Így magyarázva teljesen érdekes az egész, bár már nem kell tanulnom , de véletlen ráakadtam. Ha az iskolában így magyarázták volna, akkor lehet, hogy sokkal érdekesebb lett volna a dolog.
Kedves Tamásné Rudol! Minden gratulációm ezen videóval! Nagyon örülök, hogy még vannak lelkes tanárok! Minden oka megvan, hogy büszke legyen magára! Egyébként ez nem csak általános iskolásoknak tanúlságos, hanem a magamfajta hobbi autódidakta módon tanuló embereknek is! Remélem a videók elkészültekor valamelyik diákja segít még csak a kamera fogására is de az is segítség gondolom. A videó vágását meg sejtem, hogy legfőbbképpen saját maga teszi. Nagyon köszönöm, hogy ilyen jól, türelmesen és nehézségek ellenére szépen illusztrálva mutatta be az elméleti részét és valamennyi gyakorlati részét is a villamosságnak. Sok sikert a továbbiakban! U.i.: Gondolom nem feliratkozás és like vadászat céljából van fent a videó, de azért mind2 megvan már. :)
Köszönöm szépen! A filmeket egyedül csinálom, állvánnyal, a diákjaim a kísérletek elvégzésében szoktak segíteni nagy lelkesedéssel! Ha ők megszeretik a fizikát, én már elértem a célomat! Ha pedig mások is érdekesnek tartják, tanulnak belőle, az már külön ajándék!
@@tamasnerudolf3948 Kedves Tanarno! 😎 😇 💖 En most 36 evesen tanulom estin az elektronikat, ergo nem csak altalanos iskolasoknak szol ez az anyag. Meg tobb fizika es elektronika videot kerek, igy ON az online tanarom. Nagyon jok a videok. 😇 😘
Kedves Tanárnő. Mint kolléga és mint hobbi elektronika iránt érdeklődő azt tudom mondani, hogy felnőtt fejjel is nagyon jó ez a videó. Szemléletes, jól érthető magyarázat, szuper. Minden elismerésem! A mai világban a fiatalokat pont erre kell ösztönözni, hogy megértsék az alapokat, hogy ne csak használni tudják az eszközöket, hanem építeni is ha már körbe vesz minket a technológia. Szóval szuper!
Igazán köszönöm az elismerő szavakat! Muszáj volt valamit tennem, annyira kevés már a tanóra az általános iskolában. És a tankönyvek?!....fáj a szívem azért a sok okos és érdeklődő gyerekért! Így talán valamit sikerül helyrehoznom.
Egy apróság: DIDAKTIKAI OKOK MIATT JÓ LETT VOLNA, HA 6:17 percnél látható I-t grafikon egy periódusa ugyanolyan hosszú lett volna, mint a felette levő mozgó elektron pályájának "szélessége", vagy fordítva. Így még jobban látható lenne, hogy amikor az elektron középen van, az áramerősség éppen akkor nulla!
Szerény véleményem szerint az irányváltás, azaz a nullaátmenet nem akkor történik, amikor a mágnes egyik sarka, pont a tekercs felé mutat, hanem akkor, amikor függőlegesen áll az ábra szerint.
Köszönöm szépen ezt az óriási segítséget! 2. éve tanulok vegyésznek egy szakgimnáziumban, de sajnos mostanság igencsak hadilábon álltam a szakmai fizikával...viszont mostmár teljesen értem az egészet; mindenképp ajánlani fogom osztálytársaimnak!
