INGATLAN ÉRTÉKÁLLÓSÁG, MOBILHÁZAK, ÁTLÁTHATÓSÁG

Поділитися
Вставка
  • Опубліковано 14 жов 2024
  • Az építőiparban számos kérdés merül fel, amelyekre nem adható egyértelmű válasz, mivel több lehetséges megoldás is létezik. Ilyen esetekben különösen fontos, hogy átfogóan tekintsünk az építőiparra.
    Sok problémát nem tudunk megfelelően megoldani, ha csak egy adott részterület ismeretére támaszkodunk. Mai adásunkban is igyekeztünk szélesíteni a látókörünket, és válaszoltunk a hallgatói kérdésekre.
    #buildcast #eladotelek #építkezzokosan #várhelyitibor #generálkivitelező #mobilház #könnyűszerkezet #könnyűszerkezetes #építészet #építész #property #ingatlan #ingatlanszakértés #családiház #építés

КОМЕНТАРІ • 7

  • @peterjonescsatorna
    @peterjonescsatorna 2 місяці тому +1

    nag yon érdekes témák. köszönjük

  • @Gnor27
    @Gnor27 2 місяці тому +2

    Lehet hülye kérdés de az építőanyagokról nem csinálnátok egy összeállítást? Az ember már nem is tudja miben gondolkodjon. Sok szépet mondanak a mészhomok tégláról de legalább kétféle legóház rendszer gyártó van, viszont szép és jó a rönkház is, a földházaknak talán jobb a beton, viszont a szalmaházak technológiája is érdekesnek tűnik megfelelő vázzal, aztán az ember elgondolkodik azon is hogy a vert falas megoldás lehet hogy élhetőség és klíma szempontjából tényleg a legjobb ahogy mondják, aztán meglátja azt hogy van ház előregyártott betonelemekből is és olyasmiből is mintha betonba kevert hungarocell falak lennének 60-80 centi falvastagsággal és kb egy nap alatt épül fel a ház, majd az ember elkezd kombinálni hogy vajon a beton vázszerkezetű hidraulikusan préselt vájogtégla kombinációja mennyire lehet jó ötlet.... Rengeteg anyagra mondanak szépet és jót, és ma valahol az a cél hogy az építészet technikai fejlődése érje utol a régi idők elveszett tudású építészetét egyes komfort jellemzők terén, miközben modern és kiküszöböli annak hibáit. A 80-as években pl olyan házak épültek amik modernebbek és tartósabbak mint egy vájog parasztház csak éppen mindent elfelejtettek és az ablakoknál nincs árnyékolás, a szerkezet hideg és hőhidas, és sok gáz kell a kifűtéséhez is. A párát rosszul kezeli és a modern szekrényekben amik már nem lábakon állnak és szellőző sincs rajtuk, penészednek a ruhák mert a fal és a padló is elhúz. Egy mai vázkerámia téglás ház megfelelő szigetelőréteggel vagy egy könnyűszerkezetes ház pl vagy nem olcsó vagy kell bele a légkondi mert meg lehet pusztulni benne nyáron, és ha párás a levegő és nincs gépészet akkor az ugyanúgy ott marad velünk és ha rossz a párazárás akkor csak a gond van vele. Szóval a lényeg hogy volt egy időszak ahogy nézem, amikor elfelejtődtek a miértek és olyan problémák jöttek elő tömegesen amiket a régi elavult technológiák simán kezelni tudtak, igaz ott más jellegű kihívások voltak mint pl. a rágcsálók, vagy a víz.
