Sziasztok! Valamikor láttam videót azt hiszem Kardos labor cég vezetőjével. Ő azt mondta,H pár 8 méteres kúttal megoldható a földhő hőszivattyus hasznosítása. Ehez a mélységhez pedig elvileg nem kell engedély. Ha pedig nem kút akkor lehet ezt árokba is fektetni. Azt is mondják,H a földhő hasznosításánál igen is szamit,H egy viszonylag állandó hőmérsékletű közegben működik és nem egy esetlegesen mínusz fokokban. Már nem csak az energia megtakaritásárol van szó hanem a hőszivattyúnak is jót tesz ez. Ez sem igaz akkor? A másik előnye lenne a talajszondásnak....nyári hűtes csak egy szivattyú működtetéssel.
Szia! Jogos kérdések. Rengeteg a ködösítés attól függöen hogy levegös vagy talajhös rendszert akar eladni neked valaki. Ami biztos, hogy a földövel müködö (nem biztos hogy kút, inkább a szondás rendszereknek van létjogosultsága felénk) rendszerek sokkal alaposabb tervezést igényelnek és valamivel (fúrás, szondák, csövezés) magasabb költséggel járnak. Viszonylag kevesen tudnak ilyen rendszert tervezni, mert ezek pl. több évtizedre elöremutató szimulációt igényelnek a talaj túlhütésének elkerülése végett. Akkor van jó esély arra, hogy viszonylag kevés szondával (2-4db/családi ház) sokáig jól müködjenek, ha nyáron hütés révén a höt visszatápláljuk a talajba. Elönyük, hogy nem függenek a levegö hömérsékletétöl (=viszonylag magas scop) és nincs akusztikai probléma, mert nincs kültéri egység. Ez utóbbi nagyon nagy gond tud lenni a levegösöknél, több gépet le kellett már szerelni vagy át kellett tenni emiatt, persze méregdrágán. A levegöst olcsóbb telepíteni, kisebb szakértelmet igényel ( de csak a szondáshoz képest, mindenkèppen tervezö kell!), ezért sok szaki azt hiszi, hogy egyszerü, aztán jönnek a gondok (tul-/alulméretezett höszivattyu, zaj, fagyás stb). Az tévhit, hogy scop-ban a talajszondást közeliti. Még a legmodernebb német/osztrák propános gépek sincsenek ott, mint egy talajszondás, és ezek nem véletlenül ismeretlenek errefelé (csak a monoblokkos gép kb. 5-8 millió Ft). Az persze igaz, hogy a -15-ös méretezési elavult, de fagyás szwmpontjából kritikusabb a 0 fok környéke (ködös/párás hideg), ahol a leolvasztás sok energiát igényel. Vélemènyem szerint fento okok miatt mérlegelendö, hogy levegös höszivattyut lehetöség szerint csak bivalens rendszerben más hötermelövel együtt telepitsünk (lásd megugró piaci áramárak, melyek elöbb-utóbb megjelennek a rezsicsökkentett árban is), földhöst pedig monovalensként. Szondásnál a szondák összhossza a mérvadó, bizonyos mélység alatt 1x100m=5x20m, de a szondak között van min. tartando tavolsag es a több szonda hosszabb összekötö csövezést jelent. Engedélyezés nem drága (összköltséghez képest), mostanában egyszerüsödött is. Fúrás 100m-es szondára kb. 600-800 ezer Ft szondával, plusz a szerelvények, összekötès. Ár talajfüggö. Figyelmet igényel még a hajtógáz, r410-et kivezetik ezért már megugrott az ára, ha késöbb tölteno kell, viszont a földhösök nagy része még ezt használja. R290 nagyon jó, legmodernebb monoblokk levegösök hasznaljak, viszont robbanásveszélyes (propán) ezért adott töltési mennyiség felett csak kivül használható (lásd monoblokkosok).
@@mingajoseph5293 Köszönöm a kimeritő választ! Földhőnél az a változat amikor a földbe úgy helyezik el a csöveket mint a házban a padlófűtést? Ha van hozzá hely akkor gondolom az sok pspirmunkatól megkímél.....
@ az a talajkollektor. Viszonylag nagy szabad felületet igényel, hátránya továbbá a sok földmunka, ode nyilván nem lehet ezután építeni, a szintjéig nyúló gyökerü fát ültetni, de még a „hatászónájában“ lévö növényeket (pl. bokrokat) is tönkreteszi, mert kihüti a földet.
@ mindegyik müködö megoldas, a levegös is, kerdes hogy az adott körülmenyek között mi a müszaki-gazdasagi elvaras es realitas. Talajvizes („kutas“) rendszer az Alföldön nem valoszinü, hogy müködökepes, mert a talajvizszint ingadozik es csökken, de mas orszagban ismerösömnek tökeletesen, magas scop-vel müködik. Öszinten szolva, ha csak füteni kell, hüteni nem, ill. ha hütesre valaki megelegszik az alacsonyabb komfortszintet ado, viszont minden paratartalom mellett üzembiztos split klimaval, akkor meg mindig a gazkazan lesz a legolcsobb. Persze, a gazar is valtozik, de az aram is fog, tekintve hogy a kettö egymastol nem teljesen elvalaszthato.