tudom nem ide tartozik de tudna valaki segiteni a duál váltakozó aramú áramkör anyagban és lenne egy példa is ami igy szól : a 30 ómos hatásos ellenálás és a 100 mH induktivitású tekercs sorosan van kapcsolva. Helyettesitsük duál párhuzamos kapcsolással 100Hz és 100 V feszültség esetén. szóval: R=30 L=100mH=0,1H U=100V f=100Hz Ha ezt valaki megtudja csinálni és elmagyarázza azt nagyon megköszönném :)
Kedves Zoltán! Valóban így van, az izzólámpáknak nincs idejük lehűlni, ezért egyenletesen bocsájtják ki a fényt. A fénycsöveknél, főleg a régebbieknél jól megfigyelhető a vibrálás. Még szembetűnőbb, ha az ember ilyen fénynél készít videót, mint én pl. a mágneses alapjelenségek film elején... Ez a vibrálás a gyorsan mozgó gépekkel dolgozó emberek körében a stroboszkóp hatás miatt balesetet is okozhat, ezért ma már van módszer ennek kiküszöbölésére.
Természetesen! A lényeg, hogy a mágneses erővonalak képesek legyenek elmetszeni a tekercs meneteit. Hogy egymáshoz képest hogyan mozdul el a két test, az nem számít. Lesz feszültség! Minél több erővonal minél gyorsabban és minél több menetet képes elmetszeni, annál jobb!
Kedves Tamásné, Miért mondja azt kb. 14 s-nál, hogy az y tengely pozitív részén többet tartózkodik az elektron? Ha nagyon logikusan, és kizárólag a görbe alapján vizsgálnánk, akkor az Ueff az Umin tengelyével, azaz az x tengellyel esne egybe. Tehát (Umax-Umin)/2. Elmondaná kérem mi a hiba a gondolatmenetemben? Köszönöm, és nagyon jók az oktató videók.
Kedves Zoltán! Sajnálom, ha esetleg félreérthetően mondtam el az effektív feszültség meghatározását, igyekszem korrigálni! Kell egy kis bevezető hozzá: Természetesen ugyanannyit tartózkodik az elektron a görbe mindkét oldalán, hiszen ez a váltakozás során megtett oda- és visszaútját ábrázolja. Mivel odafele és visszafele egyaránt súrlódik, hőhatása mindkét esetben van, ez független attól, hogy melyik félperiódust vizsgáljuk. Ezek egymás hatását nem "nullázhatják" ki. Az effektív, tehát a ténylegesen rendelkezésre álló feszültség meghatározásához tehát elegendő a fél periódus vizsgálata (és teljesen mindegy, hogy a tengely"fölöttit" vagy "alattit" vizsgáljuk, mert mindkét helyen maximuma van. A minimum a tengelyen van. Ott 0V a feszültség - egy pillanatra. Most értünk el tulajdonképpen az Ön kérdéséhez. Mivel a feszültség - és az áramerősség - emelkedése nem egy egyenes mentén zajlik, vagyis nem az egyenes arányosság szabályainak megfelelően növekszik, hanem egy sinus görbét ír le, ezért eleinte gyorsabb a növekedés és később lelassul - vagyis többet tartózkodik a felsőbb, magasabb feszültség értékek közelében, mint a minimum, vagyis 0V felé. Ezért nem lehet simán elfelezni a két szélső érték összegét, nem lehet számtani közepet számolni. Úgy gondolom, ez volt a félreérthető mondat. Tehát nem a tengely egyik vagy másik oldalán tartózkodik többet, hanem a maximum közelében, legyen az akár az akár az x tengely alatt vagy fölött jelölve! Hiszen mindkét helyen ugyanúgy van maximuma, csak váltakozó irányban. Általános iskolában a görbéhez tartozó "átlagérték" meghatározása azért nehézkes, mert nem tanultunk még szögfüggvényekről, ezért próbáltam úgy érzékeltetni, hogy többet tartózkodik a maximum közelében, ezért nem 2-vel, hanem "gyök"2-vel osztva kaphatjuk meg az effektív, vagyis a ténylegesen rendelkezésre álló feszültséget. Köszönöm a hozzászólását! Remélem sikerült most már egyértelműnek lennem! Üdvözlettel Rudolf Tamásné