    Bejöttek pár éve a köztudatba olyan fogalmak mint a légtömörség, a hőtároló tömeg, vagy az üvegfelületek árnyékolása. Ezekkel régebben senki nem foglalkozott. Van olyan tudásunk jelenleg ami a régi technológiák előnyeit számontartja és azt meg tudja feleltetni a ma elérhető anyagokkal és technológiákkal? Közhelyként emlegetik pl hogy a kisméretű téglának rossz a hőszigetelő tulajdonsága, csakhogy a kb 200 évvel ezelőtti ház amit alső szintig bontottak felújításkor több mint 1 méter vastag volt a kisméretű téglákból rakva. Probléma a vízszigetelés is, aminél elvileg régen azért nem volt baj mert nem volt beszigetelve a lábazat így pár téglasor fölé nem szívott fel az alap vizet. stb.
    Aztán mintha mindent elfelejtettek volna és olyan házak épültek amiken volt terasz meg erkély meg egy csomó hőkivezető szerkezet, szigetelés nélkül. Ma persze minden új ház szigetelt. Bár lehet hogy a szellőzés a gyenge pont.
    El fog jönni az idő amikor a hangvezetés és a hanggátlás is tervezési szempont lesz. Mert az amikor egy megengedett csap is hallatszik két helyiséggel arrébb, az valahogy nem túl jó.
    Arra gondoltam hogy kéne egy átfogó képet adni arról hogy mik a fő célok, melyik technológia miért jó miért nem jó, illetve melyik olcsóbb melyik drágább és melyik kombinálható. Hogy legalább a laikus átlagembernek legyen némi fogalmi elképzelése hogy miből választhat. Mert gondolom van egyfajta általános trend de nem mindig az a jó ami elterjedt. Pl az emberben felmerül az hogy Durisol-ból lehetne-e házat építeni? Olcsóbb lenne az olyan tégla? Vannak anyagok amikből falazóelemet gyártanak megrendelésre, de olyan formára amilyenre az ember akarja. Mi van ha pl a hungarocell-beton legóházat hasonlóképp akarja valaki megépíteni csak más anyagokkal. Vagy 3D nyomtatná az egészet betonból. A lépcsőnket dermesztett betonból készítették. Abból lehetne házat építeni amit beszigetelnének?
    Ma mindenhol csak az EPS meg az XPS szigetelést látni, néhol kőzetgyapotot. De anno a Hereaklith volt a csúcs. Ma már nem használják? Aerogél-szövet néven is van szigetelőanyag, amit nem tudok értelmezni mert maga az aerogél szigetelőanyag a világ egyik legjobbja, van szórt változat is, de hogy szövet... Állítólag van olyan szigetelőanyag ami pár milliméterben tudja azt amit a 10 centis XPS... Melyik szigetelés vagy melyik falazat véd jobban a radon sugárzás ellen? Egyáltalán sugároznak még a beton elemek mint régen a salakbetonból készültek? Melyik falazat árnyékolja le jobban a rádióhullámokat? A betonszerkezetekből is többféle adalékanyagos létezik és minden gyártó próbálja győzködni a vásárlókat hogy az övét tegye bele.
    Az ember megnéz egy régi dísztéglás épületet és nem tudja elképzelni hogy azt hogy lehet kifűteni, vagy egy terméskő falazatút. Bár láttam olyant hogy két fal van a kettő közt pedig szigetelés. Miért építenek pl olyan betonfalat amiben a beton a habarcs, vagy valami cementes habarcs és tüzifa hasábokból áll a fal ezzel a habarccsal megépítve. A habosított üveggranulátumokat lehet pl aljzatnál fagy falazatnál használni?
    Lehet ez hogy megkérdeztem a fél világ működését, kicsit sok és zavaros de a youtube ezen évtizede úgyis az oktatásról szól, szóval ha mindent nagy vonalakban össze lehetne hasonlítani mindennel az talán adna egy megnyugtató rálátást. Vagy a megrendelő csak elmondja az igényét és a keretösszeget és mindent a tervező szab meg? Van olyan hogy olcsósított építészet?
    Na mindegy is. Talán átment a kérdés lényege. :)

