Talán az eddigi legjobb beszélgetés lett. Aktuálisabb, mint valaha minden témája, ugyanakkor rengeteg kérdés maradt nyitva, amire jó lenne már magasabb szintekről is választ adni! Köszi Dani az egész éves munkádat, és reméljük az új évben is sokat hallunk még hasonló érdekes beszélgetéseket, riportokat!
Dani egy ujabb erdekes video. Iden meglesz siman a 20.000 sub 🙂 Biciglizes kozben szoktam halgatni a podcastot es hat a "ciganycirku..khmm cirkusz"-nal muszaj volt megalnom 😅 Sok sikert az idei evhez , remelem lesz legalabb egy videod Vajdasagbol
Sziasztok. Fajták közötti fogékonyság esetén egyetlen toxinos év vizsgálat tükrében, a vetési idő, tenyeszidőszak, cső képződés, moly kártétel, megfertőződés, és a betakarítás között eltelt idő nagyon változó pl Fao 300-500 között is. Véleményem szerint a toxin fertőzés mértéke nem fajta függő inkább a tenyeszidőszak időtartalma befolyásolja. Egy aszályos évben, minél később hoz csövet az adott fajta, annál kevesebb idő áll rendelkezésre a moly kártétel és a betakarítás közötti fertőzés káros mértékű kialakulására, mert ebben az esetben az érés is hamarabb bekövetkezik. Mi erről a véleményetek?
A fajta érzékenység talán már nem kérdés, hogy van. Az a kérdés, hogy hogyan azonosítsam. Az idei kísérletünk 290 és 480 között nem nagyon válogatott. Volt minden.. A tenyésztőről ennyit. A moly imádja a másodvetésű csemegét, a újra vetett rövid szemest(pl drotféreg után), ill másodvetésű silót. Azért mert ezek általában mind telibe találják a második nemzedéket.
A fajták között nagyon komoly eltérés van Aspergillus gombafajjal szemben, de vannak olyan fajta tulajdonságok amik nem direktben gomba ellenállóság, de segíthet neki a fertőzés elkerülésében. Ilyen lehet az érésidő, a csuhé vastagság, csuhé hossz, cső állás, stb. És van a valódi ellenállóság, azaz, hogy a gomba nem képes megfertőzni a növény csövét, vagy ha fertőzi is, azon nem képes növekedni, toxint termelni. A valóélet, azaz hogy mi történik a szántóföldön nagyon komplex. Sokszor még egy nagyon faék egyszerűnek gondolt gyomirtószer rezisztencia is képes megbukni a környezeti faktorok és agrotechnikai megoldások miatt.
@@veszt83A hosszabb tenyészidőt én (is) fogékonyabbnak gondolnám a moly kitettsége miatt. Erre azonban az idei vizsgálatunk rácáfolt, de lehet, hogy csak azért mert a nyár hősége "egybesütötte" a tenyészidőket...?? A végeredmény szempontjából, hogy tolerancia, vagy rezisztencia okozza az alacsony toxintartalmat az paraszti szemszögből mindegy. Ez egy fontos nemesítői kérdés, melyet meg kellene válaszolni és alkalmazni a nemesítés során. Ez lenne a leghatékonyabb védekezés. Ez lehetne egy jó védekezési stratégia alapja. A hitkerdések tisztázását meg rábíznánk az egyházakra.
Ha meg toxinos, akkor faszén adagolással a feldolgozás, tárolás során meg lehet kötni természetes módon. Mindig látom minden takarmányban a toxinkötőket, de foggalmam sincs hogy mi az és milyen hatással van, mert nem részletezik..
A malomnak érdeke, hogy minőségi búzát vásároljon, mert abból tud jó terméket készíteni és eladni. A kukoirca esetében az állami hibrid kísérleti rendszerben miért nem vizsgálják az Aspergilus érzékenységet, az aflatoxin mennyiségeket?
Van lehetőség valakinél toxinkötést mérni? Végzek pár kísérletet baktérium toxinra (antibiotikum mentesen tudok baromfit nevelni fertőzés esetén is) de csak in vivo eredményeim vannak. Aflatoxinra valószínűleg ugyan olyan hatásos. Aki biztosít erre lehetőséget annak ha gázzal szárítja a takarmányt tudok segíteni abban, hogy ne kerüljön szinte semmibe. A takarmányból is vennék.
