Én nem takarítok karácsonyra... Jézus istállóban született, érezze magát otthon... Valamint nem zabálok, nem zabáltatok, nem tukmálok, nem smúzolok de főleg nem csak akkor szeretek másokat. Valamint akiket nem szeretek, karácsonykor se fogom.
Tökéletesen összefoglaltad! :D "Shame on me", de én se állok be a sorba... Pedig falun nőttem fel, most is ott élek, a család nagyon hagyománykövető. Én csak szabad szeretnék lenni, emiatt nem vagyok hajlandó engedni, hogy gúzsba kössenek a "hagyományok"...
Pont a karácsony miatt nincs bennem szorongás. A mostani ünnep ugyanolyan nyugodt mint a korábbiak, amióta felnőtt vagyok és magam választom meg a társaságomat. Jobb kevés jó emberrel együtt mint olyanokkal, akik rejtik valódi arcukat és kötelező a színjáték. SOHA TÖBBÉ!
Mi legtöbbször minimalistán nyomjuk vègig, (èn pici vendègsèget tartok, èsszerű, "áruhitel mentes" ajándèkok, nincs a ház nyakik kivilágítva) de egyszerűen nem megy káosz nèlkül soha. Idèn tènyleg próbáltam megúszni a káosz, teljesen időben megvettem az ajándèkokat, csomagoltam, boltba hètköznap dèlelőtt jártam kerülve a tömeget. De így is beütött a káosz. Egy ajándék hiányzott, 3* mentem èrte. Vègül szakadó hóban, Dec.23-án a tömegben, 2 pici gyerekkel rohangásztam. Lebetegedtem, elúsztam konkrétan mindennel. A ház nyakik rumli, a karácsonyfát Dec.25-èn este tudtuk feldíszíteni ès a nagy családban is beütött a dráma 🤣 Szóval nem jött össze a nyugodt karácsony terve. Majd jövőre.
Az utált emberek szeretésével kapcsolatban van egy valós lelki élményem. Katolikus vagyok, de én magam is sokáig kételkedtem az ellenségszeretetben. Egyszer karácsony előtt megfogadtam - Jézusra hallgatva -, hogy meggyónom, mennyire utálom egy kollégámat, viszolyogtam tőle. Borzasztó nehéz volt, de megtettem. Kisebb "csoda" történt másnap, nem mondom, hogy rajongani kezdtem, de megnyugodtam, megláttam benne az embert. Vezeklésként szépeket kellett mondanom neki. Még élveztem is, vicces lett. Szóval megbékéltem vele. Ez a lényeg.
@@csoli-01 A személyisége: értékrend, munkamorál, fölényes megnyilatkozások, kioktató stílus némi nárcizmussal körítve. Ő a tökéletes ember, aki rengeteget dolgozik, de más akármit is csinál, csak rossz lehet. Nulla empátia.
32:37-nél amit mondott Puzsér az annyira accurate hogy nem igaz. Előzmény csupán annyi hogy elég hosszú, már több mint 5 éves kapcsolatom ment tönkre 1 hónapja, és az egyik fő probléma az volt hogy mikor panaszkodott mindig meg akartam oldani és nem megoldás kellett neki, csak hogy hadd panaszkodja ki magát nekem, nem vettem eléggé komolyan, nem adtam teret neki, és nem kell mindig megoldást adnom arra ha baja van, csak meg kell hallgatni és neki annyi elég. BRO MI A FASZ ENNYI ERŐVEL AKKOR ÜLJ BE EGY TAXIBA ÉS MAJD OTT IS TUDSZ BESZÉLNI A BAJAIDRÓL ANÉLKÜL HOGY SEGÍTENI AKARNA NEKED VAGY NEM TUDOM. Ha valakit szeretek akkor segíteni akarok rajta ha baja van, nem értem hogy honnan jön ez a nőknél hogy csak kussban zárjam be egy biztonságos burokba ahol majd tud szenvedni egyedül, de lehet én nem fogok fel valamit. Nyilván ez ennyire nem fekete-fehér de nyugtat a tudat hogy akkor sajnos még sok férfitárs járt már így. Ugyan ezeket mondta ráadásul, az INVALIDÁLÁS szót de gyűlöltem. Puzsér úr, véletlen nem ugyan az a barátnőnk volt?:D Tisztelet!
Idemásolom a vonatkozó részeket, hátha segíthet a további kapcsolataidon. És nem, ez sem nemfüggő probléma, szóval valszeg tényleg Puzsér nőjét fogtad ki. Nem, a Puzsértól hallottakkal ellentétben az sem megoldása ennek, ha segítesz a szerencsétlen embernek visszafejlődni gyermeki állapotára és megölelgeted az apja vagy az anyja helyett, megsimogatva a buksiját mint egy utcán hagyott kisállatnak és elmotyogod neki, hogy apuci itt van és minden rendben lesz, mert szeret. Tisztán látszik, hogy az ilyen embernek már egy eredetire halmozott további zavarai alakultak ki, és ezt erősítik meg benne azok a "partnerei" akik csak annyit akarnak, hogy szűnjön meg az ő állapota, mert kényelmetlen számukra. Az emberek kényelmes társakat akarnak maguknak és ennek érdekében hajlandóak akár tovább is nyomorítani.
Bárcsak karácsonyi szorongásom lenne. 2 hét vagy legyen egy hónap. Jól behatárolható, megküzdési stratégiák tálcán kínálva hozzá, együttérzés mutatkozik az emberek részéről, tudnak róla, hogy vannak ilyenkor akiknek nehezebb ezért vagy azért, ismerik a magányt, elfogadják azt egy olyan állapotnak ami nem kizárólag az abban szenvedő hibája. Én asszondom, lehetne egy ilyen szorongáscserélő hely, mert tudom én, hogy mindenkinek a sajátja a legrosszabb, de talán ha többen kipróbálnák másokét, kiderülne, hogy az egy fokkal rosszabb, amikor egy egész társadalom beleszarik a helyzetedbe, mert nem ismerik fel, nem ismerik el, nem képesek azzal együttérezni, és nem kívánnak tenni sem ellene. Az emberek emiatt nem akarnak tovább élni, és nem, szerintem már nem karácsonykor teszik ezt a legtöbben. Olyankor csak megkísérlik, de nem akarnak meghalni. A láthatatlan szorongók, na azok olyanok, hogy egyszer csak megölik magukat, az ismerőseik meg nem értik miért, hiszen olyan vidám volt meg kedves mindig mindenkivel, tegnapelőtt is, meg az instán is, és az ilyenek, egy tavaszi szerda délelőtt ugranak le valahonnan, nem pedig 24-én szedik be a marék altatót. Akarok egy szorongáscserélő boltot! Talán olyan alapon kellene működnie, hogy mennyiben és miben gátolja az embert az ő saját szorongása. Hát, ezt még ki kell dolgozni alaposan.
@OneHundredAndThirtySeven Az attól is függ, hogy milyen mértékben, milyen gyakorisággal és milyen tünetekkel jelentkezik. De elcserélheted ptsd-re, ocd-re, speciális fóbiák valamelyikére, szimpla agorafobiára vagy a leggyakoribb szociális fóbiára is. Ha a generalizált szorongásod nem gátol meg abban, hogy elmenj egy nagyobb szabadtéri eseményre, akkor fentiekből szerintem tudsz válogatni. De az a helyzet, hogy általában bármelyik típusú szorongásból kialakul előbb-utóbb a generalizált szorongás. A generalizált szorongás valamely konkrét félelem fel nem ismert elfajult változata. Szóval előbb azt lenne jó tudni, mi váltja ki és miben gátol.
