Japán írásrendszerek: a múlt és jövő tükrében / Japanese writing systems: Past, present and future
Вставка
- Опубліковано 5 жов 2020
- Japán írásrendszerek: a múlt és jövő tükrében
Zopcsák Ferenc kalligráfus előadása
Kalligráfusként a leggyakrabban azt a kérdést kapom az emberektől, hogy mik is ezek a jelek, amiket ecsettel a papírra írok: „Betűk ezek? Netán egész fogalmakat jelentenek? Hogyan használják őket a japánok? Mennyire lehet megjegyezni őket?” - Ennek okán az előadásban arra teszünk kísérletet, hogy betekintsünk a háromféle japán "ábécé" (hiragana, katakana, kandzsi) egymáshoz való különleges viszonyába, kialakulásuk történetébe, illetve választ kapunk pár érdekes kérdésre nem csak jelenkori, de jövőbeni használatukkal kapcsolatban is. Történetüket írásos nyelvemlékek, konkrét nyelvi példák teszik könnyen érthetővé bárki számára.
Az előadás a PTE International Autumn rendezvénysorozat része.
Szervező: PTE Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatóság
-------------------
Japanese Writing Systems: Past and Future
Lecture by Ferenc Zopcsák calligrapher
As a calligrapher, people often ask me the question what the Japanese characters, which I write with a brush, stand for: whether they denote specific letters, sounds, or distinct ideas. Many also wonder how these are used in real life in Japan, and how difficult they are to learn and remember. Consequently, in this lecture I attempt to give an overview of the three writing systems of the Japanese language (Hiragana, Katakana, and Kanji) and their unique relationship to one another, including their births, evolution and future. Historic texts and specific language examples are meant to make their story easy to follow for anyone.
The lecture is the part of the International Autumn series of UP
#japan #callighraphy #pte #internationalautumn #universityofpecs
Szóval ha azt mondanám valakinek, hogy "Sikeresen közösültem egy acélgyártást végző hadifogollyal a finomított ércek mellett, majd nyugat felé vezetett utam"
, az bármilyen nyelven összezavarná az illetőt, de japánul meg főleg.
Így van, igen - ez egy szemléletes példa! :)
Köszönöm szépen az előadást! Tampontokat kaptam a japán írás-olvasás titkainak megértéséhez.
Én köszönöm az érdeklődést! Örülök, ha segített!
Nagyon szépen köszönöm az előadást!
Fantasztikus bemutatása volt - honiként - a Japán írásrendszernek.
Köszönöm, az igazat megvallva szerencsém volt, hogy viszonylag kompakt módon sikerült ezúttal összefoglalni. :)
Huhh, köszönöm, ez elég kemény dió! Kb. 2 hónapja kezdtem önállóan japánul tanulni és még a hiragana felénél sem tartok, a katakanából is csak néhány karaktert ismerek fel, a kanjiból talán, ha 8-at, de más szövegkörnyezetben, mint amiben tanultam nem biztos, hogy felismerném őket. Örülök, hogy - ha nem is élőben, de utólag - láthattam az előadást, mert most már tudom, hogy ebbe több energiát kell fektetnem. Kicsit megrettentem, hogy van még több karakterkészlet is, mint a 3 legismertebb. Mindenesetre örülök, hogy elég lehet 500 kanji megtanulása, az mégsem ~2000. :)
先生 どうもありがとうございました
(Ha jól írom... és használhatom így a tanár titulist.)
Köszönöm - és örülök, hogy érdekesnek / relevánsnak találta az előadást. Tulajdonképpen a 3 írásrendszer az tényleg csak 3, hiszen a Hentaiganától nem kell, megijedni, ők a dinoszauruszok (és tényleg csak történelmi szövegekben találkozik velük az ember, én konkrétan 10 év japán-tanulás után találkoztam velük először - és kb. utoljára). A Furigana meg nem egy új írásrendszer, pusztán a Hiraganának a feliratozós alkalmazása - így valóban nem olyan bonyolult a rendszer. A Hiraganának az a titka, hogy folyamatosan írn kell őket, és akkor sokkal hamarabb elraktározódnak a memóriába. Az 500 kandzsit annyiban csökkenteném még (de ez ne befolyásoljon senkit!), hogy japán tanszékeken az alap nyelvkönyv 317-et tartalmaz, és az ügyesebb hallgatók abból is nagyon színvonalasan tudnak utána delegációkat kalauzolni már az első tanév végén, vagy cserediákoknak segíteni Budapesten - bár ott is a végére a 2000 a cél, de azért ne ijesszen meg senkit a 2000 Kanji. Ezek tanulásában úgy is a fokozatosság a legfontosabb, pont azért, hogy ne ijedjünk meg tőlük. Természetesen papíron illik mindet ismerni, és a legtöbb nyelvtanulónak ez cél is (pl a JLPT japán nyelvvizsgára valóban szükségesek) de a használható nyelvtudás sok máson is múlik, így ne legyen senkinek az ellenérv a japán tanulás ellen, hogy "mindet meg kell tanulni". De aki megtanul 500-at, közben óhatatlanul is felszed mellé még 300-at, az már 800, ami meg már majdnem 1000. Onnantól meg félúton vagyunk, már nem érdemes abbahagyni! :D
És igen, bár én hivatalosan nem vagyok tanár, a 先生 ebben a helyzetben egy megszokott megszólítási forma, de japánban ugyanúgy használják orvosokra, ügyvédekre, írókra/költőkre is.
