Sok-sok állítással egyetértek. Azonban a termelékenység és a talajerodálás, növényegészség tekintetében más tapasztalataim vannak. A gyomprobléma nem csak herbicidekkel és "kapálással", hanem takarással és gyomlálással is orvosolható (nyilván kertészeti kultúra, méret függvényében). A szermaradványok tekintetében is vannak aggályaim. Gyakran csak évtizedek múltán derülnek ki egy-egy biztonságosnak vélt szerrel kapcsolatosan bizonyos "turpisságok". Egy kertész tájépítész (Éljenek a Kertészetisek! )
A bio hallatán mindig jönnek a porrá szántott földek képei, a dupla ár és a 30%kal minimum kisebb terméshozam. De legalább jól megvezették az embereket és a politikusokat, hogy ez milyen jó, a nem bio meg mindent és mindenkit megöl. Mondjuk így könnyű az igényt bármire is feltámasztani. Tetszett a videó. Ahogy a többi adás is.
@@molnarlaszlo9063 annyi a különbség, hogy a konvencionálist nem tartják világ- és egészségmegmentő módszernek. És míg a no-till mehet nem bioban és biodiverzitása sokkal jobb, addig a bioban nem megoldott a gyomkontrol szántás nélkül. De ez a videóban is elhangzik.
@@molnarlaszlo9063 igen, lehet. Csak amíg bioban nem tudsz gyomkontrolt tartani szántás nélkül, addig a nem bioban lehet és el is érkeztünk a regeneratív műveléshez.
@@vasi79o gyomkontrollt lehet tartani takarónövényekkel. A glifozátos gyomkontrollt sehol nem szeretem, ez Kökény Attila mániája, hogy erre alapul a regeneratív gazdálkodás. Egyébként a talaj sekély művelése nem kritikus, a folyamatos mélyművelés annál inkább.
Amúgy, igazságos a biot talajerő megőrzésében a notillel versenyeztetni? Mármint nyilvánvaló, hogy veszít, de konvencionálisban nincs ugyanúgy szétszántva a talaj? Nem értek hozzá persze, de azért nekem nem az a napi élményem, hogy kimegyek a táblák közé, és azok nincsenek szétforgatva, és ahogy beszéltek az adásoknak a notillről, azért az még nincs annyira elterjedve. Plusz nem csak a talaj természeti erőforrás, hanem a biodiverzitás-szolgáltatások is, ha jól gondolom, amiben meg a bionak-logikai alapon-erősebbenek kéne lenni, legalábbis a konvencionálisnál. Persze aztán lehet, hogy ipari módszerek mellett igazából mindegy. Még egy gondolat-a piaci logika alapján nem igazán szokott működni az, hogy hatékonyság-növekedés ellentételeként cserébe békében hagyjuk a természetet. Ha jobb erőművek miatt olcsó az áram, nem örülünk hogy nem kell annyi földgázt égetni, hanem veszünk még két ventillátort meg egy szárítógépet, egy hűtőnél megoldjuk hogy feleannyi fogyasszon, megduplázzuk a méretét, ha egy autónál, utazunk vele kétszerannyit ésatöbbi. Persze örülnék, hogyha ez pont a mezőgazdaságban működne, csak nem nagyon hiszem.
Szia! Nem a notillel versenyeztettem, egyszer megjegyeztem, de az integralttal összevetve is az a helyzet h persze ott is szántunk de nem minden áron mert van kémiai gyomirtás. A biodiverzitás szolgáltatások természetesen fontosak, de a bio ezeket nem feltetlenül vedik, pl természetes piretrint ugyanugy lehet bioban is alkalmazni és ugyanolyan napalm mint a szintetikus. tehát elméletben nem képződik meg az a különbseg amire a bio es az integrált között gondolunk, kizárólag gyakorlatban, igyanis a természetes piretrin -még- cefet draga, amiatt a használata nem jellemző. másrészt a talajnak is van egy sajátos mikroflórája és faunája amit a talajmozgatásokkal szétszedünk, tehat a talaj biodiverzitás szolgáltatásai csökkennek. azzal egyetértek, hogy a közgazdasagi logika általaban nem azt diktálja, hogy amit kiveszünk termesztésből azt visszaalakítjuk más kultúrtájjá, de van egy komoly rossz ösztönző is a rendszerben, megpedig a támogatások, ami miatt megéri minden talpalatnyi földet bevetni. ha csak ott termesztenenk ahol a terület erre valóban alkalmas akkor mindjart maskepp néznenk ki. de persze értem h attól még a termesztésből kivont területre felhúzhatnak egy akkugyárat, hat ez meg kormányzati akarat kérdése már
9:25 „A hiányzó mennyiséget több területnek a művelésével tudjuk CSAK behozni.” Ez csak akkor igaz ha semmi más körülményt nem akarunk változtatni. Megoldás még a pazarlás csökkentése. Ez lehet sok minden pl.: rossz tárolás miatti veszteségek, vagy akár nézzünk magunka, hogy mennyi elhízott ember van, ez túlfogyasztást jelent, itt is lehetne fogni. Ha semmit nem akarunk változtatni akkor igaz a mondás, ha növelni akarjuk hatékonyságot, akkor meg nem feltétlen.
