A tulmeretezessel is vigyazni kell, mert minel nagyobb a puffer, annal nagyobb az uresjarati vesztesege. Nehogy tobb vesszen el a hoszigetelesen, mint a hasznos kivett energia ugyanazon ido alatt.
❤❤❤❤❤ Kitünő . Apám , annak idején , épületgépészeti mester volt . Úgyhogy én benne vagyok a dologban . A puffer tartály , egy kényelmi , autómatizálási , és spórlási berendezés . Minél nagyobb , annál jobb . A spórlás , és a gazdaságosság feltétele , a minél kisebb forrás , és a minél nagyobb tárolás . Ennyi .
Azért így nem teljesen igaz amit írsz. "Minél nagyobb, annál jobb." Tehát egy 1millió m3-es puffer tartály mindenkinek, és mindig jobb? Még akkor is jobb a nagyobb, ha nem tudjuk felmelegíteni semennyire a tartalmát? Azért nem ilyen egyszerű, ahogy leírod.
@tamasdenem7892 Most már azért nem kell túlzásba esni , mert sokba fog kerülni . Vannak azért akik megértik amit írtam . Akik nem értik , azok meg tanuljanak szorgalmasan , hogy ne essenek pofára. Nem álltam neki töviről - hegyire aprólékosan elmagyarázni az egészet . Aki a lényeget nem érti , és nem érdekli , annak hiába is magyarázkodsz aprólékosan . 63 éves koromig tanítottam eleget . Már meguntam az egészet .
Apám , isten nyugosztalja, agysebész volt. Úgyhogy én benne vagyok a dologban: holnaptól megoperálom frankón mindenki agydaganatát! Gyere TE is a késem alá!
@klaradr.wenzel663 Nyugodj meg . Nem kell velem is kínlódj . 72 éves létemre úgy sincs már sok hátra . Ebben a korban már úgyis csak azt várod , hogy mikor jön a kaszás , és hol talál meg . Ennyi . A többi meg csak hétköznapi töltelék . Egészséget kívánok és minden jót .
Úgy értelmezem a puffer tároló működését, hogy egy hőtároló, amit a fűtőberendezésünkkel felfűtünk, a leadó rendszerrel pedig kivesszük belőle az energiát. Fontos lenne kitárgyalni, hogy a felfűtést a fűtőberendezésre kellene optimalizálni. Azaz pl a vegyestüzelésű kazánt hogyan kell működtetni, hogy legkevesebb fa/legkisebb károsanyaggal érjük el a felfűtést. Ugyanezt hőszivattyúra, gázkazánra, stb. Ugyanígy optimalizálni kellene a felhasználó rendszerre. Szóval a kérdésem az, hogy a puffernek milyen korlátai vannak? Pl.: bemenő max hőmérséklet, felfűtés utáni max hőmérséklet, kimenő min/max hőmérséklet, kimenő bemenő vízkapacitás, stb.
Amennyiben a PT a pincében van, a lehető legnagyobb térfogat a nyerő. Hiszen a szigetelési hőveszteség is a házunkat fűti. Nekünk csak 1000 literes, bárcsak háromszor ekkora lenne !
Én nem fűtési puffer- hanem HMV tartályt rakattam be a felújítás során, viszont kértem a kivitelezőt, hogy a gázkazánhoz két hőcserélős tárolót rakjon be. Egyrész jövőállóság céljából (szolár), másrész amíg nincs szolár addig meg sokkal nagyobb felületen ad át a gázkazán hőt a HMV felé: az egy- és kéthőcserélős tartályok ugyanis nem csak a csatlakozások számában, hanem a csőfelületben is különböznek.
Kitűnő , kitünő , kitünő . Ideális elgondolás . Le a kalappal . Fasza ötletet adtál nekem . Na ez igen . A franc egye meg , erre nem is gondoltam . Akkor mostantól másképp tervezünk .
Jól gondolom, hogy ennek csak akkor van jelentősége, ha a gázkazán gyorsabban tudja melegíteni a vizet, mint ahogy a szimpla hőcserélő át tudja adni azt a puffernek, és a gázkazánnak ez a hatékonyabb munkapontja? Kisebb gázkazán, vagy a mostani kisebb teljesítményen történő üzemelés miért nem jöhet szóba?
