Csak egy gyors kérdés: mi számít élet bizonyítékának? Csak mert gondolom az atmoszféra elemzéssel közvetlen bizonyíték nem lehetséges, vagy igen? Mert eddíg mindíg úgy volt, hogy 'igen, ez jele lehet az életnek, de amúgy ezek az anyagok más folyamatokból is kialakulnak...' Egy ezzel foglalkozó cikk linkjét is meg lehet osztani, ha az kényelmesebb
Szia András köszi a lehetőséget! Optikai tartományban mennyire is dolgozik majd, arra gondolok, hogy ha valamilyen civilizácó hajója, űrszemete sodródna a látómezőjébe, felismerhető lenne számára? Vagy ez inkább a mi szemünkön múlik majd?
@@Throrma Tobb elem is van ami utalhat elet jelenletere. Az oxigen jelenlete egy fold-szeru bolygon ami a lakhato zonaban kering, elegge eros jel lenne, de nem egyertelmu. Oxigen elegge reaktiv elem, igy sokaig csak ugy maradhat az atmoszferaban, ha folyamatosan termelve van. De nem csak elet tudja termelni. A foszfin is egy jelzo molekula. De tudtommal egyertelmu jel, kommunikacion kivul, nem letezik. De pozitiv jelzok vannak.
@@davidkiss6624 Elegge nagy szemet-kupacnak kene lennie hozza vagy nagyon kozelinek. Es ha az is lenne, az infravoros jobb erre a celra. De, ha oszintek vagyunk, lassuk be, ilyenre az esely igencsak minimalis. Ha egy valamit mutatnak ezek a felvetelek, az az, hogy akkora a csillagkozi tavolsag, hogy direkt kommunikacio csillagkozi lenyek kozt szinte kizart.
Örömmel nézem az emberiség tudásvágyának, a jelenlegi legfejlettebb technológiánk, által nyújtott sikereit. Gratuláció mindazoknak akik, a legjobb tudásukat belefektetve, segitik az emberi haladást.
Köszönjük. Apróságnak tűnik egy ekkora teleszkópon amit személyenként hozzátettünk, de mindenki próbált maximumot nyújtani. Csak így sikerülhetett és sikerült is.
Nagyon köszönjük András! Remélem, hogy nem csak a magam nevében mondom azt, hogy gyere máskor is! :) Egészen hihetetlen, mintha újra kinyitották volna előttünk azt az ablakot amelyen keresztül láthatjuk önmagunkat, hogy milyen aprók és egyben egyedülállóak vagyunk. Örsnek jobbulást és várjuk az ő "élmény" beszámolóját is!
46:38 Szabi, én sem tudom mit látok. Csillagok. Jóvan, szép, és akkor mi van....mondhatnám :D de nem mondom, mert bár laikus vagyok azt tudom hogy mekkora előre lépés, de ezt nem a képből tudom, hanem pl. ebből a beszélgetésből. Átlag ember nem hallgatja végig, pedig így szakértő magyarázatával, az ő szemén keresztül érdekes. Én amúgy alapvetően majd a tudományos publikációkat várom a szép képeken túl, hogy mi újat tudtak meg az okosok ezekből a felvételekből, adatokból.
" Végtelen: nagyobb, mint a valaha létezett legnagyobb dolog, továbbá nagyobb sok egyéb dolognál. Nevezetesen sokkal nagyobb, mint az elképesztően óriási, a baromi nagy és a "Hű, ezt nézd meg, mekkora!". A végtelen olyan nagy, hogy hozzá képest a nagyság maga is eltörpül. Olyasmiről van szó, amit a gigantikusszor kolosszálisszor lélegzetelállítóan hatalmas képzetével tudnánk érzékeltetni. " Douglas Adams: Vendéglő a világ végén. Imádom, hogy András és Örs úr is micsoda lelkesedéssel állnak hozzátok. ( Ők is Spacejunkie-k szerintem... :D ) Alig várom a következő videót....
