Köszi Márk, ez hasznos film volt! Van vagy húsz diófám és rengeteg mogyoróm, ezzel most a kártevő miatt egy csomó fejfájásom is. Örülök, hogy megerősítést kaptam abban, hogy felesleges a permetezés. Én vízbe tettem a felszedettem diót, hogy belefulladjanak a nyűvek. Most hagyok lombkupacot és ágbölcsőt is a ragadozó rovaroknak.
Köszönöm a tájékoztatást. Annyit fűzök hozzá, hogy a cinkék (télen etetem őket, pont a diófán vannak kihelyezve az etetők) rendszeresen járnak a fára nyáron és szedik ki a burokból a kártevőt. Láttam a munkájukat.
Köszönöm a videót, különösen érdekes volt hallani két teljesen eltérő szemléletű védekezési módot! (Ritka ez manapság egy csatornán belül.) A második számomra mindenképp szimpatikusabb volt.
Egy ilyen sárga lapot tett a diófánkra a szomszédom. Egyik nap leesve találtam a földön. Mozgott, mintha a szél mozgatta volna, pedig nem fújt... Felemeltem, és egy pici, idén kelt csúszka volt hozzáragadva... Mindkét szárnya beleragadt a ragasztóba... Alig tudtuk lefejteni róla szegényt.. Nyugodt helyre tettük, adtunk neki kukacot, vizet, de sajnos nem érte meg a reggelt...😢 Soha többé ilyen ragacsos lapot...! Nem csak a rovarokra, bogarakra nézve végzetes....
Sajnos a katica bogár is rárepül.Nekem is van két éve.De nem fogom kitenni. Jövőre.Probaltam 3 méteres botok végre kihelyezni.Ez még jó megoldás.Tehat a gyümölcsfákra ne!!!
Az iden fentről megkaptuk azt amit tavaly a fenyők.Hullik a level julus közepétől.Ez támadás a nemzet ellen.A sarga lap vesztélyes a madárra, a katicara.
@@kiss.izolda... de hát pont arról regélnek, hogy Magyarországon nincs természetes ellensége! Ezért is tudott így elszaporodni! Az illető is pont arról beszél a videóban, hogy az itteni ragadozók hátha felfedezik majd maguknak ezt a "könnyű zsákmányt", de ha nem? Szóval jelenleg nincs ellensége és lehet a jövőben sem lesz!
Ha 6 év alatt elfoglalta az országot, akkor én csinálhatok akármit is az én telkemen belül, ha a "közelben" (távolban) MINDENKI MÁS meg nem, merthogy évente megtett 80-100 km-t és ezt a képességét nem hiszem, hogy elvesztette volna🙂. Viszont az ásással meg gyengítem a fámat, rontom a talajéletet. Amit én megoldásnak látok: asszem jövőre leszedem még zölden a fáról, amit tudok és beérik majd a garázsban, vagy a napon. Persze ezzel kell majd kísérletezni. Illetve van természetes kártevője (az egyik fürkészdarázs faj), remélem minél előbb elterjed az is.
Az éghajlat változás ellen nem tudunk tenni. Ez tette lehetővé, hogy a nem őshonos fajok megtelepedjenek. Régen olyan telek voltak (és olyan nyarak) amik nem kegyelmeztek bizonyos élőlényeknek. Az élt itt, ami bírta a fagyokat. Azért él itt a diófa is mert annak nem volt kártevője ezen az éghajlaton. Ahogy az éghajlat lassan megváltozik nem csak a fauna, de a flóra is kénytelen lesz. A dió is el fog tűnni....sajnos
@ Mert bizonyos növények bizonyos éghajlaton tudnak élni. Teljesen más növény világa van a mediterrán éghajlatnak és teljesen más a hideg égövi éghajlatnak. Évekkel ezelőtt jelezték az erdészek, hogy egy jó pár fafajta szenved, pusztul. A telek enyhülése, a nyarak szárazsága és hősége egyszerűen nem felel meg egy csomó növénynek.