Sziasztok! Valamikor láttam videót azt hiszem Kardos labor cég vezetőjével. Ő azt mondta,H pár 8 méteres kúttal megoldható a földhő hőszivattyus hasznosítása. Ehez a mélységhez pedig elvileg nem kell engedély. Ha pedig nem kút akkor lehet ezt árokba is fektetni. Azt is mondják,H a földhő hasznosításánál igen is szamit,H egy viszonylag állandó hőmérsékletű közegben működik és nem egy esetlegesen mínusz fokokban. Már nem csak az energia megtakaritásárol van szó hanem a hőszivattyúnak is jót tesz ez. Ez sem igaz akkor?
A másik előnye lenne a talajszondásnak....nyári hűtes csak egy szivattyú működtetéssel.
Szia! Jogos kérdések. Rengeteg a ködösítés attól függöen hogy levegös vagy talajhös rendszert akar eladni neked valaki. Ami biztos, hogy a földövel müködö (nem biztos hogy kút, inkább a szondás rendszereknek van létjogosultsága felénk) rendszerek sokkal alaposabb tervezést igényelnek és valamivel (fúrás, szondák, csövezés) magasabb költséggel járnak. Viszonylag kevesen tudnak ilyen rendszert tervezni, mert ezek pl. több évtizedre elöremutató szimulációt igényelnek a talaj túlhütésének elkerülése végett. Akkor van jó esély arra, hogy viszonylag kevés szondával (2-4db/családi ház) sokáig jól müködjenek, ha nyáron hütés révén a höt visszatápláljuk a talajba. Elönyük, hogy nem függenek a levegö hömérsékletétöl (=viszonylag magas scop) és nincs akusztikai probléma, mert nincs kültéri egység. Ez utóbbi nagyon nagy gond tud lenni a levegösöknél, több gépet le kellett már szerelni vagy át kellett tenni emiatt, persze méregdrágán. A levegöst olcsóbb telepíteni, kisebb szakértelmet igényel ( de csak a szondáshoz képest, mindenkèppen tervezö kell!), ezért sok szaki azt hiszi, hogy egyszerü, aztán jönnek a gondok (tul-/alulméretezett höszivattyu, zaj, fagyás stb). Az tévhit, hogy scop-ban a talajszondást közeliti. Még a legmodernebb német/osztrák propános gépek sincsenek ott, mint egy talajszondás, és ezek nem véletlenül ismeretlenek errefelé (csak a monoblokkos gép kb. 5-8 millió Ft). Az persze igaz, hogy a -15-ös méretezési elavult, de fagyás szwmpontjából kritikusabb a 0 fok környéke (ködös/párás hideg), ahol a leolvasztás sok energiát igényel. Vélemènyem szerint fento okok miatt mérlegelendö, hogy levegös höszivattyut lehetöség szerint csak bivalens rendszerben más hötermelövel együtt telepitsünk (lásd megugró piaci áramárak, melyek elöbb-utóbb megjelennek a rezsicsökkentett árban is), földhöst pedig monovalensként. Szondásnál a szondák összhossza a mérvadó, bizonyos mélység alatt 1x100m=5x20m, de a szondak között van min. tartando tavolsag es a több szonda hosszabb összekötö csövezést jelent. Engedélyezés nem drága (összköltséghez képest), mostanában egyszerüsödött is. Fúrás 100m-es szondára kb. 600-800 ezer Ft szondával, plusz a szerelvények, összekötès. Ár talajfüggö. Figyelmet igényel még a hajtógáz, r410-et kivezetik ezért már megugrott az ára, ha késöbb tölteno kell, viszont a földhösök nagy része még ezt használja. R290 nagyon jó, legmodernebb monoblokk levegösök hasznaljak, viszont robbanásveszélyes (propán) ezért adott töltési mennyiség felett csak kivül használható (lásd monoblokkosok).
@@mingajoseph5293 Köszönöm a kimeritő választ! Földhőnél az a változat amikor a földbe úgy helyezik el a csöveket mint a házban a padlófűtést? Ha van hozzá hely akkor gondolom az sok pspirmunkatól megkímél.....
@ az a talajkollektor. Viszonylag nagy szabad felületet igényel, hátránya továbbá a sok földmunka, ode nyilván nem lehet ezután építeni, a szintjéig nyúló gyökerü fát ültetni, de még a „hatászónájában“ lévö növényeket (pl. bokrokat) is tönkreteszi, mert kihüti a földet.
@@mingajoseph5293 Abban az esetben ha ezek a hátrányok nem szempontok akkor ez egy jó megoldásnak számít ha jól értem.
@ mindegyik müködö megoldas, a levegös is, kerdes hogy az adott körülmenyek között mi a müszaki-gazdasagi elvaras es realitas. Talajvizes („kutas“) rendszer az Alföldön nem valoszinü, hogy müködökepes, mert a talajvizszint ingadozik es csökken, de mas orszagban ismerösömnek tökeletesen, magas scop-vel müködik. Öszinten szolva, ha csak füteni kell, hüteni nem, ill. ha hütesre valaki megelegszik az alacsonyabb komfortszintet ado, viszont minden paratartalom mellett üzembiztos split klimaval, akkor meg mindig a gazkazan lesz a legolcsobb. Persze, a gazar is valtozik, de az aram is fog, tekintve hogy a kettö egymastol nem teljesen elvalaszthato.