Szedd össze magad!! Ne nvavalyogj!! Másnak se könnyű! Kaptál elég empátiát, vagy még kérsz?? Én amúgy a másnapossági elviselhetetlen szorongást elcsélném karácsonyira. 🎄 《》🍻
@@laszlovona Ez még csak három mondat volt abból a 10-ből, amit sosem lenne szabad mondani egy elkeseredett embernek. Viszont sem a szorongás, de még a depresszió sem elsősorban elkeseredettség vagy csalódottság, és sajnos nem is pusztán önsajnálat, még akkor sem ha mindezek velejárói lehetnek az állapotnak, mint ahogy pl. egy gyászfolyamatban, haláleset, válás, elbocsátás után tök normális érzések lehetnek ezek. Átmenetileg. Itt viszont pont az a lényeg, hogy amiért maga a probléma sem átmeneti, így a tünetei sem azok, sőt halmozódnak és súlyosbodnak, és éppen ezért nem azon múlik, hogy az ebben szenvedő ember mennyiben erős akaratú, mennyiben racionális gondolkodású, és hogy hogyan értékeli a saját helyzetét másokéhoz képest. Nem, a Puzsértól hallottakkal ellentétben az sem megoldása ennek, ha segítesz a szerencsétlen embernek visszafejlődni gyermeki állapotára és megölelgeted az apja vagy az anyja helyett, megsimogatva a buksiját mint egy utcán hagyott kisállatnak és elmotyogod neki, hogy apuci itt van és minden rendben lesz, mert szeret. Tisztán látszik, hogy az ilyen embernek már egy eredetire halmozott további zavarai alakultak ki, és ezt erősítik meg benne azok a "partnerei" akik csak annyit akarnak, hogy szűnjön meg az ő állapota, mert kényelmetlen számukra. Az emberek kényelmes társakat akarnak maguknak és ennek érdekében hajlandóak akár tovább is nyomorítani. Félreérted az empátiára való igényemet, ez sem azt jelenti, hogy valaki sajnálatot vagy mély együttérzést vár élete párjától vagy az összes szembejövő idegentől aki látja az ő nyomorúságos helyzetét. A lényeg éppen az, hogy nem látszik. Hogy attól függetlenül kellene empátiával fordulni minden ember felé, hogy bármit is tudnál az ő helyzetéről. Hogy nem feltételezed egy beszólásról, hogy "ennyit ki kell bírnia" a másiknak. Nem feltételezed a helytelen viselkedésedről, hogy ha neked nem ártana akkor másoknak sem fog. Nem feltételezed egy állapotról, hogy abból gúnyt űzni mindenki számára csak egy ártatlan poén. Stb. Sajnálom, ha csalódást okozok azzal, hogy nem az én talpraállításom lenne a cél, hanem a mindennapi emberi önkontroll gyakorlása az embertársaink felé. Tudom, hogy utóbbi sokkal kényelmetlenebb, és bele is szarik mindenki. Na, azt meg közönynek nevezzük. Abba pusztulnak bele azok, akik képesek az együttérzésre. Nem, amikor valaki csak maga iránt érzi ezt, és kizárólag ezt képes felismerni másokban is, az nem nevezhető empátiának. Az még mindig csak önsajnálat, másokban felismerve.
Akit szeretek azt mindig szeretem, akit utálok azt karácsonykor sem fogom szeretni. A szeresd ellensègeid egy nagy baromság! Inkább hátat fordítok nekik.
Helló! Annyi megjegyzésem volna, hogy egyrészt már Jézus előtt is mondták páran, hogy bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak. Példaként hirtelen Zarathustra ugrik be. Viszont Jézus volt az, aki a közerkölcsöt véglegesen megváltoztatta. Mert előtte a barbár erkölcs uralkodott. A másik, hogy szerintem a megbocsátás legmagasabb szintje, mikor valaki egy a családja ellen elkövetett bűncselekmény tettesének bocsát meg. Ez nagyon nehéz, és ritka, de azért néha előfordul. Boldog Karácsonyt Nektek!
Krisztus Urunk elméletben igyekezett megváltoztatni a közerkölcsöket, no de nézzünk már magunkba...esetleg magunk köré! Mivé lett az igyekezet? Persze, hogy szorongunk, hiszen egyre távolabb kerülünk ettől az eszmerendszertől.
Jézus nem változtatta meg a közerkölcsöt. Pont a rá hivatkozó "keresztények" vannak tőle a legtávolabb. A "keresztény kultúra országai" egy hatalmas hazugság. Talán nem véletlen, hogy a "keresztény kultúra országai" csinálták a világháborúkat, holokausztot, gulágot...
Miért kellene egy család elleni bűntettet megbocsátani?! De ezzel emberi életeket tesz tönkre! Nem keresztényként (jó embernek tartom magam) azért van egy bizonyos határ! Ha valaki árt a családjának, az számomra már a megbocsájthatalan bün kategóriája!
@@hetzmannemi5908 "Nem keresztényként." Pontosan. Jézus tanításának épp a megbocsátás a lényege. Bűntől függetlenül. Igen, nekem se biztos, hogy menne adott esetben, ám ettől még ez a lényege. És ha nem megy, akkor nem a tanítás a rossz, hanem én vagyok képtelen megbocsátani. Egyébként is érdekelne, hogy mit is jelent pontosan az, hogy megbocsáthatatlan valami. Mert a megbocsátás nem azt jelenti, hogy egy életfogytost szabadon kell engedni, hanem hogy nem vagy tele haraggal és gyűlölettel iránta. Hogy le tudod magadban zárni a történteket. Tehát ez elsősorban saját magunknak hasznos, nem a másiknak.
Nagy és Puzsér istenhívők és úgy tűnik, nem tudnak (vagy nem akarnak) kilépni ebből a paradigmából. Bizonyára azért szorong valaki, mert Isten figyel. Az ki van zárva, hogy mások ítélkezésétől tart.
23:18 Nem szabad, hogy csak az egyik fél vállalja magára azt, hogy megszeressen valakit ÉS még ő szerettesse is meg magát a másikkal. Nem ér annyit az egész. Megszerettetni magadat valójában senkivel a világon sem kell. Az csak és kizárólag a másik ember dolga, hogy megszeressen téged; ami hogyha tényleg megszeretted a másikat, nagy eséllyel úgyis megvalósul.
De ha te azért nem tudsz szeretni valakit mert ő nem szeret téged, akkor az egyetlen logikus lépés az, ha megszeretteted magad vele. Ugyanis nemszeretés és nemszeretés között lényeges különbségek vannak ám. Az egyik fajta a közömbösség, amikor nem is ismered és nem is nagyon van vele kapcsolatod, éppen ezért csak egy alap embertársi (felebaráti) együttérzésed van irányába, de nem lehet még kedvelésnek/szeretetnek nevezni. Ez nem okoz különösebb gondot senki életében. De ott az a másik fajta nemszeretés, amikor valamilyen szintű kapcsolatot tartani kell, az érzéseid irányában nem lehetnek semlegesek és olyankor vagy valamelyest megkedveled vagy valamilyen okból nem sikerül megkedvelni, és olyankor a negatív érzések erősödnek fel. Ez nem feltétlenül utálat, hanem egy nyomasztó érzés, néha félelem, néha undor, és egy egészséges ember számára ezek az érzések kellemetlenek. Tudom, ezzel többen nem értenek egyet, de én úgy gondolom, hogy nem egészséges felnőtt emberként állandósult formában ellenérzéseket táplálni valaki irányában, mert abból vagy ki kell lépni, vagy tisztázni kell az okokat. Amikor viszont az ok belőlünk keletkezik, akkor azon úgy lehet változtatni, ha mi változtatunk a viselkedésünkön valamit. Szerintem már az is elég nagy lépés, ha valaki felismeri a konfliktus okaként azt, hogy őt a másik nem kedveli, és emiatt alakul ki az ellenérzés bennünk. Te komolyan gondolod, hogy ha megszeretsz valakit, akkor az előbb utóbb megszeret téged?