Hello, köszönöm a videót, nagyon érdekes volt. egy észrevételem lenne, amikor kitérsz a levegő-víz hőszivattyút esetleg jo lenne kiterni a talaj-viz hőszivattyúkra, amennyiben elteres lenne köztük is. koszi
Ezt nagyon sokan kérik, sajnos még nem annyira érzem magam ebben otthon, hogy videót készítsek róla, de igyekszem ebből is kiképezni magam. Lehet egy külön videót készítek majd erről
Valójában a talaj - víz ( víz - víz) rendszerek azok amik megérik a hőszivatyuban gondolkozóknak. Persze nem pénzügyileg ,az éppen hogy drága . De energia kinyerés és biztonság szempontjából.
Hát igen . A hőszivattyú . Sokan hallják , olvassák , de kevesen értik . Pedig annyira egyszerü a lényege . A rendszernek az egyik fele hűt , a másik fele melegít . Egyszerü . A hűtő szekrény elve . Belül hűt , és kívül melegít . ( Ha nyár idején nincs elég meleg a lakásban , akkor a hűtő szekrény , még rá tesz egy lapáttal ) . Csak amit kevesen értenek , az a tényleges működési technológia . Vagyis nagyon kevesen értik , hogy csak egyetlen egy hőszivattyús rendszer működik úgy ahogy kell . A víz-víz rendszer , de az is , csak a folyó vizes . A többi sajnos tanulatlanoknak való és eladható süket szöveg . Mert a hűtő rész a működés közben , idővel , lefagy . És a jég hőszigetel . A nyereség esik . A fogyasztás nő . A leghatékonyabb megoldás , ha a hűtő részt , folyásban levő víz mossa , hogy az állandóan keletkezett jeget , feloldja . Na így igen . Ha állandóan van villamos energia , akkor így megéri . Másképp nem . Ennyi .
@@motomania5985 Viz viz hőszivattyú is tud szivas lenni, nem mindegy a viz minosege nem mindenhol kivitelezheto, plusz egy 120 nm haznal nem feltetlenul eri meg. plusz amilyen teleink vannak mostansag... bar nem tudhatjuk mit hoz a jovo, engem epp ezert tental a talaj - viz hoszivattyu....
@ballarobert164 A hőszivattyú egyik vége hűti a talajt , a másik vége melegíti a lakást . A hűtő vége egy idő után , hosszú működés során lefagy . Lassan a csőrendszert körűl ölelő talaj is megfagy . A jég , szigetel . A teljesítmény csökken . Az áram használat nő . Egy idő után , a rövidebb megállások miatt , a csőrendszert körül vevő talajnak már nem még marad annyi ereje , hogy vissza melegítse a rendszert , és elolvassza a jegesedést . A folyóvíz -víz rendszer azért ideális , mert egyrészben a víznek van a legnagyobb hőkapacitása ( fajhője ) , és a mozgás miatt a víz cserélődik , és van lehetősége elkerülni a jegesedést . Lasabban de az álló víz is tud mozogni , és megtartani a saját hőmérsékletét , ha nagy a tömege ( pl: mély és bővizü kút ) .
Hangos vagy azert mert túl nagy az áramlási sebesség, vagy azért mert máshol valami hangos, és a víz oda viszi a hangot. A keverő szerepet így nem tudom megválaszolni , pontosan lehet nem tudom, hogyan és hova van beszerelve
Hello ismét érdekes videó. Jo is lett :) Ötlet háááat ház felujitásnal fütes korszerüsítése, miben érdemes gondolkodni, vegyes használatnal mit hogyan erdemes ossze kötni pl ha van gaz az ingatlanban vegyes tuzelesu kazan. Véletlen pont ebben vagyok benne :)
Én pont most lettem (félig) kész ezzel. De én a gázt ki is dobtam a rendszerből! 33 kW Totya, 2000 literes tartállyal. Óránként olyan 15 fokot tudok fűteni rajta. Tettem bele egy 9 kW fűtőszálat, ha meglesz a napelem, akkor annak a túltermelését dinamikusan bele tudom tenni. Nekem pincében van, haran tudtuk levinni és beállítani a helyére, nem lett volna rossz a műanyag tartály, az biztos :D Ami fontos, az a hőszigetelés: Én nem kértem rá gyári szigetelést, hanem OSB-ből csináltam egy négyzet alakú dobozt, ami legalább 30 cm-rel nagyobb a tartály falánál, így 30 cm hőszigetelés mindenhol megvan, a tartály fölötti 60 cm-t pedig plafonig kitöltöttem hőszigeteléssel! Így a számításaim alapján a 2000 literes tartálynak sikerüölt a hőveszteségét kb 60 wattra levinni!! Ha nem használok belőle vizet, akkor kb 1 fokot hűl naponta, ilyen novemberi időben pedig 3 napot elmegy róla a fűtésem. Ha meglesz a napelem akkor ez 4-5 napra is kitölódhat!