Nagyon jò volt az adàs, vàrom az Örsel történő verziót is. Màr csak az algoritmus kedvèèrt is született ez a komment. Egy gyors kérdès, ugyebàr a Föld kering a nap körül, a nap meg a galaxis közèppontja körül, hogyan kèpes akkor a JWST az L2 pontban maradni? Ott marad egyàltalàn ez a 20-25 év alatt? Vagy ehhez kell az üzemanyag? Milyen üzemanyaggal működik? Tudom nem a kèpekkel kapcsolatos kèrdèsek, de ètdekelne. A kèpekkel kapcsolatban, pedig az èrdekelne, hogy mièrt van az, hogy ugyebàr a kèpeken egy egy csillag nagyon fènyesen làtszik a galaxisok mellett, között, mikor a galaxisok is tele vannak csillagokkal. Ezek a csillagok sokkal közelebb vannak, vagy mi a magyaràzat? Előre is köszi a válaszokat.
A Naprendszernek a galaxis kozepe koruli keringeset vegyuk is ki az egyenletbol; a lenyeg itt a Nap, Fold, JW harmas rendszer ehhez a kerdeshez. Az L2 (mint az L1 es L3-as pont) es kvazi-stabil pont, mint pl egy auto a domb tetejen. Kicsit meglokod onnan a testet, es elindul a gravitacios vonzas iranyaba. De, kisebb lokesekkel, mindig vissza lehet tolni a kvazi-stabil pontba a testet. Ugyanezt csinaljak a JW-vel. Igazabol egy kor-palyan kering a Naprendszer sikjaval merolegesen az L2 korul. Eppen ezert kell az uzemanyag (illetve a momentum-dump-ra is), es eppen ezert volt kerdeses, hogy mennyi uzemanyag marad a kezdeti palyara-allitas utan. Mivel az annyira sikeres volt, maradt egy csomo es hosszu eletu lesz a tavcso. A csillagok amik fenyesen latszanak, azok a mi tejutrendszerunkon (a mi galaxisunkon) belul vannak. A hatter galaxisok meg nagyon messzi masik galaxisok. De ha a tavoli galaxisnak pl. nagyon fenyes a magja, az is adhat ugyanolyan diffrakcios kepet.
2 irányban stabilan tartja a föld a Webbet, 1 irányban, a nap-föld irányában korrigálni kell folyamatosan a pályát hogy ott maradjon. Ehhez (is) kell az üzemanyag.
Nagyon jo volt de sokkal elvezhetobb lenne ha a tudost hagyna beszelni, sokszor beszel hozza beszed kozben kerdez tole latszik, hogy figyelmen kivul hagyja de bezavarja...
Koszi az eszrevetelt! Ez egy beszelgetos musor, ezert lazabb formatumu. Persze szubjektiv, hogy kinek hogy tetszik, ezt megertem. Viszont egyreszt mi is marha kivancsiak vagyuk, masreszt olyan kerdeseket probalunk feltenni, ami az nezoket is erdeki. Ezert resze a musornak, hogy nem csak a meghivott kutatok beszelnek, hanem egy parbeszed folyik. De vettuk az adast, probalkozunk mindenki szamara szeretheto, ertekelheto musort kesziteni. Szabi
Úgy csodálkoztok rá hogy mennyi galaxis van az adás elején,mint a kisgyerekek,pedig ezt már évtizedek óta tudjuk,de csak ha visszamegyunk a hubble 20 évvel ezelőtti deep fieldjèig.
Én a mai napig rácsodálkozok. Pont ezért fantasztikus az egész Univerzum. Mert akkora számok vannak benne, hogy felfoghatatlan és 20 év múlva is ráfogok csodálkozni.
