Érdemes a lakástakarékról beszélni, számomra viszont ott válik komolytalanná a dolog, hogy elhisszük az MNB inflációs előrejelzését ÉS ezzel együtt feltételezzük hogy nem lesz egy jobb konstrukciójú állampapír. Ha alacsony inflációs környezet lesz megint akkor variálnia kell majd az állampapirokat sztem
Igen, az MNB hipotézise alapján számoltunk, korántsem lehet azt mondani, hogy ez egy biztos adat. (Senki nem tudja biztosra mondani az inflációt.) Természetesen az könnyen előfordulhat, hogy átalakítják az állampapírokat az alacsony inflációs környezetben. De ne felejtsük el, hogy a korábbi alacsony infláció alatt a MÁP+ volt a sztár, aminek az éves átlagos hozama 4,95% volt. A mostani ltp lehetőség éves hozama viszont 6% feletti.
@@BankmonitorHu Most nem azért, de ki az a bolond, aki most azt a havi 50 000Ft-ot inkább lakástakarékba teszi, mint állampapírba. Én egy tudatlan cigány gyerek vagyok, de azt mondom, hogy inkább veszek addig havonta inflációkövető állampapírt, majd ha Az kevesebb kamatot fog adni, akkor átviszem a továbbiakban a lakástakarékba. Te szakember vagy elvileg, de ezt nem látod át?!
Ez nem hit kérdése. Még csak nem is vallási jellegű kérdés... Minden egyes jövőre vonatkozó pénzügyi számítást bizonyos paraméterek rögzítése mellett tudunk elvégezni (nevesítve, hogy mi alapján választotuk ki az értéket). Egy kiugró inflációs csúcs után lehet "hinni", vagy "nem hinni" egy előrejelzésben, mindenkinek szíve joga ezt megtenni. Lehet saját előrejelzéseket készíteni és ezzel pénzügyi számításokat végezni. Komolytalanná azt tesz egy pénzügyi számítást, ha ismeretelen forrásból származó változóértéket használunk. Nyilván az is kiszámítható, hogy az MNB előrejelzéshez képest mennyivel magasabb infláció nullázza le a lakástakarék bemutatott hozamelőnyét. A hozamelőny ma pénzügyi értelemben nem más, mint a bizonytalanság kompenzációjára szolgáló tényező. Szívesen nézek/olvasok én magam is a sajátomtól eltérő számításokat a témában! Hajrá!
Jól hangzik, de ez is olyan alma-körte összehasonlítás. Az állampapír befektetésnek tekinthető, a lakástakarék pedig egy célzott megtakarítás. Ha mondjuk van x millió tőkém, nem is tudnám lakástakarékba tenni.
Valóban egy nagyobb összeget nem lehet ltp-be betenni. Az összehasonlítás nem is ezt az esetet taglalja. De olyan különleges helyzet volt eddig, hogy az állampapír bizonyult a legkifizetődőbb rendszeres megtakarításnak is. (Havonta azonos összeget elhelyezve benne). Ez a helyzet változott meg a számítás alapján.
@@marykovacs Az állampapír 10 éves, a példában szereplő lakáskassza 4, vagy 8 év. Úgy kalkulálunk, hogy az ltp lejáratánál visszaváltjuk az állampapírt.
Lakastakarekot 0 Ft al is el lehet indítani. Az állampapírhoz kell egy alap tőke ami tud kamatozni. Hiába kezded el az állam papírt 50 ezrével fizetni havonta már nem lesz ilyen konstrukciója 2.3 év után. Sem. Egy ilyet megnéznék hogy jön ki a matek.
Érdemes a lakástakarékról beszélni, számomra viszont ott válik komolytalanná a dolog, hogy elhisszük az MNB inflációs előrejelzését ÉS ezzel együtt feltételezzük hogy nem lesz egy jobb konstrukciójú állampapír. Ha alacsony inflációs környezet lesz megint akkor variálnia kell majd az állampapirokat sztem
Igen, az MNB hipotézise alapján számoltunk, korántsem lehet azt mondani, hogy ez egy biztos adat. (Senki nem tudja biztosra mondani az inflációt.)
Természetesen az könnyen előfordulhat, hogy átalakítják az állampapírokat az alacsony inflációs környezetben. De ne felejtsük el, hogy a korábbi alacsony infláció alatt a MÁP+ volt a sztár, aminek az éves átlagos hozama 4,95% volt.
A mostani ltp lehetőség éves hozama viszont 6% feletti.
@@BankmonitorHu Most nem azért, de ki az a bolond, aki most azt a havi 50 000Ft-ot inkább lakástakarékba teszi, mint állampapírba.
Én egy tudatlan cigány gyerek vagyok, de azt mondom, hogy inkább veszek addig havonta inflációkövető állampapírt, majd ha Az kevesebb kamatot fog adni, akkor átviszem a továbbiakban a lakástakarékba.
Te szakember vagy elvileg, de ezt nem látod át?!
Ez nem hit kérdése. Még csak nem is vallási jellegű kérdés... Minden egyes jövőre vonatkozó pénzügyi számítást bizonyos paraméterek rögzítése mellett tudunk elvégezni (nevesítve, hogy mi alapján választotuk ki az értéket). Egy kiugró inflációs csúcs után lehet "hinni", vagy "nem hinni" egy előrejelzésben, mindenkinek szíve joga ezt megtenni. Lehet saját előrejelzéseket készíteni és ezzel pénzügyi számításokat végezni. Komolytalanná azt tesz egy pénzügyi számítást, ha ismeretelen forrásból származó változóértéket használunk.
Nyilván az is kiszámítható, hogy az MNB előrejelzéshez képest mennyivel magasabb infláció nullázza le a lakástakarék bemutatott hozamelőnyét.
A hozamelőny ma pénzügyi értelemben nem más, mint a bizonytalanság kompenzációjára szolgáló tényező.
Szívesen nézek/olvasok én magam is a sajátomtól eltérő számításokat a témában! Hajrá!
Jól hangzik, de ez is olyan alma-körte összehasonlítás.
Az állampapír befektetésnek tekinthető, a lakástakarék pedig egy célzott megtakarítás.
Ha mondjuk van x millió tőkém, nem is tudnám lakástakarékba tenni.
A videó úgy kezdődik, hogy rendszeres havi megtakarítási lehetőségeket hasonlítunk össze...
Valóban egy nagyobb összeget nem lehet ltp-be betenni. Az összehasonlítás nem is ezt az esetet taglalja.
De olyan különleges helyzet volt eddig, hogy az állampapír bizonyult a legkifizetődőbb rendszeres megtakarításnak is. (Havonta azonos összeget elhelyezve benne).
Ez a helyzet változott meg a számítás alapján.
THX!
Irtó trükkös az összehasonlításba benyomni +6 évet minimál kamattal.
@@tamasdenem7892 Csak annyi, hogy a lejárata 9 év, és NEM 15, mint a Lakáskasszáé!
@@marykovacs Az állampapír 10 éves, a példában szereplő lakáskassza 4, vagy 8 év. Úgy kalkulálunk, hogy az ltp lejáratánál visszaváltjuk az állampapírt.
Lakastakarekot 0 Ft al is el lehet indítani. Az állampapírhoz kell egy alap tőke ami tud kamatozni. Hiába kezded el az állam papírt 50 ezrével fizetni havonta már nem lesz ilyen konstrukciója 2.3 év után. Sem. Egy ilyet megnéznék hogy jön ki a matek.
Nem kell a nagyduma fater. És ferdén áll a szemüveged!