Régebben volt 3 vagy 4 generáció egyben zsúfolva egy hatalmas hosszú parasztházban, ahol született minimum 6 gyerek. Vagy is voltak vagy 20 a es annak a hatalmas tömegű családnak sütött az összes nő, nem 1 db nő, sütiket ételeket. Most is ugyan az van 20 főre sütünk főzünk, úgy hogy csak 3 fős a teljes család.
Én azt gondolom, hogy bár nincs hatalmad afölött, amit érzel, de mégis képes azt vagy alakítani. Alapvető emberi ösztön az, hogy a hibát mindig a környezetünkben látjuk, sokkal inkább azt próbáljuk megváltoztatni, mintsem mi magunk megváltozni. Nem mondom, hogy minden esetben ez utóbbi a megoldás, de ezzel lehet csodákat elérni az életedben.
Az en karacsonyi szorongasom teljesen masbol taplalkozott. Otthon voltunk es leszartuk a kulsosegeket, nem errol volt szo. Hanem arrol, hogy kihaltak az utcak, hogy minden bezart, hogy nem mertem volna zavarni senkit telefonon se, es fullasztoan klausztrofobias erzesem volt.
Ez a "van a tiédnél nagyobb baj és bánat" a legeslegócskább "vigasztalás". A legócskább! Mindenkiénél van nagyobb. Egy gyermekem szültem meg halva, akkor is ezt hallgattam... ó, van akinek ilyen kettő volt!. A másik hogy csak és kizárólag önmagad juthatsz el egy ilyen felismerésre- ahogy helyesen eljuthatunk, de nem úgy, hogy részvét és irgalom helyett okoskodsz. Csalódtam nagyon , azt hittem Puzsér intelligensebb.
De ez nem vigasztalas, hanam a szukseges tudatallapot a mindennapokhoz, hogy ne ragadj bele a megeleseidbe, akkor se ha a lelked bele akar halni valamibe es akkor sem, ha a vilag csaszaranak erzed magad eppen. A kozepen leves muveszete. Van az enyemnel nagyobb banat es van az enyemnel nagyobb boldogsag is. NEKEM EZEK VANNAK, ezeket elem olyannak, amilyen a racionalis poziciojuk ebben a viszonyrendszerben es ugy, ahogy ehhez merten kepes vayok.
Nálunk nem nagyon volt más a karácsony mint egyébként egy átlag vendégvárás. A lakás mindig tiszta, mindig úgy szoktuk meghatározni mekkora kosz van, hogy meddig tart kitakarítani, 5 perces, 10 perces, fél órás rendetlenség van :D Nem készültünk túl, és azt is beosztottuk előtte levő napokra, megbeszéltük, hogy nem ajándékozunk csak a kicsiknek. A karácsonyfánk (igazi) meg maga az őskáosz az elmúlt 50 év örökölt és újonnan vett díszeivel mindenféle anyagból (üveg, fa, szövet, műanyag, stb), nekünk így tetszik, más meg olyan egyszínű fát csinál amilyet szeretne. Szóval a lehető legnagyobb mértékben stresszmentes volt, és mivel vállalkozóként dolgozunk (grafikus) úgy szervesztük, hogy december második felében már ne kelljen munkához nyúlni (ilyenkor amúgy is kb esélytelen).
Nálunk itthon nincs fa, dekoráció, ajándékozás, ünnepi menü. Nincs kötelező rokonlátogatás. 25.-én van ugyan anyóséknál grillezés, de én csak tiszteletem szoktam tenni. Egy óra dumcsi, aztán haza jövök. Tudják, hogy szorongásos utálattal állok az egészhez a borzalmas gyerekkori emlékeim miatt. Nem erőltetik. A páromat haza hozza valaki. Én addig a PS5- öt csapatom😊. Mondjuk tegnap annyira szép idő volt, hogy ablakot pucoltam, amíg sütött a nap 😂. Tavaly meglátogattuk az anyámat az ünnepek alatt. Tíz év óta először,de garantáltan utoljára. Oda- vissza 1400 km- t vezettünk le. Három napot töltöttünk ott: annyi idő kellett, hogy rendesen kitakarítsam anyám házát és beleunjak a " hálátlan, nagyképű ribanc lettél!!! " típusú anya- lánya társalgásba. Ahogy az önsajnálkozást, meg a dicsekvést ötvözni tudja,az valami hihetetlen. A párom ugyan nem tud magyarul ( szerencsére az anyám meg nem tud németül 😂), de nem lehetett nem érezni a feszültséget. Viszont a nővéremnél töltöttük az estéket/ éjszakákat és ott tényleg nagyon jó volt 😊. Csak miatta és a gyerekei/ unokái miatt maradtunk majdnem egy hétig.
@gabor6259 Ez nem erről szól, hogy ki rendeli és ki főzi a kaját, inkább egy túlpörgött identitásról. Van ez a túlszorongó, túlkontrolláló, minden lényegtelenből ügyet csináló háziasszony mentalitás, ami végső soron a háziasszonynak sem jó, a családi légkört is megmérgezi. Olyan, mint egy "inverz hiperfeminizmus". A férfiakat is kiheréli egyébként azzal, hogy a kis, lényegtelen dolgok miatt szégyeníti meg folyamatosan, ami az életnek csak egy mellékvágánya. Pl. milyen színű lesz a függöny vagy leesett-e egy mogyoró a szőnyegre. A végén már másról sem szól, és így telik el az élet. Én ezt egyedülálló nőként ugyanúgy megszenvedem, mert ebből én köszönöm, nem kérek, és ez ugye halálos bűn, főleg ma M.o-on. (ja, és szoktam néha főzni, de nem gyártok ebből sem identitást, mert nem ez az élet lényege)
@gabor6259 Ez nem erről szól, hogy ki rendeli és ki főzi a kaját, inkább egy túlpörgött identitásról. Van ez a túlszorongó, túlkontrolláló, minden lényegtelenből ügyet csináló háziasszony mentalitás, ami végső soron a háziasszonynak sem jó, a családi légkört is megmérgezi. Olyan, mint egy "inverz hiperfeminizmus". A férfiakat is kiheréli egyébként azzal, hogy a kis, lényegtelen dolgok miatt szégyeníti meg folyamatosan, ami az életnek csak egy mellékvágánya. Pl. milyen színű lesz a függöny vagy leesett-e egy mogyoró a szőnyegre. A végén már másról sem szól, és így telik el az élet. Én ezt egyedülálló nőként ugyanúgy megszenvedem, mert ebből én köszönöm, nem kérek, és ez ugye halálos bűn, főleg ma M.o-on. (ja, és szoktam néha főzni, de nem gyártok ebből sem identitást, mert nem ez az élet lényege)
Én azon szoktam kicsit bosszankodni karácsonykor, hogy az, aki nekem súlyosan ártott a közelmúltban szintén leül vígan falatozni a családjával és a szeretetről áradozni a karácsonyfa elé, anélkül, hogy lelkiismeretfurdalása lenne vagy bocsánatot kérne! 😅
....Fiuk, az Isten csak arra figyel, hogy minden tuti az asztalon?? Épp azon gondolkodom akar jó fej is lehetne az Isten.....? De nem az! ....aha...Isten az aluljárók körül pld nem sétál......a teli asztalok körül járkál elégedetten, ahol nincs tele az asztal ott nem sétalgat...mert csak az elégedett embereket szereti, a szegenyeket ki sem állhatja....ezer évek óta.... ...lehet, hogy nem értem a szarkazmusotokat, túlságosan nyitott szemmel járok? ...velem van a baj, hogy nem tudok elcsendesülni?....
a magány az egy szorongásos állapot, ami az érzelmi intelligencia fejlesztésével legyőzhető. Én pl. idén egyedül karácsonyoztam, de nem éreztem magányt (kis bűntudatot igen, de az is feloldható, csak nem szabad racionalizálni. Elfogadni és felelősséget kell vállalni a döntésemért).