@@ezavelemenyem lehet hogy rooszul fogalmaztam,csak azt akartam mondani hogy a párbeszed az adás elején azt sugallja mintha a jwst tárta volna fel hogy mennyi galaxis van az univerzumban. Lehet persze a Webb képeit csodálni,de a teleszkopnak köszönhetően nem az lesz a tudományos szenzáció hogy sok a galaxis az univerzumban.
Szerintem felreertetted a reakcionkat, nem allitottuk olyasmit, amit emlitesz, az adas soran megmutattuk a Hubble Deep Field felvetelet is, amin egyertelmuen latszik, milyen sok galacist orokitett meg az ikonikus Hubble is. Egyszeruen a felvetelek reszletgazdagsagan nem tudtunk napirendre terni 😊 Szabi
@@spacejunkieH lehet hogy félreértettem,de nem is akartam én kellemetlenkedni,csak irigylem a lelkesedést:) Gratula a műsorhoz,mindig nézem! Van egy vietnamban elő lelkes nézőtök!
@@stanoli1 Fantasztikus dolog, hogy ilyen tavolrol nezel minket. Nem kellemetlenkedtel, szives valoszolunk noramalis eszrevetelekre 😊 Koszonjuk, hogy neztel minket 🙏
sajnos én új információt nem találtam ebben a videóban, az evidenciákat meg minden fényképnél nem kéne kitárgyalni... igazi felfedezést nem tapasztaltam, a JW űrtávcső, nem egy óvoda, ontania kéne a képeket... elnézést, ha valaki most lát először ilyen képeket!
Ne magad vedd alapul, sok ember el, akinek a vilagot jelentik ezek a felvetelek. Azt azert csak latod, milyen potencial van a tavcsoben? Hogy ilyen felveteleket meg soha nem latott az ember ilyen reszletesseggel.
A galaxisról 13,1 milliárd év kell hogy ide érjen a fény, de az anyag távolodásának sokkal sokkal több kell. Vagyis a galaxisok a fény indulásakor majdnem mostani távolságban voltak. Akkor a 13,8 miilárd éves ősrobbanás elmélet bukott.
A robbanás már régen megdőlt. Manapság inkább felfúvódás elméletnek mondják, mert nem az anyag robbant, hanem maga a téridő terjedt ki, és terjed a mai napig is, benne az anyaggal. Ennek következtében pedig az a galaxis amit 13.1milliárd fényévre látunk, 13.1milliárd évvel ezelőtti állapotában, azóta már 30milliárd fényév távolságra járhat a tér tágulása miatt. És a felfúvódás elméletnek ez a másik érdekessége. Akár végtelen nagy is lehet az univerzum. A 13.8milliárd fényév csak az a távolság ameddig képesek vagyunk elméletben ellátni. Távolabb nem, mert azon a határon túl a fénynél gyorsabban távolodnak tőlünk a dolgok. Viszont ez az idő is elég hogy lássuk, hogy a korai univerzum sokkal kezdetlegesebb állapotban volt, és ebből következtethetünk a kiindulási korára.
@@lacikeri3102 Ezzel egyetértek. Ami a problémám hogy mintha az elméletben nem lett volna különvéve a fény és az anyag sebessége. A fúvódás kezdeti szakaszából a fény már rég eltünt. Valahogy nem gondolom hogy a 13 mill. évvel ezelőtti galaxis kezdetleges lett volna. Gyors fejszámolással szerintem az univerzum sokszáz, esetleg ezer millárd éves is lehet.
