Hello a kövi témának szerintem jó lenne az, hogy te hol dolgoztál és, hogy hogy kerültél oda, és pl: ismertebb vagy híresebb légitársaságokhoz hogy lehet bejutn. Hogy néz ki egy felvétel stb.. vagy a teherszallítás és a utasszállítás közti külömbségeket pilótakét pl: hogy alakulnak a fizetések milyen szabályok vannak ott! :)
Teljesen egyetértek. A beosztások is érdekelnének szerintem sok mindenkit 😀 engem pl. Az hogy igaz az hogy a cargosok 1 hetet dolgozni végig aztán 1 hetet otthon vannak?
Remek videó, gratulálok! Lehet hogy hülye kérdés, de miért van az, amire a hattyús példát hoztad, hogy a szárny fölött és alatt menő levegőrészecskék ugyanakkor kell hogy elhagyják a szárnyat? Nem lehet olyan, hogy a szárny alatt menő levegőrészecske előbb végig ér, mint a felül haladó párja? Bocsi, ha butaságot mondtam :)
Szia, a kérdés első fele nem butaság, a felhozott lehetséges opció viszont már nem stimmel. Ez a hozzászólás egyúttal egy kritika a videó készítőjének, és az egész felhajtóerő magyarázatnak. A hattyús példa egyáltalán nem igaz, sőt, félrevezető, és ez adja az alapját az általánosan elterjedt, ámde téves magyarázatnak. Semmilyen fizikai törvény nem írja elő, hogy két részecske amelyik egyszerre lépett be a szárny alá és fölé, egyszerre kell kilépjen. Ilyen törvény egyszerűen nincs. Az hovatovább döbbenetes, hogy ezt pilótáknak egy iskolában így magyarázzák. A lényeg, hogy az egyszerre alul és felül belépő részecskék korántsem egyszerre lépnek ki. Olyannyira nem, hogy amelyik felül halad, az hihetetlenül begyorsul, és sokkal hamarabb ér a kilépő élhez, mint a "párja". Nem is tudom ez a részecskék párba állása című történet kitől származik, de sajnos rendkívül nagy szamárság. A Bernoulli törvény egyébként sem alkalmazható erre a jelenségre. A törvény csak EGYETLEN áramvonal mentén igaz, és azt mondja ki, hogy amennyiben egy ilyen vonal mentén felgyorsulnak a részecskék, ott a nyomás lecsökken. Két áramvonalat viszont nem lehet így összehasonlítani. Az egész históriából csak egyetlen dolog igaz: A szárny fölött kisebb a nyomás. Ez tény, de ennek az oka nem egy egyszerű fizikai törvény, hanem bonyolult áramlástani jelenségek sorozata, amit a mai napig inkább csak tapasztalati úton ismerünk, és úgy igazából teljesen rejtélyes, hogy hogy alakul ki. CFD szimulációkból, szélcsatorna mérésekből tudjuk, hogy a szárny felett kisebb a nyomás, és hogy a szárny feletti részecskék hihetetlen mértékben felgyorsulnak. Ezekről remek videókat lehet találni itt a youtube-on, valamint számos angol nyelvű videót, ahol elmagyarázzák, hogy miért nem ilyen egyszerű a történet.
Igazából szerintem egy egyszerű példa az is lehetne rá , amikor az autópályán megyünk nagy sebességgel és az ablakon kirakjuk a kezünket vízszintesen és felfelé vagy lefelé megbillentjük egy kicsit. Így amikor valamelyik irányba megdöntöttük határozottan fogjuk érezni hogy egy erő hat a kezünkre ami tovább vinné lefelé illetve felfelé. Én ehhez tudom hasonlítani.
Erről az atesesrol beszélhetnel érdekes téma. Meg talán a sully sztorija hogy miért nem fordult vissza nyilván tudjuk csak nem lehet ebbe belegondolni egyből?
Szia! Mivel több repülőgép van az óceánok fenekén, mint amennyi tengeralattjáró az égen, ezért kérlek beszélj a legelterjedtebb géptípusok földi karbantartási peridódusairól és két felszállás között az indulás előtt a pilóták és a földi személyzet által elvégzett ellenőrzésekről.