A karácsony egyszerűen azért nyomasztó, mert elfojtott és béna. Nincsenek benne érdekes rituálék, átélhető szertartások, különleges tradíciók. Egy Saturnalia mennyivel jobb már az egyhetes bállal, lakomákkal, maszkabállal, zenével, előadásokkal, társadalmi szerepcserékkel, templomi áldozatbemutatásokkal, stb.? Hát ha ilyen lenne a téli napfordulós ünnep, akkor én is hagyományőrző lennék és lelkesen részt vennék benne.
A céges ajándékozás a legnagyobb baromság és képmutatás. Még talán gyerekkorban, egy osztályban vagy valamilyen gyerek-közösségben lehet értelme, bár ott is nagyon csekély. Én valahogy eleve a karácsonyi ajándékozást leginkább a gyerekek örömeként tudom felfogni. Persze ha egymást megajándékozzuk felnőttekként (a családban), az is rendben van, de mi van akkor, ha az egyik egy óriási értéket vesz a másiknak (mert megteheti), míg a másik egy filléres, de saját kézzel készített ajándékot ad? Hogyan lehet áthidalni ezt a szakadékot? És ne mondja nekem senki, hogy ez nem fog valakinek (legalább egy szereplőnek) nagyon kellemetlen perceket okozni! S ha így történik, már bele is került egy kis szilánk a "tökéletes" karácsonyi hangulatba. Hamvas Béla írta, hogy "nem vagyok vallásos - nekem az egész kell". De mégis, ha a valláson keresztül nézem a kapitalista társadalmak karácsonyi ünnepeit, azok valójában az ipari forradalom ünnepei, nem pedig Jézus Krisztus születésének ünnepe. Ez elég szomorú. Ja, és Oszi, a farsang nem buli, hanem ugyanolyan ünnep, mint bármi más, amely az év jeles napjaihoz tartozik és ezek vallásoktól, kultúráktól függetlenül azonos vagy majdnem azonos időszakban vannak. ;-)
Nem szorongok,nem mosok függönyt, csak annyit takarítok mint màskor.Csak olyan emberekkel veszem magam körül, akik között feltöltôdök,csak annyit ajàndèkozom amennyit megengedhetek magamnak, csak annyit fôzök mint màskor…nem sütök, minimàlis sütit eszem, minimàlis alkoholt iszom…
Nagy Gergely jól beszélt az elején, az ünnep maga egy szent idő, amely hasonlít a szent térre. Olyan ez mint mikor a Sínai hegyen találkozik Mózes Istennel, s leveszi a saruját, mert észre veszi, hogy szent helyen jár. Az ünnep ezt jelöli időben.
Egyébként bármi jön a halál után, az ijesztő. Ha semmi nem jön, akkor a nem létezéstől való félelem az. Ha jön, akkor pedig az örök létezéstől, újabb és újabb körök végtelen megélésétől való félelem.
22:32 Menj már ezzel az anyakultusszal, feminista. Ha te jobban szereted az anyádat (tátott szájú szeretet???), mint az apádat, azt tartsd magadban (vagy ismerj meg más anyákat is, olyanokat, akik az apák, gyerekek életét teszik tönkre), de ne vetítsd már ki általánosan, legalább annyian az apjukkal vannak meg jobban, mint az anyjukkal, a nők és az anyák legalább annyira rosszak, mint bárki más, sőt.
Így van, én is kifogtam a rosszabbikat. Az én anyám is egyszercsak lelépett egy másik férfival, azóta se nézett vissza, még csak érdeklődni se érdeklődött az utóbbi 30 évben a gyerekei iránt! 😅
Engem rohadtul nem érdekel isten, nem is hiszek benne ahogy a többiben sem. Szeretem a műsort, de irtó kellemetlen, hogy tényként közölve isteni akaratnak tulajdonítotok mindent (pl hogy ki kit húz karácsonykor..) A karácsony egy tradíció, jó ünnep amikor elvileg mindenki megpihen és időt tölt a szeretteivel. Különleges alkalom , de ez a szentfazékoskodás számomra nagyon taszító, sokunkra egyáltalán nem igaz ez a jellemrajz amit Puzsér és a másik csávó leír.
MIKROFON BASZTATÁSI ZAJ! Minden szelsokozep hallgathatatlan. A kis asztalt ahogy lokdositek, meg a 4. mikrofon szerintem ilyenkor sincs kikapcsolva. Bar belegondolva a vallasos kozhelyeket affektalva puffogtatasban hodaszt is alulmulo Nagy Gergot hallgatva nem veszitunk sokat. Peace!
Annyira idegesítő ennek a papnak a beszédstílusa, az a tipikus mesterkélt, képmutató, bigott papi beszéd. Nagy senkik vagytok, semmi közötök az igazi szakralitáshoz.
Én nem takarítok karácsonyra... Jézus istállóban született, érezze magát otthon...
Valamint nem zabálok, nem zabáltatok, nem tukmálok, nem smúzolok de főleg nem csak akkor szeretek másokat. Valamint akiket nem szeretek, karácsonykor se fogom.
Kár!!! Nagy kár!! Nem tartozol a népek krisztusaihoz 😶
@egyresztmasreszt4292 Halleluja!
Metoo❤
Tökéletesen összefoglaltad! :D "Shame on me", de én se állok be a sorba... Pedig falun nőttem fel, most is ott élek, a család nagyon hagyománykövető. Én csak szabad szeretnék lenni, emiatt nem vagyok hajlandó engedni, hogy gúzsba kössenek a "hagyományok"...
istállóbanXD persze
Pont a karácsony miatt nincs bennem szorongás. A mostani ünnep ugyanolyan nyugodt mint a korábbiak, amióta felnőtt vagyok és magam választom meg a társaságomat. Jobb kevés jó emberrel együtt mint olyanokkal, akik rejtik valódi arcukat és kötelező a színjáték. SOHA TÖBBÉ!
karácsonyi szorongóként most pont erre van szükségem ❤
miért szorongsz?
@@ExistentialSadness mert éppen fekvenyom
@@egyresztmasreszt4292fuu pázdmek!! 🎉😂😂😂👍🏻
@@egyresztmasreszt4292fuu pázdmeg! 🤣🤣🤣👍🏻
Ha a lelketek rendben van, és minimalizmusra törekedtek az ünneplésben is, nem versenyezve másokkal, akkor tudni fogtok boldogan, nyugodtan ünnepelni!
De veretni kell a hitelre vett 10 éves bömösben eza élet ejj. Közben szól a no roxana! Ez kell! gyhoj!
Nekem mindenki az ellenségem és mindenki hazudik! Boldog karácsonyt
Ezért kell a vitézi dávidra szavazni
Akkor mindenki a barátod, valojában.
🤔
Még én is!
Boldog karácsonyt!
😉
Mi legtöbbször minimalistán nyomjuk vègig, (èn pici vendègsèget tartok, èsszerű, "áruhitel mentes" ajándèkok, nincs a ház nyakik kivilágítva) de egyszerűen nem megy káosz nèlkül soha.
Idèn tènyleg próbáltam megúszni a káosz, teljesen időben megvettem az ajándèkokat, csomagoltam, boltba hètköznap dèlelőtt jártam kerülve a tömeget.
De így is beütött a káosz.
Egy ajándék hiányzott, 3* mentem èrte. Vègül szakadó hóban, Dec.23-án a tömegben, 2 pici gyerekkel rohangásztam.
Lebetegedtem, elúsztam konkrétan mindennel.