@@winyettyu mindenbol el lehet hasznalni a tamogatottat, es persze a solar energis is jatszik. igaz lehet megsem terul de legalabb tobb labon all az ember. kondenzacios gaz kazan radiatorokra kotve. A vissza tero ag mehetne egy pufferbe azmeg egy padlofutesbe persze kevero szelep hogy a 30 fokt tartsuk. 2 koros hocserelo a pufferben.elso egy vakumcsoves napkollektor, 2 meg akarmire kesobb :) es igen egy futoszal, napelem egy hibrid rendszer mert kell egy alap aram a szivattyuknak ha elmenne a halozat, nahat esmeg lehetne fokozni a vegtelensegig (hoszivattyu a masodik hocserelohoz) ezert kellene help hogy lehetne ezt veghez vinni.
Nálunk új epitesnelza gázt, be sem hozzuk. Hozzájárulás, tervezés, behozni a csonkot, óra, szerintem legalább 1,5M És akkor a házikó a vinni, belül csőbvezni, cirkó, másik 1,5 M? Kemény+2M? És akkor még évi 200-300e számla? Ez egy szoba ára kb a házikóból.
Halihó! Uj vagyok a témában, és amugy gumis, de vendéglátással foglalkozom, es hobbyból sziget üzemet építettem. Na de a kérdés, mert azért írók. 😊 Van ertelme egy pufferttartályt pluszba megmaradt polisztirollal korbe ragasztgatni? Vagy a gyártói megoldást már nem igen lehet, érdemes tovább "trenkolni"? Illetve van aki olyan elvetemült, több mint 1000L használ háztartásban?
@motomania5985 Akkor jó volt a tézist, hogy van feljebb, illetve nem szabad kidobni a polisztirolt egy használat után. (A színházban sem rúgják ki az első előadás után a társulatot.)
Kb úgy kell elképzelni, hogy minden cm szigetelés segít, a mérték a kérdés... Ha valaminek van 20W vesztesége, és nyersz 10%-ot akkor 2W-ot nyersz, és nem biztos, hogy megéri.
A COP a külső hőmérséklettől is függ. De mekkora veszteség van azon, hogy a hőszivattyú ki be kapcsol, vagy azon, hogy a helység hőmérséklet szabályzás nem pontos, hanem 1-2 fokkal túl és alulfűt? Mekkora veszteség lehet azon, hogy éjjel amikor valóban hideg van kint, akkor kell mennie a hőszivattyúnak? Szerintem ezek olyan kérdések, amikre nehéz válaszolni konkrétumok nélkül. Szerintem puffer nélkül a teljes rendszer hatásfoka rosszabb, mint egy pufferrel.
40° is a padlóra mehet. Úgy is gyorsan vissza hűl 2-3-at. +10° meg lehet több, mint a kívánt levegő. Sőt, a port is jobbal lebegteli! 😅 De az már mellékes "előny"
@@epuletgepeszetErre kíváncsi vagyok. Sok a változó, nem lehet egy sima egyenlettel kiszámolni. Még a külső egység albedoja (színe) tájolása is számít.
24 kWh energiát mondott, nem teljesítményt. Energiát lehet tárolni, teljesítményt nem. A teljesímény egy bizonyos idő alatt leadott ( termelt ) energiamennyiség. Ezért az energia mértékegysége kWh, a teljesítményé pedig kW.
