mérhettél, multiméter ide vagy oda. Köszi még egyszer a hozzászólást.
@@viktorjager3201 Köszönöm a gyors választ! Most már mindent értek, legalábbis úgy érzem.
Laikusként kérdezném, hogy abban az esetben mi történne, ha koaxiális jellegű kábelt használnának, meleg éren a nagy frekvenciás fázis, árnyékoláson pedig az ÁVK nulla? A kábelen található kvázikondenzátor ezesetben részben nem a földpotenciál felé záródik, gondolatkísérletemben az ÁVK késöbb old le. Másik esetben a bejövő PEN vezetőt az érintett szakaszig nem szedik ketté, így megszűnik a PE felé kialakuló kamukondenzátor (É.V. szerint tudom, hogy tilos, de egy gondolatot megér).
Az iskola után,aki megmarad a szakmába legalább öt évig,azt érdekli igazán a tanár úr előadása. Én 85-ben végeztem.🙂
Szép volt! 👍
Hol dolgozik tanárúr melyik iskolában???
Bár nem villanyszereléssel, hanem távközléssel foglalkozok, de sikerült belefutni egy érdekes jelenségbe ami érdekes lehet.
Van egy végponti eszközünk, ami xy gyártó terméke és 100 feletti, pontosan ugyan olyan üzemel teljesen megbízhatóan évek óta.
Viszont van egy ügyfelünk ahol egy érdekes hibára mentünk ki többször is. Az eszköz amikor bootol valamiért kifagy, semmire nem reagál. Arra sikerült rájönni, hogy ez a hiba akkor keletkezik, amikor az ügyfélnél hosszabb áramszünet van.
Elsőre megpróbáltuk a táp cseréjét (teljesen egyszerű 24V 2A, kapcsoló üzemű dugasztáp). Nem oldotta meg a problémát.
Jött a következő hiba. Akkor már egy teljesen új eszköz és egy új tápegység lett kirakva de ugyan az a hiba, és pontosan ugyan ott áll meg mindig (ezt a ledekből és a rajta lévő kijelzőből elég jól be lehet határolni).
Sehol máshol nem jött elő még a jelenség, és "labor" körülmények között sem sikerült reprodukálni.
Az ügyfénél egy nagyobb csarnokban folyik raktározási munka, kiemelten nagy fogyasztó pedig nincs.
Sajnos szándékos áramszünetet nem engednek csinálni.
Végül egy más gyártó eszköze lett felhasználva ami viszont nem produkál ilyen hibát.
A 24V/2A SMPS kettős szigetelésű vagy védővezetős? Sokszor találtam már hamis Y kondikat illetve "pszeudo" védővezetős SMPS-eket. A boot-olási hiba oka lehet SMPS is ha kettős szigetelésű és védővezetős az eszköz amit meghajt. Szerintem a hosszú áramszünet nem biztos, hogy segítene a kivizsgálásban. Az Y2/X2 kondikat érdemes lecserélni Vishay Y1/X1-re ha van rá lehetőség. A kettős szigetelésű "lebegő kimenetű" SMPS rengeteg zajt tud bevinni a védővezetős/ "földelt" eszközbe. Nekem volt már ilyen esetem, hogy Boot hibát/ fagyást okozott. A hosszú áramszünet utáni hiba lehet a hőfokfüggés miatt van de az is az EMI filter hibája. Esetleg lehet Túlfeszültség kapott egy rossz minőségű SMPS mert nem mindig mennek zárlatba "csak megnő a szivárgó áramuk" Ui így látatlanba nehéz értelmeset mondani de én is találkoztam már ilyen jelenséggel.
ÁVK típusok - 57:00
Tanárúr
Inverter is beleszámit ?
Bele bizony, pláne, ha impulzus szélesség modulált. A trapéz vagy négyszög kimeneti jelalakkal bírók kevésbé érdekesek ebből a szempontból. Köszönöm a leveled, Viktor
Kérem, ne hagyja abba! Tudom, hogy önző kérés, ezt a tudást megosztani ingyen, de nagyon tudásrendezők a videók.
Jó tudni ezekről, nálunk is régebben leesett egyszer csak az áram, s senki nem tudta miért, de a villanyszerelő kijött.
Bárcsak ilyen tanárom lett volna anno elektrotechnikából...
Amennyire tudom nagyobb teljesítményű motorok elé nem is teszünk ÁVKt. Legalábbis ipari területen.
Az általános szabály így szól: A FI-relé kötelező része minden elektromos szekrénynek, amelyet „a képzetlen személyek által használt, és általános használatra szánt, legfeljebb 32A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára” telepítettek.
@@klarnorbert ezt az általános szabályt leíró szabványt be tudnád nekem linkelni?
Induktivitáson nem lehet négyszög alaku áram !!!
Senki nem mondta hogy az induktivitáson négyszög alaku áram van. A négyszög a frekiváltó belső müködéséhez kell
A felvetés nagyon jó!
@@palcsika26 Viszont, ha nem négyszög jel megy ki a motor felé, akkor a felharmonikusok sem jelennek meg, amelyek a problémát okozhatják.
Kedves Samlivitez! Igazad van, az induktivitást tartalmazó kör árama nem változhat pillanatszerűen, ahogy te írod négyszög jelalakkal leírt módon. Ha így mondtam volna, tévedtem, és köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem rá. Remélem azért mégsem. Ezt a Maxwell egyenlet tiltaná, mert akkor a tekercsben végtelen nagy feszültség indukálódna. Ui=L*(di/dt).
Inkább azt szerettem volna elmondani, hogy a kimenet négyszög jelalak formájú feszültsége kerül a tekercs kapcsaira, melyen az áram ennek hatására változni fog. Ez azért van, mert ha a fenti egyenletet di-re rendezed, és az dt változtatod, belátható, hogy a tekercs árama tulajdonképpen tetszőleges hullámformára beállítható, hozzátéve bizonyos korlátokat. Köszönöm a hozzászólást, elnézést ha félreértettem valamit.
Ok nélkül soha semmilyen biztosíték, stb. nem old ki!