Én sem teszek ki màr sàrga lapot mert rengeteg jó bogàr is volt benne.a cseresznye legyet az igaz hogy jól össze szedte.egyszer kis cinke is ragadt bele.talàn igy félbe hajtva jobb hasznàlni
Én a dióburok-fúróléggy ellen 7 naponta permetezek, azzal nincs is semmi baj, de idén a gnomónia úgy elkapta a fát, hogy hiába a permetezés, rohad le a termés (csak júniustól permeteztem gombával, ez nagy hiba volt). Az lenne a kérdésem, hogy ha idén veszett a termés, akkor jövőre még lehet gnomónia mentes a fa, ha időben elkezdem a permetezést? Vagy mostantól fertőzött a fa, és minden évben megismétlődik?
Köszi Márk, ez hasznos film volt! Van vagy húsz diófám és rengeteg mogyoróm, ezzel most a kártevő miatt egy csomó fejfájásom is. Örülök, hogy megerősítést kaptam abban, hogy felesleges a permetezés. Én vízbe tettem a felszedettem diót, hogy belefulladjanak a nyűvek. Most hagyok lombkupacot és ágbölcsőt is a ragadozó rovaroknak.
Köszönöm a tájékoztatást. Annyit fűzök hozzá, hogy a cinkék (télen etetem őket, pont a diófán vannak kihelyezve az etetők) rendszeresen járnak a fára nyáron és szedik ki a burokból a kártevőt. Láttam a munkájukat.
Köszönöm a videót, különösen érdekes volt hallani két teljesen eltérő szemléletű védekezési módot! (Ritka ez manapság egy csatornán belül.) A második számomra mindenképp szimpatikusabb volt.
Régen minden házban volt diófa.Köszönöm a tanácsokat.
Régen a téli fagyok elintézték az ide "tévedt" nem őshonos élőlényeket....
Köszönöm szépen nagyon hasznos
volt meg hallgatni a videót..
Köszi. Egy kicsit megvigasztalódtam.
Egy ilyen sárga lapot tett a diófánkra a szomszédom. Egyik nap leesve találtam a földön. Mozgott, mintha a szél mozgatta volna, pedig nem fújt... Felemeltem, és egy pici, idén kelt csúszka volt hozzáragadva... Mindkét szárnya beleragadt a ragasztóba...
Alig tudtuk lefejteni róla szegényt..
Nyugodt helyre tettük, adtunk neki kukacot, vizet, de sajnos nem érte meg a reggelt...😢
Soha többé ilyen ragacsos lapot...!
Nem csak a rovarokra, bogarakra nézve végzetes....
Após rakott ki. Bele is repült egy madárka. Hálistennek megtudtam menteni. Egyetértek ilyen lapot inkább senki se tegyen ki.
😢
Sajnos a katica bogár is rárepül.Nekem is van két éve.De nem fogom kitenni. Jövőre.Probaltam 3 méteres botok végre kihelyezni.Ez még jó megoldás.Tehat a gyümölcsfákra ne!!!
Ez borzasztó, miért szabad ezeket szabadon kiteni... nem lehetne valamiféle miniketrecet rakni köré...
Valóban!
Esetleg tyúk tartása lehetne a megoldás...
Van olyan ismerősöm, akinek a diófája alatt élnek a tyúkok. Ugyanúgy feketék a diók. Ha a közelben/távolban nem lenne másik diófa, lehet működne.
Az iden fentről megkaptuk azt amit tavaly a fenyők.Hullik a level julus közepétől.Ez támadás a nemzet ellen.A sarga lap vesztélyes a madárra, a katicara.
SZUPER FA!
Kôzel 50 éves diófát, hogy lehet permetezni, és mivel?
Nálunk kint vannak a tyúkok évek óta a fa alatt is, tavaly alig volt jó dió, idén termés alig lesz.
Persze eggyértelmű . Esetleg lehet rendelni öntől csali anyagot jövőre ?!
@@norbertkutus7174 nem tartunk sajnos.
Mi a ragadozója a dióburok fúró légynek ott, ahol őshonos? Nem lehetne azt is idehozni?
Ott vannak a fa alatti gallykupacban 8:50-nél. Másik videó a fa alatti terület fakéreg takarását javasolja, ott várják őket a ragadozó rovarok.
@@kiss.izolda... de hát pont arról regélnek, hogy Magyarországon nincs természetes ellensége! Ezért is tudott így elszaporodni! Az illető is pont arról beszél a videóban, hogy az itteni ragadozók hátha felfedezik majd maguknak ezt a "könnyű zsákmányt", de ha nem? Szóval jelenleg nincs ellensége és lehet a jövőben sem lesz!