    • @BuildCast-VarhelyiTibor
      @BuildCast-VarhelyiTibor  2 місяці тому

      Köszönjük a kommentet. Ahogyan írtad is ez nagyon sok egyszerre és rengeteg téma ötletet is felvettél. Pár műsort lehet szánunk erre.
      Amit nagyon sokszor szoktam mondani, hogy az embereknek nem kéne ennyire a részletekkel foglalkozni, hiszen azok a kérdések amiket feszegetsz valóban sok összetevősek. Ideális esetben nem egy szerkezetet kéne kiválasztani és ahhoz igazodni, hanem megismerni az igényeket és ahhoz egy olyan épületet tervezni, ami minden igényt kielégít. Ez fogja aztán meghatározni, hogy milyen tartószerkezetet, milyen hőszigetelést és milyen megoldásokat használunk.
      Jól látod, ez a tervezőknek kéne a legyen a dolga. DE sajnos itthon a tervezők jelentős része ezekkel nem foglalkozik, mert meg kell élnie, így akkor tud pénzt keresni, ha mindig a szokásos megoldásokat tervezi be, ami egyszerű számára és kevésbé érdekli, hogy mi szolgálná leginkább az ügyfeleket.
      Régebben mis is "kilóra gyártottuk a terveket" de ez így szerintem nem nyerő. Mostmár évente elvállalunk egy-két házat, amit megtervezünk és meg is építünk.
      Sajnos a tervezésért amennyi pénzt el kéne kérni, ahhoz hogy egy megfelelően felkészült csapat, azt Magyarországon csak a "kiválasztottak" tudják megfizetni, ha egyáltalán megakarják. Sajnos a szakma is rosszul mutatja be a tervezés hozzáadott értékét és a legtöbben csak azt látják, hogy kell egy papír az építésztől és azt bízom meg, aki az olcsóbb. Nagyon sokan vannak, akik ennél többre vágynak, azonban a magyar helyzet ritkán engedi meg azt, hogy a minőségi elvárások az előtérbe kerüljenek.
      A gyártók meg ugye azt csinálják, hogy valamit el akar adni, mindent aköré csoportosít és felültet a "marketingvonatra", amiről nem tudsz leszállni. Ha valaki mellett leteszed a voksodat, akkor nagyon nehéz váltani akár technológiát, akár kivitelezőt. Szóval ezzel járhatsz jól és rosszul is.
      Köszönöm a tippeket és a témajavaslatokat, biztosan foglalkozunk ezzel és teszünk ki még ilyen videokat is.

    • @Gnor27
      @Gnor27 2 місяці тому +1

      @@BuildCast-VarhelyiTibor Festéket kerestem műanyagra. Azt ugyan nem találtam mert túl logikus lenne felület szerint kategorizálni a termékeket de egy csomó mást találtam. Nem is tudtam hogy van ékszíj feszesítő spré amitől a régi rossz ékszíj újra használható lesz. Találtam kerámia alapú sprét is és egy csomó új fejlesztést. Nem is tudtam hogy léteznek. Kb mindennel így van. Az ember nem is tud az új fejlesztésekről. Pl nem is tudom hányan tudnak páraelnyelő belső falfestékről, ami állítólag négyzetméterenként fél liter vizet nyel el.
      Ugye azért mondtam hogy lehet hogy meg kéne határozni a főbb igényeket aztán pedig bemutatni pár anyag kombinációját amit pl hagyományosan nem szoktak keverni. Mintha bejönne egy új alapanyag a konyhába és nagyon lassan kezdenének belőle műst is főzni mint a megszokott.
      Szerintem ami a leginkább nyerő vonal lenne az az olcsóság. Pl sok más termék esetében lehet látni hogy olcsósítanak. Pl a ruha csak belül pamut, kívül műszál. A memóriahabos matrac pedig csak 5 centis fedőmatrac. A lábos nem koracél, hanem festett aluminium. Ugyanez eljátszható az épülettervezésben is? Vannak olyan öszvérmegoldások amiket eddig soha senki nem próbált ki? Sok tanulmányépület készült eddig is ami aztán annyiban is maradt. Rengeteg új és érdekes technológiát próbáltak megvalósítani. A fő gond az az hogy az ember nem látja át. Mégis ki az az érdeklődő, tudatos vásárló aki elhiszi a mérnöknek hogy az úgy jó, anélkül hogy valós tudása lenne az adott technológiáról? Oké hogy az átlagember elhiszi, de biztos vannak sokan akik számára fontos az ismeret. Pl én is több orvost kérdeztem meg mindig erről arról, és bár ők képzett szakemberek, mégiscsak volt mit árnyalni az összképen. A világon mindennel így van. Az egyik videó a betoncserepet isteníti a másik meg az alu cserepet. Amelyiket előbb nézi meg az ember azt fogja jobban favorizálni. De vajon lehet úgy valós képet kapni hogy az objektív összehasonlítást senki nem teszi meg? Mondják hogy almát hasonlítani körtéhez nem lehet de pont hogy azt lehet mert lényegi eltérések vannak. Én azt gondolom hogy egy átfogó kép kialakítása nagyon fontos lenne. És az is hogy az árakról beszéljünk minél többet. Azt mondják hogy ma egy 100 nm es ház tervrajzainak elkészítése 1,5-2,5 millió Ft. Ezt az átlagember nem hiszi el és számukra ez nagy összeg. De ha hozzá van szoktatva akkor szeintem ez mindenkinek jó lesz. Tevezőknek és ügyfeleknek egyaránt.