A ház nyakik rumli, a karácsonyfát Dec.25-èn este tudtuk feldíszíteni ès a nagy családban is beütött a dráma 🤣
Szóval nem jött össze a nyugodt karácsony terve. Majd jövőre.
Jó műsor volt! A köztévéből pont az értelmes beszélgetések hiányoznak a legjobban! Hallgassák az öngyilkosok is!
Az utált emberek szeretésével kapcsolatban van egy valós lelki élményem. Katolikus vagyok, de én magam is sokáig kételkedtem az ellenségszeretetben. Egyszer karácsony előtt megfogadtam - Jézusra hallgatva -, hogy meggyónom, mennyire utálom egy kollégámat, viszolyogtam tőle. Borzasztó nehéz volt, de megtettem. Kisebb "csoda" történt másnap, nem mondom, hogy rajongani kezdtem, de megnyugodtam, megláttam benne az embert. Vezeklésként szépeket kellett mondanom neki. Még élveztem is, vicces lett. Szóval megbékéltem vele. Ez a lényeg.
Na és mi volt az oka, hogy viszolyogtál tőle?
@@csoli-01 A személyisége: értékrend, munkamorál, fölényes megnyilatkozások, kioktató stílus némi nárcizmussal körítve. Ő a tökéletes ember, aki rengeteget dolgozik, de más akármit is csinál, csak rossz lehet. Nulla empátia.
@@EditVeronikaBácsiHát ez mind szerethető lehet... 😂
Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok 🌲✨🌲✨
32:37-nél amit mondott Puzsér az annyira accurate hogy nem igaz. Előzmény csupán annyi hogy elég hosszú, már több mint 5 éves kapcsolatom ment tönkre 1 hónapja, és az egyik fő probléma az volt hogy mikor panaszkodott mindig meg akartam oldani és nem megoldás kellett neki, csak hogy hadd panaszkodja ki magát nekem, nem vettem eléggé komolyan, nem adtam teret neki, és nem kell mindig megoldást adnom arra ha baja van, csak meg kell hallgatni és neki annyi elég. BRO MI A FASZ ENNYI ERŐVEL AKKOR ÜLJ BE EGY TAXIBA ÉS MAJD OTT IS TUDSZ BESZÉLNI A BAJAIDRÓL ANÉLKÜL HOGY SEGÍTENI AKARNA NEKED VAGY NEM TUDOM. Ha valakit szeretek akkor segíteni akarok rajta ha baja van, nem értem hogy honnan jön ez a nőknél hogy csak kussban zárjam be egy biztonságos burokba ahol majd tud szenvedni egyedül, de lehet én nem fogok fel valamit. Nyilván ez ennyire nem fekete-fehér de nyugtat a tudat hogy akkor sajnos még sok férfitárs járt már így. Ugyan ezeket mondta ráadásul, az INVALIDÁLÁS szót de gyűlöltem. Puzsér úr, véletlen nem ugyan az a barátnőnk volt?:D Tisztelet!
Ez egy tökéletes példa a nemek szellemi különbözöségére
Idemásolom a vonatkozó részeket, hátha segíthet a további kapcsolataidon. És nem, ez sem nemfüggő probléma, szóval valszeg tényleg Puzsér nőjét fogtad ki.
Nem, a Puzsértól hallottakkal ellentétben az sem megoldása ennek, ha segítesz a szerencsétlen embernek visszafejlődni gyermeki állapotára és megölelgeted az apja vagy az anyja helyett, megsimogatva a buksiját mint egy utcán hagyott kisállatnak és elmotyogod neki, hogy apuci itt van és minden rendben lesz, mert szeret. Tisztán látszik, hogy az ilyen embernek már egy eredetire halmozott további zavarai alakultak ki, és ezt erősítik meg benne azok a "partnerei" akik csak annyit akarnak, hogy szűnjön meg az ő állapota, mert kényelmetlen számukra. Az emberek kényelmes társakat akarnak maguknak és ennek érdekében hajlandóak akár tovább is nyomorítani.
25 év az utcán az 25 karácsony,mindig volt szeretett megértés, és sok sok fajdalomt.....🎉❤
Szeretlek Titeket!❤❤
Bárcsak karácsonyi szorongásom lenne. 2 hét vagy legyen egy hónap. Jól behatárolható, megküzdési stratégiák tálcán kínálva hozzá, együttérzés mutatkozik az emberek részéről, tudnak róla, hogy vannak ilyenkor akiknek nehezebb ezért vagy azért, ismerik a magányt, elfogadják azt egy olyan állapotnak ami nem kizárólag az abban szenvedő hibája. Én asszondom, lehetne egy ilyen szorongáscserélő hely, mert tudom én, hogy mindenkinek a sajátja a legrosszabb, de talán ha többen kipróbálnák másokét, kiderülne, hogy az egy fokkal rosszabb, amikor egy egész társadalom beleszarik a helyzetedbe, mert nem ismerik fel, nem ismerik el, nem képesek azzal együttérezni, és nem kívánnak tenni sem ellene. Az emberek emiatt nem akarnak tovább élni, és nem, szerintem már nem karácsonykor teszik ezt a legtöbben. Olyankor csak megkísérlik, de nem akarnak meghalni. A láthatatlan szorongók, na azok olyanok, hogy egyszer csak megölik magukat, az ismerőseik meg nem értik miért, hiszen olyan vidám volt meg kedves mindig mindenkivel, tegnapelőtt is, meg az instán is, és az ilyenek, egy tavaszi szerda délelőtt ugranak le valahonnan, nem pedig 24-én szedik be a marék altatót.
Akarok egy szorongáscserélő boltot! Talán olyan alapon kellene működnie, hogy mennyiben és miben gátolja az embert az ő saját szorongása. Hát, ezt még ki kell dolgozni alaposan.
Generalizált szorongásomat mire cserélhetném / cserélhetem? (Nem viccelődésnek szántam.)
@OneHundredAndThirtySeven Az attól is függ, hogy milyen mértékben, milyen gyakorisággal és milyen tünetekkel jelentkezik. De elcserélheted ptsd-re, ocd-re, speciális fóbiák valamelyikére, szimpla agorafobiára vagy a leggyakoribb szociális fóbiára is. Ha a generalizált szorongásod nem gátol meg abban, hogy elmenj egy nagyobb szabadtéri eseményre, akkor fentiekből szerintem tudsz válogatni. De az a helyzet, hogy általában bármelyik típusú szorongásból kialakul előbb-utóbb a generalizált szorongás. A generalizált szorongás valamely konkrét félelem fel nem ismert elfajult változata. Szóval előbb azt lenne jó tudni, mi váltja ki és miben gátol.
Szedd össze magad!! Ne nvavalyogj!! Másnak se könnyű! Kaptál elég empátiát, vagy még kérsz?? Én amúgy a másnapossági elviselhetetlen szorongást elcsélném karácsonyira. 🎄 《》🍻
@@laszlovona Ez még csak három mondat volt abból a 10-ből, amit sosem lenne szabad mondani egy elkeseredett embernek. Viszont sem a szorongás, de még a depresszió sem elsősorban elkeseredettség vagy csalódottság, és sajnos nem is pusztán önsajnálat, még akkor sem ha mindezek velejárói lehetnek az állapotnak, mint ahogy pl. egy gyászfolyamatban, haláleset, válás, elbocsátás után tök normális érzések lehetnek ezek. Átmenetileg. Itt viszont pont az a lényeg, hogy amiért maga a probléma sem átmeneti, így a tünetei sem azok, sőt halmozódnak és súlyosbodnak, és éppen ezért nem azon múlik, hogy az ebben szenvedő ember mennyiben erős akaratú, mennyiben racionális gondolkodású, és hogy hogyan értékeli a saját helyzetét másokéhoz képest.