Mindenkinek igaza van, de arról volt szó ez esetben amit te írtál. 😊 Amúgy van aki a polust, és a fázist is össze keveri. Ez ahhoz képest apróság. @@gabrielsusla3772
@@gaborgabor1338 tisztáznia kell a fogalmakat az előbbi válaszom szerint. Megint kW-okban, sőt újabban órákban is akarja mérni az energia mennyiségét. A kW/h mértékegységnek valószínűleg nincs értelme. Ha azt szeretné tudni, mennyi ideig tart betárolni vagy kivenni az energiát, akkor a bemenő ill kimenő teljesítményt kell számításba venni. Pl. 24 kWh-nál 2 kW teljesítmény mellett 12 óráról lesz szó. 24kWh/2 kW=12 h. A gyakorlatban nem lehet ilyen egyszerűen számolni, mert időben változó a bevitt vagy kivett teljesítmény, mert változik a víz hőmérséklete a tartályban. De pl. ha egy 3 kW teljesítményű elektromos fűtőspirállal visszük be az energiát, ennek teljesítménye nagyjából állandó, akkor 8 ó alatt tárolunk el 24 kWh energiát.
Köszönjük!
Nagyon szépen köszönöm... Nagyon kemény vagy
A tulmeretezessel is vigyazni kell, mert minel nagyobb a puffer, annal nagyobb az uresjarati vesztesege.
Nehogy tobb vesszen el a hoszigetelesen, mint a hasznos kivett energia ugyanazon ido alatt.
Korrekt , korrekt , korrekt . Kitűnő , jó minőségű , ha lehet , perfekt szigetelés .
Ezért tettem rá 30 cm EPS-t a pufferre, fölötte meg kitöltöttem 60 cm öveggyapottal a plafonig.
❤❤❤❤❤ Kitünő . Apám , annak idején , épületgépészeti mester volt . Úgyhogy én benne vagyok a dologban . A puffer tartály , egy kényelmi , autómatizálási , és spórlási berendezés . Minél nagyobb , annál jobb . A spórlás , és a gazdaságosság feltétele , a minél kisebb forrás , és a minél nagyobb tárolás . Ennyi .
Így van
Azért így nem teljesen igaz amit írsz. "Minél nagyobb, annál jobb." Tehát egy 1millió m3-es puffer tartály mindenkinek, és mindig jobb? Még akkor is jobb a nagyobb, ha nem tudjuk felmelegíteni semennyire a tartalmát?
Azért nem ilyen egyszerű, ahogy leírod.
@tamasdenem7892 Most már azért nem kell túlzásba esni , mert sokba fog kerülni . Vannak azért akik megértik amit írtam . Akik nem értik , azok meg tanuljanak szorgalmasan , hogy ne essenek pofára. Nem álltam neki töviről - hegyire aprólékosan elmagyarázni az egészet . Aki a lényeget nem érti , és nem érdekli , annak hiába is magyarázkodsz aprólékosan . 63 éves koromig tanítottam eleget . Már meguntam az egészet .
Apám , isten nyugosztalja, agysebész volt. Úgyhogy én benne vagyok a dologban: holnaptól megoperálom frankón mindenki agydaganatát!
Gyere TE is a késem alá!
@klaradr.wenzel663 Nyugodj meg . Nem kell velem is kínlódj . 72 éves létemre úgy sincs már sok hátra . Ebben a korban már úgyis csak azt várod , hogy mikor jön a kaszás , és hol talál meg . Ennyi . A többi meg csak hétköznapi töltelék . Egészséget kívánok és minden jót .
Már csak a felsőd miatt is ment a like!
Úgy értelmezem a puffer tároló működését, hogy egy hőtároló, amit a fűtőberendezésünkkel felfűtünk, a leadó rendszerrel pedig kivesszük belőle az energiát.
Fontos lenne kitárgyalni, hogy a felfűtést a fűtőberendezésre kellene optimalizálni. Azaz pl a vegyestüzelésű kazánt hogyan kell működtetni, hogy legkevesebb fa/legkisebb károsanyaggal érjük el a felfűtést. Ugyanezt hőszivattyúra, gázkazánra, stb.
Ugyanígy optimalizálni kellene a felhasználó rendszerre.