@@laczouser2970 Nos én csak biztatni tudlak hogy publikáld az eredményeidet, hátha az lesz az elfogadott. Nekem is vannak kozmológiai elméleteim arra hogy az univerzum nem is tágul, csak a fény lassul ahogy a téridőben halad, és ebből adódik a vörös eltolódás, meg az is lehet hogy egy fekete lyuk belsejében élünk, ahol az eseményhorizontnál megfordult az idő iránya, és valójában éppen összeroskadunk egy szingularitásba, csak ellentétes időérzékelés miatt tágulásnak látjuk. De egyenlőre a legjobban alátámasztott és mérésekkel igazolt elmélet a felfúvódás. Viszont az eddigi írásaidból arra következtetek hogy te ezt egyenlőre nem érted, félre érted. Ebből adódnak a sejtéseid. Itt egy elég jó és érthető magyarázat, aminek részleteivel ugyan vitatkoznak más tudósok, de nagy vonalaiban elég jó magyarázatot ad. ua-cam.com/video/jLk0N0DS8VA/v-deo.html Ez kevésbé radikális, és kevésbé érthető (a közérthetőség felületessége miatt), de még mindig jó magyarázat. ua-cam.com/video/1uRqo58D_a0/v-deo.html
A teret nem lehet görbíteni. Alapból görbe. (mint egy gömb) Az elfolyt fény pedig a nagy tömegvonzás miatt van. Mivel a fotonnak is van tömege a nagy tömegvonzás eltéríti a foton útját, ezért nem egyenesen jön a fény.
Ez a Newtoni elmélet, ami bizonyos határok között mai napig működik, de nem ad magyarázatot pl. a Merkur pályájának eltérésére. Erre Einsten relativitás elmélete adott pontos elméletet és számításokat, így bár valóban komplikáltabb, de a görbült téridő elmélete jelenleg az elfogadott és ez is van használatban. Gyakorlati oldalról. GPS műholdak képtelenek lennének pontos helyzetmeghatározásra ha nem a relativitás elmélettel számolnánk, hanem a Newtoni fizikával. Kicsi az eltérés, de a GPS méréseinél ez is hibát okozna.
@@lacikeri3102 köszönöm, nekem már nincs türelmem így kifejteni valakinek aki ahhoz is lusta, hogy utána nézzen...🙂 Annyit még hozzátennék, hogy maga a téridő sík, ez is viszonylag könnyen ellenőrizhető háromszögeléses módszerrel.
@@jakabfan Igen egy szinte végtelen nagyságú gömb kis részére ha ránézel az is síknak tűnik. Földre leteszek egy papírt síknak tűnik, pedig felveszi a föld görbületét. Ezért nem sík.
@@randlilaszlo756 még mindig földhözragadt vagy... Ha az általad említett gömbön létezne az univerzum akkor egy háromszög szögeinek összege több lenne mint 180 fok, de mivel az általunk tapasztalt világban pont annyi, tényszerűen kijelenthető, hogy sík. De ezt támasztja alá a gyorsulva tágulása is. A többinek mostmár tényleg magadtól nézz utána...
Elnezest, hogyha nem jutott ido minden kerdesre. Kerdezzetek itt!
Csak egy gyors kérdés: mi számít élet bizonyítékának?
Csak mert gondolom az atmoszféra elemzéssel közvetlen bizonyíték nem lehetséges, vagy igen? Mert eddíg mindíg úgy volt, hogy 'igen, ez jele lehet az életnek, de amúgy ezek az anyagok más folyamatokból is kialakulnak...'
Egy ezzel foglalkozó cikk linkjét is meg lehet osztani, ha az kényelmesebb
Szia András köszi a lehetőséget! Optikai tartományban mennyire is dolgozik majd, arra gondolok, hogy ha valamilyen civilizácó hajója, űrszemete sodródna a látómezőjébe, felismerhető lenne számára? Vagy ez inkább a mi szemünkön múlik majd?
@@Throrma Tobb elem is van ami utalhat elet jelenletere. Az oxigen jelenlete egy fold-szeru bolygon ami a lakhato zonaban kering, elegge eros jel lenne, de nem egyertelmu. Oxigen elegge reaktiv elem, igy sokaig csak ugy maradhat az atmoszferaban, ha folyamatosan termelve van. De nem csak elet tudja termelni. A foszfin is egy jelzo molekula. De tudtommal egyertelmu jel, kommunikacion kivul, nem letezik. De pozitiv jelzok vannak.