Hát ahogy hallgatom nem egyszerű ez a mezőgazdaság. Túl sok benne a kiszámíthatatlan tényező. A gazdálkodás lassan olyan, mintha egy kaszinóban lenne az ember.
Aki jóra törekszik és teljesen elveti az összes káros dolgot azt a csinovnyikok tönkre fogják tenni direkt és piaci tényezőkön keresztül indirekt. Nekem 4 ilyen csinovnyikom van szinte megfoghatatlanok állam az államban..
nem értem miért kell Attilának ezt a nyomorult szántást erőltetni, nagyon kezd unalmas lenni már. szerintem helyette lehetne valaki mást betenni, javulna a műsor.
Ez azért érdekes, mert sokan pont Attila miatt hallgatják, és jópáran vannak, akiknek Ő a kedvenc. Pont ez a szép ebben a műsorban. Miért baj, hogy mást gondol? Pont azért jönnek ki érdekes gondolatok. Nem mellesleg pedig keresve sem találnék meg egy ennyire jól működő hármast. Amíg ők vállalják a szereplést, a Nagyagyúk felállása ez lesz. Van sok más podcast, és új sorozatot is fogok indítani hamarosan. :)
@hektarpodcast nem az a baj hogy mást gondol, hanem az hogy hülyeség, Feri és Misi mindig megcáfolja a szántásos hülyeségeit és nem veszi észre csak erőlteti feleslegesen. na mindegy.
@@horvathagro6192 A csapat leképezi a mai valóságot, azt hogy nem vagyunk egyformák és nagyon változatosak körülményeink is. Az Attila is egy szín ebben a csapatban. De Ferit is, meg engemet is sokan elkívánnak már melegebb éghajlatra. Ha nem érdekel valakit egy rész, vagy egy személy véleménye, akkor bele kell tekerni. Mi hárman a jó értelembe vett "másságunkkal" adunk ki egy egészet és nem akarjuk ezt megbontani. Marha jól érezzük magunkat...!
Bocsánat, " Mi négyen" Mert mi hárman egy falnak a teglái vagyunk, de "fallá" csak a Danival állunk össze. Így érezzük jól magunkat, és ezt a "NÉGYES" egységet nem akarjuk megbontani..
@@MihalyLajos-wy9py Szerintem ennel jobb triot Dani keresve se talalhatott volna . Legyen egy test hogy evente mindenki atadja a birtokat a masik kezebe , h "megertsetek"egymast 😅 Lehet Feri legeloje fel lenne szantva es Attila gepparkjanak fele el lenne adva 😀 Minden elismeres a toxinmersehez. De tenyleg akkora a baj? Tudomasom szerint vannak eleg jo toxinkoto szerek/porok nem is olyan dragak. Van vmi informacio arrol ha a fertozott kukorica le lenne silozva(csak a szem)/erjesztve tovabra is maradna a fertozes? Sok sikert a 2025 evre
Talán az eddigi legjobb beszélgetés lett. Aktuálisabb, mint valaha minden témája, ugyanakkor rengeteg kérdés maradt nyitva, amire jó lenne már magasabb szintekről is választ adni! Köszi Dani az egész éves munkádat, és reméljük az új évben is sokat hallunk még hasonló érdekes beszélgetéseket, riportokat!
Igen, nekem is ez volt az egyik kedvenc adásom. :) Köszönöm, rajta vagyok, dolgozunk, hogy 2025-ben is sok hasznos riportunk legyen.