Szóval a kérdésem az, hogy a puffernek milyen korlátai vannak? Pl.: bemenő max hőmérséklet, felfűtés utáni max hőmérséklet, kimenő min/max hőmérséklet, kimenő bemenő vízkapacitás, stb.
Amennyiben a PT a pincében van, a lehető legnagyobb térfogat a nyerő. Hiszen a szigetelési hőveszteség is a házunkat fűti. Nekünk csak 1000 literes, bárcsak háromszor ekkora lenne !
Megtennéd, hogy az Indirekt tárolokról is csinálsz egy videót?
Szia! Persze szívesen.
Akkor ez lesz a következő 🙂
Én nem fűtési puffer- hanem HMV tartályt rakattam be a felújítás során, viszont kértem a kivitelezőt, hogy a gázkazánhoz két hőcserélős tárolót rakjon be. Egyrész jövőállóság céljából (szolár), másrész amíg nincs szolár addig meg sokkal nagyobb felületen ad át a gázkazán hőt a HMV felé: az egy- és kéthőcserélős tartályok ugyanis nem csak a csatlakozások számában, hanem a csőfelületben is különböznek.
Igen, bár a HMV indirekt tartály kicsit más téma, de jól tetted
Kitűnő , kitünő , kitünő . Ideális elgondolás . Le a kalappal . Fasza ötletet adtál nekem . Na ez igen . A franc egye meg , erre nem is gondoltam . Akkor mostantól másképp tervezünk .
Gázzal fűteni puffert butaság.
Jól gondolom, hogy ennek csak akkor van jelentősége, ha a gázkazán gyorsabban tudja melegíteni a vizet, mint ahogy a szimpla hőcserélő át tudja adni azt a puffernek, és a gázkazánnak ez a hatékonyabb munkapontja? Kisebb gázkazán, vagy a mostani kisebb teljesítményen történő üzemelés miért nem jöhet szóba?
❤❤❤❤❤ Nagyon tetszik a videód , de ha 100%-ban magyarul beszélnél , akkor meg is érteném 100%-ban .
Elnézést :) ... Igyekszem könyebben érthetően fogalmazni
Hello, köszönöm a videót, nagyon érdekes volt. egy észrevételem lenne, amikor kitérsz a levegő-víz hőszivattyút esetleg jo lenne kiterni a talaj-viz hőszivattyúkra, amennyiben elteres lenne köztük is. koszi
Ezt nagyon sokan kérik, sajnos még nem annyira érzem magam ebben otthon, hogy videót készítsek róla, de igyekszem ebből is kiképezni magam.
Lehet egy külön videót készítek majd erről
Valójában a talaj - víz ( víz - víz) rendszerek azok amik megérik a hőszivatyuban gondolkozóknak. Persze nem pénzügyileg ,az éppen hogy drága . De energia kinyerés és biztonság szempontjából.
Hát igen . A hőszivattyú . Sokan hallják , olvassák , de kevesen értik . Pedig annyira egyszerü a lényege . A rendszernek az egyik fele hűt , a másik fele melegít . Egyszerü . A hűtő szekrény elve . Belül hűt , és kívül melegít . ( Ha nyár idején nincs elég meleg a lakásban , akkor a hűtő szekrény , még rá tesz egy lapáttal ) . Csak amit kevesen értenek , az a tényleges működési technológia . Vagyis nagyon kevesen értik , hogy csak egyetlen egy hőszivattyús rendszer működik úgy ahogy kell . A víz-víz rendszer , de az is , csak a folyó vizes . A többi sajnos tanulatlanoknak való és eladható süket szöveg . Mert a hűtő rész a működés közben , idővel , lefagy . És a jég hőszigetel . A nyereség esik . A fogyasztás nő . A leghatékonyabb megoldás , ha a hűtő részt , folyásban levő víz mossa , hogy az állandóan keletkezett jeget , feloldja . Na így igen . Ha állandóan van villamos energia , akkor így megéri . Másképp nem . Ennyi .
@@motomania5985 Viz viz hőszivattyú is tud szivas lenni, nem mindegy a viz minosege nem mindenhol kivitelezheto, plusz egy 120 nm haznal nem feltetlenul eri meg. plusz amilyen teleink vannak mostansag... bar nem tudhatjuk mit hoz a jovo, engem epp ezert tental a talaj - viz hoszivattyu....
