Nagyon tetszett, köszönjük! :) Elég mélyen belemész a fizikai háttérbe, youtubeon ettől mélyebben már sztem nem igazán "lehet" (kivéve az egyetemi előadás videókat). Nem tartom magamat áramlástani géniusznak de van közöm ehhez a területhez, ugyanakkor volt benne nekem is új tartalom, hiába, egy repülőgép körüli áramlás különösen mach 1 felett, nem u.a. mint egy belső tereken belül vezetett gáz áramlása. Nagyon érdekes volt a hajtóművek teljesítmény görbéje, vagy a terület szabály ismertetése! Ez utóbbihoz egy érdekesség (amit lehet h ismersz, de a videóban külön nem említed) hogy a hajóknak is van egy sebesség - fogyasztás optimuma, ami elsősorban a hajó hosszától függ. Itt is a hullám ellenállás a hunyó, azt a sebességet érdemes tartani a hajónak, amivel az orron létrehozott hullám (ami a szétválás után bizonyos idővel össze akar záródni) pont a hajó tatjánál záródjon. Emiatt a hosszabb hajók nagyobb sebességgel tudnak a saját "ellenállás optimum"-jukon hajózni. Lehet pontatlanul írom, de a jelenség kb ilyesmi, sztem ez a jelenség valamennyire analóg lehet az általad mach 1 felett repülő gép hullám ellenállásával.
Halvány emlékeim vannak erről, hogy Froude (?) hasonlósági számhoz van köze. De ez téves emlék is lehet. Anno ilyet is tanultam érintőlegesen, de úgy laza 19 éve volt.
Nem pontosan, mert a hajó orrhulláma szinuszgörbe, és az ellenállás csökkentését a különböző szinuszgörbél destruktív interfetenciájával éred el. Erre jó a bálnaorr, csinál mégegy orrhullámot, ami aztán a hajóéval interferál. A mach ellenállás viszobt ezzel szemben csak egy vonalszerű nyomás front. A azinuszhullám teljesen lapossá nyomódik össze. Itt nem az interferencia a kérdés, hanem a hullámfront átmérője, amit meg a szuperszónikusan mozgó test átmérő felület változási rátája határoz meg. Amiben kicsit hasonlít a hajókra, hogy a szárnyakat az orr hullámfront kúphán belül kell tartani szélességben.
Igen van hozzá köze. Azonban a nagy kérdés, hogy mikrobarázdákkal hogyan és hol lehet befolyásolni a hullámok képződését, irányát, méretét, leválási szögét. Ráadásul a hajóknál fázishatár is van. Van egy alap összefüggés, ami a hajók sebessége, a megmozgatott víztömeg, és a szükséges teljesítményt boncolja, amiben semmi sem SI, de alap eligazodást ad. Ennek tetézése a levágott fartükör, mellyel a hajóhoz képest nyújtják az alaphullámot és javítják a mozgási mutatókat. Nagyon nem könnyű téma.
Szia! Nehéz követni amikor a grafikonról beszélsz. Ilyen esetekben javasolnám laser pointer (mint ami a PowerPointban van) használatát! Nagyon érdekes amúgy!
Én 3 órás videókat szoktam nézni nem szeretem hogy bekapcsolom elindítom a játékot amivel játszani akarok és már vége is van. Nem baj a hosszú videó.