Kedves Tamásné, Köszönöm szépen a magyarázatot, így már teljesen egyértelmű. Érdeklődöm, hogy elérhető-e magasabb szintű videó - vagy esetleg tervezik - e - ahol már a trigonometria és a komplex számok segítségével magyarázza a váltakozó áramot-feszültséget, illetve váltakozó áramkörben a passzív-aktív elemek viselkedését. Bárcsak ilyen jól és logikusan magyarázó tanárok lennének a közép, és felsőoktatásban. Más video kapcsán is fogok érdeklődni, ha nem bánja. Üdvözlettel, Hajdú Zoltán
Kedves Zoltán! Örülök, ha segíthettem! A terveimről: ez a csatorna azért született, hogy az általános iskolás diákjaimat segítsem a tananyag jobb megértésében. A fizika órák száma olyan drasztikusan lecsökkent, hogy nem maradt más eszközöm, csak ha videón is megpróbálok jelen lenni az életükben, mert órán alig van valamire idő. A következő hónapokban a napi munka mellett a fénytanon fogok dolgozni, azt kell befejeznem, hogy egyben legyen az általános iskolai tananyag. Tehát itt, ezen a csatornán nem tervezem, hogy "beleártom magam" a középiskolai tanárok dolgába. Amiben tudok, abban pedig természetesen a továbbiakban is szívesen segítek! Üdvözlettel Rudolf Tamásné
A szimuláció a phet.colorado.edu/simulations/index.php oldalon érhető el. Angolul jön fel, de legalul át lehet állítani magyar nyelvre. Ez a cím a honlapom első részében, a kísérleti szimulációnál is fel van írva (ha esetleg ezt rosszul másoltam volna ki). Jó szórakozást!
Kedves Tanárnő. Én valamikor 62-ben úgy tanultuk, hogy a feszültség a tekercsben lévő mágnes erő összeomlásakor keletkezik. akkor ez így nem is igaz? Válaszát köszönöm.
Ennél egyszerűbb a dolog.Feszültség lehet a tér bármely két pontja közt, ahol nem ugyanolyan és/vagy nem ugyanannyi töltés helyezkedik el. Minél nagyobb az eltérés, a különbség, annál nagyobb lesz a feszültség...ez okozza aztán - ha van zárt vezeték - az elektronok áramlását (az elektromos áramot), ameddig a töltések ki nem egyenlítődnek. Természetesen mágneses erővonalak segítségével is létre lehet hozni elektron áramlást, ekkor beszélünk indukcióról. Amiről Ön írt, az leginkább az önindukcióra hasonlít. Ez is egy lehetőség a sok közül.
Először is gratulálni szeretnék a remek, minőségi oktatásért. Másrészt a váltakozó áram elektronjainak mozgásával kapcsolatban lenne kérdésem: csak ide-oda mozognak, rezegnek és tulajdonképpen mindig "egy helyben" vannak? Lehetséges? Előre is köszönöm!
Kedves Zsolt! Köszönöm az elismerő szavakat! Jó érzés, ha az ember munkájának van értelme! Rátérve a váltakozó áramra: igen, ide-oda mozognak az elektronok, mégpedig nem is sokat! Idézem Öveges tanár urat: Mivel nálunk 50 Hz-es a váltakozó áram, ezért 1 periódus (oda-vissza mozgás) ideje 1/50 másodperc.1Amper erősségű áram hatására 1 másodperc alatt a milliméter huszadrészével mozdul előre az elektron (szilárd fémvezetőben) Az elektron tehát nyugalmi helyzetéhez képest jobbra-balra kitér, így attól körülbelül 1/4000 milliméternyit mozdul el. Vagyis nem az elektron halad, hanem maga a változás, a "lökdösődés"!
