In memoriam Tolnay Klári 20

Поділитися
Вставка
  • Опубліковано 16 вер 2024
  • Tolnay Klári, a film és színművészet meghatározó alakja már 20 éve nincs közöttünk. Utolsó színházi szerepéből, a "Nagymamából" rendezett emlékkiállítással és múltidéző beszélgetéssel emlékeztek Rá művészbarátai és pályatársai:
    Auksz Éva, Bajza Viktória, Pásztor Erzsi, Őze Áron színművészek és Kurutz Márton filmtörténész
    Az est házigazdái:
    Vadas Zsuzsa újságíró és Mohai Gábor előadóművész
    Tolnay Klári családi zongoráját megszólaltatta:
    Kósa József zongoraművész
    Közreműködött:
    A Szügyi Asszonykórus
    A rendezvény fővédnöke:
    Juhász Judit a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője
    Köszönet a rendezvény támogatóinak:
    Magyar Művészeti Akadémia
    Fe-Ferrum
    Jagyutt Péter mestercukrász, Orchidea Cukrászda
    Aranytíz Kultúrház
    Kamera és vágás: Balla Bence
    2018. október 28. Mohora, Tolnay Klári Emlékház
    Balla Bence Films
    Kövess Minket:
    Facebook: / ballabencefilms
    Instagram: / balla_bence_films
    Blogspot: ballabencefilms...
    Twitter: / ballabencefilms
    Tolnay Klári Emlékház: tolnayklariemle...
    Balla István bőrész blogja: ballaboresz.blo...
  • Фільми й анімація

КОМЕНТАРІ • 4

  • @rozaliaboldor287
    @rozaliaboldor287 2 роки тому +2

    Csodálatos volt!

  • @isabelhuszka1321
    @isabelhuszka1321 Рік тому +1

    Mindig emlékezünk Tolnay Klárira - de nagyon kedveljük Mohai Gábort, akit a Márványteremben láttam élőben, de a hangja nagyon régről ismeretes volt számomra. És örülök ezen emlékműsornak is. Érdekes, hogy Tolnay Klárit gyerekkoromban nem szerettem, aztán jobban megismerve annál jobban. - A beszélgetés során felmerült, hogy a színpadon utolérhetetlen teljesítményt nyújtó színésznő magánemberként más volt. Rögtön megkérdeztem - magamtól, kitől mástól -, hogy miért kellett volna a magánéletében is játszania? eljátszani azt, hogy ő nem egy terézanya, nem egy fiatalok buksiját folyamatosan simogató, a hibáit elhallgató ember? dehogy. Ez egy idealizált dolog lett volna. Én a legtöbb ilyen emlékezős műsorokban őszintétlenséget szoktam érezni az elhunyt színész, énekesnő, egyéb híres ember felmagasztalásában. Nagyon kevésszeri hangzik el negatívum, általában csak a rajongás, az álszentes dicsérő hangulat uralkodik. Én ezt itt most sokkal jobban becsülöm, igazabb. - Viszont Vadas Zsuzsa többszöri beleszólását valamely fiatal beszédébe - egyenesen furcsának és szemtelennek is találtam. Azért, mert ő a koránál fogva tapasztaltabb, tanultabb, ne vágja el senki mondandóját! Szerencsére ez később már nem fordult elő, de az elején többször is. - Meglehetősen szeretem Pásztor Erzsit is, de azért őbenne is megvan az, hogy na én vittem valamire. Nagyon nem lenne igaz, ha nem lenne nagyon, sőt nagyon-nagyon büszke magára, amit elért. Egyszóval nagyon szívesen hallgatom Klárika kellemetlen dolgait, amit - érdekes módon - azonban rögtön felvált annak igenlése, hogy ő ezt megteheti... na ez már megint valaminek a parabolája. Érdeklődéssel hallgatom, nagyon jónak tartom ezt a videót. Köszönöm.

  • @jenonerozsaballa5567
    @jenonerozsaballa5567 15 днів тому

    A zongora története való igaz

  • @jozsefnefaidt9325
    @jozsefnefaidt9325 11 місяців тому

    A moderátor modora hagy kívánnivalókat.