a hajtóművekhez talán érdemes hozzászólni: a 6:45nél látható diagramból válasszunk ki egy pontot: 1,5M-nél 5 km magasságban a tolóerő 120 kN. Mit jelent ez nekünk földi gyalogosoknak? A teljesítmény a tolóerő és a sebesség szorzata (un.. vontatási teljesítmény, ez mozgatja a gépet). 5 km-en a hőmérséklet 256 K, a hangsebesség így 320 m/s, azaz a repülési sebesség 1,5*320= 480 m/s (ami 1730 km/h). A vontatási teljesítmény tehát 120 kN * 480 m/s = 38,5 MW. Ez egy közepes magyar város (Érd, Sopron, Békéscsaba) teljes elektromos energia-igénye! Azaz a hajtóműben van egy kb. 110 MW-os turbina, ez meghajtja a kb. 70 MW-os kompresszorokat, és így marad kb 40 MW teljesítmény a fúvócsőre. Azaz kb. 650 db kisautónyi teljesítmény kell ilyen paraméterű repüléshez. Látjuk tehát, hogy a repülőgép-turbinák miért alkalmasak szükségerőműnek - akár egy vasúti kocsin üzemeltethetőek.
Amúgy még a hajtómű hatásfoka is kiszámítható, mert az F-15-nél ismert a fuel flow görbe is. A fűtőérték * fogyasztásból számolható egy teljesítmény és egy másik a tolóerő és sebességből.
A 8 Km alatti szubszonikus tolóerő karakterisztikái nem túl hízelgőek az AL-31-nek ebben az összehasonlításban. És ugye nehezebb és nagyobb homlok-keresztmetszetű gépet is kell tolnia mint az F100-nak, és a Szu-27 légiharc fegyverzetének légellenállása is nagyobb(nyilván az F-15E változattól a CFT itt már bekavar). Na persze a Flanker-eknek vannak egyéb előnyei, de érdekes lehet hogy a hajtómű egyéb követelményei miatt lett ilyen a max utánégető performansz, vagy le akarták zárni már a fejlesztést hogy indulhasson a gyártás, vagy pedig valamilyen egyéb tényező miatt nincs gond ezzel(pl. a gép aerodinamikája) ?
Nemtom. A szovjet hajtóműfejlesztés mindig messze a jenki mögött kullogott. Az, hogy a Szu--24 turbojettel készült, amikor az F-111 éles bevetést repült turbofannal 1969-ben az mutatja az igen erős kontrasztot.
Mindenképpen az amerikai fejlesztés tűnik kimunkáltabbnak és ha úgy nézzük, hogy a két gépet "tesszük egymás mellé" (ahogy a grafikion is mutatja), akkor meg is mutatkozik ez a különbség a hajtóművek jóságát illetően az amerikai hajtómű javára. De ha azt is figyelembe veszem, hogy a Su-27-nek alapvetően az is feladata, hogy idejében oda érjen a tett helyszínére és egybként az ő hajtóműve muzsikál jobban a szuperszonikus tartományban, akkor én azt gondlom, hogy a szovjet megoldás tulajdonképpen megfelel(t) a célnak.
@@fehercapa3804 A Szu-27-tel senki nem tervezett hosszú szuperszonikus száguldozásokat. Csak annyira volt optimalizálva arra, mint az F-15. Semennyire. Off design kijött, ami kijött oszt jóvan. * A Frontlégierő számára a Szu-24-esek vadászkísérete volt a feladat és nagyobb hadműveleti mélység elérése, ha kell. * A PVO számára meg BARCAP kint a tenger felett, ezért települt az összes Szu-27-es alakulat tengerparti bázisra, a Tu-128 és Yak-28P ezek után tűnt el.
Nem, mert nem annyira fontos. Ahhoz, hogy a következő részben prezentált diagramokon a miért és a hogyan érthető legyen, meg az extra tartalom ahhoz ez elég. Lehetett volna beszélni pl. a lökéshullámon lovagló XB-70-ről, de ez is marginális. A videó alapvető célja megmutatni a "MÉRT" részt, a következő meg számokkal megmutatni, hogy mire képesek a vadászgépek a bemutatott jelenségek függvényében.
@@Militavia A vortex liftet egyáltalán nem nevezném marginálisnak, már a 60as évek deltái sem tudnák a felét sem annak amit tudnak, ha nem használnák ki, de a jelenség valóban marha bonyolult, és végeredményben nem jelent mást, csak jobb lift to drag arányt magas alfán, ha megfelelő a szárny geometria, úgyhogy megértem ha nem akarsz belefolyni.