Nem, a Puzsértól hallottakkal ellentétben az sem megoldása ennek, ha segítesz a szerencsétlen embernek visszafejlődni gyermeki állapotára és megölelgeted az apja vagy az anyja helyett, megsimogatva a buksiját mint egy utcán hagyott kisállatnak és elmotyogod neki, hogy apuci itt van és minden rendben lesz, mert szeret. Tisztán látszik, hogy az ilyen embernek már egy eredetire halmozott további zavarai alakultak ki, és ezt erősítik meg benne azok a "partnerei" akik csak annyit akarnak, hogy szűnjön meg az ő állapota, mert kényelmetlen számukra. Az emberek kényelmes társakat akarnak maguknak és ennek érdekében hajlandóak akár tovább is nyomorítani.
Félreérted az empátiára való igényemet, ez sem azt jelenti, hogy valaki sajnálatot vagy mély együttérzést vár élete párjától vagy az összes szembejövő idegentől aki látja az ő nyomorúságos helyzetét. A lényeg éppen az, hogy nem látszik. Hogy attól függetlenül kellene empátiával fordulni minden ember felé, hogy bármit is tudnál az ő helyzetéről. Hogy nem feltételezed egy beszólásról, hogy "ennyit ki kell bírnia" a másiknak. Nem feltételezed a helytelen viselkedésedről, hogy ha neked nem ártana akkor másoknak sem fog. Nem feltételezed egy állapotról, hogy abból gúnyt űzni mindenki számára csak egy ártatlan poén. Stb.
Sajnálom, ha csalódást okozok azzal, hogy nem az én talpraállításom lenne a cél, hanem a mindennapi emberi önkontroll gyakorlása az embertársaink felé. Tudom, hogy utóbbi sokkal kényelmetlenebb, és bele is szarik mindenki. Na, azt meg közönynek nevezzük. Abba pusztulnak bele azok, akik képesek az együttérzésre. Nem, amikor valaki csak maga iránt érzi ezt, és kizárólag ezt képes felismerni másokban is, az nem nevezhető empátiának. Az még mindig csak önsajnálat, másokban felismerve.
Azért az, hogy felismerem, mitől vagyok szarul, miért vagyok egyedül, és az, hogy ezen nem tudok segíteni, de filozofálok rajta, nem sokat segít.
Akit szeretek azt mindig szeretem, akit utálok azt karácsonykor sem fogom szeretni. A szeresd ellensègeid egy nagy baromság! Inkább hátat fordítok nekik.
Miért kell 6ig várnom kicsik 😢😢😢😭😭😭
Hogy addig szorongjunk.
Mert tudják a kicsik, hogy vége… 💁♂️
@@PlanetT1000ez óriási 😂😂😂❤🎉
Helló!
Annyi megjegyzésem volna, hogy egyrészt már Jézus előtt is mondták páran, hogy bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak. Példaként hirtelen Zarathustra ugrik be. Viszont Jézus volt az, aki a közerkölcsöt véglegesen megváltoztatta. Mert előtte a barbár erkölcs uralkodott.
A másik, hogy szerintem a megbocsátás legmagasabb szintje, mikor valaki egy a családja ellen elkövetett bűncselekmény tettesének bocsát meg. Ez nagyon nehéz, és ritka, de azért néha előfordul.
Boldog Karácsonyt Nektek!
Krisztus Urunk elméletben igyekezett megváltoztatni a közerkölcsöket, no de nézzünk már magunkba...esetleg magunk köré! Mivé lett az igyekezet? Persze, hogy szorongunk, hiszen egyre távolabb kerülünk ettől az eszmerendszertől.
Jézus nem változtatta meg a közerkölcsöt. Pont a rá hivatkozó "keresztények" vannak tőle a legtávolabb. A "keresztény kultúra országai" egy hatalmas hazugság. Talán nem véletlen, hogy a "keresztény kultúra országai" csinálták a világháborúkat, holokausztot, gulágot...
Miért kellene egy család elleni bűntettet megbocsátani?! De ezzel emberi életeket tesz tönkre! Nem keresztényként (jó embernek tartom magam) azért van egy bizonyos határ! Ha valaki árt a családjának, az számomra már a megbocsájthatalan bün kategóriája!
@@hetzmannemi5908 "Nem keresztényként." Pontosan. Jézus tanításának épp a megbocsátás a lényege. Bűntől függetlenül. Igen, nekem se biztos, hogy menne adott esetben, ám ettől még ez a lényege. És ha nem megy, akkor nem a tanítás a rossz, hanem én vagyok képtelen megbocsátani.
Egyébként is érdekelne, hogy mit is jelent pontosan az, hogy megbocsáthatatlan valami. Mert a megbocsátás nem azt jelenti, hogy egy életfogytost szabadon kell engedni, hanem hogy nem vagy tele haraggal és gyűlölettel iránta. Hogy le tudod magadban zárni a történteket. Tehát ez elsősorban saját magunknak hasznos, nem a másiknak.
Nagy és Puzsér istenhívők és úgy tűnik, nem tudnak (vagy nem akarnak) kilépni ebből a paradigmából. Bizonyára azért szorong valaki, mert Isten figyel. Az ki van zárva, hogy mások ítélkezésétől tart.
És mások miért ítélkeznek? Mert Isten figyel..
23:18 Nem szabad, hogy csak az egyik fél vállalja magára azt, hogy megszeressen valakit ÉS még ő szerettesse is meg magát a másikkal. Nem ér annyit az egész. Megszerettetni magadat valójában senkivel a világon sem kell. Az csak és kizárólag a másik ember dolga, hogy megszeressen téged; ami hogyha tényleg megszeretted a másikat, nagy eséllyel úgyis megvalósul.
De ha te azért nem tudsz szeretni valakit mert ő nem szeret téged, akkor az egyetlen logikus lépés az, ha megszeretteted magad vele. Ugyanis nemszeretés és nemszeretés között lényeges különbségek vannak ám. Az egyik fajta a közömbösség, amikor nem is ismered és nem is nagyon van vele kapcsolatod, éppen ezért csak egy alap embertársi (felebaráti) együttérzésed van irányába, de nem lehet még kedvelésnek/szeretetnek nevezni. Ez nem okoz különösebb gondot senki életében. De ott az a másik fajta nemszeretés, amikor valamilyen szintű kapcsolatot tartani kell, az érzéseid irányában nem lehetnek semlegesek és olyankor vagy valamelyest megkedveled vagy valamilyen okból nem sikerül megkedvelni, és olyankor a negatív érzések erősödnek fel. Ez nem feltétlenül utálat, hanem egy nyomasztó érzés, néha félelem, néha undor, és egy egészséges ember számára ezek az érzések kellemetlenek. Tudom, ezzel többen nem értenek egyet, de én úgy gondolom, hogy nem egészséges felnőtt emberként állandósult formában ellenérzéseket táplálni valaki irányában, mert abból vagy ki kell lépni, vagy tisztázni kell az okokat. Amikor viszont az ok belőlünk keletkezik, akkor azon úgy lehet változtatni, ha mi változtatunk a viselkedésünkön valamit. Szerintem már az is elég nagy lépés, ha valaki felismeri a konfliktus okaként azt, hogy őt a másik nem kedveli, és emiatt alakul ki az ellenérzés bennünk.
Te komolyan gondolod, hogy ha megszeretsz valakit, akkor az előbb utóbb megszeret téged?
Venni kell Inga falinaptárat! 😉
Régebben volt 3 vagy 4 generáció egyben zsúfolva egy hatalmas hosszú parasztházban, ahol született minimum 6 gyerek. Vagy is voltak vagy 20 a es annak a hatalmas tömegű családnak sütött az összes nő, nem 1 db nő, sütiket ételeket. Most is ugyan az van 20 főre sütünk főzünk, úgy hogy csak 3 fős a teljes család.
