Відео

Így nem lehet megmondani, mert a fal vastagsága, anyaga, rétegrend, ablakok mérete, födém, a teljes méret mind számít. Ezért kell a helyszíni felmérés.

Így nem lehet kijelenteni, mert a légkondiban is hőszivattyú van, és nagyon jól és olcsón lehet vele fűteni, a megfelelő időben, és helyen.

@tamasdenem7892 Én a norvég paneles verziora reflektáltam aminek a bekerülési költsége max 1 milla + legyenhozzá a hálozat meg a bojler még 1 misi.Meg nem kell hozá 1 gépész terem + 3 m2 mai áron minimum 1,5-2misi.Erös csusztatás igy az elektromos fütöpaneles bekerülési költség.Arrol nem beszélve hogy ma 10 milla 10 év mulva jelentös reál érték vesztö.10 milla befektetés konzervativan állampapirba évi 650000 ft.ha nincs napelem akor is kijön eggyenlöre a matek ha meg szaldos akkor meg ver mindent 10 évig.De lehet hogy roszul látom.

Tulajdonképpen még mindig kijön sokszor, hogy az éri meg, igen :) de hozzátenném, hogy azért, ha a rezsicsökkentett határ fölé megyünk, akkor már nem feltétlen. Iparban meg nagyobb épületeknél ki tud jönni a hőszivattyú javára, ha 10 éves távlatot nézek beruházás + rezsi.

Csak megjegyzem, hogy a villany 135 a földgáz 50 eur/MWh körül mozog a tőzsdén most. Ha az SCOP mondjuk 4, akkor az áram 33 EUR/MWh. Az iparban nincs rezsicsökkentés! Szerintem a hőszivattyú (levegő-víz) ott éri meg - ahol nincs gáz az utcában! Meg annak aki 5-10 évente költözik másik házba. Energetiikei besorolása jobb a háznak, drágábban lehet eladni, a hőszivattyúcserét meg a következő tulaj fizeti.

Felújításoknál tud gondot okozni, ha eleve rossz volt a padló vízszigetelése, és eddig ugyan kipárolgott rendesen, nyílászáró csere után meg nem tud annyira. Szellőztetni sajnos egyre tudatosabban szükséges, ha nincs szellőztető rendszer. Az esetlegesen magas CO2 koncentrációt, elhasznált levegőt nem olyan triviális kiszúrni, mint pl. a túl hideget vagy a túl meleget. Én napi 2x ajánlom kitárni az összes ablakot 2 percre! Hirtelen hideg lesz, persze, de az hamar visszamelegszik.

Az első kérdésedre igen. A másodikra kéne, de nem mindig csinálják. A harmadikra nem, ha a passzívházra gondolunk, hagyományos háznál lehet olyan szintet elérni, hogy penészedni kezd ez miatt. A "második" kérdésedre, valamenyire szellőztetnek, de az nem olyan hatású. Az ablakon való szellőztetés nem összevethető a gépivel, mert senki sem fogja óránként nyitogatni, sem éjszaka, sem amikor nincs otthon. De ha mégis reálisan összevetnénk akkor kb. a gépi valamivel olcsóbb lenne.

