Minden világszemlélet, akár a keleti, akár a nyugati irányból közelít a dolgokhoz, hasznos és szükséges. Megmutatja az embernek, hová juthat el, ha nem törekszik az egyensúlyra. De egyensúlyra törekedni csak úgy lehetséges, ha ismerjük az egyensúlytalanságot is, azaz a végleteket, szélsőségeket. Ezért nem lehet kijelenteni, hogy a keleti jobb, mint a nyugati, vagy fordítva. Mindkettő ugyanolyan rossz, és ugyanolyan jó, szükséges. Meg kell ismerni mindkettőt, hogy aztán megtaláljuk az arany középutat.
Elragadtatta magát az előadó úr! Nagyon egyoldalú volt a szöveg! A címe alapján ennél sokkal komolyabb hangvételű, nagyobb információ tömeggel ellátott előadásra számítottam. A felhozott példák kivétel nélkül idegesítően rosszak voltak!
Micsoda butaságok hangzottak el! Ott kezdődik a hiba, hogy egyenlőnek akarja beállítani a két filozófiát. Sőt, mintha többre becsülné-értékelné azt az ázsiai normát. Nevetséges, rendkívül erőltetett lett emiatt, hogy ennyire felértékelte azt, jobban, mint amennyit ér. Egy megmosolyogtató példával tudnám ezt bemutatni: Ha egy nagydarab-erős fizikumú ember és egy tőle kisebb-gyengébb fizikumú ember csúnyán összevesz és kilátásba kerül a fizikai konfliktus, hajlamosak vagyunk a nagyobbhoz lassúságot, a kisebbhez nagyobb gyorsaságot feltételezni, a kettőt akaratlanul is egyenlőnek tekinteni. Tudom, vicces a példa. Hasonló, ha valaki erősebb, a másiknak nagyobb okosságot előlegezünk meg. Na de kérem, ebben a helyzetben, hol van az megírva, hogy az erősebb butább vagy lassabb az ellenfelénél? És ha erősebb is, meg gyorsabb/okosabb? Amíg össze nem akaszkodnak, addig az jobbára fikció csak. Esetünkben az európai "szemlélet?" győzött, az ázsiai országok vették át a technikai vívmányokat, míg elhanyagolható mértékben az európaiak az ázsiai vallásokat-filozófiákat. Ez már egy lejátszott meccs, hogy a példámhoz hűen fogalmazzak. Szinte beleizzad, hogy mosolyogva, a hallgatóságát gyermeknek tekintve bizonygassa, talán még jobb is az ázsiai felfogás, mint a "fehér rasszé". AZ EMBER HIÁNYLÉNY!!! és az európai (fehér ember) remekelt is. Az hogy ennek technokrata felfogásnak jelentkeztek bizonyos negatívumai is, mint például a sok válás, kis gyermekvállalási kedv, stressz, ateizmus, az egy dolog. Értékes is lehetett volna ez az előadás, például említett saját rossz oldalunk megértésében, ha nem kellett volna a szegény ázsiai rizstermesztőket védelmezni... Arra kíváncsi lettem volna, hogy hogy változik ezeknek a szintén technokratává váló népeknek a hozzáállása. Ott jelentkeznek-e az európai civilizáció mellékhatásai és hogyan? Kár hogy erre nem jutott idő ebben a 38 percben.
@@gyenisviktor6895 A puskapor és még "számos dolog" most nem számít, mert régen volt. A újkorban és azóta az európai hatás mindenhol domináns lett, így Ázsiában is. Már a középkor után elkezdődött, de most nem az újkorra, hanem a XX. századra szeretnék koncentrálni. Ami leginkább ellenáll, az a muszlim vallás jellemezte terület. Persze, hogy visszafelé is működik ez, csak szinte elenyésző. Nem csak Ázsia hatott vissza, más is. De mi hordunk kimonót és más ázsiai ruhákat, vagy csadort, indián tolldíszt, vagy a világon mindenhol öltönyt hordanak nyakkendővel? Reagáltam egy előadásra, szívesen veszem, ha viszont reagálnak rám, de így? Rengeteget írtam, miért nem megy át az, amit gondolok?
@@gyenisviktor6895 jó, akkor számítson! Azért írtam, hogy most ez nem számít, mert azóta sokkal több nagy találkozás (ebbe beleértve az esetleges konfrontációkat, kereskedelmet) történt oda-vissza, ami a mai helyzetre sokkal meghatározóbban hat, mint a papír és puskapor. Az említett gyarmatosítás is ide értendő. A ruházkodás példa volt. Én megpróbáltam érvelni, de innentől önnek csak Woody válaszát idézem: "Pont a lényeg nem ment át, de mindegy." További szép napot!