Akkor ha jól értettem az aero dinamikai magyarázatot a felhajtó erőről. Akkor a felszállás előtt a fékszárnyat azért nyitják ki két fokozatot, hogy megnöveljék a szárny görbületét, így még nagyob felhajtó erőt generálva. Amit az emelkedés közben vissza is húznak alapra. Válaszod köszönöm, lehet butaságot írtam. "Egy igazi pilótától tanulni nem szégyen."
@@abovehorizont101 Anno, vitorlázó repültem "R26 Góbé". Még a repülési naplóm ma is meg van. Dolgoztam kft-nek ahol repültettek, "Dorrnier, Robinson R22 Beta, Mi4, Mi6, McDonald Duglas MD 500-E". Ezeken repültem is "nem én vezettem" a főnököm volt a pilóta. Ma már csak Flight Simulator maradt. Jól mondtad a videóban, én el szúrtam! 🤨
Szia, Én elég sokat használom az x-planet és a navigraph-re fizetek elő, mert kapom vele az aktuális airac-et + a chartokat. Az érdekelne, hogy mekkora különbség van az online megtalálható chartok és a valós életben használtak között, ha van lehetőségem érdemesebb-e azt használni :)
Szia. Úgy gondolom simán használhatod a neten található chartokat. Mi jeppesen chartokat használunk, semmi teteje nincs annak hogy különbségek legyenekaz online és "offline" chartok között.👍
Ez a downwash effect akkor is igazna szárnyra.. De csak rövid időre, nem arra tervezték a gépet. Persze ha vadászgép az más tészta. Fogod a gép orrát és annyira tartod felfelé a pitch-et hogy a szárnyak elegendő angle of attack ja legyen.
Erre már én is gondoltam, hogy a vadászgép és sport gép hogyan repül fejjel lefelé. Aztán beütöttem a keresőbe és láss csodát: a Wikipédián gyönyörűen el van magyarázva. Meg máshol is.
Érdekel ez az egész. De nekem az egyik legnagyobb felelmem a tériszony és a magasság ezzel együtt a repülés is. Le akarom küzdeni és amint tehetem repülni akarok de elég nehéz leküzdeni . Te olyan nyugodtan beszélsz a témáról meg az egészről engem meg ráz a hideg tőle :(
Néha engem is el fog a tériszony mióta apa lettem. De ez teljesen külön áll a repüléstől. Repülőgépből annyira más a perspektíva hogy nem érzel ilyet. 🙏
Radiális irányba nő a nyomás, ha jól tudom, ezért emelkedik, illetve euler egyenletbol kiderul hogy sebesseggel egyenes aranyba no, igy mukodnek a f1 es autok aerodinamikajai is.... Asszem
![Vadászgépek teljesítménye - 1.rész [HOGYAN MŰKÖDIK]](/img/n.gif)
Még mindig nem egyértelmű a fizikában ez a repülés de működik :)
Iszonyatosan jók a videók! Remélem hogy a járvány végeztével is készítesz majd tartalmat :)
úgy lesz :)
Átesésről lehetne videó, meg arról, hogy ez a gyakorlatban milyen szélsőséges helyzetben történhet meg. És ha megtörténik van-e visszaút ?
Hello a kövi témának szerintem jó lenne az, hogy te hol dolgoztál és, hogy hogy kerültél oda, és pl: ismertebb vagy híresebb légitársaságokhoz hogy lehet bejutn. Hogy néz ki egy felvétel stb.. vagy a teherszallítás és a utasszállítás közti külömbségeket pilótakét pl: hogy alakulnak a fizetések milyen szabályok vannak ott! :)
Teljesen egyetértek. A beosztások is érdekelnének szerintem sok mindenkit 😀 engem pl. Az hogy igaz az hogy a cargosok 1 hetet dolgozni végig aztán 1 hetet otthon vannak?
Gratulálok, rengeteget fejlődnek a videók, sokkal élvezhetőbb. Várom a következőt :)
De jó. Pedig ebben nem vágtam bele képeket.elég ha csak dumàlok ezek szerint?
Szemléltetni tökéletes volt. :) de ha csak kép lenne, az úgy nem lenne annyira karakteres. :)
Gratulalok, nagyon szuperek a videok. 😊 Kovetkezo temanak javaslom a legorvenyeket.
Köszönöm 🤜🤛
Mielőbbi jó munkát és sok sikert kívánok Neked!!!
köszönöm :)
Érthető volt, király! Köszi!