Dani egy ujabb erdekes video. Iden meglesz siman a 20.000 sub 🙂 Biciglizes kozben szoktam halgatni a podcastot es hat a "ciganycirku..khmm cirkusz"-nal muszaj volt megalnom 😅 Sok sikert az idei evhez , remelem lesz legalabb egy videod Vajdasagbol
Úgy legyen, egyelőre a 10000-et várom. :D Jó lenne egy vajdasági kőrút. :)
Hát az elején a nevetgélés nagyon jó :D műsorról műsorra egyre jobb a hangulat, látszik, hogy egyre szorosabb is a viszony :)
Jó lett a videó! 👍
Tartalmasra sikerült 💪
Ugye nem is olyan nagy baj, hogy hagytuk folyni az adást? :D
@hektarpodcast Igen ez pont jó volt mert több témaba is bele mentettek
Nagyon jó lett
Köszönjük! :)
Gratulálok Feri Bácsi, Csendes Antal
Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy a virágzáskori öntözésnek lehet hatása a toxinképződésre? Vagy milyen fázisban kellen elkerülni az öntözést?
1:22:51 Keszthelyen a Georgikon Majortörténeti Kiállításán megnézhetők a fa vázas kultivátorok kicsinyített modellei.
Régen voltam ott, de most felírtam a bakancslistámra.
Én bíztam Feriben, hogy bevállalja. :) Üdv a klubban.
Bejött a bizalom :D
Sziasztok. Fajták közötti fogékonyság esetén egyetlen toxinos év vizsgálat tükrében, a vetési idő, tenyeszidőszak, cső képződés, moly kártétel, megfertőződés, és a betakarítás között eltelt idő nagyon változó pl Fao 300-500 között is. Véleményem szerint a toxin fertőzés mértéke nem fajta függő inkább a tenyeszidőszak időtartalma befolyásolja. Egy aszályos évben, minél később hoz csövet az adott fajta, annál kevesebb idő áll rendelkezésre a moly kártétel és a betakarítás közötti fertőzés káros mértékű kialakulására, mert ebben az esetben az érés is hamarabb bekövetkezik. Mi erről a véleményetek?
Ezt is felvetjük majd a következő adásban szerintem. :) Köszi!
A fajta érzékenység talán már nem kérdés, hogy van. Az a kérdés, hogy hogyan azonosítsam. Az idei kísérletünk 290 és 480 között nem nagyon válogatott. Volt minden.. A tenyésztőről ennyit.
A moly imádja a másodvetésű csemegét, a újra vetett rövid szemest(pl drotféreg után), ill másodvetésű silót. Azért mert ezek általában mind telibe találják a második nemzedéket.
A fajták között nagyon komoly eltérés van Aspergillus gombafajjal szemben, de vannak olyan fajta tulajdonságok amik nem direktben gomba ellenállóság, de segíthet neki a fertőzés elkerülésében. Ilyen lehet az érésidő, a csuhé vastagság, csuhé hossz, cső állás, stb. És van a valódi ellenállóság, azaz, hogy a gomba nem képes megfertőzni a növény csövét, vagy ha fertőzi is, azon nem képes növekedni, toxint termelni. A valóélet, azaz hogy mi történik a szántóföldön nagyon komplex. Sokszor még egy nagyon faék egyszerűnek gondolt gyomirtószer rezisztencia is képes megbukni a környezeti faktorok és agrotechnikai megoldások miatt.
@@veszt83A hosszabb tenyészidőt én (is) fogékonyabbnak gondolnám a moly kitettsége miatt. Erre azonban az idei vizsgálatunk rácáfolt, de lehet, hogy csak azért mert a nyár hősége "egybesütötte" a tenyészidőket...??
A végeredmény szempontjából, hogy tolerancia, vagy rezisztencia okozza az alacsony toxintartalmat az paraszti szemszögből mindegy. Ez egy fontos nemesítői kérdés, melyet meg kellene válaszolni és alkalmazni a nemesítés során. Ez lenne a leghatékonyabb védekezés. Ez lehetne egy jó védekezési stratégia alapja. A hitkerdések tisztázását meg rábíznánk az egyházakra.
az aflatoxin fertőzés megelőzhető lehetne ragadozógombák - pl. Tricho Immun - alkalmazásával? egyéb gombabetegségek megelőzésénél is hasznos lehet...
@@zlutor, következő adásban felvetjük. :)
Szuper! A tricho felfedezői szerint nagyon pozitív hatása van kukoricára is. Szántóföldön is próbálták, a hozamra is jó hatással volt..
Ha meg toxinos, akkor faszén adagolással a feldolgozás, tárolás során meg lehet kötni természetes módon.