@ballarobert164 A hőszivattyú egyik vége hűti a talajt , a másik vége melegíti a lakást . A hűtő vége egy idő után , hosszú működés során lefagy . Lassan a csőrendszert körűl ölelő talaj is megfagy . A jég , szigetel . A teljesítmény csökken . Az áram használat nő . Egy idő után , a rövidebb megállások miatt , a csőrendszert körül vevő talajnak már nem még marad annyi ereje , hogy vissza melegítse a rendszert , és elolvassza a jegesedést . A folyóvíz -víz rendszer azért ideális , mert egyrészben a víznek van a legnagyobb hőkapacitása ( fajhője ) , és a mozgás miatt a víz cserélődik , és van lehetősége elkerülni a jegesedést . Lasabban de az álló víz is tud mozogni , és megtartani a saját hőmérsékletét , ha nagy a tömege ( pl: mély és bővizü kút ) .
Mitől lehet hangos egy puffer tartály?
Hőszivattyúnál minek bele a keverő szelep (nálam raktak)?
Hangos vagy azert mert túl nagy az áramlási sebesség, vagy azért mert máshol valami hangos, és a víz oda viszi a hangot.
A keverő szerepet így nem tudom megválaszolni , pontosan lehet nem tudom, hogyan és hova van beszerelve
Hello ismét érdekes videó. Jo is lett :) Ötlet háááat ház felujitásnal fütes korszerüsítése, miben érdemes gondolkodni, vegyes használatnal mit hogyan erdemes ossze kötni pl ha van gaz az ingatlanban vegyes tuzelesu kazan. Véletlen pont ebben vagyok benne :)
Köszönöm érdekes ötlet, megpróbálom megcsinálni.
@@epuletgepeszetengem is érdekel, én még napelemmel is fűteném a tartályt fűtőszál használatával pluszba
Én pont most lettem (félig) kész ezzel. De én a gázt ki is dobtam a rendszerből! 33 kW Totya, 2000 literes tartállyal. Óránként olyan 15 fokot tudok fűteni rajta. Tettem bele egy 9 kW fűtőszálat, ha meglesz a napelem, akkor annak a túltermelését dinamikusan bele tudom tenni. Nekem pincében van, haran tudtuk levinni és beállítani a helyére, nem lett volna rossz a műanyag tartály, az biztos :D Ami fontos, az a hőszigetelés: Én nem kértem rá gyári szigetelést, hanem OSB-ből csináltam egy négyzet alakú dobozt, ami legalább 30 cm-rel nagyobb a tartály falánál, így 30 cm hőszigetelés mindenhol megvan, a tartály fölötti 60 cm-t pedig plafonig kitöltöttem hőszigeteléssel! Így a számításaim alapján a 2000 literes tartálynak sikerüölt a hőveszteségét kb 60 wattra levinni!! Ha nem használok belőle vizet, akkor kb 1 fokot hűl naponta, ilyen novemberi időben pedig 3 napot elmegy róla a fűtésem. Ha meglesz a napelem akkor ez 4-5 napra is kitölódhat!
@@winyettyu mindenbol el lehet hasznalni a tamogatottat, es persze a solar energis is jatszik. igaz lehet megsem terul de legalabb tobb labon all az ember.
kondenzacios gaz kazan radiatorokra kotve. A vissza tero ag mehetne egy pufferbe azmeg egy padlofutesbe persze kevero szelep hogy a 30 fokt tartsuk. 2 koros hocserelo a pufferben.elso egy vakumcsoves napkollektor, 2 meg akarmire kesobb :) es igen egy futoszal, napelem egy hibrid rendszer mert kell egy alap aram a szivattyuknak ha elmenne a halozat, nahat esmeg lehetne fokozni a vegtelensegig (hoszivattyu a masodik hocserelohoz) ezert kellene help hogy lehetne ezt veghez vinni.
Nálunk új epitesnelza gázt, be sem hozzuk.
Hozzájárulás, tervezés, behozni a csonkot, óra, szerintem legalább 1,5M
És akkor a házikó a vinni, belül csőbvezni, cirkó, másik 1,5 M?
Kemény+2M?
És akkor még évi 200-300e számla?
Ez egy szoba ára kb a házikóból.