Villamos energia: Világítás, villanysütő, villanytűzhely, Hűtő, bojler, elektromos kapu, elektromos redőny, Hűtő-Fűtő klíma, Telefon töltés, Elektromos autó töltés, Elektromos háztartási kis és nagy gépek, elektromos kerti gépek, stb. Egyre több elektromos áramra lesz szüksége a világnak, mert ez a jövő,.... Épül Paks 2 illetve napról napra egyre több a napelem telepítés, továbbá szélerőművek. Gáz: Fűtés, sütés-főzés.... Ennyi. Ha most valaki bevezeti a gázt, az egy közepes családi háznál engedélyekkel, tervekkel, anyaggal, munkadíjjal, 3.000.000 ft nál kezdődik. Aztán hátra dől, fűt gázzal, meg süt és főz aztán úgy 25 év alatt megtérül a beruházás. Ugyanez a családi ház. Teljes elektromos hálózat csere, 3 x 20A 3 fázis, Eon engedély, szabványosítás külön doboz későbbi napelem telepítéshez, stb 2 db hűtő-fűtő klíma minden anyag, + munkadíj + számla, tokkal vonóval 2.200.000 ft. Rezsicsökkentés.... Az áram azért drága, mert Mészáros Lőrinc megvásárolta az MVM-et, becsatornázták az Eon-t, majd az 15 forintos rendszerhasználati díjat és az 5 forintos áram kw/h díjat felcserélték, és így az áram díját megemelték 36 forintra rezsicsökkentés címen. És, hogy kerek legyen a sztori, a napelemeseknél többletként megtermelt és a hálózatba visszatáplált elektromos áramért fizet az MVM 5 forintot (ennyibe kerül neki 1 kw/h elektromos áram előállítása) szóval amit megvesz 5 forintért a napelemesektől, azt ismét eladja 36 forintért. Az áram ára sosem lesz négyszerese a gáz árának, viszont áram nélkül élni, létezni szinte lehetetlen. Ha választhatnál, hogy melyiket tarthatod meg, de csakis az egyiket, gyanítom, hogy nem a gázt választanád.

Igen, ezt is lehet, gyorsan írtuk át, azt akartuk csak bemutatni, hogy ilyeneket lehet számolni előre becslésként.

Ne felejtsd el , hogy a 102.- Ft köbméterenkénti gáz is rezsicsökkentett ár.

Igen, feljebb megírtam, az a cella hibásan lett kitöltve.

Igen, 1m3 gáz, ha 34MJ/m3 normál értékkel számolunk, akkor 9,44 kWh, 102Ft/m3, ami így 10,8Ft/kWh-ra adódik.

Sajnos ezek leolvasztanak, igen. A jobb hőszivattyúk nem cekásszal olvasztanak le, hanem fordított körfolyamatban forró gázzal. Split klímáknál sajnos marad a cekász, különben a beltéri fújná a hideget leolvasztáskor.

Sajnos igen, a jelenség valós, a gyengébb minőségű hőszivattyúk hangosabbak, rosszabbul szabályoznak, gyakrabban vonják be az elektromos fűtőszálat. Illetve a rosszul méretezett hőleadó rendszer is okozhat rengeteg többlet fogyasztást. És az is igaz több esetben sajnos, hogy az elektromos szolgáltató nem akar trafót bővíteni.

Miért akarsz a hideg téli estéken kint az utcán beszélgetni?

Nem, gáznál kell több hőszigetelés. Hőszivattyú a hatékonyabb, de csak, ha jól van méretezve az egész rendszer. Lehet, hogy 24kW a kazán, de több energiát fogyaszt. A hőszivattyú a külső levegő hőenergiáját is hasznosítja, elsősorban ebből adódik a különbség. De hőszivattyúból is van akár 1000kW-os is, sőt, iparban még nagyobb is, de itt azt kell nézni, éves szinten mennyi energia fogy, nem a csúcsteljesítmény számít.

Igen teljesen igazad van. Szerencsére nagyon sok építtető van, aki ezt már az elején megérti. Mi pl már külön nem is adunk ajánlatot kiviteli tervek készítésére, hanem az eleve benne van a generálkivitelezés díjába, így nem kell vitatkozni senkivel, nem kell sales-elni, hiszen ezek a tervek nem az építtetőnek szólnak, hanem a kivitelezőnek...

Azért a szomszéd Józsibácsi a téglát is el tudja b*szni... De mi is azt látjuk, hogy manapság legolcsóbban tégla, tetőrbeépítés vagy emelet esetén körüreges födémmel jön ki a legolcsóbban. Ha lehet mi már ezt is tervezzük... Azért szerintem az isprobléma, amikor a kőműves generálkivitelezőnek adja el magát, de hát ilyen is van.

