@@erzsebetkiszel737Így tűnt el a genetikailag tiszta magyarság, mert egész tájegységek néptelenedtek el. Az ezt követő betelepítések pedig megágyaztak trianonnak. A véreink elmentek meghalni a csatákban, az oláh, rác, tót mindeközben a élte világát.
Üdvözlet a csapatnak! Ha lehetséges, el kéne készíteni az angol feliratot. Most néztem meg egy USA béli interpretációját eme csatának és vannak bizonyos ténybeli eltévelyedések .Meg úgy általában, ha ezen régió történelmi eseményei kerülnek gorcső alá. Ne csak egyfajta forrásból dolgozzanak már. Egy Tacitus nevezetű római történetíró - részint az ilyenek miatt - azt írta le, hogy "Sine ira et studio.", vagyis "Harag és részrehajlás nélkül."
Az amerikaiak miféle anyagból dolgoztak? Jellemzően komcsi kori magyar történetírók lefordított munkáiból, tele elavult információval és komcsi anakronisztikus politikai agendákkal.
Love how the Transylvanians just go balls deep, as the reinforcements arrive they don't survey the situation trying to decide whether an attack is favorable or not, just charge. Glad the provincial rulers knew how to defend their land.
Az általánosan elfogadott csata leírás szerint Kinizsi serege végig jelen volt. Meglehetett volna említeni hogy a bal szárnyunkat a szerbiai vajda vezette sereg alkotta, és kb 1000 havasalföldi is segítette a győzelmünket. Tênyleg ez volt az egyik legkiemelkedőbb csatánk, dicséret a készitőknek.
@@belabakos9975 az aranykor volt nekem így tanították.. türkököt én sem bírom de más megoldás nem volt. A török hódoltság alatt 4 millió ember halt vagy tűnt el Magyarországon. A császár nem segített ott ! Hát mi mit renélhettünk tőle akkor? Ezeket is számításba kell venni... ez volt a legjobb megoldás ez járt a legkevesebb vérrel. Ha meg árulásnak tekinted akkor van amiért én is így nézek felétek. A 1 vh-ban a szekelyhadosztaly állt szembe a betörő oláhhal szemben egyedül, közben meg a híres vörös hadsereg mindent szabotált amit tudott sőt belellőtt a székelybe miközben az Oláh masirozott Budapestre..
Is (habár érdemes megjegyezni, hogy vallási toleranciájuk viszonylag "puhább volt", mint pl. a kora középkori abbászidáké)... De a felvetésed részben hibás, mivel az iszlám világ sem volt egységes (lásd török-perzsa-arab vetélkedés), és most sem az. A törökök (helyesen oszmánok) célja a középkor végétől kezdve egy eurázsiai és afrikai új Római Birdalom látrehozása volt, az iszlám zászalja alatt.
@@kristofantal8801 Érdekes, hogyha megnézed a mai háborúkat, szinte mindenhol a muzulmánok keverik a sz@rt. Szíria, Kurd; Libanon, Afganisztán, Szomáli, Szudán, Eritrea, Nigéria...
@@szerafigabor141 Még egyszer, a törökök elsősdleges célja (ahogy sokan másoké a történelemben...) a birodalomépítés volt. A vallás bizonyos mértékig csak eszköz, egy kultúrális kinyilvánulás, avagy kicsit durván fogalmazva "töltelék" ehhez... Persze a hitvilág már az őskor óta jelen van, de a vallás nem más, mint tulajdonképpen a hit intézményesített szerveződése.
Itt hibázott az elit először, h. nem folytatta a háborút. Ill. nem itt, már sokkal korábban, 1454-ben amikor Hunyadi százezres sereget kért a török Európából való kiverésére, de nem talált elég támogatóra.
Látom a logisztika ismeretlen dolog... 100 000 fős tábori hadsereget a 19. század előtt európai hatalom nem nagyon tudott kiállítani eláttási, hadtáp okok miatt... Így ez a felvetésed irreleváns.