Ha 6 év alatt elfoglalta az országot, akkor én csinálhatok akármit is az én telkemen belül, ha a "közelben" (távolban) MINDENKI MÁS meg nem, merthogy évente megtett 80-100 km-t és ezt a képességét nem hiszem, hogy elvesztette volna🙂. Viszont az ásással meg gyengítem a fámat, rontom a talajéletet. Amit én megoldásnak látok: asszem jövőre leszedem még zölden a fáról, amit tudok és beérik majd a garázsban, vagy a napon. Persze ezzel kell majd kísérletezni. Illetve van természetes kártevője (az egyik fürkészdarázs faj), remélem minél előbb elterjed az is.
Az éghajlat változás ellen nem tudunk tenni. Ez tette lehetővé, hogy a nem őshonos fajok megtelepedjenek.
Régen olyan telek voltak (és olyan nyarak) amik nem kegyelmeztek bizonyos élőlényeknek. Az élt itt, ami bírta a fagyokat. Azért él itt a diófa is mert annak nem volt kártevője ezen az éghajlaton.
Ahogy az éghajlat lassan megváltozik nem csak a fauna, de a flóra is kénytelen lesz. A dió is el fog tűnni....sajnos
Miért fog eltűnni a dió?
@ Mert bizonyos növények bizonyos éghajlaton tudnak élni. Teljesen más növény világa van a mediterrán éghajlatnak és teljesen más a hideg égövi éghajlatnak.
Évekkel ezelőtt jelezték az erdészek, hogy egy jó pár fafajta szenved, pusztul.
A telek enyhülése, a nyarak szárazsága és hősége egyszerűen nem felel meg egy csomó növénynek.
Esetleg ha néha vízzel elárasztanám a diófa alját,megfulladnának vajon a lárvák? Persze rajzás előtt
Nem hiszem, különben egy kiadós eső is végezne velük. Ahhoz valószínűleg órákig állnia kellene rajta a víznek.
@@KertTV van fúrott kútam...😂😂😂
@@bacsisandor316 akkor egy próbát megér, legfeljebb jól megöntözöd a diófád. 😀
Én sem teszek ki màr sàrga lapot mert rengeteg jó bogàr is volt benne.a cseresznye legyet az igaz hogy jól össze szedte.egyszer kis cinke is ragadt bele.talàn igy félbe hajtva jobb hasznàlni
Nem könnyű téma, sok az elhagyott kert - benne 1-2 diófa. A saját fa alól mi is azonnal felszedjük a diót, így a fele dió fogyasztható.
Édesanyám diófája éveken keresztül , nagyrészt, “fekete” diót termett. A tavaly már a termés 85% egészséges volt.
Mit csinált?
Amerikában vajon, hogyan védekeznek ellene???????
Én a dióburok-fúróléggy ellen 7 naponta permetezek, azzal nincs is semmi baj, de idén a gnomónia úgy elkapta a fát, hogy hiába a permetezés, rohad le a termés (csak júniustól permeteztem gombával, ez nagy hiba volt). Az lenne a kérdésem, hogy ha idén veszett a termés, akkor jövőre még lehet gnomónia mentes a fa, ha időben elkezdem a permetezést? Vagy mostantól fertőzött a fa, és minden évben megismétlődik?
Nagyon egyszerű a dolog. Diófa helyett pisztáciát, pekándiót és egyéb fát kell telepíteni.
Tölgyfán nem lesz dió hülyegyerek
@@zoltannagy9649ki beszèlt tölgyről?
" hülyegyerek"
Tisztán tartani az aljzatot...körforgás..
A régiek mondták: A dió metszêse a bottal verés...tehát még augusztus-szeptember fordulóján hosszú bottal, amit elértek leverték a termést.
Mire lehullik a dió már akkor teljesen használhatatlan. A fáról leszedve pedig éretlen.
Én ezért nem használom!!!
Én még ilyen legyet nem láttam. Úgy gondolom más betegség az ok.
Akkor nagy szerencséje van. Hegyes a szárnya és csíkos.
Már a fánn el van feketedve, mit szedjék fel a földről. A belselye penészes. Ezt is a légy okozza?
Igen
Miért kellene védekezni ellene.Nekik is élni köll.Sok éven át mázsaszámra termett a diófánk.Tavaly már beteg diók teremtek.