@@BuildCast-VarhelyiTibor Persze, mindent el lehet szúrni, én csak arra gondoltam hogy van az az ember akinek ha azt mondja egy burkoló hogy 8000/nm akkor azt mondja hogy olcsóbban is meglehet azt csinálni, és mikor a 4500/nm-es burkoláson csetlik-botlik, vagy esetleg kimaradnak bizonyos munkafázisok akkor meg nyüszög hogy senki nem tud normális munkát csinálni az országban. Na az ilyen embereknek szoktam ajánlani a tégla házat, mert sok szakember van aki elfogadhatóan meg tudja csinálni, míg egy újabb techológiát kevesebb szakember tud jól megcsinálni.

ezt jó hallani. baromi jó lenne viszont, ha ez általánossá válna egy olyan egységes rendszerben, amit az építtetők is értenek.

köszi szépen!

Köszi szépen. Nincsen még, szünetben mi is pihentünk, várhatóan a egy héten belül vesszük fel.

Igazad van. Mindig van példa és ellenpélda.

mi ha tehetjük - és a legtöbbször azt látni tehetjük - körüreges panelokat alkalmazunk. gyors tiszta és valóban kb fele annyiba kerül mint a monolit. Bár nem árt, ha már tervezésnél is figyelembe veszik ezt. Egyelőre a tervezők többsége nem ismeri ezeket a technológiákat. Én amúgy támogatnám, ha a kamarai képzések nem csak egy hatvanhetedik építésjogi előadásról szólnának, hanem kivitelezőket is meghívnának, mert tőlük sokkal többet tanulhat egy tervező...

Sajnos amikor ilyet kell telepíteni, akkor a jogi előírásoknak kell megfelelni. És hiába van igazad, hogy elavultak, sajnos azt látjuk, hogy a jogszabályalkotás bonyolódik, szigorodik és pont ellentétesen irányt mutat, mit amit a legtöbb ember várna. Ennek vannak azért érthető okai is, de azt látom, hogy mindent IS megpróbálnak leszabályozni, ami irdatlan bürokráciához vezet, ami összességében drágítja az építőipart.

@BuildCast-VarhelyiTibor teljesen igazad van. Én nem a jogi előìrasok törlését javaslom, csak kössük össze már a fizikàval, kémiával és a jozan paraszti ésszel, az elérhető. Olyan vilagban élünk ahol okos emberek hülyének tettetik magukat és senki nem vonja kérdésre őket.

@@edinahorvath1191 sajnos a józan paraszti ész sem elérhető mindig... Amíg a törvényhozás nem szakmai alapon történik, illetve olyanok hozzák ezeket a szabályokat, akik "túl okosak" de nem látják mi történik kint a valóságban, addig a józan paraszti ész sajnos nem mindig ér sokat.

Örülök, hogy van, aki így gondolja. Ha kevesebbért akarom ugyanazt megrendelni, ott félő, hogy a minőség rovására megy a dolog.

Annyit azért hozzáfűznék vállalkozói oldalról, hogy mi örülünk neki, ha kommentálják az árat. Mert abban van egy tartalom. Valamit olcsóbbá lehet úgyis tenni, hogy a műszaki tartalmon változtatunk. Ettől még a munka minősége nem rosszabb, csak máshogyan kell gondolkodni. Alkudni amúgy addig nincs is értelme, amíg nem tudjuk, hogy 100%-ban azonos-e két-három vállalkozó árajánlata.