@@davidkiss6624 Elegge nagy szemet-kupacnak kene lennie hozza vagy nagyon kozelinek. Es ha az is lenne, az infravoros jobb erre a celra. De, ha oszintek vagyunk, lassuk be, ilyenre az esely igencsak minimalis. Ha egy valamit mutatnak ezek a felvetelek, az az, hogy akkora a csillagkozi tavolsag, hogy direkt kommunikacio csillagkozi lenyek kozt szinte kizart.
@@andrasgaspar3889 igen, erre voltam kíváncsi! Köszi
Örömmel nézem az emberiség tudásvágyának, a jelenlegi legfejlettebb technológiánk, által nyújtott sikereit. Gratuláció mindazoknak akik, a legjobb tudásukat belefektetve, segitik az emberi haladást.
Köszönjük. Apróságnak tűnik egy ekkora teleszkópon amit személyenként hozzátettünk, de mindenki próbált maximumot nyújtani. Csak így sikerülhetett és sikerült is.
Nagyon köszönjük András! Remélem, hogy nem csak a magam nevében mondom azt, hogy gyere máskor is! :) Egészen hihetetlen, mintha újra kinyitották volna előttünk azt az ablakot amelyen keresztül láthatjuk önmagunkat, hogy milyen aprók és egyben egyedülállóak vagyunk. Örsnek jobbulást és várjuk az ő "élmény" beszámolóját is!
Koszi! Elvezek magyarul is ismeretterjszetni igy 16 ev tavollet utan!
Köszönöm! Javulok, jövök, mesélek!
Vártam nagyon ezt az adást, és nem csalódtam. Köszi, srácok! ♥️
Andris jó helyettes volt! Örülök hogy ezt írod! ;-)
Szuper volt!!!!
Milyen felbontású képek készíthetőek a födről? Lehetséges-e kockázat nélkül ilyet készíteni?
Fantasztikusak vagytok sràcok!!
Nagyon kedves tőled, köszönjük! 🙏
Na tök jó volt!
46:38 Szabi, én sem tudom mit látok. Csillagok. Jóvan, szép, és akkor mi van....mondhatnám :D de nem mondom, mert bár laikus vagyok azt tudom hogy mekkora előre lépés, de ezt nem a képből tudom, hanem pl. ebből a beszélgetésből. Átlag ember nem hallgatja végig, pedig így szakértő magyarázatával, az ő szemén keresztül érdekes.
Én amúgy alapvetően majd a tudományos publikációkat várom a szép képeken túl, hogy mi újat tudtak meg az okosok ezekből a felvételekből, adatokból.
Azok is jönnek, nemsoká!
" Végtelen: nagyobb, mint a valaha létezett legnagyobb dolog, továbbá nagyobb sok egyéb dolognál. Nevezetesen sokkal nagyobb, mint az elképesztően óriási, a baromi nagy és a "Hű, ezt nézd meg, mekkora!". A végtelen olyan nagy, hogy hozzá képest a nagyság maga is eltörpül. Olyasmiről van szó, amit a gigantikusszor kolosszálisszor lélegzetelállítóan hatalmas képzetével tudnánk érzékeltetni. " Douglas Adams: Vendéglő a világ végén.
Imádom, hogy András és Örs úr is micsoda lelkesedéssel állnak hozzátok. ( Ők is Spacejunkie-k szerintem... :D ) Alig várom a következő videót....
Ilyet csak lelkesedéssel lehet! Sőt, bármit csak így!
