Nagyon szép de lenne egy kérdésem. Miért nincs ott a régi fahíd, ami a tiszántúlt a várszigettel vette körbe? Vagy azt az Oszmánok építik meg a vár bukása után?
Kedves Dávid! Pontosan így van, ahogy írod! A Tiszán áthaladó hidak cölöpei a mai napig a folyó fenekén állnak, dendrokronológiai vizsgálattal pontosan datálható a készítésük kora.
@@schmolczsebi3769 A hídnak csak a cölöpjei maradtak meg, a víz nagyszerűen konzervál, ezért, ami állandó víz alatt van, az rendkívül sokáig megmarad. Többek között ezért se szedik ki, mert csak tönkremegy a fa, ha kiemelik és megszárad, meg aztán sima facölöpökről van szó, nem sok értelme lenne kiszedni. Nem is lenne könnyű, mert mélyen az iszapba vannak verve. Egyébként az aszályosabb nyarakon, amikor nagyon alacsony a Tisza vize, rendzeresen kilógnak a mederből, ilyenkor lehet felmérni/vizsgálni őket. Vannak cölöpök egyébként, amiket kiszedtek vizsgálati céllal. A többit búvárrégészek mérték fel, ismert az összes cölöp helye. Remélem sikerült megválaszolnoma kérdésedet! :)
@@schmolczsebi3769 nincs értelme kiszedni. Egyrészt, amíg víz alatt van, addig konzervált állapotú, de amint kivesszük és kiszárad, azonnal szétmálik. Másrészt ezek csak cölöpcsonkok, amelyek egy múzeumban nem mutatnának túl sokat, a nézelődő egy sima régi cölöpdarabot látna, ami lássuk be nem túl izgalmas. Harmadrészt pedig, amíg a helyükön vannak hagyva, lehetővé tesszük, hogy fennmaradjanak és a későbbi kutatók is eredeti pozíciójukban vizsgálhassák őket. Elég volt mintát venni a cölöpökből a kormeghatározáshoz. Jelenleg a mederben 3 különböző korú híd cölöpjei is elkülöníthetőek.
@@schmolczsebi3769 Bár minden régészeti helyszín más és rengeteg tényező játszik szerepet, de sok esetben az olyan különleges konzervációs közegek, mint egy anaerob mocsaras környezet, egy adott folyó- vagy tengerszakasz, ect. amiben egy egyébként könnyen lebomló objektum (holttest, fa hajótest vagy ez esetben a híd fa szerkezete) konzerválódik jobban meg tudja őrizni azt hosszú távon, mintha megpróbálják a szakemberek mesterségesen reprodukálni a környezetet, amiből kiemelték. Magyarán nehezebb lenne fenntartani, hovatovább jól bemutatható helyzetbe hozni egy múzeumban, mint továbbra is vigyázva rá fenntartani a Tiszában. Onnantól, hogy kiemelték a helyéről pontosan ugyanazt a nedvességet, kémiai környezetet és sorolhatjuk még kell megtartani, mint amiben megőrződött. Vagy pedig a régészet olyan szintű csúcstechnológiáját alkalmazni rá (ha az előző opció nem lenne egyébként is közel ehhez), amivel mégis konzerválható. De ezt lottóötös valószínűséggel megmaradt épségű elsüllyedt hajók vagy más hasonlóan kivételes leletek kiváltsága, már csak a költségvonzata okán is. Még egy a történelmét mélyen tisztelő és őrző társadalom és a régészeti feltárásokat valamit közgyűjteményeket nagy összegekkel támogató-fenntartó állam esetén is meggondolandó lenne, hogy a koramodern szolnoki hidat ki akarná-e emelni és utána - pontos összeget kérem ne várjon, de százmilliós nagyságrendről könnyen beszélgethetünk - komoly költségen fenntartaná-e. Mi lenne ennek a régészeti haszna vizsgálhatóság, örökségvédelmi hosszútávú szempontok, közönség hozzáférés, ect szempontjából? Hogyan rezonálna ez az összeg akkor a magyar társadalommal, költségvetési helyzettel? Főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy vannak eszközök víz alatti objektumok még jobb megőrzésére, vizsgálható kondícióban tartására, amiknek a költsége a fent említettek töredéke és a biztonságosabban is a lelet épségére nézve is (már csak a kiemelés veszélyeivel sem kell számolni...). Úgy, hogy Magyarország kiváló folyami régészekkel és eszközökkel is rendelkezik, tehát a vizsgálhatóság megoldható, az objektum védelme technológiai szempontból szintén a Tisza fenekén könnyebben kezelhető - hogy széleskörűen megtörténik-e ez, azt nem tudom - és a várható közgyűjteményi látogatottsági + egyéb szempontok is ellene szólnak, így a jelen helyén van a legjobb helyén. Néha a hosszú távú feltárás, közgyűjteményi őrzés csak árt a leletnek ahhoz képest, hogy milyen "remekül érzi magát" az adott helyén.