@@Mindenhova Miért is? Mivel cáfolod az általam állítottat? Melyik 19. század előtti csata volt az, ahol európai hatalom képes volt 100 000 fős sereget kiálíltani? Egyébként írhatnék hatalmakat is többesszámban, mivel nem tudok még 100 000 fős európai koalíciós tábori hadseregről sem... 100 ezres nagyságrendű mezei seregek a napóleoni háborúk óta léteznek Európában. Ez releváns tény! De feltételezem, hogy ön, aki piros "5-ös" töriből, meg tud engem normálisan, szakszerűen cáfolni.
@@Mindenhova Igen? Melyik csatában? Melyik hadjáratban? Ázsiai nagyhatalmak igen (köztük az oszmán, de ők is csak a 16. századtól) A rómaiak is általában maximum 70 000 fő körüli tábori hadakat tudtak hadjáratra kivinni... Mellesleg a Római vagy egyéb ehhez hasonló centralizált, bürokratizált katonai nagyhatalmak megengedhetik maguknak államszervezeti, gazdasági, pénzügyi, népességi okoknál fogva, míg egy átlag középkori európai állam nem...
1:53 és 2:14, szövegismétlés. az ilyenekre azért jó lenne figyelni. a másik meg hogy miért nincs angol felirat? a világon nincs még egy olyan mulya nemzet mint a miénk, angolul nem tanul senki, nem reklámozzuk magunkat, utána meg nem értjük miért utál mindenki. természetesen tisztelet a kivételnek.
Az Angolokat vagy Az Angolul tufokat úgy sem érdekli mind ez... Eleve Ők a Nagy Nyugat TELJESEN másképpen élte meg TANULJA ..a Történe:Az aosztrákok megvannak arról győződve ,hogy a Török veszedelmet Ök vivták ki "idézem Lengyel Segitségge(???)Heeee!!??Mi ..van...???😑😑😑😑
"akik valójában a magyar lovasságá a zömét alkották. " Erről tudnál forrást linkelni? Mert hivatkozás nélkül egy ilyen nem releváns információt muszáj bizonyítékkal alátámasztani...
@@szalard Ne terelj... Én nem találtam arról forrást, hogy a magyar lovasság zömét könnyűlovas huszárok adták volna. A Kinizsi által vezetett sereg gerincét pedig nehéz vagy fél nehéz lovasság adta. Ez tény. A nehézlovasságnak fontos szerepe volt Magyarországon is a 16. század elejéig, és a könnyűlovasság, habár már meghatározó voltak a kora újkor kezdete (16. század) előtt is Magyarországon, párhuzamosan létezett a nehézlovasság mellett. A huszárok domináns szerepet a magyar lovasságban csak a 16. század közepétől kezdtek betölteni, amikor Mohács után teljesen át kellett alakítani a hadszervezetet, ráadásul a 16. század közepétől a 17. század közepéig mind harcmodor, mind hadfelszerelés tekintetében a magyar huszárok fél nehéz feladatkört láttak el, részben kiváltva a nehézlovasság szerepét. A 16. század közepétől a huszárok általánosságban hordtak sisakot és könnyebb, kevesebb elemből álló félvérteket, pajzsot pedig a 17. század elejéig.
@@kristofantal8801Mi előtt válaszolnék, csak annyit mondok, hogy pont a tegnap válaszoltam valakinek és weboldalakat adtam meg, ami miatt shadowbannolódtam. Épp ezért nem vagyok biztos, hogy a következő hozzászólásom, amelyben a webcímeket adok meg, megjelenik. De próbáljuk meg.