Nagyon jò volt az adàs, vàrom az Örsel történő verziót is. Màr csak az algoritmus kedvèèrt is született ez a komment. Egy gyors kérdès, ugyebàr a Föld kering a nap körül, a nap meg a galaxis közèppontja körül, hogyan kèpes akkor a JWST az L2 pontban maradni? Ott marad egyàltalàn ez a 20-25 év alatt? Vagy ehhez kell az üzemanyag? Milyen üzemanyaggal működik? Tudom nem a kèpekkel kapcsolatos kèrdèsek, de ètdekelne. A kèpekkel kapcsolatban, pedig az èrdekelne, hogy mièrt van az, hogy ugyebàr a kèpeken egy egy csillag nagyon fènyesen làtszik a galaxisok mellett, között, mikor a galaxisok is tele vannak csillagokkal. Ezek a csillagok sokkal közelebb vannak, vagy mi a magyaràzat?
Előre is köszi a válaszokat.
A Naprendszernek a galaxis kozepe koruli keringeset vegyuk is ki az egyenletbol; a lenyeg itt a Nap, Fold, JW harmas rendszer ehhez a kerdeshez. Az L2 (mint az L1 es L3-as pont) es kvazi-stabil pont, mint pl egy auto a domb tetejen. Kicsit meglokod onnan a testet, es elindul a gravitacios vonzas iranyaba. De, kisebb lokesekkel, mindig vissza lehet tolni a kvazi-stabil pontba a testet. Ugyanezt csinaljak a JW-vel. Igazabol egy kor-palyan kering a Naprendszer sikjaval merolegesen az L2 korul. Eppen ezert kell az uzemanyag (illetve a momentum-dump-ra is), es eppen ezert volt kerdeses, hogy mennyi uzemanyag marad a kezdeti palyara-allitas utan. Mivel az annyira sikeres volt, maradt egy csomo es hosszu eletu lesz a tavcso.
A csillagok amik fenyesen latszanak, azok a mi tejutrendszerunkon (a mi galaxisunkon) belul vannak. A hatter galaxisok meg nagyon messzi masik galaxisok. De ha a tavoli galaxisnak pl. nagyon fenyes a magja, az is adhat ugyanolyan diffrakcios kepet.
@@andrasgaspar3889 köszi a választ!
2 irányban stabilan tartja a föld a Webbet, 1 irányban, a nap-föld irányában korrigálni kell folyamatosan a pályát hogy ott maradjon. Ehhez (is) kell az üzemanyag.
Igen, a csillagok a mi galaxisunban, a tejútban vannak. A galaxisok nagyságrendekkel távolabb vannak.
@@OrsHunorDetre köszönöm! :)
"Úristen! Tele van galaxisokkal!" ;)
Szabi idegbe vág mindig, de remek tartalom ettől eltekintve😁
Na mivel szolgáltam rá? Szabi
@@spacejunkieH engedd el Szabi engedd el...nincsen rózsa tövis nélkül.🤪
👍
Nagyon jo volt de sokkal elvezhetobb lenne ha a tudost hagyna beszelni, sokszor beszel hozza beszed kozben kerdez tole latszik, hogy figyelmen kivul hagyja de bezavarja...
Koszi az eszrevetelt! Ez egy beszelgetos musor, ezert lazabb formatumu. Persze szubjektiv, hogy kinek hogy tetszik, ezt megertem. Viszont egyreszt mi is marha kivancsiak vagyuk, masreszt olyan kerdeseket probalunk feltenni, ami az nezoket is erdeki. Ezert resze a musornak, hogy nem csak a meghivott kutatok beszelnek, hanem egy parbeszed folyik. De vettuk az adast, probalkozunk mindenki szamara szeretheto, ertekelheto musort kesziteni.
Szabi
Úgy csodálkoztok rá hogy mennyi galaxis van az adás elején,mint a kisgyerekek,pedig ezt már évtizedek óta tudjuk,de csak ha visszamegyunk a hubble 20 évvel ezelőtti deep fieldjèig.
Én a mai napig rácsodálkozok. Pont ezért fantasztikus az egész Univerzum. Mert akkora számok vannak benne, hogy felfoghatatlan és 20 év múlva is ráfogok csodálkozni.