@@ZsoltTokolyi Kedves Zsolt! Szerintem úgy tudná legjobban elképzelni az elektronok mozgását és ezzel együtt az egyenáramot és a váltakozó áramot, ha megnézné a szimulációkat. Ez a címe: phet.colorado.edu/en/simulations/browse ezen belül válassza a fizikát! A lap legalján lehet kiválasztani, hogy magyarul legyen. Itt meg fogja találni az áramról szóló szimulációkat is és még sok más érdekességet. Ha pedig részletesebben, szöveggel szeretné hallani, látni az áramkörökről az információkat, akkor a www.rudolftamasne.gportal.hu oldalon az oktatófilmekből az Elektromosság címszó alatt találja a leckéket. Remélem, tudtam segíteni!
Az anyagok atomokból állnak. Az atom részei: az atommag és körülötte az elektronfelhő. Az atommagban van a proton és a neutron - ezek száma több is lehet, illetve van olyan, hogy nincs is neutron. Az atommag körüli elektronfelhőt elektronok alkotják. Az elektronok rendszerint ragaszkodnak a saját atommagjukhoz, de van olyan is, hogy elektromos mező hatására onnan elmozdulnak. Vagyis ...... az elektron az anyag része!
A váltakozó ártamnál mindnképpen zárni kell az áramkört? mert az egyenáramnál értherő hogy csak úgy tud folyni az áram de váltakozó áramnál csak rezegtetjük a részecskéket.
Igen, mindenképpen zárni kell az áramkört. Az elektronokat oda-vissza rezegtetjük. Olyasmi ez, mintha pl. a törölközőt huzigálnánk oda-vissza a hátunkon. Ha ott megszakad a kéz-törölköző-kéz "áramkör", akkor nem tudjuk mozgatni a törölközőt. Itt pedig az áramforrás két pólusa közti váltakozó eltérés, feszültség "rángatja" ide-oda az elektromokat. Ha a vezeték bárhol megszakad, nem lesz, ami rendezetten odébbmozgassa, rángassa az elektronokat.
@@tamasnerudolf3948 igazán nincs mit. Kiérdemelte. Én egyetemen tanulok villamosmérnöknek, már a középiskolás fizika nagyon rég volt, és ah itt magyaráznak az nem a leghallgató barátabb. Én nagyon örülnék ha lenne középiskolás anyag is.
Így magyarázva teljesen érdekes az egész, bár már nem kell tanulnom , de véletlen ráakadtam. Ha az iskolában így magyarázták volna, akkor lehet, hogy sokkal érdekesebb lett volna a dolog.
Ha ilyen fizika tanáraim lettek volna, mikor még tanuló voltam, valószínűleg más pályát választok.
Nagyon jó és érthető . Több ilyen tananyag magyarázatot néztem meg a tanárnőtől és élvezet hallgatni . Köszönöm
Köszönöm szépen! Igyekeztem úgy csinálni, ahogy ez annak idején, "évszázadokkal ezelőtt", gyerekkoromban nekem is jólesett volna!😊
Borzasztó jó a videó, ennyire jól szerintem senki nem tudná elmagyarázni.Köszönjük szépen!!! ;)
Én pedig az elismerő szavakat köszönöm!
Nagyon köszönöm! Csodás videó! Végre megértettem! 50 évesen! OKJ-s képzés miatt jött elő újra a tananyag.
Én is örülök, hog, segíthettem!
Kedves Tamásné Rudol!
Minden gratulációm ezen videóval!
Nagyon örülök, hogy még vannak lelkes tanárok! Minden oka megvan, hogy büszke legyen magára!
Egyébként ez nem csak általános iskolásoknak tanúlságos, hanem a magamfajta hobbi autódidakta módon tanuló embereknek is!
Remélem a videók elkészültekor valamelyik diákja segít még csak a kamera fogására is de az is segítség gondolom.
A videó vágását meg sejtem, hogy legfőbbképpen saját maga teszi.