@@egoalter1276 A felhajtóerőt, mint előállítást a videó megmutatja. Hogy mi kell hozzá. Ahhoz, hogy a diagramokat megértsük nem szükséges ez a mélység. A lényeg az, hogy a felhajtóerő generálás hatásfoka változott. Ez benne van a videóban. A következő rész a gyakorlatot mutatja meg.
Olyan, hogy merőleges lökéshullám rendszer nem létezi. A szívócsatornában egy darab merőleges lökéshullám jön létre. Melynek helyzetét a a szívócsatorna belépőjén kialakuló lökéshullám rendszer szabályozza.
@@Militavia valószínűleg nem látta a Vadászgép evolúció videókat , csak annyit mondanék hogy Mint pala tábla az internet korában . Még szerencse hogy nem ők intézik a beszerzéseket :D :D :D
![F-15EX, van értelme? [Mítoszoszlatás]](http://i.ytimg.com/vi/HGBKVa2a-ug/mqdefault.jpg)
Nagyon tetszett, köszönjük! :) Elég mélyen belemész a fizikai háttérbe, youtubeon ettől mélyebben már sztem nem igazán "lehet" (kivéve az egyetemi előadás videókat). Nem tartom magamat áramlástani géniusznak de van közöm ehhez a területhez, ugyanakkor volt benne nekem is új tartalom, hiába, egy repülőgép körüli áramlás különösen mach 1 felett, nem u.a. mint egy belső tereken belül vezetett gáz áramlása. Nagyon érdekes volt a hajtóművek teljesítmény görbéje, vagy a terület szabály ismertetése! Ez utóbbihoz egy érdekesség (amit lehet h ismersz, de a videóban külön nem említed) hogy a hajóknak is van egy sebesség - fogyasztás optimuma, ami elsősorban a hajó hosszától függ. Itt is a hullám ellenállás a hunyó, azt a sebességet érdemes tartani a hajónak, amivel az orron létrehozott hullám (ami a szétválás után bizonyos idővel össze akar záródni) pont a hajó tatjánál záródjon. Emiatt a hosszabb hajók nagyobb sebességgel tudnak a saját "ellenállás optimum"-jukon hajózni. Lehet pontatlanul írom, de a jelenség kb ilyesmi, sztem ez a jelenség valamennyire analóg lehet az általad mach 1 felett repülő gép hullám ellenállásával.
Halvány emlékeim vannak erről, hogy Froude (?) hasonlósági számhoz van köze. De ez téves emlék is lehet. Anno ilyet is tanultam érintőlegesen, de úgy laza 19 éve volt.
Nem pontosan, mert a hajó orrhulláma szinuszgörbe, és az ellenállás csökkentését a különböző szinuszgörbél destruktív interfetenciájával éred el. Erre jó a bálnaorr, csinál mégegy orrhullámot, ami aztán a hajóéval interferál.
A mach ellenállás viszobt ezzel szemben csak egy vonalszerű nyomás front. A azinuszhullám teljesen lapossá nyomódik össze.
Itt nem az interferencia a kérdés, hanem a hullámfront átmérője, amit meg a szuperszónikusan mozgó test átmérő felület változási rátája határoz meg.
Amiben kicsit hasonlít a hajókra, hogy a szárnyakat az orr hullámfront kúphán belül kell tartani szélességben.
Igen van hozzá köze.
Azonban a nagy kérdés, hogy mikrobarázdákkal hogyan és hol lehet befolyásolni a hullámok képződését, irányát, méretét, leválási szögét.
Ráadásul a hajóknál fázishatár is van.
Van egy alap összefüggés, ami a hajók sebessége, a megmozgatott víztömeg, és a szükséges teljesítményt boncolja, amiben semmi sem SI, de alap eligazodást ad.