@@szalard "1479. október 13-án, Szent Kálmán napján, Báthori és Kinizsi az összevont hadnépet a török tábor közelébe, a Kenyérmezőt szegélyező erdőbe lopta, s annak fedezetében csatarendbe állította.78 A szász szemtanú beszámolóját követve a seregtestek feltehetőleg a következőképpen álltak fel: bár a különböző eredetű és irányítású csapatok (Kinizsi, Báthori, Vuk Brankovics, Jaksics és az erdélyi szászok egységei) nem keveredtek össze egymással, valószínűleg három tömbben sorakoztak fel. Az egyik szárnyat (talán a jobboldalit) Kinizsi, a másikat a despota vezette, s hozzá osztották be Jaksics könnyűlovasait és a szász egységeket is. A centrumot Báthori irányította. A Kemálpasazáde által megadott elrendezés nagyjából megfelel ennek az elképzelésnek; ő is határozottan állítja, hogy Kinizsi - nehézpáncélosaival együtt - kezdettől fogva részt vett a csatában, s ellenfélül Ali béget kapta. A második magyar seregrész parancsnokaként Báthorit nevezi meg, akivel a másik oldalon a török fővezér, Isza bég nézett farkasszemet. A harmadik 327(és egyben utolsó) hadoszlopot, úgymond, Laiotã Basarab vezette s 10 000 főnyi, „vasba öltözött” vlach alkotta volna, mellyel szemben Malkocs-oglu akindzsijai sorakoztak fel. A magyar seregben Bonfini szerint is nagyszámú vlach katonaság volt. Szász informátorunk azonban mit sem tud erről, ezért mindkét krónikás állítását (mind Kemálpasazádéét, mind Bonfiniét) meg kell kérdőjeleznünk. (Ami persze egyáltalán nem zárja ki azt, hogy Laiotã kisebb csapattal valóban ott volt a Kenyérmezőn, ám azt igen, hogy ilyen híres hadvezérek jelenlétében őrá bízták volna az egyik szárny parancsnokságát). Kemálpasazáde leírása annyiban viszont meglepő, hogy elfelejti megemlíteni: török oldalon valóban pár ezer fős vlach kontingens harcolt. (Az ütközet menetéből következtetve az kezdetben valahol a második vonalban foglalhatott állást.) A török krónikást láthatóan két dolog motiválta: egyrészt „tiszta” muszlim sereg képét kívánta az oszmán olvasók elé állítani, hogy annak hitharcos küldetését semmi se árnyékolhassa be, másrészt annak teljesítményét igyekezett azzal is felértékelni, hogy egyfajta keresztény koalíciót állított vele szembe." www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Hodoltsag-a-hodoltsag-kora-magyarorszag-torokkori-tortenete-1/a-kenyermezei-csata-2669/
Kinizsi Pál, Aki soha, egyetlen csatát sem veszített el!
baszó ember lehetett!
Az isten áldja meg őket.Béke poraikra!
Jesszus Vvv Én megsiratom az Őseinket ilyen videók megnézése után,rengeteg magyar vér áztatta Hazánk földjét
@@erzsebetkiszel737Így tűnt el a genetikailag tiszta magyarság, mert egész tájegységek néptelenedtek el. Az ezt követő betelepítések pedig megágyaztak trianonnak. A véreink elmentek meghalni a csatákban, az oláh, rác, tót mindeközben a élte világát.
igényes, szép munka
köszönet érte
angol fordítást csakis anyanyelvű (!) hadtörténésszel
Tisztelet a Kenyérmezei hősöknek.
A grafika az nagyon szép lett. A történet követhető.
Üdvözlet a csapatnak! Ha lehetséges, el kéne készíteni az angol feliratot. Most néztem meg egy USA béli interpretációját eme csatának és vannak bizonyos ténybeli eltévelyedések .Meg úgy általában, ha ezen régió történelmi eseményei kerülnek gorcső alá. Ne csak egyfajta forrásból dolgozzanak már. Egy Tacitus nevezetű római történetíró - részint az ilyenek miatt - azt írta le, hogy "Sine ira et studio.", vagyis "Harag és részrehajlás nélkül."
Az amerikaiak miféle anyagból dolgoztak? Jellemzően komcsi kori magyar történetírók lefordított munkáiból, tele elavult információval és komcsi anakronisztikus politikai agendákkal.