Nagyon köszönöm, hogy ilyen jól, türelmesen és nehézségek ellenére szépen illusztrálva mutatta be az elméleti részét és valamennyi gyakorlati részét is a villamosságnak.
Sok sikert a továbbiakban!
U.i.: Gondolom nem feliratkozás és like vadászat céljából van fent a videó, de azért mind2 megvan már. :)
Köszönöm szépen! A filmeket egyedül csinálom, állvánnyal, a diákjaim a kísérletek elvégzésében szoktak segíteni nagy lelkesedéssel! Ha ők megszeretik a fizikát, én már elértem a célomat! Ha pedig mások is érdekesnek tartják, tanulnak belőle, az már külön ajándék!
@@tamasnerudolf3948 Kedves Tanarno! 😎 😇 💖 En most 36 evesen tanulom estin az elektronikat, ergo nem csak altalanos iskolasoknak szol ez az anyag. Meg tobb fizika es elektronika videot kerek, igy ON az online tanarom. Nagyon jok a videok. 😇 😘
@@tamasnerudolf3948 ❤ köszönjük! ❤️ (Szintén egy vén fejjel tanuló)
Kedves Tanárnő. Mint kolléga és mint hobbi elektronika iránt érdeklődő azt tudom mondani, hogy felnőtt fejjel is nagyon jó ez a videó. Szemléletes, jól érthető magyarázat, szuper. Minden elismerésem! A mai világban a fiatalokat pont erre kell ösztönözni, hogy megértsék az alapokat, hogy ne csak használni tudják az eszközöket, hanem építeni is ha már körbe vesz minket a technológia. Szóval szuper!
Igazán köszönöm az elismerő szavakat! Muszáj volt valamit tennem, annyira kevés már a tanóra az általános iskolában. És a tankönyvek?!....fáj a szívem azért a sok okos és érdeklődő gyerekért! Így talán valamit sikerül helyrehoznom.
Gratulálok nagyon szemléltető és érdekes oktató videó !!!
Egy apróság: DIDAKTIKAI OKOK MIATT JÓ LETT VOLNA, HA 6:17 percnél látható I-t grafikon egy periódusa ugyanolyan hosszú lett volna, mint a felette levő mozgó elektron pályájának "szélessége", vagy fordítva. Így még jobban látható lenne, hogy amikor az elektron középen van, az áramerősség éppen akkor nulla!
Szerény véleményem szerint az irányváltás, azaz a nullaátmenet nem akkor történik, amikor a mágnes egyik sarka, pont a tekercs felé mutat, hanem akkor, amikor függőlegesen áll az ábra szerint.
Villamosmérnökként mondom, hogy ennél jobban nem is lehetne elmagyarázni ezt a témát!
Köszönöm 🙂
nagy segitseg volt,köszönöm
Nagyon szuper oktató videó!
Köszönöm a videót. Nagyon hasznos!😊
Köszönöm! Örülök, ha a diákjaimon kívül másnak is segíthetek!
Köszönöm szépen ezt az óriási segítséget! 2. éve tanulok vegyésznek egy szakgimnáziumban, de sajnos mostanság igencsak hadilábon álltam a szakmai fizikával...viszont mostmár teljesen értem az egészet; mindenképp ajánlani fogom osztálytársaimnak!
Köszönöm a visszajelzést és nagyon örülök, hogy segíthettem!
tudom nem ide tartozik de tudna valaki segiteni a duál váltakozó aramú áramkör anyagban és lenne egy példa is ami igy szól :
a 30 ómos hatásos ellenálás és a 100 mH induktivitású tekercs sorosan van kapcsolva. Helyettesitsük duál párhuzamos kapcsolással 100Hz és 100 V feszültség esetén.
szóval:
R=30
L=100mH=0,1H
U=100V
f=100Hz
Ha ezt valaki megtudja csinálni és elmagyarázza azt nagyon megköszönném :)
Zseniális, nagyon köszönöm a videót :)
Kedves Zoltán! Valóban így van, az izzólámpáknak nincs idejük lehűlni, ezért egyenletesen bocsájtják ki a fényt.