Minden világszemlélet, akár a keleti, akár a nyugati irányból közelít a dolgokhoz, hasznos és szükséges. Megmutatja az embernek, hová juthat el, ha nem törekszik az egyensúlyra. De egyensúlyra törekedni csak úgy lehetséges, ha ismerjük az egyensúlytalanságot is, azaz a végleteket, szélsőségeket. Ezért nem lehet kijelenteni, hogy a keleti jobb, mint a nyugati, vagy fordítva. Mindkettő ugyanolyan rossz, és ugyanolyan jó, szükséges. Meg kell ismerni mindkettőt, hogy aztán megtaláljuk az arany középutat.
Most az állította, hogy több világ van. Nem ismeri el a szabályok nélküli változás végtelen szabadságában való létezést.
kedves professzor úr , széles környék ám az az ázsia.......
Elragadtatta magát az előadó úr! Nagyon egyoldalú volt a szöveg! A címe alapján ennél sokkal komolyabb hangvételű, nagyobb információ tömeggel ellátott előadásra számítottam. A felhozott példák kivétel nélkül idegesítően rosszak voltak!
Éljen Lin Csi !!!!!
Nagyon jó
Laár András után: valami lehet jó, máskor rossz esetleg közömbös.....
Az ember társteremtő
Nem az örök természet
ellen kell közreműködni,
Hanem harmóniában vele.
Lassan járj tovább érsz ...
blablabla...
Tükörszerű tiszta tudatot mindenkinek...... Ommmmmm.....
Micsoda butaságok hangzottak el! Ott kezdődik a hiba, hogy egyenlőnek akarja beállítani a két filozófiát. Sőt, mintha többre becsülné-értékelné azt az ázsiai normát. Nevetséges, rendkívül erőltetett lett emiatt, hogy ennyire felértékelte azt, jobban, mint amennyit ér. Egy megmosolyogtató példával tudnám ezt bemutatni: Ha egy nagydarab-erős fizikumú ember és egy tőle kisebb-gyengébb fizikumú ember csúnyán összevesz és kilátásba kerül a fizikai konfliktus, hajlamosak vagyunk a nagyobbhoz lassúságot, a kisebbhez nagyobb gyorsaságot feltételezni, a kettőt akaratlanul is egyenlőnek tekinteni. Tudom, vicces a példa. Hasonló, ha valaki erősebb, a másiknak nagyobb okosságot előlegezünk meg. Na de kérem, ebben a helyzetben, hol van az megírva, hogy az erősebb butább vagy lassabb az ellenfelénél? És ha erősebb is, meg gyorsabb/okosabb? Amíg össze nem akaszkodnak, addig az jobbára fikció csak. Esetünkben az európai "szemlélet?" győzött, az ázsiai országok vették át a technikai vívmányokat, míg elhanyagolható mértékben az európaiak az ázsiai vallásokat-filozófiákat. Ez már egy lejátszott meccs, hogy a példámhoz hűen fogalmazzak. Szinte beleizzad, hogy mosolyogva, a hallgatóságát gyermeknek tekintve bizonygassa, talán még jobb is az ázsiai felfogás, mint a "fehér rasszé". AZ EMBER HIÁNYLÉNY!!! és az európai (fehér ember) remekelt is. Az hogy ennek technokrata felfogásnak jelentkeztek bizonyos negatívumai is, mint például a sok válás, kis gyermekvállalási kedv, stressz, ateizmus, az egy dolog. Értékes is lehetett volna ez az előadás, például említett saját rossz oldalunk megértésében, ha nem kellett volna a szegény ázsiai rizstermesztőket védelmezni... Arra kíváncsi lettem volna, hogy hogy változik ezeknek a szintén technokratává váló népeknek a hozzáállása. Ott jelentkeznek-e az európai civilizáció mellékhatásai és hogyan? Kár hogy erre nem jutott idő ebben a 38 percben.
Pont a lényeg nem ment át, de mindegy.
@@gyenisviktor6895 A puskapor és még "számos dolog" most nem számít, mert régen volt. A újkorban és azóta az európai hatás mindenhol domináns lett, így Ázsiában is. Már a középkor után elkezdődött, de most nem az újkorra, hanem a XX. századra szeretnék koncentrálni. Ami leginkább ellenáll, az a muszlim vallás jellemezte terület. Persze, hogy visszafelé is működik ez, csak szinte elenyésző. Nem csak Ázsia hatott vissza, más is. De mi hordunk kimonót és más ázsiai ruhákat, vagy csadort, indián tolldíszt, vagy a világon mindenhol öltönyt hordanak nyakkendővel? Reagáltam egy előadásra, szívesen veszem, ha viszont reagálnak rám, de így? Rengeteget írtam, miért nem megy át az, amit gondolok?
@@gyenisviktor6895 jó, akkor számítson! Azért írtam, hogy most ez nem számít, mert azóta sokkal több nagy találkozás (ebbe beleértve az esetleges konfrontációkat, kereskedelmet) történt oda-vissza, ami a mai helyzetre sokkal meghatározóbban hat, mint a papír és puskapor. Az említett gyarmatosítás is ide értendő. A ruházkodás példa volt. Én megpróbáltam érvelni, de innentől önnek csak Woody válaszát idézem: "Pont a lényeg nem ment át, de mindegy." További szép napot!