Térjetek meg! 😊
Én azt gondolom, hogy bár nincs hatalmad afölött, amit érzel, de mégis képes azt vagy alakítani. Alapvető emberi ösztön az, hogy a hibát mindig a környezetünkben látjuk, sokkal inkább azt próbáljuk megváltoztatni, mintsem mi magunk megváltozni. Nem mondom, hogy minden esetben ez utóbbi a megoldás, de ezzel lehet csodákat elérni az életedben.
Az en karacsonyi szorongasom teljesen masbol taplalkozott. Otthon voltunk es leszartuk a kulsosegeket, nem errol volt szo. Hanem arrol, hogy kihaltak az utcak, hogy minden bezart, hogy nem mertem volna zavarni senkit telefonon se, es fullasztoan klausztrofobias erzesem volt.
Nem vagy egyedül, ugyanez van nálam minden évben!!
Ez a "van a tiédnél nagyobb baj és bánat" a legeslegócskább "vigasztalás". A legócskább! Mindenkiénél van nagyobb. Egy gyermekem szültem meg halva, akkor is ezt hallgattam... ó, van akinek ilyen kettő volt!.
A másik hogy csak és kizárólag önmagad juthatsz el egy ilyen felismerésre- ahogy helyesen eljuthatunk, de nem úgy, hogy részvét és irgalom helyett okoskodsz. Csalódtam nagyon , azt hittem Puzsér intelligensebb.
De ez nem vigasztalas, hanam a szukseges tudatallapot a mindennapokhoz, hogy ne ragadj bele a megeleseidbe, akkor se ha a lelked bele akar halni valamibe es akkor sem, ha a vilag csaszaranak erzed magad eppen. A kozepen leves muveszete. Van az enyemnel nagyobb banat es van az enyemnel nagyobb boldogsag is. NEKEM EZEK VANNAK, ezeket elem olyannak, amilyen a racionalis poziciojuk ebben a viszonyrendszerben es ugy, ahogy ehhez merten kepes vayok.
Puzsér: “A megoldás egy lakás”
Gergely: “Nem, nem”
Nálunk nem nagyon volt más a karácsony mint egyébként egy átlag vendégvárás. A lakás mindig tiszta, mindig úgy szoktuk meghatározni mekkora kosz van, hogy meddig tart kitakarítani, 5 perces, 10 perces, fél órás rendetlenség van :D Nem készültünk túl, és azt is beosztottuk előtte levő napokra, megbeszéltük, hogy nem ajándékozunk csak a kicsiknek. A karácsonyfánk (igazi) meg maga az őskáosz az elmúlt 50 év örökölt és újonnan vett díszeivel mindenféle anyagból (üveg, fa, szövet, műanyag, stb), nekünk így tetszik, más meg olyan egyszínű fát csinál amilyet szeretne. Szóval a lehető legnagyobb mértékben stresszmentes volt, és mivel vállalkozóként dolgozunk (grafikus) úgy szervesztük, hogy december második felében már ne kelljen munkához nyúlni (ilyenkor amúgy is kb esélytelen).
Nálunk itthon nincs fa, dekoráció, ajándékozás, ünnepi menü. Nincs kötelező rokonlátogatás. 25.-én van ugyan anyóséknál grillezés, de én csak tiszteletem szoktam tenni. Egy óra dumcsi, aztán haza jövök. Tudják, hogy szorongásos utálattal állok az egészhez a borzalmas gyerekkori emlékeim miatt. Nem erőltetik. A páromat haza hozza valaki. Én addig a PS5- öt csapatom😊.
Mondjuk tegnap annyira szép idő volt, hogy ablakot pucoltam, amíg sütött a nap 😂.
Tavaly meglátogattuk az anyámat az ünnepek alatt. Tíz év óta először,de garantáltan utoljára.
Oda- vissza 1400 km- t vezettünk le.
Három napot töltöttünk ott: annyi idő kellett, hogy rendesen kitakarítsam anyám házát és beleunjak a " hálátlan, nagyképű ribanc lettél!!! " típusú anya- lánya társalgásba. Ahogy az önsajnálkozást, meg a dicsekvést ötvözni tudja,az valami hihetetlen.
A párom ugyan nem tud magyarul ( szerencsére az anyám meg nem tud németül 😂), de nem lehetett nem érezni a feszültséget.
Viszont a nővéremnél töltöttük az estéket/ éjszakákat és ott tényleg nagyon jó volt 😊.
Csak miatta és a gyerekei/ unokái miatt maradtunk majdnem egy hétig.
És?
2:14 Kezdés
Valaki megmondaná végre, hogy ezen a világon hova menekülhetek ezek elől a háziasszonyok elől? 😆 Mert úgy tűnik, mintha mindenhol ezek lennének.
Californiába.
@gabor6259 Miért pont California? Világítsd meg elmém! 😀
@@pitypalatty Csak azért, mert feministák és inkább rendelik a kaját. 😅
@gabor6259 Ez nem erről szól, hogy ki rendeli és ki főzi a kaját, inkább egy túlpörgött identitásról. Van ez a túlszorongó, túlkontrolláló, minden lényegtelenből ügyet csináló háziasszony mentalitás, ami végső soron a háziasszonynak sem jó, a családi légkört is megmérgezi. Olyan, mint egy "inverz hiperfeminizmus". A férfiakat is kiheréli egyébként azzal, hogy a kis, lényegtelen dolgok miatt szégyeníti meg folyamatosan, ami az életnek csak egy mellékvágánya. Pl. milyen színű lesz a függöny vagy leesett-e egy mogyoró a szőnyegre. A végén már másról sem szól, és így telik el az élet. Én ezt egyedülálló nőként ugyanúgy megszenvedem, mert ebből én köszönöm, nem kérek, és ez ugye halálos bűn, főleg ma M.o-on. (ja, és szoktam néha főzni, de nem gyártok ebből sem identitást, mert nem ez az élet lényege)
@gabor6259 Ez nem erről szól, hogy ki rendeli és ki főzi a kaját, inkább egy túlpörgött identitásról. Van ez a túlszorongó, túlkontrolláló, minden lényegtelenből ügyet csináló háziasszony mentalitás, ami végső soron a háziasszonynak sem jó, a családi légkört is megmérgezi. Olyan, mint egy "inverz hiperfeminizmus". A férfiakat is kiheréli egyébként azzal, hogy a kis, lényegtelen dolgok miatt szégyeníti meg folyamatosan, ami az életnek csak egy mellékvágánya. Pl. milyen színű lesz a függöny vagy leesett-e egy mogyoró a szőnyegre. A végén már másról sem szól, és így telik el az élet. Én ezt egyedülálló nőként ugyanúgy megszenvedem, mert ebből én köszönöm, nem kérek, és ez ugye halálos bűn, főleg ma M.o-on. (ja, és szoktam néha főzni, de nem gyártok ebből sem identitást, mert nem ez az élet lényege)
Jó a műsor de FAM mikor lesz??
A magányossàg sorsközössègèről szóló legjobb szám a Message in the bottle című The Police szám. Ajánlom mindenkinek napi hallgatásra.
Legalább karácsonykor megkímélhetnétek Furby-t. Szegény, szegény Furby.
Én azon szoktam kicsit bosszankodni karácsonykor, hogy az, aki nekem súlyosan ártott a közelmúltban szintén leül vígan falatozni a családjával és a szeretetről áradozni a karácsonyfa elé, anélkül, hogy lelkiismeretfurdalása lenne vagy bocsánatot kérne! 😅
Am ez a karácsonyi szorongás télleg létezik? Eddig még csak a médiából hallottam róla.
....Fiuk, az Isten csak arra figyel, hogy minden tuti az asztalon??
Épp azon gondolkodom akar jó fej is lehetne az Isten.....?