Köszönöm 🙏
Engem a légörvény érdekelne, hogy milyen hatással van a repülőgépre, illetve mi a teendő a pilóta részéről a biztonság érdekében.
Remek videó, gratulálok!
Lehet hogy hülye kérdés, de miért van az, amire a hattyús példát hoztad, hogy a szárny fölött és alatt menő levegőrészecskék ugyanakkor kell hogy elhagyják a szárnyat? Nem lehet olyan, hogy a szárny alatt menő levegőrészecske előbb végig ér, mint a felül haladó párja?
Bocsi, ha butaságot mondtam :)
nem, nem mondasz butaságot. én így tanultam, és így tudtam elmagyarázni. de lehet hogy van egy szint ahol eltérés mutatkozik.
@@abovehorizont101 Köszönöm! :)
Szia, a kérdés első fele nem butaság, a felhozott lehetséges opció viszont már nem stimmel. Ez a hozzászólás egyúttal egy kritika a videó készítőjének, és az egész felhajtóerő magyarázatnak. A hattyús példa egyáltalán nem igaz, sőt, félrevezető, és ez adja az alapját az általánosan elterjedt, ámde téves magyarázatnak. Semmilyen fizikai törvény nem írja elő, hogy két részecske amelyik egyszerre lépett be a szárny alá és fölé, egyszerre kell kilépjen. Ilyen törvény egyszerűen nincs. Az hovatovább döbbenetes, hogy ezt pilótáknak egy iskolában így magyarázzák. A lényeg, hogy az egyszerre alul és felül belépő részecskék korántsem egyszerre lépnek ki. Olyannyira nem, hogy amelyik felül halad, az hihetetlenül begyorsul, és sokkal hamarabb ér a kilépő élhez, mint a "párja". Nem is tudom ez a részecskék párba állása című történet kitől származik, de sajnos rendkívül nagy szamárság. A Bernoulli törvény egyébként sem alkalmazható erre a jelenségre. A törvény csak EGYETLEN áramvonal mentén igaz, és azt mondja ki, hogy amennyiben egy ilyen vonal mentén felgyorsulnak a részecskék, ott a nyomás lecsökken. Két áramvonalat viszont nem lehet így összehasonlítani. Az egész históriából csak egyetlen dolog igaz: A szárny fölött kisebb a nyomás. Ez tény, de ennek az oka nem egy egyszerű fizikai törvény, hanem bonyolult áramlástani jelenségek sorozata, amit a mai napig inkább csak tapasztalati úton ismerünk, és úgy igazából teljesen rejtélyes, hogy hogy alakul ki. CFD szimulációkból, szélcsatorna mérésekből tudjuk, hogy a szárny felett kisebb a nyomás, és hogy a szárny feletti részecskék hihetetlen mértékben felgyorsulnak. Ezekről remek videókat lehet találni itt a youtube-on, valamint számos angol nyelvű videót, ahol elmagyarázzák, hogy miért nem ilyen egyszerű a történet.
Most bukkantam véletlen a csatornára. Üde színfolt az internet egén, tartalmas, és humoros is egyben ... ritka az ilyen 🙂
Köszönöm 🙌
Igazából szerintem egy egyszerű példa az is lehetne rá , amikor az autópályán megyünk nagy sebességgel és az ablakon kirakjuk a kezünket vízszintesen és felfelé vagy lefelé megbillentjük egy kicsit. Így amikor valamelyik irányba megdöntöttük határozottan fogjuk érezni hogy egy erő hat a kezünkre ami tovább vinné lefelé illetve felfelé. Én ehhez tudom hasonlítani.
Erről az atesesrol beszélhetnel érdekes téma. Meg talán a sully sztorija hogy miért nem fordult vissza nyilván tudjuk csak nem lehet ebbe belegondolni egyből?
A film elég jól taglalja. Fogok beszélni az àtesésről, rendben ✌
Szia! Mivel több repülőgép van az óceánok fenekén, mint amennyi tengeralattjáró az égen, ezért kérlek beszélj a legelterjedtebb géptípusok földi karbantartási peridódusairól és két felszállás között az indulás előtt a pilóták és a földi személyzet által elvégzett ellenőrzésekről.
rendben :)
@@abovehorizont101 Köszönöm! :-)
Akkor ha jól értettem az aero dinamikai magyarázatot a felhajtó erőről. Akkor a felszállás előtt a fékszárnyat azért nyitják ki két fokozatot, hogy megnöveljék a szárny görbületét, így még nagyob felhajtó erőt generálva. Amit az emelkedés közben vissza is húznak alapra. Válaszod köszönöm, lehet butaságot írtam. "Egy igazi pilótától tanulni nem szégyen."