Love how the Transylvanians just go balls deep, as the reinforcements arrive they don't survey the situation trying to decide whether an attack is favorable or not, just charge. Glad the provincial rulers knew how to defend their land.
Az általánosan elfogadott csata leírás szerint Kinizsi serege végig jelen volt. Meglehetett volna említeni hogy a bal szárnyunkat a szerbiai vajda vezette sereg alkotta, és kb 1000 havasalföldi is segítette a győzelmünket. Tênyleg ez volt az egyik legkiemelkedőbb csatánk, dicséret a készitőknek.
legyen még több!
Érdemes volna angolul is elkészíteni ezeket, ha már a filmgyártásunkat nem érdekli a történelem, és átadja azt a szlovákoknak és románoknak.
Köszönöm, csodálatos volt :)
Na ebben a csataban is harcoltak Székelyek ezt csak azért mondom mert az vagyok én is.
És Erdély fénykora, amikor békét kötött a törökkel... Ezt is tudod?? A muszlimok támadhatták a magyar királyság gót. Ezt azért ne felejtsd el
Nem a Szekely zaszlot latom a neved mogott.
@@goosequillian XD azért van amcsi zászló a profil képem mert nagyon szeretem a USA-t (kedvenc országom)
@@AndrewHUN az amcsikakor rugtak belénk amikor tudtak
@@belabakos9975 az aranykor volt nekem így tanították.. türkököt én sem bírom de más megoldás nem volt. A török hódoltság alatt 4 millió ember halt vagy tűnt el Magyarországon. A császár nem segített ott ! Hát mi mit renélhettünk tőle akkor? Ezeket is számításba kell venni... ez volt a legjobb megoldás ez járt a legkevesebb vérrel. Ha meg árulásnak tekinted akkor van amiért én is így nézek felétek. A 1 vh-ban a szekelyhadosztaly állt szembe a betörő oláhhal szemben egyedül, közben meg a híres vörös hadsereg mindent szabotált amit tudott sőt belellőtt a székelybe miközben az Oláh masirozott Budapestre..
Nagyon tetszet.
A zene nagyon idegesítő
király
Miért nem említik soha - sehol? - Hogy a törökök (muszlimok) a dzsihád (vallást terjesztő háború) okán jöttek. - A céljuk Európa Iszlamizállása volt.
Is (habár érdemes megjegyezni, hogy vallási toleranciájuk viszonylag "puhább volt", mint pl. a kora középkori abbászidáké)... De a felvetésed részben hibás, mivel az iszlám világ sem volt egységes (lásd török-perzsa-arab vetélkedés), és most sem az. A törökök (helyesen oszmánok) célja a középkor végétől kezdve egy eurázsiai és afrikai új Római Birdalom látrehozása volt, az iszlám zászalja alatt.
@@kristofantal8801 Érdekes, hogyha megnézed a mai háborúkat, szinte mindenhol a muzulmánok keverik a sz@rt. Szíria, Kurd; Libanon, Afganisztán, Szomáli, Szudán, Eritrea, Nigéria...
@@szerafigabor141 Még egyszer, a törökök elsősdleges célja (ahogy sokan másoké a történelemben...) a birodalomépítés volt. A vallás bizonyos mértékig csak eszköz, egy kultúrális kinyilvánulás, avagy kicsit durván fogalmazva "töltelék" ehhez... Persze a hitvilág már az őskor óta jelen van, de a vallás nem más, mint tulajdonképpen a hit intézményesített szerveződése.
1068 Kerlés, esetleg? :)
Meg van az is!
Volt vagy 40000 török, és legalább a fele ott maradt...
Itt hibázott az elit először, h. nem folytatta a háborút. Ill. nem itt, már sokkal korábban, 1454-ben amikor Hunyadi százezres sereget kért a török Európából való kiverésére, de nem talált elég támogatóra.
Látom a logisztika ismeretlen dolog... 100 000 fős tábori hadsereget a 19. század előtt európai hatalom nem nagyon tudott kiállítani eláttási, hadtáp okok miatt... Így ez a felvetésed irreleváns.