Igen a jó öreg élelmiszerpazarlás. Az a baj, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentése elsőre pazarul hangzik de mikor elkezdjük kibogozni, hogy akkor ez kinek a felelőssége, ki viseli a lejáróban lévő élelmiszer redisztribúciójának költségeit, ki és milyen jogalapon veszi el és redisztribucionálja a kinek a tulajdonában lévő élelmiszert, hát erre meg soha nem hallottam igazan meggyőző megoldási javaslatot ami nem valami kommcsi jegyrendszerbe fulladna két körön belül
A két eljárást hasonlítod össze, akkor az egyik hatékonyabb, a másik kevésbé. Erre azzal reagálni, hogy lehetne a felhasználást is hatékonyabbá tenni eléggé félrevezető, mert ez esetben az eleve hatékonyabb technológia még kevesebb területet igényelne, nem lesz ettől jobb a kevésbé hatékony technológia hatékonysága. Szóval bár az állítás igaz és a felhasználáson is lehetne javítani, ettől még az is igaz marad, hogy a hatékonyabb technológia alacsonyabb terület igénnyel jár - csak ez még tovább csökkenthető, ha az igény is csökken.
@@szepesvaryp Természetesen, ha csökkentjük mondjuk a tárolási veszteséget az jó hatással van a másik termelési módra is. Az a kérdés van-e értelme minél több helyen áttérni a ÖKO-ra. Ha igen, akkor elérünk egy olyan számhoz, hogy mekkora terület kell az áttérés miatt. Viszont ha ez nagyobb, és nem akarunk több helyet elvenni a természettől, akkor ilyen megoldásokban is kell gondolkodni. Ilyenkor az a dolog, hogy ha a másik módszernél tesszük még hatékonyabbá akkor még kevesebb hely kellene azért lényegtelen, mert úgy döntöttünk, hogy ÖKO-zni akarunk. Persze ha ez nem prioritás, akkor valóban igaz, hogy nem jó az gondolatmenetem.
@@66zioka66Nem vagyok a téma szakértője, de ez nem annyira akarat, pláne nem központi akarat kérdése egyelőre, inkább a piaci igényé. Szerintem végletekben kár gondolkodni, nem lesz teljes áttérés sem egyikre, sem másikra, van igény mindkettőre. Egyelőre. Amint kifutunk az erőforrásokból, vagy véglegesen megszűnik az igény valamelyikre merül majd fel az a gondolatmenet amit te felvázolsz, de az még nem most lesz. Szóval igen, amit írsz igaz, de különösen a talajminőség kapcsán egyre (számomra legalábbis) intenzívebben kongatott vészharangok mellett nem annyira látom a nyomást az ez ellen dolgozó és a hype csúcsán már túlfutni látszó (szubjektív vélemény) öko hirtelen abszolút térnyerésére. Különösen, hogy az idei nyárhoz hasonló aszályos időszakok és az özönvízszerű csapadék eloszlás is afelé mutatnak, hogy a termőföld évezredes bolygatását jobban át kellene gondolni. Nincs tökéletes megoldás és több egymással ellentétes technológia használatára fokozódik a nyomás különböző irányokból, egyelőre nem merném letenni a voksomat egyik kizárólagos térhódítása mellé sem belátható időn belül, különösen egy akkora és annyira hagyományokra építő ágazat szintjén, mint a mezőgazdaság. Önmagában az igény csökkentése még kevés lenne indoknak az ökora való teljes áttérésre, ezzel együtt jót tenne bármelyik technológiával is dolgozunk.
Baszó! Még több ilyet!
Legyen! Hiánypótló! Felvillanó illusztrációk laikusoknak/hivatkozás-hasznos olvasnivalók lista érdeklődőknek szerintem hasznos lehet.