A 16. században, amely korszakot ez a videó is ábrázolja, volt a haditechnológiának egy éppen akkori legmodernebb szintje, ezért érthető módon az azonos karakterisztikájú területek erődítéseit igyekeztek ez alapján elkészíteni. Nagyvárad hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Szolnok ezért nem meglepő, hogy hasonló módon építették ki a várfalakat, az akkori legmodernebb olasz hadiépítészet szerint.
Kedves Gábor! Nem értem a kérdést. A kisfilm Szolnok elméleti rekonstrukcióját mutatja be madártávlatból. Ez egy saját munkánk, a kamerákat, fényeket teszteltük és ezt szerettük volna megosztani mindenkivel. Az elméleti rekonstrukciót Kertész Róbert szolnoki régésszel készítettük.
Tetszett a videó,kár hogy ilyen rövid
Pazar!
Nagyon szép de lenne egy kérdésem. Miért nincs ott a régi fahíd, ami a tiszántúlt a várszigettel vette körbe? Vagy azt az Oszmánok építik meg a vár bukása után?
Kedves Dávid! Pontosan így van, ahogy írod! A Tiszán áthaladó hidak cölöpei a mai napig a folyó fenekén állnak, dendrokronológiai vizsgálattal pontosan datálható a készítésük kora.
@@balazsszakonyi9382 ha még mindig a Tisza alján van a fahíd akkor miért nem szedik ki onnan ???
@@schmolczsebi3769 A hídnak csak a cölöpjei maradtak meg, a víz nagyszerűen konzervál, ezért, ami állandó víz alatt van, az rendkívül sokáig megmarad. Többek között ezért se szedik ki, mert csak tönkremegy a fa, ha kiemelik és megszárad, meg aztán sima facölöpökről van szó, nem sok értelme lenne kiszedni. Nem is lenne könnyű, mert mélyen az iszapba vannak verve. Egyébként az aszályosabb nyarakon, amikor nagyon alacsony a Tisza vize, rendzeresen kilógnak a mederből, ilyenkor lehet felmérni/vizsgálni őket. Vannak cölöpök egyébként, amiket kiszedtek vizsgálati céllal. A többit búvárrégészek mérték fel, ismert az összes cölöp helye. Remélem sikerült megválaszolnoma kérdésedet! :)
@@schmolczsebi3769 nincs értelme kiszedni. Egyrészt, amíg víz alatt van, addig konzervált állapotú, de amint kivesszük és kiszárad, azonnal szétmálik. Másrészt ezek csak cölöpcsonkok, amelyek egy múzeumban nem mutatnának túl sokat, a nézelődő egy sima régi cölöpdarabot látna, ami lássuk be nem túl izgalmas. Harmadrészt pedig, amíg a helyükön vannak hagyva, lehetővé tesszük, hogy fennmaradjanak és a későbbi kutatók is eredeti pozíciójukban vizsgálhassák őket. Elég volt mintát venni a cölöpökből a kormeghatározáshoz. Jelenleg a mederben 3 különböző korú híd cölöpjei is elkülöníthetőek.