A fénycsöveknél, főleg a régebbieknél jól megfigyelhető a vibrálás. Még szembetűnőbb, ha az ember ilyen fénynél készít videót, mint én pl. a mágneses alapjelenségek film elején...
Ez a vibrálás a gyorsan mozgó gépekkel dolgozó emberek körében a stroboszkóp hatás miatt balesetet is okozhat, ezért ma már van módszer ennek kiküszöbölésére.
Hogyan lehet REGISZTRÁLNI A rudolftamasne.gportal.hu OLDALRA, mivel ezt a menüpontot nem találom.
Kérdésem lenne:
Ha a mágnest a tekercs belsejében helyezem el és a tekercset kezdem el forgatni, akkor kapok feszültséget?
Természetesen! A lényeg, hogy a mágneses erővonalak képesek legyenek elmetszeni a tekercs meneteit. Hogy egymáshoz képest hogyan mozdul el a két test, az nem számít. Lesz feszültség! Minél több erővonal minél gyorsabban és minél több menetet képes elmetszeni, annál jobb!
Nagyon jó!Nagyon érthető!
Köszönöm szépen!!
Kedves Tamásné,
Miért mondja azt kb. 14 s-nál, hogy az y tengely pozitív részén többet tartózkodik az elektron? Ha nagyon logikusan, és kizárólag a görbe alapján vizsgálnánk, akkor az Ueff az Umin tengelyével, azaz az x tengellyel esne egybe. Tehát (Umax-Umin)/2. Elmondaná kérem mi a hiba a gondolatmenetemben? Köszönöm, és nagyon jók az oktató videók.
Kedves Zoltán!
Sajnálom, ha esetleg félreérthetően mondtam el az effektív feszültség meghatározását, igyekszem korrigálni! Kell egy kis bevezető hozzá:
Természetesen ugyanannyit tartózkodik az elektron a görbe mindkét oldalán, hiszen ez a váltakozás során megtett oda- és visszaútját ábrázolja. Mivel odafele és visszafele egyaránt súrlódik, hőhatása mindkét esetben van, ez független attól, hogy melyik félperiódust vizsgáljuk. Ezek egymás hatását nem "nullázhatják" ki.
Az effektív, tehát a ténylegesen rendelkezésre álló feszültség meghatározásához tehát elegendő a fél periódus vizsgálata (és teljesen mindegy, hogy a tengely"fölöttit" vagy "alattit" vizsgáljuk, mert mindkét helyen maximuma van. A minimum a tengelyen van. Ott 0V a feszültség - egy pillanatra.
Most értünk el tulajdonképpen az Ön kérdéséhez. Mivel a feszültség - és az áramerősség - emelkedése nem egy egyenes mentén zajlik, vagyis nem az egyenes arányosság szabályainak megfelelően növekszik, hanem egy sinus görbét ír le, ezért eleinte gyorsabb a növekedés és később lelassul - vagyis többet tartózkodik a felsőbb, magasabb feszültség értékek közelében, mint a minimum, vagyis 0V felé. Ezért nem lehet simán elfelezni a két szélső érték összegét, nem lehet számtani közepet számolni.
Úgy gondolom, ez volt a félreérthető mondat. Tehát nem a tengely egyik vagy másik oldalán tartózkodik többet, hanem a maximum közelében, legyen az akár az akár az x tengely alatt vagy fölött jelölve! Hiszen mindkét helyen ugyanúgy van maximuma, csak váltakozó irányban.
Általános iskolában a görbéhez tartozó "átlagérték" meghatározása azért nehézkes, mert nem tanultunk még szögfüggvényekről, ezért próbáltam úgy érzékeltetni, hogy többet tartózkodik a maximum közelében, ezért nem 2-vel, hanem "gyök"2-vel osztva kaphatjuk meg az effektív, vagyis a ténylegesen rendelkezésre álló feszültséget.