@@kristofantal8801 Aham... történelemből piros 1.
@@Mindenhova Miért is? Mivel cáfolod az általam állítottat? Melyik 19. század előtti csata volt az, ahol európai hatalom képes volt 100 000 fős sereget kiálíltani? Egyébként írhatnék hatalmakat is többesszámban, mivel nem tudok még 100 000 fős európai koalíciós tábori hadseregről sem... 100 ezres nagyságrendű mezei seregek a napóleoni háborúk óta léteznek Európában. Ez releváns tény! De feltételezem, hogy ön, aki piros "5-ös" töriből, meg tud engem normálisan, szakszerűen cáfolni.
@@kristofantal8801 id.e. is képes volt a Római Birodalom de a Frank Birodalom is, majd a Hunok, Avarok
@@Mindenhova Igen? Melyik csatában? Melyik hadjáratban? Ázsiai nagyhatalmak igen (köztük az oszmán, de ők is csak a 16. századtól) A rómaiak is általában maximum 70 000 fő körüli tábori hadakat tudtak hadjáratra kivinni... Mellesleg a Római vagy egyéb ehhez hasonló centralizált, bürokratizált katonai nagyhatalmak megengedhetik maguknak államszervezeti, gazdasági, pénzügyi, népességi okoknál fogva, míg egy átlag középkori európai állam nem...
Ez medieval total war 2
Igen
Még pedig a magyar mod
Ja csak sztem valami magyar mod
I am Brazil
Aki dislike-ra nyomott, miért tette? Ha nem szereti a történelmet, miért nézi meg a videót?
1:53 és 2:14, szövegismétlés. az ilyenekre azért jó lenne figyelni. a másik meg hogy miért nincs angol felirat? a világon nincs még egy olyan mulya nemzet mint a miénk, angolul nem tanul senki, nem reklámozzuk magunkat, utána meg nem értjük miért utál mindenki. természetesen tisztelet a kivételnek.
Az Angolokat vagy Az Angolul tufokat úgy sem érdekli mind ez...
Eleve Ők a Nagy Nyugat TELJESEN másképpen élte meg TANULJA ..a Történe:Az aosztrákok megvannak arról győződve ,hogy a Török veszedelmet Ök vivták ki "idézem Lengyel Segitségge(???)Heeee!!??Mi ..van...???😑😑😑😑
@@Gooo1000 szerintem ne te döntsd el kit mi érdekel és ki mit gondol. az opciónak ott kellene lennie.
az 1848-as szabadságharc
🇭🇺🇱🇹
Kicsit darabos volt Kinizsi mozgása, nem?
Kár, hogy a videóban nem látni könnyűlovas magyar huszárokat, akik valójában a magyar lovasságá a zömét alkották.
"akik valójában a magyar lovasságá a zömét alkották.
"
Erről tudnál forrást linkelni? Mert hivatkozás nélkül egy ilyen nem releváns információt muszáj bizonyítékkal alátámasztani...
@@kristofantal8801 Nézz utána. Ne légy lusta.
@@szalard Ne terelj... Én nem találtam arról forrást, hogy a magyar lovasság zömét könnyűlovas huszárok adták volna. A Kinizsi által vezetett sereg gerincét pedig nehéz vagy fél nehéz lovasság adta. Ez tény. A nehézlovasságnak fontos szerepe volt Magyarországon is a 16. század elejéig, és a könnyűlovasság, habár már meghatározó voltak a kora újkor kezdete (16. század) előtt is Magyarországon, párhuzamosan létezett a nehézlovasság mellett. A huszárok domináns szerepet a magyar lovasságban csak a 16. század közepétől kezdtek betölteni, amikor Mohács után teljesen át kellett alakítani a hadszervezetet, ráadásul a 16. század közepétől a 17. század közepéig mind harcmodor, mind hadfelszerelés tekintetében a magyar huszárok fél nehéz feladatkört láttak el, részben kiváltva a nehézlovasság szerepét. A 16. század közepétől a huszárok általánosságban hordtak sisakot és könnyebb, kevesebb elemből álló félvérteket, pajzsot pedig a 17. század elejéig.