@@shodostation7943 Köszönöm a válaszait! Ismét lenne egy kérdésem. A Hiragana "きさ" írásmódjában vettem észre eltérést. Néhol az idézett formában látom, máshol pedig az alsó ív teljesen külön áll a ferde szakasztól, mint pl. ahogyan ebben a videóban írja: ua-cam.com/video/wD3FJgij79c/v-deo.html. Ez területileg eltérő, vagy más okból különböző írásforma és melyiket célszerű megjegyezni? (Gondolom, mindet, mert sose tudni, hol jön szembe. :) )
@@tpi7886 Így van, eredetileg a különálló alsó lábszára a さ és き hiraganáknak a hivatalos, de ecsetírásnál gyakran egybeérnek, (körülbelül úgy, mint a latin betűknél a zsinórírásos kis régi "r", ahol vagy van hurok a bal felső sarokban, vagy nincs - ugyanígy előfordul, hogy összeérnek a sítalpak a さ és き esetében a felépítménnyel). Ez főleg nyomtatott írásjegyeknél gyakori - ha egy japánnak ceruzával vagy filctollal kell ezeket leírni, akkor ők különválasztják őket. Területileg nincs megoszlás, mert mindenhol mindkettőt használják, és mindet érdekes megjegyezni, de hogy mi magunk melyiket írjuk, az egyéni preferencia kérdése. Ajánlani talán a külön-talpú verziókat ajánlanám, mert ezt tanítják a japán iskolákban is - de én magam például egybeírom.
Érdekes volt látni, hallgatni. Köszönjük, Feri-san! :)
Örülök, nagyon köszönöm! :)
Kedves Ferenc, annak ellenére, hogy grafikuként épp a kalligráfia miatt jöttem-amiről aztán nem esett szó, nagyon érdekesnek találtam és szívesen néztem végig. (Sajnáltam, hogy vége lett. :-) )
A kallifráfiát meg majd megnézem a youtube csatornáján és/vagy a többi megadott portálon.
Nagyon köszönöm! Igen, a kalligráfia eszközeiről, filozófiájáról is előfordul, hogy tartok előadást - de mivel úgy tapasztaltam, hogy a "hogyan működik a japán írás" témája sokkal többeket érdekel, így végül kifejezetten erre hegyeztem ki a mai előadást.
Olyan kérdésem lenne, hogy habár azt elmodta, hogy a kanji miért nem kiküszöbölhető, de ha monjuk nem tartanák meg a szavak kiejtését hanem újakat kreállnának? Például: ha megtartjuk a seikot( fémiparnak akkor a finom érchez hozzáadunk egy karaktert hogy mást kapjunk: seikon vagy valami), mivel 46 karakter van a hiraganában, ha csak 40-el számolok már 64000 3 betűs szót kapok és 2,5 millió négy betűset. Vagy ez már annyira mesterséges beavatkozása lenne a nyelvbe, hogy soha nem is merült fel ( mivel Japán egy rendkívül hagyomány tisztelő ország.)
Kedves László, ez egy merőben eredeti gondolatmenet - sajnálom is kicsit, hogy nem nekem jutott eszembe először. Viszont a nyelvek természetüknél fogva nagyon nehezen irányíthatók mesterségesen, példának okáért ha belegondolunk, hogy az Eszperantó mennyire tökéletesen megalkotott nyelvnek indult, aztán mégsem sikerült világuralomra törnie még egy, az innovációra igen nyitott, nyugati típusú társadalomban sem, akkor nem nehéz elképzelni, hogy a tradíció és a hagyomány tiszteletét mesteri fokon űző japánok mennyire volnának nyitottak új szavakat kreálni. Meg ha az azonos alakú szavakat akarnák elkerülni a nyelvújítással, akkor is gyakorlatilag a nyelv 80%-át meg kellene reformálni, ami már statisztikailag is egy mamutfenyő-dzsungel méretű fának tűnik - ebbe bizony nem szívesen vágnék bele semmilyen fejszét (de még láncfűrészt sem). :)
Kedves Zsolt! Nekem a 'seiko'-val kapcsolatosan merült fel egy kérdés. Említetted, hogy ha azonos témakörben ez a szó két különböző jelentéssel van jelen, akkor a kanji segít a jelentés elkülönítésében. A kérdésem az, hogy mi van akkor, ha valaki élőszóban hallja ezt a szót egy azon tárgykörön belül?
Kedves Gergő, igen, élő szóban ez sokkal kevésbé probléma, mert a beszélgetésnek nem csak a helyszíne, hanem az ideje is kötött, illetve a beszélők nyelvi/kulturális/történelmi/szakmai előismerete is nagyon jól behatárolja, hogy mikor mire kell gondolni. Írott szövegeknél lesz kifejezetten fontos a Kandzsi, hiszen ott már nem csak térben (akár országokon, kultúrákon keresztül), hanem időben is (akár évszázadnyi) nagy különbség mutatkozhat - itt ha csak Hiragana volna, az már nagyban nehezítené a megértést. Az élőszavas beszélgetésben egy másik gyakori opció, hogy visszakérdezünk, és ha elsőre nem is világos, hogy melyik szóra kell gondolni, egy keresztkérdés után tiszta víz kerül a pohárba, így társalgásban ez nem okoz különösebb nehézséget.
@@shodostation7943 Köszönöm szépen!
@@ggoda16 Én egy kedves kis-ismerősömtől hallottam, aki nemrég jött haza cserediákként, hogy gyakran fordul elő, hogy az emberek a metróról leszállva ha keresnek valamit, akkor a tenyerükbe rajzolják az ujjukkal a Kanji-t, amit éppen keresnek shoppot vagy áruházat vagy bármit, mert így egyértelmű.
@@szaboszabolcs8627 Igen, ez szintén a szűkös hangkészlet folyománya, hiszen ha csak kimondaná, akkor nem biztos, hogy ugyanarra gondolnának azzal, akitől útbaigazítást kér - de ez a szituáción is múlik, illetve azon, hogy mennyire ritka neve van az adott helynek.