@@ezavelemenyem lehet hogy rooszul fogalmaztam,csak azt akartam mondani hogy a párbeszed az adás elején azt sugallja mintha a jwst tárta volna fel hogy mennyi galaxis van az univerzumban.
Lehet persze a Webb képeit csodálni,de a teleszkopnak köszönhetően nem az lesz a tudományos szenzáció hogy sok a galaxis az univerzumban.
Szerintem felreertetted a reakcionkat, nem allitottuk olyasmit, amit emlitesz, az adas soran megmutattuk a Hubble Deep Field felvetelet is, amin egyertelmuen latszik, milyen sok galacist orokitett meg az ikonikus Hubble is. Egyszeruen a felvetelek reszletgazdagsagan nem tudtunk napirendre terni 😊 Szabi
@@spacejunkieH lehet hogy félreértettem,de nem is akartam én kellemetlenkedni,csak irigylem a lelkesedést:)
Gratula a műsorhoz,mindig nézem!
Van egy vietnamban elő lelkes nézőtök!
@@stanoli1 Fantasztikus dolog, hogy ilyen tavolrol nezel minket. Nem kellemetlenkedtel, szives valoszolunk noramalis eszrevetelekre 😊 Koszonjuk, hogy neztel minket 🙏
sajnos én új információt nem találtam ebben a videóban, az evidenciákat meg minden fényképnél nem kéne kitárgyalni... igazi felfedezést nem tapasztaltam, a JW űrtávcső, nem egy óvoda, ontania kéne a képeket... elnézést, ha valaki most lát először ilyen képeket!
Ne magad vedd alapul, sok ember el, akinek a vilagot jelentik ezek a felvetelek. Azt azert csak latod, milyen potencial van a tavcsoben? Hogy ilyen felveteleket meg soha nem latott az ember ilyen reszletesseggel.
@Spacejunkie, legkozelebb az Atist hivjatok szakertonek ...
@@andrasgaspar3889 Okés... Ja nem 😊
A galaxisról 13,1 milliárd év kell hogy ide érjen a fény, de az anyag távolodásának sokkal sokkal több kell. Vagyis a galaxisok a fény indulásakor majdnem mostani távolságban voltak. Akkor a 13,8 miilárd éves ősrobbanás elmélet bukott.
szó sincs róla, DGy előadásait javaslon :)
A robbanás már régen megdőlt. Manapság inkább felfúvódás elméletnek mondják, mert nem az anyag robbant, hanem maga a téridő terjedt ki, és terjed a mai napig is, benne az anyaggal. Ennek következtében pedig az a galaxis amit 13.1milliárd fényévre látunk, 13.1milliárd évvel ezelőtti állapotában, azóta már 30milliárd fényév távolságra járhat a tér tágulása miatt. És a felfúvódás elméletnek ez a másik érdekessége. Akár végtelen nagy is lehet az univerzum. A 13.8milliárd fényév csak az a távolság ameddig képesek vagyunk elméletben ellátni. Távolabb nem, mert azon a határon túl a fénynél gyorsabban távolodnak tőlünk a dolgok. Viszont ez az idő is elég hogy lássuk, hogy a korai univerzum sokkal kezdetlegesebb állapotban volt, és ebből következtethetünk a kiindulási korára.
@@davidkiss6624 Ha Dávid Gyulára gondolsz, pont az ő videó előadásán vetődőtt fel bennem ez a gondolat.
@@lacikeri3102 Ezzel egyetértek. Ami a problémám hogy mintha az elméletben nem lett volna különvéve a fény és az anyag sebessége. A fúvódás kezdeti szakaszából a fény már rég eltünt. Valahogy nem gondolom hogy a 13 mill. évvel ezelőtti galaxis kezdetleges lett volna. Gyors fejszámolással szerintem az univerzum sokszáz, esetleg ezer millárd éves is lehet.