@@ernoszabo197 a kútszonda mit jelent pontosan? Szondás hőszivattyú ami furatba van leengedve és körülötte töltőanyaggal betöltve, talajvízes hőszivattyú ahol a vizet egy kútból nyered, átvezeted a szondán és visszaengeded egy másik kútba, vagy olyan csőkígyót használót, mely egy felszíni vízben, jellemzően egy tóban van elhelyezve? Utóbbihoz ritkán áll rendelkezésre magántó, kutasnál gond, hogy Magyarországon egyre csökken és ingadozik a talajvízszint, szondásnàl pedig a kevés szakemberen kívül aki tudja méretezni és a szükséges talajszimulációt elvégezni, más nem foglalkozik ilyennel (szerencsére). Egy pár 100m-es szonda fúrással, anyaggal kb. 1.5 millió Ft. Egy családi ház 1-2 párat igényel. Ma már nem olyan horror engedélyeztetni, nincs zajprobléma, ami a levegősnél nagyon nagy gond, főleg ha a kommersz gépet veszed ill. ha fogalmatlan a tervező (lásd falsarokba telepítés), és nincs leolvasztás sem, ezért is hatékonyabb. Persze a levegőst boldog-boldogtalan telepíti, mer’ az csak egy gép amit le kell rakni, aztán a tulaj szív vele.

Nem igazán megy ez mostanában. A levegős hőszivattyúkat telepíteni sokkal olcsóbb, és hatásfokban már elég jók. Nem igazán térül meg, ahogy 1-1 projektnél régebben összeszámoltuk a teljes költségét. Nagyobb projekteknél azért van, hogy alkalmazzák, pl. wellness hotel vagy ipari csarnok. Ennek már egy ideje én is utána akarok járni, következő videóra igyekszem kideríteni az okát!

​@@lukacspeterHVACengineer Például visszanyomni a vízet a megfelelő rétegbe jelentős költseg. Be is kéne tiltani, mert elképesztő pazarlás ami megy itt a balkánon mivel csak engedik a vakvilágba.

Hm, prémium áron...sztem eleve indokolatlanul magas áron vannak árulva a hőszivattyúk, a komdenzációs kazán ártörténetéből kiindulva többszörösen túlárazva... nyilván most még a hájp időszakát éljük. Ráadásul most még egy csomó gyerekbeteséggel, mint pl. hangos kültérik)

@ prémium áron = az eleve magas árhoz képest még jóval drágábban.

Ugye egy termékért annyit fizet a piac, amennyiért nekik megéri. A valós gyártási költségnek kevés köze van az eladási árhoz...

Nem tudom 400-ért vettem egy jó kis kínai hőszivattyút használtan már 5-6 éve szépen fűti a házat... Padlófűtés plusz radiátor plusz fancol hő leadokkal Ha kell aliexpressen van hozzá alkatrész😊

@@gyenisattila1069 igen, egy ochsner vagy alpha kb 10-15x ennyi. De nem is ugyanaz a kategoria

a következő adásban, ami pénteken jön pont ezt fejtegetjük. Nézd meg! Nekünk vegyesek a tapasztalataink.

Kérdés, hogy a kedvezményből átad-e bármennyit a végfelhasználónak.

Szerinte amelyik háznak spontán 0,5 a légcsere értéke, az nem passzívház, hanem szita, oda kidobott pénz a szellőztető:))

Mármint szerintem.

