Bukovinai székelyek az Al-Duna mentén

A budapesti Polgárok Háza „A magyarság peremvidékei” című évadában - a gyimesi és moldvai csángók után - a bukovinai székelyeket mutatja be. Ezúttal a Kárpát-medence legdélebbi magyar településeit kerestük fel. A madéfalvi veszedelem elől 1764-ben Moldvába menekült, majd Bukovinában otthonra találó népcsoportot társadalmi összefogással telepítették „haza” a XIX. század végén, az akkori Magyarország legdélebbi határvidékére. A hatalmas diadalmenetben fogadott „derék székelyek” az al-Duna-menti mocsarak között, végtelen nagy nehézségek árán építették fel falvaikat: Hertelendyfalvát, Sándoregyházát és Székelykevét.
Hertelendyfalván beszélgetünk Lőcsei Ilonával, a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület titkárával, Lőcsei Antal mesemondóval, Kemény József és Kemény Anna többszöri nagymesteri díjas kézimunkázókkal, és Halász Béla református püspökkel.
Sándoregyházán a Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusát látogattuk meg, Almási Júlia tanárnő kántornő mutatja be a települést.
Székelykevén Csipak Csaba plébánossal, Salamon Géza iskolaigazgatóval, Papp Máriával, a Szalmaszál Művelődési Egyesület elnökével és Dani Ernő faluturizmus-szervezővel beszélgettünk.
Közreműködnek a székelykevei Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület és a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület táncosai, énekel Patek-Kerekes Emília.
Szerkesztő-riporter: 'Sigmond Bertalan.
Narrátor: Trznadel Angéla
További munkatársak: Babusa Edit, Kelemen Gabriell, Somogyi György.
Az al-dunai székely vendégek 2016. november 18-án pénteken mutatkoztak be a Polgárok Házában:
polgarokhaza.h...