Ennek tetézése a levágott fartükör, mellyel a hajóhoz képest nyújtják az alaphullámot és javítják a mozgási mutatókat.
Nagyon nem könnyű téma.
Szia! Nehéz követni amikor a grafikonról beszélsz. Ilyen esetekben javasolnám laser pointer (mint ami a PowerPointban van) használatát! Nagyon érdekes amúgy!
Következő részben lesz akkor mutató nyíl, sok.
@Militavia köszi!
Én 3 órás videókat szoktam nézni nem szeretem hogy bekapcsolom elindítom a játékot amivel játszani akarok és már vége is van. Nem baj a hosszú videó.
a hajtóművekhez talán érdemes hozzászólni: a 6:45nél látható diagramból válasszunk ki egy pontot: 1,5M-nél 5 km magasságban a tolóerő 120 kN. Mit jelent ez nekünk földi gyalogosoknak? A teljesítmény a tolóerő és a sebesség szorzata (un.. vontatási teljesítmény, ez mozgatja a gépet). 5 km-en a hőmérséklet 256 K, a hangsebesség így 320 m/s, azaz a repülési sebesség 1,5*320= 480 m/s (ami 1730 km/h). A vontatási teljesítmény tehát 120 kN * 480 m/s = 38,5 MW. Ez egy közepes magyar város (Érd, Sopron, Békéscsaba) teljes elektromos energia-igénye! Azaz a hajtóműben van egy kb. 110 MW-os turbina, ez meghajtja a kb. 70 MW-os kompresszorokat, és így marad kb 40 MW teljesítmény a fúvócsőre. Azaz kb. 650 db kisautónyi teljesítmény kell ilyen paraméterű repüléshez. Látjuk tehát, hogy a repülőgép-turbinák miért alkalmasak szükségerőműnek - akár egy vasúti kocsin üzemeltethetőek.
Itt az történt, hogy elspoilerezted a jövőbeli tartalom egy részét. :)
Amúgy még a hajtómű hatásfoka is kiszámítható, mert az F-15-nél ismert a fuel flow görbe is. A fűtőérték * fogyasztásból számolható egy teljesítmény és egy másik a tolóerő és sebességből.
Szia, gyors kérdés: fékpad vagy teszpad? Fékpadot autószervizekben hallottam, hajtóművek tesztelésénél is ez a terminus? Köszi!
Lényegében ugyanaz, mert a teszteléshez állnia kell a hajtóműnek. Angolul test pad, the magyar szakszó erre a fékpad.
Nem túl zavaró, de ~40:25-től a grafikán a centripetális sebesség mértékegysége szerintem nem azonos a gyorsuláséval (m/s²), hanem egyszerűen (m/s).
Igen, jól el lett gépelve.
A 8 Km alatti szubszonikus tolóerő karakterisztikái nem túl hízelgőek az AL-31-nek ebben az összehasonlításban. És ugye nehezebb és nagyobb homlok-keresztmetszetű gépet is kell tolnia mint az F100-nak, és a Szu-27 légiharc fegyverzetének légellenállása is nagyobb(nyilván az F-15E változattól a CFT itt már bekavar). Na persze a Flanker-eknek vannak egyéb előnyei, de érdekes lehet hogy a hajtómű egyéb követelményei miatt lett ilyen a max utánégető performansz, vagy le akarták zárni már a fejlesztést hogy indulhasson a gyártás, vagy pedig valamilyen egyéb tényező miatt nincs gond ezzel(pl. a gép aerodinamikája) ?
Nemtom. A szovjet hajtóműfejlesztés mindig messze a jenki mögött kullogott. Az, hogy a Szu--24 turbojettel készült, amikor az F-111 éles bevetést repült turbofannal 1969-ben az mutatja az igen erős kontrasztot.