Sok-sok állítással egyetértek. Azonban a termelékenység és a talajerodálás, növényegészség tekintetében más tapasztalataim vannak. A gyomprobléma nem csak herbicidekkel és "kapálással", hanem takarással és gyomlálással is orvosolható (nyilván kertészeti kultúra, méret függvényében). A szermaradványok tekintetében is vannak aggályaim. Gyakran csak évtizedek múltán derülnek ki egy-egy biztonságosnak vélt szerrel kapcsolatosan bizonyos "turpisságok".
Egy kertész tájépítész
(Éljenek a Kertészetisek! )
A bio hallatán mindig jönnek a porrá szántott földek képei, a dupla ár és a 30%kal minimum kisebb terméshozam. De legalább jól megvezették az embereket és a politikusokat, hogy ez milyen jó, a nem bio meg mindent és mindenkit megöl. Mondjuk így könnyű az igényt bármire is feltámasztani. Tetszett a videó. Ahogy a többi adás is.
Mi köze a porrá szántásnak a biohoz? Ez pont ugyanúgy lehet jellemzője a konvencionálisnak is.
@@molnarlaszlo9063 annyi a különbség, hogy a konvencionálist nem tartják világ- és egészségmegmentő módszernek. És míg a no-till mehet nem bioban és biodiverzitása sokkal jobb, addig a bioban nem megoldott a gyomkontrol szántás nélkül. De ez a videóban is elhangzik.
@@molnarlaszlo9063 igen, lehet. Csak amíg bioban nem tudsz gyomkontrolt tartani szántás nélkül, addig a nem bioban lehet és el is érkeztünk a regeneratív műveléshez.
@@vasi79o gyomkontrollt lehet tartani takarónövényekkel. A glifozátos gyomkontrollt sehol nem szeretem, ez Kökény Attila mániája, hogy erre alapul a regeneratív gazdálkodás.
Egyébként a talaj sekély művelése nem kritikus, a folyamatos mélyművelés annál inkább.
mivel a termőréteg van legfelül ezért barmilyen sekél művelessel a termőréteget rombolom...
Jó lett a videó! Lehetne belőle egy sorozat 👍
Amúgy, igazságos a biot talajerő megőrzésében a notillel versenyeztetni? Mármint nyilvánvaló, hogy veszít, de konvencionálisban nincs ugyanúgy szétszántva a talaj? Nem értek hozzá persze, de azért nekem nem az a napi élményem, hogy kimegyek a táblák közé, és azok nincsenek szétforgatva, és ahogy beszéltek az adásoknak a notillről, azért az még nincs annyira elterjedve. Plusz nem csak a talaj természeti erőforrás, hanem a biodiverzitás-szolgáltatások is, ha jól gondolom, amiben meg a bionak-logikai alapon-erősebbenek kéne lenni, legalábbis a konvencionálisnál. Persze aztán lehet, hogy ipari módszerek mellett igazából mindegy.
Még egy gondolat-a piaci logika alapján nem igazán szokott működni az, hogy hatékonyság-növekedés ellentételeként cserébe békében hagyjuk a természetet. Ha jobb erőművek miatt olcsó az áram, nem örülünk hogy nem kell annyi földgázt égetni, hanem veszünk még két ventillátort meg egy szárítógépet, egy hűtőnél megoldjuk hogy feleannyi fogyasszon, megduplázzuk a méretét, ha egy autónál, utazunk vele kétszerannyit ésatöbbi. Persze örülnék, hogyha ez pont a mezőgazdaságban működne, csak nem nagyon hiszem.
Szia!
Nem a notillel versenyeztettem, egyszer megjegyeztem, de az integralttal összevetve is az a helyzet h persze ott is szántunk de nem minden áron mert van kémiai gyomirtás.
A biodiverzitás szolgáltatások természetesen fontosak, de a bio ezeket nem feltetlenül vedik, pl természetes piretrint ugyanugy lehet bioban is alkalmazni és ugyanolyan napalm mint a szintetikus. tehát elméletben nem képződik meg az a különbseg amire a bio es az integrált között gondolunk, kizárólag gyakorlatban, igyanis a természetes piretrin -még- cefet draga, amiatt a használata nem jellemző.
másrészt a talajnak is van egy sajátos mikroflórája és faunája amit a talajmozgatásokkal szétszedünk, tehat a talaj biodiverzitás szolgáltatásai csökkennek.
azzal egyetértek, hogy a közgazdasagi logika általaban nem azt diktálja, hogy amit kiveszünk termesztésből azt visszaalakítjuk más kultúrtájjá, de van egy komoly rossz ösztönző is a rendszerben, megpedig a támogatások, ami miatt megéri minden talpalatnyi földet bevetni. ha csak ott termesztenenk ahol a terület erre valóban alkalmas akkor mindjart maskepp néznenk ki.
de persze értem h attól még a termesztésből kivont területre felhúzhatnak egy akkugyárat, hat ez meg kormányzati akarat kérdése már
Jó lett, én néznék még több részt. Esetleg ki lehetne tenni pár diagramot az idézett tudományos cikk(ek)ből a videóba.
jó ötlet, a kövi olyan lesz!
