én rettenetesen kétségbe esek, ha szemkontaktusról van szó és gyakran túltolom... a főnököm rendszerint azt hiszi, hogy valami rosszat mondott... viszont ha nem nézek a szemébe, azt hiszi hogy bajom van... az egy fokkal kellemetlenebb, amikor "robotüzemmód" van... nemrég összekaptam a feleségemmel, aki mikor próbáltam megoldani a vitát és szerettem volna kikerűlni a konfliktusos helyzetből, átmentem a robotüzemmódba, majd ezt a szememre vetette, hogy mi vagy te robot, hogy így válaszolsz? erre azt válaszoltam, hogy "nem b.meg haven egy kib-szott autista, menj már kiskutya!" (van egy kölyökkutyánk, aki szeret mindenfelé csalinkázni) általában ezek a dolgok nagyon lefárasztanak, és nem tudok miatta dolgozni, a dolgaimat nem tudom ellátni rendesen... azért gondoltam ezt megjegyezni, hogy a robotüzemmód a neurotipikus embereknek lehet zavaró, úgy tapasztaltam... (nem tudom hasznos-e ez az információ)
Szenzoros vagyok. A cicakaki pont nem zavar. De percek alatt besokallok a fényektől, hangoktól, szagoktól (nem veszek levegőt), hosszú beszédtől és egyéb. Próbálok úgy csinálni, mintha nem így lenne, de egyre nehezebb. (43 vagyok)
A szemkontaktusos részhez még egy megjegyzés: én sem szerettem soha és nem is voltam képes a szemkontaktust normálisan csinálni, de azt felfogtam, hogy a neurotipikus embereknek ez alapból megy, és adott esetben fontos nekik ahhoz, hogy kiolvassanak szociális bujtatott jeleket, érzelmeket. De azért kicsit vigyázzunk azzal, hogy így passzív-agresszívan kigúnyoljuk a neurotipikusokat vagy alpári módon visszatámadjunk. Nyilván ők nem szemgolyó-bámulásként élik ezt meg. Ha autistaként elvárjuk a megértést és tiszteletet, akkor annak oda-vissza kell működnie.
én rettenetesen kétségbe esek, ha szemkontaktusról van szó és gyakran túltolom... a főnököm rendszerint azt hiszi, hogy valami rosszat mondott... viszont ha nem nézek a szemébe, azt hiszi hogy bajom van... az egy fokkal kellemetlenebb, amikor "robotüzemmód" van... nemrég összekaptam a feleségemmel, aki mikor próbáltam megoldani a vitát és szerettem volna kikerűlni a konfliktusos helyzetből, átmentem a robotüzemmódba, majd ezt a szememre vetette, hogy mi vagy te robot, hogy így válaszolsz? erre azt válaszoltam, hogy "nem b.meg haven egy kib-szott autista, menj már kiskutya!" (van egy kölyökkutyánk, aki szeret mindenfelé csalinkázni) általában ezek a dolgok nagyon lefárasztanak, és nem tudok miatta dolgozni, a dolgaimat nem tudom ellátni rendesen... azért gondoltam ezt megjegyezni, hogy a robotüzemmód a neurotipikus embereknek lehet zavaró, úgy tapasztaltam... (nem tudom hasznos-e ez az információ)
Szenzoros vagyok. A cicakaki pont nem zavar. De percek alatt besokallok a fényektől, hangoktól, szagoktól (nem veszek levegőt), hosszú beszédtől és egyéb. Próbálok úgy csinálni, mintha nem így lenne, de egyre nehezebb. (43 vagyok)
A szemkontaktusos részhez még egy megjegyzés: én sem szerettem soha és nem is voltam képes a szemkontaktust normálisan csinálni, de azt felfogtam, hogy a neurotipikus embereknek ez alapból megy, és adott esetben fontos nekik ahhoz, hogy kiolvassanak szociális bujtatott jeleket, érzelmeket. De azért kicsit vigyázzunk azzal, hogy így passzív-agresszívan kigúnyoljuk a neurotipikusokat vagy alpári módon visszatámadjunk. Nyilván ők nem szemgolyó-bámulásként élik ezt meg. Ha autistaként elvárjuk a megértést és tiszteletet, akkor annak oda-vissza kell működnie.
Hasznos információk "normàlisaknak."
Ez de okos videó lett! Köszönjük! ❤
Ne hagyjátok abba! A videóitok fel ér egy terápiával!
💙💜
Asperger szindròma, azèrt azzal el lehet boldogulni.😉
Mindennel el lehet boldogulni, ha a képességeid határai egyenzek a külső elvárásokkal. 😉