    • @BuildCast-VarhelyiTibor
      @BuildCast-VarhelyiTibor  2 місяці тому

      Ez egy nagyon bonyolult téma, de azért érdekes, mert amúgy tényleg itt van elásva a kutya...
      Van egy itthon nem túl elterjedt megközelítés.
      Egy nemzetközi mérnökszervezet a FIDIC egyik rendszere. Ebben arról van szó, hogy a megrendelő nem mondja meg, hogy a kivitelező milyen anyagot használjon, milyen technológiát alkalmazzon, hanem csak azokat az elvárásokat fogalmazza meg ami neki számít.
      I
      llyenek pl az épület éves energiafelhasználása, belső hőmérséklet és légállapot, területi igények és még lehet sok száz egyéb paraméter, amit lényegesnek titulálnak. Ez egy mérhető és tervezhető paraméterek. Innentől kezdve pedig a kivitelező eldönti, hogy adott kereten belül melyik a legjobb megoldás.
      Hogy érthetőbb legyen valós eset: Az ügyfél jelezte, hogy grafitos hőszigetelést akar a házra. Megkérdeztük miért, pusztán azért mert egy fórumon azt olvasta, hogy az jobb. Önmagában ez így nem biztos, hogy megállja a helyét. Ugyanis akkor szoktunk grafitosat alkalmazni, ha számít az a néhány megnyert négyzetmtéer. De a végén amikor lakik az épületben, valójában nem fogja látni és érezni a különbséget. Felhasználói szempontból tehát az alkalmazott anyagnak nincsen jelentőssége. Ugyanis itt a valós elvárás a megfelelő hőszigetelő képesség.
      Véleményem szerint pont az ilyen marketingvonatokra nem szabad felülni. Azért van a szakember, hogy ezeket ismerje és megoldja, a végén pedig azt meg lehet mérni, hogy a lényeges paramétert (rétegrend hőszigetelő képessége, vagy végső soron az épület éves energiafelhasználása) teljesíti-e a szerkezet.
      Sajnos itthon nagyon nem így gondolkodunk, pedig ha nem is mindig számos esetben előnyösebb lenne.
      Ezzel csak az a probléma, ehhez egy valóban hozzáértő mérnök kell, aki nem a legolcsóbb lesz. A legtöbb megrendelő viszont azt sem tudja eldönteni, ki számít hozzáértő mérnöknek, akire lehet hallgatni.
      Hamarosan pont ezért a csatornát átalakítjuk, hogy sokkal több ilyen infót tudjunk megosztani és elvenni a fókuszt azoktól a fotelhuszároktól, akiket nem lehet visszaellenőrizni, hogy mi alapján add tanácsot.

  • @skaterflacon
    @skaterflacon 2 місяці тому

    Onnan tudom hogy áll az ingatlanpiac, hogy egyre több ingatlanos video készül.

    • @BuildCast-VarhelyiTibor
      @BuildCast-VarhelyiTibor  2 місяці тому

      Viszont mi nem ingatlanosok vagyunk :) Azonban nem csak az ingatlanpiac áll, hanem az építőipar is... Ez amúgy nem jó vagy rossz, hanem vannak előnyei és hátrányai is.
      Egyébként foglalkozunk csomó más építőipart érintő témával, pl pénzügyekkel is, bár mind építőipar és ingatlanpiac vonatkozásban...
      Amúgy nem biztos, hogy csak azért van sok ingatlanos video, mert áll a piac...
      Ennek lehetnek akár marketinghatékonysági okai is.
      Kár titkolni mi is ilyen céllal kezdtük el. Aztán hamarosan tovább fogunk lépni...