@@kristofantal8801Mi előtt válaszolnék, csak annyit mondok, hogy pont a tegnap válaszoltam valakinek és weboldalakat adtam meg, ami miatt shadowbannolódtam. Épp ezért nem vagyok biztos, hogy a következő hozzászólásom, amelyben a webcímeket adok meg, megjelenik. De próbáljuk meg.
@@szalard "1479. október 13-án, Szent Kálmán napján, Báthori és Kinizsi az összevont hadnépet a török tábor közelébe, a Kenyérmezőt szegélyező erdőbe lopta, s annak fedezetében csatarendbe állította.78 A szász szemtanú beszámolóját követve a seregtestek feltehetőleg a következőképpen álltak fel: bár a különböző eredetű és irányítású csapatok (Kinizsi, Báthori, Vuk Brankovics, Jaksics és az erdélyi szászok egységei) nem keveredtek össze egymással, valószínűleg három tömbben sorakoztak fel. Az egyik szárnyat (talán a jobboldalit) Kinizsi, a másikat a despota vezette, s hozzá osztották be Jaksics könnyűlovasait és a szász egységeket is. A centrumot Báthori irányította. A Kemálpasazáde által megadott elrendezés nagyjából megfelel ennek az elképzelésnek; ő is határozottan állítja, hogy Kinizsi - nehézpáncélosaival együtt - kezdettől fogva részt vett a csatában, s ellenfélül Ali béget kapta. A második magyar seregrész parancsnokaként Báthorit nevezi meg, akivel a másik oldalon a török fővezér, Isza bég nézett farkasszemet. A harmadik 327(és egyben utolsó) hadoszlopot, úgymond, Laiotã Basarab vezette s 10 000 főnyi, „vasba öltözött” vlach alkotta volna, mellyel szemben Malkocs-oglu akindzsijai sorakoztak fel. A magyar seregben Bonfini szerint is nagyszámú vlach katonaság volt. Szász informátorunk azonban mit sem tud erről, ezért mindkét krónikás állítását (mind Kemálpasazádéét, mind Bonfiniét) meg kell kérdőjeleznünk. (Ami persze egyáltalán nem zárja ki azt, hogy Laiotã kisebb csapattal valóban ott volt a Kenyérmezőn, ám azt igen, hogy ilyen híres hadvezérek jelenlétében őrá bízták volna az egyik szárny parancsnokságát). Kemálpasazáde leírása annyiban viszont meglepő, hogy elfelejti megemlíteni: török oldalon valóban pár ezer fős vlach kontingens harcolt. (Az ütközet menetéből következtetve az kezdetben valahol a második vonalban foglalhatott állást.) A török krónikást láthatóan két dolog motiválta: egyrészt „tiszta” muszlim sereg képét kívánta az oszmán olvasók elé állítani, hogy annak hitharcos küldetését semmi se árnyékolhassa be, másrészt annak teljesítményét igyekezett azzal is felértékelni, hogy egyfajta keresztény koalíciót állított vele szembe."
www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Hodoltsag-a-hodoltsag-kora-magyarorszag-torokkori-tortenete-1/a-kenyermezei-csata-2669/
ja
De kár, hogy nincsenek angol feliratok!
szerintem jó lesz 1848 :-)
mi lesz jó?
xD
wtf
Problem?
Kinizsi sosem vesztett csatát, nekem picit hasonlít Orbánra :)
Orbán gyűjtögeti a pénzt a háborura :) én kinézem belőle!
Oda meg pénz kell.
Hogy tudod a csuti disznót egy hőshöz hasonlítani?
@@Pepe8696A török irtózik a disznóhústól...
@@ianosescuion9218 hát ezzel nincs egyedül
Dicsőség a hősöknek