Köszönöm a hozzászólását! Remélem sikerült most már egyértelműnek lennem!
Üdvözlettel Rudolf Tamásné
Kedves Tamásné,
Köszönöm szépen a magyarázatot, így már teljesen egyértelmű. Érdeklődöm, hogy elérhető-e magasabb szintű videó - vagy esetleg tervezik - e - ahol már a trigonometria és a komplex számok segítségével magyarázza a váltakozó áramot-feszültséget, illetve váltakozó áramkörben a passzív-aktív elemek viselkedését.
Bárcsak ilyen jól és logikusan magyarázó tanárok lennének a közép, és felsőoktatásban.
Más video kapcsán is fogok érdeklődni, ha nem bánja.
Üdvözlettel,
Hajdú Zoltán
Kedves Zoltán!
Örülök, ha segíthettem!
A terveimről: ez a csatorna azért született, hogy az általános iskolás diákjaimat segítsem a tananyag jobb megértésében. A fizika órák száma olyan drasztikusan lecsökkent, hogy nem maradt más eszközöm, csak ha videón is megpróbálok jelen lenni az életükben, mert órán alig van valamire idő.
A következő hónapokban a napi munka mellett a fénytanon fogok dolgozni, azt kell befejeznem, hogy egyben legyen az általános iskolai tananyag.
Tehát itt, ezen a csatornán nem tervezem, hogy "beleártom magam" a középiskolai tanárok dolgába.
Amiben tudok, abban pedig természetesen a továbbiakban is szívesen segítek!
Üdvözlettel Rudolf Tamásné
Kedves Tamásné!
Köszönöm a segítséget.
Üdvözlettel,
Hajdú Zoltán
Helo! Lehet hogy buta kerdes de mit jelent az hogy hatás? Eleg sokszor elhangzik de nem nagyon megfogalmazva
egyen és váltakozó áram
Kedves tanár nő a hullámokat a hullám természetét főképpen pedig a soliton hullám tulajdonságait nem foglalnám össze kompletten. Köszönettel E. J.
Megkérdezhetem,hogy ennek a számítógépes programnak mi a neve? :)
A szimuláció a phet.colorado.edu/simulations/index.php oldalon érhető el. Angolul jön fel, de legalul át lehet állítani magyar nyelvre.
Ez a cím a honlapom első részében, a kísérleti szimulációnál is fel van írva (ha esetleg ezt rosszul másoltam volna ki). Jó szórakozást!
pro fizika óra xD
Kedves Tanárnő. Én valamikor 62-ben úgy tanultuk, hogy a feszültség a tekercsben lévő mágnes erő összeomlásakor keletkezik.
akkor ez így nem is igaz? Válaszát köszönöm.
Ennél egyszerűbb a dolog.Feszültség lehet a tér bármely két pontja közt, ahol nem ugyanolyan és/vagy nem ugyanannyi töltés helyezkedik el. Minél nagyobb az eltérés, a különbség, annál nagyobb lesz a feszültség...ez okozza aztán - ha van zárt vezeték - az elektronok áramlását (az elektromos áramot), ameddig a töltések ki nem egyenlítődnek. Természetesen mágneses erővonalak segítségével is létre lehet hozni elektron áramlást, ekkor beszélünk indukcióról. Amiről Ön írt, az leginkább az önindukcióra hasonlít. Ez is egy lehetőség a sok közül.
Először is gratulálni szeretnék a remek, minőségi oktatásért. Másrészt a váltakozó áram elektronjainak mozgásával kapcsolatban lenne kérdésem: csak ide-oda mozognak, rezegnek és tulajdonképpen mindig "egy helyben" vannak? Lehetséges? Előre is köszönöm!