Simán tanulni nem szégyen. A fejlődés része az életnek. És igen, jól írod, lesz majd a fékszàrnyakról videó.
@@abovehorizont101 az nagyon szuper lenne.
Érdekelne a navigáció is. Meg minden ami a repüléssel kapcsolatos.
@@abovehorizont101 Anno, vitorlázó repültem "R26 Góbé". Még a repülési naplóm ma is meg van. Dolgoztam kft-nek ahol repültettek, "Dorrnier, Robinson R22 Beta, Mi4, Mi6, McDonald Duglas MD 500-E". Ezeken repültem is "nem én vezettem" a főnököm volt a pilóta. Ma már csak Flight Simulator maradt. Jól mondtad a videóban, én el szúrtam! 🤨
Nyaller
Ez az ember tenyleg repulogepet vezet utasokkal?
🤷♂️
😂😂 Nehéz elképzelni, hogy tud komoly is lenni mi? 😂
Bernoulli Törvényjavaslat!! Ma ez volt a legjobb :)
🤜🤛
Szia,
Én elég sokat használom az x-planet és a navigraph-re fizetek elő, mert kapom vele az aktuális airac-et + a chartokat. Az érdekelne, hogy mekkora különbség van az online megtalálható chartok és a valós életben használtak között, ha van lehetőségem érdemesebb-e azt használni :)
Szia. Úgy gondolom simán használhatod a neten található chartokat. Mi jeppesen chartokat használunk, semmi teteje nincs annak hogy különbségek legyenekaz online és "offline" chartok között.👍
Szia! Én javasoltam ezt a témát.(TikTokkon) Nagyon jó lett.
Örülök 🙂
Es ha fejjel lefele repul ;) ?
Ez a downwash effect akkor is igazna szárnyra.. De csak rövid időre, nem arra tervezték a gépet. Persze ha vadászgép az más tészta. Fogod a gép orrát és annyira tartod felfelé a pitch-et hogy a szárnyak elegendő angle of attack ja legyen.
Erre már én is gondoltam, hogy a vadászgép és sport gép hogyan repül fejjel lefelé. Aztán beütöttem a keresőbe és láss csodát: a Wikipédián gyönyörűen el van magyarázva. Meg máshol is.
Fapadossal nincs gond, nekem csak a kijelzők hiányoznak, ahol látod mennyivel mész, merre tartasz a térképen, ilyesmi, szerettem nézni, de hát ez van
Szerinted milyen katasztrófákban zuhan le a legtöbb gépmadár és ki a hibás ebben
Utána nézek 🤜🤛
Akkor még sem a csík tolja, olyan gyorsan , hogy fennmaradjon? Pacsi! ;)
fehér csíkot mindenhova, szélben lobogjon a chemtrail
Az miért van hogy a repülő a legbiztonságosabb jármű? Az ember azt gondolná a leg veszélyesebbnek
Mert a legjobban kontrollált és felépìtett közlekedési rendszer
Kerozintol rwpul a repulogep,ocsem !🤣🤣
Nem is tudtam hogy a repülő dudál 😂
Ne már, nem hallottad még ?
hallatlan, igen
Érdekel ez az egész. De nekem az egyik legnagyobb felelmem a tériszony és a magasság ezzel együtt a repülés is. Le akarom küzdeni és amint tehetem repülni akarok de elég nehéz leküzdeni . Te olyan nyugodtan beszélsz a témáról meg az egészről engem meg ráz a hideg tőle :(
Néha engem is el fog a tériszony mióta apa lettem. De ez teljesen külön áll a repüléstől. Repülőgépből annyira más a perspektíva hogy nem érzel ilyet. 🙏
@idonttellumyname
Radiális irányba nő a nyomás, ha jól tudom, ezért emelkedik, illetve euler egyenletbol kiderul hogy sebesseggel egyenes aranyba no, igy mukodnek a f1 es autok aerodinamikajai is.... Asszem
Nem kell faszkodni. Már el lett mondva, hogy működik... 😊