20131022 Kérdőjelek a Mars körül (Gesztesi Albert)

Kérdőjelek a Mars körül
Korunk Mars kutatásának középpontjában elsősorban az a motiváció, hogy van-e, vagy volt-e valamikor is megfelelő mennyiségű víz, vízfolyás a bolygó felszínén, ami potenciális életteret biztosított volna valamiféle élő szervezetek számára. Azon túl, hogy a Mars a legkönnyebben tanulmányozható földtípusú égitest, űreszközökkel könnyen elérhető. A Mars körül keringő űrszondák fényképein olyan felszíni képződmények is egyre inkább kirajzolódtak, amelyek sejtetni engedték, hogy az eddig teljesen száraznak hitt bolygón valamikor tenger hullámzott és széles folyók hömpölyögtek.
Az élet utáni kutatás a világegyetemben napjaink fontos kérdésévé vált. Keressük a Naprendszerben, és azon túl az exobolygókon. Lehet-e élet a Marson, a Jupiter Europa, vagy a Szaturnusz Enceladus nevű holdjának jégkérge alatt? Ha felfedeznek a Naprendszeren kívül egy újabb bolygót, rögtön az a kérdés, hogy alkalmas-e az életre? Nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány helyen született élet az univerzumban, hanem az, hogy rajtunk kívül született-e valahol?
Mivel ez idáig nem találkoztunk egyetlen földönkívüli, idegen életformával, a kérdésnek elsősorban filozófiai aspektusai vannak, amikre ebben az előadásban nem térek ki. Annyit azonban mindenképpen látni kell, hogy az űrkutató államok -- elsősorban az USA -- fontosnak tartják ezt a kérdést. A költségvetés éppen azért áldoz újabb és újabb összegeket a marskutatásra, mert az élet, vagy az egykori életet biztosító környezetre utaló bizonyítékok megtalálása fontos számára. Biztos vagyok abban, hogy ha bebizonyosodna, miszerint soha nem uralkodott az élet számára kedvező környezet a Marson, az iránta mutatott „tudományos" érdeklődés is alább hagyna.
Felszín-alaktani szempontból nem vitatható a Föld és a Mars közötti hasonlóság. Ez főleg az eolikus formákban mutatkozik meg, de találunk vulkánokat, síkságokat, folyó- és folyamvölgyeket, tektonikus hasadékokat és glaciális formákat. Ám nagy hibát követünk el, ha egyszerűen általánosítunk. Valóban áramló víz nyomait látjuk a Marson? Vagy valami mást? Miért létezhetnek egyáltalán ezen az égitesten óriásvulkánok? Mi boríthatja a bolygó felszínét, és mi rejtőzik a mélyben?
A szokásostól eltérően más oldalról igyekszem megközelíteni a Marssal kapcsolatban felmerült kérdéseket és talán szokatlan magyarázatokat adok a bolygó ma megfigyelhető morfológiájára.
Kedves csillagászatot kedvelők, barátaink!
Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzet mindenkit súlyosan érint, minden szervezetnek, egyesületnek gondot okoz a talpon maradás.
A Polaris Csillagvizsgáló belépődíjai segítettek állandó költségeink fedezésében, ám ezek a bevételek most elmaradnak, ugyanakkor a Polaris bérleti díjait továbbra is fizetnünk kell.
Ennek ellenére virtuálisan megpróbáljuk folytatni ismeretterjesztő munkánkat, hogy minél több embernek juttathassuk el az égbolt csodáit. Mindenkit arra buzdítunk, hogy nézzen fel az égre, ne maradjon le az aktuális látnivalókról. Érdekességeket hozunk el a csillagászat világából, visszaemlékszünk a nagy elődökre a csillagászat, asztrofizika, űrkutatás világából, kitekintünk a jövőben tervezett űrmissziókra, kutatási területekre.
Működésünk eddig sem volt elképzelhető támogatásotok nélkül, amire most nagyobb szükség van, mint valaha. Ha arra érdemesnek találtátok keddi előadásainkat, virtuális bemutatóinkat, kérjük támogassátok egyesületünket legalább egy belépő árával. Köszönjük!
Magyar Csillagászati Egyesület
Banszámlaszámunk: 62900177-16700448