@@laczouser2970 Nos én csak biztatni tudlak hogy publikáld az eredményeidet, hátha az lesz az elfogadott. Nekem is vannak kozmológiai elméleteim arra hogy az univerzum nem is tágul, csak a fény lassul ahogy a téridőben halad, és ebből adódik a vörös eltolódás, meg az is lehet hogy egy fekete lyuk belsejében élünk, ahol az eseményhorizontnál megfordult az idő iránya, és valójában éppen összeroskadunk egy szingularitásba, csak ellentétes időérzékelés miatt tágulásnak látjuk. De egyenlőre a legjobban alátámasztott és mérésekkel igazolt elmélet a felfúvódás.
Viszont az eddigi írásaidból arra következtetek hogy te ezt egyenlőre nem érted, félre érted. Ebből adódnak a sejtéseid.
Itt egy elég jó és érthető magyarázat, aminek részleteivel ugyan vitatkoznak más tudósok, de nagy vonalaiban elég jó magyarázatot ad.
ua-cam.com/video/jLk0N0DS8VA/v-deo.html
Ez kevésbé radikális, és kevésbé érthető (a közérthetőség felületessége miatt), de még mindig jó magyarázat.
ua-cam.com/video/1uRqo58D_a0/v-deo.html
A teret nem lehet görbíteni.
Alapból görbe. (mint egy gömb)
Az elfolyt fény pedig a nagy tömegvonzás miatt van. Mivel a fotonnak is van tömege a nagy tömegvonzás eltéríti a foton útját, ezért nem egyenesen jön a fény.
Azt a kutya fáját lacika, hát okosabb vagy mint Einstein! 😂
Ez a Newtoni elmélet, ami bizonyos határok között mai napig működik, de nem ad magyarázatot pl. a Merkur pályájának eltérésére. Erre Einsten relativitás elmélete adott pontos elméletet és számításokat, így bár valóban komplikáltabb, de a görbült téridő elmélete jelenleg az elfogadott és ez is van használatban. Gyakorlati oldalról. GPS műholdak képtelenek lennének pontos helyzetmeghatározásra ha nem a relativitás elmélettel számolnánk, hanem a Newtoni fizikával. Kicsi az eltérés, de a GPS méréseinél ez is hibát okozna.
@@lacikeri3102 köszönöm, nekem már nincs türelmem így kifejteni valakinek aki ahhoz is lusta, hogy utána nézzen...🙂 Annyit még hozzátennék, hogy maga a téridő sík, ez is viszonylag könnyen ellenőrizhető háromszögeléses módszerrel.
@@jakabfan Igen egy szinte végtelen nagyságú gömb kis részére ha ránézel az is síknak tűnik.
Földre leteszek egy papírt síknak tűnik, pedig felveszi a föld görbületét. Ezért nem sík.
@@randlilaszlo756 még mindig földhözragadt vagy... Ha az általad említett gömbön létezne az univerzum akkor egy háromszög szögeinek összege több lenne mint 180 fok, de mivel az általunk tapasztalt világban pont annyi, tényszerűen kijelenthető, hogy sík. De ezt támasztja alá a gyorsulva tágulása is. A többinek mostmár tényleg magadtól nézz utána...
Szuper adás volt
Én nagyon kíváncsi lennék egy olyan képre amit egy fekete lyukrol csinálnak amint épp elnyel egy bolygót
Ahhoz elegge nagy tavcso kene! Illetve ez elegge ritka es nehezen detektalhato esemeny lenne, hacsak nem kozel tortenne. Inkabb kihagyom! 🙃
Az aktív galaxismagok (hiper-tömegü fekete lyukak) egész csillagokat nyelnek el. Az izgibb! A köv adásban mutatunk aktiv galaxismagot is. ;-)
EZ JÖTT LÉTRE VÉLETLENÜL ?????
De hiszen látszik a fehér szakállú bácsi is aki csettintget unalmában, nem látod?😂
A James Webb! Neeem, azt embetek epitettek 😁