Halihó!
Uj vagyok a témában, és amugy gumis, de vendéglátással foglalkozom, es hobbyból sziget üzemet építettem.
Na de a kérdés, mert azért írók. 😊
Van ertelme egy pufferttartályt pluszba megmaradt polisztirollal korbe ragasztgatni?
Vagy a gyártói megoldást már nem igen lehet, érdemes tovább "trenkolni"?
Illetve van aki olyan elvetemült, több mint 1000L használ háztartásban?
Logika . Minél nagyobb a tárolás , annál jobb . Minél vastagabb a szigetelése , annál jobb , mert annál kevesebb a hővesztesség. Ennyi .
@motomania5985 Akkor jó volt a tézist, hogy van feljebb, illetve nem szabad kidobni a polisztirolt egy használat után.
(A színházban sem rúgják ki az első előadás után a társulatot.)
Kb úgy kell elképzelni, hogy minden cm szigetelés segít, a mérték a kérdés... Ha valaminek van 20W vesztesége, és nyersz 10%-ot akkor 2W-ot nyersz, és nem biztos, hogy megéri.
Mekkora veszteség lehet azon hogy a hőszivattyú 50 fokos vizet állít elő a puffernek nem pedig 30-at ami közvetlenül a padlóba menne?
A COP a külső hőmérséklettől is függ.
De mekkora veszteség van azon, hogy a hőszivattyú ki be kapcsol, vagy azon, hogy a helység hőmérséklet szabályzás nem pontos, hanem 1-2 fokkal túl és alulfűt?
Mekkora veszteség lehet azon, hogy éjjel amikor valóban hideg van kint, akkor kell mennie a hőszivattyúnak?
Szerintem ezek olyan kérdések, amikre nehéz válaszolni konkrétumok nélkül.
Szerintem puffer nélkül a teljes rendszer hatásfoka rosszabb, mint egy pufferrel.
40° is a padlóra mehet.
Úgy is gyorsan vissza hűl 2-3-at.
+10° meg lehet több, mint a kívánt levegő.
Sőt, a port is jobbal lebegteli! 😅
De az már mellékes "előny"
@@epuletgepeszetErre kíváncsi vagyok.
Sok a változó, nem lehet egy sima egyenlettel kiszámolni.
Még a külső egység albedoja (színe) tájolása is számít.
Elfelejtetted az üvegszálas tartályokat .
Hm... Én még nem láttam olyat. Persze ettől lehet van. Tudsz mondani márkát?
Nem 24kWh teljesitmeny, hanem 24kW teljesitményt tárol a viz. (Nem szamoltam utana) de rossz a mérték egység.
24 kWh energiát mondott, nem teljesítményt. Energiát lehet tárolni, teljesítményt nem. A teljesímény egy bizonyos idő alatt leadott ( termelt ) energiamennyiség. Ezért az energia mértékegysége kWh, a teljesítményé pedig kW.
Mindenkinek igaza van, de arról volt szó ez esetben amit te írtál. 😊
Amúgy van aki a polust, és a fázist is össze keveri.
Ez ahhoz képest apróság.
@@gabrielsusla3772
@@gabrielsusla3772 Hány óráról van szó? 2 órányi energiát tárol? vagyis 2h*24kW/h=48kW-ot?
@@gaborgabor1338 tisztáznia kell a fogalmakat az előbbi válaszom szerint. Megint kW-okban, sőt újabban órákban is akarja mérni az energia mennyiségét. A kW/h mértékegységnek valószínűleg nincs értelme. Ha azt szeretné tudni, mennyi ideig tart betárolni vagy kivenni az energiát, akkor a bemenő ill kimenő teljesítményt kell számításba venni. Pl. 24 kWh-nál 2 kW teljesítmény mellett 12 óráról lesz szó. 24kWh/2 kW=12 h. A gyakorlatban nem lehet ilyen egyszerűen számolni, mert időben változó a bevitt vagy kivett teljesítmény, mert változik a víz hőmérséklete a tartályban. De pl. ha egy 3 kW teljesítményű elektromos fűtőspirállal visszük be az energiát, ennek teljesítménye nagyjából állandó, akkor 8 ó alatt tárolunk el 24 kWh energiát.