Kedves Zsolt! Köszönöm az elismerő szavakat! Jó érzés, ha az ember munkájának van értelme!
Rátérve a váltakozó áramra: igen, ide-oda mozognak az elektronok, mégpedig nem is sokat! Idézem Öveges tanár urat: Mivel nálunk 50 Hz-es a váltakozó áram, ezért 1 periódus (oda-vissza mozgás) ideje 1/50 másodperc.1Amper erősségű áram hatására 1 másodperc alatt a milliméter huszadrészével mozdul előre az elektron (szilárd fémvezetőben) Az elektron tehát nyugalmi helyzetéhez képest jobbra-balra kitér, így attól körülbelül 1/4000 milliméternyit mozdul el.
Vagyis nem az elektron halad, hanem maga a változás, a "lökdösődés"!
@@tamasnerudolf3948 köszönöm! 🙂
@@tamasnerudolf3948 Lehet, hogy buta kérdés lesz, de így akkor mitől vagy hogyan folyik az áram?
@@ZsoltTokolyi Kedves Zsolt! Szerintem úgy tudná legjobban elképzelni az elektronok mozgását és ezzel együtt az egyenáramot és a váltakozó áramot, ha megnézné a szimulációkat. Ez a címe: phet.colorado.edu/en/simulations/browse ezen belül válassza a fizikát! A lap legalján lehet kiválasztani, hogy magyarul legyen. Itt meg fogja találni az áramról szóló szimulációkat is és még sok más érdekességet. Ha pedig részletesebben, szöveggel szeretné hallani, látni az áramkörökről az információkat, akkor a www.rudolftamasne.gportal.hu oldalon az oktatófilmekből az Elektromosság címszó alatt találja a leckéket.
Remélem, tudtam segíteni!
@@tamasnerudolf3948 Köszönöm! Mindenképpen megnézem!
Honét jön ,
van az elektron?
Az anyagok atomokból állnak. Az atom részei: az atommag és körülötte az elektronfelhő. Az atommagban van a proton és a neutron - ezek száma több is lehet, illetve van olyan, hogy nincs is neutron.
Az atommag körüli elektronfelhőt elektronok alkotják. Az elektronok rendszerint ragaszkodnak a saját atommagjukhoz, de van olyan is, hogy elektromos mező hatására onnan elmozdulnak.
Vagyis ...... az elektron az anyag része!
Hogy hívják azt a programot, amivel szemléltet?
phet.colorado.edu/simulations/index.php
Ezt használtam, az alján lehet magyar szöveget választani
@@tamasnerudolf3948 nagyon szépen köszönöm a választ!:)
A váltakozó ártamnál mindnképpen zárni kell az áramkört? mert az egyenáramnál értherő hogy csak úgy tud folyni az áram de váltakozó áramnál csak rezegtetjük a részecskéket.
Igen, mindenképpen zárni kell az áramkört. Az elektronokat oda-vissza rezegtetjük. Olyasmi ez, mintha pl. a törölközőt huzigálnánk oda-vissza a hátunkon. Ha ott megszakad a kéz-törölköző-kéz "áramkör", akkor nem tudjuk mozgatni a törölközőt.
Itt pedig az áramforrás két pólusa közti váltakozó eltérés, feszültség "rángatja" ide-oda az elektromokat. Ha a vezeték bárhol megszakad, nem lesz, ami rendezetten odébbmozgassa, rángassa az elektronokat.
Villanyszerelőnek tanulok,hasznosak a videók. :)
Tanár nő írjon be az ellenörzőjébe egy csillagos 5öst 😂
Köszönöm a jó jegyet! 😊
@@tamasnerudolf3948 igazán nincs mit. Kiérdemelte. Én egyetemen tanulok villamosmérnöknek, már a középiskolás fizika nagyon rég volt, és ah itt magyaráznak az nem a leghallgató barátabb. Én nagyon örülnék ha lenne középiskolás anyag is.