Legyen legyen ez a hiányzó láncszem a UA-cam-on. 😅
ez a terv
9:25 „A hiányzó mennyiséget több területnek a művelésével tudjuk CSAK behozni.” Ez csak akkor igaz ha semmi más körülményt nem akarunk változtatni. Megoldás még a pazarlás csökkentése. Ez lehet sok minden pl.: rossz tárolás miatti veszteségek, vagy akár nézzünk magunka, hogy mennyi elhízott ember van, ez túlfogyasztást jelent, itt is lehetne fogni. Ha semmit nem akarunk változtatni akkor igaz a mondás, ha növelni akarjuk hatékonyságot, akkor meg nem feltétlen.
Igen a jó öreg élelmiszerpazarlás. Az a baj, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentése elsőre pazarul hangzik de mikor elkezdjük kibogozni, hogy akkor ez kinek a felelőssége, ki viseli a lejáróban lévő élelmiszer redisztribúciójának költségeit, ki és milyen jogalapon veszi el és redisztribucionálja a kinek a tulajdonában lévő élelmiszert, hát erre meg soha nem hallottam igazan meggyőző megoldási javaslatot ami nem valami kommcsi jegyrendszerbe fulladna két körön belül
A két eljárást hasonlítod össze, akkor az egyik hatékonyabb, a másik kevésbé. Erre azzal reagálni, hogy lehetne a felhasználást is hatékonyabbá tenni eléggé félrevezető, mert ez esetben az eleve hatékonyabb technológia még kevesebb területet igényelne, nem lesz ettől jobb a kevésbé hatékony technológia hatékonysága. Szóval bár az állítás igaz és a felhasználáson is lehetne javítani, ettől még az is igaz marad, hogy a hatékonyabb technológia alacsonyabb terület igénnyel jár - csak ez még tovább csökkenthető, ha az igény is csökken.
@@szepesvaryp Természetesen, ha csökkentjük mondjuk a tárolási veszteséget az jó hatással van a másik termelési módra is. Az a kérdés van-e értelme minél több helyen áttérni a ÖKO-ra. Ha igen, akkor elérünk egy olyan számhoz, hogy mekkora terület kell az áttérés miatt. Viszont ha ez nagyobb, és nem akarunk több helyet elvenni a természettől, akkor ilyen megoldásokban is kell gondolkodni. Ilyenkor az a dolog, hogy ha a másik módszernél tesszük még hatékonyabbá akkor még kevesebb hely kellene azért lényegtelen, mert úgy döntöttünk, hogy ÖKO-zni akarunk. Persze ha ez nem prioritás, akkor valóban igaz, hogy nem jó az gondolatmenetem.
@@66zioka66Nem vagyok a téma szakértője, de ez nem annyira akarat, pláne nem központi akarat kérdése egyelőre, inkább a piaci igényé. Szerintem végletekben kár gondolkodni, nem lesz teljes áttérés sem egyikre, sem másikra, van igény mindkettőre. Egyelőre. Amint kifutunk az erőforrásokból, vagy véglegesen megszűnik az igény valamelyikre merül majd fel az a gondolatmenet amit te felvázolsz, de az még nem most lesz. Szóval igen, amit írsz igaz, de különösen a talajminőség kapcsán egyre (számomra legalábbis) intenzívebben kongatott vészharangok mellett nem annyira látom a nyomást az ez ellen dolgozó és a hype csúcsán már túlfutni látszó (szubjektív vélemény) öko hirtelen abszolút térnyerésére.
Különösen, hogy az idei nyárhoz hasonló aszályos időszakok és az özönvízszerű csapadék eloszlás is afelé mutatnak, hogy a termőföld évezredes bolygatását jobban át kellene gondolni. Nincs tökéletes megoldás és több egymással ellentétes technológia használatára fokozódik a nyomás különböző irányokból, egyelőre nem merném letenni a voksomat egyik kizárólagos térhódítása mellé sem belátható időn belül, különösen egy akkora és annyira hagyományokra építő ágazat szintjén, mint a mezőgazdaság.
Önmagában az igény csökkentése még kevés lenne indoknak az ökora való teljes áttérésre, ezzel együtt jót tenne bármelyik technológiával is dolgozunk.