Szia! Jogos kérdések. Rengeteg a ködösítés attól függöen hogy levegös vagy talajhös rendszert akar eladni neked valaki. Ami biztos, hogy a földövel müködö (nem biztos hogy kút, inkább a szondás rendszereknek van létjogosultsága felénk) rendszerek sokkal alaposabb tervezést igényelnek és valamivel (fúrás, szondák, csövezés) magasabb költséggel járnak. Viszonylag kevesen tudnak ilyen rendszert tervezni, mert ezek pl. több évtizedre elöremutató szimulációt igényelnek a talaj túlhütésének elkerülése végett. Akkor van jó esély arra, hogy viszonylag kevés szondával (2-4db/családi ház) sokáig jól müködjenek, ha nyáron hütés révén a höt visszatápláljuk a talajba. Elönyük, hogy nem függenek a levegö hömérsékletétöl (=viszonylag magas scop) és nincs akusztikai probléma, mert nincs kültéri egység. Ez utóbbi nagyon nagy gond tud lenni a levegösöknél, több gépet le kellett már szerelni vagy át kellett tenni emiatt, persze méregdrágán. A levegöst olcsóbb telepíteni, kisebb szakértelmet igényel ( de csak a szondáshoz képest, mindenkèppen tervezö kell!), ezért sok szaki azt hiszi, hogy egyszerü, aztán jönnek a gondok (tul-/alulméretezett höszivattyu, zaj, fagyás stb). Az tévhit, hogy scop-ban a talajszondást közeliti. Még a legmodernebb német/osztrák propános gépek sincsenek ott, mint egy talajszondás, és ezek nem véletlenül ismeretlenek errefelé (csak a monoblokkos gép kb. 5-8 millió Ft). Az persze igaz, hogy a -15-ös méretezési elavult, de fagyás szwmpontjából kritikusabb a 0 fok környéke (ködös/párás hideg), ahol a leolvasztás sok energiát igényel. Vélemènyem szerint fento okok miatt mérlegelendö, hogy levegös höszivattyut lehetöség szerint csak bivalens rendszerben más hötermelövel együtt telepitsünk (lásd megugró piaci áramárak, melyek elöbb-utóbb megjelennek a rezsicsökkentett árban is), földhöst pedig monovalensként. Szondásnál a szondák összhossza a mérvadó, bizonyos mélység alatt 1x100m=5x20m, de a szondak között van min. tartando tavolsag es a több szonda hosszabb összekötö csövezést jelent. Engedélyezés nem drága (összköltséghez képest), mostanában egyszerüsödött is. Fúrás 100m-es szondára kb. 600-800 ezer Ft szondával, plusz a szerelvények, összekötès. Ár talajfüggö. Figyelmet igényel még a hajtógáz, r410-et kivezetik ezért már megugrott az ára, ha késöbb tölteno kell, viszont a földhösök nagy része még ezt használja. R290 nagyon jó, legmodernebb monoblokk levegösök hasznaljak, viszont robbanásveszélyes (propán) ezért adott töltési mennyiség felett csak kivül használható (lásd monoblokkosok).

​@@mingajoseph5293 Köszönöm a kimeritő választ! Földhőnél az a változat amikor a földbe úgy helyezik el a csöveket mint a házban a padlófűtést? Ha van hozzá hely akkor gondolom az sok pspirmunkatól megkímél.....

@ az a talajkollektor. Viszonylag nagy szabad felületet igényel, hátránya továbbá a sok földmunka, ode nyilván nem lehet ezután építeni, a szintjéig nyúló gyökerü fát ültetni, de még a „hatászónájában“ lévö növényeket (pl. bokrokat) is tönkreteszi, mert kihüti a földet.

​@@mingajoseph5293 Abban az esetben ha ezek a hátrányok nem szempontok akkor ez egy jó megoldásnak számít ha jól értem.

@ mindegyik müködö megoldas, a levegös is, kerdes hogy az adott körülmenyek között mi a müszaki-gazdasagi elvaras es realitas. Talajvizes („kutas“) rendszer az Alföldön nem valoszinü, hogy müködökepes, mert a talajvizszint ingadozik es csökken, de mas orszagban ismerösömnek tökeletesen, magas scop-vel müködik. Öszinten szolva, ha csak füteni kell, hüteni nem, ill. ha hütesre valaki megelegszik az alacsonyabb komfortszintet ado, viszont minden paratartalom mellett üzembiztos split klimaval, akkor meg mindig a gazkazan lesz a legolcsobb. Persze, a gazar is valtozik, de az aram is fog, tekintve hogy a kettö egymastol nem teljesen elvalaszthato.

A törvény nem ezt mondja. A terv a tervező szellemi műalkotása ugyanúgy, ahogyan a dalszerzőé a dal. Te azért fizetsz, hogy azt egy alkalommal egy adott helyen felhasználhasd, azaz egyszer megépítsd belőle a házad. Ez annyira személyhez kötött, hogy valójában a tervező erről a jogáról le sem mondhat, maximum hozzájárulhat, hogy azt a későbbiekben felhasználja.