@@schmolczsebi3769 Bár minden régészeti helyszín más és rengeteg tényező játszik szerepet, de sok esetben az olyan különleges konzervációs közegek, mint egy anaerob mocsaras környezet, egy adott folyó- vagy tengerszakasz, ect. amiben egy egyébként könnyen lebomló objektum (holttest, fa hajótest vagy ez esetben a híd fa szerkezete) konzerválódik jobban meg tudja őrizni azt hosszú távon, mintha megpróbálják a szakemberek mesterségesen reprodukálni a környezetet, amiből kiemelték. Magyarán nehezebb lenne fenntartani, hovatovább jól bemutatható helyzetbe hozni egy múzeumban, mint továbbra is vigyázva rá fenntartani a Tiszában.
Onnantól, hogy kiemelték a helyéről pontosan ugyanazt a nedvességet, kémiai környezetet és sorolhatjuk még kell megtartani, mint amiben megőrződött. Vagy pedig a régészet olyan szintű csúcstechnológiáját alkalmazni rá (ha az előző opció nem lenne egyébként is közel ehhez), amivel mégis konzerválható. De ezt lottóötös valószínűséggel megmaradt épségű elsüllyedt hajók vagy más hasonlóan kivételes leletek kiváltsága, már csak a költségvonzata okán is.
Még egy a történelmét mélyen tisztelő és őrző társadalom és a régészeti feltárásokat valamit közgyűjteményeket nagy összegekkel támogató-fenntartó állam esetén is meggondolandó lenne, hogy a koramodern szolnoki hidat ki akarná-e emelni és utána - pontos összeget kérem ne várjon, de százmilliós nagyságrendről könnyen beszélgethetünk - komoly költségen fenntartaná-e. Mi lenne ennek a régészeti haszna vizsgálhatóság, örökségvédelmi hosszútávú szempontok, közönség hozzáférés, ect szempontjából? Hogyan rezonálna ez az összeg akkor a magyar társadalommal, költségvetési helyzettel? Főleg, ha azt is hozzávesszük, hogy vannak eszközök víz alatti objektumok még jobb megőrzésére, vizsgálható kondícióban tartására, amiknek a költsége a fent említettek töredéke és a biztonságosabban is a lelet épségére nézve is (már csak a kiemelés veszélyeivel sem kell számolni...).
Úgy, hogy Magyarország kiváló folyami régészekkel és eszközökkel is rendelkezik, tehát a vizsgálhatóság megoldható, az objektum védelme technológiai szempontból szintén a Tisza fenekén könnyebben kezelhető - hogy széleskörűen megtörténik-e ez, azt nem tudom - és a várható közgyűjteményi látogatottsági + egyéb szempontok is ellene szólnak, így a jelen helyén van a legjobb helyén. Néha a hosszú távú feltárás, közgyűjteményi őrzés csak árt a leletnek ahhoz képest, hogy milyen "remekül érzi magát" az adott helyén.
A bástyák hasonlóak a Nagyváradi vár bástyáihoz.
A 16. században, amely korszakot ez a videó is ábrázolja, volt a haditechnológiának egy éppen akkori legmodernebb szintje, ezért érthető módon az azonos karakterisztikájú területek erődítéseit igyekeztek ez alapján elkészíteni. Nagyvárad hasonló adottságokkal rendelkezik, mint Szolnok ezért nem meglepő, hogy hasonló módon építették ki a várfalakat, az akkori legmodernebb olasz hadiépítészet szerint.
Hol van itt a rekonstrukció, ahogy Eger v. Buda, Diósgyőr esetében láttuk???
Kedves Gábor! Nem értem a kérdést. A kisfilm Szolnok elméleti rekonstrukcióját mutatja be madártávlatból. Ez egy saját munkánk, a kamerákat, fényeket teszteltük és ezt szerettük volna megosztani mindenkivel. Az elméleti rekonstrukciót Kertész Róbert szolnoki régésszel készítettük.