Mindenképpen az amerikai fejlesztés tűnik kimunkáltabbnak és ha úgy nézzük, hogy a két gépet "tesszük egymás mellé" (ahogy a grafikion is mutatja), akkor meg is mutatkozik ez a különbség a hajtóművek jóságát illetően az amerikai hajtómű javára. De ha azt is figyelembe veszem, hogy a Su-27-nek alapvetően az is feladata, hogy idejében oda érjen a tett helyszínére és egybként az ő hajtóműve muzsikál jobban a szuperszonikus tartományban, akkor én azt gondlom, hogy a szovjet megoldás tulajdonképpen megfelel(t) a célnak.
@@fehercapa3804 A Szu-27-tel senki nem tervezett hosszú szuperszonikus száguldozásokat. Csak annyira volt optimalizálva arra, mint az F-15. Semennyire. Off design kijött, ami kijött oszt jóvan.
* A Frontlégierő számára a Szu-24-esek vadászkísérete volt a feladat és nagyobb hadműveleti mélység elérése, ha kell.
* A PVO számára meg BARCAP kint a tenger felett, ezért települt az összes Szu-27-es alakulat tengerparti bázisra, a Tu-128 és Yak-28P ezek után tűnt el.
A végén a 16osban ha valamikor ( és pilóta lennék) akkor lehet befostam volna szégyen nem szégyen :D
Vortex liftről tervezel a jövőben két szót szólni?
Nem, mert nem annyira fontos. Ahhoz, hogy a következő részben prezentált diagramokon a miért és a hogyan érthető legyen, meg az extra tartalom ahhoz ez elég. Lehetett volna beszélni pl. a lökéshullámon lovagló XB-70-ről, de ez is marginális. A videó alapvető célja megmutatni a "MÉRT" részt, a következő meg számokkal megmutatni, hogy mire képesek a vadászgépek a bemutatott jelenségek függvényében.
@@Militavia A vortex liftet egyáltalán nem nevezném marginálisnak, már a 60as évek deltái sem tudnák a felét sem annak amit tudnak, ha nem használnák ki, de a jelenség valóban marha bonyolult, és végeredményben nem jelent mást, csak jobb lift to drag arányt magas alfán, ha megfelelő a szárny geometria, úgyhogy megértem ha nem akarsz belefolyni.
@@egoalter1276 A felhajtóerőt, mint előállítást a videó megmutatja. Hogy mi kell hozzá. Ahhoz, hogy a diagramokat megértsük nem szükséges ez a mélység. A lényeg az, hogy a felhajtóerő generálás hatásfoka változott. Ez benne van a videóban. A következő rész a gyakorlatot mutatja meg.
0:48 ..🍺🍺🍺🍺🍺😁👍
Olyan, hogy merőleges lökéshullám rendszer nem létezi. A szívócsatornában egy darab merőleges lökéshullám jön létre. Melynek helyzetét a a szívócsatorna belépőjén kialakuló lökéshullám rendszer szabályozza.
Teljesen váratlanul ért amikor 43 percnél véget ért a video annyira beszippantott.
Akkor a küldetés teljesítve. :)
A 2. rész hosszabb lesz. Sokkal.
HAT BATYA EZT NEM TANITJAK ITT A ROMAN MUEMEN....OK LEMEARADTAK VALAHOL A 40 ES EVEK MESSER MEG SPITFIRE INEL.....
csak oroszt szabad venni
Gratulálok megnyerted a leggyorsabb és legbutább komment címet...
@@Militavia Csak kelet-timori fejlesztésű és gyártású vadászgépet szabad venni, ezt mindenki tudja.
@@Militavia valószínűleg nem látta a Vadászgép evolúció videókat , csak annyit mondanék hogy Mint pala tábla az internet korában . Még szerencse hogy nem ők intézik a beszerzéseket :D :D :D
@@Militavia De legalább komment.
Prostituáltakra gondolsz? Azt mondják az orosz nők abban nagyon jók, nagy részük ezért költözött nyugatra kurvának.