Mindig látom minden takarmányban a toxinkötőket, de foggalmam sincs hogy mi az és milyen hatással van, mert nem részletezik..
A malomnak érdeke, hogy minőségi búzát vásároljon, mert abból tud jó terméket készíteni és eladni.
A kukoirca esetében az állami hibrid kísérleti rendszerben miért nem vizsgálják az Aspergilus érzékenységet, az aflatoxin mennyiségeket?
Minőségi búza, minőségi liszt, minőségi pékárú…. magasabb az ára. A lakosság meg elborzad. Nem fizetik meg.
Van lehetőség valakinél toxinkötést mérni?
Végzek pár kísérletet baktérium toxinra (antibiotikum mentesen tudok baromfit nevelni fertőzés esetén is) de csak in vivo eredményeim vannak. Aflatoxinra valószínűleg ugyan olyan hatásos.
Aki biztosít erre lehetőséget annak ha gázzal szárítja a takarmányt tudok segíteni abban, hogy ne kerüljön szinte semmibe.
A takarmányból is vennék.
Uraim esetleg érdemes lenne elgondolkodni a Kender újbóli nagyüzemi termesztésén!
Van piaca? Felvásárolják az adott mennyiséget?
@@hektarpodcast de meg mennyire hogy van, foleg a magas THC tartalmunak XD
Hát ahogy hallgatom nem egyszerű ez a mezőgazdaság. Túl sok benne a kiszámíthatatlan tényező. A gazdálkodás lassan olyan, mintha egy kaszinóban lenne az ember.
Aki jóra törekszik és teljesen elveti az összes káros dolgot azt a csinovnyikok tönkre fogják tenni direkt és piaci tényezőkön keresztül indirekt. Nekem 4 ilyen csinovnyikom van szinte megfoghatatlanok állam az államban..
nem értem miért kell Attilának ezt a nyomorult szántást erőltetni, nagyon kezd unalmas lenni már. szerintem helyette lehetne valaki mást betenni, javulna a műsor.
Ez azért érdekes, mert sokan pont Attila miatt hallgatják, és jópáran vannak, akiknek Ő a kedvenc. Pont ez a szép ebben a műsorban. Miért baj, hogy mást gondol? Pont azért jönnek ki érdekes gondolatok. Nem mellesleg pedig keresve sem találnék meg egy ennyire jól működő hármast. Amíg ők vállalják a szereplést, a Nagyagyúk felállása ez lesz. Van sok más podcast, és új sorozatot is fogok indítani hamarosan. :)
@hektarpodcast nem az a baj hogy mást gondol, hanem az hogy hülyeség, Feri és Misi mindig megcáfolja a szántásos hülyeségeit és nem veszi észre csak erőlteti feleslegesen. na mindegy.
@@horvathagro6192 A csapat leképezi a mai valóságot, azt hogy nem vagyunk egyformák és nagyon változatosak körülményeink is. Az Attila is egy szín ebben a csapatban. De Ferit is, meg engemet is sokan elkívánnak már melegebb éghajlatra. Ha nem érdekel valakit egy rész, vagy egy személy véleménye, akkor bele kell tekerni. Mi hárman a jó értelembe vett "másságunkkal" adunk ki egy egészet és nem akarjuk ezt megbontani. Marha jól érezzük magunkat...!
Bocsánat, " Mi négyen" Mert mi hárman egy falnak a teglái vagyunk, de "fallá" csak a Danival állunk össze. Így érezzük jól magunkat, és ezt a "NÉGYES" egységet nem akarjuk megbontani..
@@MihalyLajos-wy9py Szerintem ennel jobb triot Dani keresve se talalhatott volna . Legyen egy test hogy evente mindenki atadja a birtokat a masik kezebe , h "megertsetek"egymast 😅 Lehet Feri legeloje fel lenne szantva es Attila gepparkjanak fele el lenne adva 😀 Minden elismeres a toxinmersehez. De tenyleg akkora a baj? Tudomasom szerint vannak eleg jo toxinkoto szerek/porok nem is olyan dragak. Van vmi informacio arrol ha a fertozott kukorica le lenne silozva(csak a szem)/erjesztve tovabra is maradna a fertozes? Sok sikert a 2025 evre