De nem az!
....aha...Isten az aluljárók körül pld nem sétál......a teli asztalok körül járkál elégedetten, ahol nincs tele az asztal ott nem sétalgat...mert csak az elégedett embereket szereti, a szegenyeket ki sem állhatja....ezer évek óta....
...lehet, hogy nem értem a szarkazmusotokat, túlságosan nyitott szemmel járok?
...velem van a baj, hogy nem tudok elcsendesülni?....
sok volt a konyakmeggy
a magány az egy szorongásos állapot, ami az érzelmi intelligencia fejlesztésével legyőzhető. Én pl. idén egyedül karácsonyoztam, de nem éreztem magányt (kis bűntudatot igen, de az is feloldható, csak nem szabad racionalizálni. Elfogadni és felelősséget kell vállalni a döntésemért).
A karácsony egyszerűen azért nyomasztó, mert elfojtott és béna. Nincsenek benne érdekes rituálék, átélhető szertartások, különleges tradíciók. Egy Saturnalia mennyivel jobb már az egyhetes bállal, lakomákkal, maszkabállal, zenével, előadásokkal, társadalmi szerepcserékkel, templomi áldozatbemutatásokkal, stb.? Hát ha ilyen lenne a téli napfordulós ünnep, akkor én is hagyományőrző lennék és lelkesen részt vennék benne.
Ezt minden megszelidített pogány ünnepünkről el lehet mondani.
Érdekes volt.
Belátás, megismerés, világosság. Hála Neked, Oszi, ezekért a zárszavakért, és mindenért, amit ebben a műsorban mondtál! (Jézus és Buddha)
A céges ajándékozás a legnagyobb baromság és képmutatás. Még talán gyerekkorban, egy osztályban vagy valamilyen gyerek-közösségben lehet értelme, bár ott is nagyon csekély. Én valahogy eleve a karácsonyi ajándékozást leginkább a gyerekek örömeként tudom felfogni. Persze ha egymást megajándékozzuk felnőttekként (a családban), az is rendben van, de mi van akkor, ha az egyik egy óriási értéket vesz a másiknak (mert megteheti), míg a másik egy filléres, de saját kézzel készített ajándékot ad? Hogyan lehet áthidalni ezt a szakadékot? És ne mondja nekem senki, hogy ez nem fog valakinek (legalább egy szereplőnek) nagyon kellemetlen perceket okozni! S ha így történik, már bele is került egy kis szilánk a "tökéletes" karácsonyi hangulatba. Hamvas Béla írta, hogy "nem vagyok vallásos - nekem az egész kell". De mégis, ha a valláson keresztül nézem a kapitalista társadalmak karácsonyi ünnepeit, azok valójában az ipari forradalom ünnepei, nem pedig Jézus Krisztus születésének ünnepe. Ez elég szomorú. Ja, és Oszi, a farsang nem buli, hanem ugyanolyan ünnep, mint bármi más, amely az év jeles napjaihoz tartozik és ezek vallásoktól, kultúráktól függetlenül azonos vagy majdnem azonos időszakban vannak. ;-)
Nem szorongok,nem mosok függönyt, csak annyit takarítok mint màskor.Csak olyan emberekkel veszem magam körül, akik között feltöltôdök,csak annyit ajàndèkozom amennyit megengedhetek magamnak, csak annyit fôzök mint màskor…nem sütök, minimàlis sütit eszem, minimàlis alkoholt iszom…
Azt hogyan kell csinálni, hogy TE döntöd el, hogy kik vesznek körül? Ezt hogyan lehet manipulálni?
Nagy Gergely jól beszélt az elején, az ünnep maga egy szent idő, amely hasonlít a szent térre. Olyan ez mint mikor a Sínai hegyen találkozik Mózes Istennel, s leveszi a saruját, mert észre veszi, hogy szent helyen jár. Az ünnep ezt jelöli időben.
👌👌👌
Egyébként bármi jön a halál után, az ijesztő. Ha semmi nem jön, akkor a nem létezéstől való félelem az. Ha jön, akkor pedig az örök létezéstől, újabb és újabb körök végtelen megélésétől való félelem.
Mondjuk, a jelen korban a nem létezéstől való félelem elég irreális érzés, szerintem. (Persze ettől még lehet valós)
Hol van Waldo?
Oszi zseniális most
4:07
41:12 - Azért kell aznap qrwa korán felkelni, hogy estére már elaludjon az ember...
miért "figyelne" Isten??? ez okozza szorongást- Isten nem figyel, nem fotóz- nincsenek külön helyek és idők- nincsenek
Ez maximum azt zavarja és okoz neki szorongást, aki csúnya, rossz dolgokat művel....
if you are homeless, just buy a house....
Karácsony Jézus halála, tegnap már keresztre feszítették ,alighogy megszületett,a tv-ben.
22:32 Menj már ezzel az anyakultusszal, feminista. Ha te jobban szereted az anyádat (tátott szájú szeretet???), mint az apádat, azt tartsd magadban (vagy ismerj meg más anyákat is, olyanokat, akik az apák, gyerekek életét teszik tönkre), de ne vetítsd már ki általánosan, legalább annyian az apjukkal vannak meg jobban, mint az anyjukkal, a nők és az anyák legalább annyira rosszak, mint bárki más, sőt.
Így van, én is kifogtam a rosszabbikat. Az én anyám is egyszercsak lelépett egy másik férfival, azóta se nézett vissza, még csak érdeklődni se érdeklődött az utóbbi 30 évben a gyerekei iránt! 😅
Karácsonykor az Atyaúristen fotóz...
ezt a Nagy Gergelyt lattam mar sok helyen, es meg egyszer nem volt nem kreten.
Engem rohadtul nem érdekel isten, nem is hiszek benne ahogy a többiben sem. Szeretem a műsort, de irtó kellemetlen, hogy tényként közölve isteni akaratnak tulajdonítotok mindent (pl hogy ki kit húz karácsonykor..) A karácsony egy tradíció, jó ünnep amikor elvileg mindenki megpihen és időt tölt a szeretteivel. Különleges alkalom , de ez a szentfazékoskodás számomra nagyon taszító, sokunkra egyáltalán nem igaz ez a jellemrajz amit Puzsér és a másik csávó leír.
Womp womp
te bajod, vallási ünnepről szóló műsort hallgatsz :D
@@ottadiJa, vallási ünnep volt kezdetben, de mára már erősen szekularizálódott.
Amiképpen anno pogány ünnep volt, oszt' lett belőle keresztény.
Akkot én pont ellenkezőleg vagyok.
Én hiszek istenben, de ezt az ünnepet erőltetettnek és képmutatónak tartom.
😉
MIKROFON BASZTATÁSI ZAJ! Minden szelsokozep hallgathatatlan. A kis asztalt ahogy lokdositek, meg a 4. mikrofon szerintem ilyenkor sincs kikapcsolva. Bar belegondolva a vallasos kozhelyeket affektalva puffogtatasban hodaszt is alulmulo Nagy Gergot hallgatva nem veszitunk sokat. Peace!
Tényleg létezik a mikrofonnáci
Ez legyen a legnagyobb problémád tuskó!
Szerintem, ne is hallgasd, ha ennyi problémád van! Nem vesztenek veled semmit.
Valami zúg, talán az Oszi laptopja...
Ez a szemüveges figura valami alien?
Tuti, hogy ezt az anyaszomorítót azért veszitek magatok mellé, hogy látszódjatok valakinek. Ahogy a jó csaj mellett mindig egy dagadt van.
Annyira idegesítő ennek a papnak a beszédstílusa, az a tipikus mesterkélt, képmutató, bigott papi beszéd. Nagy senkik vagytok, semmi közötök az igazi szakralitáshoz.
Ő egy református lelkész (volt).
Ezt untam.